udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 51 találat lapozás: 1-30 | 31-51
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Cselényi László

2006. november 8.

Januártól indul a Duna Televízió regionális „stúdiója” Sepsiszentgyörgyön, erősítette meg Demeter János, Kovászna Megye Tanácsának elnöke. Erről is tárgyalt a napokban Cselényi László, a Duna TV elnöke Kereskényi Áronnal, a sepsiszentgyörgyi Aktív TV igazgatójával. Demeter azzal indokolta az új regionális stúdió tető alá hozását, hogy székelyudvarhelyi társa „2000-től folyamatosan mellőzte Háromszéket” a Dunának készült hírösszeállításokból. /Domokos Péter: Régiós Duna-egyensúly. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./

2007. február 9.

Az erdélyi egyetemisták közt is a Duna Televízió a legkedveltebb, 37 százalékkal, a sorban következő RTL-t csak 12 százalék jelölte meg. Várakozáson felülinek nevezte Cselényi László, a Duna Televízió elnöke annak a felmérésnek az eredményét, amelyet a Kárpát-medence valamennyi országára kiterjedően végeztek a Duna Televízió megrendelésére, a nézettséget vizsgálva. „Mi vagyunk a vezető televízió mindenhol a határon túli magyarság körében, de különösképpen Erdélyben” – jelentette ki az elnök. A Duna Televízió a Kárpát-medence második legnézettebb magyar nyelvű csatornája, az első az RTL-Klub, alig 1 százalékkal előzve meg a Dunát, a harmadik a TV2, negyedik az M1 (Magyar Televízió). Romániában viszont a Duna Televízió vezet 26 százalékkal az RTL-Klub 19,17 százalékával szemben. Az M1 és M2 nézettsége Romániában 8-9 százalék. /Gergely Edit, Guther M. Ilona: Erdélyben a Duna a kedvenc. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

2007. február 24.

A POLÍSZ című budapesti folyóirat februári száma közölte többek között a Kárpát-medencei Keresztkötések Konferencia előadásait. A Népújság az erdélyi Mezőséggel és kiemelkedő személyiségeivel foglalkozó írásokból tallózott. „Tudja-e, uram, hogy a sztálini román nemzeti proletárdiktatúra által kitagadott, mindenéből kifosztott és kisstílű csirketolvajok júdáspénzért elmakogott rágalmai alapján halálra ítélt író, Wass Albert írta meg az erdélyi román paraszt apoteózisát?” (Cselényi László). Nagyercsén már csak Karcsi bácsival lehet magyarul beszélni. Ő a gondnok és a harangozó. (Bálint Zsigmond). Kövesdi Kiss Ferenc gyakran hangoztatta: Édesanyám mind az öt fiát hazaimádkozta. Egész életén át magyar, református és lévita volt. Valamennyi politikai rendszer fényes állásokkal kínálta meg. Mindegyiket elhárította. Ehelyett tanított Maroskeresztúron, Székelyföldváron, Brailán, Ákosfalván, Szentgericén. Osztatlan iskolákban 80-90 gyermeket. Irányította a faluközösségeket, dalárdákat szervezett, tánccsoportokat alakított. Istentiszteleteken szolgált, és temetett. (Papp Vilmos). Egyetlen völgy, a Füzes mente három jeles személyt indított útjára, alig tíz km-es távolságra egymástól: Vasasszentgotthárdon volt Wass Albert birtoka, Katonában született Barcsay Jenő szentendrei festő, és Pusztakamaráson született Sütő András. Ugyanitt van Kemény Zsigmond író sírja is. (Vetési László) A konferencián Székely András Bertalan nyitotta meg Gálfy-Bódi Tamás Marosvásárhelyről Budapestre áttelepült festőművész kiállítását és megköszönte Kilyén Ilka színművésznőnek a versekkel való közreműködését. /(bölöni): Jajszavak a szórványból. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 24./

2007. április 16.

Egy ideig nem lesznek kolozsvári élő bejelentkezések a Duna Televízióban. A televízió korábbi kolozsvári élő műsorait szolgáltató Videopontes stúdió ugyanis nem írta alá az élő bejelentkezésekre vonatkozó szerződést. „A kolozsvári adások szolgáltatásáról szóló szerződést a Duna Televízió bontotta fel velünk, amikor megkérdezésünk nélkül arról döntött, hogy a Világunk című műsort beolvasztja a reggeli műsorba, délutánonként pedig csak válogatást közöl a reggeli műsorból – jelentette ki Marius Tabacu, a Videopontes stúdió igazgatója. – A mi szerződésünk a péntek délutáni műsor szolgáltatására vonatkozott. ” Marius Tabacu, elismerte hogy anyagi vonatkozásai is vannak a kérdésnek. A Világunk pénteken délután sugárzott 45 perces kolozsvári műsoráért 350 ezer forintot fizetett a Duna Televízió. Úgy vélte, a most felajánlott bejelentkezésenkénti 40 ezer forintos keretből nem lehet műsort készíteni. „Jó ideje veszteségesen működik a cég, saját pályázatok által próbáljuk pótolni a hiányzó pénzt” – magyarázta Marius Tabacu. A Videopontes stúdió munkatársainak a kényelmi szempontjaival magyarázta Cselényi László, hogy a kolozsvári bejelentkezések dolgában nem tudtak még megállapodni. „Sajnálom, mert a Videopontes régi, kipróbált partnerünk – jegyezte meg a Duna Televízió elnöke –, de nemcsak belőlük áll a világ. ” A határon túli élő jelentkezések ügye nem problémamentes. A Duna Televízió híradója közölte, hogy ellehetetlenülhet határon túli tudósítóinak munkája, mivel a Szülőföld Alap nem vállalja át az élő adások sugárzását biztosító optikai kábeles összeköttetés finanszírozását. Cselényi hozzátette, a múlt héten ennek ellenére aláírták a májusban lejáró szerződés meghosszabbításáról szóló elvi megállapodást a kábelszolgáltatást nyújtó Magyar Telekom Részvénytársasággal. /Gazda Árpád: Búcsú Kolozsvártól? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 16./

2007. április 17.

„Furcsállom, hogy a nyolcmilliárd forintos költségvetéssel rendelkező Duna Televízió úgy véli, problémáit annak a Szülőföld Alapnak kell megoldania, amely 2,2–2,3 milliárd forinttal gazdálkodik, és hét ország magyarságát támogatja” – jelentette ki Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának vezetője. A kábelt a Magyar Telekom Rt. fektette le, bérleti díját viszont eddig a Szülőföld Alapba beolvasztott Illyés Közalapítvány fedezte. Májusban jár le az optikai kábel bérlésére vonatkozó szerződés, a Duna Televízió arról számolt be, hogy ellehetetlenülhet a határon túli tudósítók munkája, ha a Szülőföld Alap nem finanszírozza a kábel bérlésének a költségeit. A Duna Televízió vezetője, Cselényi László jelezte, akkor sem mondanak le az erdélyi élő közvetítés lehetőségéről, ha a költségeit a Duna Televíziónak saját forrásaiból kell kigazdálkodnia. /Gazda Árpád: Ki fizeti az optikát? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 17./

2007. április 18.

A magyar kormány pénzelvonása érinti a közszolgálati médiát, többek között a Duna Televíziót is. Kevesebb pénz jut a határon túli stúdiók működtetésére. Kolozsvárról egyelőre nem lesz élő kapcsolat, a helyi Videopontes stúdió nem írta alá az új szerződést, mert Marius Tabacu stúdióvezető szerint sokkal kevesebb pénzt kínálnak a műsorgyártásra. Cselényi László, a Duna Televízió elnöke cáfolta a karcsúsítás hírét. Ugyanakkor a határon túli magyar munkatársak Budapesten tartott ülésén Cselényi László elismerte, hogy ellehetetlenülhet a Duna Televízió határon túli tudósítóinak munkája, mivel a Szülőföld Alap nem tudja átvállalni az optikai kábeles összeköttetés finanszírozását. Az Autonómia csatorna a Duna Tv kebelében pénz hiányában már új műsort nem készít, csupán a régieket ismétli meg. Egy magát megnevezni nem akaró tévéalkalmazott elmondta, hogy már azért is komoly belső konfliktusok vannak, ha valamelyik műsorkészítő például Tőkés Lászlót szeretné adásba hívni. Az RMDSZ vezetői emiatt már nemcsak a Duna Tv elnökénél tiltakoznak, hanem magyar kormánykörökben is nyomást próbálnak gyakorolni, hogy az erdélyi magyar nemzeti oldal jelesebb képviselői, Tőkés László, Szász Jenő, Szilágyi Zsolt és mások ne kerülhessenek műsorba. Legutóbb az utolsó pillanatban állították le dr. Eva Maria Barki nemzetközi jogász meghívását a Duna Televízió egyik műsorába. /Megélhetési gondok a Duna Televízióban. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 18./

2007. április 27.

A Duna Televíziót önökért hozták létre, de a 15 évvel ezelőtti viszonyrendszer változik, olyan műsort kell készíteni, ami a Magyarország határain belül élőket is érdekli – fogalmazott Cselényi László, a Duna Televízió elnöke Kolozsváron, a Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhely szervezte közönségtalálkozón. Kifejtette, a látszat ellenére nőtt a határon túli magyarok kultúrája, mindennapjai iránti érdeklődés, ezt igazolja a növekvő nézettségi mutató, a felmérés szerint eddigi nézettsége csúcsán van az adó. Az Autonómia csatorna a Duna tévé évekkel ezelőtti nézettségét tudhatja magáénak, a tervezett Unió csatorna azonban valószínűleg csak internetes változatban és nem ezen a néven fog indulni. – Felelősségem teljes tudatában állítom, hogy a Duna Televízióban a határon túli bejelentkezések és riportok száma nem csökkent, sőt valamelyest emelkedett – szögezte le Cselényi. Ez nem vonatkoztatható Kolozsvárra, a kolozsvári területi stúdió szerkesztője, Maksay Ágnes közölte: míg 2002–2003-ban havonta 30–35 tudósítás készült, 2007-ben havonta mindössze 3–4 anyagra tartottak igény a budapesti szerkesztők. Élő bejelentkezés nem történt Kolozsvárról az új műsor megszületése óta, a stúdió elvi és gyakorlati okok miatt szüntette be az együttműködést a Duna Televízióval. Ami a dokumentumfilmeket illeti, Duna Tv-s megrendelésre 2002–2005 között évente 4–5 dokumentumfilmet, portréfilmet készítettek, 2006-ban egyetlen egyet, és az sem ment még adásba. /F. I. : A Duna Televízió Bűvölet-ében. Bizonytalan a kolozsvári stúdió sorsa. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./

2007. május 9.

Gondba kerülhet a Duna Televízió, mert május 10-től ellehetetlenül a határon túli tudósítói hálózat és az élő kapcsolat az erdélyi stúdiókkal. Ekkor jár le a Magyarországot Erdéllyel összekötő optikai fényszálas kapcsolat fenntartásáról kötött szerződés a Szülőföld Alapba (SZA) olvasztott Illyés Közalapítvány és a Matáv (jelenleg T-Com) között. Cselényi László, a Duna TV elnöke jelezte: már hónapokkal ezelőtt többször megkeresték az SZA-t, és a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős államtitkárát, Gémesi Ferencet, hogy kérjék a költségek átvállalását. „Két hivatalos levelet küldtem át a MeH-nek, amire öt hónapon keresztül nem voltak hajlandóak válaszolni. Most már megvan a hivatalos válaszuk is, ami úgy hangzik: nem. Vagyis nem újítják meg a szerződést” – mondta el Cselényi. Hozzátette, Törzsök Erikától, a nemzetpolitikai főosztálytól azt a választ kapta: „Nem gondolkozunk a Duna TV-ben, nem értjük, miért is van két közszolgálati televízió, de hát ez nem a maguk baja, majd mi megoldjuk. ” Cselényi furcsállja, hogy az SZA, amit a határon túli magyarság támogatására hoztak létre, miért nem tekinti a nemzetstratégia részének a Duna TV-t, amelynek alapító okirata a határon túli magyarság tájékoztatását jelöli meg fő feladatnak. Törzsök Erika a Népszavának kifejtette, ha az élő erdélyi összeköttetés közfeladat, akkor a Duna Televíziónak kell kigazdálkodnia annak ellátását. „Nagyon jó, ha Törzsök Erika a mi költségvetésünkkel óhajt gazdálkodni, viszont a költségeket soha nem a Duna Televíziónak kellett fedeznie. Az Illyés Közalapítvány nagy jótéteménye volt, hogy a határon túli stúdiókat ellátta felszereléssel. Ezentúl megteremtette az optikai szál-összeköttetést, és azt finanszírozta” – szögezte le Cselényi. A Duna TV elnökének tájékoztatása szerint a médium 2 milliárd 800 millió forintot költhet műsoraira. Az idén a közszolgálati csatorna 700 millió forinttal kap kevesebbet, mert első alkalommal nem kapják meg az inflációt kompenzáló összeget. /Lokodi Imre: Mínusz-gazdálkodik” a Duna Televízió. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./

2007. május 29.

Május 28-án adták át a Magyar Művészetért Alapítvány és a Herendi Porcelángyár által adományozott Árpád fejedelem emlékdíjat Kolozsváron az Apáczai Csere János Elméleti Líceumnak. Cselényi László, a Duna Televízió elnöke, az iskola egykori diákjaként felidézte diákéveit, Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság elnöke, a Korunk főszerkesztője az iskola múltjának jelentősebb eseményeit vázolta fel. A díjátadást az iskola kórusának fellépése zárta, Szabadi Ildikó vezényletével. (D. I.): Árpád-emlékdíj az Apáczai Líceumnak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

2007. július 13.

Erdélyország az én hazám címmel bocsátotta útjára a magyarországi Domokos Alapítvány azt a meghívót, amely nagy sokadalomba, világtalálkozóra hívja az Erdélyből elszármazottakat és az Erdély-szimpatizánsokat. A találkozót, amelynek hangsúlyozottan kulturális-fesztivál jellege lesz, augusztus 18–20-án tartják Verőcén, a Csattogó völgyben. A Szovátáról elszármazott Domokos István az egyik ötletgazda. Úgy találta: szükség lenne egy alkalomra és helyre, ahol a szétszóródott erdélyi magyarok és a velük szimpatizálók évente egyszer családias hangulatban találkozhatnak. Helyszínül azért választották Verőcét, mert a település polgármestere, az erdélyi Bethlen dinasztia egyik sarja, Bethlen Farkas lelkesedéssel karolta fel a kezdeményezést. A rendezvény fővédnöke Cselényi László, a Duna TV elnöke, a háziasszony szerepét Széles Anna művésznő tölti be. Mindketten kolozsvári kötődésűek, úgyszintén Tőkés Erzsébet is, aki szintén jelen lesz és a Házsongárd Alapítvány áldozatos munkájáról tart majd előadást. /Tatár Zoltán: „Erdélyország az én hazám” = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./

2007. augusztus 18.

A Háromszéki Magyarok Világtalálkozója alkalmából augusztus 17-én Felsőcsernátonban a Bod Péter Általános Iskola előtti téren ünnepélyes keretek között avatták fel a falu jeles szülötte, a magyarországi koncepciós perekben kétszer is börtönbüntetésre ítélt dr. Rákossy Árpád (1902–1972) jogászdoktor bronzba öntött portrészobrát, Vetró András alkotását. A szobrot talapzatát Rozin Sándor mikóújfalusi kőfaragó készítette. Az avatóünnepélyen megjelent dr. Lomnici Zoltán, a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának elnöke, Mádi Jenő, a Politikai Foglyok Országos Szövetségének elnöke, Tárnok Gyöngyi konzul asszony, a csíkszeredai magyar főkonzulátus képviselője, Cselényi László, a Duna Televízió elnöke, Rákossy Árpád gyermekei és még sokan mások. Bölöni Dávid, a község polgármestere dr. Rákossy Árpád példaértékű életét méltatva kiemelte, a szülőfalu lakói méltán lehetnek büszkék arra, hogy itt ringatták bölcsőjét. Fetés András ikafalvi születésű budapesti tanár, dr. Rákossy Árpád életét, munkásságát, kálváriáját ismertette, és érdemeit méltatta. Őt követően Sylvester Lajos, a Háromszék napilap főmunkatársa, a szoborállítás egyik fő kezdeményezője és Tamás Sándor parlamenti képviselő. Fetés András és Sylvester Lajos leplezte le a mellszobrot. Felolvasták dr. Sólyom László köztársasági elnök erre az alkalomra küldött üzenetét. A szoboravatást követően a jelenlevők a Bod Péter Általános Iskola egyik osztálytermében berendezett dr. Rákossy Árpád-emlékkiállítást tekintették meg. /Iochom István: Csernáton főhajtása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 18./

2007. augusztus 20.

A Kárpát-medencében egyedülálló magyar világtalálkozót tartottak a hét végén a háromszéki települések. Augusztus 19-én „szent helyszínt“ avattak a maksai Óriáspincetetőn. A maksai emlékműavató helyszíne a háromszékiek és az innen elszármazottak „szent helyeként” fogható fel immár, hiszen Székelyföldnek az együvé tartozás szimbólumának kell lennie a továbbiakban – fogalmazott Demeter János. Első ízben szervezte meg a Háromszéki Magyarok Világtalálkozóját Kovászna megye közel hatvan települése, több mint négyszáz különböző programmal fogadták a vendégeket. Ojtozban az 1917. augusztusi csata emlékműve hasonmásának avatóján megjelent dr. Lomnici Zoltán, a magyar Legfelsőbb Bíróság elnöke. A házigazda községekben és városokban három helyszínen tartott istentiszteletet Tőkés László nagyváradi református püspök. A sepsiszentgyörgyi Sugás vendéglő két estén keresztül színészkocsmává változott, ahol a helybeli és a határokon túlra szakadt háromszéki művészek gyűltek össze. /Domokos Péter: Összefogtak Háromszék hazatérő világpolgárai. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./ Több ezer ember vonult augusztus 19-én az Óriáspince-tetőre, hogy részt vegyen a világtalálkozó egyik legfontosabb eseményén, az alkalomra készített emlékmű avatásán. A védnökök nevében szóló Markó Béla Tamásit parafrazálva mondta: azért vagyunk a világon, hogy megkeressük és megtaláljuk a helyet. Demeter János ötlet- és házigazda nyitotta meg az ünnepi felszólalások sorát.,,Mi, háromszékiek, bárhol is élünk a világon, ennek a földnek köszönhetően vagyunk egyediek, sajátságosak” – mondta a szónok. Markó Béla felidézte a hazát kereső és találó honfoglaló magyarok és Szent István példáját, aki tudott hazát építeni, tartós állami berendezkedést kialakítani. Cselényi László, a Duna Televízió elnöke kijelentette: nekünk, bármennyire is korszerűtlen, még fáj a trianoni diktátum. Van, mire szerényen büszkék lennünk, például arra, hogy szükségét érezzük annak, hogy itt vidáman együtt legyünk. /Ferencz Csaba: A megtalált szülőföld (Emlékműavató az Óriáspince-tetőn). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 20./

2007. augusztus 22.

Mikóújfalu napja a Háromszéki Magyarok Világtalálkozójának része volt. Augusztus 18-án ott ünnepelt az egész Oltfej. Előbb Cselényi László, a Duna TV elnöke tette tiszteletét, majd Tőkés László püspök szólt az ünneplő tömeghez, este pedig az Egy a nép, egy a magyar és a Veled, Uram! társszerzője, Bródy János saját szerzeményű szólóival szerzett igazi meglepetést az ezret jóval meghaladó tömegnek. Reggel a helybeli Nagykürt ‘95 fúvószenekar ébresztette a lakosságot. Mikóújfalu mellszobrot akar állítani Fejér Ákos testnevelő tanárnak, aki huszonegyezer kilométert kerékpározott egykori tanítványaival Európában és Kis-Ázsiában, s akinek ez alkalommal nyitották meg retrospektív kiállítását a nevét viselő iskolában. Tőkés püspök, mert Árpád éve van, az egykori brassói ledöntött Árpád-szobor egy darabkáját adta át mint az együvé tartozás ereklyéjét, szorgalmazta a magyar összefogás szükségességét, és elmondta, hogy Bihar megyéből a rendszerváltás utáni években a hetvenezer magyarból húszezer elvándorolt! /Kisgyörgy Zoltán: Cselényi, Bródy és Tőkés Mikóújfaluban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 22./

2007. december 12.

Első alkalommal osztották ki a Budapesti Román Kulturális Intézet kulturális nívódíját és média-díját. A Duna Palotában december 11-én tartott rendezvényen a média-díjat Cselényi László, a Duna Televízió elnöke vehette át, az indoklás szerint a közszolgálati csatorna kulturális sokszínűsége érdekében kifejtett munkájáért. Az elismerés szól a Duna Televízió azon tevékenységének is, amely elősegíti a toleranciát. Szintén média-díjban részesült Simon Eva, a gyulai Foaia Noastra című folyóirat főszerkesztője. /Kitüntették Cselényit. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 12./

2007. december 18.

Tizenöt éves a Duna Televízió. Az évforduló alkalmából gálaműsort tartottak Budapesten, a Nemzeti Színházban. Közjogi méltóságok, neves közéleti személyiségek, diplomaták, művészek is megtisztelték jelenlétükkel a rendezvényt. Sólyom László köztársasági elnök szerint a magyar nemzetet több országban élő, több központú, regionális, kulturális nemzetként kell felfognunk. Ezért még fontosabb a Duna Televízió hivatása, közvetítő szerepe, hiszen a nemzettudatnak legalább annyira szüksége van a határon túlról az anyaországba irányuló információra, mint az innen kifelé közvetítettre. A Duna TV ebben az értelemben világadó. Küldetése egyértelmű: az összmagyarság szolgálata, az összetartozás erősítése. Cselényi László, a műholdas közszolgálati csatorna elnöke úgy vélte, hogy a Duna Televízió túl van a gyermekbetegségeken. Az elnök szerint a Duna Tévé példát mutat közszolgálatiságból. Az elmúlt másfél évtizedben nem távolodott el alapvető céljától. „A körülmények változtak csupán. Az induláskor a határon túli magyarság ünnepelte a csatornát, hiszen szinte csak így jutott el hozzájuk az anyaország kultúrája. Ma már, a kábelrendszernek köszönhetően, egy egyszerű erdélyi család is számos magyarországi csatornát nézhet, ezek között az élen lenni nagy dicsőség. Statisztikai adatok igazolják, hogy a legnépszerűbb hazai kereskedelmi tévék is mögöttünk vannak a határon túli rangsorban. Ezenkívül a hazai nézettség is megnőtt, sokan a Duna Televíziót tartják a közép-európai kultúra egyik legfontosabb közvetítőjének. ” /B. D. : A világ magyar tévéje. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 18./

2008. február 9.

Az Erdélyből elszármazottak és az Erdély iránt elkötelezettek második világtalálkozóját szervezik meg idén nyáron a magyarországi Verőcén. A csíksomlyói Szűz Mária oltalmába ajánlott háromnapos rendezvényre június 27–29-én a Duna-kanyar Csattogó völgyében kerül sor, a műsorban koncertek, népi együttesek, társulatok fellépése, játszóház, mesemondás, különféle előadások szerepelnek. A program fővédnöke Cselényi László, a Duna Televízió elnöke. A fesztivál látogatottságát nyolc-tízezer főre becsülik (tavaly mintegy hatezren voltak, Amerikától Ausztráliáig), több száz személyt a helyszínen is el tudnak szállásolni. A találkozó hivatalos honlapja a www.erdelyhon.hu. /Erdélyiek fesztiválja Verőcén. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 9./

2008. július 1.

Erdélyből elszármazottak fesztiválját tartották június 27-29-e között Verőcén Erdélyország az én hazám címmel „Az erdélyi magyarok hazaszeretetét nagyra becsülöm, és példaértékűnek tartom” – hangoztatta az háromnapos fesztivál megnyitó beszédében Cselényi László, a Duna Televízió elnöke, a rendezvény fővédnöke. A verőcei Csattogó-völgyben immáron második alkalommal tartották az Erdélyből elszármazottak és Erdély sorsáért elkötelezettek második világtalálkozóját. Kocsis István történész, író a Szent Korona misztériumáról és tanáról beszélt. Üde színfoltot jelentettek a székelyföldi néptánccsoportok előadásai. Színvonalas előadást mutatott be a Budapesti Székely Kör néptáncegyüttese is, amelynek tagjai szinte kizárólag Erdélyből elszármazott művészek. /Nagy B. István: A megtartó erő szimbólumai. = Krónika (Kolozsvár), júl. 1./

2008. szeptember 9.

Szeptember 11-re halasztotta döntését a Duna Televíziót felügyelő Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumi elnöksége arról, hogy pályázat kiírásával vagy automatikus meghosszabbítással további négy évre Cselényi László jelenlegi tévéelnökre bízzák a Duna Televízió elnökségét. /Lokodi Imre: Bizonytalan Cselényi sorsa. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./

2008. szeptember 29.

Elnöki mandátumának jövő februári lejárta után további négy évig irányíthatja a Duna Televíziót Cselényi László, erről döntött a köztelevíziót felügyelő közalapítvány kuratóriuma. A hivatalban lévő elnök egy vokssal kapott többet az újrázáshoz szükséges 24-nél, egy szavazat érvénytelen volt, míg nyolcan amellett foglaltak állást, hogy ne hosszabbítsanak. Veres László, a közalapítvány ellenőrző testületének elnöke közölte, hogy az ülésen incidens történt. Az ÚMSZ megkeresésére Cselényi László tagadta, hogy botrány lett volna a kuratóriumi ülésen. A tévéelnök nem kívánta kommentálni azt, hogy a Fidesz kurátorai nem rá adták voksukat. Szőcs Géza kurátor is Cselényi ellen, vagyis a pályáztatás mellett szavazott. /Lokodi Imre: Duna Televízió: elnök marad Cselényi László. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./

2009. június 29.

Június 27-én és 28-án rendezvénysorozattal idézték fel Sütő András emlékét barátai és tisztelői, Marosvásárhelyen, illetve a szülőfalujában, Pusztakamaráson. A Sütő András Baráti Társaság tagjai az első napon marosvásárhelyi református temetőben megkoszorúzták az író sírját, majd Gálfalvi Zsolt kritikus mondott beszédet. A rendezvény a Bernády Házban folytatódott. Nagy Pál, a Sütő András Baráti Társaság elnökének moderálásával jeles magyarországi, felvidéki és erdélyi irodalmárok, közéleti személyiségek és politikusok osztották meg a hallgatósággal az író személyiségéhez, életművéhez kapcsolódó gondolataikat. Csoóri Sándor Beszélgetések és álmok című prózáját olvasta fel, kiemelve azt az alapgondolatot, miszerint a „trianoni mocskos ügynek” mai napig tartanak a következményei, és hiába az uniós tagság, megoldás még nem született a kisebbségi lét számára. A tudományos ülésszak előadásai után a marosvásárhelyi színház Tompa Miklós társulatának tagjai előadtak egy részletet Sütő Káin és Ábel című drámájából, Kilyén Ilka színművész pedig az Ugató madár című darabból kiragadott monológot. Végezetül levetítették a Duna televízió Sütő Andrásról készített portréfilmjét. A pusztakamarási református templomban Demeter József szászrégeni lelkész kiemelte, Sütő András minden egyes művében, nyíltan vagy metaforikusan, de jelen van a helyben maradás gondolata. Oroszhegyi Attila Zsolt helyi lelkész elmondta: az idelátogatók gyakran megcsodálják a templom díszeit, az Isten házából azonban épp a gyülekezet fogyatkozott meg. A reformátusok lélekszáma a faluban 136 fő, a létszám pedig egyre apad. A Révkomáromból érkezett Aranyosi Zsolt diák mondta el Sütő: Te leszel az angyal című rövid írását. Tanára, Jókai Tiborné elmondta, hogy az ifjú tehetség ezzel a prózával nyerte meg idén a rangos rimaszombati Tompa Mihály országos vers- ás prózamondó versenyt. Vetési László lelkész, szórványügyi előadó kiemelte, a Mezőség rengeteg nagy egyéniséget adott a magyarságnak, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a Mezőség megmaradjon. Pusztakamaráson a szülői ház tornácán Sylvester Lajos sepsiszentgyörgyi közíró tartott személyes élményekkel átitatott előadást azokról az időkről, amikor a szentgyörgyi színház igazgatójaként csaknem az összes Sütő-drámát műsorra tűzhette. /Sándor Boglárka Ágnes: A jövő feladata megőrizni a Mezőség magyarságát. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./ A felszólalók közül Dobos László pozsonyi író történelmi szempontok alapján beszélt, míg Szakolczay Lajos budapesti irodalomtörténész és Lázok János, a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem tanára, Sütő-kutató elsősorban stilisztikailag elemezte az író életművét. Markó Béla emlékeztetett, Sütőnek volt 1989 előtt magyar nyelvterületen a legnagyobb kultusza. Utána úgy tűnt: mindez nem annyira elsőbbségi kérdés, hiába a Sütő András-i dráma, rövidpróza, regény, mondandó és mondat. Ma azonban újra szükség van az életmű jó értelemben vett kultuszára. Ahogy az ő közéleti szerepvállalásának kultuszára is. Megszólalását kényszerhelyzet szülte, ő az itthon maradott, áldozatvállaló emberek közé tartozott. Borbély László, a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány elnöke bejelentette, ősszel bemutatják a tizenkét órás dokumentumfilmet az 1990-es márciusi eseményekről. Felvállalták a Sütő Andrásról elnevezett utcanév megadásának és az író marosvásárhelyi szobra felállításának megoldását is. Ablonczy László elmondta, tizenhat fejezetes sorozatot állított össze Sütő Andrásról, aki jelenleg nincs a magyarországi tanmeneti és nemzetmeneti gondolatban. Pedig ő Bethlen Gábor-i magasságból és mélységgel nézte a magyarságot. Elmondhatatlan dráma volt az élete. Miközben folyt a lapítás, ő az életét tette a tisztességre. És most egy bibliográfiás senkiházi mocskolódik az életével az interneten, tette hozzá. Cs. Nagy Ibolya a Káin és Ábel című, emberi ősállapotokat tükröző tudatdrámát elemezte behatóan. Végül Pálfy G. István beszélt az általa és Cselényi László által 2001-ben készített Sütő András-dokumentumfilmről. Levetítették a Történelmet hazudni nem lehet című film félórás részletét. /Nagy Botond: Történelmet hazudni nem lehet… Sütő András-emléknap. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 29./ A bibliográfiás senkiházival Kuszálik Péterre célzott.

2009. december 7.

Megsértette a december 5-én reggel 7-kor kezdődő romániai választási kampánycsendet a Duna Televízió. Az Erdélyben is nagy nézettségű, budapesti magyar közszolgálati adó december 5-i esti híradója közölte: az RMDSZ álláspontja az, hogy a romániai magyaroknak Mircea Geoanára, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltjére kell szavazniuk december 6-án, vasárnap. A bemondó ismertette az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács álláspontját is, amely szerint a magyaroknak lelkiismeretük szerint kellene szavazniuk. Az összeállításban megszólal Frunda György RMDSZ-es szenátor, aki szerint „vasárnap a romániaiaknak Traian Basescu, illetve a demokrácia és a jogállam között kell választaniuk”. Szász Attila, az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) tagja szerint a Duna Televízió kampánycsend-sértést követett el. „Ez ellen azonban mi nem tehetünk semmit, hiszen a román audiovizuális törvény magyarországi licencű adókra nem vonatkozik” – magyarázta. Cselényi László, a Duna Televízió elnöke szerint az általa vezetett intézmény „csupán a kötelességét tette”, amikor tudósította nézőit az RMDSZ állásfoglalásairól. /Kampánycsendet sértő Duna. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./


lapozás: 1-30 | 31-51




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998