udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 37 találat lapozás: 1-30 | 31-37
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Ferencz Béla Ervin

2008. február 22.

A fél évszázados emigráns létből hazatért 86 éves Ferencz Béla díszítő faszobrász marosszentgyörgyi kiállítása a múlt hét végén nyílt meg. /Nagy Székely Ildikó: Fából születő boldog virágok. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 22./

2008. június 21.

Nem tudom, van-e ma nagyobb köztiszteletnek örvendő személyisége a Gyergyói -medencének, mint Ferencz Ervin ferences szerzetes, írta a lap munkatársa. Visszaemlékezésekben, könyvekben, dokumentumfilmekben szerepel. P. Ferencz Ervin /sz. 1920./ az 1989-es fordulat előtt nem Szárhegyen szolgálta Istent és az embereket. Amióta újra megtelepedett szülőfalujában, Gyergyószárhegyen, sok minden megváltozott a kolostorban és környékén. Naponta vívta csendes küzdelmét azért, hogy ami a ferencesek tulajdona volt, az is maradjon. Az állandóan mozgó Ervin atyát Turbó atyának becézik a háta mögött. Június 21-én tartja vasmiséjét, a még életben lévő egykori osztálytársak 70. érettségi találkozójukat is a kolostor templomában, szentmisével kezdik. /Bajna György: Hatvanöt év szolgálat. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 21./

2008. június 23.

Ritkán történt meg a Gyergyói-medencében, hogy 7-8 napon belül három vasmisét mutassanak be. Június 21-én Gyergyószárhegyen P. Ferencz Ervin templomigazgató szerzetes, június 27-én Gyergyóremetén Orbán László pápai prelátus, a nagyközség hűséges plébánosa, június 29-én a szülőfalujába, Gyergyócsomafalvára hazatért Szilágyi István kanonok mutatja be vasmisés szentmiseáldozatát. Gyergyószárhegyen köszöntötték P. Ferencz Ervint, aki 65 éve szolgálja hűséggel Istent, az egyházat, a hazát és a szülőföldet. A szentmise végén az ünnepeltet az oltárnál köszöntötte dr. Szabó Béla csíkszeredai magyar főkonzul és Gábor László helyi polgármester is. /Bajna György: Zengtek a harangok. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 23./

2008. november 8.

Az arad-belvárosi katolikus templomban november 9-én a szentmisét a 88 éves Ferencz Ervin ferences szerzetes celebrálja, aki börtöntársa volt a kivégzett Karácsonyi István minorita atyának. A szertartáson a kényszermunka-táborban elhunyt Karácsonyi István minorita atya emléktábláját leleplezik. Karácsonyi Istvánt, a Szoboszlay-per 57 vádlottjának egyikét, ártatlanul ítélték sokévi börtönre és kényszermunkára. A márványból és bronzból készült, latin feliratú emléktáblát Dinyés László budapesti képzőművész készítette. /Emléktábla-avatás Arad-belvárosban. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 8./

2009. augusztus 17.

„Szükség van ideálokra, követendő példákra” – szögezte le Ferenc Ervin atya, a gyergyószárhegyi ferences kolostor házfőnöke azon a Nagyboldogasszony-napi ünnepségen, amelyen Szent Imre és Szent Erzsébet szobrával ajándékozta meg szülőfaluja kultúrotthonát. A két évvel ezelőtt felújították a szecessziós jegyeket viselő gyergyószárhegyi kultúrházban a Czimbalmos Attila és Maszelka János festőrestaurátorok vezette csapatnak sikerült helyreállítania az eredeti, 1929-es falfestést. A szobrokat a kommunizmus uralomra jutásakor a szárhegyiek a Ferenc-rendi kolostorba menekítették a vallásos kegytárgyakat romboló vandálok elől. Az avatóünnepségre elhozták a Ferenc-rendi kolostorban őrzött alkotásokat, azonban az ünnepély lejártával visszavitték a kolostorba. /Jánossy Alíz: Ajándék a szárhegyi kultúrháznak. = Krónika (Kolozsvár), aug. 17./

2009. szeptember 14.

A falu nagy szülöttének, Godó Mihály néhai jezsuita szerzetesnek /Kisiratos, 1913. szept. 25. – Kisiratos, 1996. szept. 22./ állítottak szobrot szeptember 13-án Kisiratoson. Páter Godó három ízben több mint 16 évet töltött a Ceauescu-diktatúra legsötétebb börtöneiben, ebből nyolc évet magánzárkába, de hitében és elszántságában ez sem törte meg. „Hazudnék, ha azt mondanám, hogy egy percig is szomorú lettem volna – idézte önéletrajzában tett vallomását Szilvágyi Zsolt, a Temesvári Római Katolikus Megyéspüspökség általános helynöke. – Börtöntársainak vitte el Krisztus fényét, és amikor harmadszor is bezárták, azt kérte, maradhasson élete végéig börtönlelkész. ” „Áldozatok révén születnek a nagy dolgok” – mondta Godó Mihály. A szobrot megszentelő András Imre jezsuita szerzetes, a bécsi Egyházszociológiai Intézet igazgatója hangsúlyozta, hogy Godó atya egyáltalán nem várt elismerést, főleg szobrot nem. „Azt mondta: egy jezsuita akkor boldog, hogyha az út szélén, összeesve a szolgálatban, személytelenül, névtelenül adja a lelkét Istennek. Ami őt gazán foglalkoztatta: a magyar egyház, egyházának a sorsa. Sikerült neki megakadályoznia azt, hogy Erdélyben, Romániában ugyanaz a békepapi mozgalom elinduljon, mint ami Magyarországon elindult” – mondta. A személyes élményekről, a 61 éves ismeretségről mesélő gyergyószárhegyi Ferencz Ervin ferences szerzetes kiemelte, hogy „nem hódolni kell a szobra előtt, mert ez az alkotás egy figyelmeztető jel, hogy Godó atya él és élni fog!”. A szobornál megemlékező beszédet mondott Balczó András magyar olimpiai bajnok veterán öttusázó, köszönetet mondott a jezsuita szerzetes még élő testvére, Godó András. A bronzszobor Kocsis Rudolf aradi művész alkotása. Hogy mi volt Godó Mihály „bűne” a hatalom szemében? „Az, hogy megakadályozta Erdélyben, Romániában a katolikus egyház behódolását a kommunista diktatúrának és az államnak – fejtette ki Szilvágyi Zsolt. – Márton Áron püspök egyik munkatársa volt, és a békepapság ellen küzdők egyik fő vezéralakja. Neki köszönhetjük, hogy az egyház Erdély-szerte megőrizte függetlenségét. Rendkívüli jellem, nagyon gerinces ember volt, amit mindannyian megtanulhatunk a mai világban is, amikor vallásunkat és nemzetünket sokfelé húzzák-szakítják. Godó üzenete az, hogy elsősorban a lelkiismeretünkben megszólaló Jóistenre hallgassunk, hűségesek maradjunk az egyházhoz, népünkhöz, értékeinkhez, és nem utolsó sorban önmagunkhoz. Hogyha Godó atya munkásságát és életpályáját jellemezni szeretnénk egy szóban, azt mondatnánk: hűség. ” /Pataky Lehel Zsolt: Szobrot avattak Godó Mihálynak Kisiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 14./ Emlékeztető: Godó Mihály volt a legtovább börtönben az erdélyi magyar papok közül, 18 évet. Emlékezését kiadták: Godó Mihály SJ: Önéletrajz – Testamentum /Gloria, Kolozsvár. 2002/

2009. december 10.

A közigazgatási bíróságon fellebbezte meg a marosvásárhelyi városi tanács szeptember 10-én hozott határozatát Kincses Előd ügyvéd, aki Tőkés László jelenlegi európai parlamenti képviselő nevében vétózta meg a Stefan Gusa szobrának felállítására vonatkozó döntést. A marosvásárhelyi ügyvéd az egyetemes emberi jogok nyilatkozatára hivatkozott, ami szerint háborús bűnösnek nem lehet emlékművet állítani. Kincses Előd Szoboszlay Aladár ügyében is perújrafelvételt kért, illetve a két, még élő társvádlott – Orbán Péter és Ferencz Ervin – tanúként való meghallgatását kezdeményezte. Ez január 18-án lesz. /Antal Erika: Pert indított Kincses Előd a Gusa-szobor ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./


lapozás: 1-30 | 31-37




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998