udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 103 találat lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-103
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Dávid László

2009. január 14.

Jótékonysági bált tart február végén a bukaresti magyar nagykövetség, a cél a kolozsvári Sapientia Alapítvány által működtetett Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) támogatása. Közel negyedmillió forintot tartanak lehetségesnek összekalapozni a belépők árából, ami a tizede annak, amit a mostani tanévben az egyetemnek ki kell termelnie. A Miniszterelnöki Hivatal (MEH) és az alapítvány megállapodott a normatív finanszírozásról. A tervek szerint 2011-ig a saját bevétel aránya eléri az egyetemi költségvetés 25 százalékát. Kató Béla református püspök-helyettes, kuratóriumi elnök, Dávid László rektor, illetve Gémesi Ferenc, a MEH nemzetpolitikai szakállamtitkára egyaránt optimistán nyilatkoztak a HVG-nek. Az Orbán-kormány idején alapított Sapientia Egyetem 2001. októberében indult. Az egyetem alapítói, az erdélyi magyar történelmi egyházak részéről például érezhető volt némi bizalmatlanság az MSZP-s kormányzat iránt. Az utóbbi hangoztatta: adják a pénzt az egyetemre, de semmi beleszólásuk a felhasználásba. Az immár brüsszeli EP-képviselő Tőkés László püspök nevével fémjelzett nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemet is magában foglaló oktatási rendszer 2000–2008 között összesen 15,5 milliárd forintjába került a magyar adófizetőknek, az EMTE-n jelenleg 2007, a partiumi intézményben 852 hallgató tanul. Dávid László rektor elmondta, az időközben Romániában is bevezetett bolognai oktatási rendszer miatt kénytelenek voltak átnevezni néhány szakot – így lett például a vidékfejlesztés a szociológia része, a szociálpedagógia pedig pedagógia –, de a gyakorlatban nem indítottak párhuzamos képzést. A Sapientián egyelőre nem működik mester- és doktorképzés, vagyis az intézményi akkreditáció, ha sikerül is megszerezni, első körben BSc-szintű, vagyis főiskolai lehet (a partiumi akkreditációja viszont már megszületett). A 2007 végén kinevezett 12 tagú kuratóriumban legalább négyen társadalmi munkában vesznek részt: a MEH delegáltja, illetve a három magáncég képviselője. Az utóbbiak beválasztását a korábban az egyházak uralta testületbe nagy fegyverténynek értékeli az MSZP-vezette kormány. /Rádi Antónia: Átalakuló Erdélyi Sapientia Egyetem. = Heti Világgazdaság (Budapest), jan. 14./

2009. január 20.

A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem az elmúlt évben panaszt emelt Tibori Szabó Zoltán ellen, a Szabadságban május 3-án megjelent írása /A Sapientia – EMTE-ről a kíméletlen tények nyelvén/ miatt. A MÚRE Etikai Bizottsága első fokon tavaly szeptemberben hozott határozatot az ügyben, amelyben megállapította, hogy Tibori Szabó Zoltán „a panaszban kifogásolt írásaiban nem sértette meg súlyosan a MÚRE Etikai Kódexét”, ezért szóbeli figyelmeztetésben részesítette. A határozat ellen mindkét fél fellebbezett. A Becsületbíróság marosvásárhelyi ülésén megalapozottnak találta Tibori Szabó Zoltánnak az alapfokú ítélet ellen benyújtott fellebbezését és elutasította a Sapientia Alapítvány és az EMTE vezetői, Kató Béla elnök és Dávid László rektor fellebbezését. A testület megállapította, hogy Tibori Szabó Zoltán túlzóan és előítéletesen közelített a témához, adatgyűjtésében nem volt eléggé körültekintő, írásaiban néhány adat megkérdőjelezhető, illetve a panaszos által megfogalmazott iratcsomó szerint bizonyíthatóan hamis információkat is tartalmaz, meglétük azonban nem változtat az írás helytálló megállapításain. Megállapították, hogy az újságíró-társadalomnak nem feladata a Sapientia – EMTE stratégiai fontosságú intézet védelme. /Felmentette a MÚRE Becsületbírósága Tibori Szabó Zoltánt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./ „Én egy pillanatig se voltam ettől elkeseredve” – jegyezte meg Tibori-Szabó Zoltán, a kolozsvári Szabadság napilap munkatársa. A Sapientia Alapítvány elnöke, Kató Béla elmondta, a döntés meglepte, nem gondolták volna, hogy a Becsületbíróság nem veszi figyelembe a tényeket, s bár alapvetően a MÚRE maga is elismeri, hogy Tibori írásában csúsztatások vannak, mégis felmenti. /Fleischer Hilda: Felmentették Tiborit. Fontos jelzésként értékeli a MÚRE döntését a kolozsvári újságíró. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./

2009. március 9.

Március 10-én Kolozsváron bemutatják Nagy Géza: A református egyház története (1608–1715) /Attraktor Kiadó, Budapest, 2008/ című könyvét a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében. Ugyanitt mutatják be Dávid László: Műemlékügy az egyházban (Erdélyi Református Egyházkerület, Kolozsvár, 2009) című kötetét is. /Kishírek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./

2009. március 24.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) március 23-án véglegesítette európai parlamenti jelöltlistáját. Az EMNT az RMDSZ-szel kötött belső koalíciós megállapodása értelmében az európai parlamenti választásokra felállítandó Magyar Összefogás Listáján a lehetséges 43 hely egynegyedére, számszerűen 11 helyre jogosult. Az EMNT Választási Bizottsága a jelöltek között az alábbi sorrendet véglegesítette: Tőkés László – püspök, EP-képviselő, az EMNT elnöke, Szilágyi Zsolt politológus, a Partiumi Keresztény Egyetem adjunktusa, az EMNT alelnöke, László János – mérnök, székelyudvarhelyi nagyvállalkozó, a Bethlen Gábor Alapítvány elnöke, Dávid László – mérnök, egyetemi professzor, a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora, Ábrám Noémi – tanítónő, kommunikációs szakértő, a Diakónia Keresztyén Alapítvány ügyvezető igazgatója, az Erdélyi Nagycsaládosok Egyesületének alelnöke, Boros Zoltán – zeneszerző, filmrendező, az RTV magyar adásának volt főszerkesztője, Sándor Krisztina – ifjúsági vezető, a Bálványosi Szabadegyetem főszervezője, a Magyar Ifjúsági Tanács volt elnöke, Márton Zoltán – mérnök, a Teleki Oktatási Központ igazgatója, az MPP önkormányzati képviselője, Lakatos Róbert – filmrendező, a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem Fotó, film, média szakának tanára, Toró T. Tibor – kutatófizikus, volt parlamenti képviselő, az EMNT alelnöke és Bakk Miklós politológus, egyetemi előadótanár, a Babes–Bolyai Tudományegyetem politológia tanszékének helyettes vezetője. Mint ismeretes, az RMDSZ és az EMNT között létrejött megállapodás értelmében a lehetséges befutó első, illetve negyedik hely a tanácsot illeti meg, a második és a harmadik pedig az RMDSZ-é. Az RMDSZ múlt héten rangsorolta jelöltjeit: az első két helyet a szövetség jelenlegi két európai parlamenti képviselője – Winkler Gyula és Sógor Csaba – tölti be. Következésképpen a Magyar Összefogás Listája így nézne ki: az első helyen Tőkés László, a másodikon Winkler Gyula, a harmadikon Sógor Csaba, a negyediken pedig Szilágyi Zsolt szerepel. /EMNT: rangsorolták az EP-jelöltjeiket. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./

2009. március 25.

Szilágyi Zsolt indul a magyar Nemzeti Összefogás európai parlamenti (EP) listájának negyedik helyén, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) javaslatára. A listavezető Tőkés Lászlón és a befutóesélyes Szilágyi Zsolt alelnökön kívül EMNT-jelölt még többek között Boros Zoltán zeneszerző, filmrendező, az RTV magyar adásának volt főszerkesztője, Dávid László, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora, valamint Toró T. Tibor alelnök, aki a tizedik és Bakk Miklós politológus, aki a tizenegyedik a sorban. „Az, hogy bejutok-e, a kampányon múlik, hogy legalább olyan arányban, ahogyan 2007-ben, de immár együttes erővel, sikerül-e mozgósítani az erdélyi magyarokat” – jelentette ki Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke. Bakk Miklós kifejtette: aktív módon nem kíván politizálni, politikai szerepet nem vállal, de véleményével, a közviták alakításával jelen kíván lenni a politikában. /Benedek Sándor: Szilágyi Zsolt is befuthat. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./

2009. április 17.

A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) újabb három szakát akkreditálták a közelmúltban, így Romániában is van már akkreditált magyar nyelvű műszaki képzés – jelentették be a felsőoktatási intézmény vezetői. “Ilyen Romániában még nem volt, hogy magyar nyelven akkreditáljanak műszaki képzést” – közölte Dávid László rektor annak kapcsán, hogy nemrég hivatalosan is elismerték az egyetem mechatronika, számítástechnika és automatizálás szakát. Hollanda Dénes, a marosvásárhelyi műszaki kar dékánja, elmondta, az informatika szak tavaly kapta meg az akkreditálást, míg a kertészmérnöki szak jóváhagyása a jövő évben esedékes. Eddig összesen tíz szak kapta meg az akkreditációt, ami a létező szakok több mint felét jelenti. Az egyetem egészének az akkreditációs folyamata is elkezdődött. A Sapientia idén három új szakra hirdet felvételit: Marosvásárhelyen két mérnöki szak, a számítógépes művelettervezés és gyártásirányítás, valamint a távközlés, Kolozsváron jogászképzés indul. Ez lesz az első hazai magyar nyelvű jogászképző szak. Az egyetem legutóbbi szenátusi ülésen 25 új oktatói állás meghirdetését hagyták jóvá. Murvai Olga professzor, a humán szakok irányítója elmondta: szakfordítókat képeznek, és amint engedélyezik a mesterképzést, konferencia- és szakspecifikus tolmácsok is kikerülnek majd a Sapientiáról. A szakember nagyon fontosnak tartja a magyar–román fordítók képzését, mivel Romániában még nem létezik ilyen irányú képzés. Az egyetem beindított egy forrásgyűjtési akciót. A kutatási és fejlesztési pályázatokból, illetve a jövedelemadó 2 százalékából befolyt támogatást kizárólag a diákok ösztöndíjaira fordítják. /Máthé Éva: Több támogatás a Sapientiának. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 17./

2009. április 20.

Európában akkor sikeresek a magyar képviselők, ha a magyar ügyet tudják képviselni – mondta április 18-án Marosvásárhelyen Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. Marosvásárhelyen ülésezett az EMNT, amelynek egyik fő feladata, hogy a szervezet átalakulását készítse elő az RMDSZ-szel nemrég született együttműködési megállapodások következményeként. Az EMNT közleményében beszámolt Tőkés László marosvásárhelyi beszédéről. Szerinte a választási összefogás során mozgósítani kell az erdélyi magyarokat. Idézte az EMNT választási üzenetét: „Legyen négy képviselőnk Brüsszelben!” Utalva az április 17-i fideszes programalkotó gyűlésére, kifejezte meggyőződését: legkésőbb 2010-ben új, nemzeti magyar kormány felállása várható, amelynek külpolitikáját erősítheti az európai parlamenti képviselők együttese Felvidéktől az anyaországon át Erdélyig. Nincsenek „külön magyar ügyek” – vélekedett a püspök, aki szerint Európában a magyarok akkor lehetnek sikeresek, ha egy erős Magyarországhoz erős nemzetrészek hálózata csatlakozik. „Akkor egy tizenötmilliós nemzet hallatja szavát, és ez közép-kelet-európai szomszédaink viszonylatában számottevő lélekszám” – fogalmazott Tőkés. /Tőkés László: Európában a magyar ügyet kell képviselni. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./ Az EMNT Választási Bizottsága megvitatta Toró T. Tibor EMNT-alelnök által ismertetett, az EMNT jövőjét illető elképzeléseket, majd javaslatokkal egészítették ki a Demeter Szilárd kommunikációs igazgató által vázolt kampánystratégiát. Markó Béla, az RMDSZ elnöke levélben üdvözte a tanácskozást, ugyanígy Csávossy György, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) tiszteletbeli elnöke, valamint Bardócz Csaba, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) elnöke. A „nemzeti lista” kudarcában meghatározó szerepe volt az SZNT és az Magyar Polgári Párt (MPP) vezetőségének, jelentette ki Tőkés László. Az RMDSZ-nek sem lehetett könnyű a döntés, hiszen többéves politizálásukat kellett felülvizsgálniuk. Ennek köszönhetően most a plurális összefogásról beszélhetnek. Szükséges az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács újjáalakítása. Amikor Székelyföld területi autonómiájáért harcolnak, akkor egyben kérik az érmelléki autonómiát is, a szilágysági önrendelkezést, a határ menti régiók tényleges „eurorégiókká” való alakítását, a személyi elvű és a kulturális autonómiát, hangsúlyozta Tőkés László. A Vásárhelyi Találkozó ünnepi pillanatai következtek: bemutatkoztak az EMNT jelöltjei. Dávid László, a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora emlékeztetett, tíz évvel ezelőtt elhatározták a Sapientia-EMTE megalapítását, ennek eredményeként most magyar nyelvű egyeteme van Marosvásárhelynek, Csíkszeredának és Kolozsvárnak is. Ábrám Noémi a nők, az édesanyák szerepéből indult ki. Sylvester Lajos közíró, a Háromszék napilap munkatársa kijelentette, a menni vagy maradni dilemma igazi tétje abban áll: bárhol a világon arra kell törekednünk, hogy hasznára legyünk nemzetünknek. Lakatos Róbert filmrendező a vizuális kultúra fontosságát emelte ki. /Vásárhelyi találkozó – Újjáalakult az EMNT, személyi és pártérdekek fölött. = Erdély. Ma, ápr. 19./

2009. április 22.

A Babes–Bolyai Tudományegyetemen évek óta van akkreditált műszaki képzés – emlékeztetett Magyari Tivadar rektor-helyettes annak kapcsán, hogy Dávid László, a Sapientia-EMTE rektora bejelentette: az egyetem három szakának akkreditálásával hivatalosan is elismert magyar műszaki képzés van Erdélyben. „Nem túl barátságos a kijelentés azon romániai magyar értelmiségiekkel, tudósokkal, egyetemi oktatókkal szemben, akik évek óta a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatán akkreditált magyar nyelvű műszaki képzést is biztosítanak” – hangsúlyozta a rektor-helyettes. /Cáfol a BBTE rektorhelyettese. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 22./

2009. május 21.

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi részlegének vendége volt május 20-án Winkler Gyula, Tőkés László pedig Székelyudvarhelyen folytatta európai parlamenti választási kampányát. Borbély László parlamenti képviselő Winkler Gyulát, az európai parlamenti jelöltlista második helyezettjét kísérte el az egyetemre, ahol a tanárokkal és a hallgatói önkormányzat képviselőivel találkoztak. Dávid László rektor úgy fogalmazott, hogy minden erdélyi magyarnak kötelessége elmenni június 7-én szavazni. Az utóbbi másfél évben 15 romániai magyar fiatal járt Brüsszelben Winkler Gyula irodájában, ahol gyakornokként betekinthetett az unió működésébe, a parlament tevékenységébe. Kampánykörútjának eddigi tapasztalatait összegezte május 20-án Székelyudvarhelyen Tőkés László, a Magyar Összefogás listájának vezetője Szilágyi Zsolt és László János, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) EP-képviselőjelöltjei társaságában. Újságírói kérdésre Szilágyi Zsolt vázolta az erdélyi Magyar Összefogás rövid kronológiáját: már 2006-ban a nemzeti lista felállítását javasolta az EMNT az RMDSZ-nek, akkor nem sikerült a megegyezés. 2007-ben mindkét oldal kipróbálta erőit, és erősnek bizonyult, ezért sikerülhetett mind Tőkés Lászlónak, mind pedig az RMDSZ jelöltjeinek bejutniuk az Európai Parlamentbe. /Az értékmegőrzés szolgálatában. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

2009. július 30.

„Az Erdélyi Magyar Tudományegyetemen nem működik egyetlen jogilag kifogásolható szak sem” – szögezte közleményében Dávid László, az egyetem rektora. A rektor az Új Magyar Szóban megjelent cikket kifogásolja, miszerint a Spiru Haret magánegyetem körül kirobbant akkreditációs botrány begyűrűzött az erdélyi magyar egyetemekre is. A Felsőoktatás Minőségbiztosítását Felügyelő Ügynökség (ARACIS) nyilvánosságra hozta azoknak az egyetemeknek a listáját, ahol az akkreditációs eljárás még nincs lezárva, vagy ahol az engedélyeztetés problémákba ütközött. A listán a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem, illetve a Babes-Bolyai Tudományegyetem több szakja is szerepelt. A Sapientia rektora ezzel kapcsolatban rámutatott arra, hogy a Sapientia szakjainak akkreditációja az előírt ütemben és módon folyik. Jelenleg 9 olyan szak van, amely rendelkezik a működéshez szükséges engedélyekkel, a további szakok vagy akkreditálás alatt állnak, vagy a következő tanév lezárását követően lehet kérni az engedélyeztetésüket. Dávid felhívta a figyelmet arra, hogy Romániában a felsőoktatási intézmények akkreditációs folyamata kétlépcsős: a tanítás beindítása az ideiglenes működési engedély megszerzéséhez kötött, egy adott szak végleges akkreditálását pedig a harmadik kifutó évfolyam végzése után kell kezdeményezni. Ezzel magyarázható az a tény, hogy jelenleg nem rendelkezik mindegyik szak végleges működési engedéllyel. A 2008/2009-es tanév végén újabb hat szak teljesítette a törvényes előírásokat, ezek akkreditációs kérvényezése folyik. Magyari Tivadar, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettes azzal kapcsolatban, hogy fogadja-e az egyetem mesteri képzésre a Spiru Haret végzőseit, elmondta, elsősorban a felkészültségre és a tudásra kíváncsi az egyetem. Ha a Tanügyminisztérium kifejezetten nem tiltja az áthallgatást, és nem nyilvánítja érvénytelennek a magánegyetem által kibocsátott diplomákat, akkor a BBTE nem támaszt akadályt a hallgatók elé. /Sapientia: mi tiszták vagyunk! = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 30./

2009. szeptember 9.

A Tokiói Műszaki Intézet /Tokyo Institute of Technology/ és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem együttműködésének eredménye az a tudománytechnológiai kutatólaboratórium, amelyet a két intézmény vezetői szeptember 8-án nyitottak meg a Sapientia marosvásárhelyi Műszaki és Humán Tudományok kar főépületében. „Az egyetem kutatás nélkül tulajdonképpen nem egyetem, és a kutatásban is lehetőleg világszintű eredményeket kell elérnünk ahhoz, hogy elismertek legyünk” – nyilatkozta dr. Hollada Dénes, a Műszaki és Humán Tudományok Kar dékánja. – A tudománytechnológiai kutatólaboratórium felavatásával az egyetem vezetőinek régi álma valósult meg, hiszen minden európai egyetem működésében alapvetően fontos a kutatás – mondta dr. Dávid László, az EMTE rektora. Méltatta Osváth Jenő, a Nemzeti Nukleáris és Fizika Intézet korábbi kutató főmérnökének érdemeit, aki nélkül nem jöhetett volna létre a kutatólaboratórium, amely a Sapientia egy nagylélegzetű projektjének, a Fizika Nemzetközi Házának első állomása. Toshiyuki Hattori, a Tokyo Institute of Technology professzora adománya a laboratórium, ahol világszintű kutatást folytatnak. Osváth Jenő kutatómérnök hozta létre az együttműködést a japán professzorral. /Antalfi Imola: Tudománytechnológiai kutatólaboratórium nyílt a Sapientián. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 9./

2009. szeptember 15.

Szeptember 13-án, vasárnap Csíkszeredában, másnap Marosvásárhelyen és Kolozsváron is megtartotta ünnepi tanévnyitóját a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Dávid László rektor szerint azok a diákok, akik ezt az egyetemet választották, nem fognak csalódni. A kilencedik tanévnyitóra a távközlés és a számítógépes műveletrendezés szakokon kívül valamennyi hely betelt, a két frissen indított szakra még nem érkezett meg az akkreditáció, ezért volt kisebb irántuk az érdeklődés. Marosvásárhelyen, az egyetem koronkai kampuszában Dávid László rektor elmondta, úgy indult az egyetem, hogy még épülete sem volt, de sikerült bebizonyítani, hogy szükség van rá, igénylik a fiatalok. Hollanda Dénes, a marosvásárhelyi kar dékánja is a kezdeteket emlegette, amikor még bérelt helyiségekben tanítottak, majd amikor úttalan utakon a diákok sártengeren keresztül juthattak be az új, városszéli épületbe. A mára kiépült alapképzést az egyetemvezetés tervei szerint minél hamarabb követi a mesterképző, a középtávú tervek között pedig a doktori iskola elindítása is szerepel. Hollanda hangsúlyozta, hogy valamennyi szakon szeretnének mesterképzőt indítani. /Antal Erika: Tanévkezdés a Sapientián. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./

2009. november 20.

A székelyudvarhelyi városházán telt ház előtt mutatkozott be a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) a helyi diákoknak. A rendezvényen dr. Dávid László, az egyetem rektora elmondta: nem tavasszal kell elmenni a jövendőbeli egyetemistákhoz, mert a gyerekek nem érettségi előtt néhány hónappal döntik el, hol szeretnének továbbtanulni. „Bízunk abban, hogy az egyetemi hálózat bővítése döntő módon, hosszú távon és biztonságosan járul majd hozzá az erdélyi magyar értelmiség képzéséhez, a magyarlakta régiók gazdasági és kulturális felemelkedéséhez” – fogalmazott a rektor. /Csáki Emese: A székelyudvarhelyi diákokkal találkozott a Sapientia. = Krónika (Kolozsvár), nov. 20./


lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-103




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998