udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 718 találat lapozás: 1-30 ... 211-240 | 241-270 | 271-300 ... 691-718
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Florea, Dorin

2011. március 31.

Nem lesz szobra Stefan Gusa tábornoknak Marosvásárhelyen
Nem állíthatnak szobrot Marosvásárhelyen Stefan Gusa tábornoknak, aki az ügyészség szerint 1989-ben, a romániai forradalom idején Temesváron a tömegbe lövetett – olvasható Tőkés Lászlónak, az Európai Parlament alelnökének csütörtöki közleményében.
A dokumentum szerint az illetékes táblabíróság csütörtökön elutasította Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester fellebbezését az időközben elhunyt tábornok szobrának ügyében, így jogerőre emelkedik az az elsőfokú ítélet, amely megsemmisítette az önkormányzat szoborállításra vonatkozó 2009-es határozatát.
MTI. Erdély.ma

2011. március 31.

Hetvenezer marosvásárhelyi arculcsapása
Politikai nyomásgyakorlás a Kossuth utca ügyében?
Másodszor semmisíti meg a bíróság a marosvásárhelyi tanács törvényesen meghozott, a prefektúra által is jóváhagyott döntését. Marosvásárhelyen a 90-es évek hangulata érződik, háttérből a régi szekuritáté, illetve különböző szélsőséges szervezetek nyomást gyakoroltak a craiovai ítélőtábla bíráira – jelentette ki tegnap sajtótájékoztatón dr. Benedek István közgyűlési képviselő, a marosvásárhelyi RMDSZ elnöke.
– A craiovai ítélőtábla bíráira politikai nyomást gyakoroltak bizonyos szélsőséges szervezetek, aminek eredményeképpen az ítélőtábla semmissé nyilvánította a marosvásárhelyi tanács Kossuth utca nevét visszaállító döntését. – A tanácsi határozatot kétszer is megszavazták, mindkét esetben román pártok képviselői is voksukat adták a Călăraşilor utca Kossuth utcává való visszakereszteléséhez, köztük Oproiescu Florin, a Vatra Românească országos elnöke, aki a leghevesebben ellenzi a Kossuth Lajos utcanevet. Érthetetlen és elfogadhatatlan számunkra, marosvásárhelyi magyarok számára, hogy 20 évvel a rendszerváltás után még mindig megtörténhet ilyesmi, hogy a polgármester enged a szélsőséges csoportok nyomásának, amelyek célja éltetni az 1990 márciusi események légkörét – jelentette ki Benedek István elnök. Csegzi Sándor alpolgármester az RMDSZ városi választmányának elnöki minőségében kifejtette, hogy bár független, pártatlan igazságszolgáltatásról beszélnek, a bírák döntéseiket időnként politikai nyomásra hozzák meg, mint ahogy ez a Kossuth utca ügyében is történt legutóbb Craiován. – A bíróság döntésének indoklása még nem ismert, de a tanács törvényes határozatának megsemmisítése alátámasztja álláspontunkat, miszerint politikai nyomásgyakorlásról van szó. Az ítéletet mindenféle ürüggyel persze meg lehet indokolni, de furcsa, hogy egy teljesen törvényes tanácsi döntést hatálytalanít a bíróság – öt év alatt kétszer is – jelentette ki Csegzi Sándor.
Mózes Levente közgyűlési képviselő szerint a craiovai ítélőtábla határozata 70 ezer marosvásárhelyi magyar arculcsapása.
– A XXI. században elfogadhatatlan, hogy ilyen hangulat legyen Marosvásárhelyen. Mint ahogy az is, hogy a város szélén elhelyezett helységnévtáblákon a magyar nyelvű megnevezést ma is lemázolják, azon kérésünket pedig, hogy a városvezetés cseréltesse ki a táblákat, semmibe veszik – jelentette ki Mózes Levente. A kétnyelvűség kapcsán Benedek István elmondta, annak ellenére, hogy városi tanácsi határozatok vannak érvényben az utcanevek magyar fordítására, illetve a feliratozás módjára vonatkozóan, Dorin Florea polgármester, ígérete ellenére, nem tartja be ezeket, mint ahogy a tanintézmények esetében sem érvényesül a kétnyelvűségre vonatkozó törvénykezés. Ez a demokráciateszt is elbukott – jelentette ki Benedek István, aki azt nyilatkozta, első lépésként írásban szólítja fel Dorin Floreát a törvények betartására, a Kossuth utca perében pedig megteszik a további lépéseket is a határozat érvényben tartása érdekében, ha pedig szükség lesz rá, akkor újra tanács elé terjesztik a határozattervezetet
Antalfi Imola. Népújság (Marosvásárhely)

2011. május 15.

Diszkriminálják a magyar tanulókat Marosvásárhelyen
Hátrányos megkülönböztetés éri a marosvásárhelyi magyar nemzetiségû tanulókat - állapította meg az Országos Diszkriminációellenes Tanács. A tanács megrovásban részesítette a vizsgált tanintézményeket, és három hónapos határidõt szabott az ügy rendezésére. A Diszkriminációellenes Tanács elnöke, Asztalos Csaba azt nyilatkozta a Krónika címû napilapnak, hogy jogorvoslási javaslatot nyújt be a kormányhoz és az oktatásügyi minisztériumhoz.
Mint ismeretes, év elején a Civil Elkötelezettség Mozgalom szülõi beadványok nyomán az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordult. A testület látogatása során volt olyan iskolaigazgató, aki megígérte, hogy kihelyezik a kétnyelvû táblákat, de akadt olyan is, aki teljesen elzárkózott ettõl. Dorin Florea polgármester megígérte, hogy kihelyezik a kétnyelvû táblákat, de ezt még nem tette meg.
Marosvásárhelyi Rádió
Erdély.ma

2011. május 22.

Közös magyar polgármesterjelölt. Borbély nem indul
Borbély László nem indul Marosvásárhely polgármesteri székéért a 2012-es helyhatósági választásokon. Ezzel egyidejûleg azonban támogatja, hogy egyetlen magyar jelölt mögött sorakozzanak fel a magyar politikai szervezetek. Az EMNT arról tájékoztatott, hogy hétfõn aláírják az közös jelöltállításról szóló együttmûködési megállapodást.
Az RMDSZ politikai alelnöke, Borbély László egyértelmûvé tette: nem kívánja jelöltetni magát a jövõ évi választásokon Marosvásárhely polgármesteri székére. Elég volt 2008-ban. Nem bánom, hogy akkor megmérettettem, de most hagyok másokat. Olyan személyre van szükség, akit a marosvásárhelyi magyarság elfogad, ezért az RMDSZ-nek olyan jelöltje lesz, aki az összes marosvásárhelyi érdekét képviselni tudja. Egyetértek azzal, hogy a magyar szervezeteknek egyetlen, közös jelöltje legyen. A személyt minél hamarabb meg kell neveznünk, remélem, erre június végéig sor kerül - mondta Borbély László környezetvédelmi és erdészeti miniszter. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Maros megyei szervezete által szerkesztõségünkbe is eljuttatott közlemény értelmében öt találkozót tartottak az MPP, az RMDSZ és az EMNT képviselõi, az együttmûködési megállapodást hétfõn, május 23-án írják alá. Széles társadalmi összefogással biztosítani kívánjuk a 2012-es helyhatósági választásokon a marosvásárhelyi magyar együttmûködés kereteit. Egy olyan szövetséget, mely valós esélyt teremt az önkormányzati többség visszaállítására, illetve arra, hogy Marosvásárhelynek újra magyar polgármestere legyen. Az együttmûködést kezdeményezõk, konszenzus és maradéktalan egyetértés révén nevezzük meg a marosvásárhelyi magyarság 2012. évi polgármesterjelöltjét, akit mindhárom szervezet elfogad, és saját jelöltjének tekint. A marosvásárhelyi együttmûködés érdekében szervezeteink városi konzultációsorozatot kezdeményeznek, amelynek célja az, hogy a lehetõ legszélesebb társadalmi alapokra hagyatkozva nevezhessük meg Marosvásárhely következõ polgármesterét. Ehhez a kezdeményezésünkhöz várjuk történelmi egyházaink és civil szervezeteink hathatós segítségét és támogató csatlakozását - áll a megállapodástervezetben. Az eddigi jelöltek Marosvásárhely polgármesteri tisztségéért eddig Smaranda Enache (független), Dorin Florea (Demokrata-liberális Párt, PD-L), valamint a Szociálliberális Szövetség (USL) közös jelöltje jelentkezett be utóbbiak belsõ választásokon döntenek Cornel Briºcaru (Szociáldemokrata Párt, PSD), Ionela Ciotlãuº (Nemzeti Liberális Párt, PNL) és Silviu Morariu (Konzervatív Párt, PC) közül.
Gáspár Botond
Székelyhon.ro

2011. június 8.

Nem egyezik a román és a magyar elképzelés a régiók átszervezésérõl
Romániának legkevesebb nyolc, legtöbb tizenkét régiója lesz - jelentette ki tegnap a Radio France Internationale-nak (RFI) Sulfina Barbu demokrata-liberális képviselõ, aki szerint az átszervezés nyomán nyolc régió bõven elég lenne. A régiótérkép átrajzolásának kérdése azt követõen lett ismét a közbeszéd témája, hogy a PDL állandó bizottsága hétfõn felhatalmazta az alakulat vezetõségét, hogy a kormánykoalícióban dolgozzák ki az ország közigazgatási-területi átszervezésére vonatkozó törvénytervezetet. PDL-s források szerint az alakulat vezetõsége azt szeretné, ha ez a jogszabályjavaslat már a héten elkészülne.
Gândul információi szerint Traian Bãsescu államfõ vasárnap este magához hívatta Emil Boc kormányfõt, és a régióátszervezés témájában egyeztettek. A hírportál újságírója úgy tudja, úgymond szupermegyék jönnének létre. Közlése szerint ezek kialakítására két munkaverzió létezik. Az egyik a lengyel vajdaságokat venné példának, amelyekben egyenként 3-4 millió lakos élne, s amelynek közvetlen fennhatósága alá tartoznának a megyei jogú városok, városok, községek. A másik verzió szerint a leendõ régiók keretében megmaradnának a jelenlegi megyék, a régiókat a prefektus vezetné, s ezen a felsõ szinten születnének a nagyobb döntések.
Sulfina Barbu tegnap annyit árult el, hogy a tervezet megalkotásában jó kiindulópontot jelent a jelenlegi régiós felosztás. A legnagyobb kormánypárt képviselõje azonban leszögezte, kihívás lesz a koalícióban elfogadtatni ezt az elképzelést.
Kelemen: ez nem járható út
A koalíciós partnerek hivatalosan nem mutattak be semmilyen, Románia regionális átszervezésére vonatkozó tervet. Ez a téma fel sem merült a hétfõi koalíciós egyeztetésen - szögezte le a Krónika megkeresésére Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke elmondta, a sajtóba kiszivárogtatott fél vagy negyed tervezetrõl nehéz véleményt nyilvánítani, ezt szerinte csak akkor lehet érdemben megtenni, ha a koalíciós partnereik hivatalos tervezettel rukkolnak elõ. Romániában szükség van a közigazgatási reformra, ezt mindenki elismeri, és ez lehet a tárgyalásokhoz a kiindulási alap. Az RMDSZ benyújtotta saját közigazgatási átszervezésre vonatkozó tervezetét, amely a régiók történelmi-kulturális-társadalmi-szociális sajátosságait figyelembe véve javasolja az újrafelosztást. Ez a tervezet szenvedhet árnyalatnyi módosításokat, de például a romániai közéletben nem folytattak még nyilvános vitát a megyék megszüntetésérõl vagy egy harmadik közigazgatási szint beiktatásáról - részletezte Kelemen Hunor.
Szerinte ezeket a módosításokat alaposan meg kell fontolni, és errõl még nem voltak egyeztetések. A szövetségi elnök szerint azonban a kiszivárgott felosztástervezet az RMDSZ számára nem járható út. Az RMDSZ számára nagyon fontos, hogy Hargita, Kovászna és Maros megye egy régióba, vagy Dél-Tirolhoz hasonlóan egy alrégióba tartozzon, és a Partium is egy entitás legyen. A magyar közösség érdekeit a helyi közigazgatásban kell érvényesíteni, ám ha a helyi közigazgatásban megszûnik a magyar többség, ellehetetlenül az érdekérvényesítés - fogalmazta meg Kelemen. A szövetségi elnök elmondta, a koalíciós megállapodás szerint a régióátszervezésnek legkésõbb a jövõ év tavaszi ülésszaka alatt kell napirendre kerülnie. Ez egy tartható határidõ, de fel is gyorsítható - összegzett a szövetség elnöke.
Mint ismeretes, Csutak István, az RMDSZ regionális politikai szakértõje a szövetség felkérésére készítette el a szövetség régióátszervezési törvénytervezetét. Ennek alapján az országot fejlesztési és makrorégiókra osztanák fel. Így a jelenlegi nyolc helyett 16 fejlesztési régió jönne létre, valamint öt makrorégió. Hargita, Kovászna és Maros megye egy fejlesztési régiót alkotna, és Bihar, Szatmár, Szilágy, Kolozs, Máramaros, illetve Beszterce-Naszód megyével együtt alkotnák az ötös számú makrorégiót. A felosztás tervezete az Európai Unió által kidolgozott NUTS-rendszeren alapszik (Nomenclature of Territorial Units for Statistics - Statisztikai Célú Területi Egységek Nómenklatúrája).
Ez makro- (NUTS 1), közepes (NUTS 2) és kisrégiókra (ezek nálunk a megyék - NUTS 3) osztja fel az Unió országainak területét. Az RMDSZ által javasolt új regionális felosztás a NUTS 2, a makrorégiók pedig a NUTS 1 felosztást tükrözik. Az RMDSZ szerint mindez azért szükséges, mert a jelenlegi régiós felosztás nem tartja tiszteletben a hagyományos, tájegységekkel is azonosítható, térségi hasonlóságokat és ellentéteket. A régiókat alkotó megyék gazdasági, környezeti, méretbeli és nem utolsósorban kulturális különbözõsége anynyira heterogén régiókat eredményezett, hogy lehetetlen a területi és tematikus koncentráció elvét követõ, összefüggõ, következetes fejlesztési elképzeléseket kidolgozni. Csutak István, a hatástanulmány egyik kidolgozója szerint a régiók jelenlegi, 2004-ben elfogadott felosztása épp ellenkezõ hatást váltott ki, mint ami a célja lett volna, a gyengébben fejlett megyék felzárkóztatása a gazdaságilag erõs megyék mellé nem sikerült. Infrastruktúra, beruházások, pályázati hatékonyság szempontjából ezek nemhogy erõsödtek volna, de gyengültek.
Az MPP aggódik
A történelmi régiók visszaállítását szorgalmazza a Magyar Polgári Párt is. Kiss István országos alelnök szerint a Székelyföldet sem megosztani, sem máshova csatolni nem szabad. Mint tegnapi marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján elmondta, Hargita és Kovászna megye összevonásával, négy Brassó és 26 Maros megyei település hozzácsatolásával kellene újjárajzolni a régiótérképet. Az MPP-s politikus azt is fontosnak tartja, hogy a leendõ régió fõvárosa - akárcsak az 1968-ban megszüntetett Magyar Autonóm Tartományé - Marosvásárhely legyen. A régiókat politikai egyeztetéssel, népszavazások útján történõ konzultációval, a létezõ történelmi, kulturális és kisebbségi identitások tiszteletben tartásával és az Európai Unió regionalizmusának, valamint regionális politikáinak figyelembevételével kell kialakítani. Az MPP a következõ régiókat tartja elfogadhatónak: ?szak-Moldva-Bukovina, Dél-Moldva, Munténia, Olténia, Dobrudzsa, Bánság, Partium (Körösvidék), ?szak-Erdély, Máramaros, Dél-Erdély, Bukarest és Székelyföld - áll a párt tegnap kiadott közleményében.
A székelyföldi régió megalakulásával Lokodi Edit Emõke, a Maros megyei önkormányzat RMDSZ-es elnöke is egyetért. A polgáriak mégis attól tartanak, hogy a Kelemen Hunor által vezetett szövetség nem áll ki a székelység akarata mellett. ?ppen ezért az MPP a tegnap felszólította az RMDSZ-t mint a kormánykoalíció tagját és a parlamenti többséget biztosító pártot, hogy ne járuljon hozzá egy, az erdélyi magyarság és fõként a székelység számára elfogadhatatlannak bizonyuló átszervezéshez. Egy ilyen lépésnek katasztrofális következményei lehetnek az erdélyi magyarság jövõjét illetõen, vélik a polgáriak. Ne tetézzék eddigi nemzetsorvasztó, megalkuvó politikai tevékenységüket, és az utolsó utáni órában próbáljanak meg felülemelkedni szûk csoport- és pártérdekeiken - hívják fel a nagyobbik erdélyi magyar párt vezetõségének figyelmét. Az MPP vezetõi úgy tudják, hogy PDL tervei szerint a három székelyföldi megye további hét erdélyi megyével együtt alkotná az úgynevezett Erdély régiót, amely az etnikai arányok teljes felborulásához vezetne.
Kérdésünkre, hogy a Demokrata-Liberális Párt országos alelnökeként mi a véleménye arról, hogy amennyiben mégis a magyarság akarata érvényesül, rövid idõn belül a régió fõvárosának, Marosvásárhelynek a polgármestere lehet, a város elöljárója, Dorin Florea nem adott választ. Kifejtette: elõbb pártbeli kollégáival tanakodik, s csak azután hozza nyilvánosságra álláspontját. Ezzel szemben Cornel Briºcaru, a Szociáldemokrata Párt Maros megyei ügyvezetõje kijelentette, hogy a Székelyföld esetleges egységesítése ezer évvel vetné vissza a régiót. Szerinte Maros megyének Kolozzsal és Beszterce-Naszóddal kellene társulnia.
Arad prefektusa is változtatna
Nem ért egyet a jelenlegi régiókon alapuló újratervezéssel Cãlin Bibarþ, Arad megye prefektusa sem. Szerinte jobb lenne, ha Arad Temes és Bihar megyével kerülne egy területi egységbe, amelynek neve Bánság-Körösvidék lehetne, fõvárosa ped

2011. június 9.

Bãsescu nyolc megyét akar, Florea fogyatékosokhoz hasonlította Hargitát és Kovásznát
Arra kérte a tegnapi kormányülésen Traian Bãsescu államfõ a Boc-kabinet tagjait, vizsgálják meg annak a lehetõségét, hogy a régióátszervezés nyomán nyolc megye vagy hét megye és önálló státussal Bukarest maradjon a jelenlegi negyvenegy helyett. Az államelnök szerint az 1968-ban kijelölt megyék nem tudnak hatékonyan hozzájutni az európai uniós pénzalapokhoz, s ezek ugyanakkor meglátásában a korrupció melegágyai.
Bãsescu leszögezte, a kevesebb megye lehetõvé tenné a bürokrácia visszaszorítását, és felgyorsítaná a decentralizáció folyamatát. Nem lehet racionális fejlõdésre számítani ilyen apró közigazgatási egységekkel, az pedig ahogyan az uniós pénzeket a megyék kis projektjeire felhasználják, nem hatékony - véli az államfõ. A bürokráciát meglátásában azzal lehetne visszaszorítani, hogy a kevesebb megyében kevesebb intézményre lenne szükség, hiszen - mint mondta - jelenleg 41 megyei rendõr-fõkapitányság, 41 mezõgazdasági igazgatóság, 41 közegészségügyi hatóság, 41 területi adóhatóság van, ezek helyett pedig csak hét vagy nyolc maradna.
Az államelnök a kormányülés kezdetén ugyanakkor arról is beszélt, tudatában van annak, hogy a pártokat érzékenyen érinti a közigazgatási rendszer átalakítása, mivel valamennyien azt hiszik, hogy ha az õk pártjuk adta a megyei önkormányzat elnökét, akkor õk uralják a megyét. Bãsescu szerint a megyékben eluralkodott a korrupció, pártokon átívelõ családok jöttek létre. Hozzátette: az elkövetkezõ napokban jelenik majd meg egy olyan jelentés, amelybõl kiderül, hogyan használták fel a megyék a lehívott európai uniós pénzeket.
Amint arról tegnapi lapszámunkban beszámoltunk, hivatalos kormányverzió még nincs. A nyolc megyérõl szóló PDL-javaslat kapcsán azonban kedden Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke lapunknak azt mondta, hogy ez nem járható út. Az RMDSZ benyújtotta saját közigazgatási átszervezésre vonatkozó tervezetét - fogalmazott Kelemen Hunor. - A szövetség számára nagyon fontos, hogy Hargita, Kovászna és Maros megye egy régióba, vagy Dél-Tirolhoz hasonlóan egy alrégióba tartozzon, és a Partium is egy entitás legyen. A magyar közösség érdekeit a helyi közigazgatásban kell érvényesíteni, ám ha a helyi közigazgatásban megszûnik a magyar többség, ellehetetlenül az érdekérvényesítés.
Floreának nem kellenek a magyar szomszédok
Nem támogatja Dorin Florea azt, hogy egy régióba tömörüljön Hargita, Kovászna és Maros megye. Marosvásárhely polgármestere szerint a két megyével együvé tartozni olyan, mintha úgy látnál hozzá a munkához, hogy két fogyatékost odatennél, hogy felássa a kertet. Tegnapi sajtótájékoztatóján az elöljáró leszögezte, szerinte is szükséges a közigazgatási térkép újrarajzolása, azonban szerinte ebben a kérdésben a kormánynak nem szabadna felelõsséget vállalnia a parlament elõtt.
A székelyek kitartanak
A háromszéki MPP újra elõrukkolt eközben tegnap tavalyi javaslatával, hogy a három székely megye önkormányzata együttesen ülésen mondja ki, hogy ragaszkodnak a Kovászna, Hargita és Maros megyéket magában foglaló Székelyföld régióhoz. Fazakas Tibor, az MPP országos alelnöke Sepsiszentgyörgyön úgy nyilatkozott, az önkormányzati képviselõket szavazataikkal hatalmazták fel a döntésre a választópolgárok, ezen elv alapján kinyilváníthatják akaratukat, hogy egy régióhoz akarnak tartozni, és nem fogadnak el semmilyen más változatot. Fazakas Tibor felkérte a három megye tanácselnökét, hogy szervezzék meg az együttes ülést, és Kelemen Hunor RMDSZ-elnököt is arra kérte, támogassa ezt a kezdeményezést. Fazakas Tibor tavaly már levélben is elküldte javaslatát a Kovászna megyei közgyûlésnek, hogy a három megye együttes ülésen fogalmazza meg, hogy egy fejlesztési régióba kívánnak tartozni. Akkor azt a választ kapta, hogy törvény szabályozza, mirõl dönthet a tanács, és politikai döntéseket nem hozhat. Az MPP-s politikus kifejtette, az alakulatban aggodalommal figyelik, hogy a nagyobbik kormánypárt megpróbálja ellehetetleníteni a székelyföld régió létrehozását. Ha a Székelyföldi magyarokat kisebbségbe taszító nagyrégió megalakul, a felelõsség az RMDSZ-t terheli, mert évekkel ezelõtt megszavazta a jelenlegi fejlesztési régiók megalakulását - szögezte le Fazakas Tibor.
Krónika (Kolozsvár)

2011. június 11.

Borboly válasza Floreának
Borboly Csaba, Hargita megye tanácselnöke Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester Maros, Kovászna és Hargita megye egy régióba csatolása kapcsán tett nyilatkozatára azt válaszolta, lehet a székelyeknek testi fogyatékosságuk, ám csavaros az észjárásuk, az elöljárónak pedig hiányosak az ismeretei. Borboly Csaba pénteken azt nyilatkozta, hogy a székelyeknek csavaros az észjárásuk, s mindez pótolhatná Florea polgármester hiányos ismereteit - tájékoztatott a Mediafax tudósítója. Kicsit szomorúan vettem tudomásul, hogy Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester nem akar velünk, fogyatékos székely megyékkel társulni. ?n ugyanis azt gondolom, hogy jó páros lehetnénk. Lehet ugyanis, hogy nekünk, székelyeknek testi fogyatékosságunk van, ám csavaros az észjárásunk, míg a nagy egészségnek örvendõ Florea úrnak megvan ugyan mind a két keze, van hozzá két lába, s a feje is ott van a nyaka tetején, ám a hiányossága a fejéhez, pontosabban a fejében levõkhöz kötõdik. Így aztán a társulásba mi vihetnénk az észt, õ meg hozhatná az erõt, s így már egymást kiegészítõ pár lehetnénk - nyilatkozta Borboly Csaba. Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere, a PDL alelnöke szerdán egy sajtótájékoztatón azt nyilatkozta, hogy nem gondolja, hogy Maros megyét érzelmi alapon Hargita és Kovászna megyéhez kellene csatolni, ahogy azt az RMDSZ fejlesztési régiók átszervezésérõl szóló tervezete elõírja, véleménye szerint ez olyan lenne, mintha valaki két fogyatékossal kezdené felásni a kertet. Kiemelte, szükségesnek tartja az ország közigazgatási átszervezését, és ezt az elmúlt két évben több ízben kérte.
Florea azonban ellenzi, hogy egy régiót alkosson Maros, Hargita és Kovászna megye, annak ellenére, hogy ez az RMDSZ folyamatos óhaja.
Florea szerint az RMDSZ tervezetét egyetlen délután alatt készítette Borbély ebben az egyik különálló régiót Kovászna, Hargita és Maros megye alkotja, és õ ezzel nem ért egyet, mert azt jelentené, hogy megyéjét két szegényebb megyéhez csatolják.
Gondolják, nekem megfelelne, hogy Maros megyét csupán érzelmi érvek miatt két szegény megyéhez csatolják? Azaz, gyerünk, haljunk meg mindannyian. (.) Kulturális szempontból normális, hogy a magyarok ragaszkodnak nemzetükhöz. De ha egy erõs régió fejlesztésérõl van szó, soha nem mondhatod azt: - nyilatkozta Florea.
Népújság (Marosvásárhely)

2011. június 21.

Késik az iskolák kétnyelvûsítése Marosvásárhelyen
Marosvásárhelyen szinte egyik érdekelt fél sem tûnik túlságosan derûlátónak azok után, hogy jelentõs késéssel, de az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elmarasztalta a kétnyelvûséget szabályozó hazai és nemzetközi rendelkezéseket, és ezáltal a magyar diákokat semmibe vevõ iskolaigazgatókat.
Mind a magyar gyerekek szülei, mind az ügyet kirobbantó Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO), mind Maros megye magyar fõtanfelügyelõ-helyettese úgy érzi, hogy a CNCD amúgy teljesen egyértelmû válasza nem elegendõ az iskolai diszkrimináció felszámolásához.
Mint ismeretes, a diszkriminációellenes testület tagjai azért látogattak meg négy marosvásárhelyi általános iskolát, mert a magyar szülõk és az emberjogi szervezet a kétnyelvûség hiányát kifogásolta. A CNCD mind a négy tanintézet - a 2-es számú iskola, a Liviu Rebreanu, a Dacia és az Európa általános iskola - vezetõségét elmarasztalta, és kétnyelvû feliratok felszerelésére szólította fel. Közben az RMDSZ kezdeményezésére helyi tanácsi határozat is született, amiben a városatyák lényegében a 2001/215-ös törvénybe foglaltakat erõsítették meg.
Bojkottra készülnek
Eddig semmiféle elõrelépés nem történt, sõt a tanév végén a kétnyelvû oklevelekért is meg kellett küzdeniük a szülõknek - mondta el lapunknak Horváth Kovács Ádám, a CEMO elnöke, aki gyermekeit éppen az egyik inkriminált iskolákba járatja. Amennyiben a nyári szünidõ alatt sem sikerül törvényes mederbe terelni a dolgokat, a magyar szülõk eldöntötték: gyermekeik bojkottálni fogják az új tanévet. Ha nem jelennek meg a magyar feliratok, egyszerûen nem fogjuk engedni gyermekeinket iskolába. Ez nem egy-két szülõ partizánakciója lesz, felhívást intézünk a város valamennyi magyar szülõjéhez - hangsúlyozta Horváth Kovács Ádám. A CEMO-elnök ugyan elégedett a diszkriminációellenes testület döntésével, azonban pesszimista a tanfelügyelõség, az iskolaigazgatók és az önkormányzat hozzáállását illetõen.
Illés Ildikó fõtanfelügyelõ-helyettes szerint nem feltétlenül csak a román igazgatókban kell keresni a hibát. A magyar aligazgatók is sokkal többet tehetnének. Pozitívumként a Dózsa György utcai 2-es iskola fiatal aligazgatóját említhetem, aki addig ragasztgatta a magyar feliratokat, amíg a román gyerekek megunták letépni azokat - fejtette ki Illés Ildikó. Szerinte a magyar pedagógustársadalomnak éppen ezért érdeke megtalálni azokat a felelõsséget vállaló személyeket, akik az augusztusi igazgatói és aligazgatói versenyvizsgák után nemcsak statisztaként állnak egy-egy vegyes tannyelvû iskola élén, hanem megküzdenek a magyar gyerekek jogaiért is.
Késik a kétnyelvû táblák kihelyezése
Annak ellenére, hogy a tíz évvel ezelõtt életbe lépett közigazgatási törvény leszögezi, hogy a homlokzati névtáblákról az önkormányzatnak kell gondoskodnia, Marosvásárhelyen ezen a téren sem történt elõrelépés. A helyi tanács jogi szempontból teljesen fölöslegesen az elején ugyan megszavazta a kétnyelvû feliratok kifüggesztését, Dorin Florea polgármester azonban nem érzi elérkezettnek a pillanatot a törvény és a tanácsi határozat végrehajtásához. Többször is tárgyaltam a polgármesterrel, õ meg is ígérte, hogy intézkedik, de ennél többre nem jutottunk - számolt be a Krónikának Csegzi Sándor. A tanintézetekért felelõs alpolgármester úgy érzi, a kisebbségi jogok biztosítása Vásárhelyen még mindig kedveskedésnek számít, és nem kötelességnek. Csegzi szerint az iskolák formai kétnyelvûsítése egyenértékû lenne a megbékélés kinyilvánításával, ez azonban a felettesét, Dorin Floreát támogató nacionalista körök számára elfogadhatatlan.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

2011. június 27.

RMDSZ-es jelöltet támogat az EMNT
Vass Levente miniszteri tanácsost támogatná az Erdélyi Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Párt a jövõ évi helyhatósági választásokon Marosvásárhelyen. Egyedül az RMDSZ nem döntött még. Míg a megyei vezetés nagyjai támogatják Vasst, a városi a választmány, illetve a küldöttgyûlés véleményére kíváncsi. Kétszer már megittuk a levét a felülrõl érkezõ kezdeményezésnek. Harmadjára nem szabad kitennünk a város magyarságát egy újabb, hasonló pofonnak - szögezte le a Krónikának Benedek István, a marosvásárhelyi szervezet elnöke, hozzáfûzve: a jelöltet nem az országos vezetésnek és nem is a többi pártocskának kell megneveznie.
Miután a Bölöni-féle lufi kipukkadt, a marosvásárhelyi jobboldali magyar alakulatok egy RMDSZ-tisztségviselõ nevét vetették fel lehetséges közös polgármesterjelöltként. Vass Leventét, Cseke Attila miniszteri tanácsosát mind az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), mind a Magyar Polgári Párt (MPP) hajlandó támogatni a jövõ évi helyhatósági választásokon. Egyedül az RMDSZ nem döntött még. A párton belüli megosztottság az esetleges jelölt megítélésére és támogatottságára is rányomja a bélyegét. Míg a megyei vezetés nagyjai támogatják Vasst, a városi visszafogottabb, a választmány, illetve a küldöttgyûlés véleményére kíváncsi. Közben a román sajtó egy része már rég kikezdte az egykori diákvezért, azt furcsállva, miként forgathat auditáló egészségügyi cégein keresztül eurómilliókat.
Az EMNT javasolta, az MPP támogatja
Az EMNT Vass Levente mellett több más személyt javasolt, mint például Dávid Lászlót, a Sapientia EMTE rektorát vagy Albert Attila vállalkozót. Mégis az orvos-politikusban vélik felfedezni azt a személyt, akit saját pártja, az RMDSZ vagy legalábbis annak bizonyos szárnya támogat. Lényeges, hogy olyan személyt javasoljunk, aki mellett kiáll az RMDSZ is, majd a választásokon felsorakozik a város összmagyarsága - vélekedett a Krónikának Jakab István, a nemzeti tanács megyei elnöke. ?rdeklõdésünkre, miszerint azon túl, hogy megfelelõ jelöltnek tartják, mennyire hisznek Vass esélyeiben, az EMNT vezetõje bizakodónak mutatkozott. Vassal meg lehetne nyerni a választásokat - akár Dorin Florea ellenében is - válaszolta, hozzáfûzve, hogy ehhez a magyarságnak össze kell fognia.
Az MPP számára elfogadható az EMNT által felvetett valamennyi név. Ennek ellenére László György megyei elnök szerint még mindig Bölöni László egykori válogatott futballista, késõbbi sikeredzõ lenne a legmegfelelõbb választás. Mielõtt bárkiben gondolkodni kezdenénk, Bölönit kellene hivatalosan és közösen felkérni. Az õ válasza után még mindig lehet gondolkodni, és lépni - nyilatkozta. Kérdésünkre, hogy mennyire tartanák megfelelõnek Vass jelölését, László György kijelentette: az MPP azt az embert fogja támogatni, akit a másik két párt is jelöl vagy elfogad. Vass Leventét karizmatikus, jól felkészült személynek ismerem, aki a korát illetõen is jó választásnak bizonyulhat. Viszont az MPP nem fogja senkire se ráerõltetni az akaratát - szögezte le László.
Vassnak az RMDSZ-ben kell megvívnia a harcot
Paradox módon, annak ellenére, hogy évek óta - helyi vagy akár országos szinten - az RMDSZ által kicsikart tisztségeket tölt be, Vass Leventének a saját szervezetében kell megvívnia a legkeményebb harcot. A városi körzetek képviselõi közül többen azért nem támogatják, mert nem ismerik. Mások meg azért nem örülnének az esetleges jelölésének, mert - mint fogalmaznak - volt alkalmuk megismerni. A városi szervezet elnöke, Benedek István semlegesen viszonyul hozzá. Az egyetemen diákom volt, ügyes fiúként ismertem meg. De azóta sok idõ telt el, és ezek során semmiféle kapcsolatot nem ápolt a marosvásárhelyi RMDSZ-szel. Most sem jelezte, hogy indulna, csak egy magánbeszélgetésünk alkalmával mondta el, hogy amennyiben a szövetség õt jelöli, vállalja - ecsetelte a helyzetet Benedek. Kérdésünkre, hogy esélyesnek tartja-e Vasst, az orvosprofesszor annyit mondott, jelen pillanatban õ ezt nem tudhatja. Bárki is lesz a jelölt, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete ezúttal nem fogadja el a felülrõl jövõ ukázt. Kétszer már megittuk a levét a felülrõl érkezõ kezdeményezésnek. Harmadjára nem szabad kitennünk a város magyarságát egy újabb, hasonló pofonnak - szögezte le Benedek István. Ezelõtt hét évvel, annak ellenére, hogy a körzetek Csegzi Sándor alpolgármestert javasolták, a szervezet megyei elnöke, Kelemen Atilla a vidéki polgármesterekkel folytatott nyárádselyei poharazgatáson bejelentette, versenybe száll Florea ellenében. Négy esztendõvel késõbb, 2008-ban Borbély László ütötte ki a csúcsvezetés segítségével a választmányi ülésen nála több szavazatot szerzõ Csegzit. Mindkét politikus már az elsõ fordulóban csúfos vereséget szenvedett Floreától. Benedek szerint a városi szervezet nemcsak a felülrõl jövõ ukázt, hanem az ellenzéki alakulatok javaslatait is elveti. A jelöltet a választmányon, majd a küldöttgyûlésen keresztül nekünk kell megneveznünk. Nem az országos vezetésnek és nem a többi pártocskának. Ahogy nem az RMDSZ mondja meg a maga hét százalékával, ki legyen a kormányfõ, úgy sem az MPP, sem az EMNT nem diktálhat nekünk - vélte Benedek.
Lapunk megkeresésére Vass Levente annyit mondott, megtisztelve érzi magát, ha három különbözõ alakulat is benne látja az esetleges közös jelöltet. Jól esik, de nem nekem, hanem a három szervezetnek kell kimondania, hogy közös jelöltként indítana - jelentette ki szûkszavúan a miniszteri tanácsos.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

2011. június 27.

Viskóháború a romavoksokért?
Rendhagyó falurombolás helyszíne volt a hét végén Hidegvölgy, a festõi környezetben, a legszebb és legújabb kertvárosi negyedek tõszomszédságában található marosvásárhelyi roma gettó. A negyed szélén több, kisgyermekes családok által lakott házat tüntettek el a föld felszínérõl a közösségi rendõrség munkatársai. Sokan vitatják, mi áll a példátlan akció mögött, mert a negyed kívülrõl rendezettnek látszik.
A megyei önkormányzat színes, széles vásznú reklámfeliratokkal kerítette körbe a Hidegvölgyet, üzeneteik a roma integráció fontosságára hívják fel a figyelmet, a paravánok mögül pedig korszerû szociális lakások bukkannak ki: a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal példaértékû szociális gondoskodásának jelképévé vált ez a körzet.
A primár emberei
A rendkívül tetszetõs szociális lakások árnyékában azonban többen apró, hulladékfából, papírból és rongyokból tákolt viskókban élnek. A viskólakók - többnyire asszonyok, öregek és gyerekek - kiabálva menekültek pénteken az önkormányzat buldózerei elõl.
Csak az lakhat rendes házakban, akiknek van patronja - magyarázza az ?MSZ kérdésére az egyik idõs roma, akinek háza még áll, de úgy tudja, a hét elején õt is kilakoltatják. Tudja, itt sokan adnak kölcsönt - folytatja -, és aki fizet, és jóban van a patronokkal, az mehet a rendes házba, aki meg nem tud fizetni, az itt lakik a Hidegvölgy szélén.
A hetven év körüli férfi szavait Costea Tibor cáfolja. A jól öltözött, láthatólag jól szituált (aranyláncokkal dúsan felékszerezett) roma férfi önkormányzati megbízottként lép fel, és állítja: a kilakoltatottaknak azért kell menniük, mert nem rendelkeznek marosvásárhelyi állandó lakcímmel, és mert nem tartják be a közösségi szabályokat. ?n már számtalanszor szóltam, hogy ne csináljanak mucskosságot.
A primár jó ember, én megértem, hogy el akarja takarítani ezeket, mert nincs mit velük kezdetni, itt legeltetik az állataikat, szétdobálják a szemetet. Mindenki menjen haza, ahova akar, mindenkinek meg an a maga primárja, és egyezkedjen vele - mondta a megbízott.
Jézus nevében
Hova menjünk, tessék megnézni, hol maradtam három gyerekkel - vette át a szót Gábor Zsuzsanna, aki két, egy-két év körüli gyermekével és hathetes csecsemõjével fólialapok közé húzódva vészelte át a rendkívül viharos júniusi hétvégét. Nincs ahova menjünk, én is itt születtem, a gyerekeim is, hova vigyem õket? - kérdezte az asszony, de nem tudta befejezni a mondanivalóját, mert a helyi pünkösdista szervezet képviselõje vette át tõle a szót.
Tessék nézni, én milyen házat építettem - mutatta a roma telep aljára épített, emeletes, úszómedencés ingatlant a férfi, majd hozzátette, Jézus is megmondta, aki nem dolgozik, ne is egyék. Szavait nemtetszéssel fogadták az otthon nélkül maradt romák: azt kiabálták, õ az egyik patron ezért ilyen jómódú.
Szavazatokra hajtanak?
Koreck Mária, a Divers Egyesület elnöke, emberjogi aktivista évek óta követi a negyedben élõk sorsát. Lapunk megkeresésére úgy fogalmazott: a legsúlyosabb folyamatok zajlanak a Hidegvölgyben, mert itt az uzsorakamat foglyai a legszegényebbek, akiket a telepen, illegális hitelezésbõl élõk zsarolnak. A lerombolt házakban lakók ottjártunkkor megerõsítették: úgy tudják, hogy az uzsorások közül többen együttmûködnek a helyi önkormányzattal, õk döntenek arról, kik lakhatnak a szociális lakásokban, kik dolgozhatnak a köztisztasági vállalatnál és rendelkezhetnek rendszeres havi jövedelemmel.
Akik nem tudnak vagy nem akarnak fizetni - az idõsek, a csonka családban élõ nõk és gyerekek -, a negyed szélén találják magukat, és így mint beilleszkedni nem tudókat a kilakoltatás várja õket. Koreck szerint a polgármesteri hivatal taktikusan jár el mert nincs szó tömeges kilakoltatásról, így a nemzetközi törvények sem védik a lerombolt viskókban élõket.
Az önkormányzat közleményben jelezte: már hónapok óta esedékes akció történt a hét végén, és az érintetteket idõben, több rendben értesítették, volt idejük felkészülni. A Hidegvölgy lakói közül azonban többen úgy nyilatkoztak: a hét végi akció tulajdonképpen politikai erõdemonstráció, a Demokrata Liberális Párt (PDL) egykori szavazóit ugyanis más pártok is megkörnyékezték.
Szerintük Dorin Florea PDL-s polgármester ezzel a hét végi rombolással üzent: könnyen a szociálisan tûrt és támogatott Hidegvölgy határain kívül találhatják magukat a más politikai alakulatokhoz pártolók.
Parászka Boróka
?j Magyar Szó (Bukarest)

2011. június 27.

Marosvásárhely: RMDSZ-es személyt támogatna az MPP és az EMNT a polgármesteri tisztség kapcsán
Az RDSZ-es Vass Leventét, Cseke Attila egészségügyi miniszter tanácsosát indítaná közös jelöltként a marosvásárhelyi polgármesteri tisztségért az EMNT és MPP, azonban a helyi RMDSZ még nem egyezett bele a javaslatba. Benedek István, a marosvásárhelyi RMDSZ elnöke a Krónikának kijelentette, a városi a választmány, illetve a küldöttgyûlés véleményére kíváncsi az ügyben, a marosvásárhelyi RMDSZ többé nem fogad el fentrõl érkezõ ukázokat. Emlékeztetett, a helyi szervezet engedékenysége már két alkalommal, 2004-ben Kelemen Atilla és 2008-ban Borbély László indulásakor is balul sült el, amikor is Dorin Florea jelenlegi polgármester már az elsõ körben leelõzte a két jelöltet. (krónika)
Transindex.ro

2011. június 30.

Smaranda Enache nem lép vissza
Semmiként nem tesz le Smaranda Enache arról, hogy 2012-ben függetlenként versenybe szálljon Marosvásárhely polgármesteri tisztségéért. Legyen tiszta: nem lépek vissza egyetlen magyar jelölt vagy az õt támogató politikai alakulat kedvéért sem. Még akkor sem, ha a hetek óta folyó érzelmi zsarolás fokozódik. Bizonyos személyek ugyanis azt próbálják elhitetni velem és a választókkal, hogy én megosztanám a magyar közösséget. Ez egyszerûen politikai infantilizmusra vall - utasította vissza a vádakat a Krónika megkeresésére az ismert emberjogi harcos, aki már néhány hónappal ezelõtt bejelentette indulási szándékát.
Annak ellenére, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Párt már több nevet felemlegetett, Jakab István EMNT-elnök pedig egyenesen kizártnak nevezte, hogy leendõ pártja egy román nemzetiségû jelöltet támogasson, a város magyarsága nem feledkezett meg arról a személyrõl, aki 1990-tõl errefelé, számos magyar politikust megszégyenítõ módon, kiállt a kisebbségek jogaiért. Nagyon sokan Smaranda Enachéban látjuk azt a személyt, aki képes legyõzni a jelenlegi polgármestert és az általa képviselt és felkarolt klikkrendszert - jelentette ki a Krónikának Kincses Elõd. Az ügyvéd-politikussal azonos véleményt képvisel jó néhány magyar értelmiségi, olyanok, akik az elmúlt hetekben különbözõ, a Magyar ?jságírók Romániai Egyesülete, majd az EMNT által szervezett nyilvános fórumon hallatták hangjukat.
Azt szeretném, ha a magyar politikai pártok összefognának és támogatnának. Azt is el tudnám képzelni, hogy a jelenlegi városvezetés leváltásában érdekelt Nemzeti Liberális Párt is mögém sorakozzon fel - adott hangot reményeinek a Pro Europa Liga társelnöke. Románia egykori finnországi nagykövete belátta, hogy normális körülmények között teljesen természetesnek tûnik, hogy minden párt ragaszkodjon a saját jelöltjéhez. A demokráciában tökéletesen megérteném a politikusok makacsságát, azt, hogy mindenik ragaszkodik a saját jelöltjéhez. De lehetetlen nem észrevenni, hogy Marosvásárhely esete teljesen rendhagyó - szögezte le. Kérdésünkre, hogy a kisebbségi jogokért folytatott húszéves küzdelme után nem érte-e hideg zuhanyként a magyar szervezetek és fõként az EMNT ellenállása, Smaranda Enache nemmel válaszolt. Szerinte a jövõ évi helyhatósági választásokig mindhárom párt kinövi a mostani politikai infantilizmusát és belátja, hogy az õ személye jelenti a legnagyobb garanciát a polgármesteri szék visszaszerzésére.
?vekkel ezelõtt a kolozsvári RMDSZ-ben is volt annyi bölcsesség, hogy amikor Gheorghe Funar megbuktatása volt a tét, nem indított saját jelöltet. ?n nem mondom, hogy Dorin Florea egy Funar lenne, de mind gazdasági, mind mûvelõdési vagy társadalmi szinten pontosan úgy lezüllesztette ezt a várost, akár Kolozsvár volt polgármestere - vélekedett a nemrég Európai Polgár díjjal kitüntetett PEL-elnök.
Felvetésünkre, hogy ellendrukkerei leginkább azzal támadják, hogy semmiféle közigazgatási tapasztalattal nem rendelkezik, Smaranda Enache azzal érvelt, hogy a városházán több száz szakember dolgozik, akinek pontosan az a feladata, hogy igazgassa a települést. Tapasztalatom nincs, de egy tiszta, a mostani maffiózó típusú városvezetéstõl teljesen eltérõ vízióm van. Olyan polgármester szeretnék lenni, mint egy évszázaddal korábban volt Bernády György. A város nagyköveteként járni a világot, pénzt szerezni, és öregbíteni Marosvásárhely hírnevét. Nem akarok tizenvalahány órákat a hivatalban tölteni, és politikai intrikákat szõni - fejtette ki lapunknak Smaranda Enache. Példaként a szintén civilként pályára lépõ Klaus Johannist hozta fel, akit matematikatanárként választottak meg, és aki Európa kulturális fõvárosává futtatta fel a ma is rendkívül dinamikusan fejlõdõ Nagyszebent. Amint arról lapunkban korábban beszámoltunk, az EMNT az RMDSZ-es Vass Leventét indítaná a polgármesteri tisztség megszerzéséért folyó küzdelemben, az egészségügyi minisztériumi tanácsost az MPP is hajlandó lenne támogatni. Az RMDSZ még nem nevezett meg egyetlen potenciális jelöltet sem, mint nyilatkozták, a választmány fog ebben a kérdésben döntést hozni.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

2011. július 15.

Nem tartja időszerűnek nagy múltú marosvásárhelyi iskolájának újraindítását a katolikus egyház
Részben elhidegült, részben elmérgesedett a viszony a marosvásárhelyi egykori II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium öregdiákjai és a gyulafehérvári római katolikus érsekség között. A vita tárgyát a kommunista rendszer által megszüntetett iskola képezi. Míg a Sanctus Emericus Egyesületbe tömörült egykori diákok a volt Klastrom utcai épület valós birtokbavételét és a felekezeti iskola újraindítását szorgalmazzák, az érsekség évről évre halogatja a kérdés megoldását. – RIPORT
Egyik, 2009. december 4-én írt levelében Jakubinyi György érsek egyenesen kijelentette, nincs meggyőződve afelől, hogy egyáltalán szükség lenne az épület visszavételére. „Jobb lett volna eladni, és az árát befektetni valamilyen hasznosabb dologba. A helyiek érzékenységére való tekintettel nem tettük meg ezt” – ismeri be az érsek. Az egyház potom, négyzetméterenkénti 1,5 lejes összegért, a város meg a megye katolikus magyarságának csalódottságára, hosszú távú szerződést írt alá az önkormányzattal. Ennek értelmében az Unirea Főgimnázium 15 évig használhatja a tanintézet főépületét, míg a kisebbikből 2011-ig kellett volna kivonulnia. Az esperesi hivatal mégis úgy döntött: további egy esztendővel meghosszabbítja az impozáns épületben helyet kapó Unirea Főgimnázium bérletét. Kérdésünkre, hogy miért, Holló László azt mondja, hogy három különböző változatban gondolkodtak, ám egyik sem tűnt életképesnek. „A véndiákok ugyan erőltetik az iskolaalapítást, azonban eltekintenek a kényes helyzettől” – állítja az Erdélyi Római Katolikus Státus alelnöke. A lelkész szerint nem hálás feladat kiköltöztetni az épületből egy vegyes tannyelvű állami iskolát. „Szerintem a helyi egyházi képviselők feladata lenne felmérni a marosvásárhelyi helyzetet. Azt, hogy van-e igény az iskolára, és ha igen, akkor miként valósítható az meg” – mondja Holló László.
Polgári per vagy visszavonulás
Az öregdiákok a mai napig nem értik, hogy az egyház miért ennyire közömbös a több mint háromszáz éves múltra visszatekintő római katolikus oktatás ügye iránt. Pedig mint hangsúlyozzák, a katolikus osztályba járó gyermekek, ha matematikából vagy informatikából nem is veszik fel a versenyt a Bolyai Farkas Gimnázium más osztályaiban tanuló diákkal, a többi tantárgyból egészen jók tudnak lenni, arról nem is beszélve, hogy emberi tartásból, magyarságtudatból és Erdély történelméből sokkal többet visznek a batyujukban, mint egy átlagos végzős. Ugyanakkor, mondják a Santcus Emericus vezetői, ezekre a fiatalokra az egyház bármikor számíthat mint utánpótlásra. „Nem értjük, hogy egyházunk miért nem támogatja azt, ami lényegében a saját oktatási intézménye kellene hogy legyen. Sajnos nincs rálátásunk az egyházi főhatóságok terveire. Éppen ezért úgy döntöttünk: nem szállunk szembe egyházunkkal és papjainkkal. De mivel nem vagyunk egy hullámhoszszon velük, inkább visszahúzódunk. Mást nem tehetünk, hisz az érsekség képviselői még csak szóba sem állnak velünk” – panaszolja Péter Mihály, a baráti kör elnöke. A Sanctus Emericus Egyesületbe tömörült öregdiákok nemrég úgy döntöttek, felfüggesztik szervezetük tevékenységét, és megszűnnek mint jogi személy létezni.
Az iskola védőszentjéről, Imre hercegről elnevezett egyesület egyszerű baráti körré alakulna. Ezzel semmiként nem tud egyetérteni az egyesület ügyvezetője, Kiss Dénes. A nyugdíjas jogtanácsos szerint egy jogilag el nem ismert baráti kör még annyira sem lehet hatékony, mint egy bejegyzett civil szervezet. „A Sanctus Emericus Egyesület jelene és jövője nem a felszámolásban, hanem a tagság fiatalításában áll” – vallja a szervezet jogi ügyeivel foglalkozó Kiss. Társai azonban nem értenek egyet vele, mi több, elhatárolják magukat tőle. Megítélésükben nyilatkozataival Kiss Dénes ártott a szervezetnek meg az ügynek. „Legutóbb azt hangoztatta, hogy az iskola újjáalakításában tanúsított nemtörődömsége miatt bepereli az egyházat. Ez azért mégiscsak több lenne a soknál” – vélekedik a kialakult belső konfliktusról Bányász Sándor.
Küzdelem a múlt beidegződései ellen
Az öregdiákok semmiként nem értik, hogy annyi küzdelem után, amit a román hatóságokkal vívtak, most, amikor kormányrendelettel sikerült visszaszerezni, majd Dorin Florea polgármester ellenében peres úton megtartani az épületet, lejárt annak a bérleti szerződése, és a politikai, illetve a szakmai konjunktúra is aránylag kedvező, az egyház miért mond le az iskoláról. A Szent Imréről elnevezett egyesület tagjai számára már csak azért is furcsa az érsekség hozzáállása, mivel a jelenlegi oktatási törvény lehetőséget kínál a nagy múltú felekezeti iskola újjáalakítására. Bár nem volt a valamikori katolikus gimnázium diákja, és még csak nem is marosvásárhelyi, Fodor Imre azon kevés hivatalosságok közé tartozott, aki szívügyének tekintette a felekezeti oktatás újraindítását. A város volt elöljárója, majd alpolgármestere sokat talpalt az iskola ügyében. Most szomorúan nyugtázza, hogy fáradozása hiábavalónak bizonyulhat.
„Ezelőtt közel tíz évvel az esperesi hivatal még pozitívan viszonyult a kérésünkhöz, de konkrét lépéseket akkor sem tett – emlékszik vissza a nyugalomba vonult városatya. – Így kénytelenek voltunk elindulni mi, az egyesület tagjai. Előbb megteremtettük a keretet, majd osztályterem után néztünk. Az egyház két államosított, de időközben visszaszolgáltatott iskolája a bérlők révén határozottan elutasított. Az Unireában hallani sem akartak rólunk, a művészetiben pedig a magyar többségű vezetőség leszavazta a kezdeményezést.” Bár az oktatási minisztérium barátságosan viszonyult a kezdeményezéshez, Fodor és társai tudták, hogy Vásárhelyen nem számíthatnak sem a tanfelügyelőség, sem a román nemzetiségű iskolavezetők támogatására. Az egyházi ingatlant bitorló Unirea igazgatója, Cristina Branea azzal utasította el a katolikus osztály befogadását, hogy nem illeszkedik a gimnázium profiljába, és különben is a négy román osztály mellett amúgy is van egy magyar. Az intézményvezető hozzáállása a magyar közösséghez a mai napig nem változott. Szülői nyomásra ugyan hajlandó volt kitenni a kétnyelvű homlokzati feliratot, de abba már nem egyezett bele, hogy a rajta szereplő Tîrgu Mureş alatt magyarul is szerepeljen a település neve.
A Sanctus Emericus tagjait viszont főként a művészeti iskola magyar tanerőinek hozzáállása botránkoztatta meg. „Pedig kezdetben mindössze egyetlenegy termet kértünk – a sajátunkból” – hozzák fel a baráti kör tagjai. A kezdeményezők igazán akkor kerültek kellemetlen helyzetbe, amikor hosszas talpalás után sikerült az ügy mellé állítani több vidéki plébánost és szülőt, az osztályra való gyermeksereg pedig elárvulva várta a tanév kezdetét. A véndiákok, mint mondják, „kínjukban” fordultak a Bolyai vezetőségéhez, ahova szívesen befogadták őket. A gond csupán az, hogy a város elitiskolája keretében a katolikus tagozatnak nincs jogi személyisége; külön profilnak számít, ám még így is egy osztály az aránylag sok közül. Még szerencse, hogy az épületben működő Bolyai Farkas Gimnázium és a ’90 után újraalakult Református Kollégium igazgatóit nem zavarja a katolikus osztályok jelenléte. „Eleinte azt hittük, hogy egy-két éven belül megoldódik a helyzetük, de már eltelt hét esztendő. Az lett volna a természetes, ha ennyi idő alatt önálló iskolaként újjáalakul” – mondja Horváth Gabriella, a Bolyai igazgatóhelyettese, hozzátéve, hogy sem neki, sem az iskola tanári karának nincs kifogása az elnyúló ottlét ellen. Hasonlóan vélekedik Székely Emese is, a Református Kollégium igazgatója. „Épület- és iskolapolitika szempontjából mindenki szeretne terjeszkedni, de a felebaráti szeretet jegyében nem lehetünk sem kirekesztők, sem önzők” – vallja.
(Egy)házon belül megvívott harc
A kezdetekre emlékezve az öregdiákok fontosnak tartják kiemelni, hogy nemcsak a román hatóságok viszonyultak ellenségesen terveikhez, az egyházat már akkor hidegen hagyta az iskolaügy. „Sajnos az egyház sem állt a helyzet magaslatán. Csató Béla főesperes 2000 után még mindig azzal érvelt, hogy az iskolaalapításnak még nem jött el az ideje. Másrészt nincs is elég gyermek, hangoztatta. Amikor ellentmondtam neki, önfejűnek, erőszakosnak nevezett” – eleveníti fel a tíz évvel ezelőtti disputákat Bányász Sándor. A nyugdíjas történelemtanár gyorsan hozzáteszi: a későbbiekben Csató álláspontja radikálisan változott, amíg Vásárhelyen szolgált, teljes mellszélességgel kiállt az ügy mellett.
A kialakult helyzetet Illés Ildikó helyettes főtanfelügyelő sem érti. Mint mondja, hónapokig várt Jakubinyi György érsekre, aki még az év elején megígérte, hogy hamarosan felkeresi. „Az ősszel kezdődő tanév már rég elúszott, s úgy tűnik, ez fog történni a 2012/13-as iskolai évvel is. Mondhatni, hogy szinte már most késő beindítani a folyamatot ahhoz, hogy 2012 őszén megnyithassa kapuit az önálló római katolikus gimnázium” – állítja Illés, aki szerint most már kizárólag az egyházon áll vagy bukik a marosvásárhelyi felekezeti oktatás kérdése. Potyó Ferenc szerint azonban mindenkinek meg kell értenie, hogy addig, amíg az egyház nem szerzi vissza az oktatási hálózatát eltartó javait, kénytelen jegelni az iskolaalapítási terveit. „Nem úgy működnek a dolgok, hogy egy asztalnál kigondolunk valamit, s másnap meg is valósítjuk. Az öregdiákok, akik a mai napig is leveleikkel bombázzák az érseki hivatalt, azt képzelik, hogy a vásárhelyi iskola olyan, mint egy vezeték, amit 2011-ben ott lehet csatlakoztatni, ahol 1948-ban elvágták” – mondja az érseki általános helynök.
Szucher Ervin. Krónika (Kolozsvár)

2011. augusztus 4.

Florea: az RMDSZ gátolja a decentralizációt
Az RMDSZ vezetői akadályozzák a decentralizációt – állítja Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester, a PDL alelnöke egy, a városháza honlapján tegnap megjelent dokumentumban. Az elöljáró szerint az RMDSZ-es miniszterek által vezetett két tárcánál – a művelődési és környezetvédelmi minisztériumban – érvényesül leginkább a magas fokú központfüggés, ezek túlzott centralizálása hátráltatja a tevékenységet helyi közigazgatási szinten.
A kormányfőnek és a pártvezetésnek címzett írás javaslatokat tartalmaz a leválás és az adminisztratív döntéshozatal decentralizálásának módjáról. A városatya szerint például a művelődési minisztérium esetében meg kellene szüntetni a szakminiszteri engedélyt az országos rangú és helyi személyiségek szobrainak, mellszobrainak, emlékműveinek, valamint emléktábláinak állítása esetén. Florea a miniszteri jóváhagyás mellőzését ajánlja akkor is, ha a tárcának vannak területi vagy helyi kirendeltségei. A környezetvédelmi minisztériummal kapcsolatban a polgármester úgy gondolja, az erdők, vadállományok, vizek szennyezése tekintetében a döntéseket a helyi hatóságoknak kellene meghozniuk. „Ha a törvények világosan és egyértelműen fogalmaznak, nem kellenek a miniszterek kézjegyét viselő jóváhagyások” – áll a dokumentumban. Az iratot több polgármesternek is elküldték, hogy kiegészíthessék a témához kapcsolódó ötleteikkel és javaslataikkal. Krónika (Kolozsvár)

2011. augusztus 5.

MOGYE-ügy: nem engedélyezték a fáklyás körmenetet
Valósággal lesöpörte az asztalról a marosvásárhelyi városháza keretében működő bizottság csütörtökön azt a kérvényt, amelyet a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE), valamint a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) nyújtott be Dorin Florea polgármesterhez, és amelyben egy augusztus 11-ére tervezett főtéri megmozdulásra igényelte az önkormányzat beleegyezését. A két civil szervezet jövő csütörtökön este imával egybekötött körmenetet szándékozik rendezni. A gyertyás akció során a résztvevők a város magyar és román lakossága békés együttélése mellett kívántak volna állást foglalni.
békés tiltakozás során ugyanakkor a két nép egyenrangúságára próbálták volna meg felhívni a MOGYE vezetőségének figyelmét. Mint arról beszámoltunk, az utóbbi hetekben számos diszkrimináció érte az intézmény magyar ajkú tanárait és diákjait. A polgármesteri hivatalba még július közepén benyújtott kérvényükben a körmenet kezdeményezői rámutatnak, hogy a történelmi egyházakat is bevonó akciójuk során a magyar vonal létrehozását kérik.
Rendőrfőnök ítélkezik
A helyi rendőrség igazgatója, Valentin Bretfelean által elnökölt bizottság egyöntetűen elutasította az Ádám Valérián által benyújtott kérvényt. Bár lapzártánkig nem indokolták meg írásban döntésüket, a testület tagjai arra hivatkoztak, hogy a RMOGYKE és a BKB lényegében nem is fordult hozzájuk kérvénnyel, hanem egyszerűen bejelentette, hogy békés tüntetést szervez. „Valóban az első mondat félreértelmezhető, de főleg félremagyarázható – ismerte el Ádám Valérián. – De akkor azt mondtam, semmi gond, kijavítom, aláírom és lepecsételem. Ezt már nem voltak hajlandók elfogadni, mondván, hogy nyújtsak be egy újabb beadványt, amit a következő ülésükön tárgyalnak meg. Egyértelmű volt: nem akarják a körmenetet engedélyezni. Ezt telefonon Bretfelean már előzőleg is tudtomra adta. Nem is csoda, hisz a bizottságban egyetlen magyar személy sem kapott helyet.” A lapunk által megkeresett rendőrségi igazgató megerősítette, valóban nem tartja helyesnek, hogy valakik az orvosi egyetem belügyeit feszegessék. „Egyetemi autonómia van, az efféle gondokra nem az utcán, hanem az intézmény falain belül kell választ keresni” – szögezte le Bretfelean. A rendőr ugyanakkor megjegyezte, szerinte nem felel meg a valóságnak az az állítás, miszerint a MOGYE magyar diákjait bárki is hátrányos megkülönböztetésben részesítené. A Krónika birtokába jutott zárt ajtós tanácskozás jegyzőkönyvéből kiderül, a többségében rendőrökből és csendőrökből álló bizottsági tagok úgy ítélik meg, hogy a körmenet „veszélyeztetné a két népcsoport közötti békés együttlétet”.
Florea: nincsenek gondok
Hasonló álláspontra helyezkedett Dorin Florea polgármester, a tanintézmény egykori diákja. „Beszéltem az egyetem vezetőségével, ott nincs semmiféle gond. Csak hát egyesek megpróbálják szítani a kedélyeket. Meg kell nézni, kik szerveznék a tüntetést, hisz mind olyanok, akik soha semmit nem tettek az életben” – jelentette ki a RMOGYKE vezetőiről, Csiszár Anna Adriennről és Kincses Ajtay Máriáról, akik egyben az egyetem és a hazai orvos- és gyógyszerésztudomány elismert személyiségei. A város elöljárója – aki több alkalommal is rágalmazta az egyetem magyar tanárait – hozzátette: amennyiben mégsem mondanak le a tiltakozó akcióról, és a városháza beleegyezése nélkül megszervezik, komoly bírságokra számíthatnak.
A szervezők kitartanak
Ádám Valérián még így sem nem hajlandó lemondani a körmenet szervezéséről. Mint lapunknak hangsúlyozta, pénteken reggel ismét benyújtja az ezúttal ügyvéd által megfogalmazott kérvényt. „A törvény szerint elég bejelenteni a tiltakozás időpontját és helyszínét, nem szükséges jóváhagyást kérni. De nem akarok ujjat húzni Floreával és Bretfeleannal, s átfogalmazom a beadványt” – mondta. Amint arról beszámoltunk, a RMOGYKE augusztus 11-ére nem csak Marosvásárhelyen, hanem tizenkét európai fővárosban is hasonló megmozdulást készül szervezni. A néma tüntetők fáklyával vagy gyertyával a román nagykövetségek elé vonulnának, ahol a vásárhelyi egyetem diákjai és tanárai közötti egyenjogúságért imádkoznának. (Nincs keletje a fizetéses helyeknek. Miután a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen csak politikai nyomásra, az oktatási minisztérium utólagos, rendkívüli beleegyezésével sikerült a magyar tagozat általános orvosi karának negyven fizetéses helyet biztosítani, kiderült, hogy a felvételizők körében nincs igény erre. Míg a román diákok betöltötték mind a nyolcvan helyet, a magyar jelentkezők közül csak harmincan éltek ezzel a jogukkal. Az érintettek a magas tandíjakra hivatkozva utasították el a pénzért való tanulás lehetőségét. Brassai Attila a gyógyszertan tanszék vezető professzora a napokban felhívást intézett a tandíjköteles hallgatók támogatására. Egy átlagos anyagi helyzetben levő családnak az egész évi tandíj kifizetése nem könnyű – hangsúlyozta Brassai, hozzátéve, egész évben várják a felajánlásokat. Azoknak is jól jön a segítség, akik vállalták, hogy fizetnek, hiszen a beiratkozáskor 2 ezer lejt le kell pengetniük.) Krónika (Kolozsvár)

2011. augusztus 9.

Megtartják a MOGYE miatti tiltakozást Vásárhelyen
Vállalja a hatóságokkal vívott csatát a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE), amely a rendőrségi tiltás és polgármesteri fenyegetőzés ellenére megszervezi a csütörtök estére tervezett főtéri körmenetet Marosvásárhelyen.
tervek szerint az imával egybekötött tiltakozó akciót azonos időpontban, Marosvásárhelyen kívül, Európa tizenkét fővárosában szerveznék meg, köztük Budapesten is. A többnyire egyetemi tanárokat tömörítő civil szervezet a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar pedagógusait és diákjait ért sorozatos diszkriminációra kívánja felhívni a közvélemény figyelmét. A RMOGYKE elsősorban az egyetem román többségű szenátusának a magyar tagozat megalakulása ellen irányuló akciója miatt tiltakozik.
Az augusztus 11-ei körmenet szervezését a RMOGYKE időben, július 15-én írásban jelezte. A városháza keretében működő, többnyire rendőrökből és csendőrökből álló, az elmúlt csütörtökön összeült illetékes bizottság azonban nem engedélyezte az akciót. Mind Valentin Bretfelean bizottsági elnök, mind Dorin Florea polgármester a magyarok jogainak tiszteletben tartására hivatkozott, mondván, egy ilyen típusú körmenet csak szítaná az etnikai feszültségeket. Hivatalosan a városháza formai hibákra hivatkozva utasította el az engedély kibocsátását. A bizottság szerint a RMOGYKE lényegében nem is folyamodott engedélyért, beadványában egyszerűen bejelentette szándékát. „A levelünkhöz csatolt 1991/60-as gyülekezési jogról szóló törvény kimondja, hogy 48 órával előbb bejelentést kell tenni a gyülekezésről. Annak ellenére, hogy az első beadványunk is megfelelt a jogi követelményeknek, nem ellenkeztünk, eleget tettünk a kérésüknek, és másodjára is beadtuk a kérelmet a tiltakozással egybekötött körmenet engedélyeztetésére. Éljünk jogainkkal, gyógyuljunk ki azon félelmünkből, hogy a városunk főterén, az évezredes szülőföldünkön nekünk, a magyaroknak tilos kifejeznünk akaratunkat” – áll a szervezet szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményében.
Ádám Valérián, a RMOGYKE titkára a Krónikának kifejtette, hogy függetlenül az önkormányzat álláspontjától, sor kerül a főtéri körmenetre. „Senki nem szólhat bele, hogy a város magyarsága, a nemzet történelmét képező főtéren, a Kultúrpalota, a volt és jelenlegi városháza előtt nyilvánítsa ki tiltakozását a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen folyó diszkrimináció ellen” – mondta a főszervező, aki szerint sem egy polgármester, sem egy helyi rendőr és cinkosai nem foszthatják meg az erdélyi magyarságot a gyülekezéshez való jogtól és a szólásszabadságtól. Egyébként Ádám Valériánnak az a véleménye, hogy a hatóságok végül mégiscsak engedélyezik a körmenetet. Véleménye szerint a városháza csak azért húzza az időt, hogy fékezze a szervezési munkát, így akadályozva nagyobb tömeg jmegjelenését a városközpontban. A RMOGYKE azonban nem hátrált meg, és még a múlt hét végén hozzálátott a szervezéshez.
Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) tagjai, valamint az egyetem Vásárhelyen vakációzó hallgatói a város legtöbb postaládájába már eljuttatták a körmenetre való meghívás, de közösségi portálokon is terjed a hír. „Ha találkoznak román nemzetiségű szomszédokkal, munkatársakkal bátran hívják föl a figyelmüket, hogy a magyarság követelései nem a románság ellen irányulnak. (…) Ma a románságnak kötelessége felismerni az ősi lakosság által tanúsított befogadó magatartást, és ennek tiszteletében megteremteni az egyenjogúságot” – áll a felhívásban. A RMOGYKE közlése szerint mivel az egyházak képviselői csak a rendezvény engedélyezése esetén hajlandók részt venni a tiltakozó megmozduláson, városházi jóváhagyás hiányában ezt a vártemplom udvarán tartják meg, szükség esetén a szervezők mindenkit odairányítanak majd a főtérről.
Szucher Ervin. Krónika (Kolozsvár)

2011. augusztus 10.

Marosvásárhelyi háborgás a hátrányos megkülönböztetés ellen
Holnap este 7 és 9 óra között a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) és a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) tiltakozással egybekötött körmenetet szervez Marosvásárhelyen...
...annak ellenére, hogy Dorin Florea polgármester formai hibákra hivatkozva ezt elutasította, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen a román szenátusi többség pedig az idei felvételi vizsgák és az egyetemi felvételik lebonyolításában a magyar felvételizőket súlyosan érintő diszkriminatív döntéseket szavazott meg. Marosvásárhelyen idén az általános orvosi szakra 528 román és 274 magyar diák jelentkezett. Az általános orvosi, gyógyszerészeti, illetve fogorvosi fakultáson az egyetem 50–50 százalékos arányban biztosít tandíjmentes helyeket a magyarul, illetve románul tanuló diákok számára, a fizetéses helyeket a román többségű szenátus határozata értelmében az elért média függvényében lehet elfoglalni, függetlenül attól, hogy milyen nyelven folytatják majd tanulmányaikat a fiatalok. A tanügyi törvény előírásai szerint az egyetem vezetősége arról dönthetett, hogy a tandíjas helyeket a román és magyar diákok között egyenlő arányban vagy a média csökkenő sorrendjében osztja el. Az idén a szenátus a média csökkenő sorrendje mellett döntött, és ennek következménye, hogy a magyar diákok elestek a tandíjas továbbtanulás lehetőségétől.
Emellett az évek során az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem folyamatosan diszkriminatív bánásmódnak volt és van kitéve, az 1962-ben pártrendeletre kétnyelvűvé alakított intézmény számára nem tették lehetővé, hogy önálló, saját költségvetéssel és meghatározott számú hellyel rendelkező tagozattá váljék.
A MOGYE története jól példázza az erdélyi magyarság kiszorításának és kisemmizésének tudatosan megtervezett folyamatát. A második bécsi döntés következtében Kolozsváron újjáalakult a Ferenc József Tudományegyetem. 1945-ben Nagyszebenből Kolozsvárra költöztették az I. Ferdinánd király Tudományegyetemet. Azzal az ürüggyel, hogy a kolozsvári klinikákon nem volt elegendő hely, az orvosi kart áthelyezték Marosvásárhelyre. Ez volt tulajdonképpen a Kolozsvár mint a magyar egyetemi oktatás melegágya, históriai hagyományainak elsorvasztásához vezető első lépések egyike. 1948-ban a tanügyi reform a marosvásárhelyi orvosi kart leválasztotta a Bolyai Egyetemről, és fokozatosan semmibe vették azokat a törvényrendeleteket, amelyek szerint az egyetemet a magyar kisebbség számára hozták létre, és bevezették a kétnyelvű oktatást. A magyar diákok létszáma az évek során fokozatosan csökkent. 1963-ban 88 végzős közül 81 magyar, 2 román és 5 más nemzetiségű volt, 1994-ben 240 végzős közül csak 28 volt magyar, 211 román szerzett diplomát és 1 más nemzetiségű volt.
1990-ben, a romániai fordulat után az egyetem magyar hallgatói sztrájkba kezdtek. Ehhez később a tanárok is csatlakoztak, de Marosvásárhely "fekete márciusa" ezt a jogkövetelő megmozdulást is lesöpörte a tárgyalások asztaláról. Közben a magyar oktatók aránya is fokozatosan csökkent, az újonnan létrehozott szakok zöme – kivéve az általános orvosi asszisztensképzést és a bábaképzést – csak román nyelven indult. A MOGYE magyarországi diákjainak is román nyelven kell államvizsgázniuk. A szenátus kétharmados többségű román szavazógépezet, és az már az orcátlanság határát súrolja, hogy a jelenlegi szenátus tagjainak többsége magyar oktatók által vált jó nevű szakemberré, s ők azok, akik a tanügyi törvénynek a magyarságra nézvést kedvező rendelkezéseit is ellenünk fordítják.
Az olló és posztó ebben a kérdésben is a magyarság politikai képviseletének a kezében, tőlük is függ, hogy a hátrányos megkülönböztetések sorozatának kitett egyetemiek ügye, a magyarság ügye mellé állnak-e.
Sylvester Lajos. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. augusztus 11.

A polgármester egyetért az engedélyező bizottsággal:
"Marosvásárhelyen nem lehet érzelmi felvonulást szervezni!"
Nem engedélyezték a Romániai Magyar Orvos és Gyógyszerész Képzésért Egyesület (RMOGYKE) és a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) által ma estére tervezett tiltakozó körmenetet a város főterén. Dorin Florea polgármester az engedélyező bizottság javaslata alapján elutasította a szervezők kérelmét, őket téve felelőssé, ha engedély híján mégis tüntetni fognak és a tüntetésen incidensek történnek.
Közel két órát tartott tegnap a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal engedélyező bizottságának ülése, amelynek a Romániai Magyar Orvos és Gyógyszerész Képzésért Egyesület (RMOGYKE) és a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) képviselői által benyújtott kérelmet kellett elbírálnia. A múlt héten benyújtott beadványban a ma estére tervezett békés, gyertyás körmenetről értesítették az önkormányzatot, jóváhagyást kérve a felvonulásra, amelyen a történelmi egyházak vezetői is jelen lettek volna. A szervezők a körmenettel szerették volna a közvélemény és a politikum figyelmét felhívni a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem szenátusának román nemzetiségű tagjai által elkövetett törvénysértésre, ugyanakkor az önálló magyar tagozat létrehozását támogatták volna. A szervezőbizottság részéről dr. Kincses Előd ügyvéd és Ádám Valérián vett részt a megbeszélésen, a sajtó képviselőit nem engedték be a terembe. Az engedélyező bizottság tagjai, arra hivatkozva, hogy az egyetemi autonómia keretében az egyetem dönti el, hogy hogyan működik, illetve a tömegek érzelmi megnyilvánulását, a forgalom megbénítását el kell kerülni a főtéren, elutasították a szervezők kérelmét, ugyanezt javasolva a polgármesternek.
A teremből kijövet dr. Kincses Előd elmondta: a bizottság azt indítványozta a polgármesternek, hogy ne hagyja jóvá a demonstrációt. "A bizottság tagjai a 60-as, a népgyűlések megtartására vonatkozó törvény 8. szakasza értelmében kérhették volna, hogy módosítsunk bizonyos dolgokat a bejelentésünkben, de semmi esetre sem jogosultak betiltani a tüntetést, mert a törvény 9. szakasza pontosan meghatározza, melyek azok az esetek, amikor egy tüntetést be lehet tiltani – pl. ha fasiszta, kommunista, rasszista, sovén és terrorista, diverziós célokat akarnak népszerűsíteni vagy ha államcsínyt akarnak elkövetni, ha az erkölcs, az állambiztonság és az állampolgárok jogait és szabadságjogait veszélyeztetné a gyűlés – azonban a szóban forgó tüntetés semmi esetre sem tartozik ezek közé… Mi annyit kérünk, hogy a MOGYE szenátusa méltóztassa tiszteletben tartani a 2011. évi 1-es tanügyi törvénynek a kisebbségi, multikulturális egyetemre vonatkozó szabályait. A kérvényünkre választ nem kaptunk a 48 órás határidőn belül, ez is azt bizonyítja, hogy a polgármester a törvényesség betartása szempontjából nem a legjobb példa a MOGYE szenátusa számára" – jelentette ki az ügyvéd. A sajtó megkeresésére dr. Dorin Florea polgármester kifejtette, a polgármesteri hivatalnak nincs semmilyen köze a MOGYE ügyeihez, a körmenet szervezőinek azt ajánlotta, nyújtsanak be beadványt a prefektusnak, aki majd továbbítja a kormánynak és az oktatási miniszternek.
"Én személyesen támogatom a MOGYE-t, ahol színvonalas oktatásnak kell folynia. Egyforma mértékben támogatom a magyar-román tagozatot, azt kívánom, hogy az egyetem oktatói, vezetői bölcsen járjanak el. Bármikor hajlandó vagyok párbeszédet folytatni erről. A tüntetés szervezői értsék meg, hogy nem engedélyezünk semmiféle érzelmi alapú demonstrációt. Marosvásárhely főtere nem a gyűlöletre való uszítás helyszíne. Láttuk, az érzelmek mit okoztak, és nem oldódott meg semmi. Mindegy, hogy ki kér engedélyt, nem adunk teret az ilyen megnyilvánulásoknak. A szervezők felelősek, ha mégis tüntetni fognak az emberek, és viselniük kell a törvényes következményeket" – jelentette ki Florea. A polgármesteri hivatalban Dorin Florea tegnap fogadta dr. Kelemen Atilla megyei RMDSZ-elnököt és Szabó Árpádot, a megyei tanács alelnökét. A megbeszélésről kijövet Kelemen Atilla az újságírók kérdésére elmondta, a polgármesterrel PD-L elnöki minőségében tárgyaltak.
"A MOGYE magyar tagozatának létrehozása ügyében a tanügyminiszternek kell döntenie, olyan értelmű rendeletet kibocsátania, hogy az egyetem szenátusában kétharmados többséggel hozzanak döntéseket, nem fele plusz eggyel. Az egyensúlyt meg kell tartani, bölcsességgel, empátiával, hisz mindkét tagozatnak minőségi oktatást kell biztosítania, a román kádereknek sem lehet érdeke elsorvasztani a magyar oktatást. Nem hiszek a körmenetekben, a dolgokat másként kell megoldani, de körmeneteket mindenhol szerveznek, ezért arra kell vigyázni, hogy ne fajuljon el a tüntetés, amint az például Londonban történt. Dorin Florea azt mondta, megérti érveinket, de nem tőle függ a probléma megoldása, azonban támogatja a kétharmados döntés bevezetését a szenátus részére. Ebben az ügyben a szaktárcának kell a sarkára állnia, nem pedig az egyetemi autonómia mögé bújni" – jelentette ki.
Ádám Valérián, a RMOGYKE képviseletében hangsúlyozta, az egyetem szenátusa sértette meg az oktatási törvényt, júniustól augusztus 11-ig ezt a problémát megoldhatták volna. Reményét fejezte ki, hogy a felvonulásra minél többen elmennek.
"Ha a polgármester jóváhagyja, legális lesz, ha nem, akkor is törvényes a körmenet, mert mi nem szegtük meg a törvényt. Békés tüntetést akarunk, ha lesz incidens, akkor ezért a rendfenntartók a felelősek, mert mi idejében jeleztük a felvonulási szándékunkat, törvényesen jártunk el" – tette hozzá. Tegnap délben Ádám Valérián a sajtónak még azt nyilatkozta, hogy az engedély elutasítása ellenére is megszervezik a tüntetést a városháza előtt, arra azonban nem tudott válaszolni, hogy az egyházvezetők részt vesznek-e ilyen feltételek mellett a tüntetésen.
– A Romániai Magyar Orvos és Gyógyszerész Képzésért Egyesület (RMOGYKE) és a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) vezetősége tegnap délután úgy döntött, nem kíván törvénysértést elkövetni azzal, hogy a betiltott rendezvényre összehívja a magyarságot. A kialakult helyzetben a református Vártemplom udvarán 19 órától tartják meg az összejövetelt. Az egyházak, felekezetek helyi vezetői méltóságteljes, emlékezetes imaestét tartanak népünk jogaiért és az anyanyelvünkön való tanulás korlátlan szabadságáért. Az összejövetelen megfogalmaznánk, hogy milyen további lépésekre van lehetőség a MOGYE magyar tagozatának önállóságáért – áll abban a közleményben, melyet lapzártakor juttattak el szerkesztőségünkbe.
Antalfi Imola. Népújság (Marosvásárhely)

2011. augusztus 12.

Az anyanyelvi oktatás bővítését követelték a vásárhelyi magyarok
Ne féljenek a magyarok! Nem szabad félnünk kivívni nyelvi, oktatási jogainkat – hangsúlyozta csütörtökön este Ádám Valérián, a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) ügyvezetője a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) diszkriminatív chartája ellen rendezett marosvásárhelyi tiltakozó megmozduláson. A református Vártemplomba összehívott imaesten összesereglett több száz résztvevő előtt tartott beszédében Ádám Valérián toleranciára szólította a Maros-parti város, valamint a MOGYE többségi vezetőségét, emlékeztetve: a hatvanas években a megyeszékhelyre telepedett románokat nagy szeretettel fogadta az akkor még többségben lévő magyar lakosság.
Elítélték a diszkriminációt. Az imaest szónokai egyenlőséget követeltek a MOGYE magyar diákjai és tanárai számára
Ötvös József vártemplomi lelkész, a Marosi Református Egyházmegye esperese többek között a leendő orvosok gyógyító hivatásának jelentőségét hangsúlyozva érvelt az anyanyelvű oktatás bővítésének szükségessége mellett, arra buzdítva a marosvásárhelyi, erdélyi magyarokat, hogy együttműködve és ne egymás ellen fordulva küzdjenek a kisebbségi jogok kiharcolásáért. Kincses-Ajtay Mária, a MOGYE professzora, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) elnöke felszólította az oktatási minisztériumot, ne hagyja jóvá az egyetemi chartát, ez ugyanis szerinte az intézmény magyar tagozata elsorvasztásának befejezését jelentené. Benedek István orvos, az RMDSZ városi szervezetének elnöke leszögezte: reális orvosképzés nem létezhet magyar tagozat nélkül. A szervezők vidofelvételeken idézték fel a hallgatóságnak a MOGYE falain belül az elmúlt hetekben hozott döntéseket, beleértve a charta elfogadását és a költségtérítéses helyeknek a magyar diákoktól történő megvonását. A Vártemplom udvarán elhelyezett feliratok eközben egyenlőséget, teljes körű magyar oktatást követeltek a MOGYE-n, továbbá azt hirdették, hogy az egyetemi autonómia nevében nem lehet megsérteni az ország törvényeit. Az imaest végén különben Ádám Valérián úgy fogalmazott: a tiltakozók ezúttal a magyar oktatás egyenjogúságáért szálltak síkra, és eltekintettek Marosvásárhely főterének „visszafoglalásától”.
Ezzel egy időben a MOGYE ügyében rendezett tiltakozás kapcsán Tőkés László EMNT-elnök és Toró T. Tibor ügyvezető elnök csütörtökön kiadott közleményében bírálta, hogy az egyetem szenátusának többségi része – saját szabályainak felrúgásával – a magyar oktatók és hallgatók példás összefogása és tiltakozása ellenére olyan egyetemi chartát fogadott el, amely még az eddigi helyzethez képest is visszalépést jelent. Az EMNT vezetői szerint az erdélyi magyar orvosképzés nemzetstratégiai jelentőségű, így a szervezet számára az egyetlen elfogadható megoldás, „nemzeti minimum” ennek teljes szintű és önálló tagozatként való megszervezése és működtetése. Tőkésék szerint ebben a kérdésben az RMDSZ-nek nem szabadna „lapítania vagy merő taktikázásra szorítkoznia”, hiszen felértékelődik a szövetség kormányzati pozíciója, kiemelt módon pedig az oktatási tárca tevékenységét felügyelő Markó Béla miniszterelnök-helyettes felelőssége. Az EMNT vezetősége elítéli a MOGYE többségi vezetőinek „szűklátókörűségét és törvénybe ütköző szabálytalanságait”, ezen túlmenően felszólítja az RMDSZ vezetőségét: kormányzati eszközei birtokában akadályozza meg az egyetemi charta jogerőre emelését, és tegye koalíciós szerepvállalása fennmaradásának feltételévé az állami egyetemek magyar tagozatainak létrehozását.
Mint ismeretes, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen az új román oktatási törvény biztosította lehetőségek ellenére az intézmény román többségű szenátusa júniusban megakadályozta a magyar intézetek létrehozását. Júliusban az okozott felháborodást, hogy az általános orvosi karon a 80 költségtérítéses hely mindegyikét a román tagozatra felvételiző diákok kapták meg. Ezt később korrigálták, 40 helyet biztosítva a magyar tagozatnak. A RMOGYKE és a kolozsvári állami magyar nyelvű egyetem újbóli létrehozásáért tevékenykedő Bolyai Kezdeményező Bizottság még júliusban kérvényezte Dorin Florea polgármesternél a csütörtöki főtéri megmozdulás engedélyezését. Az önkormányzat illetékes bizottsága előbb azzal az indokkal utasította el a kérelmet, hogy a felsőoktatási intézmény belügyeire az egyetemi autonómia keretein belül, nem pedig az utcán kell választ keresni, majd az újabb folyamodványt a fasiszta, kommunista, rasszista és soviniszta jellegű, illetve az ország biztonságát veszélyeztető rendezvények korlátozásáról szóló törvénycikkelyre hivatkozva söpörte le az asztalról. Krónika (Kolozsvár)

2011. augusztus 12.

Beindult a kampány!
Politikai pengeváltás a MOGYE kapcsán
Tegnap Cornel Briscaru, a Szociáldemokrata Párt megyei ügyvezető titkára kijelentette: a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen kialakult konfliktus hátterében dr. Benedek István professzor, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke, illetve dr. Dorin Florea, a Demokrata-Liberális Párt megyei elnöke, országos alelnöke áll, akik feszültségkeltéssel akarnak politikai tőkét kovácsolni maguknak a jövő évben sorra kerülő helyhatósági választásokra.
Briscaru szerint általában az orvosi egyetemen történő problémák mögött a két testvér, dr. Benedek István és dr. Benedek Imre található. A jelenlegi helyzetet pedig a két kormánypárti politikus – akik egyébként szerinte nagyon jó barátok – saját politikai céljaik elérésére kívánja felhasználni.
"Hülyeségekkel foglalkozik"
Lapunk megkeresésére dr. Benedek István, az RMDSZ marosvásárhelyi elnöke kijelentette:
– Elsősorban azt szeretném mondani, hogy a jelek szerint Briscaru még nem ismeri Vásárhelyt, ugyanis Botosani- ból jött ide, de nem ismeri az orvosi egyetem szenátusát sem, mert ha ismerné, tudnia kellene, hogy sem Imre, sem én nem vagyunk tagja a szenátusnak, így nem is lehet közünk vagy beleszólásunk az egyetem életébe.
Ennek ellenére, persze, van véleményem a dologról. Szerintem olyan helyzet alakult ki, amelyet az egyetem nem kezelt időben és kellőképpen, ami hatással van a város közéletére és közhangula- tára. Aki elolvasta a chartát, láthatja, hogy diszkriminatív intézkedéseket tartalmaz, magyarellenes határozatok vannak benne, lásd a felvételit, annak ellenére, hogy az RMDSZ közbelépése nyomán meghirdették a negyven fizetéses helyet.
A kialakult konfliktus a rossz menedzsment eredménye, feszültséget okozott, a kezelése azonban nem a városra tartozik, nem a polgármesteri hivatal vagy a tanács dolga megoldani.
– Hogyan kommentálja azt a kijelentést, hogy ön és a polgármester jó barátok, és politikai céljaik elérése érdekében keltenek feszültséget a MOGYE-n?
– Persze, hogy jó barátok vagyunk, vele ebédelek, vele vacsorázom. Komolyra fordítva, fel is vállalom ezt a barátságot, ha ezáltal közösen megoldjuk a város problémáit, vagy ha elérjük például, hogy magyar polgármestere legyen Vásárhelynek.
Ami pedig a politikai tőkét illeti, én nem akarok polgármester lenni, hacsak nem kényszerítenek erre a körülmények. Van egy szakmám, nem mint Briscarunak, aki egyik pártból a másikba tántorog, és hülyeségekkel foglalkozik.
Beteg elme szüleménye
Claudiu Maior alpolgármester: – Csupán egy beteg ember agyában születhet ilyen gondolat, aki nem élt Vásárhelyen, hanem egy eldugott faluból jött, csak egy ilyen ember gondolhatja, hogy az RMDSZ és a PD-L feszültséget akarna kelteni Vásárhelyen. Sajnos, csak a vásárhelyiek tudják, mi történt itt évekkel ezelőtt. Az Új Jobboldal fél éve kért engedélyt bizonyos tüntetésre, de megtiltottuk neki. Ugyanígy elutasítottuk egy civil szervezetnek a főtér lezárására vonatkozó kérését, s azt tanácsoltuk, tegyék ezt a MOGYE-n, mert az egyetemre tartozik.
Ami a híreszteléseket illeti, olyan emberekről van szó, akik egész nyáron unatkoznak, meg kell szokják a marosvásárhelyiek, mert jön a választási kampány, s egyre gyakrabban hallatják majd a hangjukat.
Mózes Edith. Népújság (Marosvásárhely)

2011. augusztus 25.

Hírsaláta
Tilos a gyülekezés! A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal és a helyi rendőrség úgy döntött, hogy a MOGYE mellett tüntetők nem vonulhatnak csoportosan végig a főtéren, s már három személyt csoportnak tekintenek. A tiltakozók ezért úgy döntöttek, egymást felváltva, kettesével sétálnak naponta többször is a főtéren, kissé huzamosabban elidőzve a polgármesteri hivatal előtt, mintegy üzenve Dorin Florea polgármesternek, hogy a törvényeket Romániában is be kell tartani. Florea polgármester és a rendőrség döntése szöges ellentétben áll a gyülekezési szabadság jogával, s Ceauşescu bukása óta nem volt példa ilyenszerű intézkedésre Romániában.
Összefogni, ahogy az RMDSZ diktálja. Tárgyalni kíván a közös polgármesterjelölt indításáról az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az RMDSZ Kolozsváron. Gergely Balázs, az EMNT közép-erdélyi régióelnöke a Krónika érdeklődésére úgy nyilatkozott: az elmúlt héten lezajlott Kolozsvári Magyar Napok sikere is bizonyította, hogy "hihetetlen erő van abban, ha egyenrangú félként összefog a két szervezet" – írja a Szabadság. Az ötlet kitűnő, megvalósítása nehezebb, Marosvásárhelyen már hónapok óta erről folyik a vita, Vass Levente személyében közös jelölt is lenne, s bár az RMDSZ úton-útfélen azt nyilatkozza, egyetért a közös jelöltállítással, ragaszkodik ahhoz, hogy a polgármesterjelöltet az RMDSZ adja. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. szeptember 5.

Az első ünnepélyesre sikeredett kongresszusát tartotta az MPP
Kövér Lászlót, a magyar Országgyűlés fideszes elnökét választotta tiszteletbeli elnökévé a Magyar Polgári Párt (MPP) a hétvégén, Marosvásárhelyen megrendezett harmadik országos kongresszusán. A hétvégi munkálatok az erdélyi magyar rendszerváltás szükségességének a kinyilatkoztatása jegyében zajlottak, a kongresszus fő célja a jövő évi önkormányzati választásokra való felkészülés előkészítése volt. Szász Jenő, az MPP elnöke beszédében kifejtette, hogy pártja a romániai önkormányzati választásokon az RMDSZ ellenében úgynevezett nemzeti alternatívát kíván nyújtani, és ennek érdekében az MPP kész együttműködni az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal, valamint a Székely Nemzeti Tanáccsal.
Röpke fél óra alatt öt határozatot és egy politikai nyilatkozatot fogadtak el Magyar Polgári Párt hétvégi országos tanácskozásának küldöttei, mielőtt a hatodik és egyben utolsó határozat szavazásához érkeztek volna. Az addigi két-három tartózkodó vagy éppenséggel ellenszavazó is igennel voksolt ezúttal, mi több: állva, tapsolva nyomatékosította döntését. Terítéken a párt tiszteletbeli elnökének megválasztása szerepelt, aki Szász Jenő elnök javaslatára Kövér László, a magyar országgyűlés elnöke lett. A fideszes politikus meghatódva és büszkén fogadta az MPP ajánlatát. „Erkölcsi kötelességem volt elfogadni” – fogalmazott új tisztségéről, a kongresszusról kijövet Kövér, akinek az MPP iránti szimpátiája nem új keletű. „Ez nem egy újabb funkció, hanem egy újabb kapocs, amely ehhez a politikai közösséghez fűz. A polgári alakulatban nagyon sok hasonlóságot vélek felfedezni azzal a fideszes közösséggel, amelynek én a tagja vagyok” – tette hozzá az anyaországi kormánypárt második embere.
Terítéken az RMDSZ és a leváltása
A polgáriak harmadik országos tanácsa, az előző két, botrányosra sikeredett kongresszus után ünnepélyes eseménnyé sikeredett. A parttalan viták, hangzatos sértegetések, látványos kivonulások helyét ezúttal a pártfegyelmet jelző egyetértés, összeborulás és vastaps vette át. Az alakulat elnöke, Szász Jenő is elsöprő sikert aratott az erdélyi magyar rendszerváltás szükségességéről tartott politikai beszámolójával. Az elnök, aki Márton Áron püspök, a közösségi szabadságra buzdító szavaival kezdte mondandóját, ezúttal is hamar átnyergelt kedvenc témájára, és az RMDSZ ostorozására építette beszédét.
„Az RMDSZ népnyúzó, ciános politikáját le kell váltani!” – jelentette ki, miközben az erdélyi magyar rendszerváltást sürgette. „Célunk az erdélyi magyar erkölcsi többség megerősítése, a nemzeti alternatíva felállítása, amely a nemzeti és keresztény értékközösségen túl képes megszólítani a keresztény gondolkodás jegyében mindazon társadalmi rétegeket – a kisnyugdíjasokat, a bérük megcsonkítása által megkárosított pedagógusokat, egészségügyben, oktatásban, kultúrában, közszférában dolgozókat, munkanélkülieket, a jövőjüket reményvesztetten fürkésző fiatalokat, a ki és elvándorlásra kényszerített honfitársainkat – akiket a társadalom peremére sodort az elmúlt években az RMDSZ-PSD, RMDSZ-PNL vagy az éppen ma regnáló RMDSZ-PDL kormány” – mondta az MPP országos elnöke.
Se román zászló, se román himnusz
A szervezők nem voltak hajlandók kitenni a magyar-, székely- és pártzászlók mellé a román trikolórt. Ugyanígy csak a magyar és a székely himnuszt énekelték el, annak ellenére, hogy a Maros megyei önkormányzat RMDSZ-es elnöke, Lokodi Edit Emőke azzal a feltétellel bocsátotta a polgáriak rendelkezésére a Kultúrpalotát, ha hajlandók elénekelni az ország himnuszát is. A tanácselnök írásban közölte a bérbeadási feltételt.
Szász Jenő ismételten kifejtette: ő és alakulata hiszik, hogy az erdélyi magyarság változást akar, az elhibázott két évtizedes baloldali politizálás helyett a testvérharcok megszüntetését és egy nemzeti alternatíva felállítását akarja. Ennek jegyében a teremben mindössze egy alelnök révén képviseltetett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácshoz és Tőkés Lászlóhoz fordult az MPP elnöke, abbéli reményét fejezve ki, hogy „összenő, ami összetartozik”.
Autonómia és európai Románia
A szintén egyhangúlag elfogadott politikai nyilatkozatban a Magyar Polgári Párt alternatívát és jövőképet kínál az általa sikertelennek nevezett húszéves, baloldali egyeduralomra. „Az MPP szövetségre kíván lépni mindazokkal, akik célul tűzték ki a kommunizmusból megörökölt, vagy a posztkommunista korszakban kialakult demokrácia-deficit megszüntetését, mind Románia politikai rendszerének egészére, mind az erdélyi magyar közélet sajátos viszonyaira nézve” – áll a nyilatkozatban. Célként Székelyföld autonómiáját, értékeit, nyelvét, kultúráját megőrizni tudó, gyarapodó és élni akaró erdélyi magyarságot akarnak, mely egy dinamikusan fejlődő, európai Romániában találná meg a helyét.
„Hisszük, hogy a szabadság, nemzet, család, erdélyiség, autonómia és keresztény gondolkodás értékei képezik erdélyi magyar közösségünk erkölcsi többségének alapját” – szögezik le a dokumentum megfogalmazói.
A kongresszuson jelen volt többek között Balczó Zoltán, a Jobbik alelnöke, illetve Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke és Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének vezetője.
Több román vendég, mint RMDSZ-es
A marosvásárhelyi kongresszuson több román vendég foglalt helyet a Kultúrpalota nagytermében, mint RMDSZ-es meghívott. Míg a szövetség részéről mindössze a Kereszténydemokrata Platform elnöke, Kelemen Kálmán tisztelte meg jelenlétével az MPP-t, román oldalról Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke és Claudiu Maior, Marosvásárhely alpolgármestere üdvözölte az országos tanácskozás munkálatait. Utóbbi a PDL országos alelnökének és a város alpolgármesterének, Dorin Floreának az üdvözlő szavait is tolmácsolta. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke levélben jelezte, hogy egyéb elfoglaltsága miatt nem vehet részt a rendezvényen.
Wass-Akarat díjak a kitartó munkáért
A párt Wass-Akarat díjban részesítette a gazdaság, kultúra és közösségépítés területén kitűnt Kolozs megyei szervezetét, a sajtóbeli- és írói munkásságában hűséget és egyenességet tanúsító Csép Sándort, valamint a hivatali magyar nyelv bevezetését még a helyhatósági törvény megjelenése előtt szorgalmazó Fodor Imrét, Marosvásárhely egykori polgármesterét.
Szucher Ervin. Krónika (Kolozsvár)

2011. szeptember 21.

Etnikai vitát szít az iskolanévadás Marosvásárhelyen
Marosvásárhely múlt század eleji polgármesteréről, Bernády Györgyről kell elnevezni a 2-es általános iskolát – jelentette ki a Krónikának Dorin Florea polgármester. Az elmúlt hetekben a Szociáldemokrata Párt (PSD), majd az RMDSZ is aláírásgyűjtésbe kezdett a tanintézet elnevezése kapcsán. A PSD Ceauşescu tavaly elhunyt udvari költőjéről, Adrian Păunescuról szerette volna elneveztetni a belvárosi iskolát, az RMDSZ viszont szeretné, ha végre egy helyi általános iskola is magyar személyiség nevét viselné.
Lapunk úgy értesült, az etnikai vita elkerülése érdekében a tanintézet vezetősége a semmitmondó Belvárosi Iskola nevet javasolja
A szövetség helyi képviselői szerint a 2-es számú általános iskolát a városépítőként emlegetett Bernády Györgyről kellene elnevezni. Megtudtuk: mindkét szervezet jól halad az aláírásgyűjtéssel. Míg a szociáldemokraták házról házra járnak, a szövetség a körzeti elnökökön keresztül próbál minél több támogatót szerezni. Újabban a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) aktivistái és a Dózsa György utcai iskolába járó magyar gyerekek szülei is támogatják a kezdeményezést. A szülők petíciót fogalmaztak meg, melyben arra szólítják fel az RMDSZ helyi és országos vezetőségét, hogy az aláírásgyűjtés helyett határozott politikai lépéseket tegyenek a cél érdekében. A felhívás kezdeményezői úgy vélik, a rendszerváltás utáni iskolai névadások kapcsán rendszerint politikai alapon született döntés, talán ez is az oka annak, hogy a régebben számokkal ellátott, mostanra neveket viselő iskolák között Marosvásárhelyen egyetlen magyar elnevezésű intézmény sem létezik. Jelenleg négy kivétellel valamennyi tanintézetet román személyiségről neveztek el, többnyire olyanokról, akiknek semmi közük nem volt a városhoz.
A többi négy közül az egyiket Európának nevezték el, egy másik, ahol német tagozat is működik, Friedrich Schiller költő nevét vette fel, míg kettőt még mindig számmal jelölnek. „A szülők úgy vélik, hogy az RMDSZ által elindított aláírásgyűjtés nem hatékony politikai lobbi, sokkal inkább civil akciónak tekintik. Az elmúlt két évtized sikertelenségei miatt jelen helyzetben sokkal erőteljesebb politikai lépések megtételére van szükség ahhoz, hogy eredményeket lehessen felmutatni” – áll többek között a szülők által aláírt levélben. Évekkel ezelőtt, a Schiller-iskola névadó ünnepélyén Dorin Florea kijelentette, hogy annak örülne, ha végre egy iskolát magyar személyiségről is elneveznének. Kérdésünkre, hogy most, amikor erre komoly esély mutatkozik, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) megyei elnökeként támogatja-e az ötletet politikai vonalon, kitérő választ adott.
Azt viszont elmondta, hogy ha a múlt század elején a belvárosi iskolát Bernády alapította, akkor a tanintézet kétségtelenül az ő nevét kellene hogy viselje. A polgármester viszont hozzátette, Păunescut sem szabad lebecsülni, az ő szobrának is meg lenne a helye a Tudor negyedi ortodox templom előtt. Felettesével szemben a PDL önkormányzati képviselője Dumitru Matei megyei főtanfelügyelő nem támogatja a magyar fél kérését. A politikus-tanár előbb azt nyilatkozta, hogy nem tud a Bernády–Păunescu-vitáról, majd kijelentette, hogy mindez csak sajtóspekuláció. Kérdésünkre, hogy egyetértene-e azzal, hogy egy vásárhelyi iskolát magyar személyiségről nevezzenek el, a főtanfelügyelő nemmel válaszolt. „A tanfelügyelőségnek van egy névadó bizottsága, oda viszont más javaslat érkezett. Nekem azt kell támogatnom” – szögezte le. Lapunk úgy értesült, az etnikai vita elkerülése érdekében a tanintézet vezetősége a semmitmondó Belvárosi Iskola nevet javasolta az említett bizottságnak.
Szucher Ervin. Krónika (Kolozsvár)

2011. szeptember 25.

Tőkés üdvözli Florea "döntését", miszerint Bernádyról nevezik el a marosvásárhelyi 2-es iskolát
Tőkés László, az EMNT elnöke pénteken úgy nyilatkozott, hogy az, hogy a 2012-es választásokon magyar polgármestere legyen Marosvásárhelynek, az utolsó esély arra, hogy a magyarok megvédjék közösségüket és az iskoláikat.
Az EP alelnöke egy általa aláírt dokumentumot ismertetett, amelyben üdvözli Dorin Florea polgármester „döntését”, miszerint a 2-es számú marosvásárhelyi általános iskola Bernády György nevét viselje.
Ismert tény, hogy a korábban csak számozott, utóbb nevet kapó iskolák közül jelenleg csak egy viseli magyar személyiség nevét. A polgármester bejelentése eleget tesz a magyar közösség kívánságának, és reméljük, hogy nem merülnek fel különböző kitalált okok, amelyek megakadályozzák ezt a névadást – áll a dokumentumban. Ugyancsak eszerint a magyar közösség ereje az együttműködésben és az erdélyi magyar közösség érdekében való cselekvésben, a kicsinyes pártérdekek félretételében áll, és 2012-ben egy magyar polgármester megválasztása Marosvásárhelyen lehet az utolsó lehetőség az itteni magyarság számára, hogy a közösségét és az iskoláit megvédje. Tőkés felhívást intézett valamennyi magyar szervezethez, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt annak érdekében, hogy Marosvásárhely következő polgármestere magyar legyen. Véleménye szerint erre minden esély megvan.
Dorin Florea kedden egy sajtótájékoztató keretében nyilatkozta azt, hogy helyesnek és természetesnek tűnik számára, hogy az általa építetett iskola a volt polgármester, Bernády György nevét viselje. Korábban a PSD azzal a javaslattal állt elő, hogy az oktatási intézménynek Adrian Păunescu nevét adják. Ennek kapcsán Florea hozzátette, hogy annak a lehetőségét sem zárja ki, hogy a nemrég elhunyt költőnek is szobrot állítsanak a városban. (mediafax) Trandindex.ro

2011. október 5.

MOGYE: Marius Paşcan a magyar tagozatot hibáztatja
A magyar tagozat miatt került a második kategóriába a felsőoktatási intézmények rangsorolásakor a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) – mondta tegnap Marius Paşcan Maros megyei prefektus, aki szerint felháborító, hogy a román és a magyar tagozat hétfőn külön tartotta a tanévkezdő ünnepélyt. Marius Paşcan és Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester tegnap felvetette a MOGYE, a Művészeti és a Petru Maior Egyetem egyesülésének lehetőségét Marosvásárhelyi Egyetem néven.
Paşcan szerint a magyar tagozat miatt csökken az oktatás színvonala, mivel nincs elegendő szakember. Mint arról beszámoltunk, az egyetem szenátusa pár hete úgy döntött, nem hosszabbítja meg a nyugdíjas óraadó tanárok szerződését – a tizenöt elbocsátott professzorból kilenc magyar nemzetiségű. A kormánymegbízott a marosvásárhelyi egyetemek vezetőivel tartott tegnapi találkozón úgy vélte, a MOGYE román tagozata első kategóriát, míg a magyar utolsót érdemelne. Elmondta, a magyar intézetek miatti tüntetések csak a feszültséget keltik a lakosság körében, ezekkel „fals problémát kreálnak” a kezdeményezők. Ugyanis az új oktatási törvénnyel szigorú követelmények léptek életbe, amelyek az oktatás minőségére összpontosítanak, míg a tiltakozások épp erről terelik el a figyelmet, vélte a prefektus.
Hangsúlyozta, „a szegregáció helyett az egységet” választja, szerinte a pozitív diszkrimináció a multikulturalitás védelmét, a kultúrák közötti versenyt jelenti, de ennek nem „igazságtalanul” kell történnie. A prefektus úgy vélte, a MOGYE-n nem éri sérelem a magyar oktatókat és diákokat, és a tiltakozások hátterében „politikai érdekek” állnak. Marius Paşcan és Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester egyébként tegnap felvetette a MOGYE, a Művészeti és a Petru Maior Egyetem egyesülésének lehetőségét Marosvásárhelyi Egyetem néven, úgy vélve, ily módon egy erős felsőoktatási intézmény jönne létre.
Alaptalan magyar panasz?
Alaptalanok a MOGYE magyar tagozatát ért sérelmek – jelentette ki Klara Brânzaniuc, az egyetem rektorhelyettese, aki a felsőoktatási intézményt képviselte a prefektussal való tegnapi találkozón. Az orvosi kar dékánja hangsúlyozta, hogy a MOGYE egy multikulturális intézmény, amit az egyetem chartája is tükröz. Hangsúlyozta, az egyetem ragaszkodik hagyományaihoz, ahhoz hogy az elmúlt 65 évben csak itt volt román és magyar orvosképzés, azonban meg kell érteni, hogy ez különbözik minden másfajta képzéstől. „Olyan jellegzetességei vannak, amelyek mindenkinek fel kell vállalni, és amelyeket ha elveszítünk, mindent elveszítünk” – mondta Klara Brânzaniuc, hozzátéve, nem megalapozottak azok a vádak, melyek szerint sérülne a magyar oktatás, azáltal hogy a magyar nyelvet csak az előadótermekben használhatják a diákok, a gyakorlati órákon nem. A külön tartott tanévnyitó kapcsán kifejtette: meglepte, hogy a magyarok külön tanévnyitót szerveztek, ez egy „atipikus” eset, hiszen az angol nyelven tanulók is a nagy, Kultúrpalotában tartott rendezvényen voltak jelen.
Nagy: nincs visszajelzés
A MOGYE magyar tanárai és diákjai egyébként utolsó jelzésnek szánták a külön tanévnyitót. „Ez volt a magyar tanárok és a diákszövetségi vezetők döntése, amit egyszerűen csak közöltünk a rektorral” – mondta el a Krónikának Nagy Örs, Constantin Copotoiu rektor helyettese. Az intézményvezető nem örült a kezdeményezésnek, de nem is próbálta akadályozni, mint mondta, számára természetesebb lett volna, ha mindannyian a Kultúrpalotában gyűlnek össze. Gesztusukkal a hivatalosan mindmáig nem létező magyar tagozatot ért sérelmekre szerették volna felhívni a figyelmet. „Egyelőre semmiféle visszajelzést nem kaptunk. Senki nem áll ki a magyarok mellett, hogy elmondja, miért nem lehet létrehozni a magyar tagozatot vagy vonalat. Mint ahogy a románoknak sem mondják el, hogy az általuk megszavazott egyetemi charta ezért vagy azért törvénybe ütköző.
Ebben a bizonytalanságban tanárnak és diáknak megcsappan a munkakedve, arról nem is beszélve, hogy így még nehezebb lesz utánpótlást toborozni” – fakadt ki lapunknak Nagy Örs. Ismét nyomatékosította: a magyar tanároknak az a kötelessége, hogy oktassanak, a diákoknak meg, hogy tanuljanak. „Egyetemi szinten valamennyi törvényes lehetőséget kimerítettük. Leülhetünk és sztrájkolhatunk, feszíthetjük a húrt, de azzal nem oldunk meg semmit. Ez minket meghalad, csak a politikum tehet még valamit” – szögezte le a rektorhelyettes. Kérdésünkre, hogy a sok tétovázás után mit vár a politikumtól, megismételte: vagy segítséget, vagy érthető magyarázatot arra, hogy, miért nem alkalmazható az oktatási törvény.
Pap Melinda, Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

2011. október 5.

Egyetemi konzorcium Marosvásárhelyen?
A prefektus a multikulturalitás jegyében szeretné
Marius Pascan prefektus kezdeményezésére tárgyaltak tegnap a marosvásárhelyi felsőoktatási intézetek vezetői egy esetleges konzorcium létrehozásáról. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, a Petru Maior Egyetem és a Művészeti Egyetem együttműködéséről lenne szó, Marosvásárhelyi Egyetem néven, amit azonban a MOGYE rektorhelyettese, Nagy Örs professzor nem támogat.
A sajtó képviselői nem vehettek részt azon a több mint kétórás megbeszélésen, amelyen a három szóban forgó felsőoktatási intézet jövőbeni együttműködéséről tárgyaltak. A megbeszélést követően a Petru Maior Egyetem rektora, Liviu Marian nem volt hajlandó nyilatkozni az újságíróknak, a Művészeti Egyetem román nyelvű főintézetének megbízott rektora, Sorin Crisan kijelentette, jó gondolatnak tartja a konzorcium megalakítását – természetesen bizonyos feltételekkel. "Elvi megbeszélést folytattunk az együttműködésről, a következő lépés az kell legyen, hogy az érintett egyetemek vezetősége elemezze ennek a lehetőségeit. A Művészeti Egyetemet a legmagasabb kategóriába sorolták, ami megtisztelő, de kötelez is. Multikulturális egyetem vagyunk, román és magyar főintézetekkel, a szenátusban pedig a charta alapján fele-fele arányban vesznek részt az oktatók és döntenek az egyetem ügyeiről" – mondta. Brânzaniuc Klára, a MOGYE rektorhelyettese szerint az egyetem szenátusának kell döntenie bármilyen, az intézet struktúráját érintő kérdésben, és ez is fog történni.
"Személyesen tájékoztatom a MOGYE rektorát és szenátusát a konzorciummal kapcsolatos javaslatokról, ami három – köztük két multikulturális – egyetemet érint, a döntés majd itt születik meg. Meg kell érteni azonban, hogy nem lehet összehasonlítani egy orvosi egyetemet bármilyen más multikulturális egyetemmel, de ha nem találunk megoldást, mindannyian veszítünk" – tette hozzá, majd a magyar főintézet létesítésére vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva kijelentette: a MOGYE chartatervezetére (a végleges chartát október közepére várják – szerk. megj.) vonatkozó bírálatokat megalapozatlanoknak tartja.
A tárgyaláson meghívottként részt vevő Dorin Florea polgármester szerint egy egyetemi konzorcium létrehozásával az új területi felosztásban felértékelődne Marosvásárhely szerepe, "egy multikulturális egyetemi konzorcium létesítése kötelesség mind a román, mind a magyar polgárokkal szemben" – tette hozzá.
Marius Pascan szerint az egyetemi versenyképesség növelése a cél, és a helyi egyetemek kell együttműködjenek, nem pedig a különböző városok felsőoktatási intézeteivel kell konzorciumot alkotni. "Annak ellenére, hogy három különböző profilú egyetemről van szó, perspektívában ez a megoldás az életképes, ha nem így történik, akkor a Petru Maior Egyetem a Babes–Bolyai Tudományegyetemmel, illetve a Kolozsvári Műszaki Egyetemmel, a MOGYE a jászvásári vagy a kolozsvári egyetemmel működhet együtt, ezektől kapott ajánlatot. Egy ilyen megoldással a marosvásárhelyi egyetemek befolyása, jelentősége csökkenne" – jelentette ki. Hozzátette: "multikulturális környezet kialakításáért száll síkra", de ehhez "minden érintett jóindulatára szükség van". Újságírói kérdésre kifejtette, ellenzi a szeparatizmust, és elítéli, ami a MOGYE-n történt, ahol a román és a magyar tagozat külön tartotta az évnyitó ünnepséget. Az ilyen "megnyilvánulásokkal" csak a feszültséget keltik a hallgatók között, álproblémákat kreálnak, ami "sokba kerül majd". "Az egységet támogatom, nem a szegregációt. A magyar főintézet miatt sorolták be az orvosi és gyógyszerészeti egyetemet B kategóriába. Ha csak a román tagozat mutatóit vették volna figyelembe, az A kategóriát kapja az egyetem, a magyar tagozat tulajdonképpen a legutolsó, E kategóriát érdemelné, ahogyan jelenleg az emberi erőforrásokkal áll" – jelentette ki Pascan. A Népújság kérdésére, hogy a főintézetek miért működhetnek a Művészeti Egyetem esetében és miért nem a MOGYE-n, illetve nem jó az új tanügyi törvény, amely ezt megengedi, sőt, kötelezővé teszi, a prefektus kifejtette, hogy az orvosképzés és a színészképzés között nagy különbség van, és az orvosoknak érteniük kell a páciensek nyelvén. "Ha a magyarul tanuló hallgató nem ismeri a román szaknyelvet, hogyan tud helyes kórismét felállítani?!" – tette fel a kérdést, majd kérdésünk második felére közölte, "a törvényhez alkalmazkodni kell, ki kell használni, ha számunkra kedvező, ezt az utat kell választani, nem pedig ami számunkra hátrányos".
A Népújság megkeresésére dr. Nagy Örs professzor, a MOGYE rektorhelyettese meglepődve jelentette ki, hogy nem volt tudomása a tegnapi megbeszélésről, de múlt héten elvileg már tárgyalt a konzorcium kérdéséről az egyetem szenátusa, és az az álláspont született, hogy semmiféle ilyen típusú együttműködésre vonatkozó gondolatot nem támogatnak. "Csak azonos profilú egyetemekkel képzelünk el konzorciumot, nem pedig olyanokkal, amelyeken más típusú szakoktatás folyik" – közölte a rektorhelyettes.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)

2011. október 11.

MOGYE: nem a miniszteri kérésre
Nem teljesíthetők a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) chartájának átírására vonatkozó kérések, mivel a tanügyminisztérium által javasolt elképzeléseket a szenátus nem hagyná jóvá – vélekedett Constantin Copotoiu, az egyetem rektora az Agerpres hírügynökségnek adott interjújában.
Hozzátette: a dokumentumot hatályos törvények alapján alkották meg, az elképzelések szerint pedig olyan előírásokkal kellene kibővíteni, amelyek sem a törvénnyel, sem az egyetemi autonómia elvével nem egyeznek. Az intézményvezető úgy véli, a politikai szférának nem kellene beleavatkoznia a MOGYE problémáiba, ezzel ugyanis sérül az új tanügyi törvényben előírt intézményi autonómia. A magyar tagozat külön megszervezett évnyitójával kapcsolatban kifejtette: az érintettek etikai hibát követtek el a döntés meghozatalával.
„A magyar vonal akár hetente szervezhetne ilyen jellegű rendezvényt, a hivatalos évnyitót azonban együtt kellett volna megünnepelnünk. Természetes, hogy mindannyian szembesülünk hiányosságokkal, a román tanárok és diákok csakúgy, mint magyar társaik, de vannak bizonyos általános érvényű elvárások, amelyek mindenkire vonatkoznak” – részletezte a rektor. Hozzátette: noha a február 9-én hatályba lépett tanügyi törvény előírja, hogy a megfelelő életkort betöltött oktatókat azonnal nyugdíjazni kell, az egyetemről mégsem távolítottak el egyetlen tanárt sem. „A nyugdíjazott pedagógusoknak megadtuk a lehetőséget, hogy továbbra is taníthassanak, órabér alapú bérezés ellenében, az intézmény vezetősége ugyanis nem találta elfogadhatónak az érintettek azonnali elbocsátását. A minisztériumtól egyértelmű utasítást kaptunk: ha nem küldjük őket nyugdíjba, a törvény előtt kell felelnünk. A román tagozat esetében is ugyanígy jártunk el” – mutatott rá a professzor.
„Sok az akadály”
Mint mondta, a tanerők hiánya is mindkét tagozaton problémát jelent, leginkább a fogorvosi és gyógyszerészeti szakon. „Az utóbbi 8 évben minden, a magyar tagozat által kérvényezett állást meghirdettünk, annak ellenére hogy a törvény szerint nem lehet etnikai különbséget tenni a felvételizők szempontjából. Idén hat hely maradt üresen a magyar vonalon, sokan részt sem vettek a versenyvizsgákon, a megjelentek pedig nem tettek eleget az elvárt feltételeknek” – magyarázta a rektor. Hangsúlyozta: több kollégájával együtt javasolta egy olyan magyar vonal létrehozását, ahol minden elméleti és gyakorlati óra a kisebbség nyelvén zajlik, ennek eldöntése azonban az egyetem vezetősége és a szenátus feladata, akik nem értettek egyet az elképzeléssel.
A rektor mindemellett úgy véli, a magyar vonal létrehozásának számos más akadálya is van. „Elképzelhetetlen, hogy minden magyar diák saját nyelvén tegye le a doktori vagy rezidensvizsgáját, egyszerűen nem rendelkezünk megfelelő számú szakemberrel, akik a kisebbségi hallgatókkal foglalkozni tudnának. Mindemellett egy külön tagozat infrastrukturális beruházást is feltételez, amelyre jelenleg szintén nincs fedezet. Ezenkívül egy romániai orvos kénytelen a többség nyelvén megtanulni a szakkifejezéseket, csakis így tudja később gyakorolni a szakmáját” – vélekedett Copotoiu. Hozzátette: az etnikai megosztással történő felvételizés sem megoldható, így ugyanis mind a magyar, mind a román diákok esetében fennállna a hátrányos megkülönböztetés lehetősége.
Az egyetem szenátusi bürójának tegnap délután megtartott heti ülésén, mint megtudtuk, nem került szóba a miniszteri utasítás és az esedékes chartamódosítás. Ez egyébként nem is a szűk vezetőség feladatköre. „A rektor kezében a döntés, neki kellene összehívni a szenátust. Lehet húzni az időt, egy-két hetet még halogatni az ügy intézését, de a végtelenségig ez nem mehet így. Gondolom, egy miniszter által aláírt utasítást csak nem lehet semmibe venni – még nálunk sem” – fejtette ki a Krónikának Nagy Örs, a MOGYE rektorhelyettese, hozzátéve, az, ami a marosvásárhelyi egyetemen történik , már egy dél-amerikai szappanoperánál is rosszabb.
Morariu az ittas PDL-seket okolja
Az ügy kapcsán a román ellenzéki pártok tegnap Marosvásárhely fekete márciusát megelőző és követő diskurzussal rukkoltak elő. Közös sajtóértekezletükön a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Konzervatív Párt (PC) orvos-politikusai a szeparatizmus bátorításával, az egyetem kettészakításával, a román és magyar diákok, betegek, illetve kórházak szétválasztásával vádolták meg a Demokrata-Liberális Párt (PDL) és az RMDSZ helyi és országos vezetőit. Silviu Morariu, a PC első alelnöke egyenesen hazugoknak, prostituáltaknak, képmutatóknak nevezte a nagyobbik kormánypárt politikusait, név szerint Traian Băsescu államfőt, Emil Boc miniszterelnököt, Daniel Funeriu oktatásügyi minisztert, Toader Strojan és Doru Oprişcan Maros megyei parlamenti képviselőket. Ugyanazokkal a jelzőkkel illette a PDL országos alelnökét, Dorin Florea marosvásárhelyi polgármestert és Marius Paşcan Maros megyei prefektust is.
„Ők a felelősek a kialakult helyzetért. Most azzal védekeznek, hogy lényegében nem is támogatták az egyetem kettészakítását, vagy részegek voltak, amikor dönteni kellett” – jelentette ki Morariu, aki 1990-ben a MOGYE-n működő román diákliga vezetőjeként egyike volt azoknak, aki a kisebbségi jogok ellen szólaltak fel. Kérdésünkre, hogy a felsoroltak közül ki az, aki megvallotta, hogy ittas volt, amikor a magyar oktatás ügyét támogatta, a PC orvos-politikusa meghátrált, mondván, hogy ezt tőlük kell megkérdezni. A konzervatív vezető viszont kijelentette: a politikumnak nincs joga beleszólni az egyetem ügyeibe és ráerőszakolni álláspontját a szenátusra. „El a lábakkal a marosvásárhelyi egyetemről, nyomorultak!” – üzente a kormánypárt képviselőinek Silviu Morariu.
Butuc a tatároktól is tart
Szintén a 90-es évek elején, a hajdani Vatra Românească, valamint a szélsőséges szervezetet támogató hatalom részéről lehetett olyasmiket hallani, hogy a magyarok előbb külön egyetemet, majd külön kórházat, később talán külön járdákat akarnak maguknak. A retrográd szólamokat a tegnap Ovidiu Butuc, a PNL Maros megyei alelnöke és Florin Buicu, a PSD vezetőségi tagja ismételték meg. A két orvos szerint a MOGYE-n kialakult konfliktus akár odáig fajulhat, hogy amennyiben anyanyelvükön tanulnak, a leendő magyar orvosok csak magyar pácienseket óhajtanak vagy tudnak kezelni. Kérdésünkre, hogy miért nézik retardáltnak azt a kisebbségi egyetemistát, aki képes elvégezni egy nehéznek tartott, hatéves egyetemet, Buicu kifejtette, hogy szerinte nincs gond a magyar fiatalok értelmi képességeivel, csakhogy ha eddig románul tanultak, ezentúl is megtehetnék.
„Értsék meg: mi együtt akarunk dolgozni. Nem akarunk szeparatizmust. Mert lehet, hogy holnap jönnek majd a tatárok, és külön tatár fodrászüzletet kérnek” – jelentette ki Ovidiu Butuc. A PNL alelnöke hozzáfűzte: amennyiben a kormánynak sikerül rávennie a MOGYE szenátusát a charta módosítására, a liberális párt pert indít a Boc-kabinet ellen.
Kőrössy Andrea, Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

2011. október 17.

RMDSZ: nincs titkos egyezség a PDL-vel Marosvásárhelyen
Cáfolta hétvégi sajtótájékoztatóján Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei elnöke azokat a sajtóinformációkat, miszerint a szövetség olyan titkos egyezséget kötött a PDL-vel, melynek értelmében az alakulat 2012-ben Dorin Florea jelenlegi polgármestert támogatná, cserében pedig a demokraták Lokodi Edit Emőkét segítenék abban a törekvésében, hogy megőrizze a megyei önkormányzat élén betöltött tisztségét. Marosvásárhelyen nem csak újságírói, RMDSZ-berkekben is egyre hangsúlyosabban terjed a hír, miszerint az érdekvédelmi képviselet felső vezetői politikai alkut kötöttek volna koalíciós partnereikkel.
„Én nem tudok erről az alkuról, mely a polgármesteri tisztség megbundázását célozná. Nem is akarunk ilyesmibe belemenni, de erről mind a PDL vezetőit, mind Dorin Floreát meg lehet kérdezni” – cáfolta a rosszindulatú pletykáknak tartott híreket Kelemen.
Mint hangsúlyozta: nem igaz, hogy az RMDSZ feláldozná Vass Leventét, akinek jelölését csütörtökön este fogadta el a városi szervezet bővített választmánya. „Mi hiszünk abban, hogy Vass Levente az az ember, aki visszaszerezheti a polgármesteri széket. Ehhez megvan minden adottsága” – szögezte le a megyei elnök, aki 2004-ben maga is versenybe szállt a románság körében rendkívül népszerűnek bizonyuló, de a magyaroktól is jelentős mennyiségű szavazatot szerző Floreával.
A vásárhelyi szervezet elnöke, Benedek István, aki a múlt heti szavazáson megvallása szerint semlegesen szavazott a Vass Levente és Csegzi Sándor közötti választáson, most kijelentette, hogy éppen egy ilyen jelöltre van szükség a változáshoz. „Meggyőződésem, hogy Vass sok román szavazót is a maga pártjára állít” – jelentette ki.
A román nemzetiségű választópolgárok „meghódításáig” az RMDSZ-nek és jelöltjének a másik két magyar alakulattal kell kiegyeznie.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, amely lényegében Vasst javasolta, a hét végén már bizonyos feltételekhez kötötte a fiatal orvos-politikus támogatását. „Teljesen természetes, hogy feltételeink legyenek – nyilatkozta lapunknak Jakab István megyei elnök. – Viszont nem a tisztségek képezik az alku tárgyát, hanem a jelölt programja”. Jakab szerint Vass Leventének, azon túl, hogy jó városgazdának kell bizonyulnia, mindenképpen az RMDSZ eddigi jelöltjeinél vagy tisztségviselőinél hangsúlyosabban fel kell vállalnia a magyar közösség érdekeit.
A Magyar Polgári Párt, melynek a képviselői a múlt héten még azt hangoztatták, hogy semmiként nem tudnak felsorakozni egy RMDSZ-es pártkatona mögött, csak azzal a feltétellel állnának ki Vass mellett, ha ő megméretkezik és megnyeri a magyarság körében szervezett előválasztásokat. „Közös jelöltet csak előválasztások után tudunk támogatni. Akkor is csak abban az esetben, ha felvállalja a programunkat, és a szavazólapon meg rajta lesz mindhárom alakulatnak a jelvénye” – kötötte ki Kiss István, a szervezet országos alelnöke.
Kérdésünkre, hogy vállalna-e egy esetleges közös megmérettetést, Vass Levente úgy vélte, erről még korai tárgyalni. Kelemen Atilla RMDSZ-elnök azonban határozottan kijelentette, hogy „a szövetség ajánlata az, hogy a másik két párt is mérje fel jelenlegi erejét és sorakozzon fel az RMDSZ és Vass Levente mögött”.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

2011. november 2.

Enache független maradna, Vass „besorolná” az MPP-t
„Én még nem értesültem az MPP döntéséről. Előre is köszönöm a bizalmat, de továbbra is fenntartom, hogy függetlenként szeretnék indulni a jövő évi polgármesteri választásokon” – reagált lapunk megkeresésére Smaranda Enache, a Pro Europa Liga (PEL) elnöke a Magyar Polgári Pártnak (MPP) arra a korábbi bejelentésére, hogy Benedek Imre és Smaranda Enache közül választja ki – ha kell, belső előválasztások során – marosvásárhelyi polgármesterjelöltjét. Az emberjogi aktivista azonban az Új Magyar Szó érdeklődésére kifejtette, nem áll el attól a kijelentésétől, amit indulása előtt tett: ha a választásokig az egyes pártok felajánlják támogatásukat, elfogadja, de nem indul pártszínekben. „Jelen pillanatban az indulók között én vagyok Dorin Florea legesélyesebb kihívója” – utalt Smaranda Enache egy augusztusban készült közvélemény-kutatásra, majd hozzátette: meglátása szerint a választók szkeptikusak a pártokkal szemben, amelyek „eddig nem bizonyították be, hogy harcba tudnak és akarnak szállni a várost tönkretevő demokrata liberális polgármesterrel”. Enache elmondása szerint erősíteni kell a marosvásárhelyi román és a magyar közösség egymás iránti bizalmát, de ezt csak és kizárólag a pártokon felüli összefogás hozhatja el. Vass Levente, az RMDSZ és az Erdélyi Nemzeti Tanács közös polgármesterjelöltje – aki indulásakor azt nyilatkozta, csak abban az esetben érdekli a jelölés, ha mindhárom magyar párt támogatja – lapunktól értesült az MPP-s határozatról. Érdeklődésünkre elmondta: meglátása szerint az MPP még keresi a helyét a polgármesteri székért folyó harcban. „Meggyőződésem, hogy ha még adunk egy kis gondolkodási időt Szász Jenő úréknak, belátják, hogy az egyetlen esély a választások megnyerésére, felzárkózni az RMDSZ és EMNT által támogatott jelölt mögé” – fogalmazott Vass Levente miniszteri tanácsos. Smaranda Enache indulásával kapcsolatban kijelentette: „bízom Enache asszony bölcsességében, abban, hogy belátja: a magyaroknak közös magyar jelöltre van szükségük.” Hozzátette: a Pro Europa Liga elnökéhez hasonlóan nem politikusként definiálja magát, de meggyőződése, hogy a magyarság nem maradhat politikai képviselet nélkül, éppen ezért egy független személy nem hozhatja meg a várt változást
Farkas István
Új Magyar Szó (Bukarest),

2011. november 16.

ANL-s lakásba költözhetett a kommunista rezsimet kiszolgáló Hajdu Győző
Ismét állami ingyenlakáshoz jutott a Marosvásárhelyre visszaköltözött Hajdu Győző Victor. A kommunista diktatúra egyik leghűségesebb kiszolgálója és felesége, miután hosszas pereskedés után kénytelenek voltak elhagyni a belvárosi, szintén ingyen kapott emeletes házat, az önkormányzat jóvoltából a Belvedere lakónegyedben, az Országos Lakásügynökség (ANL) által épített tömbházak egyikében jutottak egy kétszobás lakáshoz. Rajtuk kívül szinte csak 35 évesnél fiatalabbak vehették át tegnap boldogan első lakásuk kulcsát, akik már évek óta erre a pillanatra vártak.
Hála Floreának. Hajdu Győző és felesége a marosvásárhelyi elöljáró jóvoltából jutott ingyenes lakáshoz
A 82 éves nomenklaturista és nyugalmazott színésznő felesége, Ádám Erzsébet vegyes érzelmekkel lépték át új lakásuk küszöbét. Hajdu köszönetét fejezte ki Dorin Florea városvezetőnek, amiért végre valamilyen módon megoldotta lakásügyét, lapunknak viszont arról panaszkodott, hogy kettőjük számára elég szűkösnek bizonyul a mindössze két szoba, ahova nem zsúfolhatják be az összes bútordarabjukat és másfél ezer kötetes könyvállományukat.
„Hogy férjünk ide, öt szobából kettőbe?” – fakadt ki az öröm és üröm határán álló idős házaspár. Nyolc évvel ezelőtt, amikor a Krónika felvetette Ádám Erzsébetnek, hogy mi történne abban az esetben, ha a visszaszolgáltatásra váró emeletes ház helyett esetleg tömbházat kapnának, a színésznő teljesen kifakadt. „Hogy mi tömbházba költözzünk, és mindenki rajtunk röhögjön? Soha! Inkább elmegyünk az országból. Meggyőződésem, hogy ez is a cél, hogy minket elűzzenek” – nyilatkozta lapunknak Ádám Erzsébet 2003-ban. Ugyanakkor mondta el, hogy ő és férje többet tett a magyar és román kultúráért, mint bármelyik más kollégájuk. „Én kitüntetett színész voltam, aki Amerikában is fellépett. Nem tehetik ezt velünk... Ha minket megpróbálnak kirakni a házból, leromboljuk azt” – fenyegetőzött nyolc évvel ezelőtt Ádám Erzsébet.
Fodor Imre keresztbe tett
A pártaktivista és felesége azok után szorul ANL-s tömbházlakásra, miután kénytelenek elhagyni a jogos tulajdonosának visszaszolgáltatott, Vársétány 33. szám alatti emeletes házat. Hajduék 1978-ban költöztek a város legszebb részének számító, akkori Május 1. sétányra. A ház egykori tulajdonosa, Gyöngyösi Ferenc és felesége, Hajdu hathatós segítségével, rekordidő alatt megkapta az amúgy nagyon nehezen beszerezhető magyarországi végleges kitelepedési engedélyt.
Az Igaz Szó egykori főszerkesztőjének, Hajdu Győzőnek érdekében állt az ismeretlen családon segíteni, hisz a lakás megüresedése révén feleségével és annak családjával beköltözhetett az államosított emeletes ingatlanba. A rendszer ‘89-es bukása után az egykori pártnomenklaturista számos alkalommal kérvényezte az államosított lakás megvásárlását, ám a város akkori polgármestere, Fodor Imre nemet mondott az eladásra. A ’90 utáni törvények értelmében a bérlő potom áron juthatott az általa lakott ingatlanhoz. A városvezető a román nacionalista sajtóban megjelentetett gyalázkodások és a sorozatos feljelentések után sem változtatott álláspontján. Fodort az sem keserítette el, hogy évekkel ezelőtt, éppen a Krónikának nyilatkozva, Ádám Erzsébet gazembernek nevezte őt. Időközben a jogos tulajdonos pert indított ingatlanja visszaszerzése érdekében. Miután visszakapta belvárosi házát, Gyöngyösi továbbadta a Fancsali családnak.
Az új tulajdonos nyomban felszólította Hajduékat, hogy hagyják el a házat, de ők a mai napig nem engedelmeskedtek. „Nekünk járt volna az a ház, amit annak idején megvehettünk volna, a megyei tanács bele is egyezett, csak Fodor Imre tett keresztbe. Addig húzta-nyúzta az időt, amíg visszakerült Gyöngyösi tulajdonába. Akkor megmondtam, amíg az állam nem biztosít nekünk megfelelő lakást, nem hagyjuk el a házat. Fancsali nem kötött velünk szerződést, így mi sem fizettük a házbért. Nem is adunk semmit, hisz neki kellene fizetnie azért, amiért rendbe tettük, fejlesztettük” – állítja Hajdu Győző. „Nyolc csempekályhát építettünk!” – egészíti ki a felesége, majd hozzáteszi: a szülei kövesdombi telkére tíz tömbházat emeltek, ezért nekik is járna valami.
Fenyegetőzések halmaza
A ’89-es események hatására Bukarestbe menekült Hajdu Győző nem csak Fodor Imrét becsmérelte. A kilencvenes évek elején úgymond a román–magyar megbékélést szolgáló lapot indított Împreună – Együtt címen, amelyben a két magyarellenességéről ismert udvari költő, Adrian Păunescu és Corneliu Vadim Tudor támogatását élvezve – s hasonlóképpen az által kiadott szennylapokban is –, folyamatosan rágalmazta a magyarság vezetőit.
A Marosvásárhelyen megjelenő, szintén magyarellenességéről ismert Cuvântul liber című napilapban pedig számos cikket közölt ’89 utáni „meghurcoltatásáról”. Ovidiu Natea, Maros megye egykori prefektusának elsírta, hogy őt és feleségét – lévén, hogy nem vásárolhatja meg a vársétányi házat – diszkriminálják, és állampolgári jogaitól fosztják meg. „Többször fordultam Dorin Floreához is, aki látván, hogy mit művel velem az RMDSZ, prefektusként is, majd polgármesterként is megértett” – mondja. Erről maga a polgármester is ejtett néhány szót a kulcs átadása pillanatában.
„Valóban szerencsétlen helyzetbe került Hajdu úr, aki valamivel kiváltotta az RMDSZ haragját. Tény, hogy nem jártak el igazságosan vele” – fogalmazott Florea. Kérdésünkre, hogy mekkora anyagi megterhelés vár a Hajdu házaspárra, az elöljáró elmondta, hogy az új ANL-s lakásokban mindössze jelképes, 20-30 lejes házbért fognak fizetni.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)



lapozás: 1-30 ... 211-240 | 241-270 | 271-300 ... 691-718




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998