udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 42 találat lapozás: 1-30 | 31-42
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Fall Sándor

2008. szeptember 11.

A romániai gazdaság egyre gyorsabb ütemű növekedésében jelentős szerepe van a 16 százalékos egységes jövedelemadó 2005-ös bevezetésének. A cégeknek a jövedelemadó mellett 113-féle adót és illetéket kell befizetniük az államkasszába. Ezzel Románia a Világbank által vizsgált közel kétszáz ország között az első. /Fall Sándor: Adófizetők a labirintusban. = Krónika (Kolozsvár), szept. 11./

2008. szeptember 22.

Lassan megszokásba fordul a magyarországi televíziók híradóinak erdélyi nézőjében, hogy immár harmadik éve szeptember–október tájékán lángoló barikádokat, felborogatott szemeteskukákat és gépkocsikat, sisakos-pajzsos rohamrendőröket lát Budapest utcáin. A Magyar Televízió 2006-os ostromát még döbbenten figyelő tévénéző a zavargások harmadik évében már kívülről fújja a viharos ősz forgatókönyvét. A budapesti utcákon minden ősszel tragédia történik, atomjaira hullik valami nagyon mély létszint, amire egy közösség, egy társadalom, egy kultúra épül. Valami nagyon feszíti a magyarországi társadalmat. Mindezt ellentétes előjelű politikai szónoklatokkal csak szítani lehet. /Fall Sándor: Ősz a szorongás városában. = Krónika (Kolozsvár), szept. 22./

2008. szeptember 25.

A világcégek lehorgonyzása Romániában nagyon fontos esemény. A Kolozsvár melletti Nemeszsukon felavatták hivatalosan a Nokia mobiltelefon-gyártó cég romániai gyárát. A cég több ezer személyt kíván foglalkoztatni, ezzel munkát biztosít a régió lakosságának. /Fall Sándor: Az óriás hagyatéka. = Krónika (Kolozsvár), szept. 25./

2008. október 9.

Az elkobozott ingatlanok visszaszolgáltatását Romániában tizenkilenc év után sem sikerült megnyugtatóan rendezni. A problémát súlyosbította, hogy az egykori gazdáiktól elvett épületeket, lakásokat az állam az 1990-es években nagy számban eladogatta új tulajdonosoknak a híres-hírhedt 112-es törvény alapján. Emiatt az ingatlanokat visszaigénylő korábbi tulajdonosok sorozatban indították a pereket, a bíróság pedig nem mindig hozott nekik kedvező döntést. Ezt a zavaros állapotot próbálja megszüntetni a jogszabály módosítása, amelyet október 8-án fogadtak el a parlamentben, és amely kimondja, hogy a 112-es törvény alapján eladott ingatlanok nem szolgáltathatók vissza természetben, csupán anyagi kárpótlás fizethető értük. /Fall Sándor: A méltányosság kudarca. = Krónika (Kolozsvár), okt. 9./

2008. október 14.

A Legfőbb Ügyészség nem indít bűnvádi eljárást Ion Iliescu ellen az 1990. júniusi bukaresti bányászjárás ügyében. Iliescu magabiztosan magyaráz, utasít, értelmez és bírál, mint az 1989-es változások óta eltelt tizenkilenc évben bármikor. Iliescu soha nem veszített, és soha nem bánta meg egyetlen lépését sem. Akkor sem, amikor a bányászok többször is szétverték a fővárost, és akkor sem, amikor elnöki kegyelemben részesítette az 1989. decemberi népfelkelés vérbe fojtását elrendelő katona- és rendőrtiszteket. Iliescu érinthetetlen. Egyetlen vizsgálóbíró, katonai ügyész, átvilágító sem volt képes fogást találni rajta. /Fall Sándor: Iliescu mosolya. = Krónika (Kolozsvár), okt. 14./

2008. október 28.

Sólyom László köztársasági elnök székelyföldi látogatása fontos mozzanata lesz az anyaország és az erdélyi magyarság viszonyának. Sólyom az első magyar államfő, aki ötnapos körutat tett egy határon túli magyar közösség otthonában. Az elnök útja magánlátogatás, ez azonban nem csökkenti jelentőségét. „Látni kell az emberek arcát, kezet kell fogni velük” – fogalmazta meg Sólyom László körútjának lényegét. Egy ilyen látogatás üzenete mindenekelőtt hiteles, legyen szó önrendelkezésről vagy magyar nyelvű felsőoktatásról, másrészt jóval több emberhez eljut, mint egy kétnapos bukaresti munkalátogatásé. Ilyen látogatást olyan államfő tesz, aki valóban érdeklődik egy közösség sorsa iránt. /Fall Sándor: Egy körút jelentősége. = Krónika (Kolozsvár), okt. 28./

2008. október 30.

Szabó Béla csíkszeredai magyar főkonzul a vele készült interjúban elmondta, önmagában is fontos üzenete van annak, hogy Sólyom László köztársasági elnök gyakorlatilag teljes egészében bejárta Székelyföldet, hogy ezzel is kifejezze a magyarság egységét, kulturális közösségét. Az elmúlt években többször is magyar nemzeti ünnepek alkalmával látogatott a Felvidékre, Kárpátaljára, Erdélybe. A mostani körút mély tapasztalatgyűjtés volt arról, hogy milyen a Székelyföld, milyen problémákkal, milyen irányban kell az anyanemzetnek gondolkodnia. Átfogóbb, nemzetstratégiát kell a magyarországi anyanemzetnek kitalálnia, természetesen a Kárpát-medencei magyarsággal együtt gondolkodva. Sólyom László látni kívánta az iskolai lehetőségeket, ezért általános iskolákban, középiskolákban jártak, de a Sapientia Egyetemre is ellátogattak. Sólyom kiemelten s fontosnak tartja az egyetem tevékenységét, hangsúlyozta, hogy meg kell őrizni a minőségi szintet. Csíkszeredában emlékezett az 1956-os forradalomra, hogy a magyar államfő lerója tiszteletét az 1956-os forradalom erdélyi, romániai áldozatai előtt. Romániában máig sem történt meg a rehabilitálásuk. /Fall Sándor: Az összetartozás üzenete. = Krónika (Kolozsvár), okt. 30./

2008. november 5.

Kovászna és Brassó megye elöljáróinak évek óta fennálló problémája a háromszéki Bölön és a Brassó megyei Szászmagyarós közötti területen, a két megye határán évek óta élő romák helyzete. A mintegy hatszáz fős roma közösség jobbára engedély nélkül épített házakban él. A romák személyazonossági igazolványaik szerint Brassó megyei, szászmagyarósi lakosok, de házaik Kovászna megyei köz- és magánterületeken állnak, törvénytelenül. Most azt találták ki az elöljárók, hogy medermódosítással eltérítenek egy patakot, ezzel pedig a romák lakhelye fizikailag is Brassó megyébe kerül át. Jóval egyszerűbb egy patakot eltéríteni, mint egy eszmei jellegű megyehatárt módosítani. Kovászna megye pedig nem veszít területéből, mert odébb visszakanyarítanak egy ugyanakkora területet Brassó megyéből. /Fall Sándor: Hidrodemográfia. = Krónika (Kolozsvár), nov. 5./

2008. november 15.

Lemondott főszerkesztői posztjáról Fall Sándor, a Krónika erdélyi közéleti napilap főszerkesztője, miután a kiadó vezetősége úgy döntött, egyik napról a másikra megválik Papp Attila Zsolt és Burus János Botond szerkesztőtől ― értesült a Transpost.ro. A két újságíró távozását a vezérigazgató minden előzetes egyeztetés nélkül, a Szempont és a Kultúra rovat karcsúsításával indokolva jelentette be a két érintettnek. A döntés felháborította a Krónika munkaközösségét. Fall Sándor főszerkesztő elfogadhatatlannak tartotta az eljárást, és azonnali hatállyal benyújtotta lemondását, Bakk Miklós főmunkatárs pedig kérte nevének törlését a lap impresszumából. A hosszú ideje problémákkal küszködő lap munkatársai levelet írtak a kiadó magyarországi vezetőihez. Ebben kifejtették, hogy elvárják a két menesztett alkalmazott azonnali visszahívását, különben nem tartják lehetségesnek a további együttműködést. A Krónikánál évek óta rendszeresen ,,karcsúsítják" a csapatot, bár a mostanihoz hasonló drasztikus lépésre mindeddig nem volt példa. Nemrég Gazda Árpád volt kénytelen távozni, korábban a lap munkatársai sztrájkkal is tiltakoztak fizetéseik elmaradása és a tarthatatlan munkakörülmények miatt. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 15./

2008. december 20.

A Krónika napilaphoz közel álló források szerint a magyarországi tulajdonosi kör azt közölte az utóbbi napokban a kolozsvári kiadóvezetőséggel, hogy nem tudják tovább finanszírozni az országos magyar napilap működését. Ezért új befektetőket keresnek január közepéig, s amennyiben nem találnak, a lap hosszú távú megjelenése ellehetetlenül, sőt, meg is szűnhet. Értesülések szerint Széles Gábor magyarországi üzletember (a Magyar Hírlap és az Echo TV tulajdonosa) már több hónapja érdeklődik a lap iránt, ő tekinthető az egyik lehetséges új befektetőnek. Fall Sándor megbízott felelős szerkesztő lemondása után jelenleg a szerkesztőség munkáját Rostás Szabolcs vezető szerkesztő koordinálja. (Transindex) /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 20./

2009. január 9.

Széles Gábor magyarországi üzletember, a Magyar Hírlap, és az Echo Tv tulajdonosa sem cáfolni, sem megerősíteni nem kívánta azt a sajtóinformációt, miszerint már több hónapja érdeklődik a Krónika iránt, és ő tekinthető a kolozsvári szerkesztésű napilap új befektetőjének. Széles Gábor éppen most 700 millió forintos tőkeinjekcióval segítette a Magyar Hírlap napilapot. A tőkeinjekció a Krónikára is ráférne, ugyanis – a Transindex információi szerint – a magyarországi tulajdonosi kör azt közölte a kolozsvári kiadóvezetőséggel: a napilap működését nem tudják tovább finanszírozni, fenntartásához új befektetőket keresnek. A Krónika kiadójának ötven százalékát 2006-ban felvásároló magyarországi Inforg Rt. volt igazgatótanácsi tagja, Zsigmond Barna nem kívánta ezt a hírt kommentálni. Fall Sándor megbízott felelős szerkesztő tavalyi lemondása után a Krónika szerkesztőségét jelenleg Rostás Szabolcs vezető szerkesztő koordinálja, aki elmondta, a fennálló bizonytalanság ellenére úgy dolgozik, mint eddig. /Gazdátlan a Krónika. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

2009. június 22.

A filozófiai kultúra ápolása, a filozófia népszerűsítése, a szakirányú kutatások és a filozófia középiskolai oktatásának támogatása, lap- és könyvkiadást, konferenciák és egyéb rendezvények megszervezése – többek között ezeket tűzte ki céljául az Erdélyi Magyar Filozófiai Társaság (EMFT), amelynek alakuló ülését június 19-én tartották Kolozsváron. Ülésvezetők: Egyed Péter, Keszeg Anna és Ungvári-Zrínyi Imre. Erdélyben jelenleg Kolozsváron, a Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE), valamint Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE) folyik filozófiai szakképzés. Ezen kívül a magyar tannyelvű középiskolákban vagy magyar osztályokban több tucat tanár oktat filozófiát és más társadalomtudományokat. Az EMFT keretében munkacsoportok jönnek létre, amelyek tevékenységében bárki részt vehet. Az alakuló közgyűlésen az EMFT elnökévé Egyed Péter egyetemi tanárt (BBTE) választották, az elnökség további tagjai Kovács Barna, Schmidt Dániel, Soós Amália, Zuh Deodáth, Demeter M. Attila, Ilyés Szilárd, Bajnai Botond és Horváth István. /Fall Sándor: Megalakult Kolozsváron az Erdélyi Magyar Filozófiai Társaság. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./


lapozás: 1-30 | 31-42




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998