udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 212 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 211-212
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Fáy Ferenc

1999. szeptember 4.

Szept. 3-án Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa. A november 13-ra tervezett belső választásokat vitatták meg. Markó Béla szövetségi elnök ismertette az RMDSZ VI. kongresszusa óta eltelt időszak lényegesebb belpolitikai eseményeit. A jelen levő területi elnökök szerint a belső választásokra kijelölt dátumig lehetetlen megejteni a szükséges szervezési intézkedéseket, ezért javasolták annak elhalasztását. A döntés a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) szeptember 18-i ülésén várható. Elhangzott még, hogy az RMDSZ-nek nincs naprakész tagsági nyilvántartása. Kolozs megye álláspontját ismertetve Kónya-Hamar elmondta: nem értett egyet a közvetett, tehát elektoros változattal, hiszen ez a választójog megsértését jelenti. A képviselő, akit a napokban immár negyedszer választottak meg a képviselőház titkári tisztségébe, elmondta: ennek a tisztségnek a betöltése elsősorban az "ellenzéki időkben" jelentette az igazi kihívást. A titkári munkakörben elsősorban olyan feladatok tartoznak, mint az ülések előkészítése, a törvények szövegének véglegesítése, a képviselőház külügyi protokolljának szervezése. /Székely Kriszta: Ülésezett a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa. Javasolták a belső választások elhalasztását. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./ Az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa ülésén többen javasolták, hogy a belső választásokat országosan egységes rendszer szerint - közvetett, elektoros módon - bonyolítsák le. Az értekezleten szó esett az önkormányzati választásokról is. Leszögezték: azon helységekben, ahol a magyar lakosság számaránya 55 % fölötti, sikerülnie kell saját polgármestert választani, az önkormányzati tanácsokban pedig megszerezni a feltétlen többséget. Az 50 % feletti magyar jelenlét kötelezővé teszi előválasztás tartását, illetve a jelölések ilyen úton történő véglegesítését. Markó Béla szövetségi elmondta, hogy jelentős törvényeket kell véglegesíteni, a tulajdont szabályozó törvényekről van szó a szenátusban, a képviselőházban a közigazgatási törvényről. - A privatizációból a magyaroknak nem szabad kimaradniuk. A tanácskozás után Kincses Előd (Maros megye) ismertette elhangzott javaslatát: az SZKT megválasztását össze kell kötni az önkormányzati előválasztással. A belső választáson mindenki részt vehetne, aki magát magyarnak tartja. Viszont az RMDSZ-tag más urnába helyezi el a szavazatát, mint a nem tag. A tagok szavazata egyként vonatkozna mind a szövetségi küldött, mind a polgármester, illetve a tanácsos személyére. A nem tagok szavazata ugyancsak döntő a közjogi funkciók, a polgármester és a tanácsosok szempontjából. Így aztán meg is lehetne látni, hogy a köztisztviselői funkcióra javasolt jelölt a nem RMDSZ-tagok között milyen szimpátiának örvend. Kónya Hamar Sándor (Kolozs megye) szerint: "Tisztázni kell, hogy miért történtek mulasztások. Tíz éve nem sikerült legitimizálni egy vezetést. Sajnos, a megyei szervezeteknek nincs egységes és érvényes nyilvántartásuk./(Csomafáy Ferenc): Tovább tolták a belső választások időpontját. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./

1999. október 9.

Okt. 8-án Kolozsváron sajtótájékoztatón jelentette be a nagyváradi székhelyű kiadóhivatal, hogy október 30-tól új országos terjesztésű magyar napilap jelenik meg Kolozsváron, Krónika címmel. A szerkesztőtanács elnökének, Kántor Lajosnak az üdvözlőbeszéde után Stanik István, a lap felelős szerkesztője elmondta: csak most ért meg az idő arra, hogy olyan részletes marketingtervet sikerüljön készíteni, amit a magyarországi befektetők elfogadtak, amiben fantáziát látnak. A tulajdonosi érdekeltség 93 százaléka magyarországi, 7 százaléka pedig hazai. Az újságírói gárda átlagéletkora 25 év alatti. A legkorszerűbb lapelőkészítési berendezések felhasználásával céljuk a romániai magyarság gyors és hatékony tájékoztatása az európai értékrendek szellemében, mondotta Stanik. 80 ezer potenciálisan romániai magyar olvasóhoz szeretnének szólni, kezdetben 30 ezer, később pedig 60 ezres napi példányszámban. A kolozsvári szerkesztőség mellett fiókszerkesztőséget üzemeltetnek Bukarestben, és tudósítói gárdájuk lesz Erdély jelentősebb városaiban. A terjesztést saját hálózatukon keresztül bonyolítják. A 12 oldalas, nagy formátumú lapszám tervezett ára 2500 lej, a pénteki, színes műsormellékletet is tartalmazó példányé 4000 lej. /Makkay József: Országos magyar napilapot indítanak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./ Az alaptőke 1,2 millió dollár. Ebből sikerült a kolozsvári szerkesztőséget/kiadóhivatalt, a bukaresti fiókot, 6 megyei képviseleti irodát felállítani (Nagyvárad, Szatmár, Marosvásárhely, Csíkszereda, Arad, Sepsiszentgyörgy). Tervezett példányszámuk 50 ezer, s magyarországi terjesztésre is gondolnak. A szerkesztőséget nagyrészt fiatalok alkotják, a kolozsvári egyetem újságíró szakának és a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégiumának végzettjei. A Krónika vezérigazgatója Werner Péter, a lapigazgató dr. Fóti Péter. /(Csomafáy Ferenc): "A lényeget elfelejtettem..." = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./ "A Krónikának mint magyar lapnak egy olyan jelenségnek a megszüntetése az elsőrendű feladata, amelyet Erdélyben így neveznek: nyelvi zsákutca. Arról van szó, hogy az ottani magyarság jelentős tömegei jelenleg nem juthatnak hozzá modern magyar nyelven írt sajtótermékekhez. Pedig a nyelvi fejlődésnek ezek nélkülözhetetlen eszközei. Igen fontos, hogy nagyszámú magyar az anyanyelvén olvashassa, miként formálódik a román politika, a román társadalom, és hogyan alakul ezen belül a magyar kisebbség sorsa. Nem kevésbé fontos, hogy anyanyelvén tájékozódhasson a romániai magyarság arról, hogy milyen is éppen a nemzetközi helyzet. A romániai magyarok érdeklődésének megfelelően bőséges tájékoztatást ad majd a Krónika a mindenkori magyar viszonyokról" - nyilatkozta a Népszabadság október 8-i számában Stanik István felelős szerkesztő. - Korrekt önreklámozás: a zsákutcán kívüli Krónika olyan, mint a tökéletes mosópor. A zsákutcából üzent Szilágyi Aladár: Jó lapot kívánunk! /Szilágyi Aladár meg a többi zsákutcai kolléga: Üzenet a zsákutcából. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 9./

1999. október 22.

Balázs Ildikó, a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum igazgatója elmondta, hogy a tanügyminisztérium még mindig nem a tananyag csökkentését írta elő, hanem azt, hogy ugyanazt a tananyagot kevesebb órában tanítsák. Az érettségi kötelező három tárgyból: román nyelv és irodalom, anyanyelv és irodalom és egy választott idegen nyelv, ehhez jön azután a szaktárgy. - El kellene érni, hogy lefordítva kapják meg az érettségi tételt a minisztériumból, akárcsak a román nyelvű tételeket. /Csomafáy Ferenc: Kommunikálni, érvelni és választani. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./

1999. október 25.

A Kolozsvári Magyar Diák Szövetség (KMDSZ) néprajz szakos osztályának rendezésében megtartották az 1999-2000-es tanév első táncházestjét, melyen sok pár járta a széki, felcsíki, kalotaszegi és mezőségi táncrendeket. Tervük, heti rendszerességgel megrendezni a táncházat. /Csomafáy Ferenc: Kolozsvári táncházmozgalom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./

1999. november 3.

Alföldi László kolozsvári főkonzul a vele készült interjúban kifejtette, hogy Kolozsváron, Erdély szellemi központjában hagyománya van annak, hogy különböző európai országok külképviseletet vagy legalábbis útlevélhivatalt, irodát tartanak fönn. A világban 12 magyar főkonzulátus van Ausztráliától Kanadáig. A Kárpát- medencei magyarsághoz fűződő sokrétű politikai, kulturális, gazdasági érdek miatt a kolozsvári főkonzulátus az egyik legfontosabb az összes közül. - A román vezetés végül is fölvállalt egy új szomszédságpolitikát, egy új regionális, integrációs politikát. A jelenlegi romániai helyzetre jellemző, állapíthatta meg, hogy születnek kormányhatározatok, születnek pozitív döntések, ugyanakkor ezeket visszavonják, ezek csak papíron léteznek. A magyar külképviseleteken Bukarestben, Kolozsvárt és sok más helyen 90 óta töretlen gyakorlat, hogy a külképviseletek a címeres zászlót használják. Ahol jelentős számú kisebbség él, Erdélyben, a Felvidéken, a Vajdaságban a magyar nemzet szimbólumát használják. A külképviselet vezetőjének joga van, hogy a külképviseleten kívül saját gépkocsiján, illetve rezidenciáján is a bécsi egyezmény szerint, de a magyar-román konzuli kapcsolatokról szóló egyezmény szerint is használja a fogadó ország sajátosságainak figyelembe vételével. - Ismeretes Kolozsvár polgármesterének hosszú évek óta tartó folyamatos, tudatosan gyűlöletkeltő, magyarellenes magatartása. Sajnos nincs olyan politikai légkör Kolozsváron, ami normális, elvárható lenne. - Egy polgármesternek nincs jogosítványa arra, hogy önálló külpolitikát folytasson. - Alföldi László bízik abban, hogy rövid időn belül létre fog jönni a bukaresti Magyar Kultúrház itteni fiókja. /Csomafáy Ferenc: Főkonzulátus és jövője. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

1999. november 16.

A székelykeresztúri Petőfi Sándor Általános Iskola Üzenet a harmadik évezrednek címmel tudományos jellegű sorozatot indított. Ennek keretében Benedek Dezső, a University of Georgia professzora tartott előadást a kultúrantropológia területéről. Benedek Dezső Kolozsváron született itt végezte az egyetemet is. Már fiatalon kitűnt nem mindennapi adottsága a nyelvek tanulásában. 1978-ban politikai okokból elhagyta hazáját. A Pennsylvaniai Állami Egyetemen mint doktoráns, írta meg 3000 oldalas doktori disszertációját a yamik, egy kőkorszakbeli törzs életéről. A georgiai egyetem tanára. Két évvel ezelőtt a kolozsvári egyetemen (BBTE) mint meghívott megfigyelő vett részt a Dunai Rektorok Konferenciáján. A székelykeresztúri iskola aligazgatója, Bán Árpád levélben hívta meg a tudóst, tartson előadást az iskolában. /Csomafáy Ferenc: Üzenet a harmadik évezrednek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

1999. december 22.

Kolozsváron ünnepség keretében második alkalommal vehették át diplomáikat a Gábor Dénes Főiskola végzős diákjai. Dr. Selinger Sándor, a Gábor Dénes Főiskola erdélyi konzultációs igazgatója elmondta, hogy idén beindult a csíkszeredai tagozat is, tehát Erdélyben a GDF-nak hét tagozata van, 550 hallgatóval és 120 oktatóval. Nagy eredménynek számít, hogy a megszerzett oklevelet a Nemzetnevelési Minisztérium elismeri. Különbözeti vizsgák nélkül üzemmérnöki diplomát kapnak a hallgatók, melyet a bukaresti számítástechnikai kar ad ki, informatikus mérnök megnevezéssel. További nyolc román nyelven letett különbözeti vizsgával okleveles mérnöki végzettségként ismerik el a GDF által kiadott diplomát. /Csomafáy Ferenc: Átvették a diplomákat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./

2000. január 5.

Kolozsváron az RMDSZ Kolozs megyei szervezete az unitárius egyház imatermében emlékezett a tíz évvel ezelőtti történésekre. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke kifejtette: a tíz évvel ezelőtti szándékokból nagyon kevés valósult meg. Csép Sándor, a MÚRE elnöke felolvasta a Hívó szót, melyet 1989. december 22-én fogalmaztak meg kolozsvári magyar értelmiségiek és a Szabadság 1989. december 23-i számában került nyilvánosságra. Ebben elsőként a magyar nyelvű felsőfokú oktatásra, egyházi javak visszaszolgáltatására utalnak. Pillich László, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének kulturális alelnöke, a Heltai Alapítvány igazgatója felolvasta az emlékezését az 1989-es decemberi eseményekről, név szerint megemlékezve a 26 elesett hősről. Tőkés László püspök cáfolta a "szikraelméletet", hogy 89 decemberében valahonnan kipattant egy szikra, akár egy hússorból, egy kenyérsorból is elindulhatott volna az, ami akkor elkezdődött. Szerinte ugyanis mindannak, ami történt, annak komoly előtörténete, háttere volt. Gyimesi Éva egyetemi tanár figyelmeztetett, hogy az elmúlt tíz év alatt nagy veszteség érte a szellemi értékeket, sok fiatal elhagyta az országot, mert nem teremtődtek meg az elitképző és az egyeseket itthon tartó intézmények. Szerinte amennyi pénz elment mindenféle intézmények alapítására és megemlékezésekre, annak feléből megteremthették volna azokat a kutatóintézményeket, kis intézményeket, melyek a szellemi elitet itt tartják. Megállapította, hogy a múltorientált szellemi élet hátránya az is, hogy nem készültek fel a globalizációra. A globalizáció már ott van a székelyföldi gyerekek számítógépeiben. Gyimesi szerint a tudást Tokiótól Madagaszkárig naprakészen megkapják angolul, akkor kérdés, minek neveljük őket? Romániai magyarnak? A civilizációs szakadék a fejekben van. Buchwald Péter alprefektus szerint jogfosztottság az összetartó erő. Óvott attól, hogy ketté vagy háromfelé szakadjanak. Tőkés László a beszélgetés után a Szabadságnak elmondta, hogy a "szemünk láttára folyik egy permanens történelemhamisítás." /Csomafáy Ferenc: Emlékezni, emlékeztetni a tíz évvel ezelőtti eseményekre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

2000. január 10.

Wanek Ferenc, a Bolyai Társaság /BT/ elnöke hangsúlyozta, hogy a BT elsődleges feladatnak tartja a magyar nyelvű, államilag támogatott Kolozsvár központú Bolyai Tudományegyetem létrehozását. - A magyar kormány kétmilliárd forintos támogatása egy magánegyetem beindítására vonatkozik. Wanek szerint kétmilliárd forint bármilyen hatalmas összeg, azonban túl kevés egy kisméretű magánegyetem felépítésére is. ezért infrastruktúrát kell kiépíteni, ez megmaradna a magyar közösség tulajdonában. Elsősorban kollégiumok, tanári lakások, könyvtárak szükségesek. Wanek úgy látja, hogy "bizonyos erőknek, bizonyos politikai csoportosulásoknak kellene hagyniuk, hogy az erdélyi értelmiségiek kiharcolják az őket méltán megillető jogot, hogy a romániai magyarságnak joga van egy magyar tannyelvű állami egyetemre." - Wanek figyelmeztetett arra, hogy a BBTE kihelyezett központokat valósított meg Erdély olyan városaiban, ahol a magyarság aránya magas, és a magyar nyelvű részleg mellé telepítette a maga hasonló román nyelvű részlegét is: masszív román tanszemélyzetet, akiknek infrastruktúrát kell biztosítani. Székelyföld igénye megalapozott, ezért megalkudtak azzal, hogy ez az intézmény túlnyomó részt román nyelvű kihelyezett oktatási rendszer lesz. Pozitív viszont a felsőfokú tanítóképző intézeti háttér, amely teljesen magyar anyanyelvi keretben épült ki. A magyar értelmiségi utánpótlás-képzésben hatalmas a hiány. A BBTE keretén belül belső építkezés folyt az elmúlt 10 év alatt, és immár több mint 200 új tanügyi káder került be erre az egyetemre, amely képezi magát, doktorál. A BBTE keretéből léphet ki az új egyetem. Itt van meg a szakembergárda, itt van az infrastruktúra. /Csomafáy Ferenc: A romániai magyarságnak szüksége van az államilag támogatott Bolyai Tudományegyetemre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

2000. április 10.

Egy összefoglaló jelent meg: Romániai Magyar Demokrata Szövetség 1989-1999. Kiadója az RMDSZ ügyvezető elnöksége. Felelős kiadó: Markó Béla, Takács Csaba, felelős szerkesztő: Mátó-Székely Zsolt, az anyagot gondozta: Walter Klára. Csomafáy Ferenc kifogásolta, hogy a kötet képmellékletei mellett nem tüntették föl a képek szerzőinek nevét. A képanyag között elég sok a silány minőségű. /Csomafáy Ferenc: A kép önmagáért beszél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./

2000. április 18.

A Pécsi Ipari Vásárt Kolozsváron először 1992-ben tartották meg, jelentős magyar részvétellel. A kolozsvári kiállítás a legnagyobb állami támogatást kapja Magyarország részéről. Érthetetlen Kolozsvár vezetőségének barátságtalan magatartása, amely nagyon sok magyar vállalkozót arra késztet, hogy távol tartsa magát a kiállítástól. A mostani kiállítás április 14-én nyílt meg. Az érdeklődők április 14-18 között tekinthetik meg a VII. Nemzetközi Közép-Kelet-Európai Fogyasztási Cikkek Vásárát. /Csomafáy Ferenc: Megnyílt a Pécsi Ipari Vásár Kolozsváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./

2000. május 2.

Ápr. 28-30-a között a Magyar Professzorok Világtanácsa a MTA Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei tudományos testületével együtt megrendezte Kolozsvárott a Romániai Magyar Professzorok Találkozóját. A találkozó célja volt a romániai magyar felsőoktatás - állami és magánegyetem - kérdéskörének megvitatása, a romániai magyar professzorok és intézmények együttműködése az anyaországi és más államokban lévő professzorokkal, intézményekkel, illetve a külhoni doktorandusz- és felsőfokú képzésben résztvevő hallgatók magyarországi oktatásának időszerű gondjai. A rendezvényen ünnepélyes együttműködési szándéknyilatkozatot is aláírtak a MPV, illetve az Erdélyi Múzeum Egyesület (Benkő Samu) és az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (Bíró Károly) között. /Megtartották a Romániai Magyar Professzorok Találkozóját. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./ Kecskés Mihály, a MPV elnöke elmondotta, hogy a szervezetnek 439 tagja van, akik 21 országban tevékenykednek. A több mint 150 romániai magyar professzorból 30-an a tanács tagjai. Jelezte: minden, Magyarországon rendezendő tudományos értekezleten szívesen látott vendégek a romániai magyar professzorok. Benkő Samu arról értekezett, hogy a történelmi Magyarország második egyeteme jött létre Kolozsváron. Itt létezett olyan háttér, tudományos intézetek, EME, könyvtárak, gyűjtemények, amikre ráépülhetett. Kroó Norbert, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára elmondta, hogy a magyar kutatóközösségek éltek a lehetőséggel, s az EU-s programokból még egy annyit pályáztak vissza, mint amennyit tagdíjként az ország befizetett. /Csomafáy Ferenc: Romániai Magyar Professzorok Találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./ Szilágyi Pál professzor azt kérte a magyar kormánytól, hogy olyan mértékben támogassa a különböző egyetemeket, amilyen mértékben hozzájárulnak a magyar értelmiség képzéséhez. A romániai magyar professzorok felszólalásaiból az derült ki, hogy legtöbbjük csapdának érzi a magánegyetem létesítését. Vanek Ferenc, a Bolyai Társaság elnöke és Szilágyi Pál professzor egyaránt azt hangsúlyozták, hogy a romániai magyar felsőoktatásnak egy kultúrát kell megmentenie, annak továbbélését kell biztosítania, épp ezért azonnali mentőövre, vagyis a meglévő oktatási formák elsődleges támogatására kell összpontosítani. Gyímesi Éva, Vanek Ferenc, Szilágyi N. Sándor kifogásolták a magyar kormány egyetem-politikáját, valamint a rendezvény során megnyilvánuló "paternalista magyarországi magatartást". Szilágyi N. Sándor és Gyímesi Éva azt hangsúlyozták, hogy nem lehet politikai határozatokkal, a szakma megkérdezése nélkül egyetemet létesíteni. "Azért vagyunk megsértődve, mert mi, akik egyetemi ügyekkel foglalkozunk, utólag értesültünk, hogy a magyar kormány mennyivel és mit támogat. Később a szakmát is megkérdezték, de véleményünk pusztába kiáltott szó maradt" - mondta Szilágyi N. Sándor. A végezetül megfogalmazott ajánlásban a professzorok elsődlegesen az önálló állami magyar egyetem támogatását kérték a budapesti kormányzattól. A magyar professzorok a következő prioritási sorrendet állították fel: a Bolyai Egyetem jogi-politikai rehabilitációja, a létező magyar tanszékek és karok megerősítése, és a komplementaritás elvén épülő új intézmények támogatása. /Gál Mária: Romániai magyar professzorok találkozója. Csapdának érzik a magánegyetemet? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./

2000. május 4.

Szilágyi Pál professzor /Kolozsvár/ összefoglalta a magyar nyelvű felsőoktatás helyzetét. A Babes-Bolyai Tudományegyetemen /BBTE/ jelenleg 25 000 diák tanul, ebből 5000 magyar nemzetiségű. Az egyetem 103 címen ad diplomát, alapképzésben. Ebből magyar nyelvű képzés 35 szakon folyik. Teljes magyar nyelvű képzésben részesül az egyetemen majdnem 3500 diák. Az elkövetkező évek beiskolázási keretszáma szerint körülbelül 1400-as évfolyamokkal lehet számolni, természetesen az összes szakok alapul véve. Tehát négy év múlva évente 1400 magyar értelmiségit ad az egyeteme a romániai magyarságnak. A BBTE szinte teljesen el tudja látni a tanárképzést, majdnem teljesen a tanító- és óvónőképzést. Van újságíróképzés, a politikai tudományokban, és legújabban - pár hete - jogi karon is elindítottak egy kurzust, a közgazdaságin kettőt. Végre a jogi karon is elindulhat a magyar nyelvű képzést, ami azt jelenti, hogy az ott sikeresen felvételizett magyar hallgató részlegesen magyar nyelven tanulhat. A közgazdasági karon szintén indíthattak két magyar nyelvű kurzust. Ígéret van rá, hogy ősztől három szakon el tudjuk indítani a magyar nyelvű képzést. Külön beiskolázási számot kaptak, 25+25+25, tehát 75 helyet. Ezzel majd sikerül elérni a jogi és közgazdasági képzést magyar nyelven. - Minden olyan karon, ahol magyar nyelvű képzés is folyik magyar dekánhelyettest, vagy tudományos titkárt tudtak megválasztani. Külön tudták választani minden tanszéken a román, magyar és német tanári állásokat. - 1990-ben a BBTE-n 80 fős volt a magyar tanári kar. Jelenleg a BBTE-n tanító magyar nyelvű, főállású tanárok száma 260, nagy részük fiatal, az átlagéletkor 32-35 év között van. Mindezek a pozitív változás nem véglegesnek mindaddig, amíg a BBTE struktúráját, beleértve a magyar tagozat struktúráját, törvényileg nem szentesítik. Elég csak egy rosszabb politikai helyzet, és nem adnak megfelelő beiskolázási keretszámot. Törvényi megerősítés nélkül felszámolható a magyar részleg, úgy ahogy történt a két egyetem egyesítése után. Szükséges, hogy a BBTE-n a magyar tagozat önállósuljon: magyar karok, magyar tanszékek és magyar szenátusi csoport legyen. - Jelenleg 24 magyar szenátusi tag van a 101-ből, ez nem elhanyagolható szám egy szavazás alkalmával. - Megoldatlan a magyar nyelvű műszaki oktatás, mezőgazdasági oktatás, zene-, képzőművészeti és - még ha három szakon el is indult- a közgazdászképzés. Kolozsváron az Agronómiai Intézetben volt magyar nyelvű oktatás. A Műszaki Egyetemen nagyon sok magyar nyelvű tanár dolgozik. A Gh. Dima Konzervatóriumban volt magyar tagozat, de a zenekonzervatórium botrányos módon szabotálta, hogy visszaállítsák e tagozatot. A képzőművészetin ugyanaz a helyzet. Itt a kormánynak kell lépnie. A professzor hangsúlyozta, hogy politikai segítség nélkül nem lehet lépni. A Petőfi-Schiller Egyetem nem a legjobb megoldás, mégis ez is egy lehetőség. Amit a BBTE profilja miatt nem tud megvalósítani, azt megvalósíthaná ez az egyetem, állami pénzből. /Csomafáy Ferenc: A romániai magyar egyetemről, felsőfokú oktatásról Szilágyi Pál professzor számol be olvasóinknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

2000. május 16.

Megjelent Tibori Szabó Zoltán Ferenczy Júlia /Minerva Művelődési Egyesület és Szabadság kiadása, Kolozsvár, 2000/ című monográfiája. A kolozsvári festőművész pályáját fényképekkel és reprodukciókkal gazdagon illusztrált könyv felvételeit László Miklós és Csomafáy Ferenc készítette. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./ Ferenczy Júlia /Nyárádszentbenedek, 1909. ápr. 3. - Kolozsvár, 1999. júl. 26./

2000. május 24.

A Kolozsvári Területi Televízió magyar nyelvű műsorát az 1989-es események után néhány nappal kolozsvári volt tévések és rádiósok indították útnak. Később a magyar területi televízió státust kapott, és szerkesztőségi szinten működött. Idővel ez a szerkesztőségi szint megszűnt. A sorvadási folyamat megindult. Mindig általános átszervezésre hivatkoztak. Végül is versenyvizsgát írtak ki, amely egy alacsonyabb kategóriában nyilvántartott posztra szólt. A nyertes, Bardócz Sándor vezetői pótdíjat is kap. A magyar nyelvű műsorok koordinátor szerkesztője egyben a vezető, aki tagja lesz a stúdió igazgatótanácsának. Jegyzőkönyvben rögzítették a javaslatot, miszerint az adáskészítők is szerkesztőségi státust kapjanak. A lényeg az, hogy a kolozsvári fiókszerkesztőség magyar nyelvű részlege visszakapja azt a státusát, amit különböző politikai játékok következtében elvesztett. Arra van szükség, hogy megalakuljon Kolozsváron a regionális magyar nyelvű televízió, amelyhez a romániai magyarságnak joga van. Boros Zoltán, az RTV magyar szerkesztőségének főszerkesztője kifejtette: közel 30 stúdióból sugároznak magyar nyelven is rádió- és televíziós műsorokat ma Romániában. Ha összeadjuk ezek szellemi erejét, ha összekapcsoljuk őket akár fizikailag is, hogy egymás után jelentkezzenek, akkor ez egy egész napos magyar nyelvű műsor lehetne. /Csomafáy Ferenc: Restitúció. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./

2000. május 30.

Megválasztása után az MVSZ új Kárpát-medencei régióelnöke, Borbély Imre nyilatkozott a = Romániai Magyar Szónak. Felméri az adott helyzetet, és alapszabályzatnak megfelelő szervezetet akar csinálni a Kárpát-medencei MVSZ-ből. Az a gondolta, hogy határmódosítás nélkül egyesíteni a Kárpát-medencei magyarságot az általa alapított Interfonfessio Társaságon belül érlelődött meg, ő dolgozta ki a szociális nemzetstruktúra gondolatát. Kolozsváron nemzetközi fórumot szervezett az Interconfessió, amelyen részt vett Duray Miklós, Pozsgay Imre, Vass Csaba, Markó Béla, Tőkés László. Ekkor fejtette ki azt, hogy új dinamikus magyar paradigma. Sikeres konferenciát szerveztek Székesfehérváron, a svájci magyarok szervezetével közösen, Zentán is volt ilyen konferencia. Ezek anyagát megküldték az országházi képviselőknek Borbély Imre kifejtette, hogy föl kell mérni a világ magyarságát. fel kell állítani egy globális magyar anyakönyvet. Mihelyt az anyakönyv megvan, hasonló lesz ahhoz, amit a Zsidó Világkongresszus már régóta megtett. Ők tudnak minden zsidóról, aki a világon él. És bármelyiknek a hajaszála görbül berezeg a zsidó világháló és reagálnak rája. Ugyanezt akarja elérni a globális magyarsággal. Egy globális magyar idegrendszert kell létrehozni. /(Csomafáy Ferenc): A Világszövetségen belül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./

2000. június 14.

Dr. Torgyán József magyar földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter jún. 12-én Kolozsváron sűrű programot bonyolított le: felkereste a Babes-Bolyai Tudományegyetemet, tárgyalt az RMDSZ Ügyvezető Elnökségével, Pete István romániai mezőgazdasági államtitkárral, illetve a történelmi egyházak vezetőivel. Az egyetemen beszédében rámutatott: furcsának tűnik, hogy a folyosói rektorok arcképcsarnokában csak a Trianon utáni rektorok sorakoznak, mintha 1872-től addig nem lett volna magyar rektora is az intézménynek. Véleménye szerint a BBTE-n levő magyar szekció szép dolog, de meg kell kapnia az önálló egyetemi rangot is. Hiányolta a magyar nyelvű agrároktatást. Az Ügyvezető Elnökségen áttekintették az együttműködési lehetőségeit. Mérlegelik egy iroda létesítését Romániával, egy agrárgazdasági centrum létesítését. Torgyán kijelentette, hogy a magyar kormány segíti Romániát az aszály leküzdésében. /(Csomafáy Ferenc): Magyar miniszter Kolozsváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./

2000. augusztus 30.

Bitay Levente 33 évet bányamérnökként dolgozott, ebből 19 évet a Kolozsvári Bányászati Tervező és Kutató Intézetben. Nyugdíjba vonulása után mint informatikus került az RMDSZ kötelékébe. A tagnyilvántartással foglalkozott 92-től kezdve 95-ig. 97 után ugyanezt folytatta, de mint szervezési alelnök és informatikus. Kónya-Hamar Sándor megyei ügyvezető elnöknek nevezte ki, aki az ő távollétében az ügyeket intézi. - Az RMDSZ keretén belül jól működő információs hálózat létezik. Bitay elmondta, hogy figyelemre méltó adatbázisuk van: a tagnyilvántartás számítógépen van, de lemezeken és írott formában is őrzik. Meggyőződése, hogy az RMDSZ részére elsősorban számítógépen kell tárolni minden adatot. /Csomafáy Ferenc: Aki pontosan dolgozik a közösségért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./

2000. szeptember 6.

A kolozsvári Báthory István Elméleti Líceumnak új vezetősége van: Csuka Róza igazgató és Káptalan Erna aligazgató, miután Balázs Ildikó, az eddigi igazgató nyugdíjba vonult. Csuka Róza igazgatónő nagy megtiszteltetésnek érzi. hogy a Báthory Líceum tanári közössége őt bízta meg. Szeretné a februári versenyt megnyerni /addig nem végleges a kinevezése/. Az elmúlt évek nyugdíjazásaival gyakorlatilag teljesen megfiatalodott a líceum tanári gárdája. A líceumot reál irányban szeretné fejleszteni. Tavaly az iskola jogot kapott arra, hogy német középfokú nyelvvizsgára felkészíthessen diákokat. Káptalan Erna az elmúlt tanévben is bizonyította, hogy mint aligazgató állja a sarat. /Csomafáy Ferenc: Ápolni a Báthory-tradíciót. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./

2000. szeptember 9.

Az Erdélyi Református Egyházkerület (ERE) püspökségén tartottak sajtótájékoztatót a kolozsvári református kollégium helyzetéről. Kiadtak egy közleményt román nyelven, melyben pontokba szedve ismertették álláspontjukat a helyzettel kapcsolatban. A kommunista rendszerben jogtalanul elvett református kollégium épülete a 83/1999. sürgősségi kormányrendelet értelmében az ERE birtokába visszakerült, tehát a Gh. Sincai Elméleti Líceum és a Viitorul Sportklub illegálisan tartózkodik az ERE tulajdonát képező épületekben. Hosszas tárgyalások után sem sikerült egyezségre jutni, ezért az egyház pert indított a Gh. Sincai Elméleti Líceum, a megyei tanfelügyelőség, valamint az oktatási minisztérium ellen, azzal a céllal, hogy érvényt szerezzenek tulajdonjoguknak. A legközelebbi tárgyalásra szeptember 18-án kerül sor. Az Erdélyi Református Egyházkerület a helyzetről értesíteni fogja a világ 48 országában létező református testvéregyházakat, a Református Egyházak Világszövetségét, amely Genfben székel, az Európa Tanácsot és a Fehér Házat, valamint az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusát. - Funar polgármestere értesülvén az augusztus 31-én megkötött szerződésről, tiltakozó gyűlést hívott össze. Ennek következtében szeptember 4-én a tanfelügyelőség és a Gh. Sincai Elméleti Líceum vezetősége semmisnek nyilvánította az augusztus 31-én aláírt jegyzőkönyvet. Újabb jegyzőkönyvben rögzítették, hogy amíg nem születik törvényszéki döntés a tulajdonjog kérdésében, az iskolák a jelenlegi helyükön maradnak. Székely Árpád, a református kollégium igazgatója ezt a jegyzőkönyvet nem írta alá. /Csomafáy Ferenc: Nemzetközi szervek segítségét kéri a református egyház. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./

2000. szeptember 15.

Mátis Jenő a Kolozs megyei RMDSZ parlamenti képviselője, a parlament Költségvetési, Pénzügyi és Bankügyi Állandó Szakbizottságának tagja elmondta, hogy elmúlt négy évi parlamenti képviselői munkája alapvetően különbözött az első négy év parlamenti munkájától. 1996-tól ugyanis az RMDSZ a kormánykoalíció tagja lett, a politikai interpellációkra, kérdésfeltevésekre kevésbé volt mód. Mátis az elmúlt négy évben a törvényelőkészítési munkálatokban vehetett részt. Sikerült olyan törvénytervezetek előkészítésében részt vennie, amelyeket az RMDSZ már '90-től szorgalmazott elfogadásra. Ilyen volt például a helyi közpénzekről szóló törvény, amelyet kétéves küzdelem után fogadott el a parlament. Ez ugyan távolról sem elégíti ki az igényeket, de első lépés a helyi pénzügyi autonómia kidolgozása felé. A múlt évben a parlament megszavazott RMDSZ-javaslatra háromszáz milliárdos tételt a kis és közepes vállalkozások támogatására, az eredeti nyolcvanmilliárd helyett. Azonban a költségvetés parlamenti megszavazása után, a tavaly szeptemberi költségvetés-módosításkor ez az összeg egyszerűen eltűnt a költségvetésből. - Ez a koalíció sem mentes bizonyos beidegződésektől, előítéletektől, ami a sajátos nemzeti közösségi problémakört illeti. Az RMDSZ az elmúlt négy évben nagyon sokszor maradt egyedül a koalíción belül. /Csomafáy Ferenc: Egy érdeket képviselünk közösen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./

2000. szeptember 18.

Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének küldöttgyűlése rangsorolta a szenátori és képviselő listákon szereplő jelöltek névsorát és sorrendjét. A szenátori listára ketten jelöltették magukat - Eckstein-Kovács Péter miniszter és Újváry Ferenc ügyvéd -, végül 249 vokssal az előbbi került a jelöltlistára. A képviselők listájára nyolcan iratkoztak. A voks után a következő sorrend alakult ki: Kónya-Hamar Sándor (193 igen szavazat), Vekov Károly (133), Mátis Jenő (74), Szedilek Lenke (54), Máté András Levente (53), Pálffy Károly (22), Bitay Levente (11), Molnos Lajos (8). Most már a Kolozs megyei választókon múlik, hogy ha nagy számban elmennek szavazni, lehet akár két kolozsvári szenátor és három képviselő is RMDSZ- színekben. (Csomafáy Ferenc): Megmérettettek a kolozsvári jelöltek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

2000. október 14.

Okt. 13-án kezdődött a Kolozsvár 1000 éve konferencia a kolozsvári Protestáns Teológia dísztermében. Megnyitó beszédében Egyed Ákos, az Erdélyi Múzeum-Egyesület bölcsészet-, nyelv- és történettudományi szakosztályának elnöke emlékeztetett arra, hogy Kolozsvár mindig jelentős városa volt Erdélynek, Magyarországnak, majd Romániának. Jelenleg válságban van kultúrateremtő ereje. Benkő Samu EME-elnök a kommunista rendszerben volt romániai falurombolási jelszó árnyékában folytatott városrombolásra emlékeztetett, melynek hatásai a kincses várost sem kerülték el. Kötő József, arról beszélt, hogy a történelem során Kolozsvár az egyetemes kultúra továbbfejlesztője volt. Most pedig frontváros, az egyetemes kultúra és a barbárság közötti harc színtere. A főteret éppen sajátos transzszilván magyar kulturális jellege miatt akarják megváltoztatni. R. Várkonyi Ágnes (Budapest) az értékek túlélését szorgalmazó "tudomány munkásainak" önfeláldozó magatartását emelte ki. /Ördög I. Béla: Kolozsvár ezer évéről, tudományos szemmel. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14., Kolozsvár 1000 éve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./ A konferencia ötletgazdája, Egyed Ákos megállapította, hogy kevesen foglalkoznak alapvetően Kolozsvár történetével. Az elmúlt 55 évben nem is lehetett, mert ennek feltételei nem voltak adottak. Ezért kezdte szervezni Dáné Tibor Kálmánnak, az EMKE főtitkárával, és Wolf Rudolffal, az EME Bölcsészet-Nyelv és Történettudományi Szakosztály titkárával a konferenciát. A konferenciából kiderült, hogy Kolozsvár kultúra teremtő város volt, és erre igényt tart ma is. Ez a kultúra a magyar művelődéstörténetben nemcsak helyi jelentőségű értékeket hozott létre. Kolozsvár szerepének fenntartása összmagyar érdek! - hangsúlyozta. A konferencián elhangzottakat könyv formájában kiadják. - Növekszik az elvándorlás, ugyanúgy a vegyes házasságok száma is. Kolozsvár történelme nem helytörténet, mert Kolozsvárnak kisugárzó hatása volt Erdélyre és a magyar történelemre is. /Csomafáy Ferenc: Kolozsvár 1000 éve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./

2000. október 16.

Négyévi szünet után, már második éve október első szombatján Kibéden megrendezték Gyöngykoszorú Néptánc Találkozó címmel a Sóvidék és a Küküllő-melléki falvak, települések népi táncosainak találkozóját. A tavalyi 8 csoporttal szemben az idén már 18 csoport vett részt a találkozón. Jelen voltak Erdőszentgyörgy, Gernyeszeg, Hármasfalu, Kibéd, Magyaró, Makfalva, Marosvásárhely, Mezőbánd, Nyárádselye, Nyárádszereda, Vajdaszentiván népi táncosai, egyes helységekből több csoport is jelentkezett. Kibéd 4 csoporttal volt jelen. /Csomafáy Ferenc: Gyöngykoszorú Néptánc Találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./

2000. október 20.

Kampánynyitó beszélgetésre invitálta a sajtó képviselőit a Kolozs megyei RMDSZ. Házigazdák: Kónya-Hamar Sándor megyei elnök, Mátis Jenő képviselő, Kerekes Sándor megyei tanácsi alelnök és Bitay Levente megyei ügyvezető elnök. Kónya-Hamar Sándor az SZDRP kész ténynek elfogadott hatalomra jutásával kapcsolatban felhívta a figyelmet Adrian Nastase Kolozsváron tett magyarellenes nyilatkozataira. Emiatt nehéz megtalálni ezzel a párttal a közös pontokat. - Az RMDSZ nem mond le az önálló állami magyar egyetemről, de a jelenlegi kampányban előtérbe kerül a szociális, gazdasági, új munkapiacot teremtő elgondolások hangsúlyozása. /Csomafáy Ferenc: Induló kampány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./

2000. október 23.

Okt. 22-én felszentelték a Kolozsmonostori Református Egyházközség új templomát. Az eseményt megtisztelte jelenlétével a Kolozsvárra látogató Mádl Dalma asszony, Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök felesége, aki szombaton Nadia Constantinescu asszonnyal, Emil Constantinescu államfő feleségével találkozott. Az 1989-es forradalom után egyértelművé vált, hogy a gyülekezetet meg kell osztani és új templomot kell építeni. A kolozsmonostori templom felépítésének engedélyeztetésébe már 1990-ben belefogtak a református hívek, két évre rá pedig megkezdték a munkálatokat. A polgármesteri hivatal többször igyekezett hátráltatni az előmenetelt: 1993-ban érvénytelenítette az építési engedélyt, több hónapra felfüggesztette a munkálatokat. A parókia épületével 1995-re készültek el, erre a hónapra pedig részlegesen sikerült befejezni a templomot is, amelynek két szintjét ezután húzzák fel. A templom építési költségéhez nagyobbrészt külföldi - magyarországi, németországi, svájci, hollandiai - támogatók járultak hozzá. /Papp Annamária: Felszentelték a Kolozsmonostori Református Egyházközség templomát. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./ Dr. Molnár Dezső nyugalmazott lelkész elmondta, hogy amikor 1968-ban a gyülekezet meghívta lelkipásztorának, a lélekszám 3500 körül mozgott. Tömbházról tömbházra, lakásról lakásra járva kereste a református lelkeket. A parókia épülete 1996-ban készült el. Csiha Kálmán püspöke megállapíthatta, hogy Kolozsvár legfiatalabb gyülekezete számára épült templom az 1989-es változás óta épültek közül a legnagyobb. "Egyházkerületünk 218 új épülete, köztük 34 új temploma Krisztus lábnyoma Erdély földjén." - mondta a püspök. /Csomafáy Ferenc: Béke és remény háza. Felszentelték a Kolozsmonostori Református Egyházközség templomát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./

2000. november 7.

A Romániai Magyar Közgazdász Társaság 1990. július 28-án alakult meg Kolozsváron. Akkor elnöknek dr. Kerekes Jenő ny. egyetemi tanárt választották. Azóta eltelt tíz mozgalmas év, az elnök túllépett a nyolcvanadik évén. Az RMKT új elnöke, Somai József nyilatkozott elképzeléseiről. Elnöksége valójában folytonosságot jelent, hiszen öt éve alelnöke volt az RMKT-nak, és a régi elnökkel tíz évig együttműködött. Van saját székház, vannak alkalmazottaik, és könyvtárosuk is. Előrelépés az 1998-tól Közgazdász Fórum címmel negyedévenként megjelenő szakmai közlönyük. Tudományos szakdolgozatok jelennek meg benne. Fontos szerepe van a képzésnek. A Bölöni Farkas Sándor Alapítvány keretében, melyet az RMKT hozott létre, először huszonnégy közgazdászt képeztünk ki Budapesten két és fél év alatt, aztán harminchat gazdasági szakembert hat hét alatt Nagyváradon, majd folytatták Budapesten. /Csomafáy Ferenc: Beszélgetés Somai Józseffel, az RMKT új elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./

2000. november 8.

Átadták a Mocsáry Lajos díjakat. Csucsuja István, a Babes-Bolyai Tudományegyetem professzora, a Történelem-Filozófia Kar prodékánja könyvet írt Mocsáry Lajos és a románok címmel. Most felvázolta Mocsáry Lajos életútját. A magyar parlamentbe az 1867-es kiegyezés után került be, ahol a legméltányosabban kezelte a nemzetiségi kérdést. 1872-ben kiáll a román iskolák, de a többi nemzetiségi iskola mellett is. Karánsebes a Román Nemzeti Párt színeiben Mocsáry Lajost küldte a magyar parlamentbe. Kreczinger István, a Mocsáry Lajos Alapítvány kuratóriumának elnöke arról tájékoztatott, hogy Erdélyt elhagyó, Magyarországon élő értelmiségiek alapították a díjat 1992-ben. Célja a trianoni határokon kívül rekedt magyarság támogatása. Az anyanyelvi oktatás támogatása mellett segítik árvaházak, öregek otthona létrehozását is. Kolozsváron ünnepség keretében három személyt tüntettek ki Mocsáry Lajos-díjjal. Béres Károlyt az újvidéki Ökumenikus Szeretetszolgálat élén kifejtett önzetlen segítő tevékenységéért tüntették ki. Böjte Csaba a dévai Szent Ferenc Alapítvány létesítéséért és az ennek keretében végzett gyermekvédő, nevelő és oktató tevékenységéért kapta a díjat. Böjte Csaba ferences szerzetes 205 gyermek, valamint 52 felnőtt gondozását, ellátását szervezi meg. A Mocsáry Lajos Alapítvány először díjazott magyar állampolgárt Koenig Helmut személyében, aki két évtizede a határon kívül rekedt magyarság megsegítésén munkálkodik. /Csomafáy Ferenc: Átadták a Mocsáry Lajos díjakat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./

2000. november 21.

Kolozsváron szeptemberben felszentelték a Mozgássérültek Szent Kamill Otthona kápolnáját. A Szent Kamill Otthon azóta is tovább épül és várhatóan jövőre elkészül az épület. A megtett útról, a föl nem adott harcról a Romániai Magyar Mozgássérültek Társulata elnöke, Tokay Rozália nyilatkozott. 1990-ben a mozgáskorlátozott művész felajánlotta magánháza egy részét, hogy megalakuljon és működjön az akkor alapított társulat. Tokay Rozália rájött, hogy otthont kell építeni. Az idő, beteg emberek kiszolgáltatottak. Nem egy eset van, hogy a beteg, idős emberek az utcára kerülnek. Őket senki sem védi meg. - Külföldi segítséggel épül az otthon. /Csomafáy Ferenc: Tanúsítják az épülő falak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./

2000. november 29.

Csép Sándor, a MÚRE elnöke kifejtette, hogy az utóbbi másfél évben a kolozsvári stúdió sorsa rossz irányba fordult. A kisebbségi stúdióban egy ember maradt állandó munkaszerződéssel, illetve meghatározatlan időre szóló munkaszerződéssel. Az egyből idővel lett négy. Csép társaival azt akarta elérni, hogy a magyar-német osztály külön szerkesztőség lehessen, ehelyett az történt, hogy az osztály is megszűnt. A mostani szervezeti felépítésben nincs megnevezve, hogy létezne egy magyar-német szerkesztőség. A magyar műsoridőt többször rövidítették, majd más-más időpontra tették. Csép Sándor főszerkesztő-helyettesként vezette a magyar adást tíz éven át, ezt a funkciót megszüntették. Az RMDSZ vezetői próbáltak segíteni, de nem tudtak eredményt érni. Ez már sok volt Csép Sándornak, eljött a tévétől. Csép azt szeretné - sokadmagával -, hogy legyen egésznapos romániai magyar televíziózás. Csép hangsúlyozta: független televíziót kell létrehozni. Ehhez sok millió dollár kell. Csép Sádornak a BBC az eszményképe. Tárgyilagosság, komolyság, korrektség. Ha megszületik az egésznapos magyar nyelvű TV, akkor ennek is ezek lesznek a célkitűzései. Csép azt is felvetette, hogy egy világra szóló gyűjtést lehetne rendezni. Van már konkrét kezdeményezés: a Sándor grófi család tagjai felajánlottak ilyen célra egy tízhektáros ingatlant Kolozsvár környékén. /Csomafáy Ferenc: A BBC erdélyi ikertestvére magyarul, ha Románia magyarsága és a világ magyarsága akarja, akkor létrejön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 211-212




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998