udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 67 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-67
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Farkas Zoltán

2008. június 23.

Az EME Agrártudományi Szakosztálya, Dr. Páter Béla botanikus halálának 70. évfordulója alkalmából június 20–22 között emlékünnepséget szervezett a Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetemmel, a kolozsvári Evangélikus-Lutheránus Püspökséggel és az Erdélyi Kárpát Egyesülettel közösen. Június 20-án a mezőgazdasági egyetemen megtekintették a Páter Béla által alapított gyógynövény- és botanikus kertet, valamint a múzeumi anyagokat, majd a rektorok csarnokában megkoszorúzták a Páter Béla-plakettet. Ünnepi ülésszakot tartottak az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) székházában. Egyed Ákos akadémikus elmondta: az utókor nem feledkezhet azokról az elődökről, akik a jelenkort is befolyásoló maradandó értéket alkottak. Farkas Zoltán (az EME agrártudományi szakosztályának alelnöke) ismertette Páter Béla életét és munkásságát. Dr. Nagy Tóth Ferenc (az MTA külső tagja) Páter Béla az EME Természettudományi Szakosztály egykori elnöke címmel tartott előadást. Dr. Csedő Károly Páter Béláról és követőiről tájékoztatta a közönséget, külön kiemelve Knopp Elemért. Dr. Máthé Imre beszélt a kolozsvári gyógynövény kísérleti állomás tevékenységéről. Az előadássorozatot Lukács József Páter Béla, az Erdélyi Kárpát Egyesület egykori elnöke című expozéja zárta. /Török Á. Rebeka: Páter Béla botanikusra emlékeztek a hét végén. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./

2008. október 28.

Az 1956-os forradalomra, a reformáció évfordulójára, Reményik Sándorra és a tíz évvel ezelőtt kezdett templomépítésre emlékezett a hét végén háromnapos rendezvénysorozattal a sepsiszentgyörgyi evangélikus gyülekezet. A kommunizmus évtizedei utáni évek első hazai magyar evangélikus temploma azért épülhetett fel, mert egy közösség püspökével, Mózes Árpáddal együtt mert világosságot gyújtani a sötétségben – foglalható össze Adorjáni Dezső Zoltán az erdélyi evangélikusok jelenlegi egyházfőjének mondandója. A nagy magyar evangélikus költő munkásságát a kolozsvári Reményik Sándor Művészstúdió Alapítvány minden évben konferencia és versmondó verseny szervezése révén igyekszik megismertetni. A kilencedik rendezvényt Sepsiszentgyörgyön tartották. Pomogáts Béla, Láng Gusztáv, Liktor Katalin, Farkas Zoltán előadásait Kántor Lajos moderálta, távollétében felolvasták Dávid Gyula értekezését, közreműködtek a versmondó verseny résztvevői. Egy napra, a Reményik-konferencia idejére a szervezők magukkal hozták az évente tartott zsoboki alkotótábor Reményik-versekre készített munkáit. A díjkiosztó gálán a tavalyi Reményik Sándor-díjas Tempfli József nagyváradi megyéspüspök mondott köszöntőt, és átadták az idei díjat Kovács László, jelenleg Csernátfaluban élő nyugalmazott lelkipásztornak, aki az 1940-es években alakult sepsiszentgyörgyi evangélikus gyülekezet első lelkésze volt. A rendezvénysorozat istentisztelettel zárult, igét hirdetett a templomépítő Mózes Árpád nyugalmazott püspök. /Fekete Réka: Építsük tovább az élő templomot. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 28./

2008. december 16.

Sólyom László köztársasági elnök meghívására a határon túli magyarság oktatásáról szóló konferencián vett részt Farkas Zoltán, a gyergyószentmiklósi Batthyány Ignác Technikai Kollégium igazgatója. A Határon túli magyarság a 21. században című konferenciasorozat 2006 tavaszán kezdődött. Idén november 28-án az ötödik találkozóra került sor Budapesten. A mostani konferencia a Lemaradásban? – Oktatás, képzés, képességfejlesztés a határon túl címet viselte. Délelőtt előadásokat hallgattak a résztvevők, a színvonalas oktatás, a kétnyelvűség, a felnőttképzés, a magyar nyelvű romák integrációja, iskolán kívüli oktatás, szakképzés témakörökben. Délután pedig a meghívottak kerekasztal-beszélgetésen vitatták meg a határon túli középfokú és felsőfokú oktatás leglényegesebb kérdéseit. Farkas Zoltán szerint a találkozóknak az az üzenete, hogy az anyaországban törődnek a határon túli magyarokkal. /Lázár Hajnal: Konferencia a határon túli magyarokért. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 16./

2009. január 29.

A magyar kultúra napján a Tabula Varadiensis tudománytörténeti jelentősége a magyar és az európai quattrocento művelődéstörténetében címmel tartott előadást Toró Tibor atomfizikus a temesvári Magyar Házban. Vitéz János püspökségének idején, a XV. század közepén Nagyvárad volt a tudományos világ egyik központja – hangsúlyozta Toró professzor. Vitéz János Váradon csillagvizsgálót hozott létre, Georg Pauerbach bécsi csillagász professzor és tanítványa, Regiomontanus segítségével. Pauerbach ide helyezte a kezdő délkört, a Kolumbusz által is használt híres Váradi Táblázatokban (Tabula Varadiensis) innen számította a nap- és holdfogyatkozásokat. Toró Tibor javasolta, hogy a Váradi Táblázatokat vegyék fel az Unesco világ öröksége listájára, akárcsak Bay Zoltán magyar fizikust, egy új tudományág, a radarcsillagászat elindítóját és az első világűrkísérlet végrehajtóját. Az előadáson részt vett Farkas Zoltán csillagász, a Temesvári Csillagvizsgáló igazgatója is. /Pataki Zoltán: Tabula Varadiensis. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 29./

2009. február 17.

„Megkezdődött a visszaszámlálás, csütörtök, péntek, szombat és pont. Nincs tovább. Egyelőre nincs Gutinmelléki Friss Újság” – olvasható a februártól megszűnt nagybányai magyar napilap utolsó lapszámának vezércikkében. A 2004-től újraéledt nagybányai szórványmagyar napilapírásnak befellegzett. „A valamikori Bányavidéki Fáklyát csak különböző, a kor divatos stratégiájával lehetett eladni. Az akkori újságárusok jóakaratától függött sokszor, hogy a magyar nyelvű hetilap felkerüljön az újságos bódé pultjára” – emlékeztetett a cikkíró. A Gutinmelléki Friss Újságot formailag az Opus Media Kft. adta ki. Áprilisban lesz öt éve, hogy a bányai napilap – a Szatmári Friss Újság helyi kiadásaként – beindult. Időközben a szatmári „anyalapot” eladták az osztrák tulajdonú Inform Média trösztnek, amelynek azonban nem kellett a kis példányszámú nagybányai „szegény rokon”. Gutinmelléki Friss Újság példányszáma kezdetben 1500 volt, majd 800-ra apadt. „Havi 85 millió régi lejes kiadást jelentett a lap fenntartása, amiből alig húszmillió jött vissza a bevételi oldalon. Ezt szponzorok segítségével sikerült valahogy pótolni, de a gazdasági válság miatt immár szponzoraink sincsenek” – panaszolta Vida Noémi ügyvezető. Az amúgy kis számú szerkesztői gárda szétszéledt, Hitter Ferenc főszerkesztővel és Farkas Zoltán szerkesztővel az élen. Nagybányán a megszűnt napilap mellett egy hetilap is „tengődik”, a Bányavidéki Új Szó, a Szatmár megyei Nagykárolyban pedig a Nagykároly és Vidéke működik. Napilapból vált hetilappá a kilencvenes évek elején a Temesvári Új Szó, amely javarészt hirdetésekből tartja fenn magát, szerény költségvetéssel, és szintén Temes megyében jelenik meg a Lugosi Hírmondó. Viszonylagos anyagi stabilitást élvez a Szilágy megyei hetilap, a Szilágyság; a legsikeresebb „szórványmagyar lapnak” ugyanakkor az egyben legnagyobb múlttal is rendelkező Brassói Lapok számít. Olyan erdélyi megyékben, mint Beszterce-Naszód, Fehér, Hunyad, Szeben és Krassó-Szörény nem jelennek meg magyar nyelvű helyi periodikák; ott a legnagyobb példányszámban eladott magyar lap hagyományosan az Új Magyar Szó. /Salamon Márton László: Friss Újság, nincs tovább. Februártól nem jelenik meg a nagybányai magyar nyelvű napilap. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./

2009. augusztus 29.

Tavaly ősszel, a marosvásárhelyi könyvfesztiválon megjelent a színen Csíkszereda negyedik (!) nagyobb könyvkiadója, a Pallas-Akadémia, a Pro Print, a Székelyföld folyóirat működtette Hargita kiadóvállalat mellett a Bookart. Addig is jelentettek meg könyveket, Markó Béla gyermekverseinek színes sorozatát (A pinty és a többiek, Miért lassú a csiga, A hold fogyókúrája), és Hány életünk volt címmel kiadtak egy válogatást is Markó legszebb szonettjeiből. Egyértelműen Markó gyermekverseinek és verseinek kiadását vállalták fel, a sorozat valószínűleg folytatódik. – A Hajdú Áron vezette Alutus Nyomda nagy gondot fordít a könyvek szép kiállítására. A Bookart adta ki Kövi Sára Balettka című kecses kis kötetét a szerző verseivel és rajzaival. A kiadó eddig legnagyobb teljesítménye Dieter Schlesak Capesius, az auschwitzi patikus című könyve Hajdú Farkas Zoltán fordításában. Az Erdélyi létlap egy sajátos antológia: a Látó folyóirat két tematikus számának anyagából válogatott Láng Zsolt. Megjelentet a kiadó tanulmányokat is, így Tánczos Vilmos Elfelejtett szavak című kötete ,,egy csíki székely ember nyelvéről és világképéről” ad számot. Kiadnak jelenkori prózaírókat is: Szabó Róbert Csaba Kutyák birodalma című novelláskötetét és Selyem Zsuzsa Mire vársz? című prózakötetét. /Bogdán László: Közelképek a Bookart Kiadóról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 29./

2009. november 6.

Veress István professzorra /Nagyenyed, 1909. nov. 5. – Kolozsvár, 2007. nov. 2./ emlékezett volt egyetemi tanítványa. Nagy hatással volt rá a professzornak a nyolckötetes Románia pomológiája elkészítésekor kifejtett munkája. Hozzájárulása a sorozathoz volt fő műve, de közben 22 olyan kötetnek volt még szerzője vagy társszerzője, amely a gyakorló agronómusok tankönyvének, kézikönyvének számított, és több mint 40 tudományos közleményt is megjelentetett. 1949-től a Falvak Dolgozó Népe, 1990-től a Kertbarátok Lapja, 1993-tól élete végéig az Erdélyi Gazda új sorozatának volt állandó és legtevékenyebb munkatársa. A professzor Farkas Zoltánt barátságával a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete 1989 utáni újraszerveződése idején tisztelte meg, ekkor láthatta Veress István sokoldalú szakmai felkészültségét nagy tudását. /Farkas Zoltán: A száz éve született Veress István professzorra emlékezünk. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-67




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998