udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 51 találat lapozás: 1-30 | 31-51
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Für Lajos

1995. augusztus 10.

Az ország jelenlegi rossz helyzetében a parlamentben elszabadulhatnak az indulatok, ami viszont nem használhatna senkinek, figyelmeztetett Für Lajos, a Magyar Demokrata Fórum /MDF/ elnöke aug. 9-i budapesti sajtótájékoztatóján. A kormánykoalíció népszerűsége egyre csökken, legutóbb 22 %-os volt, az ellenzéké 33 %-os. A magyar diplomácia tekintélye a mélypontra süllyedt, ezt bizonyítja, hogy legutóbb az osztrák külügyminiszter azt nyilatkozta, hogy Magyarországot csak a második lépcsőben lehet felvenni az Európai Unióba. Nem lehet továbbra is tehetetlenül szemlélni azt, amit a határon túli magyarsággal tesznek. /Magyar Nemzet, aug. 10./

1995. augusztus 10.

Az ország jelenlegi rossz helyzetében a parlamentben elszabadulhatnak az indulatok, ami viszont nem használhatna senkinek, figyelmeztetett Für Lajos, a Magyar Demokrata Fórum /MDF/ elnöke aug. 9-i budapesti sajtótájékoztatóján. A kormánykoalíció népszerűsége egyre csökken, legutóbb 22 %-os volt, az ellenzéké 33 %-os. A magyar diplomácia tekintélye a mélypontra süllyedt, ezt bizonyítja, hogy legutóbb az osztrák külügyminiszter azt nyilatkozta, hogy Magyarországot csak a második lépcsőben lehet felvenni az Európai Unióba. Nem lehet továbbra is tehetetlenül szemlélni azt, amit a határon túli magyarsággal tesznek. /Magyar Nemzet, aug. 10./

1995. szeptember 3.

Szept. 3-án Koltón, a hagyományos Petőfi-ünnepségen jelen volt Für Lajos, az MDF elnöke, Varga László /KDNP/ és Németh Zsolt /Fidesz/, valamint az RMDSZ helyi vezetői. A többezer résztvevő a tanügyi törvény elleni nyilatkozatot fogadott el. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 8., 614. sz./

1995. szeptember 14.

A budapesti kapcsolatfelvételt megkérdőjelező RMDSZ-közleményre Kiss Kálmán, a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt /RMSZDP/ elnöke reagált, a Rompresnek nyilatkozva: "az RMDSZ-eseknek fáj, hogy pártunk jó úton halad a szomszédos ország politikusaival való kapcsolatfelvétel ügyében." Fenntartja előbbi nyilatkozata minden betűjét. Az RMSZDP közleményében megerősítette, hogy Kiss Kálmán elnököt fogadta Für Lajos, az MDF és Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsége elnöke. Horn Gyulánál nem jártak, ismerte be. Kiss Kálmán azt állította, hogy pártjának 28 ezer tagja van. Holló László Levente aug. 11-én nyilatkozott: lemond alelnöki tisztéről és minden kapcsolatot megszakít Kiss Kálmánnal, aki mögött a sértettség áll. Magyarországról nem tudja ellenőrizni, hogy valóban van-e többezres tagsága ennek a pártnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./

1995. november 2.

A Bethlen Gábor Alapítvány nov. 2-án tizedik alkalommal ítélte oda jeles közép-európai személyiségeknek a Bethlen Gábor-díjat, melyet ezúttal Kiss Ferenc budapesti irodalomtörténésznek, Lászlóffy Aladár kolozsvári költőnek és a Dél-Tirolban, Bozenben élő dr. Christoph Pan professzornak, a FUEV elnökének adományoztak. A Bethlen Gábor Alapítvány gondolatát Illyés Gyula vetette fel 1979-ben, amikor Magyarországban jogi személyként még egyetlen alapítvány sem létezett, emlékezett a kezdetre Márton János, az alapítvány kuratóriumának elnöke. 1979-ben Illyés kezdeményezésére hatvanöt író, tudós, művész, orvos, mezőgazdász határozta el az alapítvány létrehozását, amelyhez hamarosan huszonegy közéleti személyiség csatlakozott. A jóváhagyásra azonban évekig kellett várni, az engedély csak 1985-ben született meg, ekkor megalakult a kuratórium, tagjai voltak: Juhász Gyula történész, Király Tibor jogász, Kiss Ferenc irodalomtörténész, Szabó Sándor orvos, Vekerdi József tudománytörténész, az elnöki tisztet Márton János töltötte be. Később bővült a kuratórium többek között Für Lajossal, Kodolányi Gyulával, az alapítvány titkára Nagy Gáspár. Az induláskor az alapító összeget Illyés Gyula, Csoóri Sándor, Kodály Zoltánné és Németh Lászlóné ajánlotta fel. Az alapító levél szerint azokat az vállalkozásokat akarták támogatni, "melyek a magyarság történelme során felhalmozott értékeit tudatosítják, hitelesen értelmezik, őrzik és gyarapítják, s amelyek e térség népeinek megbékélését elősegíthetik." Az eddig díjazott harmincnégy személyből mindössze hat magyar állampolgár. A külföldi díjazottak kétharmada határokon kívül élő magyar kisebbségi. Az első díjat 1986-ban Domokos Pál Péter kapta, aki a moldvai csángók kutatásában alkotott maradandót, Szabó T. Attila kolozsvári nyelvészprofesszor, az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár összeállítója posztumusz díjazott. Díjazott volt még többek között Sütő András marosvásárhelyi, Dobos László, Turczel Lajos, Koncsol László pozsonyi, Borbándi Gyula németországi író, Szőcs Géza kolozsvári és Sulyok Vince oslói költő. A határon túli magyar politikusok közül megkapta a díjat az erdélyi Király Károly, a felvidéki Duray Miklós és Janics Kálmán, a könyvkiadók közül Püski Sándor, illetve a németországi Molnár János. A nem magyar díjazottak között van Marius Tabacu kolozsvári román műfordító. - Az alapítvány más díjakat is kiad, így a Márton Áron-díjat, melyet eddig 23 személy, illetve 24 szervezet vehetett át. 1990 óta létezik a Tamási Áron-díj, ezt eddig többek között Dávid Gyula kolozsvári irodalomtörténész, a vajdasági hertelendyfalvi Tamási Áron Székely-Magyar Egyesület, Marosi Ildikó marosvásárhelyi irodalomtörténész vehette át. A dr. Menzel Katalin orvosi ösztöndíjat eddig közel száz, határokon túlról érkezett magyar orvostanhallgató kapta, akik továbbképzésre érkeznek. /Magyar Nemzet, nov. 3./

1996. február 24.

Adrian Nastase febr. 23-án Kolozsvárra utazott. Sajtótájékoztatóján reagált Moses nagykövet előző napi kijelentéseire. Szerinte az amerikai nagykövet jobban tenné, ha az USA-beli választótestület szándékainak jobb ismeretében az ottani állapotokról mondana véleményt. Nastase kifejtette, hogy az RNEP, mivel nincs stratégiája, szobrokkal próbál szavazatokat gyűjteni. Hogy Antonescunak miért éppen Kolozsváron és nem Iasi-ban állítanának szobrot? Ott inkább megértené, Kolozsváron pedig folytathatnák az ásatásokat - jegyezte meg. Antonescuról az a véleménye, hogy ha 50 évig csend volt körülötte, szerepének felülvizsgálatával nyugodtan várni lehetne pár évet. Ballaszt-e az RNEP az ország európai integrációjában? Erre a kérdésre nem adott egyértelmű választ. Nastase szerint a magyar politikusoknak nem kellene akkora jelentőséget tulajdonítaniuk a szélsőséges nyilatkozatoknak, ellenkezőleg. Emlékeztetett arra, hogy négy évvel ezelőtt Für Lajos akkori honvédelmi miniszter a román választási kampány teljében jelentette ki, hogy a magyar hadsereg megvédelmezi a szomszédos országokban élő magyar kisebbségeket. Funart ez a mondat választatta meg polgármesternek. A Szabadság sajtótájékoztatóról tudósító munkatársa hozzátette: "Nem árt, hogy Adrian Nastase emlékeztetett a négy évvel ezelőtti balszerencsés kijelentésre. De nekünk is kötelességünk emlékeztetni arra, hogy az a mondat önmagában nem választatta volna meg Funart polgármesternek. Ahhoz jócskán besegített a televízió főműsorának esti híradója, amely hetekig konzervben tartotta a nyilatkozatot és a döntő menet előtti legmélyebb kampánycsendben szirénázott bele Kolozsvár nyugalmába - büntetlenül." /N. Á. [Nits Árpád]: Adrian Nastase Kolozsváron Antonescu várhatna pár évet. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./

1997. január 8.

Adrian Severin külügyminiszter a bukaresti Evenimentul Zilei jan. 8-i számában válaszolt a lapban jan. 6-án megjelent, budapesti tárgyalását támadó cikkre. Severin hangsúlyozta, hogy Magyarország Románia természetes szövetsége kell, hogy legyen. A külügyminiszter történelmi visszapillantásában kifejtette, hogy a sajnálatos 1990. márciusi események tovább késleltették az enyhülést. Szerinte Antall József néhai miniszterelnök, Für Lajos, Gheorghe Funar, Corneliu Vadim Tudor és Tőkés László nem szerencsés nyilatkozatai fenntartották a feszültséget, ugyanakkor a válság meghaladására tett lépések között volt a "Nyitott égbolt" egyezmény, Jeszenszky Géza volt külügyminiszter romániai látogatása, majd Melescanu és Kovács László budapesti találkozása, végül az alapszerződés megkötése. Adrian Severin hangsúlyozta, hogy a román-magyar párbeszédet az őszinteség és megértés jellemezte látogatása idején. Megállapodtak a vegyes bizottság felállításában, a bezárt konzulátusok megnyitásában. A tárgyaláson nem tértek ki olyan kényes kérdésekre, mint a Babes-Bolyai Egyetem vagy az elkobzott egyházi vagyon helyzete. Ezeket a kérdéseket a nemzetközi normáknak megfelelően, a román alkotmány és az alapszerződés alapján lehet megoldani, szögezte le Severin, aki végül bizalmat sürgetett, enélkül ugyanis a tegnapi ellenség nem válhat holnapi baráttá. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./

1997. október 6.

Okt. 6-án Keleti György honvédelmi miniszter megkoszorúzta Aradon a 13 kivégzett honvédtábornok emlékhelyét. Személyében először koszorúzta meg magyar honvédelmi miniszter az aradi emlékművet. Az ünnepélyes szertartáson részt vett Dan Zaharia román védelmi minisztériumi államtitkár, Ion Horhat megyei prefektus, Bognár Levente alprefektus is. Ezután a román hősi emlékműnél - a házigazdák meglepetésére - Keleti György is koszorúzott. Ezután kezdődött csak az aradi emlékhelyen az RMDSZ által rendezett gyászünnepség. /Szabadság (Kolozsvár), ok. 7./ Okt. 6-án az aradi vértanúk emlékművének hagyományos koszorúzási ünnepségén az RMDSZ nevében Markó Béla szövetségi elnök mondott megemlékező beszédet. Az ünnepségen jelen voltak az RMDSZ más vezetői, országos és helyi tisztségviselői, továbbá hivatalos magyarországi személyek, valamint a határon túli magyar kisebbségek szervezeteinek képviselői. Beszédet mondott Törzsök Erika, a HTMH elnöke is, kifejtve, hogy ez a nap fogalommá vált minden magyar számára, függetlenül attól, hogy hol él. Tokay György kisebbségügyi miniszter méltatta, hogy milyen nagy jelentőségű a magyarság megmaradása számára csaknem másfél évszázada folyamatos, tömeges jelenlétünk a kegyhelyen az okt. 6-i gyászünnep alkalmából. Sok szervezet koszorúzott, köztük volt Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsége nevében, a magyarországi pártok küldöttei, a Vajdasági Magyar Szövetség /VMSZ/ is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./ A magyarországi sajtó, a rádió és a televízió is azt jelentette, hogy először koszorúzta meg magyar honvédelmi miniszter az aradi emlékművet. Valójában Für Lajos akkori honvédelmi miniszter volt az első, aki 1990. okt. 18-án helyezett el koszorút az aradi emlékműnél. /Nem Keleti volt az első Aradon. = Új Magyarország, okt. 8./

1999. június 15.

Szinte kórusban határolódott el az ország politikai elitje attól a "Kolozsvári Nyilatkozattól", mely Erdély, a Bánság és a Részek (Partium) közigazgatási autonómiája mentén kívánta vitára késztetni a hazai politikumot. Az aláírókként megjelölt politikusok közül tulajdonképpen csak Bakk Miklós lugosi önkormányzati képviselő, az RMDSZ helyi szervezetének alelnöke ismerte el, hogy köze van a dokumentumhoz. Bakk Miklós hangsúlyozta, a nyilatkozat lényegében folytatása a Nagy Imre újratemetésekor 1989 júniusában elfogadott román-magyar nyilatkozatnak. Ez utóbbi, öt hónappal Ceausescu bukása előtt kinyilvánította, hogy Erdélynek a kulturális és vallási pluralizmus modelljévé kell válnia. Biztosítania kell mindegyik nemzet jogát az autonóm képviselethez és a kulturális autonómiához. Azt a dokumentumot magyar oldalról többek között Bíró Gáspár, Csoóri Sándor, Für Lajos, Jeszenszky Géza, Molnár Gusztáv, Kulin Ferenc, Mészöly Miklós, Göncz Árpád, Mécs Imre, Szent-Iványi István, Szabad György, Vásárhelyi Miklós és mások is aláírták, a román emigrációból pedig Mihnea Berindei, Ariadna Combes, Ion Vianu, Dinu Zamfirescu, Doru Braia, Matei Cazacu, Paul Goma, I. Mihály király, Virgil Ierunca, Eugène Ionesco, Monica Lovinescu és mások látták el kézjegyükkel. Amint Bakk Miklós az Erdélyi Naplónak kifejtette, a mostani nyilatkozattal az volt a szándékuk, hogy vitát csiholjanak a román állam szerkezeti alkotmányos reformjáról, ráirányítsák a figyelmet e reform szükségességére. A nyilatkozat a szubszidiaritás és a devolúció elvét követve azt szorgalmazza, hogy a döntések Romániában is mennél közelebb kerüljenek a helyi közösségekhez. Értelmezése szerint a nyilatkozat egy olyan államszerkezeti reformra utal, amelyben a központi kormányzat hatáskörében csupán a külpolitika, a honvédelem s a fontosabb pénzügyi (államháztartási) döntési jogkörök maradnának meg, a többi hatáskör átszállna a tartományokra, melyek e jogkörök mellett rendelkeznének a saját intézményrendszer kialakításának a szabadságával is. Az ország ilyen berendezkedése teljesen új keretet nyújtana a kisebbségi kérdés rendezésének is. Bakk Miklós szerint rendőrállami reflexekről árulkodna, ha eljárás indulna a kolozsvári nyilatkozattervezet néhány föltételezett aláírója ellen. - A Kolozsvári Nyilatkozat szövege a legrosszabb hiszemű értelmezés esetén sem fogható fel úgy, hogy ez érdekek, értékek valamelyikét sértené. /Gazda Árpád: A vállalt dokumentum. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 15./

2004. április 19.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület szervezésében Áldás, népesség címmel kétnapos értekezletet tartottak április 17-én és 18-án a szilágycsehi gyülekezeti házban és a désházi református templomban. Csép Sándornak, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete elnökének kezdeményezésére elindított nemzeti missziói program megfogalmazott célja, hogy a magyar egyházak közös összefogással kivegyék részüket a nemzet fogyatkozásának megállítására irányuló erőfeszítésekből. A kerekasztal-beszélgetést követően 11 sokgyerekes családnak adták át az újonnan alapított Pro Familia díjat. Csép Sándor bemutatta dr. Für Lajos Sorskérdések a Kárpát-medencében című könyvét, amelyben szerző a népvándorlástól napjainkig követte figyelemmel a magyarság demográfiai mutatóit. Für Lajos a népességfogyás aggasztó tendenciáiról beszélt, amelyet egy jól átgondolt, össznemzeti programmal lehetne megállítani. Dr. Juhász Tamás, a Protestáns Teológia rektora Családvédelem a református tanítás szerint, dr. Egyed Ákos akadémikus Társadalmi mentalitás és népesedés és dr. Csetri Elek akadémikus Demográfia és politikum című előadása után kerekasztal-beszélgetés következett. A hosszú távú ökumenikus missziói program célkitűzései között szerepel a kárpát-medencei magyarság általános gazdasági helyzetének javítása, új munkahelyek teremtése, a házasság intézményének megerősítése és a családvédelem szavatolása. Az egyházkerület által elindított programba szeretnék bevonni a Magyar Reformátusok Világszövetségét, a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinatát, lehetőség szerint a Magyarok Világszövetségét és a magyarlakta vidékekről elszármazottakat is. Tőkés László püspöke gyógyírként a krisztusi feltámadás üzenetét tolmácsolta a gyülekezetnek. /Makkay József: Fogyásunk csak nemzeti összefogással állítható meg. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./ A rendszerváltás óta eltelt tizennégy esztendő mérhetetlen nyomora, a jogbiztonság hiánya, a romániai magyar nemzeti közösség háttérbe szorítása, a külföldi munkavállalás, a kitelepedés, a főleg anyaországi hatásokat átvevő erdélyi hazai magyar fiatalság körében a házasság népszerűségének a csökkenése mind oda vezettek, hogy a legtöbb, magyarok is lakta településen az elhalálozások száma messze meghaladja a születésekét. Van kivétel is, például a szilágysági Désháza, ahol sokgyerekes család vállalása ma is elismerést vált ki a helybéliekből. Az egyházkerület által elindított nemzeti missziói program célja, hogy a magyar egyházak közös összefogással kivegyék részüket a nemzet aggasztó méretű fogyatkozásának és sokrétű sorvadásának a megállítására irányuló erőfeszítésekből. A résztvevők hangsúlyozták: a missziói program gyakorlati megvalósításához az anyaország mindenkori kormányának elkötelezett támogatására van szükség. /Orosz Antal: Fogyásunkban keresztényi összefogás menthet meg. Szilágysági értekezlet a magyarság demográfiai mélypontjáról. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 27./

2004. augusztus 11.

Megrendezik Verőcén a IV. Magyar Szigetet, aug. 11-18-a között. Toroczkai László főszervező kijelentette, azért magyar sziget, mert szigetet képez a nemzetközi, kozmopolita fesztiválok között. A Magyar Szigeten együtt lehetnek a felvidéki, erdélyi, délvidéki, kárpátaljai és őrvidéki fiatalok a csonka-magyarországiakkal. Több mint hetven előadás lesz, s a saját területükön a legkiválóbb szakembereket hívták meg. Köztük van Kiszely István és Bakay Kornél történész, Jankovich Marcell, Ungváry Zsolt író, Fridrich Klára rovásíráskutató, Für Lajos és Raffay Ernő, Drábik János, a Szabad Európa Rádió egykori munkatársa, Szentesi Zöldi László, a Magyar Nemzet külpolitikai újságírója, az 56-os Wittner Mária, Varga Tibor és Kocsis István a Szent Korona szakértői, továbbá a csángóföldi Duma András. Idén is lesz Sajtóklub és ifjúsági kerekasztal, ahol a legnagyobb nemzeti ifjúsági szervezetek vezetőit ültetik egymás mellé. Esténként több mint húsz zenekar lép fel. Mindezeken kívül számos egyéb program, haditorna, filmvetítések, solymász-bemutató színesítik a Magyar Szigetet. A Magyar Szigeten hirdetik ki a Kárpát-medencei rajzverseny győzteseit is. „Hazám" címmel közel kétszáz gyermekrajz érkezett a pályázatra, a történelmi Magyarország valamennyi régiójának általános iskoláiból. – Tavaly a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat /HVIM/ elhagyó elnökségi tagok új szervezetet hoztak létre, amely Erdélyben összefogott egy már létező szervezettel. A HVIM-et és a Magyar Szigetet is Toroczkai László alapította. A Magyar Sziget védnöke a kezdetektől fogva Bethlen Farkas verőcei polgármester, a programigazgató pedig Zagyva György Gyula, a HVIM alelnöke. A főszervezők személye tehát változatlan. Idén először egy elszakított területen is meg tudták rendezni a Magyar Szigetet. Májusban a háromnapos, I. Felvidéki Magyar Sziget óriási sikert aratott, több mint háromezer felvidéki magyar fiatal vett részt a fesztiválon. Az első Magyar Szigeten 2001-ben még alig száz-százötven, 2002-ben már mintegy kétezer, 2003-ban pedig már több mint ötezer fiatal kereste fel a Magyar Szigetet. A mostanira 8-10 ezer fiatalt várnak a Kárpát-medence egész területéről. /Fábián Tibor: IV. Magyar Sziget, augusztus 11-18. Nemzetépítő fesztivál a Dunakanyarban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./

2004. szeptember 30.

,,A XX. század magyarsága a népesedési mutatók tekintetében zuhanó pályára került. Számbeli fogyatkozásunk a Kárpát-medencében drámai méreteket öltött. Mindez arra készteti a felelősen gondolkodó magyar közéletet, egyházakat, intézményeket, civil szervezeteket, iskolákat, tudományos műhelyeket, gazdasági szakembereket, hogy a tudományos igényű helyzetfelmérésen túl a lehető legszélesebb összefogást keresve olyan cselekvési programot készítsünk, amely nem csupán a fájdalmas demográfiai helyzetünkre tekint, hanem a sorvadás mélyén húzódó bajokat akarja orvosolni” – olvasható az Áldás, népesség – Sorskérdés a Kárpát-medencében témájú konferencia meghívójában, amelyre október 1-jén és 2-án Nagyváradon és Félixfürdőn kerül sor a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Polgári Magyar­orszá­gért Alapítvány rendezésében, Vizi E. Szilveszter, a ­Magyar Tudományos Akadémia fővédnöksége alatt.  Megnyitóbeszédet Orbán Viktor volt miniszterelnök mond, az Áldás, Népesség Mozgalom célját és működését Csép Sándor ismerteti, Erdély demográfiai jelenéről és jövőjéről Veres Valér beszél. Népesedésünk 1100 esztendeje címmel dr. Für Lajos és Balog Zoltán tart előadást, ezt követően a Kárpát-medencei népesedési helyzetkép bemutatására kerül sor, Lőrincz Csaba a Kárpát-medencei migrációról, Kiss Tamás az erdélyi migrációról beszél. A hasznosítható tapasztalatokat Berszán Lajos (Gyimes), Böjte Csaba (Déva), Gergely István (Csíksomlyó), Lukácsi Szilamér (Erdőcsinád), Márkus András (Sepsiszentgyörgy), dr. Molnár János (Zsobok), Szegedy László (Kőhalom) a konferencia vitaalapjaként terjeszti elő. Október 2-án Mikola István volt egészségügyi miniszter Testi és lelki népesség címmel értekezik, Vasile Ghetau A román és magyar demográfiai jelentések összevetése, Szilágyi N. Sándor Az asszimiláció, vegyes házasságok és terápiák hatékonysága, Lászlóffy Pál Demográfiai szakkérdések az oktatásban és a teendők, a magyar kormány képviselője pedig a Népesedési Kormánybizottság eredményeit taglalja. Vetési László az erdélyi szórványjövőt vázolja, Somai József a Romániai Magyar Közgazdásztársaság programját, Kötő József az EMKE demográfiai programját mutatja be. A konferencián ismertetik az erdélyi történelmi egyházak népesedési programját. A konferencia hat munkacsoportjában gazdaság, településfejlesztés, oktatás és szórvány, család-egészségügy, egyházi-karitatív, a média és a sajtó témakörök szerepelnek.   A kétnapos konferencia tanulságainak összegezését, a zárónyilatkozat és a felhívás előterjesztését Tőkés ­László püspök végzi el.  A résztvevők az első nap Csép Sándor Egyetlenem című filmjét, másnap a jeles újságíró-rendező Áldás, népesség című alkotását tekintik meg.  /Sylvester Lajos: Áldás, népesség konferencia Nagyváradon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 30./

2004. október 2.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Polgári Magyarországért Alapítvány szervezésében kezdődött okt. 1-jén Nagyváradon az Áldás, Népesség konferencia, amelyen részt vett Orbán Viktor, a Fidesz Magyar Polgári Szövetség elnöke, Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke, az erdélyi magyar oktatás több kiemelkedő személyisége, számos hazai és külföldi előadó. A megnyitó beszédek után a konferencia Félixfürdőn folytatódott. Tőkés László református püspök utalt a levetített Trianon filmre, amelyet Magyarországon letiltottak a közszolgálati tv-adók műsoráról. Kolozsvár magyarsága néhány évtized alatt a mohácsi vésszel megegyező létszámban fogyatkozott. Orbán Viktor beszédében arra kereste a választ, hogy miként lehet megállítani a Kárpát-medencei népességfogyást. Mostanra mindenhol a politikai közgondolkodás középpontjába került a népességfogyás megállítása. A volt magyar miniszterelnök a határon túli magyarság megmaradását, illetve fejlődését autonómiájának megteremtésében látja, amelynek része a teljes körű oktatás biztosítása is. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem fejlesztéséhez elengedhetetlennek tartja az évi 4 milliárd forintos támogatást, amiből versenyképes oktatás biztosítható a romániai magyar fiatalok számára. Ehelyett a határon túli juttatásokat folyamatosan megnyirbálják. Tőkés László püspök nehezményezte, hogy valószínűleg magyarországi sugallatra a Partiumi Egyetem teljes költségvetési támogatását leállították a Sapientia Alapítvány kuratóriumi ülésén. Tették ezt annak ellenére, hogy jelenleg a nagyváradi magyar egyetem az egyetlen magyar felsőoktatási magánintézmény, amelyet hivatalosan akkreditáltak. Csép Sándor, az Áldás, Népesség mozgalom értelmi szerzőjének előadását követően Veres Valér Erdély demográfiai jelenéről és jövőjéről értekezett, Für Lajos pedig a Kárpát-medencei magyarság elmúlt 1100 esztendejének a népesedési mutatóit vette számba. /Makkay József: Népesedés- és új határon túli magyar támogatáspolitika. Orbán Viktor évi 4 milliárdot adna a Sapientiának. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./ Tőkés László rossz üzenetnek nevezte azt a "Budapestről eredeztetett" döntést, amely akkor szüntette meg a Sapientia Alapítvány támogatását, amikor sikerült az első magyar egyetemet akkreditáltatni. Tőkés László a helyzet rendezésére levélben fordult Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz. Ugyancsak kérte Gyurcsány Ferencet arra, hogy a Magyar Állandó Értekezlet novemberi ülésére hívják meg a Kárpát-medencei Magyar Autonómia-tanács szervezeteit is /Orbán Viktor és Tőkés László a határon túli magyar felsőoktatás támogatását szorgalmazza. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 2./

2004. október 6.

Az Áldás, népesség konferencián, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület szervezte Kárpát-medencei magyar népesedésről szóló konferencián megdöbbentő statisztikai adatok láttak napvilágot: míg Erdélyben 1 millió 431 ezren maradtak, több mint 193 ezer fővel megfogyatkozva az elmúlt tíz évben, addig a Kárpát-medencében egymillió magyarral lett kevesebb. Szilágyi N. Sándor szociológiai felmérései kimutatták, hogy csak Erdélyben 40 ezer fős az asszimilációs veszteség. Az oktatási helyzetképet megrajzoló Halász Ferenc előadásából kitűnt, hogy 15 erdélyi megyében nemcsak hogy fogyatkozott a fiatalok száma, de a beiskolázásuk aránya is csökken. Temes megyében például a múlt tanévben 428 magyar gyermeket írattak román, 482-t magyar óvodába. Az elemiben már romlott az arány: 821-en román, 430-an magyar tagozaton tanulnak, az V.–VIII. osztályban pedig 1272-en román nyelven, és csak 259-en tanulnak magyarul. Kötő József kiemelte: „Minden magyar gyermeket meg kell menteni a magyarság számára”, az új nemzetstratégia kiépítésekor a családok gyermekvállalási kedvét kell ösztönözni. Für Lajos szerint az első konferencián még csak a diagnosztizálás fázisába jutottak. Az előadások után kis munkacsoportokban: gazdasági, településfejlesztési, oktatási és szórvány, család-, egészségügyi, egyházi-karitatív és média szekciókban folyt a cselekvési terv kidolgozása. Elhatározták, hogy évről évre rendszeresen megszervezik a tanácskozást, hiszen évtizedekbe telhet, amíg megfordíthatják a demográfiai mutatókat. /Balla Tünde: Egymillióval kevesebben vagyunk a Kárpát-medencében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./

2005. április 12.

Egyesült a Magyar Demokrata Fórum és a Magyar Demokrata Néppárt. 1996-ban a nemzeti politizálást ellenző szárny kivált és külön pártot alapított Szabó Iván vezetésével, majd bukott az 1998-as választásokon. Hock Zoltán elnökségi tag reméli: az MDNP-vel egyesült MDF a 2010-re akár 25 százalékot is elérhet. Illúziók mindig voltak, elég csak Torgyán József négyévenkénti jóslataira gondolni a várható kisgazda győzelemről, vagy Csurka István „harmadik erő a MIÉP” szövegére. Ami a realitásokat illeti: a szétválás óta az MDF csak a Fidesszel közösen volt képes a parlamentbe kerülni, az MDNP támogatottsága pedig értékelhetetlen. Az MDF jobboldali platformjának több tagja tiltakozott az egyesülés ellen. Aki ellenzi, miért nem kap szót? feliratú transzparenssel vonultak az MDF országos gyűlése elé, utalva arra, hogy az egyesülés ellenzői nem kaptak szót a kongresszuson. Az MDF belvárosi elnöke, Bégány Attila szerint az MDF-nek nem a Fidesz bal oldalán, hanem jobb oldalán van a helye, ezért inkább a radikális Jobbikkal kellene szövetséget kötnie. Az MDF válságát jelzi az is, hogy a párt alapítói Új Lakitelki Nyilatkozatot bocsátottak ki. A Bíró Zoltán, Lezsák Sándor, Csurka István, Csoóri Sándor, Fekete Gyula, Kis Gy. Csaba és Für Lajos által jegyzett nyilatkozat összefoglalja a jelen áldatlan helyzet főbb vonásait, említi a kormány felelőtlen politikáját a népesedés, oktatásügy, egészségügy, a kistelepülések és a mezőgazdaság ügyében, szól az ország kiszolgáltatottságáról és eladósodottságáról. Annak, hogy ismét a nyilvánosság elé állnak, több okát is megnevezték a kezdeményezők a mostani elnök asszony „és tettestársai” tevékenységétől a nemzeti oldal szétforgácsoltságáig. Bíró Zoltán, az MDF alapítója elmondta: kétségbeesve nézi évek óta, hogy a Magyar Demokrata Fórum az erkölcsi züllés felé halad. Koalíciós feszültség keletkezett az MSZP és az SZDSZ között a köztársasági elnökválasztás kérdésében. Az MSZP ugyanis egyedül nem tud elnököt választani, az 5%-os SZDSZ pedig nem hajlandó elfogadni a nagyobbik kormánypárt által támogatott Szili Katalint. /Pápaffy Endre: Otthon történt. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 12./

2007. augusztus 11.

Für Lajos, Magyarország diktatúra utáni első szabadon választott kormányának volt honvédelmi minisztere, a Magyar Demokrata Fórum egykori elnöke a vele készült beszélgetésben a jelenlegi kormányról kifejtette: újra megszállták az országot, s ugyanazokat a módszereket alkalmazzák ma is. A kilencvenes évek elején nem gondolták, hogy ugyanezek a figurák tömegesen képesek lesznek újra ,,visszaszállni” az országra. „Kezükbe kaparintottak mindent, amit csak lehet. A gazdaság nagy részét már régebben összeharácsolták, most megszállták a kultúrát, a politikát és persze az államhatalmat is. ” „Teljes káoszt teremtettek, s közben úgy viselkednek, mintha ők lennének a jóléti rendszerváltás, az európai eszme abszolút megtestesítői. ” Visszatekintve megállapította, az Antall-kormány tagjai azt hitték, a régi rendszer emberei szép csöndben eltakarodnak. Rendkívül elnézőek voltak. Ma már azt mondja: „nincs mentségünk. Mert tudhattuk volna, milyen ember a kommunista. Márai Sándor pontosan írt róluk: már nem a bukott rendszert védik, hanem a megszerzett koncot. ” „Naiv módon azt gondoltuk: a demokrácia rendszere majd magától kiszűri őket. ” Tévedtek. „Ezért az Antall-kormány – személy szerint jómagam is súlyos felelősséggel tartozunk a történelemnek. ”1990 júliusában megjelent az úgynevezett Justitia-terv. Ebbe nem csak a politikai számonkérést foglalták bele. Nem csak azokról volt szó, akik gyilkoltak, hanem azokról is, akik visszaéltek a hatalommal, akik kiárusították az országot. Ezért is felelősségre kell vonni őket! De azokat szintén, akik 1956. november 4-e után gazdasági bűncselekményeket követtek el. Nagy a felelősségük, mondta, amiért ezt elmulasztották. Ez feles törvény volt. Megtehették volna, és mégsem tették meg. Ahogy megjelent a Justitia-terv, a sajtó hihetetlen nagy támadásba lendült, boszorkányüldözésről beszéltek. Emiatt a kormány túlzottan óvatos lett. Az állítólagos rózsadombi paktum szerint a régi rendszer haszonélvezőihez nem nyúlhat senki. Igaz-ez?– hangzott a kérdés. Für Lajos nem tud erről, ő nem vett részt efféle megállapodásban. De arról sem tud, „hogy az Antall-kormány bármelyik tagja – beleértve Antall Józsefet is – részt vett volna ezen. Persze, mindenről senki sem tudhat. ” Az talán elképzelhető, hogy egy „úgynevezett informális tanácskozáson, amelyen előzetes, félig hallgatólagos, félig pedig fenyegetésekkel kikényszerített megbeszélésen szóba kerülhetett, hogy kesztyűs kézzel kellene bánni a régi rendszer híveivel. ”Für Lajos első visszavonulása a politikai életből akkor történt, amikor a MIÉP kiszakadt az MDF-ből. Für akkor csak az ügyvezető elnöki tisztségéről mondott le. Ez 1993-ban történt. Azért tette, mert Csurkáékat és az Antall körül tömörülő erőket nem tudta kibékíteni egymással. Nem tudták elkerülni, hogy az első pártszakadás bekövetkezzen. Előzőleg számtalan kísérletet tett, hogy a béke érdekében. A közéletből azonban nem ekkor, 1996-ban vonult vissza. 1996-ban, amikor az MDF-ben Szabó Ivánék, Kónya Imréék, meg a többiek, pusztán azért, mert nem az ő jelöltjüket – mármint Szabó Ivánt –, hanem Lezsákot választották elnöknek, kiléptek a pártból. Puccsszerűen. Ez olyan mértékben megviselte Für Lajost, hogy visszavonult a politikától. A nemzeti pártok szétverésének egyik oka, hogy minden jobboldali pártban ott voltak a küldött emberek, akik belülről romboltak. „Őket küldhették a kommunisták, az SZDSZ, de küldhette őket az a bizonyos III/III hálózati világ. Mindenki tudja: ez a hálózat nagyon szépen működik ma is – suba alatt. ” A nemzeti oldal negyven éven keresztül nem vehetett részt a közéletben, semmiféle politikai szerveződésben. A hatalmon lévő nemzetközisek pedig úgy szervezték meg a maguk működését, ahogy akarták. A nemzeti oldalnak nem volt gyakorlata a szervezkedésben. Mert, ami volt, szétverték. „Ezért is jöhettek vissza az elvtársak 2002-ben. ” Ha a Fidesz nem követ el nagyobb hibát, Für biztos benne, hogy előbb-utóbb fölényes győzelmet arathat. Ha a következő választáson győz a nemzeti erő, legyen irgalom, jegyezte meg Für Lajos. /Frigyesy Ágnes: Katasztrófa felé tart Magyarország. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 11./

2007. szeptember 29.

A lakiteleki találkozó 20. évfordulója alkalmából rendeztek emlékkonferenciát Lakiteleken szeptember 29-én Európa és a magyarság esélyei címmel. Fekete Gyula író úgy értékelte: „sokkal-sokkal rosszabb a helyzet, mint 20 évvel ezelőtt”. „Gyurcsány Ferenc pártdiktatúrává fokozta le a demokráciát” – mondta Fekete Gyula, aki szerint a kormány elherdálja az évszázadok alatt összegyűjtött közvagyont, és „az utódainkat is eladósítja”. Bíró Zoltán irodalomtörténész a mai magyar társadalom legfontosabb érdekének a Gyurcsány-kormány „mielőbbi eltakarítását” nevezte. Csoóri Sándor költő szerint nem a Szabad Demokraták Szövetségével, hanem a magyar néppel kellett volna paktumot kötni, s az MDF-SZDSZ paktum a demokrácia megszűnését jelentette. „Nagyon becsültem Antall Józsefet, de ettől a pillanattól kezdve feszültség volt közöttünk” – mondta a Kossuth-díjas költő. Csurka István író a Gyurcsány-kormány hatalomra jutásáról szólva kijelentette: „maffiás államcsíny történt, mely minden ellenállásra jogot ad”. Für Lajos történész a magyar honvédség ellehetetlenítéséről beszélt, véleménye szerint a hadsereg nem lenne képes megvédeni az országot. Lezsák Sándor kijelentette: újjá kell szervezni ezt a nemzetet, országot. A nemzeti újjászületés alapjának az iskolát nevezte. Pozsgay Imre sajnálta az elvesztegetett lehetőségeket. Fritz Tamás politológus szerint a válság jele az is, hogy a kormány nem védi a magyar nemzeti érdekeket, látványosan elfordul a határon túli magyaroktól. Kelemen András, a Fidesz országgyűlési képviselője a tavaly őszi Kossuth téren események kapcsán azt mondta: ekkor sem sikerült megteremteni a nemzet egységét. Kelemen András, a Fidesz országgyűlési képviselője a tavaly őszi Kossuth téren események kapcsán azt mondta: ekkor sem sikerült megteremteni a nemzet egységét. Ángyán József egyetemi tanár: a társadalmat két részre osztó határvonal nem pártok, hanem a globális tőke és a helyi közösségek által létrehozott társadalom között húzódik. /MTI – fidesz.hu, szept. 30./ Orbán Viktor kifejtette, egész Európa rájött arra, hogy a szélsőséges liberalizmussal nem lehet célba érni, és a pénz nem mér mindent jól, s így az egészséget, a kultúrát és az oktatást nem lehet piaci elvre helyezni. Közép-Európában új küzdelem kezdődik, és új harctereken folyó küzdelem indul meg a diktatúra maradványainak lebontásában. a szociális válság nem rövid lejáratú válság, hanem olyan történelmi korszak, amellyel hosszú évtizedekig kell számolnia egy nemzetnek, ha egyszer belesüllyedt. ezért aktuális ma Lakitelek. – A polgári oldal a Bokros-csomag után egyszer már kivezette az országot a fenyegető szociális válságból, /Orbanviktor.hu, szept. 30./; Emlékeztető: Lakiteleki Nyilatkozat – 1987. szeptember 27. A magyarság történelmének egyik súlyos válságába sodródott. Népmozgalmi erejében megroppant, önhitében és tartásában megrendült, kohéziójának kapcsai tragikusan meglazultak, önismerete megdöbbentően hiányos. Összeomlással fenyegető gazdasági válságnak néz elébe. A magyar etnikumot példátlan széttagoltság sújtja. Nemzetünknek nincs közösen vállalható jövőképe. Az országot megrázó társadalmi-gazdasági válság, a demokrácia, a politikai intézményrendszer elégtelensége, a közerkölcs súlyosbodó gondjai, a kulturális élet, a közoktatás aggasztó tünetei, megmaradásunk gondjai kaptak hangot az eszmecsere során. A magyarság esélyeit kutató jelenlevők és felszólalók a józanság és megfontoltság jegyében igyekeztek mérlegelni a kilábalás és a kikerülhetetlen megújhodás, az igazán hatékony reformok módozatait. Az ország és a magyarság sorsáért érzett felelősségtől áthatva az egybegyűltek szükségesnek és időszerűnek érzik olyan keretek létrehozását, amelyek arra szolgálnak, hogy a társadalom tagjai valódi partnerként vehessenek részt a közmegegyezés kialakításában. Viták után a résztvevők egyetértettek abban, hogy egy ilyen közmegegyezés csak valamennyi progresszív társadalmi erő összefogásával teremthető meg. Az a véleményük, hogy csak a társadalom részvetelével lehet megoldani a válságot, mégpedig mind a társadalom, mind az ország politikai vezetőinek részvételével. A politikai és társadalmi szervezetek jelenlegi rendszerében nincs biztosítva az önálló és független nézetek kifejtése. Ezért javasolják a Magyar Demokrata Fórum létrehozását, amely a folyamatos és nyilvános párbeszéd színtere lehetne. Ez a fórum alkalmas lenne súlyos gondjaink megvitatására, egy-egy témakör elemzésére, alternatív megoldási javaslatok elkészítésére. A fórumot a résztvevők nyitottnak képzelik, egyszerre demokratikus és nemzeti szelleműnek. Munkájában különböző világnézetű és pártállású emberek együttműködésére számítanak. Fontosnak tartanák, hogy ezeknek az eszmecseréknek és elemzéseknek az anyagát megismerhesse az ország közvéleménye. Ezért szükségesnek érzik alkotmányos keretek között működő, független sajtóorgánumok létrehozását. Hisszük, hogy a megújhodás erőinek széleskörű összefogásával kijuthatunk a válságból. Lakitelek, 1987. szeptember 27. Bíró Zoltán, Csengey Dénes, Csoóri Sándor, Csurka István, Joó Rudolf, Fekete Gyula, Für Lajos, Kiss Gy. Csaba, Lezsák Sándor.

2007. október 2.

Húsz esztendeje, 1987. szeptember végén került sor Lezsák Sándor költő lakitelki kertjében a magyar értelmiség jeleseinek találkozójára. A Duna tévéadó szeptember 29-én bemutatta a húsz éve Lakiteleken történt tanácskozás videofelvételét. Akkor jelen voltak a később megalakuló Magyar Demokrata Fórum alapítói Csurka Istvántól Kiss Gy. Csabáig, Lezsák Sándorig, Csengey Dénesig, Für Lajosig, Bíró Zoltánig, de ott voltak mások is, fontos lehetett a résztvevők védettségének szempontjából is Pozsgay Imrének, a Hazafias Népfront akkori elnökének a jelenléte. Ekkor a magyar pártban még javában dúlt a hatalmi harc, és még 1988. március l5-én is brutálisan verte szét a rendőrség a tüntetőket. Jelen volt Makovecz Imre építész, de Lengyel László közgazdász is, Csoóri Sándor költő, aki mozgalomként képzelte el a későbbi pártot... Sok független értelmiségi is megjelent, közgazdászok, történészek, írók. A résztvevők többsége megegyezett abban, hogy a létező szocializmus megbukott, valami más kezdődik. A legnagyobb nyíltsággal talán Csurka fogalmazta meg a csődöt. A húszéves évfordulón újra összegyűlt az egykori résztvevők jelentékeny része, többen befejezték azóta földi pályafutásukat. A felszólalók keserűen emlékeztek, kifejtve, hogy akkori elképzeléseikből, terveikből sok minden nem valósult meg, a morális válságot elmélyült azóta... Makovecz Imre beszédében sokak véleményét fejezte ki, amikor kimondta ,,elegünk van a politikusokból, akik az ország ügyének szolgálata helyett karrierjüket építik, elegünk van abból, hogy Magyarországot Brüsszelből irányítják, és nem Budapestről... ” ,,Ezt az országot – fogalmazta meg Kiss Gy. Csaba szintén sokak véleményét – kifosztották, ezért egyszer a mai hatalmi garnitúrának felelnie kell. ” Sok minden nem történt meg a vértelen, békés rendszerváltozás után, aminek meg kellett volna történnie – fogalmaztak többen –, és ennek ma is viseljük következményeit... /Bogdán László: Húsz év után. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 2./ A lakiteleki találkozó 20. évfordulója alkalmából rendezett emlékkonferencián az egykori szervezők beszédeikben kormányváltást, és új rendszerváltást tartottak szükségesnek. Európa és a magyarság esélyei címmel Lakiteleki Népfőiskola Kölcsey Házában hangzottak el az előadások. Fekete Gyula író, aki húsz évvel korábban és most is az elnöke volt a tanácskozásnak, a magyarság esélyeiről beszélt, s úgy értékelte: „sokkal-sokkal rosszabb a helyzet, mint 20 évvel ezelőtt”. Mint mondta, fontos megnevezni, hogy mi rontotta el a magyarság esélyeit. A „minden fordulatot túlélő bolsevik párt vezényelte a rendszerváltást és vezényel ma is” – állapította meg. ”Gyurcsány Ferenc pártdiktatúrává fokozta le a demokráciát” – mondta. „Pusztulásunk, züllésünk megállíthatatlanul folytatódik” – szögezte le az író. Bíró Zoltán irodalomtörténész egyebek mellett arról beszélt, hogy 1989-ben elkezdődött, majd folytatódott az ország vagyonának a kiárusítása, a gazdasági hatalom a régi nomenklatúra kezébe került. Leszögezte: a „Gyurcsány–Kóka féle bűnszövetkezet” az erkölcsi normákat semmibe véve tönkretette a családokat. Csoóri Sándor Kossuth-díjas költő az MDF megalakulásáról beszélt, majd az első szabadon választott kormány nehézségeit idézte. Véleménye szerint nem a Szabad Demokraták Szövetségével, hanem a magyar néppel kellett volna paktumot kötni, s az MDF–SZDSZ paktum a demokrácia megszűnését jelentette. Lezsák Sándor hangsúlyozta, hogy derűlátó, mert az elmúlt 60 esztendőben soha nem volt akkora esélye a nemzeti újjászületésnek, mint most. Elképzelése szerint az új nemzeti program új alkotmányt jelent, kisebb országgyűlést felsőházzal. „Nemzetgyűlésnek fogják hívni, ahol az elszakított nemzetrészek képviselői is ott fognak ülni” – tette hozzá. /Valódi rendszerváltást vár Magyarország. Emlékkonferencia a lakiteleki találkozó 20. évfordulóján. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 3./ A lakitelki találkozó emlékére megrendezett értelmiségi fórumon az előadók szinte mindegyike azt hangsúlyozta, hogy rosszabb helyzetben vagyunk, mint 20 évvel ezelőtt. Márpedig nem akárkik beszéltek e fórumon, ismét ott volt a magyar értelmiség színe-java, írta Borbély Zsolt Attila. Ott volt Lezsák Sándor egykori sátorverő, Fritz Tamás politológus, Morvai Krisztina büntetőjogász, az október 23-i rendőrterrort vizsgáló Civil Jogász Bizottság vezetője, Kelemen András külpolitikus, fideszes képviselő, Csurka István, a MIÉP elnöke, Széles Gábor nagyiparos, Pálinkás József akadémikus, s a névsor még folytatható Orbán Viktorig. A szocialista országrombolás valóban tragikus képet fest elénk. Orbán Viktor is rámutatott, a kormányzó milliárdos klikk mindeközben saját zsebre dolgozik, a rendőrség pártrendőrségként működik, az igazságszolgáltatás sem minden esetben pártatlan, a médiában az országrombolók uralkodnak, a gazdasági hatalom is az övék. S mi maradt a nemzetéért aggódó magyarnak? Bízhat abban, hogy Orbán Viktor optimizmusa nem megalapozatlan. Orbán úgy fogalmazott Lakitelken: „nem lehet ezt az országot sohasem úgy tönkretenni, hogy ha a polgári, nemzeti erők összefognak, akkor közös erővel ne tudnák azt újra felemelni”. /Borbély Zsolt Attila: Lakitelek egykor és most. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 3./

2007. október 31.

A Magyar Gárda mintájára alakítana Székely Gárdát egy csíkszeredai fiatalember, aki terve megvalósításához újsághirdetések útján és internetes fórumokon toboroz alapító tagokat. A 28 éves Csíkszeredán dolgozó Csibi Barna korábban 60 napig töltötte be a Csíki Székely Tanács (a Székely Nemzeti Tanács területi szervezete) ideiglenes elnöki tisztségét, azonban szerinte a szervezet az RMDSZ fennhatósága alá került, ezért kilépett az SZNT-ből. Csibi felvette a kapcsolatot Vona Gáborral, a Magyar Gárda Egyesület elnökével, aki támogatásáról biztosította ugyan, de semmilyen más segítséget nem ígért. Csibi elképzelése szerint a Székely Gárda – önálló jogi szervezetként – partneri kapcsolatban működne magyar megfelelőjével. A Székely Gárda tagjai a magyar nyelv, a székely nép, a magyar nemzet, a Székelyföld, a magyar haza védelmére esküdnének fel. A szervezet célja elsősorban a székely nemzettudat. Csibi szerint a székelységnek egyetlen esélye van a fennmaradásra: ha a magyartól független, önálló népként határozza meg önmagát. Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester nem kívánta kommentálni a fiatalember tervét, szerinte az ötlet önmagáért beszél. Csibi Magor, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) ifjúsági tagozatának elnöke, a kormánypárt befutóhelyén szereplő európai parlamenti képviselőjelöltje elzárkózott unokatestvére tervéről való véleménynyilvánítástól. A Magyar Gárda – amely saját meghatározása szerint „hagyományőrző és kulturális egyesület – a Jobbik Magyarországért Mozgalomhoz kapcsolódó, 2007. augusztus 25-én alakult szervezet. Árpádsávos címerrel ékesített fekete-fehér egyenruhája miatt már hetekkel a megalakulása előtt is heves vitákat váltott ki. 2007 júniusában Vona Gábor, a Jobbik elnöke a párt támogatásával egyesületként alapította meg és jegyeztette be a Magyar Gárda nevű szervezetet, mely a „nemzeti önvédelem erősítésében” és „rendvédelmi” feladatok ellátásában kíván aktívan részt venni. Für Lajos volt honvédelmi miniszter közreműködésével augusztus 25-én avatták fel a gárda első 56 tagját a budapesti Sándor-palota, a köztársasági elnök hivatala előtti téren. /Székely Zita: Toborozzák a Székely Gárdát. = Krónika (Kolozsvár), okt. 31./

2008. február 16.

Földes György könyvét olvasva (Magyarország, Románia és a nemzeti kérdés 1956–1989) sok ismerős névvel találkozott Kántor Lajos, másokat hiányolt. Földes ezeknek az évtizedeknek a diplomáciatörténetét tárta fel elsősorban, de sűrűn kitért belpolitikai vonatkozásokra, a korabeli kultúra, az irodalom szereplőire is. Balogh Edgár bizonyára másképp olvasná ezt a Földes-tanulmányt, hiszen ő bizalommal fordult Kádár Jánoshoz. Kántor Lajos egyetlen személyes élménye a Kádár vezette hivatalos küldöttség 1958. februári kolozsvári gyorslátogatásához fűződik, amikor Kádár az állomástéren így kezdre beszédét: Itt, Kolozsvár főterén… E sajátos tájékozottságról tanúskodó szavakat számosan hallhatták, ünneplésre kirendeltek. A kádári időkből egyik emléke Kántor Lajosnak a Bibó-emlékkönyv1981-ből, amely szamizdatban maradt. Molnár Gusztávval és Szász Jánossal hárman szerepeltek benne Romániából. Ilia Mihály szegedi irodalomtörténész hatalmas dossziéja az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárából nyilvánosságra került. A Tiszatáj, illetve a „Subások” név alá gyűjtött megfigyeltek (Csoóri Sándor, Kiss Ferenc, Für Lajos, Ilia Mihály) ügyéről van szó. Ilia ellen a vád az volt, hogy a külföldi magyarság sorsával, irodalmával foglalkozik, egyetemen erről előadásokat tart. Külön bűne volt, hogy a Tiszatáj című folyóiratot ennek a törekvésnek a szolgálatába állította. Ezért 1975-ben, eltávolították a folyóirattól. Ilia Mihály kolozsvári barátainak leveleit fölbontották, elolvasták. Ilia Mihály neve nem szerepel Földes György könyvében. /!/ Száraz Györgyről, a Kortárs volt főszerkesztőjéről viszont szó van, a hírhedett Lancranjan-könyvről a budapesti Valóságban írt kritikai elemzése kapcsán. Száraz György írást kért Kántor Lajostól az egyre szaporodó magyarellenes, gyűlöletet szító román regényekről. Kántor teljesítettem a kérését, Fodor István álnéven írása megjelent a Kortárs 1988. júliusi számában. Emlékezetes volt az 1980. június eleji gyergyószárhegyi tanácskozás: a jelen lévő romániai magyar írók, szerkesztők az egyre elviselhetetlenebb romániai valóságról, a magyarok „elcsángósodásáról” cseréltek tapasztalatokat. A tanácskozás jegyzőkönyve megjelent nyomtatásban, a Korunk 1980. szeptemberi lapszámában. Ezekre nem tért ki Földes György. A legtekintélyesebb, a legnagyobb hatású megszólaló Illyés Gyula volt, megnyilatkozásai a nemzeti kérdésben jelen vannak Földes könyvében, a korabeli magyar pártvezetés reagálását sem hallgatja el a szerző. Valószínűleg többet érdemelt volna Szabédi László a magyar–román viszony tárgyalásakor, mint az 1959-es öngyilkosságára utaló egy mondat. Csoóri Sándor – Illyés Gyula örökségét magára vállalva – számos alkalommal foglalt állást a határon túli magyarok érdekében, a szomszédos országok nemzeti kisebbségeket elnyomó politikája ellen, kárhoztatva a magyar hivatalosság közönyét. /Kántor Lajos: Rólunk (is) szól a történet. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./

2008. október 8.

Szeptember 29-én tartotta idei őszi évadja első összejövetelét Marosvásárhelyen a Kemény Zsigmond Társaság. A mai magyar nemzettudatról beszélt felkészülten Székelyhidi Ágoston Nemzettudat és nemzetpolitika 1988-2008 című előadásában. Az előadó aktív résztvevője volt az 1956-os forradalomnak, ezért börtönbe is került. A kilencvenes években kétkötetes munkában dolgozta fel a forradalmat. Az 56-os Emlékbizottság elnöke, a rendszerváltás előkészítésében is részt vett, a Magyar Demokrata Fórum alapító-tagja. 1956-ban a debreceni egyetem volt az első, amely meghirdette a forradalom húsz pontját. Ebben először és ott egyedül szerepelt az a követelmény, hogy a mindenkori magyar állam vállaljon felelősséget a határon túli magyarokért. Székelyhidi Ágoston Kiss Ferenccel és Für Lajossal állította össze 1956-ban a húsz pontot. Az '56-os forradalom talán a világ első és egyetlen konzervatív forradalma volt. A magyar öntudat helyreállítását tűzte ki célul, valóban népi-nemzeti forradalom volt. -1988 fordulópont volt a magyar történelemben és a magyar öntudat történelmében. 1956 után először erdélyi menekültek tudatosították azt, hogy ez nem Magyar Népköztársaság, hanem Magyarország. Ez a felismerés az erdélyi menekülthullámnak köszönhető. A vesztesek győzelme volt, a korszaké, amely felrázta a magyar öntudatot. Most, 2008-ban, Európában is nagy kérdésre készülünk. Jövőre dől el, hogy Európa a '92-es egységesítés után föderáció lesz-e, vagy konföderáció? Ha nem az államok együttműködő szervezete akar lenni, az számunkra hátrányos. Most az amerikai válság miatt Európa birodalommá akar válni. Ez pedig rossz lesz a nemzeteknek– mondta az előadó. „Magyar az, aki vállalja” – mondta Illyés Gyula. 1992 óta a nyugati magyarság körében a közösség- és nyelvvesztés 22 százalékos. A szórványmagyarság világában a közösségvesztés 18 százalékos, a nyelvvesztés 20. A magyarság által összefüggően lakott területeken is megjelentek a szórványosodás jelei. A nemzettudat és a nemzetpolitika kölcsönhatásban működik. A nemzetpolitika rosszabbul áll, mint a nemzettudat. Antall József nemzetpolitikai kiállása és akarata néhány hónap után puccshoz vezetett, amit annak idején taxisblokádnak neveztek. 1988 után a magyar nemzetpolitika hamis alternatívákat állított fel. Ezek arra valók, hogy a nemzetben gondolkodó fiatal nemzedéket eltávolítsa a felelősségtől és a magyarságot szembeállítsa Európával. A szembeállított tételek hamis alternatívák: centrum a periféria, modernség a hagyományelvűség, piaci sikeresség a szellemi érték ellenében. Ezen hamis alternatívák a nemzettudatot cselekvésképtelenné változtatják. Intézményes nemzetpolitikára van szükség. A nemzetvesztés közösség- és intézményvesztés, és mint ilyen: halálos. Ezért kell a nemzettudatot megőrizni, helyreállítani. Nem szabad elveszítenünk az intézményeinket. /Nagy Botond: Szerves folytonosság: a vesztesek győzelme. Lebilincselő előadás a Kultúrpalotában. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 8./


lapozás: 1-30 | 31-51




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998