udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 75 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-75
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Farkas E. Zoltán

2003. október 20.

Október 10-én kettős ünnepet tartott Nagybánya színházkedvelő magyarsága: 196 évvel ezelőtt (1807. nov. 11-én) született id. Lendvay Márton színművész, a budapesti Nemzeti Színház elődjének, az 1837-ben megnyílt Pesti Magyar Színháznak egyik legkiemelkedőbb színésze. Ugyanakkor 45 éve alakult meg Nagybányán az a több-kevesebb kényszerhallgatással működő amatőr színjátszó csoport, mely Lendvay nevét is több alkalommal fel óhajtotta venni, de ez csak 1989 után sikerült. 1956-ban a magyar színházi tagozatot áthelyezték Szatmárnémetibe, a nagybányai közönség színházi előadások nélkül maradt. Ezt az űrt akarta betölteni az 1958-ban megalakult csoport. A Lendvay-szobornál koszorút helyeztek el, majd Simori Sándor, a csoport mai, és Kiss Kornél, a csoport első vezetője méltatták az eseményt, bemutatva a nagy előd életét, tevékenységét, jelentőségét. Este a Városi Színházban Simori Sándor okleveleket és Lendvay Márton emlékplakettet adott át olyan közéleti vagy magánszemélyeknek, akik éveken át támogatták, segítették a csoport tevékenységét, illetve azon színjátszóknak, akik rendkívüli eredményeket mutattak fel. Ezt követte a Névtelen Csillak(ok), zenés visszatekintő az elmúlt 45 évre című díszelőadás. /Farkas E. Zoltán: Névadójukra emlékeztek a 45 éves Lendvay Márton Színjátszó Kör és Alapítvány tagjai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./

2003. november 22.

Nov. 19-én, Erzsébet napon került sor Erzsébetbányán a helyi RMDSZ-es önkormányzati képviselők és az RMDSZ-elnök tevékenységi beszámolójára. Vaum Kálmán, RMDSZ-elnök elmondta: hosszas harc után beindulhatott Erzsébetbányán is a magyar nyelvű óvoda és fakultatív elemi nyelvoktatás. Kb. 110 I-VIII. osztályos korú diáknak adatik meg újból a lehetőség, hogy anyanyelven tanulhasson. Több évtizede csak államnyelven tanultak Erzsébetbányán a magyar gyermekek, lassan kialakult egy sajátságos nyelvkeverék, erősen román nyelvi dominanciával átitatott erzsébetbányai tájszólás. Több, mint 20 szülő aláírásával, a helyi intézmény egyes vezetőinek kemény ellenállása ellenére, beindulhatott a magyar nyelvű. Sajnálatos, hogy 11 szülő, megunva az indulás körüli huzavonát, román óvodába íratta (át) gyermekét. /(Farkas E. Zoltán): Erzsébetbányán beindult a magyar óvoda. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

2003. december 3.

Nov. 27-én Koltó és Koltókatalin magyarságát népgyűlésre hívta össze a helyi RMDSZ-vezetőség. Három érdekes téma volt: az RMDSZ-választottak, illetve a gáztársulás és a kábeltévé-társaság beszámolói, végül a közbirtokosság alakulása. Téglás Lajos alpolgármester vállalta úgy a saját, mint az RMDSZ önkormányzati frakciója tevékenységének felsorolását. Phare-pénzekből sikerült majdnem minden udvarba (a házakba egyelőre csak elég kevés portán) a vezetékes ivóvizet bevinni, a közvilágítást is javították, a szemétbegyűjtést általánosították. A szemétbegyűjtés nem megy civilizáltan. A helybéliek álma Koltókatalin külön községgé válása. Az alpolgármester szerint van esély, hogy ez valóra váljék a következő választásokig, mert 15 tanácsosnak nehéz hét nagytelepülés érdekeit egyeztetni, főleg ha a két legtávolabbi helység közt 32 km a távolság. /Farkas E. Zoltán: Népgyűlés Koltón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./

2003. december 18.

A nagybányai Németh László Gimnázium és a Nicolae Iorga Általános Iskola közös karácsonyi ünnepi előadását tartották meg a múlt hét végén. Váradi Izabella magyartanárnő szervezte a karácsonyi hangulatú diákelőadást. A rendezvény a két iskola közötti barátságot segíti, a két intézmény magyar tanulóinak találkozását teszi lehetővé. /Farkas E. Zoltán: Karácsonyi ünnepség Nagybányán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

2004. január 27.

Január 23-án Nagybányán a civil szervezetekkel találkozott a nagybánya-központú területi RMDSZ elnöksége a helyi RMDSZ székházában. A városban működő legtöbb civil szervezet (EMKE, a Lendvay Márton Színjátszó Kör és Alapítvány, a helyi RMPSZ, a Magyar Tanítók Klubja, az Erdélyi Múzeum-Egylet helyi orvosi köre, az EKE Gutin osztálya, a Nagybányai Ifjak Szövetsége, az RMGE, valamint a Romániai Magyar Nők Szövetségének helyi fiókjai) egy-egy képviselője megjelent a tanácskozáson. A tevékenységhez szükséges pénzforrások megszerzésének nehézségeiről esett a legtöbb szó. Ludescher István felhívta a figyelmet, hogy immár hivatalosan az önkormányzatokhoz is lehet pályázatokat benyújtani. . /(Farkas E. Zoltán): Civil szervezetekkel... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./

2004. január 30.

Farkas E. Zoltán indulatosan reagált a lap múlt heti számában megjelent Bizalomgeseft c. írásra. Kifejtette, hogy az RMDSZ nem saját magának akar lapot, „hanem a nagybányai tisztességes magyaroknak, s főleg azoknak is, akiknek a BÚSZ nem volt hajlandó közérdekű felhívásokat, különböző értesítéseket” lehozni. Az új napilap indítására pályázott 6 millió forintot nem az RMDSZ, hanem a Szatmári Friss Újság tulajdonosai kezdeményezték. Farkas E. Zoltán azt írta, hogy a Teleki Magyar Házban „földalatti tevékenység folyik, napról napra fogyó magyar közösségünk megosztása irányában.” /Farkas E. Zoltán: Ajándékgeseft?! avagy válasz egy sértő, spekulatív magánvéleményen alapuló irományra. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jan. 30./ Dávid Lajos válaszolt Farkas írására. Miért nem tájékoztatta az olvasókat, esetleg a Romániai Magyar Szó olvasóit az új napilap kezdeményezéséről? A hetilap hiába várt erre, amit megtudott, más forrásokból tudta meg és hozta nyilvánosságra, mert egy hatmillió forintos alapítványi támogatásról tudnia kell a nagybányai, Máramaros megyei magyarságnak. Dávid Lajos szomorúan olvasta „a Teleki Magyar Házra utaló zavaros fejtegetéseket.” A Teleki Magyar Ház a nagybányai magyarság, a civil szervezetek és egyesületek érdekét szolgálja. Ezért szorgalmazta Dávid Lajos, hogy az alapító szervezetek sorában az RMDSZ is helyet kapjon. Azonban megszületett az elutasító döntés: az RMDSZ nem támogatja – 17 szervezet, egyház ellenében sem– egy Magyar Ház létesítését Nagybányán. Dávid nem érti, mit jelent a Teleki Magyar Házban folyó „földalatti tevékenység", „közösségünk megosztása". /Dávid Lajos: Egy tisztességtelen magyar válasza. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jan. 30./

2004. február 2.

Nagybányán az RMDSZ baráti beszélgetésre hívta meg a város magyar egyházközösségeinek vezetőit, január 30-án. Az RMDSZ részéről Ludescher István, területi elnök, Böndi Gyöngyike, parlamenti képviselő, a megyei és városi önkormányzatokba megválasztott tanácsosok jöttek el. A megbeszélésen körvonalozódott, hogy a nagybányai egyházak támogatják az RMDSZ-t. Kritikai hangvétel is elhangzott az evangélikus-lutheránus pap részéről. /(Farkas E. Zoltán): Baráti beszélgetés az egyházak képviselőivel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

2004. február 6.

Vita folyik a Bányavidéki Új Szóban a Nagybányára tervezett új napilapról. Pál Teréz visszautasította, hogy közreműködött volna a magyarság megosztásában, ehelyett a Teleki Magyar Házban a különböző klubtevékenységeket szervezte. /(Pál Teréz): Érdekvédelmi „iromány"/ A Szatmári Friss Újság kiadója tisztázta, hogy egy új napilap beindításnak semmiképpen nem lehet célja a Bányavidéki Új Szó hetilap megszüntetése. / A Bányavidéki Új Szó „beszüntetése" nem feltétel!!/ Farkas E. Zoltán kiállt a több hozzászólásban vitatott megállapítása mellett: „az RMDSZ nem SAJÁT MAGÁNAK akar lapot, hanem a nagybányai tisztességes magyaroknak, s főleg azoknak is, akiknek a BÚSZ nem volt hajlandó közérdekű felhívásokat” közölni. A Teleki Magyar Ház politikamentes tevékenységre kötelezte el magát a Ház. Farkas E. Zoltán szerint viszont földalatti tevékenység és aknamunka a Reform Tömörülés, a nagybányai Polgári Kör tevékenysége. /Farkas E. Zoltán: Egy szintén tisztességtelen magyar tisztázó viszontválasza/ Varga Károly visszautasította Farkas E. Zoltán minősítését. Az RMDSZ egyik korifeusa, amely úton-útfélen „megosztással" vádolja a másként gondolkodókat, most tisztességes, és értelemszerűen tisztességtelen magyarokra osztja nemzettársait. „Aki felemeli a kezét a Markó Béla újraválasztására tett javaslatkor, az kap pénzt az egyháznak megítélt keretösszegből, aki nem, dörzsölje a szemét, hogy ilyen is megeshet.” „Aki bátorkodik lapjában az "érdekvédelmi szervezetünket" bíráló cikkeket lehozni, az hiába pályázik a Communitas Alapítványnál. (lásd: Erdélyi Napló). Aki hajlandó a balliberális irányzatot felvállalni, az lapot indíthat. (lásd: Erdélyi Riport) /Varga Károly: Hatalmi arrogancia. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), febr. 6./

2004. június 4.

Jún. 1-jén ünnepélyes keretek között került sor két szomszédos nagybányai középiskola, a Németh László és a Nenitescu Líceum új tornatermeinek közös felavatására. /Farkas E. Zoltán: Új tornatermeket avattak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

2004. június 14.

Nagybányán a Németh László középiskola végzős diákjai jún. 10-én ballagtak. Böndi Gyöngyike képviselő elmondta, hogy 1989-ben csak egy fél magyar XII. osztály létezett a városban, most pedig négy. Ludescher István alpolgármestere kifejtette, hogy az RMDSZ megteremtette annak a lehetőségét, hogy szinte minden területen itthon a szülőföldön, anyanyelven tanulhasson mindenki. Dávid Erzsébet főtanfelügyelő-helyettes, Vlaicu Zsuzsa igazgató és Czumbil Csaba aligazgató búcsúszavai után okleveleket adtak át a legkiválóbb tanulóknak. /Farkas E. Zoltán: Újra ballagtak az érettségiző Németh Lászlós diákok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./

2004. június 14.

A Máramaros Megyei Múzeum fennállásának 100. évfordulójára emlékeztek az elmúlt hét elején Nagybányán elkezdődött, több napos rendezvénysorozaton. Nem hangzott el egyetlen szó sem a múzeumalapító Schönherr Gyuláról, akinek nagyon sokat köszönhetett mind a nagybányai magyar közösség, mind maga a múzeum is. A neves történész mellszobra ki van állítva ugyan az egyik teremben, s ugyanott látható a szülőházán egykor létező emléktábla negatív képe is, melynek szövege a következő: Itt élte gyermek és ifjúkorát – szülőházában – s tért örök nyugalomra SCHÖNHERR GYULA DR. Történettudós, a M. Tud. Akadémia L. tagja – Szül.: Nagybányán 1864. szept. 26. Meghalt: 1908. március 24. De csak ennyi! A tábla egyelőre nincs meg. Nagybányán, jún. 18-án rendezik meg a Városi Színházban a Schönherr-napokat. /Farkas E. Zoltán: A Megyei Múzeum centenáriumi ünnepsége. Schönherr-napok Nagybányán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./

2004. augusztus 4.

A nagybányai RMDSZ-szervezet a nagybányai Gutin-melléki Friss Újság támogatásával tartotta júl. 30-án, a XI. Anna-bált Nagybányán. Fellépett a nagybányai Lendvay Márton színjátszó csoport. /Farkas E. Zoltán: A XI. Anna-bál Nagybányán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 4./

2004. augusztus 9.

Kolozsvár központjában van a magyar főkonzulátus. A konzul bemutatta alapvető tevékenységeiket. A főkonzulátus mint intézmény egyenrangú a nagykövetséggel, tehát nincs alárendeltségi viszonyban vele, mint például a bukaresti konzulátus. Nemcsak magyar nemzetiségűek, hanem egyre nagyobb számban magyarul nem tudó román nemzetiségűek is fordulnak hozzájuk vízumért. Magyarország és Románia között olyan vízumegyezmény van érvényben, hogy bármely román állampolgár félévenként 90 napig, egyben vagy szakaszokban, minden kötöttség, vízumkényszer nélkül, Magyarországon tartózkodhat, és ez érvényes a magyar állampolgárok részére is, itt Romániában. Magyarország nem írja elő a kötelező mennyiségű pénz meglétét. Romániában, viszont előírnak egy minimális összeget, amely nemcsak Magyarországra, hanem az egész Európai Uniós övezetbe való belépéshez kötelező. Ez öt napra 500 euró, amennyiben az úti okmányokból (repülő-, vonat- vagy buszjegy) kiderül, hogy huzamosabb ideig akar kint tartózkodni valaki, akkor ennél több összeget is megkövetelhetnek a vámosok. Sajnos ezzel az előírt valutaösszeggel gyakran a szegényebb erdélyiek Magyarországon lakó családtagjainak, barátaiknak a meglátogatását akadályozzák meg. Amennyiben valaki több mint 90 napot akar, illetve kényszerül Magyarországon tölteni, az új kormányrendelet által megengedett 180 napi kereten belül, akkor igényelni kell a D-típusú vízumokat. Van még két fizetési kötelezettsége a Magyarországra utazónak. Az egyik a társadalombiztosítási illeték. Ez, ma már mindenki számára kötelező, a világon bárhol, ha egy másik országba utazik. A Romániából kiutazóknak is ilyen biztosítással kell rendelkezniük. A másik, amely szintén a romániai polgárokat sújtja: a gépjárműbiztosítás. Létezik egy Nemzetközi Biztosító Szövetség, Magyarország ennek tagja, Románia pedig nem, illetve a román biztosítók nem tagjai, és így a Romániában kötött kötelező járműbiztosítás sehol Európában, így Magyarországon sem érvényesíthető, ezért ajánlatos megkötni azt a bizonyos második biztosítást, a CASCO-t. /Farkas E. Zoltán: Fizetési kötelezettségek a román-magyar határ átlépésekor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./

2004. augusztus 13.

Ludányi-Horváth Attila konzul elmondta, hogy a kolozsvári főkonzulátuson jelenleg négy diplomata dolgozik: Cseh Áron Gusztáv, főkonzul, Szentpétery István, aki a főkonzul távollétében vezető és ő, továbbá egy külgazdasági attasé. Vannak technikai munkatársak, akik szintén Magyarországról érkeztek, és néhány helyi alkalmazottjuk. A főkonzulátus konzuli kerülete a négy határ menti megye: Temes, Arad, Bihar és Szatmár. Ezenkívül Szilágy és Kolozs megye tartozik még hozzájuk, ami nem jelenti azt, hogy másokkal nem foglalkoznak emberbaráti, humánus megfontolásokból. Jó lenne, ha Csíkszeredában is nyílna konzulátus vagy főkonzulátus. – A más megyében élők anyakönyvi ügyekben vagy a büntetésekben csak Bukarestben egyenlíthetik ki számlájukat. /Farkas E. Zoltán: Konzuli körzetek és a büntetések. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./

2004. szeptember 9.

Koltóra sokan elmentek, hogy Petőfire és Júliára emlékezzenek, a Teleki-kastélyban lévő múzeumban. A rendezvény istentisztelettel kezdődött, majd megkoszorúzták a Petőfi-Júlia páros szobrot. Dávid Gyula irodalomtörténész, az EMKE országos alelnöke Petőfit emlékét idézte, majd Ratzky Rita, a Budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója mondott beszédet. A kastélykerti emlékműsort Koltó – újabban önálló magyar község -, polgármestere, Incze Zoltán nyitotta meg. Böndi Gyöngyike képviselő kijelentette: az RMDSZ „képes lesz Erdély egész magyarságának önállóságát megteremteni, a tulajdonképpeni autonómiát". /Farkas E. Zoltán: Petőfi boldog koltói napjaira emlékeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./

2004. szeptember 14.

Sárosmagyarberkesz fogyó magyarsága lassan kezd beolvadni a Kővárremete községközponthoz tartozás eredményeként. A faluban már csak az óvodások és az I–IV. osztályosok tanulhatnak anyanyelvükön, s azok létszáma is évről évre csökken. A nagybányai Lendvay Márton Színjátszó Kör néhány tagja, Kiss Kornél, dr. Pohl Antal és Farkas E. Zoltán rövid összeállítást mutatott be a templom és az iskola szerepe, a magyar irodalom nagy költőinek szemléletében témakörben. A rendezvényt folytatni fogják az övezet többi, magyarok által kisebb számban lakott településein is. /Farkas E. Zoltán: A sárosmagyarberkeszi magyar iskoláért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./

2004. október 11.

Megnyílt Nagybányán, a Képzőművészeti Galériában, Véső Ágoston, Munkácsy-díjas festőművész alkotó tevékenységének 50. évfordulója alkalmával rendezett jubileumi kiállítás. Véső Ágoston, a Nagybányai Képzőművészeti és Kulturális Egyesület elnöke idén immár kilencedik alkalommal rendezte meg a felsőbányai (feketehegyi) nemzetközi festőtábort. /Farkas E. Zoltán: Jubileumi tárlat a nagybányai képzőművészeti galériában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./

2004. november 6.

Farkasaszón az elenyésző létszámú (csupán 45 lélek) római katolikus lakosság okt. 31-én ünnepelte kis temploma felújításának befejezését. Schönberger Jenő megyéspüspök magyarul és románul köszöntötte a híveket és köszönte meg a segítők jóakaratát. A főadakozó a svájci Orsolyita rend volt. Emellett jókora összeggel segítették a község ivóvízhálózatának korszerűsítését, fejlesztését. /(Farkas E. Zoltán): Farkasaszó ünnepelt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

2004. november 15.

November 12-én, a 75. életévét betöltő Dudás Gyula festőművész kiállítására került sor, a Misztótfalusi Kis Miklós Egyesület és a Nagybányai Magyar Képzőművészek Társasága (MKT) szervezésében Nagybányán, a Teleki Magyar Házban. Rengetegen jöttek el a rendezvényre. Jakabovits Miklós nagyváradi festőművész, a Barabás Miklós Céh elnöke, valamint a nagybányai festők nevében Craciun György méltatták a születésnapját ünneplő festőkollegát. /(Farkas E. Zoltán): Újabb jubileumi tárlat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./

2004. november 16.

A nagybányai, november 10-i kampánynyitó nagygyűlés után – amelyen Markó Béla államelnök-jelölt és az országos kampánystáb is részt vett – dr. Bónis István, a Máramaros megyei parlamenti képviselőjelölt és a helyi kampánystáb egy része folytatta a vidéki magyarlakta települések választóival való találkozást. Szinérváralján, a kultúrházban beszélgetett el dr. Bónis István és a máramarosszigeti Váradi László szenátorjelölt a helyi választókkal, Nov. 13-án szombaton Magyarlápos szórványvidéken folytatódott a kampány. /Farkas E. Zoltán: RMDSZ-kampány Máramaros megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

2004. december 4.

A parlamenti választáson a nyolcéves gyakorlattal bíró Böndi Gyöngyike helyett dr. Bónis Istvánra szavaztak, ő lesz a jövőben Máramaros képviselője. A régi kisebbségi gondok nem rendeződtek. A Máramaros megyei magyarok Markó Béla államelnökjelöltre 12.915-en szavaztak, az RMDSZ szenátorjelöltjére 18.624-en, a képviselőjelöltre pedig 18.349-en. /Farkas E. Zoltán: Új időszak, új képviselet… régi gondok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

2005. január 4.

Nagy vitát váltott ki az, hogy Máramaros megye kormánybiztosának várományosát Böndi Gyöngyikében látja a jelenlegi kormánykoalíció. A román sajtó háborogott azon, hogy a megyének magyar prefektusa lehet. Ludescher István, Máramaros RMDSZ-es alpolgármestere, az RMDSZ területi elnöke kiemelte Böndi Gyöngyike alapos felkészültségét, utalván négyesztendős önkormányzati és nyolcéves intenzív parlamenti tevékenységére. /Farkas E. Zoltán: Lehet-e magyar prefektusa Máramaros megyének? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./

2005. január 12.

Nagy Zsolt, a román kormány egyik legfiatalabb minisztere. A távközlési és informatikai tárca vezetője elmondta, hogy a minisztériumnak rendkívül fontos megoldásra váró feladatai vannak, azonban a működésére kiutalt pénzösszeg a GDP alig nyolc százalékát teszi ki: azaz mintegy 3,7 milliárd eurót szánt a kormány az információs technológia (IT) és kommunikációs szektor forgalmára. Szeretné növelni a közigazgatásban az elektronikus ügyintézést. Fontos, hogy a gyerekeket minél fiatalabb kortól a számítástechnikai eszközök használatára oktassák. Nagy Zsolt első hivatalos útja Magyarországra fog vezetni, és közösen fognak kidolgozni olyan fejlesztési programokat, melyek elsősorban a vidéki infrastruktúra-ellátottsághoz, nyújt segítséget, beleértve a Sulinet-programot is. /Farkas E. Zoltán: Új politikai időszak kezdetén – beszélgetés Nagy Zsolt távközlési és informatikai miniszterrel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./

2005. március 10.

Minden hónap első és harmadik hétfőjén ülésezik a nagybányai RMDSZ-szervezet elnöksége. A március 7-i tanácskozáson Nagy Zoltán történelemtanár, a nagybányai RMPSZ (Romániai Magyar Pedagógus Szövetség) elnöke javasolta egy új magyar nyelvű óvoda beindítását. Az új tömbháznegyedekben ugyanis a hiányzó óvodahelyiségek miatt nem indíthatók magyar nyelvű óvodák. Az állomás közelében már évek óta esedékes a magyar nyelvű csoport beindítása. Az RMPSZ szülői aláírásokat gyűjtött az új óvodai tagozat beindítása érdekében. Új magyar óvoda beindításához legkevesebb tizenöt, magyar első osztályok beindításához legalább tíz gyermekre van szükség. /(Farkas E. Zoltán): Napirenden: a magyar nyelvű óvodák helyzete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

2005. április 19.

Április 14-én Nagybányán a Teleki Magyar Házban Kósa Zsuzsa egyéni szavalóestjével emlékeztek József Attila születésének századik évfordulójára. A Magyar Ház előadóterme zsúfolásig megtelt. A Városi Színházban pedig Curriculum vitae címmel tartottak megemlékezést. A nagybányai Lendvay Márton Színjátszó Kör előadói és a Németh László Líceum diákjai léptek fel, Váradi Izabella megyei tanfelügyelő József Attila költészetéről beszélt. /Farkas E. Zoltán: József Attilára emlékezve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./

2005. május 12.

Nagybányán az idei Németh László Napok, az író nevét viselő gimnázium szervezésében, április 29-én kezdődtek, és május 9-én értek véget. A Nagybányai Bábszínház terme színültig megtelt diákokkal, tanárokkal, szülőkkel. A díszelőadás egy József Attila születésének 100. évfordulójára készített diákműsorral kezdődött. Ezután következett, az iskola közismert Fülemile színjátszó csoportjának Ludas Matyi-előadása. A tíznapos rendezvényen különféle vetélkedők, sportesemények voltak. /Farkas E. Zoltán: Németh László Napok Nagybányán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./

2005. május 25.

A máramarosszigeti Hollósy Simon Művelődési Egylet énekkara Nyíregyházán vendégszerepelt. A rendezvényt a Magyar Páneurópa Unió nyugati szervezetének tagjai kezdeményezték. A nyíregyházi Keresztyénekért Alapítvány hívta meg őket, Nyíregyháza helyi önkormányzata nyújtott támogatást. A házigazdák tokaji kirándulást is szerveztek a vendégeknek. A dalárdát meghívták egy újabb kórustalálkozóra. /Farkas E. Zoltán: Nyíregyházára látogatott a Hollósy Simon Művelődési Egylet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./

2005. május 27.

Május 24-én óriási mennyiségű csapadék zúdult a településre, a Nagybánya városhoz tartozó Felsőfernezely negyed 50 családi házát elöntötte a víz. A feketepataki és a blidári utcák gyakorlatilag vízmederré váltak: a víz házakat, udvarokat, közutat sem kímélt sodrásában. Böndi Gyöngyike kormánybiztos azonnali lépéseket rendelt el. Ötszáz homokzsákot helyeztek el a kritikusabb helyekre és felmérték a helyzetet. Tíz embert ki kellett lakoltatni. /(Farkas E. Zoltán): Az ítéletidő következményei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./

2005. június 23.

Véső Ágoston festőművész a természet szerelmese, minden szabad idejét a Nagybánya és környéke erdőit barangolva tölti. Ezúttal fotókiállítása nyílt meg Nagybányán. /Farkas E. Zoltán: Festőművész fotókiállítása Nagybányán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./

2005. július 4.

Borbély László közlekedési, építkezési és idegenforgalmi tárca nélküli miniszter és Gilyán György, a magyar kormány államtitkára és Máramaros, Szatmár valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vezetői tanácskoztak Máramaros megye székhelyének Millennium Központjában július 1-én. A téma a Nagybánya – Nyíregyháza gyorsforgalmi út megvalósítása volt. A házigazdákat Böndi Gyöngyike kormánybiztos, Kovacs Marinel – a megyei tanács elnöke, Cristian Anghel és Ludescher István, Nagybánya polgár- illetve alpolgármestere és a megyei testület alelnökei képviselték. Ezután a miniszter, a prefektusasszony és kíséretük Felsőbányára is ellátogattak, ahol a miniszter a város ivóvízgondjaival ismerkedett. /Farkas E. Zoltán: Román és magyar kormánytagok látogattak Máramaros megyébe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-75




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998