udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 103 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-103
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Dávid László

2007. február 23.

Hosszú távú, kiszámítható, szerződésben rögzített támogatási rendszert vár el a magyar államtól a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem, jelentette ki Dávid László, az intézmény rektora február 21-én Budapesten, néhány nappal azután, hogy Gémesi Ferenc nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár elmarasztalóan nyilatkozott a felsőoktatási intézményről. A Sapientia rektora a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) Kulturális és Oktatási albizottsága ülésén vett részt. „A budapesti ülésen közöltem, az idei évben igen fontos megmérettetés előtt áll az egyetem: 2007 júniusától kezdődően összesen öt szakakkreditációs kérelmet kell letennünk, hogy az ideiglenes után megkapjuk a végleges akkreditációt” – vázolta a Sapientia helyzetét a rektor. Dávid László elmondta: az akkreditáció elé elsősorban a tanerőhiány gördíthet akadályokat. Dávid László a múlt héten az egyetem kéréseit tolmácsolta az Erdélybe látogató Sólyom László magyar államfőnek is, amit utóbb Gémesi Ferenc nem vett jó néven. A szakállamtitkár kijáró politikának nevezte a Sapientia vezetőinek ezt az eljárását. A Népszabadságnak leszögezte: a magyar kormány „állja a számlát”, vagyis biztosítja az egyetem működéséhez szükséges forrásokat, de ehhez feltételeket is szab. „Feltétel, hogy a tavalyi megállapodás szellemében a magánegyetem átláthatóan működjön, a magyar kormány képviselője helyet kapjon a több mint 95 százalékban anyaországi költségvetési forrásokból finanszírozott felsőoktatási intézmény gazdálkodását felügyelő testületben, valamint érdemi haladás történjen az akkreditáció ügyében” – hangsúlyozta Gémesi. Dávid László nem érti, miért kifogásolta az államtitkár azt, hogy a Sapientia vezetősége Sólyom Lászlóhoz is segítségért fordult. „Úgy gondoljuk, hogy valamennyi felelős magyar tisztségviselőnek ismernie kell az egyetem helyzetét” – magyarázta a rektor. Az intézményvezető szerint a Gémesi által felsorolt feltételek egy része „nem új”, a többi teljesítése pedig nem az egyetem vezetőségének, hanem a Sapientia Alapítvány kuratóriumának a feladata. Az idei Magyarországról érkező juttatásról Dávid László elmondta, az 1,4 milliárd forint kevesebb, mint amennyi a tavalyi (1,65 milliárd) volt, annak ellenére, hogy a budapesti kormány megígérte: a Sapientia támogatottsága nem csökken. A rektor közölte, az egyetem működésének hat éve alatt összesen 11,4 milliárd forintot kapott a magyar kormánytól. „Ebből az egyetem építkezett, beruházott, s mindeközben működött is. Ha például most értékesítenénk, mindazt, amit eddig a Sapientián létrehoztunk, a teljes Magyarországról érkező összeget vissza tudnánk fizetni a magyar államnak. Az egyetem legfontosabb hozadéka azonban nem ez. Hivatásunk, küldetésünk az, hogy értelmiségieket vonzzunk és termeljünk” – összegzett a rektor. /Cs. P. T. : Megmérettetés előtt a Sapientia-egyetem. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./

2007. március 1.

Kézdiszéken a tervezettnél lassabb ütemben halad a székelyföldi autonómia ügyében kezdeményezett népszavazás. A legnagyobb gond az emberhiány, kevés a kérdezőbiztos, egyelőre főleg a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom kézdivásárhelyi tagsága állt az ügy mellé. Bakk Dávid László, a Kézdiszéki Székely Tanács alelnöke, a népszavazás főszervezője elmondta: az ifjúsági szervezet önkéntesei a múlt hét végén végigjárták Ikafalva és Futásfalva portáinak zömét. A hét végére jelentkeznek a népszavazás folytatására az Erdélyi Magyar Ifjak önkéntesei is. /Iochom István: Önkénteseket várnak (Népszavazás Kézdiszéken). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 1./

2007. március 2.

Kolozsváron a Tordai úton egy telek a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) birtokába került. Az intézmény elhatározta, hogy kétrészes ingatlant épít a telekre, a Képzőművészeti Kar és a Természettudományi Kar számára. Ez csak egyike a Sapientia ingatlanfejlesztési terveinek. A Sapientia EMTE felújította a csíkszeredai Hargita Szálló megvásárolt épületét. Ez ad otthont az ottani karnak, és az egyetemi bentlakásoknak. Marosvásárhelyen elkészült az egyetem épülete, amely a Segesvár felé kivezető útról jól látható. Dávid László rektor közölte: az ottani karok már mind odaköltöztek. Marosvásárhelyen tervezik a bentlakást. Ez az akkreditáció miatt is szükséges. Dávid László elmondta: a kolozsvári fejlesztéshez szükséges pénzt úgy teremtették meg, hogy az egyetem telket vásárolt, és annak felértékelődése miatt, az eladási árából kikerül az összeg. Kolozsváron az építés körülbelül másfél évet vesz majd igénybe, tehát 2009-re elkészülhet a kettős ingatlan. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Ingatlanfejlesztésre készül a Sapientia–EMTE. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./;

2007. március 12.

Várhatóan a jövő héten tartja Csíkszeredában soros ülését a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem szenátusa. Olyan határozat elfogadására készülnek, amely a hallgatóknak szánt ösztöndíjalap közel negyven százalékos csökkentését eredményezné. Dávid László, az egyetem rektora megerősítette az ösztöndíj-keret csökkentésének tényét. A Sapientia alkalmazza a Romániában érvényes hivatalos elveket. Ezek úgy határozzák meg az ösztöndíjalapot, hogy a létező diáklétszám alapján a hallgatók egyharmada részesülhet bármilyen juttatásban. „Egyetemünk a törvények szabta kereten felül még negyven százalék szociális ösztöndíjat biztosított hallgatóinak, ezt a jövőben, tekintettel a költségvetésre, nem tudja megtenni” – pontosított a rektor. A 2007–2008-as tanévtől kezdődően az ösztöndíjak negyven százaléka szociális, hatvan százaléka pedig érdem- és tanulmányi ösztöndíj lesz. A rektor elmondta: „Gémesi Ferenc magyar államtitkár szerint az egyetem költségvetése ugyanakkora lesz, mint a tavalyi évben. Pontosabban a magyar költségvetésből 1,4 milliárd forintot biztosítanak, ez valószínű kiegészítődik 1,65 milliárd forintra” – részletezte az intézmény vezetője. A magyarországi támogatást párhuzamos forrásokkal szeretnék kiegészíteni. /Rédai Botond: Csökkenti ösztöndíjalapját a Sapientia Tudományegyetem. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 12./

2007. március 29.

Kovászna megyében Kézdiszék településein halad a leglassabban az autonómia-népszavazás, ezért a szervezők meghatározatlan időre kitolták a referendum határidejét, mond el Bakk Dávid László főszervező. Akiket nem találtak otthon, és értesítést hagytak számukra, azokat a Kézdiszéki Székely Tanács székházában várják az állóurnánál. /Iochom István: Meghatározatlan ideig hosszabbítottak (Népszavazás Kézdiszéken). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 29./

2007. május 2.

Az egyetemlétesítés első alapelve az volt, hogy a hiányszakokat kell pótolni a Sapientia–EMTE-n. Másrészt azok a szakok valósuljanak meg, amelyek életképességét a helyi civil kezdeményezések biztosítják. Tonk Sándor rektor többször hivatkozott az egyetem történeti hivatására: a Ferenc József Tudományegyetem jogutódjaként kell tekinteni minden magyar nyelvű felsőoktatási kezdeményezés megvalósulását, emlékezett Tonk Sándorra dr. Dávid László egyetemi tanár, a Sapientia–EMTE jelenlegi rektora. 2007-ben történik az ezelőtt hat évvel beindított szakok akkreditációja. A Sapientia Alapítvány kezdeti szakaszában több olyan programot működtetett, amelyek a kolozsvári magyar diákközösség javát szolgálják: például a jogász-, közgazdász-kollégiumi, a vendégtanár- és a könyvkiadási programokat. Az egyetem minőségi oktatást vállalt olyan korban, amikor a felsőoktatás versenyében a minőség háttérbe szorult, s a középiskolai képzéssel is gondok vannak. A Sapientia-rendszerhez tartozó Kutatási Programok Intézetén a mai napig érződik az intézményteremtő kezdeti lépések hatása. Az egyetem alapítása nem volt mentes a vitától, az irigykedéstől. Ma az egyetemet számon tartják, része az akadémiai közösségnek. /Tonk Sándor döntései az egyetem ügyét szolgálták. Beszélgetés Dávid Lászlóval, a Sapientia rektorával. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 2./

2007. május 2.

A Határon Túli Magyarok Zenéje koncertsorozat keretében CD-adományt adtak át a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek (EMTE). A kolozsvári Magyar Operában tartott ünnepségen Dávid László, a Sapientia – EMTE rektora, valamint Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője, a Sapientia Alapítvány kuratóriumi elnöke vehette át a 142 címet tartalmazó CD-adományt. A koncertet a 2000-ben alakult kolozsvári Fűszál együttes kezdte. Az estet a Kolozsváron többször is fellépő, 2002-ben a székelyföldi Baróton alakult TransylMania etno-rock zenekar zárta. /P. A. M. : Magyar zenei CD-adomány a Sapientiának. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 2./

2007. május 28.

A magyar tudomány és az Európai Unió: a határon túli magyarság esélyei címmel tartott előadást május 24-én Marosvásárhelyen Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke. Elmondta, a Kárpát-medence hagyományosan nagy szellemi értékekkel rendelkezett, és „sokkal többet adtunk a világörökségnek, mint amennyit kaptunk”. Mind Magyarország, mind Románia esetében a kutatásra és fejlesztésre áldozott összeg kevés, a jól képzett szakemberek pedig külföldre távoznak. Vizi E. Szilveszter elmondta, elsősorban magyar nyelvű óvodákra, középiskolákra, főiskolákra és egyetemre van szükség, mert a magyarság Kárpát-medencében való fennmaradásának előfeltétele, hogy tudást és információt szerezzünk. Nagy Örs, a MOGYE rektor-helyettese hangsúlyozta, az egyetemen az elmúlt egy évben sok figyelemreméltó lépés történt a magyar oktatók és hallgatók által megfogalmazott igények teljesítésének irányába. Kincses Ajtay Mária, a MOGYE professzora kijelentette: a magyar oktatás helyzete nem jó, a ‘90-es évek elején elkezdődött folyamat, amikor a diákság spontánul megfogalmazta igényeit, megtorpant, majd megállt. „Félelemkeltés folyt és folyik. Ennek ellenére a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) másfél éve ismét megfogalmazta a magyar karok létrehozására irányuló törekvéseket, amelyeket 10 pontban foglaltak össze”. Felkérte az oktatókat, aláírásukkal támogassák a MOGYE magyar karának létrehozását. Hantz Péter, akit a magyar nyelvű oktatásért való kiállása miatt a Babes-Bolyai Egyetemről elbocsátottak, hangsúlyozta: a magyar karok létrehozása egyben az oktatás minőségének javulását is eredményezi, ki kell állni és el kell mondani követeléseinket. A Sapientia rektora, Dávid László szerint hittel lehet megvalósítani a követeléseket, a csángó Valérián Ádám azt szorgalmazta, az egyetem vezetése készítsen évente hivatalos felmérést arról, hogy hogyan alakul a magyarság helyzete az oktatásban. Az utolsó percekben egy Valérián Ádámot pocskondiázó röplap is megjelent a tanácskozás helyszínén. /Antalfi Imola: Az igazi érték a fejekben van. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 28./

2007. május 30.

Végleges akkreditáció hiányában a Sapientia–EMTE most ballagó hallgatói más egyetemen kénytelenek államvizsgázni, és a felsőoktatási intézmény egyik dékánja szerint előfordulhat, hogy a jövőben sem lesz másként. Rostás Zoltán – aki tagja a Felsőoktatás Minőségét Biztosító Ügynökségnek (ARACIS) – úgy véli: a Sapientán csorbul az egyetemi autonómia azáltal, hogy az intézményt a kuratórium irányítja. „Az új akkreditációs előírások között nincsen olyan rendelkezés, amely tiltaná egy romániai magánegyetem általunk gyakorolt szerkezeti felépítését és döntéshozatali mechanizmusait, a tanügyi törvény módosítása pedig a magánegyetemek hatáskörébe utalja az egyetemi vezetés szervezeti keretének és a döntéshozatali kompetenciák megállapítását” – reagált erre Dávid László, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora. Rostás Zoltán kifejtette: ha akkreditációs szakértőként nézi a helyzetet, szinte megmagyarázhatatlan jelenségeket lát. Ideiglenes működési engedéllyel rendelkező intézményként a Sapientiát kuratórium irányítja. Rostás szerint azáltal csorbul az egyetemi autonómia, hogy a kuratórium nevezi ki az egyetem rektorát, a dékánokat. Gond az is, hogy késlekednek az egyetemi hatáskörben szervezendő vezetőválasztások, várat magára a funkcióhalmozások felszámolása, az akkreditációhoz szükséges szervezeti keretek – például a homogén összetételű karok – kialakítása. Elfogadhatatlannak tartja azt, hogy továbbra is vegyes karok működnek az egyetemen, ilyen például a Műszaki és Társadalomtudományi Kar Csíkszeredában. A legfontosabb akkreditációs feltételek közé tartozik, hogy az akkreditálni kívánt szakon magas százalékban legyenek főállású oktatók, ezek egynegyede rendelkezzék docensi vagy professzori fokozattal, a karnak és a tanszéknek saját főállású, docensi vagy professzori fokozattal rendelkező vezetője legyen. Dávid László nem lát kifogásolni valót abban, hogy a rektort és a dékánokat a kuratórium választja és nevezi ki. A rektorokon és a dékánokon kívül minden más vezetőt az adott szintnek megfelelő vezetői testület szavaz meg, és a szenátus, illetve a kuratórium hagyja jóvá a kinevezést. Dávid László jogosnak tartja azt a kifogást, hogy a Sapientián „hibrid karok” működnek. Szerinte is a homogén fakultások biztosítanak megfelelő keretet a minőségi oktatáshoz, azonban hangsúlyozta, egyelőre nem találtak jobb megoldást erre a helyzetre. A rektor tájékoztatása szerint a Sapientia a megváltozott törvényes előírásoknak megfelelően, 2007. őszén nyújtja be a Román Minőségbiztosítási Ügynökséghez (ARACIS) az első szakok akkreditációs kérelmét, és ezek sikeres akkreditációja esetén kérheti az intézmény végleges intézményi akkreditációját. /Cs. P. T. : Akkreditációs buktatók a Sapientia egyetemen? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./

2007. június 2.

A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karainak végzős hallgatói idén kilenc szakról ballagtak – a leendő biomérnökök most először. Június 1-jén mintegy 254, diplomaszerzés előtt álló végzős egyetemista öltötte magára a szimbolikus talárt, és dobta magasba a kalapot az ünnepély keretében. A Sapientia – EMTE Gazdaság- és Humántudományok, illetve a Műszaki és Társadalomtudományok Karainak végzőseit idén is ünnepélyes keretek között búcsúztatta az intézmény. Dávid László, az egyetem rektora a kisebbségi létből fakadó hagyomány szerepét hangsúlyozta. Biró A. Zoltán kari kancellár is arra figyelmeztette őket, a társadalmi hasznosság szolgálatába kell állítani mindazt az ismerethalmazt, amit az intézmény keretében elsajátítottak. Délután élelmiszeripari és környezetmérnököket avattak a Segítő Mária Gimnázium dísztermében. /Ballagtak a végzős egyetemisták. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 2./

2007. június 6.

Marosvásárhely kettős könyvbemutató színhelye volt a múlt héten: Brassai Zoltán, Makó Katalin, Brassai Attila, Puskás Attila A kovásznai szénsavas fürdők és mofetták a végtagi verőérszűkületek kezelésében című könyvét valamint Puskás Attila Idült vénás betegségek. Patológia, diagnózis, terápia című könyvét ismerhették meg az érdeklődők. A Scientia Kiadó gondozásában megjelent szakkönyveket prof. dr. Nagy Örs rektor-helyettes és dr. Péter Mihály akadémikus méltatta. Nagy Örs professzor, a MOGYE rektor-helyettese örvendetesnek tartotta, hogy manapság, amikor az interneten szinte minden információhoz pillanatok alatt hozzá lehet jutni, egyre több magyar nyelvű szakkönyv jelenik meg. „Mindkét könyv értékes, újat hoz a szakterületen, magyarul ilyen formában még nem jelent meg” – hangsúlyozta. A két könyv a felvetett téma szempontjából kiegészíti egymást. A szénsavas fürdőkkel kapcsolatos könyvhöz a vizsgálatokat több évtizeden át végezték. Dávid László, a Sapientia rektora szerint egy kiadó akkor jó, ha jó szerzőket von maga köré, jó könyveket ad ki, márpedig a Sapientia Alapítvány itt is bizonyított: olyan kiadót működtet, mint a Scientia, amely mindinkább jelen van mindennapjainkban. /Antalfi Imola: Kettős könyvbemutató a Deus Providebit Házban. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 6./

2007. június 13.

Három végzős évfolyam ballagott már a Sapientián. Dávid László, a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora közölte, a tapasztalatok biztatóak. Idén összesen 18 szakon volt végzős évfolyam. Több esetben hiánypótló szakokon biztosítanak képzési lehetőséget. A Sapientia 2007 őszén nyújtja be az első szakok akkreditációs kérelmét. A magyar kormány ismét kevesebb pénzt szánt a Sapientia támogatására. Az egyetem fokozatosan biztosítja a működéséhez szükséges önrészt. Ez jelenleg 5 százalék körül van. A közeljövőben Kolozsváron, illetve Marosvásárhelyen terveznek fejlesztéseket. Marosvásárhelyen diákkollégiumot, illetve egy kisebb oktatási épületet terveznek. Kolozsváron a kar épülete készülhet el, mert jelenleg a tanítás bérelt ingatlanban folyik. Új szakok indítását egyfelől a hiányszakmákban, mint a pénzügy, menedzsment, marketing, turizmus, szociális menedzsment, biotechnológia, élelmiszer-biztonság, számítógépes művelettervezés, tájépítészet, távközlés, statisztika és gazdasági előrejelzés, EU-jog vagy műépítészet, másfelől – a teljes egyetemi struktúra kiépítése érdekében – kiemelt cél a mesterképző szakok indítása. /Bálint B. Eszter: Új szakok és mesterképző indul. Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem. = Krónika (Kolozsvár), jún. 13./

2007. július 24.

A felsőoktatás versenyképessége manapság aligha mérhető egy szempontrendszerrel, így az a tény, hogy a világon e téren összeállított rangsorok első ötszáz helyén egyetlen magyar egyetem sem szerepel, valójában nem a magyar felsőoktatást minősíti – összegezhető a vita, amelyet Tusványos utolsó előtti napján folytattak a szakma képviselői a szabadegyetemen. Többen a felsőoktatás, illetve az egyetemek válságáról beszéltek. Pálinkás József volt magyar oktatási miniszter ezt az oktatási folyamat elszemélytelenedésével magyarázza, szerinte a tudásátadás mellett a nevelés és kultúraközvetítés teszi széles körűen versenyképessé az intézményeket, s mindez csakis tanárszemélyiségek révén valósulhat meg. Bodó Barna (a Bolyai Kezdeményező Bizottság elnökeként immár a Sapientia Egyetem tanára) a válságot az eltömegesedésben látja, szerinte a bolognai-folyamat nem a mi utunk. A versenyképességet a minőség határozza meg, azt pedig a felsőoktatás autonómiájának foka. A BBTE magyar karainak létrehozását épp az egyetemi autonómia gátolja meg (na meg a politika), de ez azért van, mert a magyar érdekek nem tudnak kellő súllyal megjelenni, s ezért a politika segítségére is szükség van. Az önálló, sajátos tanrend hiánya például oda vezet, hogy nem lehet kisebbségpolitikát oktatni – mondta Bodó Barna. A mindent a mennyiséggel mérő rendszerek eleve hibásak, így más szempontok szerint értelmezte a versenyképességet Dávid László, a Sapientia rektora. Szerinte egy intézménynek kettős szerepe van: oktatást biztosító és régiófejlesztő. Ezért volna elengedhetetlen egy komoly felmérésre alapuló felsőoktatási stratégia megalkotása és hasznosítása. /Ferencz Csaba: Felsőoktatás és verseny. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 24./

2007. július 28.

Megalakult Kolozsváron a Magyar Tudományos Akadémia Kolozsvári Akadémiai Bizottsága. A Kolozsvári Akadémiai Bizottság tagjai az MTA romániai külső tagjai és a megválasztott köztestületi tagok. Jelenleg 392 romániai tagja van az MTA külső köztestületének. A 2007. júniusában lezajlott belső választások során a romániai köztestület megválasztotta a hat tudományterület 5–5 képviselőjét. Hozzájuk csatlakozik az MTA 17 romániai külső tagja, és együtt alkotják a 47 tagú Kolozsvári Akadémiai Bizottságot. A Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) tagsága az ősz folyamán megválasztja elnökét és alelnökeit. A KAB tagjai: A) Az MTA romániai külső tagjai: Benkő Samu, Brassai Zoltán, Csetri Elek, Demény Lajos, Egyed Ákos, Gábos Zoltán, Gyenge Csaba, Jakó Zsigmond, Kolumbán József, Maros Dezső, Nagy-Tóth Ferenc, Néda Zoltán, Németh Sándor, Péntek János, Péter Mihály Heinrich, Toró Tibor, Uray Zoltán. B) A megválasztott köztestületi tagok tudományterületek szerint: I. Bölcsészettudományok: Dávid Gyula, Kovács András, Egyed Emese, Keszeg Vilmos, Pál Judit. II. Társadalomtudományok: Bíró A. Zoltán, Rostás Zoltán, Salat Zakariás Levente, Benedek József, Vincze Mária. III. Orvosi tudományok: Kun Imre, Egyed-Zsigmond Imre, Szilágyi Tibor, Kovács Dezső, Jung János. IV. Műszaki tudományok: Dávid László, Csibi Vencel-József, Bitay Enikő, Köllő Gábor, Preitl István György. V. Természettudományok: Kása Zoltán, Szilágyi Pál, Paizs Csaba, Lingvay József, Fodorpataki László. VI. Agrártudományok: Csedő Károly, Tiboldi István, Wagner István, Márkus István, Bedő Imre. /Kolozsvári Akadémiai Bizottság – első szakasz/Kolozsvári Akadémiai Bizottság – első szakasz. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./

2007. augusztus 15.

Segesvár magyar/református közössége emlék-istentisztelet keretében vett végső búcsút dr. Dávid Lászlótól, korábbi tudós lelkipásztorától, aki 2001-ben nyugalomba vonulva Székelyudvarhelyre távozott. Itt érte a halál július 30-án, kevéssel 75. születésnapja után. Dr. Dávid László /Árapatak, 1932. máj. 25. –Székelyudvarhely, 2007. júl. 30./ jeles értelmiségi családban született. Atyja püspök-helyettes, teológiai rektor, egyik fivére szerkesztő, irodalomtörténész, a másik szintén lelkész. A kolozsvári Protestáns Teológia elvégzése után segédlelkészi minőségben a kolozsvári teológián egyháztörténeti és művészettörténeti szakképzésben részesült. 1958 és 1963 között Székelymuzsna lelkipásztora. Innen ment Segesvárra, ahol lelkészként 38 éven át szolgálta egyházát, szórványsorba került hittestvéreit és a történettudományt. 1963-tól sorra jelentek meg történelem és művészettörténet témájú dolgozatai a Református Szemlében, a Korunkban és más folyóiratokban. 1969-ben elnyerte az egyháztörténet-tudomány doktora címet. Bejárta a Székelyföldet, különösképpen Udvarhelyszéket, fényképezve, rajzolva és leírva a látottakat, készülve fő műve megírására. 1981-ben vaskos kötetben jelent meg, adatolva, lábjegyzetelve, rajzok, fényképek százaival illusztrálva A középkori Udvarhelyszék művészeti emlékei. 1988-ban megszervezte a segesvári református egyház és templom építésének centenáriumi ünnepségét. 1995-ben, munkásságának elismeréseképpen Budapesten átvehette a Műemlékvédelemért emlékplakettet. 2000-ben a márványtáblát építtetett Segesváron a templom falába, I. Rákóczi György fejedelemmé választása (1630. nov. 26.). évfordulóján, /Máthé Attila, Fehéregyháza: Búcsú dr. Dávid Lászlótól. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 15./

2007. szeptember 17.

Én, a Sapientia–EMTE csíkszeredai karainak hallgatójaként fogadom, hogy az egyetem törvényeit tiszteletben tartom. Nemzeti hagyományainkat, szellemi értékeinket megőrzöm és továbbviszem. Minden tehetségemmel és szorgalmammal arra törekszem, hogy az egyetem jó hírnevét, szakmám becsületét gyarapítsam – hangzott el szeptember 16-án Csíkszeredán az első évesek esküje a tanévnyitó ünnepségen. Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke a kisebbségbe került magyarságnak küzdelmét vázolta fel. Dr. Dávid László rektor a közösségteremtés fontosságáról beszélt, valamint arról, hogy érdemes tudományosságot teremteni, hiszen ez emeli fel Székelyföldet. A tanévnyitó alkalmával a Műszaki Társadalomtudományok Kar részéről Bíró A. Zoltán kari kancellár, a Gazdaság- és Humántudományok Kar részéről dr. Szabó Árpád köszöntötte a diákokat. Dr. Gubcsi Lajos, a Magyar Művészetért Alapítvány nevében Árpád fejedelem-díjat adományozott a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek. /Takács Éva: Tanévnyitó a Sapientia egyetemen. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 17./ Hetedik alkalommal fogadta be elsőéves hallgatóit a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Csíkszeredában a tanévnyitón Kató Béla rámutatott: „Ha meg akarunk maradni abban, amit évszázadok óta eleink összegyűjtöttek, hátrahagytak, azt a szellemi örökséget és a kincset meg akarjuk őrizni, akkor szükségünk van intézményekre. ” /Rédai Botond: Hetedik tanévnyitó a Sapientián. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 17./

2007. szeptember 18.

A marosvásárhelyi egyetemek közül elsőként a Sapientia Egyetem Műszaki és Humán Tudományok Karán köszöntötték az elsőéveseket. Szeptember 17-én 259 gólya a koronkai campus aulájában hallgatta az üdvözlő beszédeket. Dr. Hollanda Dénes, a marosvásárhelyi kar dékánja, dr. Dávid László, a Sapientia egyetem rektora, valamint Kató Béla, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke adtak útravalót az elsősöknek. Megjelent a két marosvásárhelyi alpolgármester, Csegzi Sándor és Bakos Levente is. A szeretetre és egymásra való odafigyelésre is szükség van, erre világított rá Bara László katolikus és Mészáros Lehel egyetemi lelkész. Molnár József, az egyetem közkapcsolati felelőse bemutatta a tanszékek újonnan megválasztott vezetőit, a humán tanszéket dr. Murvai Olga professzor, az informatika és matematika tanszéket dr. Bege Antal docens, a villamosmérnökit dr. Márton László docens, a gépészmérnökit dr. Máthé Márton docens, a kertészmérnökit pedig dr. Ferencz László docens vezeti ezentúl. A tanszékek vezetőségében mind főállású tanárok foglalnak helyet, amellyel az egyetem újabb fontos lépést tett az akkreditáció felé. /Ferencz Melánia: Új tanszékvezetők a Sapientia egyetemen. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 18./

2007. szeptember 19.

Csaknem 700 millió forintos különtámogatást juttat a határon túli, nemzeti fontosságú intézményeknek és programoknak a magyar kormány. Ezt az összeget, a költségvetési vitáktól függetlenül, három évig biztosan megkapja az a mintegy negyven intézmény és program, amely bekerült a támogatási körbe. A támogatottakról a határon túli szervezetek állapodtak meg a kormánnyal. A legtöbb pénz, közel 400 millió forint Romániába kerül. Támogatják többek között – a májusban bejelentetett egymilliárd forinton túl – a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet, továbbá a támogatott intézmények és programok között van az Iskola Alapítvány – Tanári lakás, illetve szakkollégium létrehozása Erdélyben c. programja, a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (KMEI), a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Teleki Alapítvány, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Magyar Házak hálózata, az Erdélyi Múzeum-Egyesület, a Moldvai Csángó Magyar Szövetség és a Szövetség a Szórványért Alapítvány. Dávid László, a Sapientia rektora elmondta: az intézménynek szánt plusz kétszázmillió forint nem jelent számukra meglepetést. „Ezzel az összeggel már számoltunk az idei költségvetésünk kialakításakor. Az jelentette volna a meglepetést, ha az idén kétmilliárd forint fölötti összeggel gazdálkodhatunk, hiszen az idei elérhető 1,6 milliárdból éppen csak tengődni tudunk” – mondta a rektor, aki nem tud arról, hogy a Sapientia Egyetemet az esemény alkalmából meghívták volna Budapestre. A KMEI igazgatója, Veres Valér úgy tudja, az általa vezetett intézmény ötmillió forintot kap. „Nem nagy összeg, természetesen örülünk, hogy 17 év után beindult ez a folyamat” – mondta. /Cs. P. T. : Hétszázmillió a határon túlra. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./ A különtámogatásból forráshoz jut a pozsonyi Selye János Egyetem és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Magyar Főiskola is, amelyek – hasonlóan a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemhez – egyébként is kapnak költségvetési juttatást. /Különtámogatás a határon túli intézményeknek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./

2007. szeptember 28.

Idén végez az első „bolognai évfolyam” a romániai egyetemeken. Júniusban végez az utolsó olyan évfolyam, amely még a régi oktatási rendszerben kezdte el egyetemi tanulmányait, és szintén a 2007–2008-as tanév végén államvizsgázik az első évfolyam, amely a bolognai rendszerben tanult. A bolognai rendszerben a felsőoktatási hallgatók számára az első ciklus hároméves, ezt egy kétéves mesterképző követi. Tehát az előző tanévekhez viszonyítva kétszer annyi hallgató fejezi be júniusban tanulmányait, és kétféle módszer szerint államvizsgáznak. Magyari Tivadar, a Babes–Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese elmondta, gondoskodnak arról, hogy a két típus elkülönüljön. Dávid László, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora elmondta, konkrét tapasztalatok hiányában még nem lehet tudni, hogy mi lesz a folyamat finalitása. Szerinte a bolognai folyamat egyik lényegi eleme, hogy az első három év tulajdonképpen a gyakorlati képzésen alapszik. „Így az alkalmatlan diákok nem kiesnek a négy év folyamán, hanem három év alatt elvégeznek egy gyakorlati alapképzést” – véli a Sapientia rektora. A Babes–Bolyai Tudományegyetemen növekedik a szakok száma a magyar tagozaton. Emellett az idei tanévtől az egyetem bármely diákja, illetve bárki, aki ezt az egyetemet végezte, előnyös feltételek mellett iratkozhat be egy második diploma megszerzésére egy másik szakra, a tandíjas helyekre. Ugyanakkor akár 25–80 százalékos tandíjkedvezmény is járhat a második szakon – ez többek között attól is függ, hogy a két szak ugyanazon karon van vagy sem. A tanévet 7686 magyar tagozatos egyetemi hallgató kezdi az alapképzésben, a mesteri programban és a doktorin. Ez a számadat mintegy félezerrel nagyobb, mint a 2006–2007-es tanévben. Az egyetemnek összesen mintegy 45 ezer diákja van. A bentlakás azonban idén is megoldatlan probléma maradt a BBTE-n. Az egyetem ugyanis mindössze 6 ezer hallgató szállását tudja biztosítani. A BBTE Szatmárnémetibe kihelyezett tagozatán felújították a régi kaszárnya egyik épületrészét, melyet az egyetem használ, kiépítették az informatikai rendszerüket – tájékoztatott Végh Balázs Béla, az egyetem területi tagozatának főigazgatója. Új fejezetet nyithat a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem történetében az idei egyetemi tanév, október végéig ugyanis benyújtják az egyetem akkreditációjához szükséges dokumentációt. Előrelépés történt a bentlakások terén is, közölte Dávid László, a Sapientia-EMTE rektora, a legnagyobb változás Csíkszeredában történt. A bentlakásnak is helyet adó volt Hargita Szálloda ugyanis a nyár folyamán átkerült a Sapientia Alapítvány kezelésébe. Kolozsváron is bővül a bentlakási helyek száma a sapientiás hallgatóknak, a református kollégium ugyanis új ingatlant adott át, s kollégiumi helyekre a Sapientia diákjai is pályázhatnak. Emellett több kollégium is – akárcsak az előző években – a hallgatók rendelkezésére áll. Marosvásárhely az egyetlen város, ahol a sapientiásoknak nincs bentlakási lehetőségük. Dávid László rektor azonban bízik abban, hogy a 2008–2009-es tanévre már felépül a bentlakás a koronkai campuson. A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen akkreditálták a Filozófia Kart is, így az intézmény már négy akkreditált karral indítja az új tanévet. Ebben az évben is folytatják az egyetem teljes akkreditálásáért folyó harcot. A bentlakások tekintetében Nagyváradon is jóval kevesebb hely van, mint amennyire igény lenne. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) a legfontosabb változást a helyek egyenlő elosztása jelenti. Az intézmény vezetősége úgy döntött: az idéntől 50-50 százalékos arányban osztja meg a román, illetve magyar felvételizők közötti helyeket. „Az aránytalanság felszámolása és az 50-50 százalék megállapítása nem afféle numerus claususnak, hanem egy óriási lépésnek számít. Ezt most az oktatók arányának a korrigálása kell hogy kövesse” – nyilatkozta dr. Nagy Örs, a MOGYE helyettes rektora. Esély mutatkozik arra is, hogy az egyetem vezetősége elfogadja a magyar nyelven írt államvizsga-dolgozatokat. /Kétszer annyian államvizsgáznak. = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./

2007. november 2.

Tonk Márton egyetemi docens, az EMTE kolozsvári karának dékánja, az Európai Tanulmányok Tanszék vezetője tanulmányában bemutatta az EMTE helyzetét. Az EMTE feladatát összegző, 2000 áprilisi alapító nyilatkozatot képlékeny, átmeneti felsőoktatás-politikai kontextusban fogalmazták meg. Az EMTE akadémiai közösségének tagjai az egyetem misszióját újrafogalmazták 2005-ben: az EMTE a romániai magyarság önálló egyeteme, mely minőségi oktatásra és kutatásra, szakmaiságra, átlátható működésre, regionális igényeknek való megfelelésre, valamint a magyar kultúra értékeinek közvetítésére törekszik. Néhány jelentős lokális kezdeményezést az EMTE integrált, a különböző régiókban akadémiai-kutatási teljesítménnyel rendelkező szakmai műhelyek és az egyetem egymásra találtak. Romániában a magyar felsőoktatási intézmények közül az EMTE az egyetlen, melynek minden szakán kötelező az úgynevezett magyarságtudományi tantárgycsomag hallgatása. A Sapientia Alapítvány 2001-ben több szak akkreditációs folyamatát indította el, melynek eredményeként az intézmény és annak hét szakja elnyerte az ideiglenes működési engedélyt. Az egyetem 2002-ben újabb nyolc szak beindítását, a 2004/2005-ös tanévtől pedig tizenkilenc szak működését engedélyeztette. Jelenleg az intézmény képzési struktúrája a következő: Műszaki és Társadalomtudományi Kar, Gazdaságtudományi Kar (Csíkszereda): agrár- és élelmiszer-ipari gazdaság, könyvelés és gazdálkodási informatika, román–angol, szociológia, környezetmérnök, élelmiszer-ipari mérnök, kommunikáció–PR, környezetgazdaság szakok; Műszaki és Humántudományok Kar (Marosvásárhely): pedagógia, mechatronika, informatika, számítástechnika, automatizálás, kommunikáció–PR, kertészmérnöki szakok; Természettudományi és Művészeti Kar (Kolozsvár): környezetföldrajz, fotó-, filmművészet, média, európai tanulmányok szakok. Az EMTE felépítése a klasszikus egyetemi struktúrát követi (tanszékek, intézetek, karok), működését az egyetemi charta szabályozza. A szakok számának növekedésével az egyetemen jelentősen nőtt a hallgatói és oktatói létszám is. Míg induláskor az EMTE-re 371 diák nyert felvételt, addig a 2007/2008-as egyetemi évre beiratkozott hallgatók összlétszáma 2223. Az egyetem az első évben 73 oktatói állással rendelkezett, jelenleg pedig 296 állással. A 296 állást jelenleg 170 főállású, 82 társult, illetve 44 órabéres oktató tölti be. A kedvezőtlen demográfiai előrejelzések ellenére a felvételi vizsgákra való jelentkezés az EMTE esetében jónak tekinthető. Összességében tekintve minden évben túljelentkezés, néhány szak esetében többszörös túljelentkezés volt (pl. pedagógia, kommunikáció, könyvelés, média, szociológia, európai tanulmányok szakok). Az egyetemen a 2004/2005-ös tanévben végzett az első évfolyam, összesen hat szakon, a végzettek a Babes–Bolyai Tudományegyetemen és a Bukaresti Egyetemen államvizsgáztak, 98,85-százalékban sikerrel. Ettől az évtől a Bachelor szintű alapképzések sorra kerülnek a végleges akkreditáció stádiumába: heteken belül 6 szak végleges akkreditációját kezdeményezi az egyetem (agrárgazdaság, könyvelési informatika, román–angol, szociológia, pedagógia, informatika), 2008-ban újabb 6 szak esetében kerülhet sor az akkreditáció elnyerésére (közgazdaság, kommunikáció PR, mechatronika, számítástechnika, automatizálás, környezetföldrajz). A jelenlegi szakstruktúrából kiindulva az EMTE „legfiatalabb”, európai tanulmányok szakja 2011-ben nyerheti el a végleges akkreditációt. Három akkreditált szakkal már kezdeményezhető a teljes EMTE akkreditálása. A végleges akkreditáció megszerzésével összefüggésben lévő kihívás a többlépcsős oktatási rendszer bevezetése Romániában. A „rövid” alapképzésen alapuló szabályozások a Bologna-rendszerű mesterképzést (MA) az akkreditált egyetemek jogkörébe utalják. Ahhoz, hogy az EMTE továbbra is versenyképes lehessen, az akkreditáció gyors megszerzése fontos feltétel. Az egyetem középtávú fejlesztési stratégiájában az akkreditációt követő legfontosabb cél az MA-képzés (de ezzel egy időben a PhD-képzés) elindítása. /Tonk Márton: Merre tovább, Sapientia? = Krónika (Kolozsvár), nov. 2./ Az egyetemnek a közelmúltban a Magyar Kisebbség (Kolozsvár) szentelt tematikus számot (2006/1–2.). Jelen szöveg az ott közölt, Bakacsi Gyula–Dávid László–Hauer Melinda–Szilágyi Pál–Tonk Márton által jegyzett tanulmány felhasználásával készült.

2007. november 7.

Mihály János, az Örökségünk /Székelyudvarhely/ folyóirat második számában hangsúlyozta, hogy hagyományaink, szokásaink több ezer évre tekintenek vissza. A közös gyökeret táplálni, öntözni kell, „az erdélyi magyar társadalom csak úgy tudja folytonosságát megőrizni, identitását megtartani, ha időnként van lehetősége hagyományaihoz ‘visszakanyarodni’, abból építkezni. ” A folyóiratban beszélgetés olvasható Dávid Lászlóval, aki 1981-ben jelentette meg A középkori Udvarhelyszék művészeti emlékei című kötetét. Ebben a számban a Bányai János szerkesztette Székelység című, 1931 és 1944 között megjelent folyóirat néprajzi tárgyú cikkeinek jegyzékét közölte Róth András Lajos, dr. Vofkori László pedig Székelyudvarhely fekvését és városi funkcióit méltatta. Bálint Mihályné Kápolnásfalut és tájházát ismertette. Tájház lesz a Kárpát-medence legöregebb házából, adta hírül Mihály János: a homoródalmási épület gerendáján az 1645-öv évszám olvasható. /b. d. : Erdélyi fa gyökerei. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 7./

2007. november 12.

A Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont, valamint az Aeropolisz Egyesület közös szervezésében első alkalommal ülték meg a Magyar Tudomány Napját Székelyudvarhelyen. A Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezésére 1997 óta a magyar tudomány napjaként tartják nyilván november 3-át. A rendezvényen a székelyföldi tudományos műhelyek kaptak teret a bemutatkozásra. Tudományos konferenciát, illetve műsoros ünnepséget tartottak. A konferencia nyitányaként a jelen lévő sepsiszentgyörgyi, csíkszeredai, marosvásárhelyi, kolozsvári, baróti, valamint székelyudvarhelyi különböző szakterületek, múzeumok, alapítványok képviselői kutatásaik eredményeiről tartottak előadást. A rendezvény második felében az utóbbi években megjelent tudományos kiadványaikat, tanulmányköteteiket ismertették. Hermann Gusztáv Mihály, a Hagyományőrzési Forrásközpont igazgatója elmondta, a rendezvény elérte célját, hiszen sikerült felleltározni és összefogni a Székelyföldön működő tudományos műhelyeket. Az alkotóműhelyek többsége társadalomtudományokkal foglalkozik. A rendezvény keretében első alkalommal adták át az Udvarhelyszéki Tudományért díjat. A díjazott, Dávid László művészet- és egyháztörténész már nem vehette át a kitüntetéssel járó díjat, Sánta Csaba szobrászművész alkotását a kitüntetett hozzátartozóinak adták át a szervezők. Dávid László életének és tudományos munkásságának egy kisfilm segítségével adóztak. A záróünnepséget a Dr. Palló Imre Művészeti Szakközépiskola diákjainak zenés műsora színesítette. /Szász Emese: A Tudomány Napja Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 12./

2007. november 13.

Jövőtől újfajta finanszírozási rendszert vezetnek be a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem fenntartására, melynek következtében a támogató dönt a különböző szakok támogatásáról. Emellett egy-két éven belül újabb épületekkel bővül az intézmény: Kolozsváron egy új kar épületével, Marosvásárhelyen bentlakással és egy kis épülettel, Csíkszeredában pedig egy árvaházi épületet újítanak fel. Az új rendszert fokozatosan vezetik be, ugyanis a jelenlegi hallgatók esetében korábban megkötött tanulmányi szerződés határozza meg az ingyenes, illetve tandíj-hozzájárulásos helyek számát – nyilatkozta dr. Dávid László, az egyetem rektora. A változás legfeljebb az egyes szakokon meghirdetett tandíjas helyek növekedésében mutatkozik meg, az ösztöndíjrendszer nem fog módosulni. Az új rendszer értelmében jövőre 1,4 milliárd forintos támogatást biztosít az egyetemnek a magyar költségvetés, de ez nem elegendő. Ahhoz, hogy megfelelően működjön, 1,6 milliárdra van szükség – magyarázta Dávid, remélve, hogy hamarosan döntenek a kiigazításról. Az intézmény az elmúlt években olyan beruházásokat eszközölt – nevezetesen földterületeket vásárolt –, melyek nyereségéből ma több épületre is van kilátás. Kolozsváron egy kart szeretnének új épületbe költöztetni, Marosvásárhelyen a nemrég épült kampusz mellé bentlakást és egy kertészeti, műszaki laboratóriumot terveznek. A tervek szerint a kolozsvári beruházás egy-két éven belül készülne el, a vásárhelyi bentlakás pedig már a következő tanévben fogadná a diákokat 240 férőhellyel. /B. I. : Új támogatási rendszer, új bentlakás. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 13./

2007. november 23.

Dávid László /Marosvásárhely/ egyetemi tanár, a Sapientia-EMTE rektora a vele készült beszélgetésben elmondta, a kezdet kezdetétől élete központjában állt a magyar egyetem ügye. Eleinte sokan tagadták a hálózatos egyetem létjogosultságát, de a Székelyföldnek szüksége van egyetemre, amely egyrészt értelmiségieket termel, másrészt megtartja ezeket az értékeket a régiónak. Az egyetem vezetése egész embert igényel, hiányérzetet jelent neki a szakmai gyakorlat takaréklángra helyezése. A Sapientia nem egyik vagy másik egyetem ellenében jött létre, hanem annak kiegészítéseként. Ezt mindenkinek el kell fogadnia. A bolognai folyamatnak van egy jó oldala is: az egyetemek közötti átjárhatóság biztosítása. A hagyományos Kolozsvár és Marosvásárhely közötti rivalizálás kezelése nem egyszerű. Dávid László /sz. Csíkszereda, 1956/ 1981-ben szerzett diplomát Temesváron, automatizálás és számítástechnika szakon, majd 1997-ben doktori fokozatot Brassóban. Tagja a Magyar Professzorok Világtanácsának, a Kolozsvári Akadémiai Bizottságnak, az MTA köztestületének, az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek, az Erdélyi Műszaki Tudományos Társaságnak és a Román Automatika és Informatika Társaságnak. Több könyv és számos tudományos cikk szerzője. Részt vett a Sapientia-EMTE megalapításában, a villamosmérnöki tanszék vezetője, majd rektor-helyettes volt. Jelenleg az egyetem rektora /Szucher Ervin: Állandó szakmai készenlétben. = Krónika (Kolozsvár), nov. 23./

2008. január 12.

Dr. Magyari Tivadar egyetemi docens, magyar tagozat-vezető, rektor-helyettes nyilatkozatban számolt be megbeszéléséről. Szili Katalint, az Országgyűlés elnökét Dávid Lászlóval, a Sapientia Egyetem rektorával együtt a romániai magyar felsőoktatás helyzetéről tájékoztatták. Magyari elmondta, hogy egyes karokon felkerültek bizonyos termekre, irodákra hivatalos magyar feliratok is a meglévő román mellé, de ez még kevés. Magyar szövegek, állandó feliratok vannak a 21 karból 14-en. Magyari becslése szerint mindez a szükséges feliratoknak kevesebb mint 10 százaléka. /Tiszta beszéddel a feliratokról – Magyari Tivadar nyilatkozata. = Erdely. ma, jan. 11./

2008. február 5.

A Sapientia EMTE szenátusa Marosvásárhelyen tartott ülésén döntést hozott a 2008/2009-es egyetemi évre meghirdetendő beiskolázási számokról. Ennek megfelelően az Sapientia három oktatási helyszínének (Csíkszereda, Marosvásárhely, Kolozsvár) négy karán összesen 1000 hely várja a felvételizőket, ezekből 416 tandíjmentes, 504 tandíj-hozzájárulásos, 80 pedig teljes tandíjas hely. Nem változtatnak a tandíjak összegén, így azok mértéke továbbra is 200 euró/év marad. Az egyetem szenátusa döntött az EMTE tudományos folyóirata, az Acta Universitatis Sapientiae elindításáról, valamint Dr. Bege Antal docens főszerkesztővé való kinevezéséről is, továbbá mintegy húsz oktatói állás betöltéséről, tájékoztatott dr. Dávid László professzor, rektor. /Új szakok a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen. = Erdély. ma, febr. 5./

2008. február 14.

Az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezetének bővített választmányi ülésén Dénes István, az RMDSZ Nemzeti Szabadelvű Kör platformja elnökének kérésére arról is döntöttek, hogy a városi szervezet soraiba fogadja a platform tagjait, akik saját jelöltekkel óhajtanak indulni az RMDSZ által március 16-án szervezendő előválasztásokon. Valamikor a céhes városban az RMDSZ legerősebb platformja a Fidesz mintájára alakult Reform Tömörülés volt, de egyik alelnökének árulása nyomán teret veszített, s akárcsak a Katona Ádám és Bakk Dávid László nevével fémjelzett Erdélyi Magyar Kezdeményezés platform, kisszámú tagsággal rendelkezik. /Iochom István: Újabb RMDSZ-platform Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 14./

2008. február 20.

A közös előválasztások megszervezését a Magyar Polgári Szövetség elutasította, ellenben a Székely Tanács kézdiszéki vezetői elfogadták, így rajta lesz a listán Bakk Dávid László széki elnök és Laczkó Áron városi elnök neve is – közölte Tamás Sándor parlamenti képviselő, az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezetének elnöke. /Iochom István: Negyven jelölt (RMDSZ-előválasztások Kézdivásárhelyen) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 20./

2008. március 4.

Március 1-jén Kézdivásárhelyen megtartotta tisztújító közgyűlését a Kézdiszéki Székely Tanács. Miután Sánta Imre református lelkész, széki elnök Ikafalváról Bikfalvára került, az elnöki teendőket megbízott elnökként Bakk Dávid László alelnök látta el. A jelen levők Bakk Dávid Lászlót választották meg elnöknek, Boldizsár Bélát és Péter Jánost alelnöknek. /Iochom István: Tisztújítás a Kézdiszéki Székely Tanácsnál. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 4./

2008. március 12.

Akkreditálta a felsőoktatási Minőségellenőrző Hivatal (ARACIS) a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) egyik szakát – közölte Dávid László, a magánegyetem rektora. Az intézmény marosvásárhelyi informatikai szaka nyerte el elsőként a jóváhagyást. A hivatal döntését kormányrendelettel is meg kell erősíteni, és csak ezt követően válik hivatalosan is teljes mértékben véglegessé a szak akkreditációja. Az intézmény három szak végleges akkreditációja után kérvényezheti az egész egyetem hivatalos állami elismerését, ami lehetővé teszi majd, hogy a román állam is hozzájáruljon a felsőoktatási intézmény finanszírozásához. /Elsőként a Sapientia marosvásárhelyi informatika szakát akkreditálták. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 12./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-103




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998