udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 661 találat lapozás: 1-30 ... 151-180 | 181-210 | 211-240 ... 661-661
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Fekete Réka

2009. július 1.

Kovászna megye hat iskolájában tartottak képességfelmérő vizsgát az óvóképző, művészeti és teológiai IX. osztályba felvételizők számára, a meghirdetett 234 helyből 180-at foglaltak el. A roma diákoknak fenntartott 112 helyből csupán hetet foglaltak el, annak ellenére, hogy ezeket főként szakoktatásban kínálták. /Fekete Réka: Népszerű az óvónőképzés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 1./

2009. július 4.

Immár tizenöt esztendeje a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem néprajz szakos hallgatói nyaranta a zabolai néprajzi múzeumban és néhány esztendeje az ugyanitt megnyílt Csángó Múzeumban gyakorlatoznak. Idén Páván végeznek gyűjtőmunkát, a viseletről, táplálkozási szokásokról, a szállításról, népi bútorzatról vallatják a helyieket. Aki nem takarít egy múzeumban, nem varr meg egy elszakadt viseletet, nem ragaszt meg egy cserepet és nem készít leltárt egy gyűjtemény új, még be nem írt darabjairól, az nem kerül közvetlen kapcsolatba tanulmánya tárgyával. Ilyen sziszifuszinak tűnő, de hasznos munkát végeznek jelenleg a kolozsvári, szegedi, pécsi, budapesti néprajzosok Pozsony Ferenc egyetemi tanár vezetésével, egy-egy napot pedig székelyföldi és moldvai csángó körútnak szánnak. /Fekete Réka: Néprajzi terepgyakorlat élesben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 4./

2009. július 6.

Háromszék megyében román nyelv és irodalomból teljesítettek a leggyengébben: az 1724 érettségizőből 329-en buktak meg, a sikertelenül vizsgázók nyolcvan százaléka román nyelv és irodalomból nem érte el az átmenő jegyet. /Fekete Réka: Románból elégtelen (Érettségi). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 6./

2009. augusztus 4.

Száznegyvenhat állás szűnik meg szeptember 1-jétől a háromszéki tanügyben, amit a megyei tanfelügyelőség átszervezéssel kíván áthidalni, leépítésre csak ott kerül sor, ahol a karcsúsítást nem tudják megoldani. Meg kell szüntetni a csoportos idegennyelv-oktatást (kivéve a kétnyelvű osztályokban), meg kell szabadulni a nyugdíjas pedagógusoktól, fel kell számolni a csoportokban tartott szakoktatást és csökkenteni kell a választható tárgyak óraszámát heti egyre. Gyermekhiány miatt megszűnik a bibarcfalvi iskola V–VIII. osztályos tagozata, a gyermekek a baróti Gál Mózes Általános Iskolában kezdi az új tanévet, Málnásfürdőn pedig felszámolják az egyetlen gyermekkel működő román tagozatos elemit. /Fekete Réka: Számolnak az iskolaigazgatók (Leépítés a tanügyben). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 4./

2009. augusztus 6.

A zabolai Csángó Múzeumban látható Petrás Mária népdalénekes, csángó iparművész Mária erejével című, június végén megnyílt, közel huszonöt kerámiát bemutató képzőművészeti kiállítása. Petrás Mária alkotásai a moldvai csángók sajátos életvilágát, vallásosságát, kultúráját és értékrendjét tükrözik. Vetró B. Sebestyén András brassói rajztanár többek között azt írta munkáiról: „Egyes alkotásaiban mintha a csángó falvak imái és énekei öltenének testet. Az ő kerámiáiban érezni lehet a csángó közösség ősrégi kultúráját, népművészetének kialakulását, erős hitének megtartó erejét. Munkái a megtartó egységet jelképezik, a csángó öntudat, a magyarság megtartó egységét. ” /Fekete Réka: Petrás Mária munkái Zabolán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 6./

2009. augusztus 15.

Miközben a kormányon lévő és azon kívül rekedt pártok egymást gyalázzák az oktatási törvénycsomag körüli politikai vitában, a romániai magyar közösségnek azzal kell szembesülnie, hogy minden tíz diákból három román tagozaton végzi a nyolcadik osztályt, és tízből négyen román tannyelvű osztályból ballagnak. Az általános iskola végzősei körében 4,8 százalék az anyanyelven tanuló magyar diákok aránya, a ballagók körében pedig 3,9, miközben a 2002-es népszámlálás hivatalos adatai szerint magát magyarnak valló lakosság 6,6 százalékot tesz ki. Mindez nem egyezik meg azzal a sokat hangoztatott elmélettel, miszerint Romániában minden kisebbség számára biztosított az anyanyelvű oktatás. Idén hétezren érettségiztek sikeresen magyar nyelven, miközben a legtöbb magyar helyet kínáló egyetemen, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen csupán ezerszáz államilag támogatott hely volt az anyanyelvükön tanulni kívánó végzőseinknek. /Fekete Réka: Nyelvünkben is fogyunk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 15./

2009. augusztus 25.

Több mint háromezer bejutó magyar diákból ezerszázan kezdik meg felsőfokú tanulmányaikat ingyenes oktatásban a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tanulmányi vonalán, a sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozaton a felkínált ötszáz helyből hatvannégyet támogat az állam a magyar tannyelvű csoportokban, a kézdivásárhelyi tanítóképzőben a negyvenből csak tíz hely ingyenes. Idén a tizenhatezer elsőéves hallgatóból ötezren tanulhatnak tandíjmentesen a legnagyobb erdélyi egyetemen, ebből 23,3 százalék a magyar tagozat hetvenegy szakán. Túljelentkezés volt a tanítóképzőkben, a testnevelés és mozgásterápia szakon, a reál vonalon továbbra is az informatika a legkeresettebb, de nagy az érdeklődés az újságírói, kommunikáció és politológia szak iránt is. Magyari Tivadar rektor-helyettes elmondta, a sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozat nem jelezte, hogy maradtak volna államilag támogatott helyek a júliusi felvételin, a közigazgatási szakon pedig évente túljelentkezés mutatkozik, mert az országban csak Szentgyörgyön és Szatmáron tanítanak magyarul is. /Fekete Réka: Háromszéken beteltek a helyek (Felsőoktatás). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 25./

2009. augusztus 27.

Elbocsátás nélkül csökkentette az állások számát a Kovászna megyei tanfelügyelőség az óvoda- és iskolahálózatban. A szakszervezetek nem értenek egyet azzal, hogy 146 katedrával kevesebb lesz az új tanévben, mint tavaly, de azt elismerik, ha ennek így kell történnie, jó, hogy nem kerül utcára egyetlen szakképzett pedagógus sem. Országosan húszezer állás megszüntetéséről döntött az oktatási miniszter, ebből Háromszéken száznegyvenhat alkalmazottat érintene, ha a karcsúsítást elbocsátással oldanák meg. A megyei tanfelügyelőség valóságos számháborút folytatott a csökkenthető órák ellen, többek között a kétnyelvű osztályok kivételével ezentúl összevonják a csoportokat az idegennyelv-órákra és bizonyos gyakorlati tevékenységekre, kettő helyett csak egy opcionális tantárgyat választhatnak a diákok stb. /Fekete Réka: Hátraarc a tanügyi reformnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 27./

2009. augusztus 28.

Médiaműfajokról, a véleménynyilvánítás szabadságáról, a mozgóképrögzítésről hallgat előadást ezen a héten harminc erdélyi és vajdasági magyar diákújságíró, illetve -jelölt a Benedek-mezei táborban a brassói Áprily Lajos Főgimnázium diáklapja, a Visszhang által szervezett szakmai felkészítőn. A tábor szakmai támogatója a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete. /Fekete Réka: Jó úton a diáklapok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 28./

2009. szeptember 1.

Szeptember 1-jétől megszűnik Keresztély Irma Kovászba megyei főtanfelügyelő májustól tartó ideiglenes megbízatása. Keresztély Irma szerint a két oktatási törvénycsomag-javaslat közül a jelenlegi oktatási miniszter által javasolt jogszabály egy szerves törvény terve, míg a Miclea-féle javaslat egy cselekvési csomagra vonatkozik, amely elengedhetetlen a decentralizáció, az iskolák valós autonómiájának megvalósítása szempontjából, és a nemzeti kisebbségeknek az oktatáshoz való hozzáférhetősége tekintetében ez utóbbi konkrétabb, elfogadhatóbb a kisebbségek számára. /Fekete Réka: Minden törvény tökéletesíthető. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 1./

2009. szeptember 12.

Az 1989-es fordulat utáni huszadik tanévre csengetnek be szeptember 14-én a háromszéki iskolákban. Több mint 37 ezer óvodás és iskolás, valamint közel 3300 pedagógus kezdi meg a 2009/2010-es tanévet Háromszéken. Tíz esztendővel ezelőtt közel negyvenhétezren indultak óvodába, iskolába, a csökkenés tehát tízezer gyermek. A megyében idén 2500 elsős először lépi át az iskola küszöbét, szinte ugyanannyian indulnak ötödik osztályba, és 1800-an kezdik meg középiskolai tanulmányaikat. Szakképzetlen pedagógus nem jut katedrához, a tanítók, tanárok több mint harmada címzetes, vagyis állandó állással rendelkezik, a hétszáz képzett helyettesítő évente versenyvizsgázik egy jobb katedráért. /Fekete Réka: A huszadik tanévkezdés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 12./

2009. szeptember 29.

A tizenkettedik tanévnyitót történelmi eseménynek nevezte Fazakas József, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Sepsiszentgyörgyre kihelyezett tagozatának igazgatója, mert az egyetem saját épülete egy részének avatóját is jelenti. Sepsiszentgyörgyön 1200 hallgató – köztük több mint 500 elsőéves –, valamint hatvan tanár (huszonöt főállású) kezdi meg az egyetemi évet. /Fekete Réka: Épül az egyetem. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 29./

2009. szeptember 30.

Jobb tanulmányi eredményekkel végezték a háromszéki diákok a 2008/2009-es tanévet, mint egy évvel azelőtt, de több a lezáratlan és bukott tanuló, nőtt az iskolát elhagyók száma. A háromszéki óvoda- és iskolaigazgatókkal tartott sepsiszentgyörgyi találkozó Fábián Vince, az oltszemi Speciális Iskola nyugdíjba vonuló igazgatója búcsúztatásával kezdődött. Keresztély Irma főtanfelügyelő számszerűen ismertette az elmúlt tanév eredményeit. Tavalyelőtt hatszázzal kevesebb óvodást és tanulót jegyeztek a megyében, mint egy évvel korábban, tavaly alig volt érezhető a csökkenés, idén az óvodások, elemisták és általános iskolások létszáma nem sokat változott, a középiskolában ellenben továbbra is nagy a tanulóhiány, a tervezettnél három IX. osztállyal kevesebb indult. A negatívumok között sorolta a főtanfelügyelő a beruházásokra, fejlesztésekre fordított központi összegek folyósításának teljes leállítását 2009 elejétől. /Fekete Réka: Három középiskolai osztállyal kevesebb (A minőségi oktatásért). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 30./

2009. október 1.

Dr. Andrei Marga a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem rektora szeptember 30-án megjelent az egyetem Sepsiszentgyörgyre kihelyezett tagozata tanévnyitóján, az új épület elkészült részének avatóján. Fazakas József, a BBTE sepsiszentgyörgyi tagozatának igazgatója azt hangsúlyozta, az egyetem építésének legfontosabb eleme a humán erőforrás biztosítása. A tanévnyitóra eljött még Szamosközi István, a BBTE kihelyezett tagozataiért felelős rektor-helyettes és dr. Rédey Ákos, a veszprémi Pannon Egyetem rektora is. /Fekete Réka: Egyetemi hagyományt teremteni. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 1./

2009. október 1.

A moldvai magyar oktatási program tizedik tanévének kezdetén huszonegy Bákó megyei településen – köztük tizennégyben állami iskolában is – több mint ezerötszáz gyermek tanul magyarul írni, olvasni, ismerkedik a magyar hagyományokkal, történelmünkkel. Hat faluban működik gyermekek háza, táborközpont létesítését tervezik Lábnyikban. A gyermekeket nyaranta táboroztatják, év közben tanulmányi versenyeken vesznek részt, népdalvetélkedőkön mutatkoznak be, és majd mindenkinek van támogató keresztszülője. Az elmúlt egy évtizedben legalább száz magyar tanító dolgozott Moldvában, jelenleg is félszázan oktatják, nevelik az iskolában és a délutáni foglalkozásokon a csángó gyermekeket. A tizedik tanévnyitót követően Hegyeli Attila, az oktatási program vezetője egy követendő pozitív példáról számol be, éspedig, hogy Lészpeden ,,az együttműködés révén a magyar nyelv, a magyar kultúra hivatalos védelmet kap, erősödik státusa. Ez nagyon nagy mértékben köszönhető Márton Attilának. /Fekete Réka: Sok még a tennivaló a csángó falvakban (Székely tanítók Moldvában). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 1./

2009. október 9.

Kovászna megye évi költségvetésével egyenlő nagyságrendű, 15,5 millió eurós nyertes pályázat finanszírozásáról szóló szerződést írt alá Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke és Razvan Murgeanu, a fejlesztési minisztérium államtitkára. A pénzt a Kovászna és Kézdivásárhely közötti út teljes felújítására kapja a megye az Európai Uniótól, a munkálatok megkezdését tavaszra tervezik, és 2011 decemberéig kell befejezni. A megyei tanács eddigi legnagyobb összegű sikeres pályázata ahhoz mérhető, mint amennyit a megye tizenöt év alatt költ a megyei utak javítására – tájékoztatott Klárik László megyemenedzser. /Fekete Réka: Felújítják a Kovászna–Kézdivásárhely közötti utat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 9./

2009. október 12.

A Háromszéki Ifjúsági Tanács találkozót szervezett az árkosi Európai Tanulmányi Központban fiatal pedagógusok részvételével. A rendezvény célja felhívni a fiatal oktatók figyelmét arra, milyen nagy szükség van rájuk a közösségi és közéletben. Ezt hangsúlyozta Keresztély Irma főtanfelügyelő. A találkozón olyan pedagógusok mutatták be iskolán kívüli sikeres tevékenységüket, akik civil szervezetben sokat tesznek a település fejlődéséért. /Fekete Réka: Szükség van a fiatalokra. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 12./

2009. október 17.

Nem ellenküzdelmet akarunk, csupán kultúránk megőrzését, amiért az eddigi munka nem volt hiábavaló, de az eredményesség érdekében új alapokra kell helyezni a magyar mise kérdését – fogalmazott Pogár Róbert magyarfalusi (Bákó megye) származású, Murakeresztúron szolgáló atya a Veszélyeztetett örökség – veszélyeztetett kultúrák / A moldvai csángók elnevezésű október 16-án tartott bákói konferencián. Diószegi László, a konferenciát szervező budapesti Teleki László Alapítvány elnöke elmondta, arrafelé haladunk, hogy a csángóságot saját értelmisége képviselje. Ezt a rendezvény programja is igazolja, a Lábnyikba kihelyezett tanácskozáson otthon szolgáló, illetve elszármazott, de a csángó megmaradás iránt elkötelezett fiatalok mutatkoznak be. – Nem csak Csángóföldön, hanem a migrációban és nem emigrációban, ahogy sokan használják, is nehéz a megmaradás, mert azok a magyarok, akik ma érkeznek a nyugati szétszórtságba, azoknak nincs nemzeti öntudatuk, keresztény tartásuk, nem követik a Szent István-i örökséget – hangsúlyozta Cserháti Ferenc esztergomi segédpüspök, a külföldi magyarok lelki szolgálatának összehangolásával megbízott vándorpüspök, kiemelve, hogy az Erdélyből és Vajdaságból kivándorlók némileg javítják ezt a képet. Nyisztor Tinka, a pusztinai Szent István Egyesület elnöke mintegy összegezte a moldvai csángók misetörekvéseit: Semmi mást nem akarunk, csak odatartozni ahhoz a kultúrához, ami a miénk. A tanácskozás október 17-án Lábnyikon folytatódik, ahol együtt misézik Cserháti Ferenc magyarországi és Petru Gherghel jászvásári római katolikus püspök. /Fekete Réka: A csángók nem akarnak kimaradni a magyar kultúrából. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 17./

2009. október 25.

A hét végén volt a másfél évtizede évente mindig megrendezett Kriza János Balladamondó Verseny, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének szervezésében. Erdély tizennyolc középiskolájából érkeztek diákok Sepsiszentgyörgyre, a vetélkedőre. A zsűri Lestyán Attilának, a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Gimnázium tanulójának ítélte az első díjat. /Fekete Réka: A ballada a magyar nyelv múzeuma. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 26./

2009. október 31.

Wass Albert nem csak jó író és költő volt, hanem iránymutató magyar, aki tetteivel és írásaival hitet tett szülőföldje mellett – hangsúlyozta Sepsiszentgyörgyön Turcsány Péter, a budapesti Kráter Műhely Egyesület elnöke, aki Wass Albert életéről és tartott vetítéssel egybekötött előadást. A Kráter Műhely Egyesület a mai magyar irodalmi művek kiadása mellett fő céljának tekinti a múltban elhallgattatott írók munkáinak eljuttatását az olvasókhoz, évente negyven-ötven könyv jelenik meg gondozásukban. A Kráter az életműsorozatban kiadta Wass Albert összes művét, és lefordították Amerikában megjelent politikai írásait is. /Fekete Réka: Wass Albert élete és elhivatottsága. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./

2009. november 4.

Erdő Péter bíboros, az Esztergom–Budapest főegyházmegye érseke úgy értékelte az október 17-én a Bákó megyei Lábnyikban magyar és román püspöki részvétellel három nyelven tartott misét, hogy ,,valóban egy előrelépésnek tűnő folyamat indult meg”. Elmondta, november 23–25. között a magyar püspöki kar delegációja Jászvásárba utazik, ahol találkozik a román püspöki kar képviselőivel. Október 30-án a tévében Erdő Péter elmondta, hogy korábbi tárgyalásaik alapján a román fél két felszentelt csángó származású papot küldött Magyarországra, ,,akik most már igazán jól beszélnek magyarul, tanulnak nálunk, hároméves szerződés után hazatérnek, lehetőségük lesz arra, hogy a mai magyar liturgia szerint a hívek igényeinek megfelelően rendelkezésre álljanak”. A bíboros azt is hangsúlyozta: ,,A mi katolikus keresztény hitünk lehetővé tette, hogy egy család tagjainak érezzük magunkat a szomszéd népekkel is. Tehát a nagyon etnikai jellegű kultusz sokszor azt eredményezi, hogy vagy felsőbbségi érzést sajátítunk el, vagy feszültségbe kerülünk másokkal. ” /Fekete Réka: Magyar püspöki küldöttség Jászvásáron. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 4./

2009. november 9.

Kolozsváron tartotta országos ülését a hat éve megalakult Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. Megújítást, szervezeti átalakítást tűzött ki célul az EMNT. Mozgalmi hátteret akarnak szervezni a testület mögé, továbbá bevonni azokat az aktív polgárokat – pártállástól függetlenül – akiknek fontos az erdélyi magyarok ügye. Gergely Balázs Kolozs megyei EMNT-elnök nyitotta meg a plenáris ülés. A testület döntött az EMNT jogi bejegyzéséről, az alapvető célokról. A tisztújítás során egy ellenszavazat, egy tartózkodás és 149 igen szavazat mellett megválasztották Tőkés Lászlót az elnöki tisztségébe. Ügyvezető elnök Toró T. Tibor lett. Régióelnökök: Orbán Mihály (Partium), Gergely Balázs (Belső Erdély), László János (Székelyföld). Az EMNT alapvető célja a belső önrendelkezés elvén alapuló közösségi autonómia-program képviselete. Orbán Viktor, a kormányzásra készülő Fidesz elnöke üdvözlő beszédének bejátszásával kezdődött az EMNT országos ülése. Az erdélyi magyar politika zsákutcába került, megújításra szorul. Bár Budapest – az Antall József kormányzása óta érvényben lévő szabály szerint – nem mondhatja meg, hogy a határon túli magyar közösségek melyik ösvényt válasszák, a Fidesz reméli, hogy Erdélyben olyan feddhetetlen, megkérdőjelezhetetlen, széles támogatottságnak örvendő szerveződés, szerveződések jönnek létre, amelyek képesek lesznek becsülettel képviselni az Erdélyben élő magyar nemzeti közösség legfontosabb életigényeit, hangoztatta Orbán Viktor. „Ígérem, a következő magyar kormány azért fog harcolni, hogy Európában ne érvényesülhessen a kettős mérce, vagyis váljék természetessé, hogy amit lehet a Spanyolországban élő katalánoknak, vagy a Finnországban élő svédeknek, vagy éppen a Belgiumban élő német közösségnek, az legyen természetes a Kárpát-medencében élő magyar nemzeti közösség számára is”, hangzott az üzenet. A tanácskozáson jelen volt Németh Zsolt fideszes képviselő, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarokkal foglalkozó bizottságának elnöke. Elmondta: ha a Fidesz kormányra kerül, az EMNT-re, és az általa kezdeményezett és megalakított Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanácsra kiemelkedő szerep vár a határon túli magyar nemzetrészekkel való együttműködésben. Úgy vélekedett: jó esély kínálkozik arra is, hogy a küszöbön álló magyar kormányváltást követően teljesen új minőségű viszony alakuljon ki Magyarország és Románia között, ami az egymás jogos érdekei iránti szolidaritáson alapulna. Az újjáalakuló ülésen jelen volt Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke is. Felszólalásában kifejtette: a viták ellenére az EMNT az egyik legfontosabb szövetségese az SZNT-nek. Az ülésen az RMDSZ is képviseltette magát Kovács Péter ügyvezető alelnök személyében, aki felszólalásában az összefogás, együttgondolkodás fontosságát, sikerességét hangsúlyozta. Szász Jenő, az MPP elnöke nem kapott meghívást, a polgári pártot alelnöke, Farkas Csaba képviselte. Beszédében úgy vélekedett: lehet még tíz-húsz évig a memorandumok útján való tiltakozást választani, Európától várni a megoldást, de a felvidéki példa bizonyítja, mennyire nem célravezető ez. Más utat kell választani, le kell ülni egymással őszintén beszélni, intézményes együttműködést létesíteni. A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) nevében Sándor Krisztina elnök biztosította a szervezet támogatásáról az EMNT-t. A meghívottak közt jelen volt Solomon Adrian, a Csángószövetség elnöke is, aki a moldvai magyar közösség nevében remél támogatást az EMNT-től. Tőkés László, az EMNT elnöke az újjáalakulás okairól beszélt. A helyzetet az SZNT lehetetlenítette el, amelyik tavasszal kivonta magát a testületből. „Ekkor tevődött fel a kérdés, hogyan tovább? Vagy hagyjuk szétzülleni a szervezetet, vagy pedig meg kell vizsgálnunk, hogyan lehet az együttműködést folytatni”, magyarázta Tőkés László. A tanács az újjászervezéstől reméli a megoldást. Tőkés László figyelmeztetett: Romániában nem szűnt meg a vértelen etnikai tisztogatás, demokratikus külszín alatt folytatódik a Trianon óta tartó homogenizáció, asszimiláció, Bukarest gyarmatosító politikája, a magyarság felőrlése. „Mi nem akarunk kétféle magyar állampolgárságot, nem támogatjuk a szocialisták külhoni állampolgárságra vonatkozó elképzelését, mi magyar állampolgárságot indítványoztunk a nem Magyarországon élő magyaroknak”, nyilatkozta a Szabadságnak Németh Zsolt, aki egyike volt a magyar állampolgárság megadásának könnyítését célzó törvénymódosítás kezdeményezőinek. A módosításnak az volt a lényege, hogy ne legyen feltétel az állampolgárság megszerzéséhez magyarországi lakóhely. „A szocialisták azonban azt mondták, ebben a formában nem tudják támogatni a kezdeményezést, mert különféle javaslataik lennének választójogi és szociális jogok területén. Úgy gondoltuk, nem lenne jó, hogy ha választások előtt a 2004. december 5-ét megelőző kampánynak tennénk ki ezt a magyar ügyet. A magunk részéről a jövőben ezt az indítványt próbáljuk elfogadtatni, ehhez szükséges lesz a kétharmados parlamenti támogatottság”, nyilatkozta Németh Zsolt. /Sz. K. : Szélesíteni az összefogást Erdélyben és a Kárpát-medencében. Kolozsváron tartotta országos ülését az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./ Az EMNT legfontosabb döntéshozó szerve a 300 tagú országos gyűlés lesz, mely évente egyszer ülésezik, az operatív vezetést a 15 tagú elnökség látja el. Ebben az elnök és az ügyvezető elnök mellett a három régióelnök (László János – Székelyföld, Gergely Balázs – Közép-Erdély és Orbán Mihály – Partium), öt alelnök (Szilágyi Zsolt, Nagy Pál, Pap Előd, Boros Zoltán és Sándor Krisztina) és öt jegyző (Mátis Jenő, Borbély Zsolt Attila, Fekete Réka, Püsök Csaba és Szabó László) vesz részt. Az új struktúrában félévente ülésező választmány is szerepel. /Gazda Árpád: „Kisebbségpolitikai rendszerváltást” sürget az újraalakított EMNT. = Krónika (Kolozsvár), nov. 9./ EMNT: csak nézték Orbánt, mint a moziban címen számolt be az EMNT tanácskozásáról a bukaresti napilap. /Sipos M. Zoltán EMNT: csak nézték Orbánt, mint a moziban. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./

2009. november 14.

Csíkszeredában mondták, hogy csángó vagyok, ott tudtam meg, hogy sem román, sem magyar nem vagyok. – A templomban úgy tanultam meg a Miatyánkat románul, hogy nem értettem. Ezeket a gondolatokat moldvai csángó származású fiataloktól jegyezték le, akik felsőfokú iskolákat végeztek, életükkel, hivatástudatukkal példát mutatnak otthon maradt falustársaiknak. Nem felejtették el, hogy honnan jönnek, mit hoztak otthonról. A tíz csángó fiatal jelen volt azon a bákói konferencián, melyet a budapesti Teleki László Alapítvány októberben szervezett Veszélyeztetett örökség, veszélyeztetett kultúrák/A moldvai csángók címmel. Bogdán Tibor Magyarfaluban született, ott nevelkedett, jelenleg a csángó ügyek elkötelezettjeként keresi kenyerét Budapesten, a Máltai Szeretetszolgálat mellett működő Csángó Koordinációs Irodában, és a Csángó Tükör főszerkesztőjeként ad hírt a világnak szülőföldjéről. A csíkszeredai József Attila Gimnázium igazgatónője, Bartha Erzsébet és Györgydeák Lajos csíkmenasági plébános úgy él a fiatalok emlékezetében, hogy nélkülük nem bírták volna ki Csíkszeredában, a családtól távol, és egy olyan környezetben, ahol csúfolták, lenézték őket. A magyarfalusi Pogár Róbertet Gergely István plébános irányította a papi pályára. Veszprémben végezte el a teológiát, Olaszországban egyházjogot tanult, két éve Murakeresztúron plébános. Pogár szerint a magyar mise ügyében stratégiát kellene változtatni, aminek alapja a párbeszéd lenne, vegyes bizottságot kellene létrehozni. Petrás Máriát énekesként, képzőművészként sokfelé ismerik, legutóbbi nagy sikerű, Mária erejével című kerámiakiállítását a háromszéki közönség is láthatta a zabolai Csángó Múzeumban. Nem Petrás Mária az egyetlen csángó fiatal, aki a népi kultúrából meríti az életéhez szükséges eligazítást, a magyarfalusi Iancu Laura ezt ekképpen fogalmazta meg: ,,A néprajzban, a népi kultúrában látom azt a hidat, ami összeköt azzal a világgal, ahová tartozom. ” Iancu Laura Budapesten tanítóképző főiskolát és párhuzamosan teológiát végzett, majd beiratkozott politológiára, jelenleg doktori dolgozatát írja. Laczkó Flórián Lábnyikból indult, jelenleg a horvát határ melletti Zákányban plébános. A külsőrekecsini Ignácz Mónika kicsi korától festő akart lenni, és el is érte. Vizuális és kommunikáció szakon végezte a főiskolát Nyíregyházán, utána a pécsi képzőművészeti egyetemen tanult, már csak a szakdolgozatot kell megírnia. A lujzikalagori Solomon Adrián Budapesten diplomázott a külkereskedelmi főiskolán, jelenleg a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke. A somoskai Benke Grátzy jelenleg Gyöngyösön zenész, művelődésszervező főiskolát végzett. /Fekete Réka: Nem felejtették el, honnan indultak (Csángó fiatalok itthon és Magyarországon). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 14./

2009. november 14.

Már csak képek és hangfelvételek tanúskodnak a legnevesebb kalotaszegi táncosok és muzsikusok páratlan tehetségéről, de emléküket őrzi az utókor. Ezt teszi a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes is: a kolozsvári Zurboló Táncegyüttes előadásával november 13-án kezdődött népzene- és néptánctalálkozó, melyet Fodor Sándor Netti (1922–2004) és Berki Ferenc Árus emlékének szentelnek. A kolozsváriak Könczei Csongor koreográfiájában bemutatott Portré című összeállítása emléket állít erdélyi cigánymuzsikusoknak, a Postakert (Könczei Árpád és Csongor koreográfiája) a hatvanas, hetvenes évek kolozsvári Postakertjét idézte, mely akkoriban a városba szolgáló széki fiatalok találkozóhelye volt. November 14-én szakmai előadásokon elevenítik fel említett két kalotaszegi adatközlő zenei és táncos hagyatékát, erre az alkalomra DVD-t állítottak össze gyűjtésükből, majd fellépnek a hagyományőrző együttesek. /Fekete Réka: Az emlékőrzés jegyében gyűltek össze (XXI. népzene- s néptánctalálkozó). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 14./

2009. november 26.

,,Mindenkinek joga van saját nyelvű liturgiához, de akkor, ha ezt ő akarja. ” Ezt az álláspontot képviselték a román püspökök azon jászvásári találkozón, amelyet a Román és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) küldöttségének részvételével rendeztek Petru Gherghel jászvásári püspök kezdeményezésére. Erdő Péter bíboros, az MKPK és az Európai Püspöki Konferencia Tanácsának elnöke beszélt a cigányok beilleszkedési gondjairól, valamint az erőszakról, amelynek elkövetői, illetve elszenvedői. Egy másik téma a iasi-i egyházmegye katolikusaira vonatkozott, ,,akik közül némelyek kérik a szent liturgia magyar nyelven történő celebrálását”. A jászvásári érsekség közleménye szerint ,,minden püspök egyetértett abban, hogy a katolikus egyházhoz tartozásunk olyan alapvető tény, ami rávilágít etnikai azonosságunkra is, amelyet közösségben kell megélnünk”. A találkozó végén Petru Gherghel meghívta Erdő Péter bíborost a kacsikai búcsúba (augusztus 15.), hogy magyarul celebráljon misét a magyar zarándokok számára. /Fekete Réka: Kérni kell a magyar misét. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 26./

2010. február 19.

Háromszéki tanár a kisebbségi oktatás élén
Hétfőtől Szőcs Domokos felel a kisebbségi oktatásért a minisztériumban, és tartja a kapcsolatot a szaktárca és a parlament között. A mikóújfalusi Fejér Ákos Általános Iskola fizika-kémia tanára húszéves pályafutása alatt az oktatás sok szintjét bejárta, ismeri a gondokat, minisztériumi tisztségviselőként apró lépésekben szeretné orvosolni a hiányosságokat.
A Matekovics Mihály kisebbségi főigazgató nyugdíjba vonulása után megüresedett tisztségre a Kovászna Megyei Tanfelügyelőség javasolta Szőcs Domokost, aki a felkérésre igent mondott, új állását hétfőn foglalja el.
Tanári pályáját Mikóújfaluban kezdte, ahol hat évig igazgató is volt, majd a Pedagógusok Háza módszertanosaként dolgozott, később a tanfelügyelőségen felelt egy ötéves programért, amelynek a falusi oktatás versenyképessé tétele volt a célja, majd a minőségbiztosítási ügynökség munkatársaként dolgozott, jelenleg címzetes katedráján, Mikóújfaluban tanít, és Sepsiszentgyörgyön magánóvodát működtet.
Szőcs Domokos lapunk érdeklődésére elmondta, azért vállalta el a megbízatást, mert az eddigi sokrétű munkája alatt közelről látta, hogy az egyes közösségekben melyek a gondok, a magyar mellett a többi nemzeti kisebbség oktatása is érdekli, de nem szándéka a legnehezebb dolgok megoldásával kezdeni, inkább az apró lépések híve. Bízik abban, hogy Király András kisebbségi államtitkárral jól együtt fog működni, személyesen ismeri, a pedagógusszövetségben kifejtett munkája — Szőcs Domokos a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Alsó-háromszéki elnöke volt — során többször találkoztak.
1990 óta Szőcs Domokos az első olyan pedagógus Háromszékről, aki az oktatási minisztériumban igazgatói tisztséget tölt be.
Fekete Réka. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2010. április 7.

Az MPP volt és jelenlegi tisztségviselőinek nyílt levele Szász Jenőhöz
Tisztelt Szász Jenő alapító elnök úr!
A Magyar Polgári Párt alapító elnöke által 2009. március 14-re Gyergyószentmiklósra összehívott gyűlés megszavazott egy új alapszabályzat-tervezetet (és programot) az MPP számára. A törvény értelmében ez az alapszabály-tervezet és elfogadásának iratai ellenőrzés végett benyújtásra kerültek a bukaresti törvényszékre. A bíró csak egy év elteltével hozott döntést, a következőképpen: az alapszabály-tervezetet nem fogadta el, és visszautasította annak bejegyzését. A döntés indoklását viszont a mai napig nem közölték.
A bírósági döntés azt jelenti, hogy továbbra is a bejegyzéskor elfogadott alapszabályzat érvényes. Ez azt is jelenti, hogy a jelenlegi pártnak ma nincs Elnöksége, hiszen az alapító alelnökök az elmúlt időszakban egy kivétellel mind lemondtak.
Jelen helyzetben – a pontos bírósági döntés és indoklás ismeretének hiányában – elhamarkodottnak és súlyos felelőtlenségnek tartjuk az Országos Tanács megtartását április 10-én. Sem az alapszabályzat módosítása, sem az igencsak szükséges tisztújítás nincs megfelelően előkészítve. A megyei elnökök jelenleg az egyetlen legitim testület, mellyel közösen illett volna előkészíteni a párt megújulását is jelentő új Országos Tanácsot.
A jelen helyzet több mint zavaros, és félő, hogy az előkészítetlen szombati tanácskozás újabb jogvitát eredményez a párton belül. Mire e sietség, holott annak idején elnök úr még a megyei elnökök közös levele nyomán sem volt hajlandó összehívni az Országos Tanácsot? Ráadásul a jelenleg zajló háttéregyeztetések és a küldötti minőséggel nem rendelkezők újbóli összehívása kísértetiesen ismétli a tavalyi, botrányosra sikeredett Országos Tanács hibáit.
A kihirdetett bírósági döntésnek politikai következményei vannak és lesznek. Az MPP nem halad jó úton, és ezért a mindenkori elnök a leginkább felelősségre vonható. Jelen helyzetben sokan tudjuk, mi lenne a megfelelő lépés Ön részéről, mint ahogy azt Ön is nagyon jól tudja. A hasonló ballépéseknek és hibáknak, amelyeket Ön elkövetett az MPP nevében és annak képviseletében, máshol súlyos következményekkel járnak, melyeket legtöbb esetben önként vállalnak az érintettek.
Jelen levelünkkel arra kérjük az alapító elnök urat, hogy halassza el az Országos Tanács összehívását egy olyan időpontra, amikorra a bíróság indoklása is ismertté válik, és sikerül ennek értelmében megfelelőképpen előkészíteni az alapszabályzat-módosításokat, valamint a tisztújítást.
A bírósági döntés ismeretében szinte azonnal meghirdetett Országos Tanács elhamarkodott lépés volt. Az elnök úr újból saját csapdájába esik, amennyiben nem hallgat tanácsunkra, és a józan érvek ellenére megtartja szombaton az Országos Tanácsot. Kijelentjük, hogy ebben az esetben az ott bekövetkező események miatt kizárólag az alapító elnök tartozik felelősséggel, mind a párt tisztségviselői, mind pedig az egyszerű, de annál elhivatottabb és jó szándékú párttagok előtt.
Kérjük, vegye fontolóra fent megfogalmazottakat, és a párt érdekében felelős döntést hozzon!
Erdély-szerte, 2010. április 7.
Aláírók:
Bárdos Csaba, a tordaszentlászlói MPP elnöke, OT-küldött, Kolozs megye
Borbély Zsolt Attila, MPP-tag, Arad megye
Bujdosó Albert Zsolt, az MPP sepsiszentgyörgyi szervezetének elnökségi tagja
Csomortányi István, a nagyváradi MPP elnökségi tagja, OT-küldött, Bihar megye
Fekete Réka Mónika, OT-küldött, Maros megye
Ferencz Csaba, az MPP sepsiszentgyörgyi önkormányzati képviselőinek frakcióvezető-helyettese, Háromszék
Fetco Mihály, a székelyhídi MPP elnöke, OT-küldött, Bihar megye
Gazda Zoltán, az MPP Háromszéki szervezetének alelnöke
Gergely Balázs, volt OT-küldött és a kolozsvári MPP volt elnöke, Kolozs megye
Juhász Péter, OT-küldött, Kolozs megye
Kali István, volt OT-küldött és a marosvásárhelyi MPP volt alelnöke
Kavinszki András, nagyváradi MPP-elnökségi tag, OT-küldött, Bihar megye
Kiss Zoltán, az MPP Bihar megyei alelnöke, OT-küldött
Kosztin Emese, a nagyváradi MPP elnökségi tagja, OT-küldött
Kosztin Juliánna, OT-küldött, Bihar megye
Lengyel György, az MPP Bihar megyei elnöke
Makkay József, OT-küldött, Kolozs megye
Mangel Imre, a bályoki MPP elnökségi tagja, OT-küldött, Bihar megye
Márton Zoltán, OT-küldött, Maros megye
Nagy István, OT-küldött, Arad megye
dr. Nemes Tibor, sepsiszentgyörgyi MPP-s önkormányzati képviselő
Orbán Mihály, lemondott alapító alelnök, Bihar megye
Pethő István, sepsiszentgyörgyi MPP-s önkormányzati képviselő
Tótszegi András, a mérai MPP elnöke, OT-küldött, Kolozs megye
Tőkés András, a Maros megyei MPP volt elnöke, volt országos alelnök
Török László, az érmihályfalvai MPP elnöke, OT-küldött, Bihar megye
Sándor Krisztina, a Kolozs megyei MPP alelnöke, OT-küldött
Szabó Gyöngyi, OT-küldött, Bihar megye, a székelyhídi MPP elnökségi tagja
Walner András, a nagyváradi MPP elnökségi tagja, OT-küldött
Zatykó Gyula, a nagyváradi MPP elnöke, OT-küldött
Erdély.ma

2010. május 10.

Kettős elvárásnak megfelelni. Tízéves a moldvai magyar oktatás
Felbecsülhetetlen az eredménye a tíz évvel ezelőtt indított oktatási programnak, de még az út elején vagyunk, és csak akkor lehetünk nyugodtak, ha minden moldvai csángómagyar gyermeknek, aki magyarul akar tanulni, meglesz erre a lehetősége — szögezte le Sógor Csaba EP-képviselő szombaton azon a találkozón, amelyet a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége a moldvai magyar oktatási program tízéves évfordulója alkalmából szervezett a gyimesközéploki Borospatakán.
Jelenleg Bákó megye huszonkét településén tanítanak iskolában, illetve iskolán kívül magyar nyelvet, a programban részt vevő gyermekek száma meghaladja az ezerötszázat. A korábbi és jelenlegi tanárok részvételével rendezett, az eddigi munka eredményeit összegző találkozón Hegyeli Attila programvezető hangsúlyozta, bár valóban sokatmondóak az eredmények, mert sikerült valamit megváltoztatni az érintett közösségekben, önmagában az oktatás nem fékezheti meg az asszimilációt. Borbáth Erzsébet, a csíkszeredai (nyelvi) felzárkóztató csángóoktatás közel húsz évvel ezelőtti kezdeményezője, nyugdíjazásáig vezetője kiemelte, a Moldvában tanító magyartanároknak kettős elvárásnak kell megfelelniük, a támogatókénak és csángó közösségének. Solomon Adrián, a csángószövetség elnöke megköszönte a tanárok kitartó munkáját, azt, hogy sokan „életüket teszik rá, hogy mentsék, ami menthető", és arra kérte őket, a régiek jöjjenek vissza, a jelenlegiek maradjanak, mert sok még a tennivaló.
Sántha Attila bemutatta a kézdivásárhelyi Zelegor Kiadó által megjelentetett, Tíz év Moldvában című, a tanárok beszámolóit tartalmazó kötetet, Nistor Ilona saját CD-jét ismertette, csángó témájú dokumentumfilmeket vetítettek, a találkozó főszereplői, a tanárok pedig moldvai élményeikről számoltak be.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2010. május 11.

Ki a szórványt nem becsüli, az a tömböt nem érdemli
A szórvány számára létkérdés az erős Székelyföld, de ugyanennyire fontos, hogy ez a térség felelősséget érezzen a Székelyföldön kívüli nemzettársai iránt, és ez megnyilvánuljon cselekvéseiben is — hangsúlyozta Vetési László református lelkész, a szórványkérdés jelenkori legnevesebb ismerője, a címbéli mondat megfogalmazója tegnap azon a tanácskozáson, amelyet Kovászna Megye Tanácsa szervezett Sepsiszentgyörgyön az egyéves Hunyad megyei kapcsolat elmélyítése érdekében.
A tömbhelyzet ajándék, és hálára, munkára kötelez — ezzel a mottóval hirdette meg a megyei tanács a szórványtanácskozást, ennek ellenére a meghívott civil szervezetek, egyházak és intézmények csupán tíz százaléka képviseltette magát a találkozón. A szűk körűre sikeredett rendezvény ettől eltekintve tartalmas volt, mert azok mondták el, mire van szükségük, illetve mit tudnak nyújtani, akik ebben a kapcsolatban leginkább érintettek. Tamás Sándor megyeitanács-elnök elmondta, azért választották Hunyad megyét szórványpartnernek, mert ott 1992 és 2002 között egynegyeddel csökkent a magyarok létszáma (jelenleg alig 20 000 fő), Demeter László, a megyei tanács kulturális bizottságának elnöke szerint pedig nem lehet a magyar nemzet jövőképe, hogy több szórványtelepülésen kiüresedtek a templomok, parókiák, kúriák, Nemes Előd programfelelős pedig részleteiben ismertette az együttműködés egyéves állomásait.
Vetési László leszögezte, az általában etnikai közérzetjavító programként induló együttműködéseknek át kell alakulniuk organikus programokká, a rendezvények mellett hosszan tartó kapcsolatokat is ki kell építeni, mint például az ösztöndíjak rendszere, vasárnapi iskola, árva és elhagyott gyermekek nevelése, örökbefogadása. A Hunyad megyei kapcsolattartók egyöntetűen azt fogalmazták meg, szükségük van Székelyföld lelki és anyagi támogatására, de a legtöbbet az jelenti számukra, amikor gyermekeiknek, ifjaiknak olyan példát tudnak mutatni a cserelátogatások, közös programok keretében, ami azt erősíti bennük, hogy nem szégyen magyarnak lenni, felvenni a hagyományos népviseletet, megtanulni évszázados szokásainkat, és még a román-magyar szülőktől származóak is jól érezhetik magukat a magyar iskolában, illetve az iskolán kívüli magyar tevékenységeken, ünnepségeken.
Fekete Réka, Háromszék
Erdély.ma

2010. augusztus 31.

Kétszáz diák sorsa bizonytalan Háromszéken
Legalább tizenöt háromszéki induló kilencedik osztályban nincs meg a húszas tanulólétszám, mely a fejkvótaalapú finanszírozás szerint szükséges ahhoz, hogy a tanárok megkapják teljes fizetésüket. A nyolcadikosok augusztus végi pótvizsgája után megtartják a felvételi harmadik szakaszát, azt ellenben egyelőre nem lehet tudni, mi lesz azokkal a tanulókkal, akiket a sok hiányzás miatt nem tudtak lezárni.
Kilencvenketten megbuktak egy, illetve két tárgyból, ők nem ismételnek osztályt, ellenben át kell menniük a pótvizsgán, száztizenegyen pedig olyan sokat hiányoztak nyolcadik osztályban, hogy nem volt meg az elegendő jegyük a lezáráshoz. Valamennyiük helyzete tisztázatlan. Az első két felvételi szakasz után tíznél több betöltetlen hely maradt nyolc magyar és hét román tannyelvű osztályban, ami azt jelenti, hogy ezekben nincs meg a minimális húszas létszám sem, ami elegendő lenne, hogy a tanárok megkapják teljes fizetésüket.
Mint ismeretes, a fejkvótaalapú finanszírozás szerint középiskolában legkevesebb húsz diákkal számolnak a teljes béralap biztosításához, de nem csak emiatt szorgalmazza a tanfelügyelőség, hogy az iskolák töltsenek be minden üres helyet, hanem azért is, hogy ne maradjanak ki a diákok nyolc osztály után az iskolából. Keresztély Irma főtanfelügyelő elmondta, házról házra mennek azokhoz a tanulókhoz, akiket nem zártak le, és behívják az iskolába ismeret-ellenőrző dolgozat megírására, hogy kiszámíthassák az általánosukat, és részt vehessenek a szeptember eleji számítógépes elosztáson.
Fekete Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)



lapozás: 1-30 ... 151-180 | 181-210 | 211-240 ... 661-661




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998