udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 67 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-67
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Farkas Zoltán

2004. február 18.

Dr. Pap Istvánra, a Mezőgazdasági Főiskola (a mostani Mezőgazdasági és Állatorvosi Egyetem) néhai tanárára, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjára emlékeztek halálának 10. évfordulóján a Házsongárdi temetőben. A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) Kolozs megyei szervezetének visszaemlékezésén részt vettek a Pap család tagjai, a professzor egykori munkatársai, tanítványai és tisztelői. Az emlékülésre Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) dísztermében került sor. Az összejövetelt Egyed Ákos történész, az EME elnöke nyitotta meg. Dr. Cseke Péter szerkesztő, majd dr. Csetri Elek akadémikus, az egykori pályatárs emlékezett Pap István agrártudós életútjára, tudományos munkásságára és tudománynépszerűsítő szakírói tevékenységére. Az egykori jeles tanárhoz fűződő emlékeiről szólt Farkas Zoltán, dr. T. Veress Éva, Veress István, dr. Tamás Lajos, dr. Jakab Samu, Antal András és mások. /Z. A.: A jeles agrártudósra emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./

2004. február 23.

Február 21-én ötödik alkalommal rendezte meg a Kolozsvár – Donát negyedi Reményik Sándor Jótékonysági és Művelődési Egyesület a Reményik Sándor versmondó versenyt, melynek a Református Kollégium adott otthont. Az egyesület nevében Farkas Zoltán elnök elmondta: a verseny következő, nemzetközi szakaszát március 20-án tartják Marosvásárhelyen, oda küldik tovább a kolozsvári megmérettetés legjobbjait. /S. B. Á.: Reményik-versek az egykori Alma Materben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./

2004. március 4.

Kötő József EMKE-elnök elmondta, hogy a szervezet egykori kolozsvári székházában ma a vasúti igazgatóság található. Lukács János, Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ országos elnöke közölte: a legtöbb menedékházat, amelyről a közvélemény úgy tudta, hogy az egyesület tulajdona, az EKE csak bérelte. A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) az Erdélyi Gazdák Egyesülete jogutódjának tartja magát, három székházat is visszaigényel, tájékoztatott Farkas Zoltán elnök. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) számára az 1999-ben kibocsátott sürgősségi kormányrendelet már visszaadta Kolozsváron a főtéri Wass Ottilia házat. Funar polgármester megfellebbezte a döntést a közigazgatási bíróságon, ezért nem kaphatták vissza a házat. Az EMÉ-nek továbbra sem áll módjában visszaigényelni az egykori Ferenc József Tudományegyetem által bérelt (ma a BBTE tulajdonát képező) ásvány-, növény- és állattani gyűjteményeket, vagy az Egyetemi Könyvtárban fellelhető 300 ezer kötetét, régi nyomtatvány- és kézirattárát. /Székely Kriszta: Államosított közösségi ingatlanok nyomában. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./

2004. március 16.

Gyergyószentmiklóson a Szabadság-emlékmű és a Kossuth Lajos-szobor talapzatára a város jelentősebb politikai és polgári szerveződései, valamint a testvérvárosok küldöttségei helyezték el a kegyelet virágait. A tekerőpataki fúvósok és a helyi Földváry Károly Hagyományőrző Lovas Bandérium tagjai immár elmaradhatatlan színfoltjai a hasonló rendezvényeknek. A bárminemű politikai felhangot nélkülöző beszédében Farkas Zoltán, a városi RMDSZ elnöke annak a hitével szólott, aki arra vágyik, hogy a jelen és múlt egymásra találásából érdemesebb jövő szülessen. /Bajna György: Méltó megemlékezés Gyergyóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./

2004. március 24.

Tisztújító közgyűlését tartotta márc. 22-én a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének Kolozs megyei szervezete Kolozsváron. A hidelvi Kalandos Társaság utcai székházába azonban kevesen jöttek el, ezért úgy döntöttek, hogy négy hónapra meghosszabbítják a jelenlegi vezetőség mandátumát. Beszámolójában Farkas Zoltán megyei elnök beismerte, az elmúlt két esztendőben a Kolozs megyei gazdaköri tevékenység gyengére sikeredett. Tucatnyi magyar agrárvállalkozó csődbe jutott, vagy még idejében átnyergelt más tevékenységre. A kisgazdák szinte kizárólag önellátásra termelnek. A kilencvenes évek eleji 62 gazdakörből mára alig maradt néhány. Sebestyén Csaba, az RMGE országos elnöke úgy vélekedett: a gazdaköröket tömörítő egyesület továbbra is sok segítséget nyújthat a gazdáknak. Számos hazai és magyarországi kiállításra, szaktanfolyamra, tapasztalatcserére lehetne eljutni. Az európai uniós tárgyalások során a kormánynak a támogatások szétosztását át kell engednie szakmai civil szervezeteknek. Ebből az RMGE is részt fog kérni. /(m.j.): Aranyosgyéres. Újra kell éleszteni a gazdaköröket . = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./

2004. április 19.

Ápr. 17-én rangsorolták az RMDSZ Kolozs megyei önkormányzati képviselőjelöltjeit. A rangsort a Kolozs Megyei Képviselők Tanácsából (MKT) és a Megyei Önkormányzati Tanácsból (MÖT) álló testület volt hivatott megállapítani. A jelöltek rangsora a következő: 1. Pethő Zsigmond, 2. Dániel Márton (Mezőség), 3. Kerekes Sándor, 4. Lakatos András (Kalotaszeg), 5. Pálfi Mózes Zoltán, 6. Székely István (Aranyos-mente), 7. Mátis Jenő, 8. Váncsa Pál Áron, 9. Pászkány Árpád, 10. Bitay Levente, 11. Major Melinda, 12. Takács Gyula, 13. Barazsuly Emil és 14. Farkas Zoltán. Az eddigi megyei tanácsosok közül Böjthe Dániel, Buchwald Péter és dr. Molnár B. Géza nem indult újabb mandátumért. /Papp Annamária: Rangsorolták az RMDSZ Kolozs megyei tanácsosjelöltjeit. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./

2004. június 9.

Hargita megyében a 31 tagú megyei önkormányzati testület összetétele: RMDSZ – 22 mandátum, Népi Akció (AP) és Szociáldemokrata Párt (PSD) – 3-3 mandátum, Demokrata Párt (PD) – 1 mandátum, valamint Beder Tibor független jelölt. A megyei tanács 22 RMDSZ-tagja: Bunta Levente Zoltán, Borboly Csaba, Farkas Zoltán Béla, Kolumbán Sándor-Gábor, Korodi Attila, Burus Tibor, Borbély Ernő, Sófalvi László, Ilyés Béla Károly, Zsombori Vilhelm, Vákár Gavril, Papp Kincses Emese, Tifán Ervin Csaba, Petres Sándor, Mátéffy Győző, Pálffy Domokos, Bondor Stefan, Nagy Benedek, Bende Sándor, Szabadi Kinga Zsófia, Rácz Árpád és Sándor Kálmán. Az AP tanácsosai: Kocs Ilona, Kis Zoltán és Both Emese. A bejutási arányt tekintve, az RMDSZ valamivel gyengébben szerepelt, mint korábban, hiszen 1996-ban és 2000-ben a bejutó tanácsosok 72,9%-a képviselte az RMDSZ-t, most ez az arány 70,9%-ra csökkent. /Sarány István, Szász Emese: RMDSZ-többségű megyei tanács. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 9./

2004. július 14.

A Lyceum Alapítvány 1999-ben jött létre azzal a céllal, hogy a Báthory István Elméleti Líceumot támogassa, és hagyományait ápolja. Székely Tibor vállalkozó látja el az elnöki tisztséget, Vizi Imre, az iskola volt igazgató-helyettese az alelnökit és egyben ügyvezetőit, Farkas Zoltán ügyvéd az alapítvány jogászának tisztségét. Tőkés Elek igazgató helyet adott az alapítvány "irodájának" az iskola egyik titkárságán. Az alapítvány egyik legkiemelkedőbb megvalósítása a torockói Ifjúsági Alkotó- és Üdülőház kialakítása. Tervezik még egy ház felépítését a telken. Az alapítvány segítette az iskolát különböző ösztöndíjak és pályázatok formájában, jogi személyként eredményesen pályázott az iskola érdekében. Elnyert tizenhat millió lejt a Mocsáry Lajos Alapítványtól a kisegítő osztályokban folyó oktatás anyagi feltételeinek javítására, 1160 dollárt az Illyés Gyula Közalapítványtól az iskola hangosító berendezésére. Ezenkívül évente megszervezi az alapítvány nyári diáktáborokat a Balatonra, Pécsre, Budapestre és a Velencei-tóhoz. /Valkai Krisztina: Ötéves a Lyceum Alapítvány. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./

2004. július 31.

A Németországban élő Hajdú-Farkas Zoltán az elmúlt években írásaival hazatért, rendszeresen jelen van tanulmányaival a folyóiratokban, több sikeres könyve is megjelent: Csíki kaláka (Pro Print, 1993); Telepes népség. Erdélyi szász olvasókönyv (Pro Print, 1994); ,,Erdély a legkülönb nő volt…” (Komp-Press, 1998); Székelyek és szászok (Mentor, 2001); Alkaiosz lakomája (Pallas-Akadémia, 2001). A címek is meghatározzák Hajdú-Farkas fő érdeklődési területét, s ez a szászok története és kultúrája. Új kötete, a Szászok – egy árulás /Koinonia Kiadó, Kolozsvár, 2004/ azoknak is meglepetés, akik eddig is érdeklődéssel követték a heidelbergi szerző esszéit, tanulmányait. A könyvben két neves szász értelmiségi portréja rajzolódik ki. Az egyik, hosszú évtizedek óta Németországba emigrált írót meghurcolták az ötvenes években. Barátja, a másik, jelenleg is itthon élő író (és lelkész) vallott ellene (!). Végül az író kiszabadult több mint egyesztendős embertelen lelki kínzásokkal terhelt vizsgálati fogságából. Barátja (akit a vizsgálati fogság hónapjai a vallatóknak sikerült megtörniük) kiszabadulása után elvégezte a teológiát, pap lett, és ma a szórványban hirdeti az igét néhány megmaradt hívének. /Bogdán László: Egy árulás helyzetrajza. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 31./

2004. november 16.

Nov. 15-én Kolozsváron megalakult az Erdélyi Múzeum-Egyesület hetedik szakosztálya, amelyben agrárszakemberek vesznek részt, Erdély magyarlakta megyéiből. Az ülésen dr. Egyed Ákos professzor, az EME elnöke, dr. Csávossy György, az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületének tiszteletbeli elnöke, valamint Farkas Zoltán, az RMGE Kolozs megyei elnökének részvételével elfogadták a szervezeti szabályzatot. Az EME-nek anyagi támogatásra nincs lehetősége, de szakmai vonatkozásában a szakosztály léte indokolt. Össze kellene hangolni a tevékenységet az RMGE-vel, hiszen közös célok vezénylik mindkét szervezetet: hathatósan támogatni a magyar gazdálkodókat. A vezetőség megválasztásáig a szakosztály munkáját ideiglenes titkári minőségben Farkas Zoltán irányítsa. /Barazsuly Emil: Mi lesz veled, magyar gazda? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./

2005. március 14.

A tizenöt éves Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Kolozs megyei szervezetének tisztújító közgyűlését tartották március 12-én Kisbácson, az ifjúsági házban. A közgyűlésen részt vett Sebestyén Csaba, az RMGE országos elnöke is. A közgyűlés a leköszönő megyei elnök, Farkas Zoltán helyébe Vákár Istvánt, az Erdélyi Gazda főszerkesztőjét választotta meg. Vákár István az eddig gyengén működő megyei RMGE-szervezet újjáélesztéséről szóló programot ismertetett. Szó volt arról, hogy a kilencvenes években létező 67 Kolozs megyei gazdakör többségét újra kell éleszteni. /M. J., B. E.: Fő cél a gazdák szakszerű tájékoztatása. Tisztújító közgyűlés az RMGE Kolozs megyei szervezetében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./

2005. március 19.

Az Erdélyi Gazdasági Egylet (EGE), majd az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet (EMGE), illetve ezek későbbi jogutódja, az 1990-ben alakult Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) története elevenedik meg a nemrég megjelent könyv /Az EGE, EMGE, RMGE 150 éves története/ hasábjain, amely az erdélyi (magyar) gazdatársadalom elmúlt 150 évét tekinti át. A 2004-ben megjelent könyvet Farkas Zoltán szerkesztette. Kós Károly, Venczel József, Kacsó Sándor, Pap István, illetve a ma is aktív szerzők, Veress István, Takács Csaba, Benkő Samu, Csávossy György, Cseke Péter, Makkay József, Tibori Szabó Zoltán, és Farkas Zoltán írásai az erdélyi magyar gazdák történetének alapos elemzései. Tibori Szabó Zoltán írásában gróf Teleki Bélát mutatta be, Makkay József Pap Istvánra, a hazai magyar agrár szakírás egyik legnagyobb egyéniségére emlékezett. /Kovács Ferenc: Könyv az erdélyi magyar gazdatársadalom 150 éves történetéről. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./

2005. május 9.

Május 7-én tisztújító közgyűlést tartott Gyergyószentmiklóson a városi RMDSZ, amelyen 47-en jelentek meg, s noha az alapszabályzat értelmében a tagság 5%-ának részvétele szükséges a közgyűlés határozatképességéhez, ami 93 jelenlévő tagot jelent, a résztvevők elfogadták, hogy a közgyűlés azonnali újraösszehívással érvényes legyen. Először Farkas Zoltán számolt be tevékenységéről, aki a Rokaly József lemondása óta megbízott elnökként vezette a szervezetet. Többen kifogásolták, hogy a szervezet több mint egy éve nem tartott választmányi ülést. A gyergyószentmiklósi önkormányzat egyhangúan megszavazta a referendum kiírását a székelyföldi autonómia ügyében. Elhangzott, hogy a gazdák nem tudják értékesíteni termékeiket az import burgonya miatt, és ebben a kérdésben az RMDSZ országos vezetőségének kellene segítenie. Végül a jelenlévők megválasztották az egyetlen jelöltet, Farkas Zoltánt a gyergyószentmiklósi RMDSZ elnökévé. /Gál Éva Emese: RMDSZ-közgyűlés Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./

2005. május 12.

Lesz-e változás? – kérdezte Hodgyai Géza a gyergyószentmiklósi RMDSZ-szervezet újra megválasztott elnökétől, Farkas Zoltántól. Miért lenne, a kimutatások szerint választásokon ilyen sikerrel még nem szerepelt a szervezet. Mindössze három független került be a városi képviselő-testületbe, azóta pedig a független Gáll Árpád halálát követően újabb RMDSZ-es tanácsossal egészült ki a tanács. RMDSZ-es polgármester irányítja a várost, a szervezet embere az alpolgármester is. Miért lenne, amikor minden arra érdemesültnek anyagilag is kijöttek számításai, írta Bajna György, a lap munkatársa. Miért lenne? Most már mindenki nyugodtan ülhet a babérjain a következő választásokig. /Bajna György: Lesz-e változás? = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 12./

2005. november 24.

Egynapos előadás-sorozatot szervezett Marosvásárhelyen a Sapientia EMTE koronkai campusában az Erdélyi Múzeum-Egyesület Agrártudományi Szakosztálya. Jelen volt dr. Péter Mihály az egyesület alelnöke és több településéről érkeztek tagok, meghívottak. Az ülésen színvonalas előadás hangzott el Farkas Zoltán, a szakosztály alelnöke, Scholz Béla, Szentmiklósi Zoltán, Kupán Edit részéről. A találkozó második felét dr. Jakab Sámuel, a szakosztály elnöke vezette. Kertészet és környezeti kérdésekkel kapcsolatosan 14 előadásra került sor. Felszólalt: Csávossy György, Wagner István, Jakab Sámuel és több fiatal szakember. Hangsúlyozták: az agrártudományi szakosztály, Farkas Zoltán javaslatára, idén alakult, de már jelentős eredményeket ért el. Ez azért is jelentős, mert a kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetemen magyar nyelvű tanügyi személy már nincs, pedig sok magyar hallgató tanul itt. /Hírmorzsa. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./

2005. november 29.

Cianid tartalmú folyadék vagy zagy került a hétvégén a Csiszla-patakba, onnan pedig a Tiszába ömlő Visó folyóba a borsabányai bányavállalat ércelőkészítő üzeméből. A vegyszerek között nátriumcianid is volt. Böndi Gyöngyike prefektus összehívta a Máramaros megyei katasztrófavédelmi bizottságot, amely elrendelte a vízminőség ellenőrzését. A vállalat nem jelentette a törvényszabta időn belül a szivárgást, ezért a Remin Társaságot 27 ezer új lejre bírságolták. Madalin Mihailovici, az országos vízügyi igazgatóság (ANAR) vezetője kijelentette, nem juthat magyar területre a Visó folyón levonult ciánszennyezés. Politikai vitát váltott ki Magyarországon az újabb romániai ciánszennyezéses eset. A legnagyobb ellenzéki párt, a Fidesz a kormányzati intézkedéseket hiányolta, és az ügy kivizsgálását kérte Gyurcsány Ferenc miniszterelnöktől. /Farkas Zoltán: Újabb ciánszennyezés a Tiszán. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./ – Nem lehet megengedni, hogy a ciánszennyezés állandóan fenyegesse Magyarországot, fel kell lépni ellene – jelentette ki Sólyom László magyar köztársasági elnök november 28-án. – Nagy szerencse, hogy nem történt nagyobb baj, de ez nem döntő szempont. Tűrhetetlen, hogy a szennyezés veszélye állandóan fennáll. Fel kell lépni ellene, meg kell nézni, milyen lehetőségek vannak erre, beleértve az egyeztetést és a nemzetközi egyezményeket – mondta a köztársasági elnök a romániai Visó folyó ciánszennyezése kapcsán. Legutóbb 2000-ben történt hasonló baleset Romániában, amely akkor teljesen tönkretette a Tisza élővilágát. /Ismét ciánpánik. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

2006. január 23.

Kiosztotta nívódíjait a marosvásárhelyi Látó szépirodalmi folyóirat. Az egyenként ezer lejes díjakat idén Visky Zsolt, Hajdú-Farkas Zoltán, Demény Péter és Molnár Vilmos kapta. Az estre beköszönt Szili Katalin is. Méltatta és megköszönte a Látó folyóirat szerkesztőségének a kortárs romániai és az egyetemes magyar irodalomban kifejtett tevékenységét, majd átadta Gálfalvi György főszerkesztőnek az Országgyűlés Ezüstérmét. /(L. I.): Kiosztotta nívódíjait a marosvásárhelyi Látó szépirodalmi folyóirat. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./ Immár tizenötödszörre osztott nívódíjakat a Látó szerkesztősége: az elmúlt év legjobb Látó-írásainak szerzőit tüntetik ki. /Nagy Botond: Látók és hazalátók. Nívódíj 2005. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 24./

2006. január 23.

Január 21-én tartotta idei első összejövetelét az EME Agrártudományi Szakosztálya Kolozsváron. A rendezvényen Farkas Zoltán mérnök bemutatta Gidófalvy István Önéletrajz című, a Művelődés kiadásában, Sas Péter művészettörténész szerkesztésében nemrég megjelent könyvét. Szabó Zsolt, a Művelődés főszerkesztője, a Babes–Bolyai Tudományegyetem újságírói szakának előadótanára elmondta: már Kelemen Lajos írt idősebb Gidófalvy Istvánról, írásából az erdélyi magyar középosztály életét ismerhetjük meg. Dr. T. Veress Éva professzor Bodor Kálmán gyógynövényszakértő munkásságáról beszélt. Bodor Kálmán népművelő munkát is folytatott, ugyanakkor kiemelkedő szakírónak számít. Életének utolsó éveiben gyógynövénykönyvet írt, amely 1957-ben jelent meg, halála után másodszor is kiadták. Dr. Csávossy György borszakértő az erdélyi borokról tájékoztatott. /T. Á. R.: Agrártudományi rendezvény az EME székházában. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./ Január 22-én, vasárnap mutatták be Marosvásárhelyen, az unitárius egyház tanácstermében Gidófalvy István frissen megjelent Önéletrajzát, egyben kiállították felesége, Pataky Etelka festőművész képeit. A városban sokan emlékeznek még dr. Gidófalvy Istvánra, akinek kényszerlakhelyet jelöltek ki 1949. március 2-án. A nagy tudású Gidófalvy István, a történettudós, Kelemen Lajos egykori tanítványa, majd barátja akkor is felvállalta a népszolgálatot, amikor szinte minden ilyen lehetőségétől megfosztották. G. Pataky Etelka pedig, aki tehetségét jeles müncheni, budapesti és nagybányai mesterek irányításával teljesítette ki, akkor is festett, amikor a hivatalos tárlatokon mellőzték őt. A budapesti művelődéstörténész Sas Péter, Kelemen Lajossal foglalkozva találkozott Gidófalvy István nevével, önéletírásával. Azelőtt Kelemen Lajos ugyancsak Gidófalvy Istvánról és családjáról szóló kötetét is kiadták. A két kultúrtörténeti kiadvány egymást kiegészítve nyújt átfogó, igaz korrajzot Erdély társadalmáról, az itteni középosztály és a velük érintkező magyar társadalmi rétegek zaklatott sorsáról. A Gidófalvy házaspár 1984-ben hunyt el, hat hét különbséggel. /N. M. K.: Sohasem késő. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 24./

2006. február 6.

Három partiumi várost – Nagykárolyt, Szatmárnémetit és Tasnádot – keresett fel Rácz Sándor, a Magyarok Világszövetsége tiszteletbeli elnöke, aki a forradalom 50. évfordulójának rendezvénysorozata keretében tartott könyvbemutatókat: Parázsló szándék – emlékek és tények 1956-ból című könyve nagy sikert aratott. Nagykárolyban Mózes Árpád evangélikus püspök tett megrendítő vallomást: 18 évi börtönbüntetésre ítélték, mert akkoriban „bűnhődni kellett a gondolatért is, azért, hogy magyarok vagyunk”, azért, mert „ugyan nem tettek semmit, de ha tehettek volna, megtették volna”. „Azért szenvedtek, mert együttéreztek...”. „Azoknak, akik pribékjei voltak a rendszernek, a magyar nemzet szégyenpadján van a helyük, akárcsak azoknak, akik 2004. december 5-e előtt a NEM-re buzdítottak” – mondta Mózes Árpád, aki 2004-ig evangélikus püspök volt Kolozsváron. Szatmárnémetiben Bogya Kis Ferenc és Mária tiszteletes házaspár voltak a rendezvény házigazdái, akárcsak tíz nappal ezelőtt, Patrubány Miklós könyvbemutatóján. Külön színfoltot jelentettek a szatmári viseletbe öltözött legények és leányok, Fábián Elemér 56-os elítélt népi tánccsoportjának tagjai. Az előadást követő könyvdedikáció során Farkas Zoltán Ferenc elmondta, hogy kiskorúként, 16 évesen lett 1956-os elítélt, mert tagja volt az Erdélyi Magyar Ifjak Titkos Szövetsége egyik tasnádi sejtjének. Tasnádon is megjelentek az akkori Erdélyi Magyar Ifjak Titkos Szövetsége tagjai, Ruf Mihály, akit szintén kiskorúként börtönöztek be – Tasi Gyulával együtt, aki most Magyarországon él –, valamint Bikfalvy György, aki sejtvezető volt, és 15 évet kapott. Bűnük az volt, hogy az 1956-os forradalom eszméit vallották, terjesztették, és azt tervezték, hogy megakadályozzák a magyarországi ’56-os fiatalokat deportáló orosz vonatok áthaladását a romániai határon. /Könyvbemutatót tartott a tiszteletbeli MVSZ-elnök. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./

2006. március 13.

Március 11-én Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézetben tisztújító közgyűlést tartott az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME). Az erdélyi magyar tudományos élet legrangosabb egyesületi eseményén Egyed Ákos elnök vázolta az elmúlt négy esztendő munkájának legjelentősebb eredményeit. Az EME helyzete stabilizálódott. Nem mondott le elsődleges feladatairól: az anyanyelven történő tudományművelésről, az erdélyi tudományos ismeretek hagyományának ápolásáról. Önállósodott a Matematikai és Informatikai Szakosztály, megalakult az Agrártudományi Szakosztály. Állandó fórummá nőtte ki magát a magyar tudomány napja Erdélyben rendezvénysorozat, az EME-t együttműködési megállapodás köti a Magyar Tudományos Akadémiához. A munkatervben helyet kapott a szervezet könyvtári anyagának elektronikus feldolgozása, az EME 150 éves fennállása megünneplésének előkészítése, az 1956-os magyarországi forradalom romániai eseményeit feltáró bizottság munkába állása stb. A hozzászólásokban volt, aki a Rhédey-házbeli központi könyvtár állományának bővülésére hívta fel a figyelmet (Újvári Mária főkönyvtáros), és volt, aki nagyobb gazdasági hatékonyságot, minél kevesebb meddő gyűlést sürgetett (Gyenge Csaba alelnök). Kovács Dezső, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerésztudományi Szakosztály vezetője, több gazdasági önállóságot követelt az egyes szakosztályok számára, és azt, hogy az elkobzott ingatlanok visszaszerzése érdekében kérjenek politikai támogatást. Az elnöki válaszból kiderült: Ha minden szakosztály autonómiát kapna, széthullna az EME. Garda Dezső hangsúlyozta, hogy Székelyföldön a román állam az erdők visszaszolgáltatásának elodázásával valóságos genocídiumot hajt végre, mert az ottani lakosság középosztályának megélhetése került ezáltal veszélybe. A közgyűlés elfogadta a létrejövő Kutatóintézet szervezeti szabályzatát. Elfogadott felhívásuk értelmében összehangolt eljárást indítanak az EME államosított gyűjteményeinek visszaigénylésére. Ezek az ingó javak jelenleg a Központi Egyetemi Könyvtár, az Állami Levéltár, a Történelmi Múzeum, a Művészeti Múzeum és a Babes–Bolyai Tudományegyetem tulajdonában találhatók. Az EME vissza akarja szerezni a tulajdon- és felügyeleti jogot ezen tudományos kutatási értékek fölött, ehhez kérik az RMDSZ és a hazai közvélemény támogatását, szükség esetén a nyugati világ segítségét is igénybe fogják venni. Tiszteleti tagokat választottak /Antal Árpád irodalomtörténész, Benkő Samu művelődéstörténész, Gazda Klára néprajzkutató, Péter Mihály orvosprofesszor/. A Gróf Mikó Imre Alapítvány elnöke, Monok István (főigazgató, Országos Széchenyi Könyvtár) életműdíjként nyújtotta át Jakó Zsigmond professzornak az újonnan létrehozott Teleki József–díjat, amelyet ötévente adományoznak az erdélyi, partiumi, máramarosi és bánsági magyarság történetét, néprajzát, szociológiai értékeit legigényesebben feltáró munkák szerzőinek. A közgyűlés második alkalommal osztott ki Mikó Imre–emlékplaketteket. Ezúttal Vizi E. Szilveszternek /a MTA elnökének/, Czirják Árpádnak, Murádin Lászlónak, Soó Tamásnak és Várhelyi Csabának. A tisztújítás eredményeként az új elnökség: Egyed Ákos elnök, Brassai Zoltán, Péntek János, Sipos Gábor, Gyenge Csaba alelnökök, Bitay Enikő főtitkár, Farkas Mária gazdasági tanácsos, Bányai József jogtanácsos, Somai József ellenőr. A választmány, a szokásos évi egyharmados megújítása során, a következő tagokkal cserélődött: Gaal György, Fejér Tamás, Kovács András, Csomortáni Magdolna, Jakó Zsigmond, Balla Árpád, Bocskay István, Feszt György, Bódizs György, Feyné Vincze Mária, Vallasek Magdolna, Kolumbán József és Farkas Zoltán. /Ördög I. Béla: Az EME tisztújító közgyűlése. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

2006. március 21.

Március 20-tól működik a határon túl élő magyarok első közös internetes portálja, a www.emagyar.net. Az eMagyar portált a finanszírozók, illetve üzemeltetők képviseletében Kovács Kálmán informatikai miniszter, Hámos László, a HHRF (Magyar Emberi Jogok Alapítványa) elnöke és Komlós Attila, a HTMH elnöke indította el a Budapesten szervezett eMagyar Nap keretében. „Óriási fantáziát látok abban, ami megvalósult – nyilatkozta Hámos László, a HHRF elnöke -, hisz az internet az eszköz, ami határokat lebont, időt irrelevánssá tesz, és olyan újszerű közösségeket tud teremteni, amelyek eddig elképzelhetetlenek voltak.” Az immár egy évtizede a világon bárhol is élő magyarok érdekeinek, jogainak érvényesítéséért kiálló New York-i alapítvány vállalta fel a portál házigazdájának szerepét, garanciaként arra, hogy politikai széljárásoktól függetlenül ez a program működni fog. A Kárpát-medence magyarok lakta régióiban eMagyar pontokat üzemeltetők első szakmai fórumán a hat régióból érkezett mintegy kétszáz, eMagyar Pontot üzemeltető szakember részvételével megrendezett konferencia egyben a portál hivatalos elindítása is volt. Komlós Attila, a HTMH elnöke egy új, digitális nemzedék felnövéséről beszélt, kiemelve, hogy a folyamatnak ez a mai esemény is felgyorsítója. A romániai eMagyar Pont hálózatot Farkas András ismertette. Előadásából kiderült, a közel 130 internetelérési ponttal ez az egyik legnagyobb hálózat. A portál sajátos, új eleme, hogy a Magyarországon kívüli oldalak szerkesztését, tartalommal való feltöltését a határon túli magyar szervezetek végzik. /Farkas Zoltán, Guther M. Ilona: Közös netes portál indult. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./ A magyar Informatikai és Hírközlési Minisztériumnak (IHM) köszönhetően 330 helyszínt számláló eMagyar pont hálózat működik a Kárpát-medencében és a tengerentúlon. Az ingyenesen vagy kedvezményes áron internetezési lehetőséget biztosító közösségi helyek a határon túli magyarok világhálóhoz jutását segítik elő. /Összekötötték az eMagyar pontokat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

2006. május 25.

Gondokban van a gyergyószentmiklósi Batthyány Ignác Műszaki Középiskola igazgatója, Farkas Zoltán. A jól haladó munkálatok megtorpantak, az építők átadták az eddig elvégzett munkát. A tetőtér beépítése nem kezdődhetett el. Az új épület felhúzásához kormánytámogatás is érkezett, az iskola bekerült az Európai Fejlesztési Bank által finanszírozott beruházások közé. Az eredetileg ide szánt összegből lefaragtak. Szeretnék a tetőteret is kihasználni, hogy ne kelljen két váltásban tanítani. /Bajna György: Sokan vernék a mellüket. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 25./

2006. május 26.

A 12. században Erdélybe érkező német telepeseket közös nyelvük, kultúrájuk, hagyományaik kovácsolták új hazájukban egységes népcsoporttá. Az erdélyi szászság történelmi etnikumként ma már szinte megszűnt létezni, kollektív öntudata nagyrészt a múlté, illetve csak irodalmi művekben követhető nyomon. Megjelent a Telepes népség. Erdélyi szász olvasókönyv /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című, Hajdú Farkas Zoltán által összeállított szöveggyűjtemény népköltésük gyöngyszemeiből, illetve az erdélyi szász irodalom legnagyobbjainak munkáiból. /A Pallas új könyve. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), máj. 26./

2006. szeptember 16.

Szeptember 15-én iskolát avattak Gyergyószentmiklóson a tanévnyitó alkalmával: a Batthyány Ignác Szakközépiskola új épületét. – Ahol iskola épül, ott jövő épül – fejtette ki Farkas Zoltán iskolaigazgató. Emléktábla-leleplezésre is sor került: a hevesi testvériskola adományát, a gróf Batthyány Ignác püspök portréját ábrázoló domborművet Heves küldöttsége adta át. /Balázs Katalin: Új iskolaépület Gyergyóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 16./

2007. január 9.

Átszervezik Hargita megye kulturális életét. Székelyudvarhelyen már ki is nevezték az új kulturális központ, a Forrás igazgatóját. Gyergyószentmiklósról a központ irodája Gyergyószárhegyre kerülne. Kassay Péter, a szárhegyi székhellyel működő Megyei Művelődési és Művészeti Központ (MMMK) igazgatója elmondta, az elképzelés alapja, hogy ne távirányítással működjenek e központok, hanem helyben hozzák meg döntéseiket. Ezért a három tájegység, Csík-, Gyergyó- és Udvarhely-szék területén működő irodákat egy-egy központhoz. Farkas Zoltán megyei tanácsos, a gyergyószentmiklósi városi RMDSZ-szervezet elnöke nem ért ezzel egyet, szerinte ezzel tovább folyik Gyergyószentmiklós gyengítése gazdasági és kulturális vonalon is. /Bajna György: Átszervezik az intézményrendszert. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 9./

2007. január 15.

Szakmai lírának, illetve lírai szakkönyvnek nevezte Csávossy György legújabb, Magyarán a borról /Mezőgazda Kiadó, Budapest/ című munkáját Farkas Zoltán, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Kolozs megyei elnöke, a kiadvány január 13-i, kolozsvári bemutatóján. /Kulcsár Andrea: Lírai szakkönyv: a bor bölcselete. = Krónika (Kolozsvár), jan. 15./

2007. március 23.

Hozzászólások áradata hangzott el az Új Magyar Szó „Beszéljük meg!” címet viselő olvasótalálkozóján március 21-én Nagybányán. Az egyik olvasó szerint túlsúlyban vannak a tömbmagyarságot érintő írások, a szórvány hátrányára. A rendezvényen egyesek a magyar bank létrehozásáról a magyar ifjak itthon maradása érdekében vártak lépéseket. /Farkas Zoltán: Hozzászólás-áradat a „Beszéljük meg!”-en. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./

2007. június 22.

Az Erdélyi Gazda folyóirat júniusi számában az enyedi borversenyről Sebestyén Katalin főszerkesztő írt, Balogh Gábor egykori kolozsvári agráregyetemi tanárra Farkas Zoltán, Kádár Zsomborra (1926–2007) pedig dr. Benke József emlékezett. Méhészeti anyagokat Veress Endre és Székely István közölt. A kolozsvári Korunk júniusi száma a közigazgatási reformmal foglalkozott. Kozma Csaba Romániai magyar nyelvű közigazgatás és közigazgatási nyelvhasználat, Székely Kriszta pedig Kisebbségi sajtó Európában címen írt a folyiratban. /Lapról lapra. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

2008. március 17.

Megosztottság nélkül, az RMDSZ és a Székely Nemzeti Tanács szervezésében zajlott Gyergyószentmiklóson a szabadságharc megünneplése, mégis kevés volt az ünneplő. A Petőfi-szobornál tartott ünnepségen és koszorúzáson felszólalt Farkas Zoltán, a helyi RMDSZ elnöke, dr. Garda Dezső parlamenti képviselő, Árus Zsolt, a Gyergyószéki Székely Tanács elnöke és Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke. A március 16-án tartott ünnepségeken jóval többen voltak jelen, a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ szervezésében dr. Koháry György képzőművészeti kiállítását láthatták. /Balázs Katalin: Gyergyószentmiklós. Maroknyi székely ünnepe. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 17./

2008. június 14.

Hetven éve halt meg Dr. Páter Béla (Eperjes, 1860. szept. 9 – Kolozsvár, 1938. jún. 21) a „burjánkirály”, a Kolozsvári Mezőgazdasági Akadémia világhírű botanikusa, a gyógynövénykutatás és -termesztés úttörője, a világon elsőként megszervezett Gyógynövény Kutatóállomás megteremtője. Több mint ezer tanulmányt és népszerűsítő cikket közölt. Tizenöt önálló tankönyvet jelentetett meg. Gyógytea recepteket állított össze. 1937-ben kiadta az Újabb gyógyító teák és azok használata című füzetét, magyar, román, német és orosz szöveggel. Páter Béla életútjára, tudományos munkásságára emlékeznek június 20–22-én Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület ünnepi ülésszakot fog tartani. Páter Béla, az EME Természettudományi Szakosztály elnöke volt. Farkas Zoltán ismerteti majd a tudós életútját. Az előadók között lesz Dr. Máthé Imre, aki a kolozsvári gyógynövény kísérleti állomás tevékenységére fog emlékezni. /Páter Bélára emlékezve. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-67




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998