udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 72 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-72
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Faragó József

2000. október 24.

Megalapítása óta a Kriterion-koszorú egyike azoknak a legrangosabb erdélyi kitüntetéseknek, amelyekkel kiemelkedő művelődési, művészeti és tudományos teljesítményeket ismernek el. A csíkszeredai székhelyű Kriterion Alapítvány öt esztendővel ezelőtt, 1995-ben létesítette ezt a díjat, amelyet az elmúlt évek során Jakó Zsigmond történésznek, Tompa Gábor rendezőnek, a Kulturális Antropológiai Munkacsoportnak, László Ferenc muzikológusnak és Faragó József néprajzkutatónak ítéltek oda. A Domokos Géza vezette alapítvány kuratóriuma legutóbbi ülésén döntött az idei díjazottakról is. A testület értékelte azt a kimagasló szerepet, amelyet a gyergyószárhegyi művésztelep az elmúlt negyed században a hazai művelődési-művészeti életben betöltött, és úgy határozott, hogy Gaál András, Márton Árpád festőművészek, valamint Zöld Lajos nyugalmazott újságíró kapják meg az idei Kriterion-koszorút, amelyet dec. 15-én adnak át Csíkszeredában, a Kriterion-házban, ahol ez alkalommal gyűjteményes szárhegyi kiállítást is megnyitnak. Gyergyószárhegy adott otthont a hagyományápolás szolgálatában népművészeti alkotótábornak is, és itt tartottak több olyan találkozót, amelyeknek meghatározó szerepük volt Erdély irodalmi életében. /Hárman kapják az idei Kriterion-koszorút. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./

2001. február 10.

Fülöp Mária örömmel nyugtázta, hogy Faragó József professzor felvetette az erdélyi magyar könyvtárügy és bibliográfia ügyét /Helikon (Kolozsvár), dec. 10./. A könyvtárakban is "jogosztottak lettünk" - állapította meg Fülöp Mária. A könyvtárak állománya nem felel meg a lakosság nemzetiségi összetételének. A könyvtárakban, levéltárakban alig van magyar, a könyvtárakból mér régen eltűntek a magyar nyelvű feliratok, útmutatók. Létkérdés az Erdélyi Magyar Nemzeti Könyvtár létrehozása. Ennek alapjait lerakni legcélszerűbb lenne az önálló magyar egyetem mellett. Elképzelhető az is, hogy az Erdélyi Múzeum-Egyesület könyvtárából fejlesztenék ki ezt a könyvtárat. Ebben a jövendő erdélyi magyar könyvtárban kellene létrehozni az erdélyi magyar bibliográfia műhelyét, amely összehangolná az országban folyó bibliográfusi tevékenységet. Az EMKE Könyvtári Szakosztálya összefoghatná ezt a munkát. Össze kell állítani a kurrens Erdélyi Magyar (Nemzeti) Bibliográfiát. Ennek magába kellene foglalnia a doktori disszertációkat és egyéb kiadványokat, az elekronikus kiadványokat is. Emellett el kellene indítani a folyóiratok repertóriumát /Romániai Magyar Időszaki Kiadványok Repetóriuma/. - Jelenleg sok helyen készülnek bibliográfiák. Kuszálik Péter elkészítette a Romániai Magyar Sajtóbibliográfia 1940-1989 összefoglalót s most folytatja /1990-1997/. Egyes megyék is kiadnak bibliográfiákat, a Maros Megyei Könyvtár például kiadta a megyében megjelenő időszaki kiadványok bibliográfiáját 1990-1995-re és lesz folytatás: 1996-2000. Meg kell tehát indítani a munkát, ehhez az EME, az EMKE és a Sapientia Alapítvány segítsége szükséges. /Fülöp Mária: Kis szerény visszhang. = Helikon (Kolozsvár), febr. 10./ Fülöp Mária /Marosvásárhely/ nyugdíjas könyvtáros, bibliográfus.

2001. március 26.

Az MTA közgyűlése 1990-ben hozta létre a Külső tag intézményét a külföldön élő magyar tudósok integrálására. A Magyar Tudományos Akadémiának jelenleg 119 külső és 22 magyar tiszteleti tagja van a világ számos országából. Romániából tizennégy külső tagja van: Kolozsvárról Benkő Samu, Csetri Elek, Egyed Ákos, Gábos Zoltán, Imreh István, Kékedy László, Kiss István, Maros Dezső, Nagy Tóth Ferenc és Uray Zoltán, Marosvásárhelyről Brassai Zoltán és Péter Mihály, Temesvárról Toró Tibor és Bukarestből Demény Lajos; tiszteleti tag Kolozsvárról Faragó József és Jakó Zsigmond. - A környező országokban élő magyar kutatók névjegyzékét 2000-ben már külön kötetben jelentették meg, mely 552 nevet tartalmaz: Horvátország 17, Jugoszlávia 101, Románia 301, Szlovákia 80, Szlovénia 2, Ukrajna 51. - 1996-ban létrehozták az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságot, melynek fő feladata a magyar tudományosság integrálását célzó intézményes keretek folyamatos kiépítése. Az MTK-EB elnöke Berényi Dénes akadémikus. A bizottságnak az elnöke mellett 11 tagja van, közülük hét Magyarországról és négy külső tag. Ez utóbbiak név szerint: dr. Benkő Samu (Erdélyi Múzeum-Egyesület), dr Bauer Győző (Szlovák Tudományos Akadémia), dr. Ribár Béla (Vajdasági Magyar Tudományos Társaság) és dr. Spenik Ottó (Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia). A bizottságnak hat állandó meghívottja is van, közöttük a Horvátországi Magyar Tudományos és Művészeti Társaság elnöke, dr. Szkála Károly. Az MTK-EB kiadásában ún. "színes füzeteket" jelentet meg az Akadémia. A szürke füzet - Magyar Tudományosság Külföldön címmel - az Akadémia célkitűzéseit és tevékenységét foglalja össze. A zöld füzet a külföldi magyar kutatóknak a jegyzékét tartalmazza. A sárga füzet a környező országok tudományos műhelyeit sorolja fel, a tevékenységükre vonatkozó legfontosabb adatokkal, Romániából több mint harmincat. A narancssárga füzet címe: Tudományos fokozatok a környező országokban. A kék füzet azoknak a magyarországi intézményeknek és szervezeteknek a legfontosabb adatait tartalmazza, amelyek a legkülönbözőbb területeken - ösztöndíj, rendezvénytámogatás, könyvkiadás, kutatástámogatás stb. - foglalkoznak a határon túli magyar tudományosság támogatásával. A Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság fő feladatait a Kapcsolatok és a Domus programokba csoportosították. A Kapcsolatok Program a kapcsolatépítést célozta meg. Az MTA közgyűléseit követően megrendezik a Külső Tagok Fórumát, akik folyóiratokat, tájékoztatásokat kapnak. Jelenleg a külső tagok minden évben két hetet tölthetnek Magyarországon, az Akadémia költségére. - 1993 óta kétévenként megrendezik Debrecenben a Környező Országok Magyar Tudományos Műhelyeinek Fórumát. Magyar tudományos műhelynek tekintik azt az egyetemet, főiskolát, intézetet, tanszéket, múzeumot, tudományos könyvtárat, levéltárat, folyóirat szerkesztőséget, tudományos egyesületet, néhány főből álló kutatócsoportot stb., amelyben bármely tudományágat magyar nyelven, ill. magyar nyelven is művelnek, vagy idegen nyelven ugyan, de a magyar történelemre, kultúrára, civilizációra, nyelvre vonatkozólag végeznek kutatásokat. Magyar tárgyú, hungarológiával foglalkozó tudományos műhelyek a világ számos országában vannak, melyeket a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság fog össze. - A Domus Program (teljes néven Domus Hungarica Scientiarum et Artium) keretében pályázati alapon külföldi magyar kutatók jöhetnek Magyarországra kutatásokat, ill. magyarországi kollégákkal közös kutatásokat folytatni bármely tudományágban. Az ösztöndíjak odaítélését kuratórium végzi, melynek négy tagját az oktatási miniszter, négy tagját és elnökét pedig az MTA elnöke nevezi ki, utóbbit az oktatási miniszter egyetértésével. A Domus kuratóriumának elnöke dr. Berényi Dénes akadémikus. Az elmúlt négy évben több mint 800 pályázatot bírált el pozitívan a kuratórium. A programra az MTA 1997 óta évente 40 milliót fordít. /Guther M. Ilona: Magyar tudományosság integrációja - 2. rész. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./

2001. május 17.

A Varadinum-ünnepség keretén belül a Sapientia Varadiensis Alapítvány meghívására a Magyar Tudományos Akadémia - Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága Nagyváradon tartotta meg kihelyezett ülését. Dr. Berényi Dénes akadémikus-elnök üdvözölte a közönséget, és röviden ismertette a MTA határokon átnyúló támogatási-együttműködési programjait. Tarnóczy Mariann titkár beszámolójából a hallgatóság megtudhatta, hogy az MTA már a 80-as években hozzákezdett a határon túli magyar tudományosság feltérképezéséhez, majd 1990-ben megkezdődött a határon túli magyar tudósok bekapcsolása. Létrejött a Határon Túli Köztestület, amelynek tagjai lehetnek a tudományos fokozattal rendelkező határon túli magyar kutatók is. A Magyarországgal szomszédos országokból eddig mintegy 500-an jelentkeztek és lettek tagjai a Köztestületnek, a jelentkezés folyamatos. Szarka László titkár, a Kisebbségi és Etnikai Kutatások Intézetének igazgatója a támogatásokról számolt be. A Domus Hungarica intézménye a kutatók számára megteremtette a munka feltételeit - dolgozhatnak, előadásokat tarthatnak, Domus-délutánokon vitázhatnak és megbeszéléseket folytathatnak. A következő két évben 100-100 millió forintot különítettek el a határon túli tudomány támogatására. Az eddig beérkezett 118 pályázat közül 62 Romániából érkezett. Ugyanakkor támogatni kívánják a határon túli műhelyek munkáját, kutatóállomásokat szeretnének létrehozni, és biztosítani szeretnék az egyes műhelyek közötti információáramlást. /T. Szabó Edit: A Tudomány Napja. Magyar akadémikusok érkeztek Nagyváradra. = Krónika (Kolozsvár), máj. 17./ Dr. Fleisz János történész, a Sapientia Varadiensis Alapítvány elnöke elmondta: újdonságnak számít az, hogy a Varadinum keretében a magyar tudományosság is fontos szerepet kapott, neves külföldi vendégek részvételével. Bemutatta a meghívottakat: dr. Berényi Dénes atomfizikus, a MTA-MTK Elnöki Bizottságának elnöke, Görömbei András irodalomtörténész, Pomogáts Béla irodalomtörténész, a Magyar Írók Szövetségének elnöke, Szarka László, a Kisebbségkutató Intézet igazgatója, történész és Kolozsvárról Faragó József népköltészeti kutató, folklorista. Dr. Berényi Dénes Hogyan tekint a világ a magyar tudomány eredményeire című előadása, dr. Görömbei András A minőség forradalma - Németh László, majd dr. Pomogáts Béla Az erdélyi gondolat az idő mérlegén, dr. Szarka László Mire jó a kisebbségkutatás?, dr. Faragó József Száz éve született Domokos Pál Péter, dr. Bíró Károly Az erdélyi műszaki kutatásról, majd dr. Fleisz János Társadalomtudományos kutatás a Partiumban című értekezése következett. /Váradi tudományos műhelyekkel ismerkedte. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 17./

2001. november 7.

A Magyar Tudományos Akadémia a Magyar Tudomány Napja alkalmából nov. 5-én tartotta 169. közgyűlését. Elnöki megnyitójában Glatz Ferenc többek között kitért arra, hogy az akadémiai köztestületi tagságot 1997-ben kiterjesztették az országhatáron túl élő tudósokra is. Az MTA az elkövetkezendőkben az egyházi intézmények számára is közzé teszi a köztestületi tagságba való felvétel lehetőségét és feltételeit. A Magyar Tudományos Akadémia közgyűléséhez kapcsolódva nov. 6-án a tudóstestület külföldön élő, ám magukat magyarnak valló, úgynevezett külső tagjai tanácskoznak. A Hollandiából érkezett Kibédi Varga Áron író, irodalomtörténész az erdélyi és a magyarországi (magyar-magyar) kapcsolatokról értekezik. Faragó József /Kolozsvár/ folklorista "A moldvai csángó népi kultúrától a magyar nemzeti kultúráig" címmel tartja meg expozéját. Az előadások sorában az Amerikai Egyesült Államokból hazalátogató Demény Pál azt vizsgálja, milyen lesz Magyarország demográfiai helyzete és népesedési perspektívája a kibővített Európai Unióban. Halasi Kun György hidrogeológus, térképész, mérnök az észak-amerikai magyar nyelvű oktatás múltjáról és jövőjéről beszél a fórumon. /A Magyar Tudomány Napja. Közgyűlést tartott az MTA. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./

2002. január 18.

A Zürichi Magyar Történelmi Egyesület, valamint a székesfehérvári Kodolányi János Főiskola közös szervezésében jan. 19-én Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Tanulmányi Központjában zajló továbbképzőn dr. Faragó József egyetemi tanár, etnográfus és nyelvész /Kolozsvár/ Magyar népballadáink keleti öröksége, dr. Csapó József /Nagyvárad/ volt szenátor pedig Az önkormányzás múltja és jelene a történelmi Erdélyben címmel tart értekezést. /A történelmi Erdélyről. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 18./

2002. január 25.

A közelmúltban a történelemtanárok Marosvásárhelyen szervezett továbbképző tanfolyamán értekezett dr. Faragó József egyetemi tanár, néprajzkutató, az MTA tagja is, aki a napokban tölti be 80. életévét. Előadása a magyar balladakincs keleti vonatkozású összetevőivel foglakozott. A folklór túlnyomórészt közös európai vagy közös emberi költészet. Korábban megjelent az Ószékely népballadák című válogatása, s most a folytatását teszi közzé. Több mint 200 csángó ballada az összes eddig gyűjtött, valamint saját gyűjtéséből. Benedek Eleket a hivatalos néprajztudomány meseírónak tekintette. Faragó professzor viszont bebizonyította mesegyűjtő voltát is: összegyűjtötte valamennyi általa gyűjtött mesét, és a közeljövőben ez is napvilágot lát. Egy másik jelentős munkája: egy csángó tréfamester tréfás meséi. Kb. 150 mesét gyűjtött tőle, de a gyűjtőmunkát nem fejezhette be, mivel akkoriban egyszerűn megvonták tőle annak lehetőségét, hogy Moldvába mehessen. Nagyon ritka a csángó mesegyűjtemény, többnyire nyelvészeti célú-jellegű munkák jelentek meg. Népmesék mint irodalmi alkotások, nem. - Dr. Faragó József kilenc tankönyvet szerkesztett és 75 azon köteteinek száma, amelyek nem folklórgyűjtemények, bár zöme az. 700-750 címet tartalmaz munkásságának bibliográfiája. /Járay Fekete Katalin: Kötelességemnek tartom megírni. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 25./

2002. február 1.

A Kemény Zsigmond Társaság /Marosvásárhely/ jan. 2-i vendége, dr. Faragó József néprajztudós A moldvai csángó népi kultúrától a magyar nemzeti kultúra felé címmel tartott előadást. Erdély híres néprajzos tudósát, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagját nem kell bemutatni – mondta róla Sütő András író az esten. Akiktől Faragó József fél évszázada gyűjtött Pusztakamaráson és környékén, azok jó rész már a temetőben nyugszik, és nem jelentéktelen csapatuk a többségi románságba beolvadt, emlékezett Sütő András. Az író óvó napokról álmodik, "amelyek még lakatlan jövőnket benépesíthetik mégis ezen a tájon". Ezért köszöntötte a február másodikán nyolcvan esztendős Faragó Józsefet. A néprajztudós a moldvai csángókról tartott előadást. A középkori jellegű nép kultúráját töretlenül őrző etnikai csoport továbbra is a vallási hovatartozásban látja identitásának legfőbb meghatározó tényezőjét. Közben fokozatosan jut el a nyelvi-nemzeti beolvadás mai, utolsó stádiumába. Mindezek ellenére, a csángó magyar nyelvjárás, a folklór is, olyan páratlan magyar nemzeti érték, amely nélkül kultúránk színtelenebb, szegényebb lenne. A néprajztudós jelezte, hogy nyomdában van a Csángó magyar népballadák című összesítő válogatása, a maga több mint 200 szövegében a legértékesebb változatokat képviselve. /Lokodi Imre: Dr. Faragó József köszöntése. Sütő András: Óvó napokra gondolok. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 1./

2002. február 5.

Dr. Faragó József professzort, a Magyar Tudományos Akadémia tagját ünnepelték 80. születésnapja alkalmából febr. 4-én a Román Tudományos Akadémia kolozsvári Folklór Intézetében. A jeles folklórkutató tevékenységét dr. Ion Cuceu professzor, az intézet igazgatója valamint dr. Pozsony Ferenc és dr. Péntek János egyetemi tanárok méltatták. Az ünnepelt bevallotta: a magyarországi elismerések mellett a hazaiak teljes hiányát fájlalta. Meggyőződése, hogy az egész világon nincs és nem is volt még egy olyan szakember, aki oly mértékben népszerűsítette volna más nyelven a román folklórt, ahogyan azt ő maga tette. A rendkívül tevékeny nyolcvan éves tudományos főkutató életútját a Folklór Intézet igazgatója, dr. Ion Cuceu ismertette. Faragó József 1948–54 között egyetemi előadótanár. 1948-ban Szegő Júliával és Jagamas Jánossal együtt fektették le az azóta híressé vált folklór archívum alapjait, intézményesítették a romániai magyar folklórkutatást. 1948-tól 1985-ig, nyugdíjazásáig az Etnográfiai és Folklórintézet tudományos főkutatójaként tevékenykedett, majd 1985-től a mai napig konzultáns főkutató. Majd hatvan éves kutatói munkásságának eredménye 750 cím: könyvek, tanulmányok, szakcikkek. Több magyarországi díj és kitüntetés birtokosa. Tizenkét kötetben adta közre a román folklór magyarra fordított kincseit és több mint száz tanulmányt írt a román és magyar folklór kapcsolatáról, kölcsönhatásáról. Dr. Pozsony Ferenc tanszékvezető egyetemi tanár elmondta, hogy a moldvai magyar balladák bibliográfiájának megjelentetésével szerettek volna kedveskedni a 80 éves mesternek, aki azonban még dolgozni szeretne a köteten. Dr. Péntek János tanszékvezető egyetemi tanár is méltánytalannak tartotta, hogy a Román Tudományos Akadémia nem fogadta soraiba dr. Faragó Józsefet. /Németh Júlia: Fél évszázad a folklórkutatás szolgálatában. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./

2002. március 6.

A kolozsvári Írók Társasága idei díjazottai között szerepel többek között Lászlóffy Csaba (próza), Faragó József (esszé) és Demeter Szilárd (pályakezdő). Az írók 2001-ben megjelent köteteikért részesültek az anyagi juttatással is járó elismerésben. Az Írók Társasága díjazottai. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6/

2002. április 28.

Kriza János székely népköltési gyűjteménye, a Vadrózsák Faragó József gondozásában, második, kiegészített kiadásában jelent meg a Kriterion Könyvkiadónál. A kiadvány fő célja a könnyebb olvasás elősegítése, ennek érdekében a cz, nyny, szsz stb. betűcsoportokat c-, nny-, ssz-re változtatták. /Ö. I. B.: Ismét Vadrózsák. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./ .

2002. június 15.

Budapesten a Magyarok Házában bemutatták a Faragó József szerkesztette Csángómagyar népballadák és a Kriza János gyűjtötte Vadrózsák című kötetek új kiadását. A rendezvényt Rázvány Csaba unitárius püspök nyitotta meg. A könyveket Kriza Ildikó néprajzkutató ismertette. Faragó József etnográfus, a MTA tiszteleti tagja A moldvai csángómagyarok között címmel tartott előadást. A szerzőt Halász Péter, a Lakatos Demeter Társaság titkára köszöntötte. Közreműködött a Szeret Együttes — Horváth Gyula kobzos, Ladányi Ferenc furulyás és Petrás Mária népdalénekes, valamint a Guzsalyas Csángó hagyományőrző Néptáncegyüttes. /Könyvbemutató Budapesten, a Magyarok Házában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15/

2002. június 27.

Jún. 27-én kezdődik Csíkszeredában a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságának csíkszeredai kihelyezett ülése. A rendezvényen bemutatják az EMTE Sapientia Egyetem Csíkszeredai Karát, és többek között a következő előadások hangzanak el: Kékedy László Gondolatok egyetemalapításkor, Faragó József A folklór történelmi pályafutása keletkezésétől elhalásáig, Egyed Ákos Az EME tudománypolitikája Mikó Imre gróf elnöksége idején, Pomogáts Béla A magyar irodalom jövője az európai integráció korában, Nagy-Tóth Ferenc és Fodor Pataki László Élettudományi kutatások Erdélyben. Utána az erdélyi tudományosság jelenéről és jövőjéről tartanak kerekasztal-megbeszélést. Az oktatáspolitikai fórum munkálataira június 28-án három külön szekcióban kerül sor, a következő témakörökben: Felsőoktatásunk kihívásai; Felsőoktatás és társadalmi környezete; Felsőoktatásunk jövőképe. /A Magyar Tudományos Akadémia csíkszeredai kihelyezett ülése Oktatáspolitikai Fórum. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./

2002. július 4.

Júl. 3-án dr. Faragó József akadémikus Balladaéneklés a moldvai csángóknál címmel tartott előadást Kolozsváron, a Györkös Mányi Albert Emlékházban. Szerinte a csángó balladakincs "a magyar népzene azon dialektusa, amely a legjobban különbözik a többitől", a gyűjtő ugyanis különleges hangzásvilágú, régi epikus műfajjal találkozhat Moldvában. A kutató a balladarögtönzés elterjedt jelenségére figyelt fel csángóvidéki útjai során. Észrevette, hogy egy balladát előadója képtelen pontosan megismételni, valamit mindig átalakítanak benne, a régebbi szöveget egy-egy sorral vagy gondolattal mindig kiegészítik. Akár kérésre is rögtönöznek egy-egy újabb balladát, akár valamelyik falubelijük tragikus történetéről is. Alkalmanként sort ismételnek, hogy közben időt nyerjenek a következő gondolat tökéletes, nyolcas sorokba szedéséhez. Végül bemutatták dr. Faragó József Csángó népballadák című, a Kriterion Könyvkiadó gondozásában megjelent gyűjteményét. /Kónya Klára: Balladaéneklés a moldvai csángóknál. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./

2002. július 9.

Tizenkilencedik alkalommal szervezik meg a Hazanéző irodalom- és folklórtábort Korondon, a Firtos Művelődési Egylet szervezésében. A részt vevő csapatok Győrből, Biharkeresztesről, Kiskunfélegyházáról, Szovátáról, Csíkszeredából, valamint Felvidékről és Kárpátaljáról érkeznek. A megnyitót júl. 14-én, vasárnap tartják. A megjelentek találkoznak Ráduly János folklórkutatóval, majd részt vesznek a Hazanéző című lap estjén. Lesz irodalmi kirándulás, dr. Faragó József akadémikus tart előadást, majd a fiatalok népdal- és népballada-gyűjtésen vesznek részt a község területén. /Hazanéző Tábor. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 9./

2002. november 23.

A Györffy István Néprajzi Egyesület ünnepi rendezvényén köszöntötte a 80 éves kolozsvári folklórkutatót, Faragó József professzort. A budapesti Eötvös Lóránt Tudományegyetem Folklore Tanszékének könyvtárában nov. 13-án megtartott összejövetelen Voigt Vilmos tanszékvezető egyetemi tanár és Bodó Sándor, a Györffy István Néprajzi Egyesület elnöke mondott köszöntőt. Majd Dégh Linda, Gazda Klára, Csörsz Rumen István és Lanczendorfer Zsuzsa előadásai hangzottak el. Ezt követően Bodó Sándor átnyújtotta az ünnepeltnek az Ünnepi kötet Faragó József 80. születésnapjára című tanulmánygyűjteményt, valamint a Györffy István portréját ábrázoló, A magyar népi kultúra kutatásáért elnevezésű emlékplakettet, Györfi S. szobrászművész alkotását. Faragó kutatott, intézményt szervezett, sorozatot indított, előadásokat tartott, konferenciákon vett részt itthon és külföldön egyaránt. Több mint 700 tételes bibliográfiája - amelyet a Kriza János Néprajzi Társaság adott ki 1998-ban - előtt kell fejet hajtani. Faragó ma is aktív, alkotó ember. /Deáky Zita: Anyaországi elismerés Faragó József professzornak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./

2002. december 2.

Nov. 29-én Székelyudvarhelyen az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány kuratóriuma szűkebb körben köszöntötte a 75 éves Sütő Andrást, majd nov. 30-án a 70, 75, 80 évet idén betöltő irodalmárokat tüntették ki ünnepi rendezvényen. A díjazottak között szerepelt Faragó József néprajzkutató, a csángó népballadák gyűjtője, Fodor Sándor író, akit sok-sok regény és novelláskötet mellett főként a Csipike szerzőjeként ismernek, Jánosházy György író, kiváló Shakespeare-fordító, Marosi Ildikó irodalomtörténész, a Molter-életmű és az erdélyi irodalom nagy búvárlója, Sütő András író, drámaíró, valamint Szász János író, az európai kulturális jelenségek egyik legjobb értelmezője. Pomogáts Béla nyújtotta át az ünnepelteknek a Magyar Írószövetség emléklapját. Kiosztották ugyanakkor a Híd-díjat is, melyet az erdélyi magyar irodalom külföldi népszerűsítésében szerzett érdemeiért Szépfalusi Márta, a nemrég elhunyt kiváló bécsi író és lelkész, Szépfalusi István özvegye vehetett át. A díjazottak nevében Fodor Sándor köszönte meg az elismerést, majd az est a bécsi Bornemisza Péter Társaság tagjainak barokk- és népzenei előadásával zárult. Az eseményen (az EMIA elnöke, Lőrincz György meghívására) jelen volt az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány kuratóriuma mellett a frissen alakult Erdélyi Magyar Írók Ligájának választmánya is. /Sántha Attila: Az idős írókat köszöntötték. = Krónika (Kolozsvár), dec. 2/

2002. december 6.

Lőrincz György író, az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány kurátora rámutatott: azzal a céllal alakították meg az alapítványt" hogy egyrészt támogassák a pályakezdő fiatalokat, másrészt pedig azokat, akik megértek már egy tisztes öregkort. Az alapítvány nyújtotta támogatást a mecénások határozzák meg, többnyire az Illyés Közalapítványtól kaptak támogatást; a Hargita Megyei Tanács is támogatta őket, két éve a Communitas Alapítvány is. A támogatóknak köszönhetően 1996-97-ben kiírhatták az első pályázatot, amely az erdélyi magyar faluról szóló szociográfiai írásokra, szerzőkre irányult. Ezt követte az esszépályázat, amelynek díjazott írásait a Látó folyóirat közölte. A novellapályázat szintén sikeres volt, a munkákat ugyancsak a Látó közölte. A regénypályázatra 105 kézirat jött be, a nyertesek munkáit pedig a Pallas-Akadémia Kiadó támogatásával két kötetben meg is tudták jelentetni. Az egyik volt az Orient Lux című regény, Gáspár B. Árpád műve, a másik pedig Zsidó Ferenc, Penckofer János és Balogh László díjazott kisregényeit tartalmazta. A díjosztás és ünnepség mindig november végére esik. Idén először kiosztották a Hídépítő elnevezésű díjat is - ezt ezután minden évben azoknak adják, akik a legtöbbet tették az erdélyi magyar irodalom külföldi megismertetéséért, népszerűsítéséért. Ezt a díjat most posztumusz Szépfalusi Istvánnak, feleségének, Szépfalusi Mártának adták át. A kitüntetett öregek között volt Faragó József akadémikus, Fodor Sándor, Jánosházy György, Marosi Ildikó, Sütő András és Szász János, aki betegsége miatt nem tudott eljönni. A 2003-as évben a figyelmet a kritikára irányítják. /Ferencz Imre: Hagyományos díjazás, hagyományos köszöntés. Beszélgetés Lőrincz György íróval, az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány kurátorával. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 6./

2003. március 1.

A népballadakutató Faragó József az utóbbi időben két monumentális balladáskönyvvel lepte meg a szakkutatást. 1998-ban jelent meg az Ószékely népballadák, 2002-ben pedig a Csángómagyar népballadák. Mind a kettő összesítő válogatás Faragó József gondozásában, bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel. A kötetek a Kriterion Könyvkiadónál láttak napvilágot. Faragó a napokban tölti 81. életévét. A Csángómagyar népballadák valójában az első kísérlet "a csángó balladák együttes megismerésére". Egyik fő cél a műfaj költői értékeinek tudatosítása. Faragó idézte a 18. században élt Zöld Péter történelmi adatát: "Urunk 1420-dik esztendejében (mint álló híre vagyon a moldvai magyaroknál) Erdélyországból sok szász és székely méne által Moldovába". És "ménének" a madéfalvi veszedelem (1764) előtt és után is, s vitték magukkal hagyományos erdélyi kultúrájukat, amit aztán az új körülmények között - már csak titokban - tudtak éltetni, de máig ható kisugárzással. Népköltészetünk "legarchaikusabb rétegeit" itt találhatja meg a kutató, hiszen a szóbeliség állapotában jobban megőrződtek a patinás szövegek, dallamok. /Ráduly János: Csángómagyar népballadák. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 1./

2003. december 18.

A népköltészeti, illetve mesegyűjtemények sorozatát egyaránt gazdagítja az a két kötet, amelyeket dec. 16-án mutattak be Kolozsváron, a Gaudeamus könyvesboltban, a Kriterion Könyvkiadó és a Koós Ferenc Kulturális Alapítvány szervezésében: a Baka András Tréfás beszédei és az Égigérő fa című köteteket Faragó József gondozta és látta el jegyzetekkel, bevezetővel. Faragó József néprajzkutatónak mintegy 62 esztendővel ezelőtt jelent meg első írása, azóta is rendszeresen jelen van a folklórkutatásban. Az általa gondozott kötetek számát legalább százra becsülik, hozzájárult ahhoz, hogy minél több népköltészeti anyag közkinccsé váljon. Faragó József elmondta, hogy Benedek Elek népmese-kötete 120 évi lappangás után most jelent meg újra. Baka András kötetéhez CD-t is mellékel a kiadó. /Sándor Boglárka Ágnes: Közkinccsé tett népmesék. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

2004. február 18.

Megjelent az Erdélyi Múzeum /Kolozsvár/ 2003/3–4. füzete. A tudományos folyóiratban olvasható többek között Jakó Zsigmond: Az erdélyi magyar tudományosság fordulóponton; Faragó József: A virágének a népköltészetben és Sztáncsúj Sándor József: Erősdi leletek a Magyar Nemzeti Múzeumban című tanulmánya. /Erdélyi Múzeum. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./

2004. március 8.

Márc. 6-án Kolozsváron tartotta rendes évi közgyűlését az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME). Ismertették a 2003-as évi tevékenység eredményeit, megvitatták az idei munkatervet és az erdélyi magyar tudományos társadalom legfőbb intézménye megreformálásának lehetőségeit, az alapszabályzat értelmében megújították a választmány egyharmadát, és tiszteleti tagokat választottak. Elnöki megnyitójában dr. Egyed Ákos az EME sürgős feladatai között említette, hogy meg kell találniuk helyüket az európai integrációs folyamat sodrásában. A magyarországi pályázati rendszerben megmutatkozott hiányosságokat más anyagi források felkutatásával kell pótolni. Az 1859-ben alapított EME jelenleg testületként működjön tovább. Megfontolandó az intézmény elnevezésének megváltoztatása is. Fontos, hogy jobban az EMÉ-hez tudják kötni a kutatómunkát végezni kívánó fiatalságot. Sipos Gábor főtitkári jelentése szerint taglétszám 3581. Ebből 100 alapítótag, 1699 rendes tag, 95 pártoló tag, 1687 egyetemi hallgató. 2003 jeles rendezvényei közül kiemelkedett a Magyar Tudomány Napja című konferencia és a Varadinum tudományos ülésszak. Az EME öt szakosztálya gazdag programot tud felmutatni. Befejeződött a Rhédey-házbeli székház lépcsőházának javítása, de a visszaigényelt főtéri Wass Ottília-ház ügyében nem történt előrelépés. Idén kezdődik az EME 2009-ben megtartandó 150. évfordulója megünneplésének előkészítése, együttműködés indul a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem könyvtárával, a szakosztályok folytatják a tudományos ülésszakok megrendezését. Nagy vitát váltott ki az Erdélyi Múzeum-Egyesület tervezett névcseréje. Gaal György az Erdélyi Magyar Tudományos Akadémia elnevezést javasolta. Egyéb elhangzott javaslatok: alakuljon Matematika és Fizika Szakosztály; szükség van erdélyi kutatóintézetre stb. A közgyűlés a mandátumukat befejezett tagok helyébe a következőket választotta: 1. szakosztály – Pozsony Ferenc; 3. szakosztály – Kiss Szidónia, Hening Kinga, Kékedy-Nagy László; 5. szakosztály – Kerekes László, Jodál Endre. A laudációk elhangzása után EME-tiszteleti tag lett Faragó József, Péntek János, Tövissi József, Feszt György, Maros Dezső, Pálfalvi Attila, Kerekes László, Talpas János és Sándor László. /Ördög I. Béla: Évi közgyűlését tartotta az EME. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./ Az Erdélyi Múzeum-Egyesületben többször válsághelyzetről kellett tanácskozni, mert a magyarországi pályáztató rendszer működésképtelené vált. Egyed Ákos elnök szerint a következő években az EMÉ-nek meg kell találnia helyét a romániai magyar tudományos intézmények hálózatában, meg kell szerezni a Román Akadémiától a kiadványaik akkreditációját, és tisztázni kell integrálódásának formáit a magyarországi tudományossághoz, elsőként a Magyar Tudomány Akadémiához. Ezt az EME már több beadványban kérte, válasz azonban nem érkezett. Sípos Gábor főtitkár bejelentette, újraindult az Erdélyi Nemzeti Múzeum Levéltára című sorozat. Kovács Dezső orvosprofesszor az orvosi- gyógyszerészeti központi könyvtár megnyitásáról értekezett. Elmondta: Marosvásárhelyen komoly tevékenységet fejtenek ki annak érdekében, hogy az orvosi tárgyú szakkönyvek megjelenjenek. Egy- egy kötet 7-800 oldalas. A közgyűlésen elhangzott, tisztázni kell az EME viszonyát a felsőoktatási intézményekhez, illetve a magyar tudós társadalomhoz. /(Csomafáy Ferenc): Reform szükségessége. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./

2004. április 20.

Megjelent Ráduly János Siratóim lesznek az égi madarak. Székely népballadák. /Erdélyi Gondolat Könyvkiadó Székelyudvarhely, 2004/ című, saját gyűjtését tartalmazó munkája. Eljött az "összesítő válogatások" ideje is – mondja a szerző az előszóban. – Meg kell említeni két címet: Ószékely népballadák (1998); Csángómagyar népballadák (2002). Mindkettő Faragó József gondozásában jelent meg. A két könyv Székelyföld, illetve a csángók balladaköltészetének teljességéről nyújt átfogó képet. Ráduly János balladakönyve is szövegközpontú, mint a két Faragó-kiadvány, célja hírt adni a Kis-Küküllő felső folyása vidékének balladavilágáról. Ráduly János 1962 óta Kibéden él. Eddig megjelent huszonhét önálló kötetéből tizenhét kibédi népköltészeti anyagot tartalmaz. Legújabb kötete elsősorban a magyar balladakincs legrégebbi rétegének, az úgynevezett klasszikus balladáknak a népszerűsítését szolgálja. /b. d.: Siratóim lesznek az égi madarak. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 20./

2004. május 13.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Magyar Tudományosság Külföldön elnöki bizottsága az idén első alkalommal odaítélt Arany János Díjjal a Tudományos Kutatásért tüntette ki Faragó József kolozsvári tudóst, az MTA tiszteleti tagját. Az erdélyi tudományosság kiemelkedő képviselője a magyar néprajz területén több mint fél évszázadon át, széleskörű nemzetközi elismeréssel végzett, szinte egyedülállóan eredményes kutatómunkájáért kapta meg a rangos életmű díjat. /MTA-díj kolozsvári tudósoknak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./

2004. május 28.

Balázs Sándor A politika peremén /Komp-Press Kiadó, Kolozsvár, 2004/ című kötetét Balázs Imre József mutatta be máj. 26-án Kolozsváron, a Gaudeamus könyvesboltban. A könyv Balázs Sándor filozófia professzornak 1995–96-ban 12 vezető erdélyi magyar értelmiségivel készített és megjelent interjúját tartalmazza, Arról a kérdésről volt szó, hogy ők miért nem vállalnak politikai szerepet. A könyvbeli beszélgetőpartnerek: Egyed Ákos, László Ferenc, Fodor Sándor, Imreh István, Lászlóffy Aladár, Péntek János, Gáll Ernő, Faragó József, Kántor Lajos, Pálfalvi Attila, Dávid Gyula és Csetri Elek. A könyvbemutatón megjelent Dávid Gyula szerint az értelmiségi párbeszéde a politikussal öncélú monológgá válik, nincs hatással partnerére. Egyed Ákos szerint a hazai történészek dolga írásaikkal védeni a saját történelmet a magyarság megalázásával szemben. /Ö. I. B.: "Gondolkodó ember" kontra politikus. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

2004. július 10.

Ráduly János nyugdíjas, 43 évig tanított. Fiatal gyermekként kezdte a népballadák gyűjtését. 1962-ben Kibédre helyezték, megismerte a falu még élő gazdag szokásvilágát és néphagyományát. A faluban 17 évig tanított Ősz János (1863- 1941), aki több kötetben is népszerűsítette Kibéd népmesekincsét. Az ő tanítványa volt Seprődi János (1874-1923), aki feltérképezte a helység legfontosabb népdaltípusait. Hagyatéka születésének századik évfordulóján látott napvilágot, Seprődi János válogatott zenei írásai és népzenei gyűjtése címmel (Bukarest, 1974). Kezdetben Ráduly János mellé állt Faragó József a népballada-kutatásban, Nagy Olga pedig a mesekincs újszerű feldolgozására hívta föl a figyelmét. Mindketten később vállalták népköltészeti anyagainak gondozását. Ráduly harminc könyvéből tizenkilenc népköltészeti gyűjtemény (mesék, balladák, találós kérdések, szolgavallomások), két könyv pedig népköltészeti tanulmányait tartalmazza. Ráduly János már gyermekként fölfigyelt a székely (magyar) rovásírás különös világára. 1990 után megsokszorozódott az erdélyi rovásemlékek száma: azelőtt mindössze tizennégy feliratos (epigráfiai) rovásfelirat volt ismert, mára a mennyiségük meghaladta a negyvenet. Ráduly Jánosnak mindemellett hat verseskönyve jelent meg, ezek egyike műfordítás. /Bölöni Domokos: Lestetők magasán. Beszélgetés Ráduly Jánossal. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 10./

2005. január 12.

A Kriterion Alapítvány kuratóriuma Marosi Ildikó marosvásárhelyi irodalomtörténésznek ítélte oda a 2004-évi Kriterion-koszorút azért a több évtizedes kitartó munkásságáért, amelyet az irodalomtörténeti kutatások elmélyítése, az erdélyi magyar szellemi értékek feltárása és közkinccsé tétele terén kifejtett. Nevéhez fűződik, többek között, a két világháború közötti erdélyi művelődési-irodalmi élet legfontosabb alkotói munkásságának részletes feltárása. Marosi Ildikó kutatásai és könyvei nélkül nem lenne teljes az erdélyi magyar szellemi élet. A Kriterion-koszorút az alapítvány 1995-ben létesítette. Azóta díjazottjai között szerepelnek Jakó Zsigmond professzor, történettudós, Tompa Gábor, rendező, a Kolozsvári Magyar Színház igazgatója, a csíkszeredai KAM regionális és antropológiai kutatások központjának munkatársai, László Ferenc muzikológus, egyetemi tanár, Faragó József néprajzkutató, Gaál András, Márton Árpád képzőművészek és Zöld Lajos újságíró, a szárhegyi képzőművészeti alkotótábor létrehozói, Imreh István történész, nyugalmazott egyetemi tanár, Péntek János nyelvész, néprajzkutató, egyetemi tanár és Szilágyi Zsolt énekes, kórusvezető. /Kriterion-koszorú Marosi Ildikónak. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./

2005. február 14.

Megjelent az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadványa, az Erdélyi Múzeum 2004. 3–4. füzete. Az új számban olvasható többek között W. Kovács András A cegei Wass család története (16–20. század) című tanulmánya. Az erdélyi fejedelemség korának jogi nyelvéről Tamásné Szabó Csilla írt. Balázs Lajos Mit ér a népi kultúra a globalizáció korában? címen publikált. A periodika hírt adott egy 2001 októberében tartott freiburgi interdiszciplináris konferenciáról, melyet Milyen történelmi körülmények között kerültek a románok többségbe jelenlegi államuk területén címmel rendeztek. Néhány alcím: A kontinuitás kérdése, napjainkig és a jövőre nézve; Bizonyíték-e a kontinuitás ellenében a románok legősibb keresztény szókincse?; Transzhumálás és hegyi nomadizáció; Románok a Kárpátoktól keletre; Románok a Kárpátokon belül. Az In memoriam rovatban Csetri Elek a 2004-ben elhunyt Faragó József akadémikust, Benkő Samu Jenei Dezsőt, az EME Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztálya pedig Puskás György professzort búcsúztatta. /(n): Lapról lapra. Erdélyi Múzeum/2004. 3–4. Füzet. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

2005. április 19.

Elhunyt Fábián Imre /Nagyszalonta, 1945. júl. 2. – Nagyvárad, 2005. ápr. 15./, a nagyváradi magyar értelmiségi lét egyik utolsó lélekbástyája volt, szerette, féltette anyanyelvét. Költészete finoman cizellált, újságírói munkásságában is megannyi irodalmi gyöngyszemnek beillő írása született. – Fábián Imrét szívesen hallgattuk mi, az újságírás ifjabb generációi, írta Lakatos Balla Tünde. Fábián volt pedagógus, és a nagyszalontai Arany János Emlékmúzeum igazgatója is. 1972-ben Nagyváradra helyezték, a Fáklya napilaphoz újságírónak, majd a Bihari Napló főszerkesztője lett. Újságíróskodása idején bihari néprajzkutatással kezdett foglalkozni, amit 1993 után is folytatott, amikor családi vállalkozásként feleségével, Fábián Csillával megalapította a Literator Könyvkiadót. A Bihari gyermekmondókák címen 1982-ben megjelent, Faragó Józseffel közös gyűjtését még körülbelül 20 vers-, próza-, mesekötet és néprajzi gyűjtés követte. Fábián Imre tempója sosem lankadt, mert tudta, pótolni kell az erdélyi és partiumi magyar veszteségeket, és menteni a fogyatkozó népi értékeket. /(Lakatos Balla Tünde): A fényforrás kihunyt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./

2005. december 9.

Közel száz székelykeresztúri diák az 1957–1958-as tanévben gyűjtötte össze a Vadrózsa virága (Székelykeresztúri diákok népköltészeti gyűjtéséből, Edelény, Sepsiszentgyörgy, 2004) könyv anyagát képező népköltészeti alkotásokat, Farkas Jenő magyartanár ő vezetésével a város környékén, a Fehér-Nyikó mentén és más székely vidékeken. Azóta a gyűjtemény a Folklór Intézetben feküdt el, annak ellenére, hogy az intézmény vezetője, Faragó József értékesnek tartotta azt. Az anyag megjelentetése a magas kiadási költségek miatt maradt el. A könyv mégis megjelent, ez az egykori diák-gyűjtők egy részének lelkes támogatásán múlt. A könyv anyagát Dr. Nagy Endre rendszerezte, rostálta a kéziratot. Különösen gazdag a kötet. húsvéti locsolóvers-gyűjteménye. /Tamási Piroska: Új virág a rózsafán. = Krónika (Kolozsvár), dec. 9./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-72




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998