udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 194 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 181-194
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Entz Géza

1993. szeptember 4.

Az Országház mellett, a Kossuth tér 4-ben, a hatodik emeleten van a Határon Túli Magyarok Hivatala. Egy évvel ezelőtt, 1992 júniusában a Miniszterelnöki Hivatal Határon Túli Magyarok Titkárságából kormányrendelettel hozták létre a hivatalt. Elnöke Entz Géza címzetes államtitkár. A kormányrendelet meghatározta a hivatal feladatait. /Kapcsolattartás a világban élő magyarok szervezeteivel, különös tekintettel a szomszédos országok kisebbségeire, valamint az egyes országok kisebbségi ügyekben illetékes szerveivel. Együttműködik a minisztériumokkal, továbbá koordinálja a magyar kisebbségekkel kapcsolatos kormányzati tevékenységet. Elemzéseket készít a kisebbségek helyzetét befolyásoló folyamatokról. Vizsgálja a kisebbségi kérdés rendezését befolyásoló nemzetközi folyamatokat. Figyelemmel kíséri a magyar politika és a kisebbségi kérdés összefüggéseit, részt vesz az ezzel kapcsolatos külpolitika kialakításában./ Bégány Attilát az ukrán-magyar alapszerződés kapcsán tanúsított magatartásáért leváltották a nyugati magyarság osztályvezetői tisztségéből, és megszüntették munkaviszonyát. A hivatalról író újságírót Tábori László, a sajtó- és dokumentációs főosztály osztályvezetője kísérte végig. Íjgyártó István az elemző főosztály vezetője azelőtt a kárpátaljai osztály vezetője volt. "Rossznyelvek szerint Íjgyártó azért került el a területi főosztály éléről, mert tavaly beavatkozott a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége /KMKSZ/ belügyeibe." Tény, hogy tavaly összevonták a szlovákiai és a kárpátaljai osztályt, és létrehozták az elemző főosztályt. ? Viszonylag nagy a személyes ügyforgalom, tájékoztatott Íjgyártó, az utánajárás, feljegyzések készítése kitölti a munkaidő tetemes részét. Figyelik a sajtót és látogatják az adott területet. Részt vesznek a kulturális, politikai rendezvényeken. /Rejtő Gábor: Hétköznapok a határon túliak hivatalában. = Magyar Hírlap, szept. 4./

1993. szeptember 10.

Antall József miniszterelnök szept. 10-én hivatalában fogadta a legnagyobb, határon túli magyar érdekképviseleti szervezetek vezetőit: Markó Bélát, az RMDSZ elnökét, Duray Miklóst, az Együttélés elnökét, Csáky Pált, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom parlamenti frakciójának vezetőjét, Ágoston Andrást, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnökét és Milován Sándort, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnökét. A találkozón, melyre a Balladur-terv néven ismertté vált kezdeményezés miatt, a határon túli magyar vezetők kérésére került sor, értékelték a tervezet által nyújtott lehetőségeket a kisebbségi magyar közösségek demokratikus törekvéseinek megvalósítására. A Balladur-terv eljut a kisebbségekkel kapcsolatban a kollektív jogokig. A résztvevők egyetértettek abban, hogy tárgyalások kezdődjenek az érintett kormányok és a kisebbségek legitim képviselői között. A találkozón jelen volt Entz Géza, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke is. "Az RMDSZ maga alakítja ki a koncepcióját, amihez természetesen politikai támogatást kér és kap a magyar politikai pártoktól és intézményektől, akárcsak az európai szervezetektől"- jelentette ki Markó Béla azokra a romániai vádakra reagálva, hogy a szövetséget Budapestről irányítják. /Antall József magyar kisebbségi vezetőkkel tárgyalt. = Új Magyarország, szept. 11./

1993. október 6.

Okt. 6-án Aradon az aradi vértanúkra emlékeztek. Délelőtt római katolikus templomban Tempfli József nagyváradi püspök celebrálta a szentmisét, mintegy húsz pap közreműködésével, jelen volt - többek között - Katona Tamás államtitkár, Entz Géza, a Határon Túli Magyarok elnöke, Rudas Ernő bukaresti nagykövet, az RMDSZ nevében pedig Markó Béla elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Hosszú Zoltán szenátor, Tokay György képviselő. A püspök a vértanúk példájára emlékeztetett: példát adtak, miként kell küzdeni a másik ember egyenlőségéért, a kisebbségek kollektív jogaiért. Ezután Rudas Ernő nagykövet adott fogadást, ahol a megyei vezetők is megjelentek. Délután az emlékhelyen zajlott a koszorúzás, beszédet mondott Markó Béla, Katona Tamás és Tokay György RMDSZ-képviselő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./

1993. október 16.

Agyagfalván okt. 16-án tudományos ülésszakon emlékeztek az 1848-as székely nemzeti gyűlésre, majd okt. 17-én zajlott le az ünnepi megemlékezés. Dr. Csiha Kálmán, az erdélyi református egyházkerület püspöke tartotta az istentiszteletet, majd rajta kívül beszédet mondott Egyed Ákos professzor, Csörgits József, a Magyarok Világszövetsége nevében, Duka Zólyomi Árpád, a szlovákiai Együttélés parlamenti képviselője, Vári Fábián László /Kárpátalja/, Sántha Pál Vilmos, Hargita megye tanácselnöke és Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. A koszorúzás után dr. Demény Lajos történész olvasta fel az 1848-as székely nemzeti gyűlés szellemében fogant felhívást. A résztvevőkhöz levelet intézett dr. Entz Géza címzetes államtitkár, a Határon Túli Magyarok elnöke. /Oláh István: Agyagfalva, 1993. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./ Felsorolni is hosszas volna azoknak a helységeknek, szervezeteknek és intézményeknek a nevét, amelyek koszorút helyeztek el az emlékműnél, Székelyudvarhely képviseletében dr. Ferenczy Ferenc polgármester koszorúzott. A mintegy kétezer egybegyűltet a Himnusz elhangzása után Vinczellér Árpád, Agyagfalva polgármestere üdvözölte. A beszédek elhangzása után felhívást olvasott fel Demény Lajos egyetemi tanár. A felhívás a fiatalokhoz fordul: térjenek vissza szülőföldjük birtokba vételére, megművelésére, merjék vállalni a földművelést, mert benne találhatnak családjaik számára megkapaszkodást. /Polgármesteri Közlöny (Székelyudvarhely), okt. 21./

1993. október 19.

Entz Géza, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke okt. 18-án Nagy-Britanniába utazott. Az államtitkár megbeszéléseket folytat a brit külügyminisztériumban, valamint tárgyal az emberi jogok és a kisebbségi kérdés szakértőivel. /Entz Géza Angliában. = Pesti Hírlap, okt. 10./

1993. október 25.

Entz Géza címzetes államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke okt. 24-én tért haza angliai látogatásáról. Balladur francia miniszterelnök kezdeményezésére született meg az Európai Stabilitási Egyezmény gondolata. A fő probléma a kisebbségi kérdés rendezetlensége. Magyarország elvárása, hogy a tárgyalási folyamatokba vonják be a kisebbségek képviselőit. /Jotischky László: A kisebbségeket ismerjék el tárgyalópartnernek. = Új Magyarország, okt. 25./ Az elmúlt napokban Entz Géza címzetes államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke Nagy-Britanniában tárgyalt. Fogadta őt Douglas Hogg külügyi államminiszter, találkozott kisebbségi és emberi jogi csoportok vezetőivel. Entz Géza tárgyalásai a kisebbségek európai perspektívába helyezésére összpontosított. Nagy teret szenteltek a Balladur-terv néven ismert koncepciónak, amely azzal az igénnyel lép fel, hogy a különböző nemzetközi erőfeszítéseket közös csatornába egyesítse. /A kisebbség ne legyen feszültségforrás. Entz Géza londoni megbeszélései. = Népszabadság, okt. 25./

1993. október 28.

Nagyváradon megtartották a Református Iskolaközpont avatóünnepségét. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület 1990-ben indította a Sulyok István Református Főiskolát, 1991-től a főiskolán nappali tagozat is működik. A hallgatók a vallástanári diploma mellé más tárgyból is kapnak diplomát /jogi, szociális munkás és német nyelvtanári szak közül választhatnak/. Az 1991/92-es tanévtől három református gimnázium működik: a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium, a Szatmárnémeti Református Gimnázium és a Zilahi Református Gimnázium. A Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium létrehozásáért sokáig harcoltak. A gimnázium régi épületét nem kapták vissza, ezért megvettek egy épületet és a város magyar lakosságának segítségével újjávarázsolták. Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke szerint példaértékű ez az iskolaavatás egész Erdély számára. Entz Géza, Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke hangsúlyozta, hogy az iskolaavatás kétszeresen ünnep, ha kisebbségi közösségről van szó. /Papp János: Iskolaközpont a megmaradásért. = Új Magyarország, okt. 28./

1993. december 2.

Liberális világkonferenciát rendeztek Budapesten, nov. 26-28-a között. Az RMDSZ-t Markó Béla elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök képviselte a konferencián. Markó Béla emellett Budapesten megbeszélést folytatott Jeszenszky Géza külügyminiszterrel és Entz Gézával, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetőjével. Kodolányi Gyula címzetes államtitkár az Új Magyarország munkatársa kérésére elmondta, hogy ezeken a megbeszéléseken áttekintették a két felet közösen érdeklő kérdéseket, Jeszenszky romániai látogatásának eredményeit. Mark beszámolt arról, hogy az RMDSZ kialakítja szakértői intézményeit. Szó esett a Duna Televízió szerepéről, az Európai Unióról és a NATO-ról. /G. Fehér Péter: Telefoninterjú Kodolányi Gyulával. = Új Magyarország, dec. 2./

1993. december 3.

Október végén Tőkés László, azután pedig Chrudinák Alajos, a Panoráma főszerkesztője lett a Magyar Hírlap célpontja. A Magyar Hírlap az erdélyi magyarsággal kapcsolatban vádaskodott: "Egy politikailag szerencsétlen mondatot a végsőkig védelmezett a Panoráma. Azt a kijelentést, hogy "etnikai tisztogatás" folyik Romániában. Azt a mondatot helyére kell tenni " gesztusértékű. Hülyeség volt, sajnáljuk. Ennyi". Magyarán a lap szerint Tőkés László "hülyeséget" mondott. A Magyar Hírlap továbbá arról írt, hogy a Panoráma szept. 24-i adása foglalkozott a neptuni hármak ügyével, az RMDSZ-ben zajló vitával. A következő héten a HTMH sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy a Panoráma és a Duna Tv műsorai illetéktelenül beavatkoznak az RMDSZ belügyeibe. Egyenleg, szept. 30./ A sajtótájékoztatóján a HTMH szóvivői szerepét betöltő főosztályvezető azt mondta, hogy a kérdésben a HTMH véleménye megegyezik az RMDSZ ügyvezető elnökségének álláspontjával. Ezt követően Entz Géza, a HTMH elnöke az MTI-nek írt levelében cáfolta a szóvivő szavait. Ugyanis maga Markó Béla közölte, hogy az RMDSZ ügyvezető elnöksége nem foglalkozott a Panoráma vagy a Duna Tv műsorával és nem született semmilyen elítélő nyilatkozat. /Beke Mihály András: Margó. A hír szent - Az elfogultság szabad. = Heti Magyarország, dec. 3./ A HTMH főosztályvezetője Pusztaszeri László.

1993. december 6.

Marosvásárhelyen kétnapos ünnepséggel emlékeztek az Aranka György vezette Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság, megalapításának 200. évfordulójára az EMKE szervezésében. Tófalvi Zoltán, az EMKE alelnöke nyitotta meg az ünnepséget. A rendezvény védnöke, Entz Géza nevében Zalatnay István, a Határon Túli Magyarok Hivatalának alelnöke üdvözölte a résztvevőket. Nagy Győző, Marosvásárhely polgármestere után Borbély László, az RMDSZ Maros megyei elnöke beszélt, majd Benda Kálmán akadémikus, a Magyar Történészek Világszövetségének elnöke Aranka György magyarországi kapcsolatait és a társaság tevékenységének európai visszhangját ismertette. Az évforduló emlékére emléktáblát helyezte el a Vártemplomban. /Kétszáz éves erdélyi nyelvművelés. = Új Magyarország, dec. 6./

1994. január 4.

Molnár Gusztáv tanulmányában kifejtette, hogy Antall József az MDF kül- és nemzetpolitikáját alakító munkatársaival, Für Lajossal, Jeszenszky Gézával, Kodolányi Gyulával, Nahimi Péterrel, Entz Gézával és Csoóri Sándorral összhangban szerves egységben fogta fel a nemzet és az ország ügyének szolgálatát. Álláspontjuk szerint a nemzet és az összmagyarság ügye csak akkor szolgálható megfelelő hatékonysággal, ha az ország újból a nyugati világ szerves részévé válik. Magyarországnak be kell kerülnie az Európai Unióba. Az MSZP balról szeretné korrigálni a magyar külpolitikát /egyezzünk ki szomszédainkkal, kössük meg gyorsan az alapszerződéseket/, Csurkáék pedig követelik, hogy ne kössük meg a határokra vonatkozó cikkelyt. Molnár Gusztáv szerint a magyar külpolitika nem hallgathat erre a két követelésre, mert a nyugati magyar geopolitikai orientáció az elsődleges. /Molnár Gusztáv: Geopolitika és nemzettudat. = Új Magyarország, jan. 4./

1994. február 9.

Febr. 9-én Markó Béla RMDSZ-elnök Kelemen András magyar külügyi államtitkár meghívására Duray Miklóssal, Ágoston Andrással és Fodó Sándorral együtt Székesfehérváron részt vett a Határon Túliak Fórumán, ahol a Kárpát-medencében élő magyar közösségek helyzetéről, autonómia-törekvéseiről tájékoztatták a résztvevőket. Az RMDSZ küldöttsége febr. 9-én Budapesten megbeszélést folytatott Entz Gézával, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökével, elemezték az intézményesített kapcsolattartás tapasztalatait, körvonalazták az 1994-es év feladatait az oktatás és a művelődés területén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./

1994. február 12.

Elsődleges feladatunk a határon túli magyar szervezetekkel való kapcsolattartás, mondta Entz Géza címzetes államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Részt vesznek a határon túli magyarság közéletének eseményein. Az anyagi segítség egy része a költségvetésből kerül ki. Romániával a gazdasági kapcsolatok jelentéktelenek, ilyen helyzetben az államközi viszony minden eleme könnyen átpolitizálódhat. /Magyar Nemzet, febr. 12./

1994. február 21.

Boross Péter miniszterelnök fogadta Tőkés László püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét, aki febr. 11-én nem tudott részt venni a határon túli magyar szervezetek vezetőinek a kormányfővel történt találkozóján. A megbeszélés után Tőkés László és Entz Géza címzetes államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke számolt be a történtekről. Tőkés László javasolta a miniszterelnöknek, hogy hasznos volna, ha a magyar kormány ismét nyilatkozatot adna ki arról, hogy folytatni kívánja eddigi kisebbségpolitikáját, ez bátorítaná a magyar kisebbséget. Felvetődött, hogy szabályozni kellene a magyar kormány és a külföldi magyarság legitim szervezeteinek kapcsolatát, "helyben" kellene támogatni a külhoni magyarságot, a diákok otthoni tanulását, ne Budapesten osszák el a különböző hivatalok a segélyeket. Tőkés László elmondta, hogy hasonló támadások érik, mint 1989-ben, egyházában is többször feljelentették. /Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, febr. 22./

1994. március 12.

A bukaresti Curierul National a magyarországi pártokat és a romániai magyarság vezetőit támadta márc. 15-e ürügyén. Felsorolta az Erdélybe látogató magyar vezetőket /Katona Tamás, Entz Géza, Kelemen András államtitkárok, Rudas Ernő nagykövet, a cikkíró szerint a Határon Túli Magyarok Hivatalának szakértői is ott lesznek. A bukaresti lap szerint a magyar tömegek megmozdulására kerül sor, összetűzéseket provokálnak, hogy a magyar média megfelelően tálalhassa az eseményeket. A "diverziós hangulatkeltéshez" az RMDSZ felhasználja a cigány és a szerb lakosságot. Az elszakadási mozgalom élén Tőkés László püspök áll. /Magyar Nemzet, márc. 12./

1994. március 29.

Entz Géza címzetes államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke márc. 28-án Temesváron átnyújtotta a Magyar Köztársaság Érdemrendjének Középkeresztjét dr. Boros Béla címzetes érseknek, aki 1951-től 1964-ig volt börtönben és P. Godó Mihály jezsuita szerzetesnek, aki 18 évig raboskodott. Entz Géza beszédében Márton Áron püspök emlékét idézte. Az újságíró kérdésére Entz Géza elmondta, hogy Erdélyben még nem adtak át ilyen kitüntetést. Elsőként a katolikus egyház személyiségeit tüntették ki, mert a katolikus egyház meg tudta őrizni belső függetlenségét a kommunista időszakban, ez ily módon Magyarországon nem sikerült. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1/ Márc. 29-én az Entz Géza vezette küldöttség Gyulafehérváron megkoszorúzta Márton Áron sírját, majd ugyanezen kitüntetést adta át Erőss Lajos apostoli protonotáriusnak, Léstyán Ferenc pápai prelátusnak, ny. marosvásárhelyi főesperes plébános az érdemrend Kiskeresztjét kapta. Dénes Anna Szeréna, a Szociális Testvérek Társaságának szerzetesnővére, a kolozsvári leányok volt nevelője, aki súlyos börtönbüntetést szenvedett, a Magyar Köztársaság Érdemrendjének Arany Érdemkeresztjét vette át. Akiket kiemeltek a kitüntetéssel, mondta Entz Géza, azok valami sajátosat vállaltak egy közösség fenntartása, fennmaradása érdekében, az anyaszentegyház szolgálatában. Az anyaszentegyház szolgálata minden emberi közösség szolgálatát, így a Romániába szakadt magyarság szolgálatát is jelenti, oly módon, hogy ez a magyarsággal együtt élő népek érdekeit is szolgálja. Léstyán Ferenc, köszönetet mondva a kitüntetésért, válaszában elmondta, szeretné megosztani, továbbadni az elismerést azoknak, akik az elmúlt években szenvedtek. Elsősorban Márton Áron püspökre gondolt és a többiekre, akik a püspök bebörtönzése után, mint a walesi bárdok, sorra mentek a börtönbe, azoknak, akik börtönben haltak meg, azoknak a papoknak, akiket kivégeztek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./ Ezután Entz Géza kíséretével együtt Marosvásárhelyre indult, ahol meglátogatták Sütő András írót, majd találkoztak az RMDSZ Maros megyei vezetőségével, megyei és városi RMDSZ-tanácsosokkal, az egyházak és a sajtó képviselőivel. Jelen volt a város polgármestere és a Megyei Tanács alelnöke is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

1994. március 30.

Márc. 30-án a külügyi sajtóértekezleten Simona Miculescu szóvivő foglalkozott Entz Géza, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökének romániai látogatásával. Elmondta, hogy a bukaresti nagykövetség előzetes tájékoztatást adott arról, hogy Entz Géza magánszemélyként márc. 28-a és ápr. 4-e között Romániában fog tartózkodni, állami kitüntetéseket fog átadni. A szóvivő szerint a kitüntetések átadása nincs összhangban a magánlátogatással. A bukaresti nagykövetség pontosított: Entz Géza nem magánszemélyként ad át kitüntetéseket, csak a húsvéti ünnepet tölti az országban magánszemélyként. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./ Adrian Nastase képviselőházi elnök, a kormánypárt ügyvezető elnöke a román hatóságokat hibáztatta, hogy nem tanúsítottak nagyobb határozottságot Entz Géza útjával kapcsolatban. Szerinte vízumkényszert kell bevezetni a diplomáciai útlevél esetében, hogy "megtanítsuk azokat, akik nem értették meg elég jól, hogy mit jelent a román állam szuverenitása egész területe fölött." /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./

1994. március 31.

Az Entz Géza címzetes államtitkár vezette küldöttség márc. 30-án Kolozsváron, a Heltai Alapítvány épülő székházában találkozott a kolozsvári alapítványok képviselőivel. Meg kell teremteni ezen szervezetek folyamatos működését biztosító gazdasági intézményrendszert is. A magyar kormány támogatja a határon túli magyarság civil társadalmának önszerveződését - mondta Entz Géza. Márc. 31-én a küldöttség felkereste Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházát, ahol Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatala főosztályvezetője adta át a Magyar Köztársaság érdemrendjének középkeresztjét Benkő Samu művelődéstörténésznek, az EME elnökének. Ezután a magyar küldöttség megbeszélést tartott az RMDSZ ügyvezető elnökségével. Szó volt a kárpótlásról, a világkiállításról, a kivándorlás problémáiról, az oktatás helyzetéről. Entz Géza a sajtóértekezleten reagált a román külügyminisztérium, valamint Adrian Nastase bíráló megjegyzéseire: az RMDSZ meghívására hivatalos minőségben tett látogatást, előzőleg diplomáciai úton előre tájékoztatta a külügyminisztériumot. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./

1994. április 7.

Megtiszteltetésnek érezte, hogy kitüntetést adhatott át azoknak, akik meggyőződésükért, egyházukhoz, közösségükhöz, magyarságukhoz való hűségükért emberi mértékkel mérve reménytelen szenvedéseket vállaltak, összegezte erdélyi körútját dr. Entz Géza címzetes államtitkár. Az alapítványok vezetőivel találkozva a romániai magyarság önszerveződésének eredményeit láthatta. Amíg a gazdasági háttér nem alakul ki, addig nagymértékben külső adományokra szorulnak. Ezt azonban megfelelő koncepció alapján kell megoldani, hatékonyabb szervezettel. A kétmilliós magyarság tagjai adózó állampolgárok, akik igénylik, hogy teljesítményükkel arányosan részesülhessenek a javakból. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./

1994. április 7.

A bukaresti magyar nagykövetség közleménye szerint Entz Géza címzetes államtitkár erdélyi útját előzetesen bejelentették a külügyminisztériumban, közölve útjának állomásait, a kitüntetések átadását. Egyetlen reagálás volt: kérték a kitüntetendők névsorát, ezt a nagykövetség megadta. Már kérés, külügyminisztériumi elvárás nem hangzott el. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./

1994. április 8.

Ápr. 8-án az elnöki szóvivői sajtóértekezleten Traian Chebeleu visszatért Entz Géza látogatására, azt állítva, hogy kérték, halassza el utazását. Román állampolgárokat tüntetett ki, ez ellenkezik az államközi kapcsolatokkal, állította. Chebeleu szóvivő visszautasította Frunda György állítását, amely szerint a kormány nem tartja tiszteletben az ET-nek tett vállalását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./

1994. április 12.

A magyar Külügyminisztérium nem tartaná kívánatosnak a vízumkötelezettség bevezetését a diplomata-útlevéllel beutazó román állampolgárok számára, mondta Herman János külügyi szóvivő ápr. 12-i sajtóértekezletén, reagálva az Entz Géza államtitkár látogatásával kapcsolatos diplomácia szóváltásra. Érthetetlennek nevezte a román külügyi tájékoztatón elhangzottakat. /Új Magyarország, ápr. 13./

1994. április 14.

Nem hiszem, hogy lenne még egy ország Európában, ahol a kisebbségeknek olyan sok joguk lenne, mint a magyaroknak Romániában - nyilatkozta Iliescu a Le Figarónak. Megérti a magyarokat, ez a birodalmi nosztalgia. /Népszabadság, ápr. 14./ 3/ A magyar külügyminisztérium közleményében ismételten hangsúlyozta, hogy a bukaresti magyar nagykövetség előzetesen tájékoztatta a román külügyminisztériumot Entz Géza címzetes államtitkár romániai látogatásáról és arról, hogy kitüntetéseket ad át. Ezen bejelentés után román részről semmilyen ellenvetés nem hangzott el. Adrian Nastase kijelentése a vízumkényszer bevezetéséről a diplomata-útlevelek esetében a nemzetközi gyakorlatban példa nélküli lenne. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./

1994. április 21.

Ápr. 21-én ünnepélyes székfoglalót tartott Gyulafehérváron a székesegyházban Jakubinyi György gyulafehérvári érsek. A kinevezést tartalmazó pápai bullát Bukowsky bíboros, bukaresti pápai nuncius olvasta fel. A szertartáson megjelent Paskai László bíboros, Esztergom-Budapest érseke, számos püspök és egyházi méltóság Magyarországról, Svájcból, Németországból, a romániai egyházi vezetők, továbbá Entz Géza, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, a román kormányt Gheorghe Vladutescu államtitkár képviselte. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22., Új Magyarország, ápr. 22., Új Ember, máj. 1./ A helyhatósági szervek előzetesen kérték, hogy a résztvevők ne énekeljék el a nemzeti himnuszt, erre nem is került sor. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./ A leköszönő Bálint Lajos érsek elmondta, hogy egészségi állapota nem egyetlen oka lemondásának, 1989 után kudarcok sorozata érte. Ha személyének szólt a hatóságok viselkedése, reméli, hogy az új érseknek jobban sikerül elvégeznie feladatát. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 27./ A gyulafehérvári római katolikus érsekség új címerében a nap és hold, mint Erdély címerében is, a magyarság és a székelység szimbóluma szerepel. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./

1994. május 6.

Entz Géza, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke elmondta, ha Horn Gyula, az MSZP elnöke úgy kötné meg az alapszerződéseket, hogy a határon túli magyar közösségeket nem venné figyelembe tárgyalópartnerként, az mindenütt a radikalizálódást segítené elő. Horn Gyula bizonyára arra épít, hogy a negyven évnyi proletár-internacionalista nevelés hatására a tömegek a nemzeti értékekre érzéketlenek, a rövid távú anyagi előnyöket ígérő demagógiára viszont fogékonyak. /Pesti Hírlap, máj. 6./

1994. május 11.

Az Média újraközölte Tabajdi Csaba és dr. Entz Géza címzetes államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökének cikkét. Az előbbi azt hangoztatta, hogy nem tartható a jelenlegi kormánykoalíciónak az a felfogása, mintha a határon túli magyarok ügye fontosabb lenne a belső átalakulásnál, demokratizálásnál. Az MSZP -s képviselő több pontban bírálta az eddigi kormánypolitikát. Entz Géza összefoglalta a Határon Túli Magyarok Hivatalának jelentőségét, feladatkörét és kétségbe vonta Horn Gyula, az MSZP elnöke tervének helyességét a hivatal felszámolására. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), Média mell., máj. 11./ Tabajdi Csaba: Fordulat kell a magyar kisebbségi politikában /Népszabadság, ápr. 11./ Dr. Entz Géza: Előre vagy vissza? /Népszabadság, máj. 2./

1994. július 19.

Entz Géza utóda a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöki székében Lábody László, aki szeptember közepén foglalja el hivatalát. 1992 végéig ő is a hivatalban dolgozott. A kormányprogram kidolgozásában részt vett. A határon túli magyarság ügye nemzeti ügy, nyilatkozta. /Népszabadság, júl. 19./

1994. augusztus 10.

Tabajdi Csaba politikai államtitkár elmondta, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetőjét, Entz Gézát felmentették, utóda Lábody László, helyettese pedig Törzsök Erika, az SZDSZ kisebbségi szakértője. A kollektív jogok fogalma tisztázatlan, hangsúlyozta, de azt a tartalmat, amit ez a fogalom takar, a magyar kormány támogatja. - Ahhoz, hogy az emberek szülőföldjükön boldogulhassanak, egzisztenciát kell teremteni számukra. Két fő irány van: az egzisztenciateremtés és a jogvédelem. - Tabajdi kifejtette: "nem köthető meg olyan alapszerződés, amely nem biztosít kellő garanciát a kisebbségi jogokra vonatkozóan." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 10./

1994. október 28.

A határon túli magyar sajtó támogatásának összege 20 millióval csökkent, tudják-e ezt kompenzálni, kérdezte az Élet és Irodalom munkatársa. Azon vagyunk, hogy érvényt szerezzünk a kormányprogramnak, válaszolt Lábody László, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, miszerint a kisebbségeknek nyújtott támogatás összege nem csökkenhet. Öt munkabizottságot szervezett a hivatal: az ösztöndíjrendszer, az anyagi támogatás hatékonnyá tétele, önkormányzatok /illetve az önkormányzati képviselők együttműködése-képzése/, a gazdasági együttműködés, és a nemzeti és kisebbségpolitikai koncepcióval foglalkozó munkabizottságot. Az előző elnökkel, Entz Gézával is szakmai együttműködést alakítanak ki. /Élet és Irodalom, okt. 28./

1994. október 29.

1990 nyarán született meg az elhatározás Marosvásárhelyen, a helyi RMDSZ-ben, hogy szobrot állítanak a város hajdani polgármesterének, Bernády Györgynek, akit 1902-ben választottak meg erre a posztra. 1991-ben hivatalosan is bejelentették ezt a kezdeményezést, a prefektus közölte: állami támogatást nem adnak ehhez. 1992-ben megalakult a Bernády György Közművelődési Egyesület, elnöke Borbély László, alelnöke Király István lett. 1992 októberében 11 szobrászművészt kértek fel, vegyenek részt a pályázaton. Végül Bocskay Vince munkáját fogadták el, megindult a gyűjtés. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29-30./ Okt. 29-én 7-8 ezres tömeg előtt hullott le a lepel Bernády György szobráról. Borbély László, a Bernády Alapítvány elnöke, Sütő András, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Csoóri Sándor, Cornel Muraru író, főszerkesztő, Ion Rakolta prefektus és Marosi Barna, a Bernády György városa című könyv szerzője mondott beszédet. Koszorút helyezett el - többek között - Rudas Ernő nagykövet, Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese és Entz Géza. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./ A szoboravatás valami újnak jelenti a kezdetét, hangzott el Takács Csaba beszédében. Talán a szobor lesz az, ami nem engedi, hogy Marosvásárhely újra gyilkos szenvedélyek színterévé váljék. Úgy tűnik, az igazságot is meg lehet szokni, jegyezte meg Sütő András. Mármint azt az igazságot, hogy Bernády Györgynek ebben a városban helye van. Valamikor Kossuth-, Petőfi- és Rákóczi-szobra is volt a városnak, de ezeket ledöntötték, megsemmisítették. Előbb vagy utóbb ezek is visszatérnek, mert sorsukról az itt élőknek és nem valamiféle bizottságnak kell dönteni. Csoóri Sándor arra emlékezett, hogy amikor először járt Marosvásárhelyen, rögtön látta, ez egy ízig-vérig magyar város. /Kurír, nov. 8./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 181-194




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998