udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 661 találat lapozás: 1-30 ... 181-210 | 211-240 | 241-270 ... 661-661
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Fekete Réka

2010. szeptember 3.

Elbocsátások a tanügyben
Szeptember elsejétől huszonnyolc és fél állás szűnt meg a háromszéki tanügyben, az elbocsátottak egyharmada pedagógus, a többi kisegítő, illetve adminisztratív személyzet. Ugyanakkor megszűnt az egyik főtanfelügyelő-helyettesi állás, Keresztély Irma főtanfelügyelő mellett az újonnan kinevezett Maria Băila fogja irányítani a hivatalt.
A megyei tanfelügyelőségnek három és fél állást kellett felszámolnia, az öt városban működő tanulóklubok tizenhat alkalmazottjuktól váltak meg, a sportiskolánál hat, a Pedagógusok Házánál négy és fél állás szűnt meg. Az oktatási minisztérium a számokat közölte a megyékkel, az elbocsátottak nevesítése ellenben az érintett intézményekre hárult.
Keresztély Irma főtanfelügyelő lapunk érdeklődésére elmondta, ahol lehetett, ott az ideiglenesen alkalmazott, illetve a meghatározott időre szerződtetett munkavállalókat bocsátották el, de két címzetes testnevelő tanár állása is megszűnt a sportiskolánál, számukra máshol kínálnak fel katedrát. Olyan leépített személy is akadt, akinek a megszűnt takarítói állás helyett óvodában ajánlottak fel dada posztot, de nem fogadta el.
Bár az érintetteknek megadják a lehetőséget, hogy szeptemberben még dolgozzanak napi négy órát, a többi időt fordítsák álláskeresésre, és kifizetik a le nem töltött szabadságot, a szakszervezetek elutasítják az eljárást, mert az elbocsátottakat későn értesítették, így nem tudtak a nyáron versenyvizsgázni, illetve a megüresedett állásokra jelentkezni, ezzel megvonták tőlük azt a lehetőséget, hogy el tudjanak helyezkedni a tanügyben. Nagy Gábor, a szabad szakszervezet háromszéki elnöke szerint többek között tapasztalt könyvelők kerülnek utcára, míg az év közben nyugdíjazás miatt üresen maradt könyvelői állásokat a rendszerbe kívülről jövő alkalmazottak foglalták el, valamint az óvodákban, iskolákban alig maradt takarítószemélyzet, és karbantartó is nagyon kevés.
Fekete Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2010. szeptember 13.

Tanévkezdés Háromszéken
Ma reggel minden óvoda és iskola megnyitja kapuját, de nem felhőtlen a viszontlátás öröme. Az egy évvel korábbinál is több az elégedetlen pedagógus, a jövőkép nélküli fiatal, és még annyi pénz sem jut a hazai oktatásnak, mint tíz esztendővel ezelőtt.
Háromszék háromszázharminckét óvodájában, iskolájában köszöntik ma reggel a diákokat, kicsiket és nagyokat, tanévnyitó ünnepségeken mondják el: a nehézségek ellenére sikerült mindenütt fertőtleníteni, takarítani, holott arról kellene beszámolni, hol mit javítottak, korszerűsítettek, mennyit haladtak a megkezdett beruházásokkal. A tanulók kevesebb, mint felének jut új tankönyv, a többiek régit kapnak. Ötvenkilenc háromszéki falusi óvodában, iskolában nincs vezetékes víz, de ennek ellenére megyénk mégis országos első egészségügyi engedélyek tekintetében.
Becsengetnek közel háromezerötszáz pedagógusnak és mintegy harminchétezer óvodásnak, iskolásnak, valamint a soha ilyen kis létszámban nem foglalkoztatott adminisztrációs személyzetnek, ugyanis a megszorító intézkedésekkel kiseperték a sepergetőket, a karbantartókat, a könyvelők egy részét, de még aligazgatóknak is menniük kellett.
Fekete Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2010. szeptember 22.

Reményt keltő infúzió Erdővidék kórházának
Akár bátorításnak is tekinthető az egészségügyi minisztérium részéről, hogy a nemrég még felszámolástól tartó baróti kórháznak kiutalta a tervezett bővítés kivitelezéséhez szükséges 800 000 lejt. A tetőtér beépítésével nem csak a gyógyítási felületet növelik, hanem fűtési költséget is megtakarítanak azáltal, hogy a hőveszteséges kisebb épületek rendeltetését átcsoportosítják.
A hetvennégy plusz öt ágyas (utóbbiak az egynapos beutalásokra szolgálnak) kórházban évente háromezer-háromszáz beutaltat kezelnek, s bár a hét orvos nem elegendő ehhez a betegforgalomhoz, dr. Ágoston László igazgató szerint le tudják födni a legfontosabb szakokat. Továbbra sincs altatóorvos, a Kézdivásárhelyről ingázó röntgenorvos hetente egyszer rendel, egyetlen szakorvos látja el a gyermekeket, ellenben két belgyógyász és két sebész dolgozik, illetve egy labororvos, valamint hét rezidenssel van szerződésük, akik szakképesítés után Erdővidék betegeinek gyógyulását fogják szolgálni. Mint minden kórházban, az ápolószemélyzet itt is kevés, de az igazgató ezt sem tartja kritikusnak, azt mondja, átcsoportosítással mindig megoldják, ha valaki hiányzik. Az említett bővítésre a napokban kiírják a licitet, és bíznak abban, hogy el tudják költeni idén a kiutalt összeget, de már azt is tervezik, hogy a következő lépésben a gyermekosztály javítására, új mosógépekre és az udvar korszerűsítésére, illetve csatornázásra pályáznak.
Fekete Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2010. szeptember 28.

Az erdélyi hivatásosok táncszínpadán (Fenntartható a sokszínűség)
Az erdélyi hivatásos együttesek az elődeinktől örökölt paraszti kultúra missziósai, akik a magyar népzenét és néptáncot a legkülönbözőbb formában viszik színpadra, mely sokszínűséget a jövőben is meg kell őrizniük — állapította meg Stoller Antal magyarországi koreográfus, táncfolklorista a Sepsiszentgyörgyön tartott VII. Erdélyi Magyar Hivatásos Táncegyüttesek Találkozója zsűrijének elnöke a vasárnapi rendezvényzáró kiértékelőn.
A Maros Művészegyüttes, a Nagyvárad Táncegyüttes, az Udvarhely Táncműhely és a házigazda Háromszék Táncegyüttes idei seregszemléje előrelépés volt az előbbi találkozókhoz képest, az előadások és a közönségtalálkozók által sikerült továbbgörgetni az erdélyi táncszínpadi előadó-művészet szekerét — összegzett Deák Gyula, a Háromszék Táncegyüttes igazgatója, aki azt a lehetőséget is felvetette, hogy a hivatásos együttesek következő találkozóját Budapesten tartsák meg, ami annak okán merült fel, hogy a zsűri magyarországi többségű tagjai többször is kiemelték: példaértékű, ahogyan a nézetkülönbségek ellenére is évi rendszerességgel találkoznak az erdélyi hivatásos együttesek, hogy megbeszéljék közös dolgaikat. A négy együttes közös gálaműsorán kilenc díjat osztottak ki. Ez nem a bemutatott produkciók rangsorolását jelentette, hanem annak értékelését, ami az egyes előadók és társulatok erőssége. A Háromszék Táncegyüttes két kitüntetést érdemelt ki: a Furik Rita által rendezett Böjttől böjtig című előadás zenei összeállításáért és a táncjáték lírai előadásáért, valamint Jánó Tibor egyéniben énekes teljesítményéért.
Fekete Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2010. október 2.

A tánc ünnepe Sepsiszentgyörgyön
2010. szeptember 21–23. között ünnepelték Sepsiszentgyörgyön a Háromszék Táncegyüttes megalakulásának huszadik évfordulóját. Az alkalomra az együttes meghívta mindazokat, akik rövidebb vagy hosszabb ideig tagjai voltak annak a nagy családnak, amely a térség legizgalmasabb néptánc- és táncszínházi előadásaival elmaradhatatlan színfoltja lett Sepsiszentgyörgynek, Kovászna megyének és az erdélyi magyarságnak. Volt plakát- és fotókiállítás, film- és könyvbemutató, koncert, táncház, folkkocsma, valamint gálaműsor a 20 éves Háromszék Táncegyüttes és az 5 éves M Stúdió közreműködésével, a volt és a jelenlegi együttestagok részvételével. Az ünneplés folytatásaként tartották meg az Erdélyi Magyar Hivatásos Táncegyüttesek VII. Találkozóját szeptember 24–26. között. Résztvevői: a Nagyvárad Táncegyüttes, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, a Maros Művészegyüttes, az Udvarhely Néptáncműhely és a házigazda Háromszék Táncegyüttes. A rendezvény zsűrijének – elnöke Stoller Antal koreográfus, táncfolklorista, tagjai: dr. Kovács Levente, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem konzulens professzora, rendező, Sztanó Hédi filmrendező, néprajzkutató, Mihályi Gábor koreográfus, a Magyar Állami Népi Együttes vezetője, Juhász Zsolt koreográfus, a Duna Művészegyüttes művészeti vezetője, Könczei Árpád zeneszerző, koreográfus, a Duna TV szerkesztője – díjait a következők vehették át: Jánó Tibor énekes teljesítményéért; Kásler Magda énekes teljesítményéért; Katona Gábor a Szőrös pisztráng című előadás képi megfogalmazásának költőiségéért; Füzesi Albert együttesvezetői és táncos teljesítményéért; a Nagyvárad Táncegyüttes a további fejlődésért; az Udvarhely Táncműhely a töretlen fejlődésért; a Háromszék Táncegyüttes a Böjttől böjtig című előadás zenei összeállításáért; a Maros Művészegyüttes a Szem látta, szív szerette című táncjáték színpadi tolmácsolásáért és a hagyományos tánckultúra őrzéséért; a Háromszék Táncegyüttes a Böjttől böjtig című táncjáték lírai előadásáért. Az alkalomra jelent meg Fekete Réka Táncbeszéd című beszélgetőkönyve, amelyben közel negyvenen vallanak az együttes húsz esztendejéről. Jövőre saját székházat kap a jubiláló Háromszék Táncegyüttes – jelentette be Tamás Sándor megyei tanácselnök.
B. D. Népújság (Marosvásárhely)

2010. október 11.

Jog az élethez
Egész napos rendezvénysorozattal hívta fel a figyelmet az élet védelmének fontosságára tegnap a húsz éve működő sepsiszentgyörgyi Pro Vita Hominis Magzat- és Gyermekvédő Társaság.
A Krisztus Király-templomban tartott hálaadó szentmisén dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek a szíriai Námán példázatán keresztül hangsúlyozta, az élet a fogantatástól kezdődik, és mindenkinek joga van az élethez, a délutáni találkozón pedig a társaság megalapításának körülményeiről, az eltelt két évtized munkájáról, a bajbajutottak megsegítése során tapasztaltakról és az elért eredményekről számoltak be a társaság alapítói, dr. Kovács Zita gyermekorvos és Csató Béla pápai káplán, valamint a szervezet tagjai és az árkosi Irgalmasság Anyja Kismamaotthon működtetői és haszonélvezői.
Fekete Réka, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2010. november 18.

A tanárok harmada, a diákok tizede ingázik Háromszéken
Minden harmadik tanár ingázik naponta, hogy taníthasson, ellenben a közel ötezer utazó diákból ezren saját településükön is tanulhatnának, de szüleik inkább költenek arra, hogy gyermeküket jobb vagy jobbnak vélt iskolában taníttassák.
Úgy tűnik, divatba jött az ingázás, mert manapság már az elemistákat is utaztatják naponta, veszélybe sodorva a falusi kis iskolák sorsát. A megyeközpontba százöt I―IV. osztályos tanulót szállítanak a szülők mindennap, de ennél is többet, száztizennyolcat Bodzaforduló egyetlen általános iskolájába. Háromszéken több mint négyszáz, vagyis húsz osztályra való falusi kisiskolás tanul városon, emiatt az érintett települések némelyikében összevont osztályban tanítják az otthon maradottakat, de arra is akad bőven példa, hogy egyik faluból a másikba ingáztatják a kicsiket.
A gimnazistáknál legtöbb esetben indokolt az ingázás, ha saját településükön nem működik V―VIII. osztály, akkor utazniuk kell, őket iskolabusz viszi-hozza ingyen, középiskolába pedig csak városra járhatnak, a költségeik felét megtérítik. Legtöbben, ezerháromszázan Kézdivásárhelyre ingáznak, Sepsiszentgyörgyre közel ezren, legkevesebb, 285 a beutazó diák Kovásznán.
A pedagógusok körében még nagyobb a naponta ingázók aránya, ötszázan városról utaznak falura, kétszázan faluról városra, közel ugyanannyian egyik faluból a másikba és nyolcvanan városok között. A 983 ingázó a háromszéki pedagógusok 31,77 százaléka, magyarán közel minden harmadik oktató csak addig tartózkodik az adott városban, illetve faluban, amíg órát tart. Keresztély Irma főtanfelügyelő szerint mindez az oktatás színvonalának kárára megy, amíg ellenben nem számolják fel a végleges kinevezést adott katedrára (a címzetességet), addig a helyzet nem változik.
Fekete Réka
Háromszék, Erdély.ma

2010. december 17.

Tanítható a székelység története
Már jövőtől választható tantárgy lehetne a székelység története a hatodik és hetedik osztályban, a tankönyv és más oktatási segédanyagok elkészítése érdekében januárban munkacsoportot hoznak létre Kovászna és Hargita megyei szakemberek bevonásával. A két megye tanácselnöke és tanfelügyelősége egy Hargita megyei pedagógus kezdeményezését karolta fel, az ötlet kivitelezésének tudományos irányítására dr. Hermann Gusztáv Mihály történészt kérték fel.
A fiatalokban már diákkorban tudatosítani kell, hogy a székelység sajátos jogrendszere, hagyományai alapján külön nemzettudatú nép, saját története van, ezért nagyon fontos egy ilyen tantárgy bevezetése az iskolákban — hangsúlyozza Kádár Gyula sepsiszentgyörgyi történész, aki lapunk érdeklődésére elmondta, bár az 1999/2000-es tanévtől tanítják az általános iskolában a romániai magyarság történetét, ami hiánypótló, de éppen említett okok miatt nem elegendő. A történész hozzátette, a tankönyv csak keret az ismeretek átadásához, azt élettel kell megtölteni, ami a történelmet tanító pedagógusok feladata. A kötelezőként tanított tárgyak esetében még a segédanyagok használatára is rá kell bólintania az oktatási minisztériumnak, de a választható tantárgyaknál elég a megyei tanfelügyelőség jóváhagyása. Keresztély Irma főtanfelügyelő azt reméli, hogy a két megyei ökormányzat anyagiakat is tud majd erre a célra fordítani, illetve pályázati pénzeket is meg lehet nyerni, és összegyűl a szükséges összeg, hogy a diákoknak ingyen biztosíthassák a székelység történetét bemutató tankönyvet, illetve a tervezett mellékleteket, mint híres székelyek arcképcsarnoka, munkafüzet és egyéb segédanyagok. Januárban magyar és történelem szakos tanárokkal konkrétan tárgyalnak a tananyag elkészítéséről, terv szerint már jövő tanévtől bevezetnék a székelység történetét választható tantárgyként.
Fekete Réka, Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

2011. január 12.

Az oktatási törvény előnyei
Nem tökéletes, de minden eddigi változatnál jobban szolgálja a decentralizációt a Hivatalos Közlönyben hétfőn közzétett új oktatási törvény — véli Keresztély Irma főtanfelügyelő, aki tegnap sajtótájékoztatón ismertette a jogszabály közoktatásra vonatkozó előnyeit.
A 2011/1-es törvény az iskolák hatáskörébe utal egy sor lényeges döntést, és ezáltal átruházza a felelősséget az egységek vezetőtanácsára, amelyek az önkormányzatokhoz hasonlóan működnek majd: a legfontosabb határozatokat kétharmados többséggel kell elfogadniuk. A főtanfelügyelő egyik pozitívumként az új oktatási törvény finanszírozásra vonatkozó részét emelte ki, amelynek alapját a fejkvóta szerinti költségvetési részesedés jelenti óvodától érettségiig, függetlenül attól, hogy állami, illetve államilag akkreditált magán- és felekezeti oktatási intézményről van-e szó. A nemzeti kisebbségek nyelvén történő oktatásra vonatkozó, eddig több ízben ismertetett újdonságok mellett a főtanfelügyelő hangsúlyozta annak lehetőségét, hogy ezentúl kötelező létszám alatti középiskolai csoportok, illetve dupla profilú osztályok indíthatóak olyan településeken, ahol az adott iskola egyedüli a nemzeti kisebbségek nyelvén. Háromszéken a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium és a Református Kollégium partnerségéből alakítják ki a megye első iskolakonzorciumát, ami a jelenlegi két iskola egyetlen adminisztratív vezetés alá vonását jelenti, és ezt úgy kívánják megvalósítani, hogy példaértékű legyen a további iskolapartnerségek kialakítása tekintetében — hangsúlyozta a főtanfelügyelő, aki kiemelte, a jogszabály erre vonatkozó cikkelyének elfogadását háromszéki sikerként könyveli el, mivel személy szerint is szorgalmazta a törvénytervezet módosítását célzó javaslattevő időszakban.
Fekete Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. január 22.

Verscsillagok Kányádi Sándorral
Miközben tegnap a templomharangok a delet hirdették Sepsiszentgyörgyön, a Székely Mikó Kollégium dísztermében legalább százötven diák együtt mondta Petőfi Sándor Itt van az ősz, itt van újra című versét Kányádi Sándorral, aki a rendhagyó irodalomórának is beillő találkozón Bartók Bélával, Kodály Zoltánnal és Márton Áronnal együtt emlegette a szerinte ma is modern Petőfit.
Ötödik és hatodik osztályos tanulók kérdésére válaszolva beszélt diákéveiről, a nyolc-kilenc évesen Damjanich Jánosról írt első verséről, történelem- és zeneszeretetéről, egy versírással próbálkozó fiúnak pedig azt mondta, olvasson minél többet, mert csak gazdag szókinccsel lehet verselni. Röpke egy óra alatt megtanította, mi a ballada ismérve, Vörösmarty Mihály A vén cigány című versével emlékezett a Szózat költőjére, arra pedig, hogy melyik a kedvenc verse, azt válaszolta: a versekkel úgy van, mint a szeptemberi csillagos éggel, amelyen nehéz kiválasztani, melyik a vezérlő csillag. Kányádi Sándor a diákok által elmondott versek hangulatával és egy általuk válogatott és illusztrált, saját verseit tartalmazó egyedi verseskötettel gazdagodva távozott a Székely Mikó Kollégiumból, akik pedig őt hallgatták, sokáig emlékeznek majd arra, miként röppentette őket egy óra alatt a költő Nagygalambfalvától a verscsillagos égig.
Fekete Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. január 25.

Díjazták Kinda Istvánt
Az Erdélyi Múzeum Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya idén ötödik alkalommal ítélte oda a hazai magyar tudományos életben kiválóan teljesítő fiatalok számára létrehozott Debüt-díjat, amelyet a Magyar Kultúra Napján adtak át az EME kolozsvári székházában. Az oklevéllel és kutatásra fordítható összeggel járó díjat négy pályázó közül idén ketten kapták meg: Kinda István, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum néprajzosa és Varga P. Ildikó Kalevala-kutató.
Az erdőszentgyörgyi származású Kinda István egyetemi tanulmányait a BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Tanszékén végezte, 2009 októberében summa cum laude minősítéssel szerzett doktori címet a Debreceni Egyetem Multidiszciplináris Bölcsészettudományok Doktori Iskolájában. 2005-től a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum néprajzos muzeológusa, az első két esztendőben a zabolai Csángó Néprajzi Múzeum vezető muzeológusa volt. Az elmúlt évtizedben a moldvai csángó településeken, a Kis-Küküllő menti falvakban és Orbaiszék, tágabban Székelyföld falvaiban végzett társadalom-néprajzi és gazdaságantropológiai terepmunkát — tájékoztat dr. Keszeg Vilmos egyetemi tanár, a bírálóbizottság tagja. Pályázata szerint 2002—2010 között huszonhat hazai, tizenhat nemzetközi konferencián, tizenkét szakmai rendezvényen tartott előadást. Egy önálló kötetet, ötvenegy tanulmányt, hét recenziót közölt, hét kötetet szerkesztett. Tagja a Kriza János Néprajzi Társaságnak, a Pro Museum Egyesületnek, a Székely Nemzeti Múzeum Alapítványnak, a Romániai Etnológiai Társaságnak, a Magyar Néprajzi Társaságnak, valamint külső köztestületi tagja az MTA-nak, a Székely Nemzeti Múzeum Tudományos Tanácsának elnöke, az SZNM Acta Siculica évkönyvének főszerkesztője.
A pályázót dr. Pozsony Ferenc egyetemi tanár és dr. Tánczos Vilmos egyetemi docens ajánlotta Debüt-díjra.
Fekete Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. március 8.

Bővítik a szórványprogramot
Hunyad után Szeben és Fehér megye magyar közösségeivel is kapcsolatot kíván teremteni Kovászna Megye Tanácsa. E célból múlt hét végén utazott háromszéki küldöttség a két vidékre.
Elsősorban olyan emberekkel találkoztunk, akik nem azon siránkoznak, hogy milyen nehéz a szórványlét, hanem tesznek közösségük megmaradásáért, hisznek abban, rajtuk is múlik, hogyan élnek — tájékoztatott Demeter László programvezető. A háromszéki küldöttség Medgyesen, Tűrben, Balázsfalván, Gyulafehérváron és Nagyenyeden találkozott pedagógusokkal, lelkészekkel, vállalkozókkal, kultúraszervezőkkel, szociális szférában dolgozókkal, és megállapodtak abban, a jövőben említett területeken keresik az együttműködést. A körút másik állomása Petrozsény volt, ahol a Szent Ferenc Alapítvány által támogatott általános iskolai magyar tagozatnak átadtak közel ezer kötetet abból a tankönyvcsomagból, melyet a sepsiszentgyörgyi Életfa Családsegítő Egyesület gyűjtött össze számukra.
Fekete Réka, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. március 9.

Őszre új tanterveket ígérnek
A megyékben és a minisztériumban dolgoznak az új oktatási törvény módszertani szabályzóin, készülnek a sajátos tantervek a román nyelv oktatására, a törvény jó, rajtunk múlik, hogyan alkalmazzuk – szögezte le Király András kisebbségi oktatásért felelős államtitkár tegnap azon a sepsiszentgyörgyi szakmai tanácskozáson, amelyen a huszadik évfordulóját ünneplő Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége bemutatta új elnök- és székelyföldi alelnökjelöltjét.
A Kós Károly Szakközépiskolában tartott rendezvény meghívottjaként dr. Szíjártó István egyetemi docens, a Balaton Akadémia igazgatója A magyarság „szükség és érték" címmel tartott előadást.
Ki kell használni az új oktatási törvény nyújtotta lehetőségeket, ehhez ellenben újfajta iskolamenedzseri képességekre van szükség, amelyek nem a jogszabályoktól függenek, hanem a tisztséget betöltő igazgató személyiségétől – hangsúlyozta Keresztély Irma főtanfelügyelő, a szakmai kerekasztalként meghirdetett, de kevés hozzászólással zárult tanácskozás moderátora. Miután bemutatta a háromszéki iskolahálózat néhol túlméretezett, máshol elégtelen rendszerét, vázolta azokat az átmeneti stratégiákat, amelyekkel meg lehet menteni a kistelepülések iskoláit, valamint azokat a megoldásokat, amelyek az oktatás minősége érdekében az összevont osztályok felszámolását jelentenék az általános iskolák gimnáziumi tagozatán, elhangzott néhány, az új törvényt elmarasztaló, illetve méltató vélemény.
Egyesek lehetőséget látnak a szakoktatás fejlődésére, mások egyenesen felszámolását vetítik előre az új jogszabály értelmében; van, aki szerint jó a kötelező oktatás kibővítése, mások ellenzik, azt a kérdést ellenben többen feltették, hol vész el a gyermek az óvoda és a középiskola között, miért történik meg, hogy a mindenre nyitott, érdeklődő kisdiák a középiskolában közömbös minden iránt, sőt, dacos, amiért olyasmibe kényszerítik, amit nem szeret. A kérdésre többen is megadták a választ: nincs kellő idejű és mennyiségű pályaorientáció, divattá vált, hogy értelmi képességeitől függetlenül mindenki elméleti középiskolát végezzen, nincs szakmunkásképzés, a diákokat nem vonják be az iskola rendjének, fegyelmének fenntartásába, a kisebb tanulókkal való foglalkozásokba. Király András államtitkár optimista, szerinte, ha az oktatási intézmények vezetői időnként nemet is tudnak mondani, és meghúzzák a határt, hogy melyik iskolatípusba kiket vesznek fel, és milyen legyen az arány az elméleti, illetve a szakoktatás között, akkor minden rendben lesz. A jelen lévő pedagógusok, iskolaigazgatók nem ilyen derűlátóak, többek szerint a folyamatos változtatás, az új kormány-új szabályok többet ártanak az oktatásnak, mint amennyit használnak, s bár sokan várják, hogy mit hoznak a törvény alkalmazási útmutatói, abban hisznek leginkább, ami az osztályban és nem a minisztériumi irodákban történik.
Fekete Réka, Háromszék
Erdély.ma

2011. március 14.

Petőfalván életre kelt a múlt
Nem volt ebben a kis háromszéki faluban kézzelfogható jelenkori nyoma annak, hogy az 1848–49-es forradalomban és szabadságharcban éppoly része volt a településnek, mint a többi szomszédos falunak, arról sem adott eddig kellő súllyal hírt az utókor, hogy itt nem jönnek-mennek az emberek, hanem akik itt születettek, azokat itt is temették el.
Tegnap ezen helyi értékek jegyében tartottak első alkalommal olyan március 15-ére emlékezést, amelynek nyomát száz év múlva is látják a székelypetőfalviak.
Emléktáblát avattak azok tiszteletére, akik elestek a harctéren (Bán András, Faragó Mihály, ifj. Faragó Mihály, Héjja József, Szigeti Boldizsár), valamint akik részt vettek a szabadságharcban, és hazatértek (Both István, Faragó József, Faragó Lajos, Héjja Ferenc, Héjja József honvédtiszt, Szigeti János, Szigeti Mátyás). A tegnap délelőtti szentmisén Pakó Benedek meghívott nyugdíjas plébános, kanonok arra hívta fel a figyelmet, ha bűnre akarjuk felhasználni a szabadságot, akkor büntetésben lesz részünk. Sidó Albert nyugalmazott iskolaigazgató azt hangsúlyozta, nem csak a tényleges ütközeteket tekintjük a küzdelem harcterének, hanem a jelenkori megváltozott, átértékelt társadalmi, politikai, szociális helyzetet is, Kisgyörgy Zoltán díszszónok, lapunk munkatársa pedig kiemelte, Petőfalva, ez a kicsi falu összesen negyvenegy nemzetőrt állított elő, felruházta őket, és fegyverrel látta el saját költségén. Tamás Sándor megyeitanács-elnök átadta az egyházközségnek a megyezászlót, a katolikus templom falán elhelyezett emléktábla leleplezését koszorúzás követte, az ünnepségen közreműködött a székelytamásfalvi férfikórus, verseket mondtak helyi diákok.
Fekete Réka, Háromszék
Erdély.ma

2011. március 21.

Történelmünk tanúi, a harangok
Kultúrtörténeti barangolásra vezette közönségét tegnap Kisgyörgy Zoltán, lapunk munkatársa a sepsiszentgyörgyi unitárius egyházközség tanácstermében tartott könyvbemutatón, amelyen a Harangoskönyv ― Tornyok magasában Erdélyben kötet szerzője, Háromszék és Dél-Erdély harangtörténeti ismertetője mellett gyűjtőmunkája élményeit is megosztotta a hallgatósággal.
Szólt közeli környezetünk legrégebbi és legkülönlegesebb feliratú harangjairól, neves harangöntő-műhelyekről, a vándorharangokról, az egykori mikós diákjaival közösen végzett Bim-bam expedícióról, bemutatott néhány, általuk készített latin nyelvű dörzsmásolatot a feliratokról, idézett harangversekből, szólásokból, harangos népdalokból. Humorral fűszerezett előadásában a szerző ― az érintettség okán ― nem térhetett ki a szóban forgó könyv igazi méltatására, a benne közölt ismeretanyag gazdagságára, arról sem szólhatott, hogy az olvasó olyan tálalásban kap információkat a műkincs értékű harangokról, hogy a történelemben betöltött szerepük, hétköznapi és ünnepi küldetésük, bánatot közvetítő és örömhírt hozó hangjuk szinte hallhatóvá válik. A könyv mellékleteként megjelenő DVD-n a kötet írója valóságos haranghangokkal is megajándékozza az olvasót.
Fekete Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. március 26.

Könyves tisztelgés a nemzet festője emlékére
Barabás Miklós életműve nagyjából ismert, de a szülőföldhöz, Erdélyhez kötődő adatok tekintetében életrajza máig hiányos – hangsúlyozta Jánó Mihály művészettörténész az Eszmény és hasonlatosság című, általa szerkesztett, többszerzős tanulmánykötet csütörtöki bemutatóján a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A Tanulmányok és adatközlések Barabás Miklós születésének 200. évfordulójára alcímet viselő könyv tavaly jelent meg a Pallas-Akadémia Kiadó és a Székely Nemzeti Múzeum közös gondozásában. A nemzet festője már 16–17 évesen mindent tudott a rajzról – állapította meg Jánó Mihály a Barabás-leszármazott, Szegedy-Maszák Zsuzsanna művészettörténész magángyűjteményéből származó, 1826–27-ben keletkezett vázlatkönyvet ismertetve. E korai munkáiban Barabás Miklós eszményítés nélkül ábrázol családtagokat, tanulótársakat, tanárokat, előkelőségeket. Szinte életrajzi adalékként is felfogható, amit a nagyenyedi Bethlen-kollégium igazgatói irodájában található Quodlibet kompozíció "tartalmaz", hisz a medalionokba foglalt portrék nagyságából, a festő önarcképéhez viszonyított helyzetéből kiderül, mely tanárait tisztelte leginkább (Köteles Sámuel, Szász Károly), kik voltak példaképei, akiknek portréit a Kisfaludy- és Fazakas Mihály-művek illusztrációi mellé úgy helyezte el, ahogy tetszik (quodlibet) – tudhatjuk meg Jánó Mihály tanulmányából. Barabás Miklósnak a sáromberki Teleki-kastélyban tett látogatásáról, az ott készült női portré születésének legendás varázserejéről (miszerint az ábrázolt Vay Lajosné Teleki Erzsébet a kép készítése alatt épült fel halálos betegségéből) Orbán János művészettörténész értekezik, Csáki Árpád történész és Jánó Mihály a neves dálnoki református papról, Ferenczy Jánosról ír tanulmányt, aki 1200 kötetes könyvtárát adományozta a Székely Mikó Kollégiumnak, és személyes kapcsolatban állt Barabás Miklóssal. Csáki másik tanulmányában a festő műszaki pontossággal elkészített gőzgéprajzát ismerteti. Murádin Jenő, Barabás Henriette, a festő lánya kolozsvári munkásságát tanulmányozta, Egyed Péter filozófiai megközelítésben kutatja azokat a látványalakító elemeket, amelyek Barabás Miklós művészetét meghatározták. Haszmann Pál Barabás Miklós 1884-es litografált önarcképe keletkezésének körülményeit tanulmányozza, a könyv bemutatóján ellenben a művész emlékéhez fűződő történet kapcsán – a kézdimárkosfalvi Barabás László mesterember dugattyúkból öntött szobrot a falu nagy szülöttéről, a nemzet festőjéről, amit soha nem állítottak ki, és jelenleg a csernátoni múzeumban őrzik – az egykori székely ezermesterek keze alól kikerülő értékekre, a ránk hagyott örökségre hívta fel a figyelmet.
Fekete Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. április 9.

Nem csak nyelvi kérdés a megmaradás (?j csángó cselekvési terv)
Az elmúlt tíz év alatt elért eredmények ellenére bizton állítható, hogy a magyar nyelv oktatása önmagában nem elegendõ a moldvai csángó közösségek identitásának megõrzéséhez, szükség van arra, hogy vallási, kulturális, gazdasági, ifjúsági, szociális téren is elõrelépés történjék - hangsúlyozta Hegyeli Attila, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének ügyvezetõ alelnöke tegnap azon a Külsõrekecsinben kezdõdött háromnapos konferencián, amelynek célja a tíz évvel ezelõtt megfogalmazott csángó cselekvési terv kibõvítése, a jelenlegi helyzethez igazítása.
Miközben a 2000-ben indított magyar oktatási programot sikerült kiterjeszteni huszonnégy Bákó megyei településre, köztük tizenhatban az iskolában is tartanak magyarórákat, a tizenöt évvel ezelõtti helyzethez képest jelenleg több mint tizenháromezerrel (21 százalékkal) kevesebben beszélnek anyanyelvi, illetve második nyelvi szinten magyarul Moldvában. A nyelvi állapot számadatait Tánczos Vilmos kolozsvári egyetemi tanár, néprajzkutató saját terepmunkája, kutatásai alapján állította össze 2008-2010 között, és mutatta be tegnap a csángó falvakban tanító fiatalok, a keresztszülõprogram képviselõi, néprajzosok, hazai és magyarországi szakemberek jelenlétében. A rendezvényt nem minden meghívott csángó szervezet tisztelte meg jelenlétével, amit a szervezõk (Moldvai Csángómagyarok Szövetsége) többek között amiatt nehezményeztek, mert szándékuk szerint a vasárnap véglegesítendõ cselekvési program végsõ változatába kizárólag olyan célkitûzéseket kívánnak belefoglalni, amelyekkel minden csángó szervezet egyetért. Ma Pusztinán folytatódik a tanácskozás, amelynek elõadói között magyar kormányzati képviselõk, az RMDSZ és az EMNT meghívottjai is szerepelnek.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. április 11.

?sszefogás a csángó megmaradásért
?sszes hibájával együtt az oktatási program a legsikeresebb megvalósítása a tíz évvel ezelõtt megfogalmazott csángó cselekvési tervnek, amelynek ellenben, a többi stratégiai célkitûzéshez hasonlóan, nincs jövõje politikai és anyagi támogatottság nélkül - összegezhetõ a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) által szervezett, tegnap véget ért háromnapos vándorkonferencia meghívottjainak megállapítása.
Az MCSMSZ képviselõi segélykérésként fogalmazták meg, a szervezetnek azonnali anyagi támogatásra van szüksége, hiszen a magyar oktatási programban tanítók fizetésére sincs meg a fedezet, és azt is, egy átfogó, az egész csángó közösséget érintõ cselekvési tervért nem vállalhatnak felelõsséget civil szervezetek, szükséges a magyar kormány konkrét és támogató csángóstratégiája. Szesztay Ádám, a magyar külügyminisztérium stratégiai tervezési fõosztályának vezetõje leszögezte, a magyar kormánynak egyértelmû, nyilvánosan bejelentett szándéka, hogy a nemzetpolitikai stratégia részeként megalkossanak egy, a csángókérdést is magában foglaló szórványstratégiát, és a mostani konferencián elfogadott dokumentum valamilyen módon orientálja ezt az építkezési folyamatot. Sógor Csaba EP-képviselõ szerint a személyes kapcsolatokat kell erõsíteni a csángókkal, Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának elnöke, aki a konferencián az RMDSZ országos elnökségét is képviselte, az erdélyi megyék szerepét hangsúlyozta a csángók megsegítésében, Gergely István, az EMNT csángóbiztosa a jövõkép szellemi és lelki tényezõire helyezte a hangsúlyt. A Keresztszülõ-program és a magyar pedagógusszövetség képviselõi további segítségükrõl biztosították az MCSMSZ-t, a felkért szakértõk bemutatták a tízéves magyar oktatást átvilágító elemzést, Bajtai Erzsébet képzõmûvészeti ajándékot adott át négy iskolának, Pozsony Ferenc egyetemi tanár, néprajzkutató a további csángókutatásokra hívta fel a figyelmet. Frumószán versmondó versenyen, vasárnap pedig a Gyögydeák Lajos atya által celebrált magyar misén vettek részt a helybeliek és a meghívottak. Az összegzésben bemutatták a Moldvai Csángó Magyar Közösségfejlesztési Tervnek átkeresztelt, kiegészített feladatcsomagot, amelyet javaslatként ajánlanak a Magyar Állandó ?rtekezlet szórványbizottságának, és amely szervesen épül a tíz évvel ezelõtti, valamint a Szeret-Klézse Alapítvány által megfogalmazott cselekvési tervre. Célkitûzése a moldvai csángó közösség megõrzése, valamint az érintett civil szervezetek közötti, konszenzuson alapuló munka. Nemcsak közösségi szinten, hanem az egyes emberek miatt érdemes folytatni, amit megkezdtünk, és elsõsorban nem gazdaságilag, hanem szellemileg határozzuk meg magunkat - fogalmazták a közösségfejlesztési terv összeállítói, akik az egység és újjászületés fontosságát hangsúlyozzák, mottóul pedig egy latin mondást választottak: ,,Szükségben az egység, kételkedésben a valóság, mindenben a szeretet.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. május 16.

Székely családok napja Árkoson
Százharminc család részvételével szombaton Árkoson elsõ alkalommal tartották meg a Székely családok napját, a rendezvényen jelen lévõk számos program közül válogathattak.
?n vagyok az életnek kenyere - idézett János evangéliumából Székely János árkosi unitárius lelkész, aki a sepsiszentgyörgyi Diószegi Pékség által felajánlott 23 kg-os pityókás házikenyér megáldása elõtt arra emlékeztette a jelenlévõket, az a kenyér, amirõl az evangélista beszél, és az, ami valóságosan táplál, mindig ott van a családok asztalán, szûkölködõ és bõvelkedõ idõkben is. A székely családok kenyerét Tamás Sándor megyeitanács-elnök szelte meg gyermekek segítségével, majd az Európa Tanulmányi Központ udvarán berendezett Maszattéren mindenki elmajszolt egy szelet zsíros kenyeret, hogy legyen ereje kiállni azokat a próbákat, amelyekre a Caritas családsegítõ szolgálatának munkatársai csalogatták a résztvevõket. A nagy érdeklõdésre való tekintettel, valamint azért, hogy a gyermekek mindvégig érezzék a szülõk közelségét, a család és a mese szerepe a gyermek személyiségének fejlõdésében, a család bibliai értelmezése témájú, eredetileg terembe tervezett elõadásokat a szabadtéri sátorban tartották meg, a Kelekótya együttes kerti koncertje elõtt pedig a százharminc család együtt fogyasztott el egy tál ételt a szervezõkkel (megyei tanács, szociális és gyermekvédelmi igazgatóság, Europe Direct információs központ).
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. május 18.

Szülõföldön magyarul - Háromszékre megérkeztek a pályázati ûrlapok 
Tegnaptól az óvodák és iskolák átvehetik a Szülõföldön magyarul oktatási és nevelési támogatás pályázati ûrlapjait a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség (RMPSZ) megyei szervezetétõl, a hallgatói támogatás pályázati csomagja egyelõre csak a www.szulofoldonmagyarul.ro honlapról tölthetõ le.
A csíkszeredai nyomdából húszezer nyomtatvány érkezett Háromszékre; tekintve, hogy a testvérek egyet kapnak, ez a mennyiség elegendõ - közölte Kiss Imre RMPSZ-alelnök. A nyomtatványokért nem kell fizetni, minden óvodás és iskolás ingyen kapja meg, csak a postaköltség kerül pénzbe, a kitöltött ûrlapokat ajánlva kell elküldeni a szovátai Teleki Oktatási Központ címére (a pályázati csomag felcímzett borítékot is tartalmaz).
A tanintézmények megkezdték az igazolások kibocsátását, miszerint a támogatást igénylõ tanítványaik magyar nyelven tanulnak, egyes iskolákban ezt külön kérvényezniük kell a szülõknek, ami szórványvidéken lehet, hogy indokolt (fõként olyan vegyes tannyelvû iskolákban, ahol az igazgató román nemzetiségû), Háromszéken azonban inkább meglepõ, miként az is, hogy az igazolásért bizonyos iskolákban fizetni kell.
A 2010/2011-es tanévre vonatkozó, 20 000 forintnak megfelelõ oktatási és nevelési támogatást, a 2400 forintos tankönyv- és taneszköz-támogatást, illetve a 2800 forint értékû hallgatói támogatást június 30-ig (postabélyegzõ dátuma) lehet igényelni.
Fekete Réka, Háromszék
Erdély.ma

2011. június 18.

Kisharang a rétyi iskolában
A több évtizedes megvalósításokat, a hátrahagyott értéket, a közösség erejét hirdette tegnap az elsõ alkalommal megszólaló iskolaharang a rétyi Antos János Általános Iskolában. A kapu- és harangavatóval egybekötött évzárón utoljára mondott ünnepi beszédet az õsztõl nyugdíjba vonuló igazgató, Kelemen Antal, az erdélyi fúvószene mentora.
A rétyi iskola százharminchárom diákja tanulmányi eredményeit és a különbözõ megyei vetélkedõkön elért díjait sorolva a tanítók és tanárok elégedetten beszéltek diákjaikról, de nem rejtették véka alá, sok gondot okoz, hogy olykor a szülõk tanév közben viszik el gyermekeiket külföldre (fõként Magyarországra), ilyen esetekben nem lehet õket lezárni, a visszaút pedig nehéz, mert románból nem hoznak jegyet magukkal, utólag kell itthon vizsgáztatni a tanulókat. Kelemen Antal igazgató nem méltatta saját zenei tevékenységét, pedig tehette volna, hisz keze alatt ezrek lelték örömüket a zenélésben, és Erdély-szerte érezhetõ karnagyi, szervezõi munkája, de azt nem hallgatta el, hogy huszonhét éves igazgatása alatt a cigány gyermekek kilencven százalékának sikerült integrálódnia, az iskolában e téren nincs megkülönböztetés, ami a roma gyermekek eredményeiben is látszik.
A sok szellemi és tárgyi érték mellett tegnaptól egy székely kapuba illesztett iskolaharang is emlékeztet majd Kelemen Antal munkásságára. Kezdeményezésére és a harminckilenc évnyi tanítói hivatás után õsztõl szintén nyugdíjba vonuló feleségével együtt adományozott résztámogatásával készítette Már Dénes helyi faragómester azt a kaput, amelynek felsõ építményébe helyezték el Lázár Imre székelyudvarhelyi harangöntõ mester kisharangját. Kisgyörgy Zoltán harangkutató, lapunk munkatársa ismertette a harangok mindenkori jelentõségét, és méltatta Kelemen Antal karnagyi tevékenységét. Az iskola diákjai zenés, verses, táncos mûsorral tették színessé az ünnepséget, az iskolaudvar új díszét Deák Botond helyi református lelkész áldotta meg.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. június 29.

Legyen erõforrás az emlékezés (Kétszáz éve született Kriza János)
Járjunk, keljünk elõdeink tanítása szerint, és hagyjunk olyan szellemi nyomokat, amelyek eligazítanak összekuszálódott világunkban - intett tegnapi, Nagyajtán tartott szószéki beszédében Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök. Kriza János születésének kétszázadik évfordulóján ünnepi mûsorral, tudományos elõadással és koszorúzással emlékezett meg a helyi közösség a magyar népköltészet kiemelkedõ gyûjtõjérõl, az íróról, mûfordítóról, az erdélyi unitárius egyház neves püspökérõl.
A nagyajtai unitárius templomban tartott ünnepi megemlékezésre összegyûlteket Pap Mária, a Háromszék-Felsõfehéri Unitárius Egyházkör esperese köszöntötte, hangsúlyozva, az emlékezéssel múltunkat állítjuk tükörbe, és azt látjuk, ma is hittel, szeretettel és bátorsággal kell vállalnunk a szolgálatot. ?nnepi prédikációjában Bálint Benczédi Ferenc hangsúlyozta, bár erdélyi létünk többletkihívást jelent, számbeli kisebbségünknek nem kell kisebbrendûségi érzést táplálnia bennünk. Véget kell vetni az önsajnálatnak, a sírva vigad a magyar-szerû magatartásnak, és azt kell szem elõtt tartanunk, hogy a felemelkedéshez egy biztató jövõképre van szükségünk. Magyarnak lenni feladat, és nem búskomor küzdelem - jelentette ki Erdély unitárius püspöke, aki szerint felelõs nemzetszeretetre van szükség, valamint arra, hogy erõsödjünk gyökértudatunkban. Legyen erõforrás az emlékezés a hétköznapok megpróbáltatásai között - zárta szószéki beszédét Bálint Benczédi Ferenc, majd a megtartó közösségért mondott imát. Fekete Levente helyi unitárius lelkész megköszönte a püspök szolgálatát, és hangsúlyozta, ha õrizzük és tovább éltetjük elõdeink szellemi örökségét, akkor lesz jövõnk.
Kriza és a kor nagyjai nem elismerésre várva cselekedtek, hanem népszeretetbõl, nekünk pedig, akik a vélt és valós értékek idejében élünk, meg kell találnunk a biztos pontokat, ilyen a vallás és a nemzeti öntudat - ezekkel a szavakkal köszöntötte a nagyszámú gyülekezetet Elekes Botond, a Nemzeti Erõforrás Minisztérium kulturális államtitkárságának kabinetfõnöke. Tamás Sándor megyeitanács-elnök a nemzeti önbecsülés fontosságát hangsúlyozta, mert szerinte csak ilyen közhangulatban kerülnek ki olyan szellemóriások, mint Kriza János, majd a meghívottaknak ajándékozott egy-egy példányt a megyei önkormányzat támogatásával az évfordulóra megjelentetett Vadrózsák hasonmás kiadásából. Kriza János 1863-ban megjelent Székely Népköltési Gyûjteményének ez az elsõ, az eredetivel teljesen azonos kiadása. Kezdeményezõje, Pozsony Ferenc néprajzkutató, egyetemi tanár felszólalásában kiemelte, a Vadrózsák már megjelenése korában azt üzente a világnak, hogy a székelység szellemi kincsei nagyon értékes összetevõi a magyar nemzeti kultúrának. Biztos jövõt akkor tudunk építeni, ha a felgyorsult polgárosodás és globalizáció idejében nem dobjuk el értékeinket, megtaláljuk az egyensúlyt a hagyományõrzés és újítás között. Kriza János emberi nagyságáról, a magyar népköltészet minden társadalmi réteget megszólító, széles körben történõ terjesztésérõl, külföldi megismertetésében játszott szerepérõl a balladás püspök György nevû testvérének dédunokája, az etnográfus Kriza Ildikó, az MTA tagja tartott ismertetõt. A püspöki tanítások, a tudományosság képviselõinek tájékoztató és eligazító hozzászólásai nem lettek volna elegendõek a Kriza-szellem megidézésére a helyiek cselekvõ jelenléte nélkül. A Kriza János Általános Iskola diákjai Barabás Mihály nyugalmazott magyartanár, egykori iskolaigazgató irányításával, drámajátékelemekkel tûzdelve mutattak be balladákat, adtak elõ tréfás mondókákat, Fekete Judit tiszteletes asszony citerásai és a Péter Géza vezette Gazdag Miklós Polgári Daloskör a népdalok világából merített egy csokorra valót.
Az ünneplõ gyülekezet megtekintette a Kriza-emlékházban berendezett, a budapesti Petõfi Irodalmi Múzeum munkatársai által felújított kiállítást, majd az egyházi és világi testületek képviselõi az emlékezés koszorúit helyezték el Kriza János parkbéli mellszobránál. Az emlékünnepség az Erdõvidék az én hazám kezdetû Kriza-dal közös eléneklésével ért véget.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. július 4.

Tömeges bukás az érettségin
Minden eddiginél gyengébb eredményt értek el a háromszéki diákok, a tegnapi előzetes kihirdetés szerint az érettségizők 55 százaléka megbukott a vizsgákon. Az átjutási átlag tíz százalékponttal kisebb az országosnál, az iskolák teljesítménye közötti különbség is hatalmas, a sikerességi arány 0,99–91,59 százalék között mozog.
A vizsgákon megjelent 1978 érettségizőből 876-on érték el a hatos általánost, a legnagyobb átjutási arányt (91,59 százalék) a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Líceumban jegyezték. Második a sorban a Székely Mikó Kollégium (89,91), a harmadik a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Gimnázium (88,62). Még egyetlen iskolában, a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Szakközépiskolában volt 80 százalék fölötti a siker (81,55), és csak két iskola (a bodzafordulói Mircea Eliade és a kézdivásárhelyi Református Kollégium) diákjai jutottak át 70–80 százalék közötti arányban. A megyeközponti Gámán János- és a Puskás Tivadar-iskolát egy-egy sikeres érettségizővel jegyzik, a Constantin Brăncuşi-iskolában kilencvenhétből ketten mentek át. Idén a legnagyobb meglepetést a Bod Péter Tanítóképző okozta csupán 58,18 százalékos átjutási arányával, de a sepsiszentgyörgyi Református Kollégium sem érte el a 60 százalékot. Nem csak a bukottak száma nagy, alacsony jegyekből is csúcsot döntöttek az idei érettségizők, a megyében csupán hatvanhaton érték el a kilences általánost. A fellebbezéseket ma délig (12 óráig) lehet benyújtani, lapzártáig még nem derült ki, itthon vagy más megyében javítják újra a megóvott dolgozatokat. A végleges eredményeket pénteken függesztik ki.
Fekete Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. szeptember 5.

Tízből nyolcan megbuktak (Pótérettségi)
Háromszéken a pótérettségizők csupán 18 százaléka érte el az átmenő hatos átlagot, az estiben húszból egy, a nappali és a csökkentett látogatású tagozaton tízből két vizsgázó tette le az érettségit.
A júliusi vizsgaidőszakban a jelentkezők kevesebb mint felének sikerült az érettségije, akkor Háromszéken 908-an szereztek oklevelet. A tegnap kihirdetett előzetes eredmények alapján csupán százhetvennégy sikeres érettségizővel gyarapodik táboruk, a 785 bukottból 695 az ötös általánost sem érte el, jóval a hatos átmenő alatt teljesítettek. A fellebbezéseket tegnap délután lehetett benyújtani, a megóvott dolgozatok újrajavítása után szerdán hirdetik ki a végleges eredményeket. Az ország többi megyéjében is hasonlóak az eredmények, jóval az átlag alatti, nyolcszázalékos az átjutás Máramarosban, 36 százalékkal pedig Suceava vezet.
Fekete Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. szeptember 12.

Becsengetnek
Harmincnyolcezer háromszéki óvodás és iskolás, valamint több mint négyezer tanügyi alkalmazott – köztük háromezer pedagógus – számára csengetnek be ma, holnaptól már kezdődik a tanítás.
Kicsi és nagy, gyermek és felnőtt várja, mit hoz az új tanév, kik az új osztálytársak, hangzik-e el, ti ugye jobbak, eredményesebbek lesztek, mint az előző év végzősei, utalva a katasztrofális érettségi eredményekre. Frissen meszelt osztálytermekbe, felújított sportpályákra lépnek be a diákok, és ami a nyolcadikosok és tizenkettedikesek számára abszolút újdonság, padjaikon találják a magyar nyelvű földrajz és történelem tankönyvet, ami ezúttal a végzős évfolyamnak is ingyen jár. Az ötödikesek elsőként lépnek az ötosztályos gimnáziumba, az óvodákban pedig utoljára működnek iskola-előkészítő csoportok, jövő szeptembertől ezek az elemi oktatáshoz tartoznak. Első nap, de lehet, még egy-két hétig nem lesz iskolatej, -kifli, -alma, néhol az órarend sem végleges, az ellenben biztos, a 2011–2012-es tanév sem lesz könnyebb a többinél.
Fekete Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. szeptember 29.

Emléktábla Lakatos Demeternek
A száz éve született "Kárpátokon túli verselő pacsirtának", Lakatos Demeternek állítottak emléktáblát szeptember 28-án szülőfalujában, az észak-moldvai Szabófalván.
A falu temetőjében megkoszorúzták sírját, majd a községi tulajdonban lévő épület falára, amelyben Perka Mihály gyűjteménye hirdeti a csángó hagyományok és kultúra immár feledésbe merülő értékeit, elhelyezték a fába és bronzba vésett mementót, Csoma Gergely alkotását. Lapunk érdeklődésére Perka Mihály történelemtanár, aki a kommunista diktatúra idején is tanította ősei nyelvét a helyi gyermekeknek, azt mondta, elégtétellel tölti el, hogy méltó módon emlékeznek meg Lakatos Demeterről, arról a csángó költőről, "akihez hasonlóan senki nem ismerte az észak-moldvai magyarok nyelvjárását, amelyet versei révén bejuttatott a magyar irodalomba, és ami akkor is élni fog, amikor Szabófalván már egyetlen ember sem beszéli ezt a nyelvet". A szabófalvi Szent Mihály-búcsú napján tartott megemlékezés része a budapesti Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület Lakatos Demeter-emlékútjának, amelyhez tegnap csatlakozott több magyarországi és hazai csángó szervezet, illetve csoportosulás, ma Nagypatakon és Lészpeden, holnap Klézsén és Csíkszeredában folytatódik az emlékzarándoklat, amelynek kiemelkedő mozzanata a nagypataki magyar nyelvű mise, melyet Gergely Géza csíkszentmiklósi plébános celebrál.
Fekete Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. október 1.

Főhajtás Incze László emléke előtt (Múzeumi névadás)
Év végéig lezárulhat a jogi eljárás, melynek nyomán néhai Incze László helytörténészről, muzeológusról nevezhetik el a Kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeumot. Ezt Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke jelentette ki lapunk érdeklődésére.
Az 1972 márciusában megnyílt kézdivásárhelyi múzeum gyűjteményének és jelenlegi arculatának létrehozása Incze László történelemtanár, muzeológus gyűjtő és múzeumszervező munkájának köszönhető. Irányítása alatt az intézmény folyamatosan gyarapodott, az összegyűjtött értékek megőrzését a politikailag nehéz időkben is vállalta. A diktatúra évtizedeiben a kézdivásárhelyi múzeumnak közösségformáló szerepe is volt, a számtalan kiállításmegnyitó alkalmat adott a helyi képzőművészek, különböző értelmiségi rétegek találkozására, alkotásaik bemutatására, illetve eredményeik ismertetésére. A névadás érdekében aláírásokat is gyűjtöttek, közel négy és fél ezeren támogatták, köztük jeles erdélyi közéleti személyiségek. Az eljárás szerint a megyei tanács névadó bizottsága javaslatot tesz a névadásra, ezt véleményezi a kézdivásárhelyi önkormányzat, majd a prefektúra névadó bizottsága, és azután kerül a megyei közgyűlés elé. "Nem hiszem, hogy bármilyen akadálya lenne a névadásnak, bízom benne, hogy jövő tavasszal, amikor a múzeum fennállásának negyvenedik évfordulóját ünnepeljük, már Incze László Céhtörténeti Múzeum lesz az intézmény neve" – közölte a tanácselnök.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. október 15.

Életem, Háromszék
Megismerhető-e a múlt? Igen, ha vannak hiteles források, dokumentumok – hangsúlyozta Egyed Ákos történész-akadémikus tegnap a Székely Mikó Kollégiumban a szerzők jelenlétében tartott könyvbemutatón.
Demeter Lajos és Kisgyörgy Tamás Életem, Háromszék című honismereti sorozatának indítója, az 1848–49-es szabadságharc és az első világháború kezdete közötti boldog békeidőket bemutató kötete ezt a megismerést szolgálja, olyan információ- és fényképanyagot nyújtva át az olvasónak, amely Háromszék korabeli életének, vívódásainak, fejlődésének összefüggéseibe is betekintést enged. Ipar- és művelődéstörténet, a falu felkapaszkodásának krónikája, a nagy építkezések fotódokumentált lenyomata – nevezhetjük sokféleképpen, az Életem, Háromszék – Boldog békeidők könyv Egyed Ákos méltatásában "a szülőföld szeretetének hiteles forrása, és annak megbecsülését és megőrzését hivatott szolgálni
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. december 13.

Mesteremberek kellenek – Hangsúlyt fektetnek a szakképzésre
Nem egyéni érdekek szerint és adott emberekre szabottan készítjük a beiskolázási tervet, hanem a jövő építése szempontjából, és eszerint kell cselekedniük az önkormányzatoknak is, amikor az általuk fenntartott iskolahálózatról döntenek – véli Keresztély Irma megyei főtanfelügyelő.
Keresztély Irma: Az idén februártól érvényes új oktatási törvény lépésről lépésre a decentralizációt célozza meg, ami érinti az iskolahálózat átszervezését és az egész struktúra kialakítását annak teljes vertikumában, óvodától egészen a technikumig. December végéig minden önkormányzatban meg kell születnie annak a tanácshatározatnak, amely szabályozza, leírja, hogy milyen iskolahálózat működik jövőtől az adott közigazgatási egység területén. A helyi tanácsok kezdeményezését a megyei tanfelügyelőség felülírja és jóváhagyja, majd meg kell hirdetnie a nyilvánosság előtt is az iskolahálózat összetételét. Vannak kritériumok, amelyeket figyelembe kell venni, ezek között szerepel a gazdaságosság. A törvény szabályozza, hogy az iskoláknak milyen gyermeklétszámmal kell rendelkezniük ahhoz, hogy pénzügyi központként működhessenek. Abban az esetben, ha ezek a feltételek nem adottak, az önkormányzatnak fel kell vállalnia, hogy a hiányzó költségvetést előteremti. – Ez nagyon szép elmélet, de az önkormányzatok jelenlegi anyagi helyzetét tekintve elég bizonytalannak tűnik, hogy valóban elő tudják teremteni az iskolák hiányzó költségvetését, ráadásul az az összeg nem is lesz kevés, mivel a legtöbb háromszéki községben az óvodások és általános iskolások létszáma százötven körül mozog, ami fele annak, amennyi szükséges lenne a hatékony működéshez. – Az új jogszabály szerint minden közigazgatási területen kötelező fenntartani egy jogi személyiséggel rendelkező oktatási intézményt. Községek szintjén az összes település óvodája, iskolája a községközponthoz tartozik. Tekintve az alacsony diáklétszámot, természetesen a fejkvóta szerint leosztott évi költségvetés nem lesz elegendő, hogy ezek az iskolák tizenkét hónapon keresztül működőképesek legyenek. A kiegészítő finanszírozás azt jelenti, hogy a helyi önkormányzatnak a saját bevételéből kell ezt megoldania, ugyanakkor feltehetően a megyei önkormányzat és az oktatási minisztérium tartalékaiból is részesülnek ezek az iskolák. Lévén szó közoktatásról, az államnak kötelessége mindenki számára biztosítani a tanuláshoz való hozzáférést. - Év végéig nemcsak az iskolahálózatról, hanem az induló kilencedik osztályokról is dönteniük kell közösen az iskoláknak és önkormányzatoknak. Mi okozza a vitát jelenleg az iskolák között, miért kell csökkenteni például Kézdivásárhelyen az induló osztályok számát? – A kilencedik osztályos beiskolázási számokat a jelenlegi nyolcadikosok számához kell igazítani. Minden iskola helyi szinten kidolgozza a saját beiskolázási tervét, figyelembe véve az anyagi lehetőségeit, humánerőforrás-állományát, a katedrák számát, valamint a helyi igényeket, ami a szakképzést illeti. Az a gyakorlat, hogy minden iskola abból indul ki: saját nyolcadikosai mind ott fognak továbbra is tanulni kilencedik osztálytól, és nem a szomszédos tanintézményben. Azt ellenben nem veszik figyelembe, hogy az adott városban hány elméleti és szakközépiskola létezik, és azoknak is vannak meghirdetett helyeik. Az alulról építkezés eredménye, hogy az iskolák öt-hat, de olykor tíz osztállyal is többet terveznek megyeszinten, mint amennyit a gyermeklétszám indokol. Ez történt Kézdivásárhelyen is, ahol a városban és a környéken jelenleg tanuló nyolcadikosok száma alapján tizenhat kilencedik osztály indítható a következő tanévben, ebből egy román tannyelvű és tizenöt magyar. Ellenben az iskolaigazgatók által benyújtott tervek a húsz osztályt is túllépték. Megyei és országos szinten most zajlanak a tárgyalások és elemzések annak érdekében, hogy megállapítsuk, melyek azok az osztályok, szakok, amelyek életképesek, és amelyekre igény van, figyelembe véve a központi régió és ezen belül Kovászna megye fejlesztési tervét is. Az új szabály előírja, hogy az induló középiskolai osztályokban a helyek hatvan százalékát a szakképzésben kell meghirdetni, az elméleti oktatás számára marad a helyek negyven százaléka. Általában azért alakulnak ki a viták az iskolák között, mert mindenki úgy gondolja, hogy az akadémiai vonal erősebb, oda minél több gyermeket akarnak beíratni, és sajnos a szülők érdeklődése is ezt tükrözi. Pedig a jövőben egészen biztos, hogy szakképzés nélkül nem lehet a települést, a régiót fejleszteni, nem lehet akadémikusokkal a jövőt építeni, szükség van a kétkezi munkásra, mesteremberre, jó szakemberekre, vállalkozókra, akik a gazdaságot fellendítik, és a jólétet majd fenntartják. Fekete Réka, Háromszék 
Erdély.ma

2012. január 31.

Keresztútnál a moldvai magyar oktatás
Jogtalan és morálisan nem vállalható, hogy a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) teljes tárgyi és főként szellemi vagyonát átadjuk egy olyan, Magyarországról irányított alapítványnak, amelyben a döntési jog csupán ötödrésze illeti meg szervezetünket – nyilatkozta lapunknak Hegyeli Attila, az MCSMSZ ügyvezetője, a moldvai magyar nyelvű oktatási program korábbi koordinátora.
Tegnap lemondott az MCSMSZ tizenkét tisztségviselője, közülük tízen munkaszerződésüket is megszüntették a szervezettel, mert a magyar kormány úgy döntött, a moldvai magyar oktatásnak szánt támogatást ezentúl egy olyan alapítványnak folyósítja, amelyet két magyarországi magánalapítvány és az MCSMSZ közösen hoz létre a kormány által megszabott feltételek között.
Tavaly nyáron a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkársága megbízta a Teleki László Alapítványt (TLA), hogy készítsen teljes körű pénzügyi és szakmai ellenőrzést az MCSMSZ működésével kapcsolatban az elmúlt három esztendőre vonatkozóan. A TLA az említett időszakban nyújtott támogatások jogszerű és rendeltetésszerű felhasználását vizsgálta azzal a céllal, hogy a fő támogatók (a magyar kormány és A Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány – AMMOA –, amely a Keresztszülő Programban begyűlt pénzeket is kezeli) pontos képet kapjanak az MCSMSZ vagyoni helyzetéről, futó projektjeiről, azok költséghatékonyságáról, pénzügyi, szakmai vetületéről, valamint a szövetség által felhalmozott adósságról. A jelentéstevők többek között megállapították, hiányoznak a belső szabályzatok, a vagyonleltár, áttekinthetetlen a könyvelési rendszer, nem készült a beruházásokat megalapozó pénzügyi terv, “a vezetőség a kiemelt támogatás mellett sem volt képes a konszolidált működést biztosítani”.
Lapunk érdeklődésére Hegyeli Attila elmondta, a magyar kormánytól határidőkhöz kötött menetrendet kaptak a hibák orvoslására, azokat mind kijavították, helyrehozták, érthetetlen számukra, hogy azt a szellemi tőkét akarják tőlük kisajátítani, amit annyi év alatt létrehoztak, és ami a szervezet tárgyi vagyonánál is többet ér. Az MCSMSZ tegnap nyilvánosságra hozott közleménye szerint a szervezetet felszólították, az MCSMSZ legyen társalapítója egy új alapítványnak, amit az AMMOA, a Teleki László Alapítvány és az MCSMSZ hoz létre, amelyben az alaptőkét a két magyarországi alapítvány 75–75 ezer forintos hozzájárulása és az MCSMSZ teljes vagyona (százmillió forintos nagyságrendű) teszi ki, az ötfőnyi kuratóriumban egy hely illeti a csángószövetséget. Az alakuló ülés tervezett időpontja február 2.
Solomon Adrián, az MCSMSZ tegnap lemondott elnöke a Háromszék kérdésére leszögezte, nem kíván részt venni abban, amit a magyar kormány tervez a moldvai magyar oktatás ügyében, határozottan úgy véli, távirányítással nem lehet működtetni azt a programot, ami által tizenegy év alatt huszonöt faluban több mint kétezer csángó gyermeket sikerült bevonniuk a magyar nyelv oktatásába. Ha beleegyezünk abba, hogy a létesítendő alapítvány vegye át az oktatási programot, úgy magunk mondunk le arról, hogy folytassuk azt, amit eddig elértünk, ha nem megyünk bele, a program nem kap többé támogatást, és veszélybe kerülhet a magyar oktatás, ezért kell a középutat választanunk – hangsúlyozta Solomon Adrián.
Megkeresésünkre Antal Gábor, az AMMOA kommunikációért felelős kuratóriumi tagja leszögezte, a Teleki László Alapítvány által végzett átvilágításból egyértelműen kiderült, hogy hibás az a működési modell, szervezeti menedzsment, ami mentén az MCSMSZ irányítja az oktatási programot, ezért kell változtatni rajta, de céljuk, hogy a moldvai magyar oktatás zökkenőmentesen folytatódjék azzal a humánerőforrással, amivel a szervezet jelenleg is rendelkezik (jelenleg ötvenegy tanár tanít a huszonöt faluban – szerk. megj.).
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)



lapozás: 1-30 ... 181-210 | 211-240 | 241-270 ... 661-661




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998