udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 718 találat lapozás: 1-30 ... 181-210 | 211-240 | 241-270 ... 691-718
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Florea, Dorin

2009. július 9.

Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere, hazugság és rágalmazás vádjával indít pert Borbély László parlamenti képviselő, volt közmunkaügyi és területfejlesztési miniszter ellen. Florea azt veti Borbély szemére, hogy a televízió helyi műsorában „agresszíven, magabiztosan és felsőbbrendűséggel” állította, hogy a Somostetőn építkezési engedély és közbeszerzési versenytárgyalás nélkül épült meg és sok millió euróba került a játszótér. Florea szerint Borbély László igazságtalanul megvádolta meg őt, ezért felkérte a jogi illetve a közbeszerzési igazgatóság igazgatóit, valamint a város főépítészét, hogy ők is indítsanak pert és kérjenek fejenként félmillió lej kártérítést Borbély Lászlótól. /Dorin Florea perrel fenyegeti Borbély Lászlót. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 9./

2009. július 10.

A marosvásárhelyi RMDSZ-es tanácsosok nem kívánják megszavazni a főtéri föld alatti parkolók létesítését célzó határozattervezetet, amelyet Dorin Florea polgármester készített elő. Benedek István városi tanácsos, az RMDSZ helyi elnöke szerinte mély-, illetve emeletes garázsokat másként is lehet létesíteni a város központi övezetében. Példaként a Kultúrpalota mögötti telket hozta fel, továbbá a Színház tér mögötti telket, valamint a volt Szentgyörgy téri parkot említette. Az mese, amit az előtanulmányban egy kolozsvári cég állít, hogy egy-két éven belül meg lehetne építeni a főtér alatti parkolót. Gondoljunk csak bele, amennyiben az ásatások archeológiai leletekre bukkannak, mennyi ideig tart azok feltárása. Arról nem is beszélve, hogy mekkora költségbe vernénk a várost” – érvelt Benedek István. Az elmúlt hetekben több magyar politikus és közéleti személyiség is szót emelt a főtér feltúrása ellen, úgy vélték, hogy annak burkolt célja a városközpont arculatának a megváltoztatása lenne. Dorin Florea polgármester kijelentette: amennyiben valaki a város fejlődését célzó terv ellen szavaz, annak személyesen is felelnie kell a lakosság előtt. /Szucher Ervin: Az RMDSZ ellenzi Marosvásárhely főterének feltúrását. = Krónika (Kolozsvár), júl. 10./

2009. július 28.

Az egyik hírtelevízió riportere arról érdeklődött, hogy milyen körülmények között utazott Bakos Levente tanácsos és a polgármesteri hivatal két alkalmazottja Törökországba. A három személy négynapos küldetésben járt Guzelcamliban, amely kiruccanásra a hivatal 20 ezer lejt fizetett ki. „Menj az anyád …, b… meg Bakost!” – kiabálta Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester a kíváncsiskodó riporternek. „Menj, mondd meg neki, hogy sokba kerül! Te kölyök, figyelj! Állj ide, mert b… beléd egyet, ezekkel a tieitekkel együtt, mind! Csukd be az ajtót, elegem volt!!!” – cifrázta tovább a monológot a magából kifordult Florea. „Parancsra jösztök, vagy mi? Hányszor voltak a testvérvárosoknál? Hányszor? Fizetek valamit? Fizetek valamit? Az anyátok p…ájába!!! Há’ mi ez, inkvizíció? Láttad, hogy megyek én valahova?” – fejezte be monológját Marosvásárhely orvospolgármestere. Realitatea.net /Marosvásárhely polgármestere az anyjába küldte el az egyik riportert. = Erdély. Ma, júl. 28./

2009. július 30.

Népszavazás kiírását javasolja a Pro Europa Liga Marosvásárhelyen Dorin Florea polgármester eltávolítása érdekében – jelentette be Smaranda Enache, a szervezet társelnöke, aki szerint a városvezető több szabálysértést is elkövetett az önkormányzat élén. Florea folyamatosan megtagadja a sajtó tájékoztatását a közérdekű témákkal kapcsolatban. Benedek István, az RMDSZ vásárhelyi elnöke szerint a szövetség képviselői nem zárkóznának el egy ilyen referendum támogatásától. A kezdeményezéshez egy település szavazati joggal rendelkező állampolgárai 25 százalékának az aláírására van szükség, és a kezdeményezést a prefektushoz kell eljuttatni. A Pro Europa Liga a napokban levélben fordult Maros megye prefektusához, Marius Pascanhoz, amelyben jelezte: a Dorin Florea vezette marosvásárhelyi önkormányzat több szabálysértést is elkövetett az elmúlt időszakban. Köztudott, hogy Marius Pascan prefektus a polgármester pártfogoltja, jó barátja. „A törvény nem írja azt elő, hogy a prefektusnak kötelessége kiírni a népszavazást, ha összegyűlne a szükséges mennyiségű aláírás” – tájékoztatott Smaranda Enache. Azonban egy ilyen kezdeményezésnek igen komoly, országos visszhangja lenne. /Máthé Éva: Eltávolítanák Dorin Florea marosvásárhelyi polgármestert. = Krónika (Kolozsvár), júl. 30./

2009. augusztus 18.

Nem ért egyet a kormány által javasolt létszámcsökkentéssel az erdélyi megyei és városi vezetők zöme. Az elöljárók szerint a kormánynak csak abban az esetben lenne joga beleszólni abba, hogy az önkormányzatok hány közalkalmazottat foglalkoztatnak, ha a feladatokból is visszavenne. Erről beszélt Antal Attila csíkszeredai alpolgármester is. Tiltakoznak az intézkedés ellen a közalkalmazottakat tömörítő szakszervezetek is. Bunta Levente székelyudvarhelyi polgármester a saját bevételeket, az elvégzett szolgáltatásokat, illetve a lakosság számarányát is figyelembe vevő kormányhatározatot tartana megoldásnak a témában, de csakis ajánlásként. „Csíkszeredában négy éve elvégeztük a közigazgatásban dolgozók létszámának ésszerűsítését, ezért a munkatársaink így is megfeszített tempóban dolgoznak, hogy elvégezzék a rájuk szabott munkát” – mondta Antal Attila csíkszeredai alpolgármester. „Egyetlen személy sincs pluszban” – jelentette ki Mezei János gyergyószentmiklósi polgármester. „Negatívan hat majd az egész megye életére, ha a kormány megvalósítja elképzelését” – állította Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök. A kormány tervezett személyzetcsökkentése a Hargita Megyei Tanács esetében 311 állás megszüntetését jelenti. „Kiforratlan a kormány elképzelése” – szögezte le Laczkó Albert Elemér, Gyergyóremete polgármestere. Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök szintén ellenzi a létszámcsökkentést. „Marosvásárhely jól áll a személyzet létszámát illetően, 180–200 alkalmazottal dolgozunk” – jelentette ki Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester, aki szerint eközben Aradon és Iasi-ban több mint 500 közalkalmazott tevékenykedik. /Bíró Blanka, Jánossy Alíz, Kovács Csaba, Máthé Éva, Nagy Orsolya, Pap Melinda, Szucher Ervin: Nemet mondanak a közalkalmazottak leépítésére. = Krónika (Kolozsvár), aug. 18./

2009. szeptember 2.

Borbély László képviselő, bár két alkalommal is írásban kért találkozót Dorin Florea marosvásárhelyi polgármestertől, választ egyik beadványára sem kapott, holott marosvásárhelyi képviselőként kötelességének érzi tájékozódni arról, ami a városházán, illetve a tanácsban történik, hogy tudja, a parlamentből miként segíthetné szülővárosát. Borbély bejelentette, hogy az őszi parlamenti ülésszakon két törvénytervezetet kíván benyújtani: a lakástörvényt és a lakbértörvényt. /(mózes): Politikai döntések helyett marakodás. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 2./

2009. szeptember 24.

Cinikus gesztusnak nevezte Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester Stefan Gusa tábornok rehabilitálását célzó szoborállítási kezdeményezését. Az emberjogi aktivista Románia arculcsapásának tartja, hogy a forradalom áldozatai gyilkosának emlékművet szándékoznak állítani. „Dorin Florea éveken keresztül támogatta Antonescu rehabilitációját és szobrának felállítását Marosvásárhelyen” – emlékeztetett Enache. Dorin Florea polgármester nem hajlandó visszavonni a határozatot. Az elöljáró sajtótájékoztatón fejezte ki köszönetét az RMDSZ frakciójának, mert korábban támogatta a javaslatot, és elítélte Markó Béla szövetségi elnök kijelentését, miszerint hibáztak a magyar tanácsosok. Florea szerint Stefan Gusa neve, mint egykori vezérkari főnök és kaszárnyaparancsnok szorosan kötődik Marosvásárhelyhez. A temesvári tüntetők közé lövető tábornok kultusza a forradalmár szervezeteket is felháborította. A szoborállítás ellen tiltakozik a Magyar Polgári Párt is. /Antal Erika: Közösen a Gusa-kultusz ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./

2009. október 14.

Tíz-tizenöt megyei közintézmény élére a saját szakembereit szeretné kinevezni a marosvásárhelyi RMDSZ. Benedek István, a szövetség városi szervezetének elnöke szerint a politikusokban „kellene annyi jóérzés legyen”, hogy a Maros megyei intézmények egy részének élére magyar szakembereket nevezzenek ki, mivel a lakosság több mint 40 százaléka magyar ajkú. Benedek István hozzátette: megbeszéléseket kezdeményezett ez ügyben a Demokrata-Liberális Párt (PDL) helyi vezetőjével, Dorin Florea polgármesterrel, ugyanis sok intézmény működése kifogásolható, mióta menesztették onnan az RMDSZ javaslatára korábban kinevezetteket. A Krónika kérdésére Dorin Florea kijelentette: „A kinevezésekkor mindig a szakmai hozzáértést helyeztem előtérbe, ezért is értettem egyet azzal, hogy Bárczi Győző ismét alprefektusi tisztséget töltsön be, mert úgy vélem, a magyarságnak is kell képviselője legyen a megyevezetésben. Viszont azt is látnunk kell, hogy az ország számára rendkívül nehéz időszakban az RMDSZ egyszer sem mondta ki határozottan, hogy támogatja a jelenlegi kormányt. ” /Máthé Éva: Magyar vezetőket követelnek Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), okt. 14./

2010. január 9.

Problematikussá vált az együttműködés?
Ülésezett az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum
Divergenciáktól sem volt mentes az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) tegnapi ülése, amelyen egyebek mellett az RMDSZ kormányzati részvételéről, az erdélyi magyar összefogás jelenéről és jövőjéről, az EMEF működésének folytatásáról tárgyaltak Marosvásárhelyen, a Bernády Házban. Az EMNT "nemzeti szempontból" nem örül az RMDSZ kormányzati részvételének, de sok sikert kívánt neki, hogy bizonyíthassa azt, hogy érdemes volt kormányra lépni, és folytatni óhajtja az együttműködést.
A tanácskozás végén, amikor az RMDSZ, illetve az EMNT elnöke nyilatkozott az újságíróknak, kisebb szópárbajra is sor került a kormányzati szerepvállalást illetően.
Kölcsönös tájékoztatás
Markó Béla szövetségi elnök, aki szerint egy nem túlságosan hosszú, de eléggé eseménydús időszak után találkozott az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum, amely arra hivatott, hogy az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által meghívott szervezetek számára biztosítson konzultációs keretet lényeges elvi, eszmei, politikai kérdésekkel kapcsolatosan.
– A tanácskozáson elsősorban egy kölcsönös tájékoztatásra került sor, hiszen időközben az RMDSZ kormányzati szerepet vállalt, kormányprogramot dolgoztunk ki a Demokrata-Liberális Párttal, és tájékoztattuk az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot arról, hogy ebben a kormányprogramban mit tartunk fontos elemnek, akár az általános társadalmi érdeket nézve, gazdasági programot, decentralizációs célkitűzéseket, akár a sajátos gondokra utalva, az etnikumközi viszonnyal kapcsolatos megoldásokra, és ugyanakkor arról is tájékoztattuk partnereinket, hogy a kormányban, kormányzati intézményekben milyen helyet, milyen súlyt foglal el az RMDSZ az elkövetkező időszakban – mondta a szövetségi elnök.
Ebben a témakörben az államtitkári tisztségekről, prefektusi, alprefektusi tisztségekről, a dekoncentrált intézményekben elfoglalt helyekről és arról is tárgyaltak, hogy a jövőben hogyan, mi módon fognak együttműködni.
Markó Béla nem tagadta, hogy vannak véleménykülönbségek az RMDSZ és az EMNT között a kormányzati szerepvállalást illetően, de abban egyetértettek, hogy keresni kell az együttműködés útjait. Az RMDSZ elnöke szerint munkacsoportokban együtt dolgoznak az elkövetkező időszakban, és közösen készítenek elemzést a kisebbségi törvénytervezetről, a tanügyi reformról, decentralizációs problémákról és más fontos, a magyarságot érintő kérdésekről.
"Az erdélyi magyar összefogás veszélybe került"
Tőkés László, az EMNT elnöke mindenekelőtt arra emlékeztetett, hogy húsz évvel ezelőtt Temesváron elindult a romániai népfelkelés, rá három hónapra, Marosvásárhelyen egy ellenforradalmi, nómenklatúra, szekuritate hátterű fekete márciusra került sor. "Ezelőtt húsz évvel teljes egyetértésben fogtunk össze mi magyarok, és most, húsz év után nagyon szétzilálódott ez az egység". Véleménye szerint nehéz helyzetben vannak. Az államelnök-választás után nehezebb szót érteniük az RMDSZ-szel, mint ezelőtt negyedévvel, az RMDSZ kormányba lépésével nehezebb együttműködniük, mint ezelőtt egy hónappal. "Az erdélyi magyar összefogás veszélybe került" – jelentette ki.
Mint mondta, jól indultak az EP-választásokon, folytatódott az EMEF megalakulásával, megrendezték a székelyföldi önkormányzati nagygyűlést, együtt tudtak működni a szövetséggel, de most, hogy az RMDSZ úgy alakította a politikáját, hogy azzal az EMNT nem tud egyetérteni, problematikussá vált az együttműködés, az összefogás folytatása. Ennek ellenére folytatni szándékoznak a párbeszédet, a közös útkeresést, "mert vannak olyan nemzeti céljaink, amelyeket nem tudunk elérni, hogyha külön úton járunk." Az EMNT-t az általánoson túl nemzetpolitikai meggondolások irányítják. "Nekünk nem az a fontos, hogy György Ervin legyen a prefektus Kovászna megyében, hanem az, hogy ne tegye kifogás tárgyává az egyes települési önkormányzatok által hozott autonómiahatározatokat. Nekünk nem az a fontos, hogy Vaslui megyében legyen magyar prefektus, vagy hogy legyen magyar kulturális miniszter, hanem az, hogy az egyházi ügyeket is az a kulturális miniszter irányítsa. Egyáltalán nem örülünk annak, hogy Pascan prefektus úr a szóvivője volt Dorin Floreának, és tudjuk, hogy az utóbbi húsz évben Marosvásárhely etnikai arányainak a megváltoztatásában milyen sikert ért el a Vatra Româneasca, a fekete március vérengzései vagy a Dorin Florea vezette önkormányzat" – nyilatkozta Tőkés László.
Mózes Edith. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

2010. január 12.

Jöhetek a magyar intézményvezetők
Tíz napon belül minden erdélyi megyében elosztják a dekoncentrált intézmények vezetői tisztségeit — többek között ebben állapodtak meg a Demokrata-Liberális Párt és az RMDSZ erdélyi szervezeteinek vezetői tegnap Bukarestben, így mától elkezdődnek a megyei koalíciók létrehozásáról szóló helyi szintű tárgyalások is.
Kívánatos az lenne, ha az etnikai arányok tükröződnének az intézményvezetői funkciók elosztása során, a háromszéki RMDSZ azonban hajlandó beérni kevesebbel, ha ezzel más megyékben javíthat a magyarság képviseletén — számolt be a tegnapi megbeszélés eredményeiről a Háromszéknek Tamás Sándor, a szövetség Kovászna megyei szervezetének elnöke. Mint mondta, hosszú távon az az RMDSZ célja, hogy a magyarság számarányának megfelelően legyen jelen az országos és helyi adminisztrációban, rövid távon azonban az a célkitűzésük, hogy a 2004—2008-as időszakhoz képest lényegesen több hivatalt szerezzen meg, a jelek szerint pedig erre reális az esély. Mint ismeretes, az említett időszakban Háromszéken a hivatalok 46 százalékának élén állt magyar vezető.
Nem hivatalos beszélgetések, egyeztetések már voltak ez ügyben a demokraták Kovászna megyéért felelős alelnökével, George Scripcaru brassói polgármesterrel és Dan Manolăchescuval, az alakulat sepsiszentgyörgyi szervezetének elnökével, a tárgyalások mától folytatódnak.
A tegnapi találkozó egyébként nem volt feszültségektől mentes: a demokrata-liberálisok több megyei vezetője — például a szatmáriak vagy Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester — nemtetszésének adott hangot, húzni próbálták az időt, az alakulat országos vezetősége azonban határozottan utasította az elégedetlenkedőket, hogy fogadják el a párt döntését.
Farcádi Botond. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2010. január 14.

A Kossuth utca perében lehetett, a Gusa-perben nem
Elutasították Tőkés László kérését a megyei törvényszéken!
A megyei törvényszéken tegnap megszületett az első bírói döntés a Gusa-szobor perében: elutasították a felperes Tőkés László azon kérését, hogy az alapper lefolytatása idején szüneteltessék a Gusa-szobor felállítására vonatkozó helyi tanácsi határozat végrehajtását.
A múlt heti halasztás után a tegnapi tárgyaláson a helyi tanács nevében Dorin Florea polgármester ismét halasztást kért, arra hivatkozva, hogy a Tőkés László által indított perben a tanácsnak jogi képviselőt kell találnia. Mint írtunk róla, Tőkés László a Gusa-szobor felállítását jóváhagyó tanácsi határozat semmissé nyilvánítását jogi úton próbálja elérni, a jogi képviseletét ellátó dr. Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd pedig kérte, hogy az alapper lefolytatásáig, mindaddig, amíg végleges bírósági ítélet születik, a megyei törvényszék szüneteltesse a tanácsi határozat végrehajtását. Azaz: addig ne állíthassák fel a kommunista rezsimet kiszolgáló, a temesvári forradalmárok közé lövető tábornok szobrát, amíg a tanácsi határozat ügyében nem dönt a bíróság. A helyi tanács halasztási kérelmének elutasítását kérte Kincses Előd tegnap Maria Ristache bírótól, aki a tanács kérését megalapozatlannak ítélte és elutasította a tárgyalás elnapolását. Az első kis "győzelem" után Kincses Előd újabb iratot adott át a bíróságnak, valamint a tanácsot képviselő jogásznak, amelyből kitűnik, hogy Gusa a Jurnalul nationalban megjelent cikk szerint nemcsak a temesvári megtorlásokért, hanem az otopeni-i repülőtéren meggyilkolt 50 katona haláláért is felelős. Az ügyvéd hangsúlyozta, ha a tanács határozatának végrehajtását az alapper idejére nem szüneteltetik, Gusa szobrát akár holnap is felállíttathatja a Gusa Alapítvány, ami – ha az alapperben a határozat semmisségét jóváhagyó ítélet születik – a szobor lerombolását jelenti. "Ez mindenképpen erkölcsi és anyagi kárt jelent, hiszen az alapítvány akár kártérítést is kérhet majd" – mondta Kincses Előd. Hozzátette: az Európai Néppárt (amelynek a PD-L is tagja, tehát Dorin Florea is) decemberben felhívást intézett a posztkommunista országokhoz, hogy kerüljék azon személyek dicsőítését, akik a rendszerváltás idején történt megtorlásokért tehetők felelőssé. "Olyan elismert személyiségek, mint Herta Müller Nobel-díjas író is tiltakoztak a szoborállítás ellen. El lehet képzelni, hogy a nemzetközi sajtó mennyire megszellőztetné a szoborállítást és roppant kellemetlen lenne Romániára nézve, ha egy ilyen személy kultuszát ápolnák, mint Gusa tábornok, akit csak azért nem ítéltek el 1990 után, mivel elhunyt" – mondta.
A bíró a tárgyalás után egy órával már közölte az ítéletet: elutasította Tőkés Lászlónak a szoborállítási határozat végrehajtását szüneteltető kérelmét. Kincses Előd a Népújságnak kijelentette: az ítélet közlésétől számított 5 napos határidőben fellebbezést nyújtanak be. "Furcsállom a törvényszék kettős mércéjét, hiszen a Kossuth utca perében a táblaelhelyezésre vonatkozó határozat szüneteltetését kérő román veteránszervezetek kérésének engedtek, pedig a Gusa- szoborállítással nagyobb erkölcsi és anyagi kár keletkezik" – nyilatkozta az ügyvéd.
Az alapperben az első tárgyalás 2010. január 22- én lesz.
Antalfi Imola. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

2010. január 14.

Állhat a Guşă-szobor
Elutasította a Maros megyei törvényszék Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd azon kérését, hogy a per lejártáig függesszék fel a Ştefan Guşă-szobor felállítását engedélyező tanácsi határozatot. „Úgy látszik, Temesvártól eltérően Marosvásárhely még nem szabadult fel a kommunizmus alól” – fogalmazott az ítélethirdetést követően Kincses Előd, aki keserű szájízzel vette tudomásul, hogy a törvényszék zöld utat engedett a Ştefan Guşă-szobor felállításához. Tegnap délben hozott ítéletével a törvényszék elutasította a marosvásárhelyi ügyvéd kérését, miszerint az érdemi per lejártáig függesszék fel a szoborállításra vonatkozó tanácsi határozat végrehajtását.
Kincses attól tart, hogy amíg végleges döntés születik az önkormányzat ellen indított perben, Dorin Florea polgármester és a temesvári áldozatok életéért felelős tábornokról elnevezett alapítvány elhelyezi Guşă mellszobrát. A vársétányon már több mint tíz éve éktelenkedik az a talapzat, melyre a 90-es években a retrográd-nacionalista erők Ion Antonescu háborús bűnös marsallnak emeltek volna emléket, most pedig a ’89-es mészárlás egyik elrendelőjének adna helyet.
Elutasította a Maros megyei törvényszék Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd azon kérését, hogy a per lejártáig függesszék fel a Ştefan Guşă-szobor felállítását engedélyező tanácsi határozatot. „Úgy látszik, Temesvártól eltérően Marosvásárhely még nem szabadult fel a kommunizmus alól” – fogalmazott az ítélethirdetést követően Kincses Előd, aki keserű szájízzel vette tudomásul, hogy a törvényszék zöld utat adott a Ştefan Guşă-szobor felállításához.
Tegnap délben hozott ítéletével a törvényszék elutasította a marosvásárhelyi ügyvéd kérését, miszerint az érdemi per lejártáig függesszék fel a szoborállításra vonatkozó tanácsi határozat végrehajtását. Kincses attól tart, hogy amíg végleges döntés születik az önkormányzat ellen indított perben, Dorin Florea polgármester és a temesvári áldozatok életéért felelős tábornokról elnevezett alapítvány leleplezi Guşă mellszobrát. A vársétányon már több mint tíz éve éktelenkedik az a talapzat, melyre a 90-es években a retrográd-nacionalista erők Ion Antonescu háborús bűnös marsallnak emeltek volna emléket, most pedig a ’89-es mészárlás egyik elrendelőjének adna helyet.
A tegnapi tárgyaláson Maria Ristache bírónő figyelmen kívül hagyta Kincses érveit, miszerint a szobor felállításával és esetleges utólagos eltávolításával mindkét félnek komoly hátránya származik. A kezdeményezőket anyagi, a várost pedig erkölcsi kár éri. A döntéshozót az a karszalag sem hatotta meg, amivel Kincses Előd érkezett a törvényszékre, és amelyen a „Temesvár, az első kommunistamentes város” felirat állt. Ezzel szemben Ristache figyelembe vette Dorin Florea polgármester beadványát, amelyben Ştefan Guşă már a város díszpolgáraként szerepelt – anélkül, hogy ezt az önkormányzat valaha is megszavazta volna.
Az ítélet ellen fellebbezni készülő Kincses Előd egyenesen „pofátlannak” nevezte a Maros megyei törvényszék döntését, de megjegyezte, hogy a jogi lépéseken túl ő a politikai hátszélre is kíváncsi lenne. „Hallani szeretném, hogy ezek után miben egyezik meg Románia demokrata-liberális párti (PDL) miniszterelnöke, aki a szoborállító polgármester felettese és miniszterelnök-helyettese, Markó Béla, aki elítélte a tanácsi határozatot szemrebbenés nélkül megszavazó RMDSZ-es városatyákat” – jegyezte meg az ügyvéd.
A Krónika kíváncsi lett volna, hogy ezek után a kezdeményezők mikorra tűzik ki a szobor felállítását. A Ştefan Guşă Alapítvány bukaresti székhelyén azonban sem Ana Maria Guşát, a tábornok lányát, sem a szervezetet irányító Niculae Spiroiu tábornokot nem sikerült elérnünk. Az egyesület be nem mutatkozó titkárnője pedig meglepődésének adott hangot, hallván, hogy „bizonyos gondok övezik a szoborállítást”.
Mint ismeretes, a Ştefan Chiţackal és Victor Atanasie Stănculescuval egyetemben, az 1989-es temesvári forradalom megtorlásával vádolt, de időközben elhunyt Guşănak azok után emelnének szobrot Marosvásárhelyen, miután az ősz folyamán a helyi tanács egyhangúlag megszavazta a polgármester és a tábornokról elnevezett alapítvány javaslatát. Utólag a sajtó és a közvélemény nyomására az RMDSZ tíz képviselője megpróbálta érvényteleníteni a tanács korábbi döntését, azonban sikertelenül.
A szoborállítás mellett kardoskodó román tanácsosok azzal érvelnek, hogy egyetlen törvényszék sem bizonyította Ştefan Guşă állítólagos bűnösségét. A tábornokot, aki ellen elkészült a vádirat, valójában a korai halál mentette fel a per és a rá váró esetleges ítélet alól. Két társát, Mihai Chiţackot és Victor Atanasie Stănculescut 15-15 év börtönbüntetésre ítélték.
Szucher Ervin. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

2010. január 15.

Folytatják a fejlesztéseket
Interjú Lokodi Edit Emőkével, a Maros megyei önkormányzat elnökével
Mi lenne az a három 2009-es sikerélmény, amiért most azt mondhatja: másfél évvel ezelőtt megérte újabb elnöki mandátumért versenybe szállni?
– A legnagyobb örömmel a Kultúrpalota kistermének átadása tölt el. Miután két évvel ezelőtt teljesen rendbe tettük a nagytermet, most sikerült restauráltatni a kistermet is, amely újra eredeti fényében pompázik. Sikerként könyvelem el a vidrátszegi nemzetközi repülőtér második termináljának a befejezését, valamint a kifutópálya feljavítását. Jó úton haladunk a pálya meghosszabbításáért tett lépéseinkkel is.
Folyik a kisajátítási procedúra, a tulajdonosok kártalanítása, és már az uniós pályázat tervén gondolkodunk. Persze ehhez bizonyos mértékben politikai támogatás is szükséges, de a pályázat sikere főleg a mi operativitásunkon múlik. Helyhiány miatt a kolozsvári röptér kifutópályáját már nincs hova fejleszteni. A napokban éppen a mi támogatásunkat kérték egy új, Désen felépítendő repülőtérre.
Az, hogy jelenleg jóval kevesebb járat indul Vidrátszegről, mint Kolozsvárról, tény. A tavalyi fejlesztések után azonban ismét érdeklődni kezdett a Ryanair, amely több járatát hozná Marosvásárhelyre. Végül még hadd tegyem hozzá, hogy amikor nem fog füstölni a marosvásárhelyi vegyipari kombinát, nem lesz annyi ködös nap a környéken, így nem lesz mire panaszkodniuk a légi járatokat működtető cégeknek.
– Mire jut még az idei, amolyan túlélési költségvetésből?
– Folytatnunk kell a korábban elkezdett hulladékgazdálkodási, illetve víz- és csatornarendszer programunkat. Európai pénzekre számítunk, de még így is mindkettő sokat fog felemészteni, mert az önrésszel nekünk kell megelőlegeznünk a munkálatok elkezdését. Fel kell újítanunk a bábszínház részére vásárolt egykori zsidó művelődési központot és a volt pártszállodát, amelynek emeleti helyiségeit irodaházként használnánk.
A földszinti egykori pártkantinba a Kultúrpalotában már nem férő megyei könyvtár egy részét költöztetnénk. Szintén 2010-ben kezdenénk el a Csergedi-tetőre tervezett motorversenypályája építését, amely hazai szinten a legnagyobb ilyen jellegű létesítménynek számítana. Ezenkívül csak kisebb beruházásokkal számolunk, amelyekről éppen a napokban tárgyalunk az intézményvezetőkkel.
– Ha a költségvetésről, pénzszerzésről és -elosztásról van szó, mennyire érzi biztonságban magát azok után, hogy az RMDSZ kormányra került?
– Erre azt mondhatnám, hogy jól esik, hogy nem maradtam magamra. Viszont hangsúlyoznám, hogy az RMDSZ Bukarestben tevékenykedő politikusai eddig is támogatták Maros megyét. Odafigyeltek és követték a projektjeinket: amikor valami gond támadt, mindig próbáltak segíteni.
– Gondolja, hogy jót tesz a megyei önkormányzat-prefektúra-marosvásárhelyi városháza háromszög eddig egyáltalán nem felhőtlen viszonyának a PDL és az RMDSZ közötti, felső szinten hozott, de a megyékre is levetítendő együttműködési egyezség?
– Ha mindhárom intézmény végzi a maga törvényes keretek körülhatárolta dolgát, nem adódhatnak gondok. Annál is inkább, mivel érdekeink azonosak. Viszont, ha belegondolunk, hogy Marius Paşcan prefektus a megyei tanács ostorozásával zárta az elmúlt évet, idei első sajtótájékoztatóján pedig ugyanott folytatta, ahol abbahagyta, elég nehéz felhőtlen együttműködésre számítani.
Hasonló a helyzet Dorin Florea polgármesterrel is, akinek meg kellene tanulnia, hogy az egyezség nemcsak addig tart, amíg felállunk a tárgyalóasztaltól. Én a hat év alatt rájöttem, hogy nem kell minden támadásra azonnal reagálni, főleg, ha percemberekkel van dolgom. A párbeszéd híve vagyok, ám úgy vélem, nem elég tárgyalni, meg is kell egyezni, és azt az egyezséget be kell tartani.
– A polgármester immár visszaköltöztetné a hivatalt a régi városházára, ahol a prefektúra és a megyei tanács székel. A főispán is belemenne a cserébe, most csak önökön múlik, hogy visszakaphatja Marosvásárhely Bernády György korában épült városházát vagy sem. Állítólag ön nem támogatja az RMDSZ által korábban szorgalmazott ingatlancserét.
– Engem ennél fontosabb gondolat foglalkoztat: amíg itt vagyok, restauráltassam ezt a csodálatos épületet, amely 2008-ban töltötte a századik évét. Habár a prefektúrával közösen működtetjük, a megyei tanács a saját pénzén készítette el a restaurálási terveket, szerezte be az engedélyeket. Most csak a kormányhivatal hozzájárulását várjuk a munkálatok elkezdéséhez. Ha Vásárhely jelképe ismét úgy fog kinézni, mint megálmodója és építője idejében pompázott, gondolkodhatunk a cserén. Viszont az sem tőlünk függ, hosszas folyamat, mely végső soron kormányhatározatot igényel.
– És fog úgy kinézni a hajdani városháza, mint Bernády idején? A kommunista hatalom által eltávolított, magyar jelképeket ábrázoló vitrál ablakok is visszakerülnek a helyükre?
– Egyelőre sajnos nem. A művelődési minisztérium korábbi válaszát idézve „annak még nem jött el az ideje”. A csodálatos ablakokat restauráltattuk, és kiállítottuk a múzeumban.
– Magyar jelképekkel vagy anélkül, sokszor tűnik úgy, mintha Maros megye, vagy legalábbis annak marosszéki oldala nem is lenne a Székelyföld része.
– Sajnos tényleg így van, és ez engem is nagyon zavar. Ennek két oka van. Egyrészt könnyű a Hargita és Kovászna megyei önkormányzatoknak, mert minden egyes alárendelt intézménnyel jól együtt tudnak működni. Maros megyében, ahol már jó ideje kisebbségben vagyunk, nem tudjuk bizonyos kérdésekben érvényesíteni az akaratunkat, annál is inkább, mivel bizonyos határozatok megszületéséhez kétharmados többség szükséges. Ráadásul sokkal nehezebb lenne úgy vezetni az önkormányzati testületet, hogy folyton a Székelyföld közös dolgaival foglalkozzam.
Ettől függetlenül jól együtt tudunk működni kulturális, és akár önkormányzati vonalon is. A másik oka annak, hogy sokszor úgy tűnik, mintha nem lennénk része a székelyföldi régiónak az, hogy az ottani illetékesek egyszerűen kifelejtenek bennünket. A minap azzal hívott fel a Hargita megyei kollégám, hogy bocsássak meg neki, de Maros megyét véletlenül kihagyták a székelyföldi turisztikai reklámanyagból, ha viszont gondolom, írjak valamit, és újranyomtatják az egész anyagot. Mit mondjak, sértő ránk nézve, de ettől függetlenül tudunk jól együtt dolgozni.
Szucher Ervin. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

2010. február 4.

Állandó tiltakozások a Guşă-szobor miatt
Smaranda Enache, a Pro Europa Liga elnöke közölte: a szervezet „újabb Egyetem-térre” és „szünet nélküli” tiltakozásra készül Ştefan Guşă tábornok szobrának Marosvásárhelyen történő felállítása ellen.
Enache beszámolt arról, hogy 117 közéleti személyiség vagy civilszervezeti képviselő – köztük Herta Müller Nobel-díjas író, Vladimir Tismăneanu, Zoe Petre, Alexandru Cistelecan, Tőkés László, Adrian Cioroianu, Horia Roman Patapievici és Renatte Weber – írta alá a Guşă- szobor felállítása elleni tiltakozást.
A Pro Europa Liga levelet küldött az államfő és miniszterelnöki hivatalhoz, a szenátus és a képviselőház elnökének, a Maros megyei prefektúrához, valamint Dorin Florea marosvásárhelyi polgármesternek és mindazon helyi tanácsosoknak, akik megszavazták a Guşă-szobor felállítását, ugyanakkor a határozat közigazgatási bíróságon történő megtámadását fontolgatja.
„A miniszterelnök azt válaszolta, forduljunk a prefektúrához, a prefektustól az a válasz érkezett, hogy érdeklődnek a védelmi minisztériumnál, a polgármesteri hivataltól pedig azt a választ kaptuk, hogy már nem lehet felfüggeszteni a határozat alkalmazását. Tehát nem mennek valami jól a dolgok. (…) A Pro Europa Liga más civil szervezetekkel közösen egyeztet arról, hogy milyen választ ad a civil társadalom, ha a kérések ellenére a szobrot mégis felállítják. Újabb Egyetem-térre készülünk, szünet nélküli, hosszú távú tiltakozásokkal. Ez az egy dolog, amit tehetünk, de még bízunk abban, hogy lesznek pártok, személyiségek közötti egyeztetések, hogy lesznek lobbizási kísérletek” – fejtette ki Enache.
Mint mondta, továbbra is „rejtély”, hogy egy tanult emberekből álló helyi tanács „miként ragaszkodhat ekkora felelőtlenséggel” egy olyan tervhez, amely a városnak semmivel sem hozhat „nagyobb hírnevet, elismerést, nyugalmat”, szerinte az egyedüli magyarázat a Guşă Alapítványhoz kötődő hatalmas anyagi érdekek.
A Guşă-szobor felállításáról szóló határozatot 2009 szeptemberében fogadta el a marosvásárhelyi tanács, a határozat visszavonását követelte az RMDSZ és számos civil szervezet. (Mediafax) Forrás: Nyugati Jelen (Arad)

2010. február 5.

Marosvásárhely polgármesterével találkozott Tőkés László
Marosvásárhely – Dorin Florea polgármestert kereste fel hivatalában, Tőkés László EP képviselő.
A találkozót kővető sajtótájékoztatón, Tőkés László elmondta, Marosvásárhelypolgármestere ígéretet tett arra, hogy nem engedélyezi a Stefan Gusa szobor felállítását mindaddig amíg a ítélet nem születik ez ügyben. Kijelentette, hogy nehezebb Marosvásárhelyen nehezebb demokrata-liberálisnak lenni Bukarestben és, hogy ő személy szerint a békés együttélés híve.
Tőkés László rámutatott, hogy egy Gusa szobor felállítása rossz fényt vetne Románia nemzetközi megítélésére, „éles ellentétben áll az Európai Néppárt 2009 december 5-9 között, Bonnban lezajlott Kongresszusának a volt kommunista rendszerekkel kapcsolatos sürgősségi határozatával, továbbá ellentmond a történelmi valóságnak, semmibe veszi a Traian Basescu államelnök kezdeményezésére megalakított, a Kommunista Diktatúrát Kivizsgáló Elnöki Bizottság Jelentésének, a kommunizmus elitélésének elvét, és – nem utolsó sorban – meggyalázza a romániai forradalom hőseinek emlékét”. Tőkés László kifejezte azon reményét, hogy Dorin Florea betartja ígéretét.
A Gusa szobor állítására vonatkozó javaslatot az önkormányzat tavaly szeptemberben szavazta meg. Az azóta eltelt időszakban, a szoborállítási határozat ellen több civil szervezet is tiltakozott. Tőkés Lászlót képviselve, Kincses Előd ügyvéd megtámadta a határozatot kérve ennek megsemmisítését illetve a határozat végrehajtásának felfüggesztését mindaddig, míg az ügyben nem születik jogerős bírósági határozat. Forrás: Erdon.ro

2010. február 6.

Tőkés: A Guşă-szobor ártana Romániának
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke azt nyilatkozta, hogy Ştefan Guşă tábornok szobrának felállítása „sokat ártana Románia nemzetközi megítélésnek”.
Tőkés, aki bíróságon is megtámadta a marosvásárhelyi tanács szoborállításról szóló határozatát, bejelentette, találkozott Dorin Florea polgármesterrel és megpróbáltak mindkét fél számára elfogadható megoldást találni a problémára.
„Azt ajánlottam a polgármester úrnak, keressünk békés megoldást, ne a bíróságnak kelljen ítéletet hoznia. Tudják, hogy bepereltük a Helyi Tanácsot, így próbáljuk megakadályozni a szoborállítást. (…) A polgármester úr biztosított, nem ad engedélyt a szoborra, amíg nem dönt a Törvényszék, és az derült ki szavaiból, hogy meghatározatlan időre felfüggesztette az ügyet. Remélem közben megoldódnak a dolgok, és nem lesz lehetőség felállítani ezt a szobrot. Meggyőződésem, hogy a szobor felállítása sokat ártana Románia nemzetközi megítélésének és erre nincs szüksége az országnak”, mondotta Tőkés.
Hangsúlyozta, a Európai Néppárt már állást foglalt a kérdésben és bonni kongresszusán elítélte a kommunista szimbólumok újraélesztését.
Az európarlamenti képviselő aláhúzta, „nem szerencsés” ilyen „gyűlöletes szimbólumokkal játszani”.
„A polgármester úr kereszténydemokrataként (Dorin Florea PDL-tag- szerk.megj.) és az RMDSZ az Európai Néppárt tagja és nem engedhetjük meg magunknak, hogy ilyen gyűlöletes szimbólumokkal játszunk, éppen az 1989-es forradalom huszadik évfordulóján”, nyilatkozta Tőkés, aki azt is elmondta, hogy nagyon sok jeles értelmiségi, köztük Herta Müller Nobel-díjas író, tiltakozott a szoborállítás ellen.
Tőkés hangsúlyozta Guşă tábornok szobrának ügye semmiképpen nem etnikai kérdés, és azzal érvelt, a 89-es forradalom áldozatainak többsége román volt és nem magyar.
„Bár próbálnak ilyen vonzatot adni, nyilvánvaló, hogy a szobor ügy nem etnikai kérdés. Ez a posztkommunizmus ügye, hisz a Ştefan Guşă tábornok vezette megtorló hadsereg áldozatainak többsége román nemzetiségű és nem magyar volt”, mondta Tőkés, aki kitért arra is, hogy az ügyben együttműködnek a Pro Európa Ligával.
Arra a kérdésre, egyetért-e a Pro Európa Liga elnökének, Smaranda Enachenak két nappal ezelőtti bejelentésével, miszerint „újabb Egyetem-térre” és „szünet nélküli” tiltakozásra készülnek, hogy megakadályozzák Ştefan Guşă tábornok szobrának felállítását, Tőkés elmondta, tetszik neki az ötlet, de bízik benne, nem lesz ilyesmire szükség.
A marosvásárhelyi tanács 2009 szeptemberében fogadta el a határozatot Guşă tábornok szobrának felállításáról. Az RMDSZ és több civil szervezet kérte a határozat visszavonását.
Smaranda Enache, a Pro Europa Liga elnöke szerdai sajtótájékoztatóján nyilatkozta : a szervezet „újabb Egyetem-térre” és „szünet nélküli” tiltakozásra készül Ştefan Guşă tábornok szobrának Marosvásárhelyen történő felállítása ellen.
(Mediafax)

2010. február 10.

Benedek István nem számíthat az MPP-re
„Benedek István úgy gondolkozzon a polgármester-jelöltségén, hogy a polgári pártiak nem fogják támogatni” – jelentette ki az MPP marosvásárhelyi elnöke, Kiss István azt követően, hogy a helyi RMDSZ-elnök bejelentette, fontolgatja a polgármesteri szék megpályázását.
Szó sem lehet arról, hogy egy olyan politikust támogassunk, aki frakcióvezetőként az őszszel még arra buzdította tanácsos kollégáit, hogy testületileg szavazzanak a Guşă-szobor felállítására, most meg voksával egy neves ügyvéd fogadását támogatta, aki Tőkés László és Kincses Előd ellen készül perbe szállni” – sorolta kifogásait Kiss István.
A marosvásárhelyi szinten zsebpártnak számító politikai alakulat vezetője továbbá hozzáfűzte: visszatetsző az, amit Benedek az utóbbi napokban művelt a szoborállítással kapcsolatosan. „Azok után, hogy a Dorin Florea polgármestert felkereső Tőkés László azzal az ígérettel távozott a városházáról, hogy a PDL egyelőre jegeli a szoborállítást, az RMDSZ elnöke a maga és pártja érdemének sajátította ki Florea pálfordulását” – mondta Kiss István.
Kérdésünkre, hogy ezek alapján az MPP akár saját jelölttel is kész előrukkolni, Kiss még korainak tartja az állásfoglalást. Szerinte az 50 százalék alá csökkent vásárhelyi magyarságnak mindenképpen egy tekintélynek örvendő, semleges személyiségre van szüksége, aki egyetlen politikai pártnak sem az elkötelezettje.
Szucher Ervin. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

2010. március 19.

Defenzívvé vált a magyarság
Interjú Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéddel, a fekete március egyik főszereplőjével.
Tőkés László egykori ügyvédjeként 1990 januárjában bejárása volt az államfőhöz, a miniszterelnökhöz. Hogyan dolgozta fel, hogy alig két hónap alatt közellenséggé vált?
– Amit román részről kaptam, az rosszul esett, de nem lepett meg. Bukarestben végeztem a jogi egyetemet, egyedüli magyar voltam az évfolyamon, az évfolyamtársaim előttem leplezetlenül beszéltek a magyarokról, megtapasztaltam hát a gondolkodásukat. Engem inkább azoknak a magyaroknak az árulása viselt meg, akikkel együtt indultam, akiket tanítottam arra, hogyan kellene politizálni. Amikor Magyarországra menekültem, azt hittem, a választások után a mentelmi jogom birtokában hazajöhetek. Úgy alakult azonban, hogy Smaranda Enachét is, engem is töröltek a választási listáról. Az RMDSZ nem fellebbezett az ítélet ellen, így Markó Béla került helyettem a szenátusba.
– Bánja, hogy akkor szerepet vállalt?
– Nem. Feltétlen meg kellett próbálnunk jó irányba vinni Románia szekerét. Ha újra kezdeném, akkor is elvállalnám, pedig akkor nagyon vacilláltam. Tudtam a történelemből, hogy a forradalom felfalja saját gyermekeit. Azt sajnálom, hogy nem kerültem be a legelején a román törvényhozásba. Meggyőződésem, hogy a felkészültségemmel, a magyar műveltségemmel, a bukaresti kapcsolataimmal, a bukarestiek ismeretével jó irányba tudtam volna befolyásolni az RMDSZ politizálását. Talán azért engedtek csak öt és fél évvel később haza, mert akkorra már kialakult az az RMDSZ-garnitúra, amelyet a hatalom kézben tudott tartani.
– Úgy tartja, a marosvásárhelyi román–magyar összecsapásokat gondosan megrendezték. De ki lehetett a rendező?
– Ion Iliescu államfő, Petre Roman miniszterelnök, Victor Athanasie Stănculescu hadügyminiszter, Mihai Chiţac belügyminiszter, és a régi rendszer haszonélvezői. Stănculescut és Chiţacot azóta a forradalmárok elleni temesvári sortüzek miatt el is ítélték. Számukra életbevágóan fontos volt, hogy a közvélemény ne azt firtassa, ki lövetett Temesváron vagy Bukarestben, hanem foglalkozzon a magyarveszéllyel. De az is ösztönözhette őket, hogy akkor járt le a Szekuritáté állományának a három hónapos fizetett szabadsága. Okot kellett szolgáltatni a Román Hírszerző Szolgálat létrehozásához.
– Miért éppen Marosvásárhelyt választották az összecsapás helyszínéül?
– Két olyan város volt Romániában, ahol nagyjából fele-fele arányban éltek magyarok és románok: Szatmárnémeti és Marosvásárhely. Március 15-én Szatmárnémetiben próbáltak magyar-román összecsapást szítani azzal, hogy lemondatták a két legmagasabb rangú magyar tisztségviselőt, Pécsi Ferencet és Formanek Ferencet. A szatmárnémeti magyarság viszont nem vonult az utcára a védelmükben, így hát az avasi román parasztokat sem szállították már be a városba, és az összecsapás elmaradt.
– De miért nem Kolozsváron szítottak, ahol húsz százalék körüli a magyarok aránya?
– Különbség van a verés és a verekedés között. Ha csak verik a magyarokat, az egyértelmű pogrom, és nemzetközi tiltásokba ütközik. Ha viszont verekedés van, az értelmezhető, magyarázható.
– Marosvásárhely mintha ma is egy kicsit másképpen viselkedne, mint a többi erdélyi város. Talán az is jellemző, hogy épp itt akarnak szobrot állítani Ştefan Guşă tábornoknak, Ceauşescu vezérkari főnökének.
– A Ceauşescu idején történt tömeges betelepítések hatása érződik ma is az erdélyi városokban. A betelepített regátiakat egyfajta kolonizációs tudattal látták el. Ők úgy érezték, azért költöznek ide, hogy ez a föld örökre román és ortodox legyen. A betelepítés olyan káderek idehozatalát is jelentette, akik más városokban nem tudtak sikerrel haladni a szamárlétrán. A Vatra Românească Egyesület holdudvarát is azok alkották, akik féltek, hogy egy szabad versenyhelyzetben nem tudják már megőrizni előjogaikat. Féltették a pozíciót, amelyet nem érdem szerint, hanem a származásuk szerint szereztek. Ez a garnitúra továbbra is úgy tartja, ha valamit elleneznek a magyarok, az csak jó lehet. Pedig hát Ştefan Guşă a hadsereget arra használta, hogy a románokba lövetett Temesváron. Az áldozatok 90 százaléka román volt. Marosvásárhelyen megszűnt a román–magyar barátkozás. Békés egymás mellett élés zajlik, mint a Szovjetunió és az Egyesült Államok között. Teljesen párhuzamos világokban élünk, protokollkapcsolatokat tartunk fenn egymással. A mélyebb, tisztázó beszélgetések műfaja itt nem létezik.
– Mintha Ceauşescu álma teljesült volna be a városban. Többségbe került a románság, román a város polgármestere. És mindez 1989 után alakult így.
– A román polgármester egy Iliescu–Markó-paktum következménye. Az RMDSZ sokkal fontosabbnak tartotta, hogy a megyei tanács elnöki tisztségét szerezze meg. Marosvásárhelyen ugyanis erős volt Markóék belső ellenzéke. A 2000-es helyhatósági választások első fordulójában 168 szavazat hiányzott ahhoz, hogy Fodor Imre megszerezze a polgármesteri széket, a rá leadott szavazatoknak pedig közel 10 százalékát érvénytelenítették, a legtöbbet öt körzetben, ahol óvni kellett volna. Engem azonban a választás előtt félreállítottak a megyei RMDSZ-elnöki székből, és a szavazókörzetek szintjén nem óvták meg a szavazatszámlálást. Csak városi szinten óvtak, azt meg elutasították. Ha a szavazókörzetek szintjén kérték volna a szavazatok újraszámlálását, azt nem lehetett volna elutasítani. Így ment el a polgármesteri tisztség.
– De azóta volt másik választás is.
– Közben Dorin Florea megerősödött, és sikerült megőriznie tisztségét. Sajnos a demográfiai törvényszerűségek is a románokat segítik: jelentősen különbözik a marosvásárhelyi magyar és román közösség korfája. Míg a magyar közösség elöregedőben, a betelepített románok általában fiatalok voltak, akik azóta gyerekeket szültek. Az én gyermekkoromban az itt élő románok jól beszéltek magyarul, ha egy boltba bementél, magyarul szólt hozzád az eladó, mára már csak a poftiţi hallatszik. Kezdi elveszíteni magyar jellegét a város. De egy sor olyan magyar orvosról, magyar ügyvédről is tudok, aki nem írja már ki magyarul is az órarendet az ajtajára.
– Van ebben szerepe a fekete márciusnak?
– A fekete márciust követő retorziónak van szerepe. Annak, hogy az igazságszolgáltatás az áldozatból csinált agresszort. Defenzívvé vált a marosvásárhelyi magyarság. A közhangulatot ma az jellemzi: ne szólj szám, nem fáj fejem.
– De nem járult ehhez ön is hozzá? Hiszen a márciusi forró napokban ön is folyamatosan arra kérte a magyarokat, hogy maradjanak otthon, legyenek türelmesek.
– Volt 1990 februárjában egy békés, gyertyás-könyves tüntetés Marosvásárhelyen, amelyet Sütő Andrással ketten szerveztünk. Százezer magyar vonult fel gyertyával és könyvvel a kezében a magyar oktatásért. Akkor a magyarság óriási erőt mutatott. Amikor azonban láttuk, hogy egy véres konfliktust akarnak kirobbantani, úgy gondoltuk, nem játszhatjuk el azt a szerepet, amelyet a diktatúra hívei ránk osztottak. Elleneztük hát az összecsapást.
– Elsősorban a román elemzők hangoztatják, hogy 1990 márciusában könnyen koszovóira fordulhatott volna Románia története.
– A fekete március után 100 ezer magyar hagyta el Erdélyt. Ha az eredeti forgatókönyv érvényesül, valószínű, ennél jóval nagyobb lett volna a kivándorlók száma. Ahogy Koszovót szerbtelenítették, úgy ürült volna ki Erdély is.
– Koszovó szerb vonatkozásait említi, de hát ott az albánok lázadtak fel azért, mert nem kapták meg az őket megillető jogokat. Nem vezethetett volna itt is egy afféle koszovói forgatókönyv a Székelyföld autonómiájához?
– Attól tartok, ha itt a koszovóihoz hasonló konfliktus alakul ki, mi abban nem albánok lettünk volna, hanem elüldözött szerbek.
Gazda Árpád. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

2010. április 1.

Elűzné a romákat Marosvásárhelyről Dorin Florea
Elűzné a városból a hidegvölgyi romákat Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester, amennyiben ezek nem takarítanak a házuk táján. Az elöljáró kifejtette: miközben az önkormányzat civilizált körülményeket teremt számukra, a romák széthányják a szemetet.
A köztisztasági vállalat szerint Hidegvölgyben másfélszer annyi hulladék jut egy személyre, mint bármely más marosvásárhelyi lakosra. Kifejtette, az önkormányzat házakat, vezetékes vizet, mosodát, tanintézeteket biztosított a roma közösség számára, és cserében annyit kért, hogy tartsanak rendet, és járassák iskolába gyerekeiket.
Florea szerint a cigányok nem állták a szavukat, ezért egy utolsó felhívással fordult hozzájuk. „Vagy takarítanak, vagy különleges intézkedéseket foganatosítok, és egyetlen cigány sem fog dolgozni Marosvásárhelyen” – mondta az elöljáró. Krónika (Kolozsvár)

2010. június 10.

Zűrzavar az intézmények élén
Továbbra sem tisztázódott a dekoncentrált intézmények vezetőinek helyzete. Bár a két kormánypárt, az RMDSZ és a Demokrata-Liberális Párt (PDL) az év elején valamennyi erdélyi megyében megállapodott abban, hogy melyik politikai alakulat képviselői kerülnek a kormánynak alárendelt megyei intézmények élére, kinevezésük csak részben történt meg.
A folyamatot az gátolja, hogy számos, még a Tăriceanu-kormány által kinevezett, majd az előző Boc-kabinet által leváltott igazgató bíróságon támadta meg a döntést, és az igazságszolgáltatás visszahelyezte őket tisztségükbe.
Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök lapunknak elmondta, arra törekednek, hogy minél több intézmény élére nevezzék ki az RMDSZ által jelölt szakembert. Háromszéken ugyanis a kormánypártok osztozkodása után csupán néhány jelölt kapott hivatalos kinevezést. Például a környezetvédelmi őrség élére egy év után visszakerült a régi magyar igazgató, miután a szociáldemokraták és a PDL alkotta nagykoalíció által kinevezett politikus már januárban lemondott.
A megyei egészségbiztosítási pénztár vezetői tisztségére kiírták a versenyvizsgát, amelyet az RMDSZ jelöltje fellebbezés után nyert meg. A vízügyi hatóságnál nyugdíjba vonult az igazgató, így kapott szabad utat a magyar jelölt. A tanfelügyelőségen is visszakapta korábbi tisztségét Keresztély Irma.
Maros megyében az RMDSZ igazgatójelöltjei közül eddig egyetlen személy foglalhatta el a tisztséget. Morent Ilona, a megyei nyugdíjpénztár igazgatója azonban a PDL–PSD-koalíció idején is vezetői tisztséget töltött be.
Akkor Dorin Florea vásárhelyi polgármester, megyei PDL-elnök eleget téve a nyugdíjasok kérésének, a pártjának leosztott helyet átengedte a nagy tapasztalattal és empátiával rendelkező Morent Ilonának. Nem sikerült megszereznie azonban a beígért igazgatói tisztséget Dénes Irénkének a közpénzügyi hivatal élén. Az intézményvezetői székben jelenleg a korábbi igazgatóhelyettes, Alexandru Iclănzan ül, aki a PSD-s Andrei Moscviciovot váltotta, utóbbi azonban menesztése miatt az igazságszolgáltatáshoz fordult.
Bíróság kontra politikum
Azért nem neveztek ki valamennyi magyar igazgatójelöltet, mert az alkotmánybíróság az év elején alkotmányellenesnek nyilvánította és érvénytelenítette azt a kormányhatározatot, amellyel az előző Boc-kormány lecserélte elődje, az RMDSZ és Nemzeti Liberális Párt (PNL) alkotta Tăriceanu-kabinet által kinevezett igazgatókat. Tamás Sándor elmondta, bár több intézményben az alkotmánybírósági döntés alapján ideiglenesen visszahelyezték a tavaly menesztett igazgatót, ki kell írni a versenyvizsgát a tisztségek végleges betöltésére.
Egyébként több, a Tăriceanu-kormány idején kinevezett igazgató beperelte a kormányt leváltása miatt, és a bíróság jogerős ítéletében a javukra döntött. Az igazságszolgáltatás határozata nyomán számos megyében teljes káosz alakult ki a közintézmények élén, Máramaros megyében például nemrég három alprefektus volt a két tisztségre, míg Kolozs megyében egyenesen négy személy vallotta magáénak a kormánymegbízott-helyettesi széket, ami nemcsak az intézmény megítélésére, hanem annak költségvetésére is negatívan hatott. Mivel a kormány továbbra is politikai alapon nevezi ki a neki alárendelt intézmények vezetőit, Brassó megyében alig több mint egy év leforgása alatt négy prefektus és hat alprefektus váltotta egymást.
Kovászna megyében bírósági ítélet alapján eddig csak az adóügyi hivatal, illetve a pénzügyőrség egykori vezetőjét helyezték vissza tisztségébe, tájékoztatott korábban György Ervin prefektus. Elmondta, semmilyen utasítást nem kapott a kormánytól arra vonatkozóan, hogy mi lesz a sorsa az időközben kinevezett igazgatóknak. György Ervin – aki szintén az RMDSZ kormányra kerülésével kaphatta vissza székét – egyébként már korábban felhívta a figyelmet a közintézmények élén uralkodó jogilag tisztázatlan helyzetre.
Megoldás: a decentralizáció
Tamás Sándor a Krónikának elmondta, továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy megvalósuljon az etnikai arányosság elve, de egyszerre csak egy problémát lehet megoldani. Jelenleg az a prioritás, hogy az RMDSZ által javasolt szakemberek részt vehessenek a versenyvizsgán. A tanácselnök szerint a térség lakossági összetételét csak úgy lehet az intézmények élén is érvényesíteni, ha megvalósul a régóta beígért decentralizáció. A mezőgazdasági igazgatóság már átkerült a megyei önkormányzathoz, következik az árkosi művelődési központ, s az ifjúsági igazgatóság, mondta az elöljáró.
Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök a decentralizáció mellett a PDL-vel kötött megyei szintű egyezmény révén látja biztosítottnak a magyar igazgatók jövőjét. Valójában a Hargita megyei románsággal kötöttek paktumot, amelyben vállalták, hogy az RMDSZ kevesebb igazgatói tisztséget kap, ha a jövőben is biztosítják az etnikai arányosság elvét, fejtette ki a Krónikának az elöljáró. A valódi megoldás azonban szerinte is a decentralizáció, hisz a sok bukaresti hivatalnok csak a bürokráciát és az adminisztrációs költségeket növeli, mutatott rá. „Sokkal hatékonyabban működhetnének az intézmények, ha a lakosság által megválasztott megyei önkormányzatnak és elnökének lennének alárendelve, és nem egy fővárosi vezetőnek, akinek naponta jelentéseket kell írni, holott soha nem járt a térségben” – összegzett Borboly
Krónika (Kolozsvár)

2010. június 11.

Erdély-szerte késleltetik az önkormányzati lakások értékesítését
Erdély nagyobb magyarlakta városaiban még egyetlen ANL-lakást sem értékesítettek, s olyan települések is vannak, ahol az önkormányzat egyelőre azt sem döntötte el, hogy áruba bocsátja-e az ingatlanokat. A Regionális Fejlesztési, Lakásügyi és Idegenforgalmi Minisztérium 9000 ANL-lakást szeretne idén eladni, hogy a befolyt pénzből finanszírozza a további lakásépítéseket. A terv irreálisnak tűnik, ugyanis a települések többségében még el sem kezdődött az Állami Lakásügynökség által építtetett ingatlanok értékesítése. Emiatt Elena Udrea miniszter a közelmúltban azzal vádolta meg a polgármestereket, hogy akadályozzák az ANL-lakások értékesítését.
„Arra kértem a prefektusokat, hassanak oda, hogy a polgármesterek adják el a meglévő lakásokat, mivel szükséges, hogy új ANL-lakásokat építsünk” – nyilatkozta a politikus. A minisztériumnak és a prefektusoknak azonban semmiféle törvényes eszköz nem áll rendelkezésükre ahhoz, hogy felgyorsítsák a folyamatot, az ingatlanok értékesítése ugyanis az önkormányzatok hatáskörébe tartozik. Az ANL vezetősége az év elején azt nyilatkozta, hogy idén 20 ezer lakás építését akarják elkezdeni, melyekből 3000-t az idei év folyamán át is fognak adni.
Mi előnyösebb?
Kolozsváron egyelőre egyetlen ANL-lakást sem adtak el, sőt az önkormányzat még arról sem döntött, hogy kívánja-e értékesíteni azokat. A városatyák a testület keddi ülésén foglalkoznak majd a témával, tájékoztatta a Krónikát László Attila alpolgármester. „Bár mi adtuk hozzájuk a telket, közművesítve, a kormány kötelez minket, hogy leltári áron adjuk el őket, az eladásból származó bevételnek pedig csupán 1 százaléka folyna be a város kasszájába. Gazdasági szempontból előnyösebb volna számunkra, ha megmaradnának bérleménynek” – nyilatkozta László Attila.
Bár a közvetlen gazdasági érdek az eladás ellen szól, az alpolgármester szerint a közgyűlés valószínűleg jóvá fogja hagyni a lakások értékesítését, bízva abban, hogy a befolyt pénzt a minisztérium Kolozsváron fogja felhasználni további ANL-lakások építésére. A kincses városban jelenleg 170 ANL- lakás van, s május 31-éig 134 bérlő jelezte vásárlási szándékát. László Attila elmondása szerint további 68 ANL-lakás építése folyamatban van, s a hadseregtől megszerzett telkeket az önkormányzat szintén erre a célra akarja felhasználni.
Sem döntés, sem vásárlók
Marosvásárhely önkormányzati testületében szintén nem alakult még ki egységes álláspont az ANL-s lakások sorsát illetően. Dorin Florea polgármester többször is azt hangoztatta, hogy kár lenne azokat eladni. Helyettese, Csegzi Sándor szerint azonban a gyökeresen megváltozott gazdasági helyzet lényegesen átírhatja az elöljáró elképzeléseit. A tanács egyelőre nem döntött, még csak nem is tárgyalta a lakások sorsát.
A bizonytalanság vezetett oda, hogy eddig mindöszsze négy család kérje azok megvásárlását. „Valószínűnek tartom, hogy áruba bocsátjuk ezeket a lakásokat, ugyanis a városházának pénzforrásokra van szüksége. Igaz, a központilag megszabott ár jóval kisebb az amúgy is alacsony piaci árnál” – vélekedett Csegzi. A jelenlegi öt tömbházban található 110 lakáson kívül – Marosvásárhelyen az idén további négy ANL-s tömbházat adnak át a cserealji erdő alatt kialakított Belvedere lakóparkban. Ez újabb 120 lakást jelent fiatalok számára.
Négyzetméterenként 407 euró
Sepsiszentgyörgyön két ANL-s tömbházban vannak eladó lakások, az egyikben 39, a másikban 24 lakrész vásárolható meg. Tankó Vilmos, a városháza népjóléti igazgatóságának vezetője a Krónika kérdésére elmondta, a fejlesztési minisztérium által kidolgozott irányelveknek megfelelően hozzávetőleg 407 eurót kérnek egy négyzetméterért, de az ár a lakás paramétereinek függvényében változhat. Egy kétszobás ANL-lakás mintegy 20 ezer euróba kerül, vagyis a viszonylag új, néhány éves lakásokat piaci áron lehet megvenni.
Ennek ellenére nincs nagy érdeklődés, eddig még egyetlen lakásnak sem került új gazdája, és mindössze tizenegyen jelezték szándékukat, hogy esetleg megvásárolnák a bérleményként használt lakást. Tankó Vilmos elmondta, a fiatal házasok rendkívül kedvező feltételekkel kapták meg a lakrészeket, nagyon alacsony bért kell fizessenek. Azonban attól számítva, hogy a házastárs, akinek a nevére kiállították a szerződést, betölti a 35 évet, a kedvezmények megszűnnek. Ilyen esetben a lakás havi bére elérheti az 500 lejt.
Már többen vannak ebben a helyzetben, ők azok, akik fontolgatják, hogy megvásárolják a lakást, hiszen a havi 500 lej körülbelül egy lakáshitel törlesztőrészletével egyenértékű. Információink szerint azonban olyan bérlők is vannak, akik azt tervezik, hogy a kedvezmény megszűnte után felmondják a szerződést, és kiköltöznek az ANL-s lakásból. A közeljövőben újabb 96 ANL-lakást adnak át Sepsiszentgyörgyön, melyekre négyszeres a túljelentkezés.
Lennének vásárlók
Szatmárnémetiben nyolcvanhat ANL-lakás vár eladásra – tudtuk meg Varga Pétertől, az Országos Lakásügynökség területi megbízottjától. Ezek kivétel nélkül a Cloşca sugárút 72–74. szám alatt, 2000-ben megépített kettős tömbházban találhatók. A két épületrészben negyven garzon és negyvenhat kétszobás lakást lehet értékesíteni, magyarázta Varga. Ami a lakások árát illeti, az 13 921 euró és 22 605 euró között változik.
Egy negyven négyzetméteres garzonlakás 13 921 és 15 081 euró közötti összegekért vásárolható meg, ehhez még hozzáadódik az áfa. Akik kétszobás, hatvan négyzetméteres lakást szeretnének megvásárolni azok 20 866 és 22 605 euró közötti összegeket kell kifizessenek, plusz az áfát. A polgármesteri hivatal adatai szerint a jelenlegi bérl?k hetvenöt százaléka érdeklődik otthonuk megvásárlása iránt. Azonban, hogy ez megtehessék, meg kell felelniük néhány követelménynek.
Az első és legfontosabb, hogy legalább három éven keresztül megszakítás nélkül kellett bérelniük az illető ingatlant. Ezenkívül a lakás teljes árát kell befizetniük, a kérelmező egyik családtagjának sem lehet a nevén más saját ingatlan, s vásárló családjának egy főre eső átlagjövedelme nem haladhatja meg az országos átlagbér kétszeresét. Az új lakástulajdonosok öt éven keresztül nem adhatják el a lakásukat.
Nagyváradon két ANL-tömbház van, az egyik az Árpád vezér (Ştefan cel Mare), a másik pedig a Vitéz (Decebal) úton, tájékoztatta lapunkat a városi önkormányzat sajtóosztálya. Előbbiben 125, utóbbiban 78 lakás található, melyek közül tíz egyelőre nem eladó, mivel a bérlők kevesebb mint egy éve lakják az ingatlant. 83 lakó jelezte az önkormányzatnak vásárlási szándékát, de még egyetlen adásvételre sem került sor.
Krónika (Kolozsvár)

2010. június 12.

Szégyenlista és nacionalizmus
Fratean veszélyesnek tartja Tőkés Lászlót Romániára nézve
Alexandru Petru Fratean, a PSD Maros megyei elnöke felháborítónak és veszélyesnek nevezte, hogy Szegedi Csanád "szélsőséges, extremista" európai parlamenti képviselő irodát nyitott Marosvásárhelyen. Azon is csodálkozott, hogy ki adhatott ki neki irodát, és mit gondolt Dorin Florea meg Marius Pascan, amikor beleegyeztek ebbe a dologba. Azt mondta, "Erdélyben a románok és a magyarok megtanultak jól együtt élni, semmi szükség arra, hogy valaki, aki egy más ország színeiben nyert európai parlamenti mandátumot, idejöjjön és feszültséget szítson közöttük.
Ugyanebbe a kategóriába sorolta Tőkés Lászlót is, és felháborítónak nevezte, hogy az Európai Néppárt parlamenti csoportja az Európai Parlament alelnöki tisztségére javasolta, holott szerinte Tőkés László a "sovén, irredenta retorikájával alkalmatlan erre a tisztségre". Ennél is elítélendőbbnek nevezte, hogy a PD-L EP-képviselői is támogatják Tőkést. Számára ez a legékesebb bizonyítéka annak, hogy a PD-L "bármi áron kormányon akar maradni, még akkor is, ha ez veszélyt jelent Romániára és az európai szellemiségre".
A Népújság kérdésére, hogy konkrétan milyen veszélyt rejthet Románia és Európa számára Tőkés László, nem adott pontos választ, csak általában "irredenta, revizionista retorikát és eljárást" emlegetett, "ami minden államra veszélyes lenne", és reméli, "a román hivatalosságok tesznek majd valamit". További kérdésünkre, hogy mégis mit kellene tenni, azt válaszolta, hogy van az országnak elnöke, miniszterelnöke, "csináljanak valamit".
Ugyanakkor bejelentette, hogy a PSD szégyenlistát készít azokról a képviselőkről és szenátorokról, akik kedden a bizalmatlansági indítvány ellen szavaznak. Ha az illető ráadásul a PSD tagja, azt egyenesen kizárják a pártból.
(mózes)
Népújság (Marosvásárhely)

2010. július 3.

Kincses Mária erkölcsi kártérítést követel Dorin Floreától
Csütörtökön iktatták a megyei törvényszéken prof. dr. Kincses-Ajtay Mária keresetét, amelyben kéri, hogy dr. Dorin Florea alperest kötelezzék 45 ezer lej erkölcsi kártérítés kifizetésére, mert a június 16-i sajtóértekezleten trógernek, leprának és hormonzavarosnak (derbedeu, lepra, dereglat hormonal) nevezte. – A kártérítés összegét annak alapján állapítottam meg, hogy 45 éve oktatok a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, amelynek Dorin Florea is a diákja volt, és minden évre ezer lejt számítottam, nyilatkozta tegnap sajtótájékoztatón Kincses Előd ügyvéd.
Kincses szerint szemmel láthatólag nevelésbeli hiányosságai vannak a polgármesternek, annak ellenére, hogy itt végezte az egyetemet.
Florea a Somostető Ciomuja?
Ugyanakkor elmondta, hogy meglepte a törvényszék határozata, amely elutasította a keresetüket, és amelynek értelmében nem függesztik fel a városi tanácsnak a somostetői elkerülő út megépítésére vonatkozó határozatát. Amennyiben azonnal nekifognának a határozat végrehajtásának és nyolc hektár erdőt kiirtanának, annak a kárnak az enyhítése száz évbe kerülne, mert több száz éves erdőről van szó. A törvény értelmében valószínűsíthető törvénysértés a határozatban, ebben a tanácsi határozatban pedig nem valószínűsíthető, de valós törvénysértés történt, hiszen a megyei tanács átiratban közölte, hogy semmiféle városrendezési engedély nincs, még csak nem is folyamodott megszerzéséhez a városi tanács, ennyire nem törődnek a törvények betartásával, ám ezek nélkül az engedélyek nélkül nem lehetett volna meghozni a határozatot, mondta az ügyvéd.
Reméli, jelentette ki végül, az igazságszolgáltatás megakadályozza a volt sebészt, hogy a Somostető Ciomujává váljék.
(mózes) Népújság (Marosvásárhely)

2010. augusztus 13.

Sikeres adománygyűjtés Erdővidéken
Július 11-én, szerdán adta át Bölönben az RMDSZ Erdővidék Széki Szervezete a kisrégió önkormányzatai által támogatott adománygyűjtés eredményeként összegyűlt közel 172 millió régi lejt.
A károsult családok kiválasztásában Sikó Imre polgármester, Rudolf Béla alpolgármester, Kozma Albert unitárius, illetve Fancsal Zsolt Gerő református lelkész vett részt, és elsődleges szempont a családokat érő kár mértéke volt. Húsz család kapott 22 és 5 millió régi lej közötti összeget: Benkő Aladár, Bíró Gyula, Gyenge Lajos, Szórádi Katalin, Kisgyörgy Zoltán, Vajda István, Dobolyi János, Kisgyörgy Árpád, Kovács Csaba, Kelemen János László, Alexe Dregan, Lázár Csaba, Koskodár Liviu, Koskodár Tatiana, ifj. Koskodár Liviu, Daniel Astelean, Sorin Feri, Dobolyi Julianna, ifj. Nagy László és Dorin Florea.
A gyűjtés során Baróton 4597, Vargyason 1977, Köpecen 835, Kisbaconban 505, Bodosban 301 lej adomány gyűlt össze, és csatlakozott az RMDSZ kezdeményezéséhez Felsőrákoson az unitárius egyház. Tagjai 1000 lejt gyűjtöttek a bölöni árvízkárosultak javára.
Nagybaconban és Bardoc négy településén továbbra sem állt le a gyűjtés. Az említett falvakban összegyűjtött adományok egy későbbi időpontban jutnak el majd Bölönbe.
Az RMDSZ Erdővidék Széki Szervezete nevében köszönetet mond mindenkinek a szép példáért
Demeter Zoltán ügyvezető elnök, az adománygyűjtés koordinátora. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2010. szeptember 22.

Bepereli Giurgeát Verestóy
Aljas rágalomnak nevezte a Maros Megyei Vízügyi Hatóság igazgatójának kijelentéseit Verestóy Attila udvarhelyszéki szenátor. Az árvizek fő okozójaként a honatyát megnevező Teodor Giurgea ellen ezért pert indít.
Az igazságszolgáltatáshoz fordul Verestóy Attila Hargita megyei szenátor Teodor Giurgea kijelentései miatt. A Maros Megyei Vízügyi Hatóság igazgatója ugyanis hétfői sajtótájékoztatóján azt állította, az árvizek fő oka az elmúlt évek felelőtlenül véghezvitt erdőirtása, amelynek a hátterében szerinte az RMDSZ-szenátor áll.
„Ez egy aljas rágalom, ami miatt be fogom perelni Giurgeát. Bárhol le lehet ellenőrizni, nincsenek, soha nem voltak és nem is lesznek erdőkitermelési érdekeltségeim, cégeim” – szögezte le lapunknak Verestóy Attila, aki már el is kezdte a bizonyítékok gyűjtését. A szenátor a Hargita Népének úgy értékelte, nem véletlen, hogy Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester embere őt támadja, a demokrata-liberális párti elöljáró ugyanis régóta éles ellentétben áll az RMDSZ-szel. Teodor Giurgea különben a vízügyi hatóságnál betöltött igazgatói funkciója mellett a PD-L színeiben megválasztott Maros megyei tanácsos is. Hargita Népe (Csíkszereda)

2010. október 20.

Egyetemfejlesztés államfői részvétellel
Az anyanyelvű oktatás fontosságát hangsúlyozta tegnapi marosvásárhelyi és nagyváradi látogatása során Schmitt Pál. A Magyar Köztársaság elnöke úgy vélte, az anyanyelvű oktatásnak fontos szerepe van abban, hogy az erdélyi magyarság létrehozhassa magának a saját értelmiségét, de abban is, hogy a fiatalok az itthon maradást válasszák a külföldre költözés helyett. Az államfő Marosvásárhelyen a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem új kollégiumának alapkövét tette le, míg Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetem kettős jubileumi ünnepségén vett részt. A két felsőoktatási intézmény vezetői a magyar államfő jelenlétében közös szándéknyilatkozatot írtak alá egy egységes erdélyi magyar felsőoktatási stratégia kidolgozásáról.
Marosvásárhelyen és Nagyváradon folytatta erdélyi látogatását kedden Schmitt Pál. A Magyar Köztársaság elnöke elsőként az erdélyi magyar egyházfőkkel találkozott a Maros-parti városban. A zártkörű munkareggelin a történelmi egyházak szerepét méltatta, mondván, hogy kisebbségi sorsban főként ők és lelkészeik azok, akik a lelket tartják a határon túli magyarságban. A megbeszélés során az egyházfők legfőbb gondjaikat ismertették az államfővel. „Az elnök úr megígérte, hogy tőle telhetően mindent megtesz a romániai restitúciós törvény felgyorsítása és alkalmazása érdekében. Elmondta, hogy gondjainknak különböző fórumokon adott és ad hangot, így már Traian Băsescu államfőnek is felvetette a témát” – számolt be lapunknak a találkozóról Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese. A délelőtt folyamán Schmitt Pál a Magyarok XXI. elnevezésű fórumon vett részt, majd a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem tanáraival és diákjaival találkozott. Elmondta, egy nappal korábban legalább harmincszor ejtette ki a tanintézet nevét, amikor valamennyi vendéglátójától – a román államfőtől a bukaresti szenátus elnökéig – az egyetem akkreditálásának támogatását kérte. „Semmi sem fontosabb a tudás alapú társadalomnál” – hangsúlyozta többször is a diákoknak.
Versenyképes tudást kért
A köztársasági elnök a Sapientia zsúfolásig telt vásárhelyi aulájában kifejtette: a Magyar Köztársaság elnökének az a feladata, hogy összefogja a magyar nemzetet. Emlékeztetett arra a három fogadalomra, amelyet elnöki mandátuma elején hirdetett meg. Eszerint mindent el akar követni, hogy a magyar nyelvet ne hagyjuk veszni, hiszen a nyelv ápolásra, szeretetre és gondozásra szorul. Ahhoz is hozzá akar járulni, hogy a magyar fiatalok mind szellemileg, mind lelkileg, mind fizikailag egészségesek legyenek. Azt is megfogadta, hogy köztársasági elnökként annyi oktatási intézménybe látogat el, amennyibe csak tud. Fontosnak tartotta, hogy az erdélyi egyetemen a tudást magyarul szerzik meg a fiatalok. „De az sem közömbös, hogy az ott kapott tudás hogyan hasznosul, a diploma segítségével el lehet-e helyezkedni, vagyis versenyképes tudásról van-e szó” – mondta a köztársasági elnök. Felhívta a figyelmet a „minőségi tanulás fontosságára”, és a jelen lévő diákokhoz fordulva hozzátette, hogy ehhez „minőségi diákokra” is szükség van. A köztársasági elnök osztotta az intézmény vezetőinek véleményét, miszerint nagyon fontos az egyetem akkreditációja, amely a román állam támogatását is jelentheti.
Dávid László rektor ugyancsak az egyetemen szerzett tudás hasznosulásáról beszélt. Megállapította: egy oktatási intézménynek természeténél fogva semlegesnek kell lennie, Erdélyben egy magyar egyetem mégsem lehet teljesen semleges. Állást kell foglalnia a nemzeti kérdésekben, például az autonómia témájában, hiszen nagyban függ ettől is az egyetem finanszírozásának ügye. Megállapította: „most megvan a politikai szándék arra, hogy ránk is figyeljenek”.
Vizet kapott pezsgő helyett
A Sapientia aulájában megtartott ünnepi beszéde után Schmitt Pál kivonult az egyetem udvarára, ahol egy második épület alapkövét helyezte el. A tanintézet ugyanis rég kinőtte jelenlegi kereteit, ezért a Sapientiát működtető alapítvány kuratóriuma tágas, korszerű bentlakás építésére szánta el magát. A kollégium alapkövét, akárcsak hét évvel ezelőtt a főépületét, ezúttal is zuhogó esőben tették le. A földbe egy időkapszulát is elhelyeztek, melyben a kollégium frissen, a magyar államelnök által is aláírt alapszerződése kapott helyet.
Magyarország álláspontját tolmácsolva Schmitt Pál a diákoknak tartott beszédében fontosnak tartotta kiemelni, hogy nem országhatárokban gondolkodik; számára a nemzet határa ott húzódik meg, ahová szívével is ellát. Ezzel lényegében megerősítette az egy nappal korábban a Kultúrpalota Tükörtermében megfogalmazottakat. „Az alkotmány értelmében tízmillió magyarnak lehetek az elnöke. De mégis, és még azért is, én tizenötmillió magyar elnökének vallom magam” – mondotta az államfő az állófogadáson, ahol koccintás előtt vette észre, hogy poharába nem pezsgő, hanem víz került. Schmitt Pál viccesen reagálta le a házigazdák bakiját, hátrányos helyzetű elnöknek nevezve önmagát.
Szintén mosolyt fakasztott az államfő egy másik, ezúttal komolyan gondolt kijelentése, mely Marosvásárhely polgármesterére vonatkozott. Az államfőt annyira meghatotta Dorin Florea és mindaz, amit a városért és lakóiért tesz, hogy szerinte az elöljáró „olyan ember és úgy gondolkodik, hogy akár magyar is lehetne”.
Kettős jubileum Nagyváradon
„Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós” – idézte Széchenyi István gondolatát Schmitt Pál köztársasági elnök immár Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) fennállásának kettős jubileumán tartott ünnepi istentiszteleten. Az elnök Tőkés László meghívására érkezett délután a bihari megyeközpontba, hogy részt vegyen azon az ünnepségen, amellyel a PKE tíz-, illetve jogelődje, a Sulyok István Református Főiskola alapításának húszéves évfordulójáról emlékeztek meg alapítói, oktatói és diákjai.
„Erkölcsi tartozás törlesztésének mondható Schmitt Pál marosvásárhelyi és nagyváradi látogatása a sivár december 5.-ék, valamint a Kempinsky-szállodai cinkos koccintgatások és a közmondásos hétről a valóságos nyolcra kiegészülő szűk esztendők fájdalmas korszaka után” – mondta köszöntőjében Tőkés László, aki Schmitt Pált követte az Európai Parlament alelnöki tisztségében. Köszönetet mondott a köztársasági elnöknek azért, hogy a határon túli magyarság ügyeiért Bukarestben is közbenjárt, hiszen, mint fogalmazott, Európába kell megérkeznünk, hogy többé ne érezzük „bozgornak”, hontalannak magunkat, hanem az „idegenség világából kiemelkedve végre honra leljünk e hazában”. Köszöntése végén Tőkés László bejelentette: a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem Schmitt Pál jelenlétében közös szándéknyilatkozatot ír alá egy egységes erdélyi magyar felsőoktatási stratégia kidolgozásáról. A két felsőoktatási intézmény által szignált nyilatkozat lényege, hogy „egy akarattal magukénak vallják a nemzeti közösségünket megillető, önálló egyetemi rendszer kiépítésének küldetését”, és ehhez az erdélyi és anyaországi magyar közösség hathatós erkölcsi és szakmai támogatására számítanak. Az erdélyi, magyar nyelvű felsőoktatás stratégiáját a továbbiakban közösen kívánják létrehozni.
Széchenyi számtalanszor idézett kijelentésének gyakorlatba ültetése volt az erdélyi magyarság legegyértelműbb, de nagyon nehezen elérhető célja a huszadik század végén – mondta el beszédében Schmitt Pál. A Sulyok István Református Főiskola megalapításáig pedig vajmi kevés esélye volt arra az itteni magyar fiatalnak, hogy érettségi után is anyanyelvén folytathassa tanulmányait. Tíz esztendővel ezelőtt pedig a főiskola egyetemmé alakult, ezzel a vágy valósággá lett. Az elnök azt hangsúlyozta, mekkora szerepe van az anyanyelvű oktatásnak abban, hogy az erdélyi magyarság létrehozhassa magának a saját értelmiségét, de abban is, hogy a fiatalok az itthon maradást válaszszák a külföldre költözés helyett – főleg akkor, ha az egyetem piacképes szakokat működtet.
Váradi Biblia ajándékba
Schmitt Pál a beszédek után kitüntette a Partiumi Keresztény Egyetem alapításában kulcsszerepet játszó személyeket, majd ő maga is ajándékot vehetett át: Kovács Zoltán, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület főgondnoka az 1661-ben nyomtatott Váradi Biblia fakszimile példányát ajándékozta az államfőnek. Schmitt köszönetképpen arra hívta fel a figyelmet, hogy értelmetlen azt keresni, mi választ el bennünket, határon túli és anyaországi magyarokat egymástól, mert valójában semmi: az EU mint közös közigazgatási egység, illetve a keresztény hit is csak összeköti, nem elválasztja a tizenötmillió magyart. Az államfőt, illetve a jubileumát ülő egyetemet Cornel Antal, a Nagyváradi Egyetem rektora, Jávor András, a Debreceni Egyetem rektorhelyettese és Dávid László, a Sapientia rektora is köszöntötte. Schmitt Pál rövid sajtótájékoztatóján azt mondta, Erdélyben járva az volt az érzése, hogy hazajött. A székelyföldi autonómiát illetően nem kívánt az újságírók kérdéseire válaszolni, azt azonban elmondta, Tőkés Lászlót történelmi személyiségnek tartja, aki éppoly jelentős ebben a térségben, mint Vaclav Hável vagy Lech Walesa a maga hazájában. Azt mondta, nagyra értékeli, hogy az EP-ben mindig az emberi jogok és a kisebbségek védelmében szólal fel. Az államfő felkereste a Római Katolikus Püspöki Palota kertjét, a Petőfi parkban megkoszorúzta Szent László, illetve Bethlen Gábor szobrát, majd visszautazott Budapestre.
Nagy Orsolya, Szucher Ervin, Krónika (Kolozsvár)

2010. október 22.

Borbély: Az autonómia a kormány felelőssége
Az autonómia, bármilyen szintű is legyen, a román állam felelőssége, és nincs szükség külső beavatkozásra annak eléréséhez – jelentette ki csütörtöki marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján Borbély László. Az RMDSZ ügyvezető alelnöke újságírói kérdésre válaszolva – miszerint mit gondol a „szeparatista” magyar szervezetek, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, Székely Nemzeti Tanács és Magyar Polgári Párt autonómiatörekvéseiről –, kifejtette: az autonómia bizonyos formáira vonatkozó törvénytervezetek, mint a kisebbségek jogállásáról szóló törvény, illetve a fejlesztési régiók átszervezésére vonatkozó jogszabály szerepelnek a kormányprogramban, a kabinetnek és a parlamentnek ennek megfelelően kell döntenie.
Borbély úgy vélte, ebben a kérdésben, koalíciós partnerként az RMDSZ-nek is megvan a felelőssége. A környezetvédelmi miniszter szerint az autonómiatörekvések nem függnek össze azzal, hogy 2011 januárjától Magyarország adja az Európai Unió soros elnökségét, szerinte a két dolognak semmi köze egymáshoz. „Itt nekünk kell megoldani a problémákat. Az RMDSZ azért van 1990 óta, és azért tesszük mindazt, amit teszünk, hogy nyugodtan, alkotmányos eszközökkel megoldjuk ezeket a problémákat” – hangsúlyozta.
Az RMDSZ politikusa a szövetség és a Demokrata-Liberális Párt (PDL) Maros megyei szervezetei közötti együttműködésre is kitért, elismerve, hogy az „döcög”, azonban szerinte nem az RMDSZ hibájából. Úgy vélte, ezt a problémát a két szervezet megyei elnökeinek kell megoldaniuk. Mint mondta, találkozóra hívta a Dorin Florea megyei PDL-elnök vezette marosvásárhelyi polgármesteri hivatal és a Maros Megyei Tanács képviselőit, valamint a két párt honatyáit, azonban még nem kapott választ a felkérésre. Florea múlt héten azt nyilatkozta, jelezte pártja országos vezetésének, hogy helyi szinten nem működik a koalíció: az elöljáró ennek okát abban látta, hogy az RMDSZ a megyei önkormányzatban a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) működik együtt, míg a vásárhelyi tanácsban nem támogatja a városvezetés projektjeit. Krónika (Kolozsvár)

2010. október 26.

Mégis lesz Guşă-szobor Marosvásárhelyen?
Folytatódik a Guşă-szobor körüli vita Marosvásárhelyen, miután a polgármester, Dorin Florea megfellebbezte a bíróság szoborállításra vonatkozó tiltó döntését. Tette ezt annak ellenére, hogy Tőkés Lászlónak megígérte, a szobrot nem állítják fel.
1989-ben Ştefan Guşă Temesváron a tüntető tömegbe lövetett. Az önkormányzatban az RMDSZ-es képviselők megkisérelték a koráb- ban a segítségükkel megszavazott határozat visszavonatását, de kezdeményezésüket a többség leszavazta.
Ştefan Guşă tábornok 1989-ben Temesváron parancsba adta, hogy a katonaság éles golyókkal löjjön a tüntető tömegbe. Később megbetegedett, és elhunyt mielőtt a bűnösségét rábizonyíthatták volna.
Kolozsvári Rádió, Erdély.ma

2010. november 27.

Az Új Jobboldal Marosvásárhelyen
A szélsőjobboldali szervezet így az Erdély Romániával való egyesülését kimondó Gyulafehérvári Naggyűlés évfordulóján délelőtt 11 órától a Polgármesteri Hivatal által meghirdetett rendezvényekhez csatlakozva felvonulhat Marosvásárhelyen.
Korábban mind az RMDSZ, mind a Magyar Polgári Párt részéről arra szólították fel a város polgármesterét, hogy ne engedélyezze a felvonulást. Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke kifejtette: a szélsőséges szervezet a románok elnyomásának valótlan és nevetséges vádjával próbálja egymás ellen uszítani a magyar és román ajkú lakosságot.
A Magyar Polgári Párt Maros megyei szervezetének elnöke, László György sajtóközleményében azt állítja: a tüntetés engedélyezésével Dorin Florea megszegte beiktatásakor tett ígéretét, miszerint minden marosvásárhelyi polgármestere lesz, ugyanakkor a városon kívűlről érkező román szélsőségesek támogatásával olyan veszélyes helyzetet teremt, amilyenre 1990 márciusában volt precedens. Marosvásárhelyi Rádió, Erdély.ma

2011. január 26.

Hitelesség
Nehéz lenne nem észrevenni, milyen számítás vezérelte az RMDSZ-t, amikor támogatta a polgármester-választások egyfordulóssá tételét. Az elgondolás végső soron nem rossz. Több olyan település is van Erdélyben és a Partiumban, ahol az eddigi, kétfordulós rendszerben a román szavazatok megoszlása miatt az első körben a magyar jelölt végzett az élen, de a második fordulóban a románok már egységesen az első fordulóban legtöbb voksot kapott román jelöltre szavaztak, így a magyarok elbukták a voksolást.
Az új változat szerint azáltal, hogy a szavazás egyfordulósra rövidül, megnő az esély arra, hogy az eddiginél több települést irányítson magyar polgármester. (A két nagy párt, a PDL és a PSD arra számít, hogy a hagyományosan hozzájuk húzó vidékeken nagyszámú szimpatizánsuk már az első körben mandátumhoz juttatja jelöltjüket). Csakhogy.
A román pártok sem ostobák, és tudják jól, mire megy ki a játék. A magyar jelölt győzelme „kivédhető” azzal, ha etnikai síkra terelik a választást, és már az első fordulóban közös jelöltet indítanak. Láthattuk 2008-ban Marosvásárhelyen, hogy ez mennyire eredményes lehet: Dorin Florea már az első fordulóban a szavazatok 52 százalékával nyert, mert a PDL mellé a PSD és a PRM is beállt, csak hogy ne Borbély László győzzön. A szavazatok etnikai síkra terelése tehát vissza is üthet a magyar közösségre. Nem elhanyagolható szempont ugyanakkor a hitelesség sem. Előfordult az is, hogy a magyar jelölt nem nyerte el minden magyar szavazópolgár támogatását – olyanok is voltak, akik inkább a román jelöltre szavaztak. A magyar jelöltet ugyanis nem tartották eléggé hitelesnek, megbízhatónak Ez történt például Nagyváradon, de vélhetően Marosvásárhelyen is voltak olyan magyar polgárok, akik inkább Floreára szavaztak, mert még őt is hitelesebbnek tartották magyar ellenfelénél.
Ellenpélda is van: Szatmárnémetiben és Zsombolyán a magyar jelölt bizonyult hitelesebbnek, olyannyira, hogy a románok nagy része is rájuk szavazott – és végül győztek. A tanulság tehát az: ma már nem feltétlenül elég, ha a párt kiszemel valakit, és kikiáltja őt a helyi magyarság/románság jelöltjének. Ha az emberek nem érzik, hogy valóban őket képviselné, ha úgy vélik, csupán szűk klikkérdekeket testesít meg, akkor – etnikumtól függetlenül – a hitelesebb jelöltnek szavaznak bizalmat.
Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár)



lapozás: 1-30 ... 181-210 | 211-240 | 241-270 ... 691-718




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998