udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 139 találat lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-139
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Flóra Gábor

2004. szeptember 29.

Márton Árpád képviselőtársaival, Kelemen Hunorral és Garda Dezsővel közösen nyújtotta be a levéltárakra vonatkozó törvénytervezetet. Végül a Nagy-Románia Párt nyomására visszautasították a tervezetet, így a levéltári törvény változtatásaira várni kell. Az állam kezében kívánja tartani továbbra is a levéltárak felügyeletét, számukra a hozzáférhetőség kevésbé fontos. A három RMDSZ-es honatya arra törekedett, hogy a levéltárakban lévő okmányok, dokumentumok elérhetőek, tanulmányozhatóak legyenek. A kormány tervezete átsiklik e fontos kérdések felett, és úgy rendelkezik, hogy az egyházi levéltárakban őrzött dokumentumok végül is át kell hogy kerüljenek az állami levéltárakba. A levéltárosok képzésének át kellene kerülnie a civil szférába, hiszen jelenleg a képzés a rendőrakadémia keretében történik. /Flóra Gábor: Szövegében „új”, szellemében régi. Késik az új levéltári törvény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./

2004. november 15.

Nov. 13-án Sepsiszentgyörgyön felavatták a volt munkaszolgálatos katonák emlékművét. A kőlap alakú emlékmű, szikláiba behatolni készülő ásó és csákány nyelét behálózó szögesdrót – Nagy Ödön munkája – jelzi a kényszer-munkatáborba sínylődő munkaszolgálatos katonák megpróbáltatásait. Buzogány Dénes, a Volt Munkaszolgálatos Katonák Szövetségének elnöke, illetve Bartos Sándor, a háromszéki alelnök köszönetüket fejezték ki az RMDSZ parlamenti frakciójának, kiemelten Németh Csaba szenátornak, aki éveken át Sógor Csaba hargitai szenátorral közösen küzdött azért, hogy a parlament törvényt fogadjon el a meghurcolt – igen gyakran megalázott – katonák erkölcsi és anyagi támogatásáért. Sepsiszentgyörgy az ország második olyan városa – Csíkszereda után – ahol emlékmű örökíti meg a kényszermunka-szolgálatos katonák áldozatvállalásait. /(Flóra Gábor): Munkaszolgálatos katonákra emlékeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./

2004. november 23.

Az országban alighanem egyedülálló agrárképzést működtet Illyefalva alapítványa, immár tizennegyedik alkalommal hirdetve meg oktatási gazdatoborzóját. A LAM Alapítvány az elmúlt időszakban közel ötszáz falusi fiatalnak nyújtott képzést, közülük sokan azóta sikeres farmerek. A képzés 5 hét elméleti és 7 hét gyakorlati oktatást jelent, a sikeresen vizsgázók 4–6 hónapos gyakorlaton vehetnek részt Svájcban, illetve Németországban. /Flóra Gábor: Illyefalvi gazdahívogató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./

2004. november 25.

Kökösdön háromszéki RMDSZ képviselői a megye bejáratánál lévő kis székely kapura kifüggesztették Székelyföld jelképes tábláját. A rendezvény befejezése után alig félórával a rendőrök levették, és „bűnjelként” elszállították a táblát. A kialakult helyzet értékelésére sajtóértekezletre hívták a háromszéki vezetők a médiák képviselőit. Márton Árpád képviselő és Puskás Bálint szenátor a rendőrségi önkényre hívták fel a figyelmet. – A tábla állni fog! – ígérték az RMDSZ választottjai, az új parlamentben következetesen azon fognak munkálkodni, hogy a most még szimbolikus jellegű tábla, valós tartalmat nyerve régió jelzőként hírnöke legyen a tájnak. Nem elszigetelt incidensről van szó, jegyzete meg Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester, a területi RMDSZ elnöke, ezt bizonyítja, hogy ugyanazon a napon Lósy Schmidt Ede, a magyar Műszaki Múzeum alapítójának sepsiszentgyörgyi szülőházán a háromnyelvű emléktábla elhelyezését, az épületben működő tanintézmény igazgatónője, Rodica Parvan meggátolta, annak ellenére, hogy előzőleg megszerezték a jóváhagyás. Albert Álmos elmondta, hogy reggel kiszúrva találta személygépkocsija gumiabroncsát. /(Flóra Gábor): A tábla állni fog! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./

2004. november 29.

Kovászna megye talán az ország legmagasabb burgonyahozamát takarította be, a 445 ezer tonnából úgyszólván az ország minden részébe szállítottak kisebb-nagyobb tételeket, de még mindig sok vár vevőre. Egyelőre még nem alakult ki az értékesítési hálózat. /Flóra Gábor: Háromszéki burgonyautak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

2004. december 18.

Lósi Schmidt Ede technikatörténész, a budapesti Műszaki Múzeumot alapító igazgatójának sepsiszentgyörgyi szülőházának falán eredetileg november 23-án – az erdélyi magyar tudomány napján – kellett volna a márványemléktáblát elhelyezni. Az avatást akkor is Rodica Parvan, az iskola igazgatója diákok közreműködésével megakadályozta. A neves technikatörténész szülőházában jelenleg egy román iskola bentlakása működik. Időközben a táblaavatásról két alkalommal is tárgyalt a városi tanács. December 15-én történt az emléktábla elhelyezésére. Az avatóünnepség minősíthetetlen incidensbe torkolódott, a felbujtatott diákok hangos kiabálása lehetetlenné tette az avató beszédek elhangzását, a nagy számú kivezényelt rendőr sem tudta a nacionalista színezetű tüntetést meggátolni. A tájékozatlan diákok „magyarosítás" elleni szövegeket skandáltak. Albert Álmos polgármester kijelentette, hogy rendőrségi feljelentést tesz felbujtással történt, bejelentetlen tüntetés okán. /(Flóra Gábor): Táblaavatás incidenssel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

2005. január 17.

Sepsiszentgyörgyön tartott hétvégi sajtóértekezletén Márton Árpád képviselő sikeresnek minősítette, hogy az RMDSZ törekvéseinek sok eleme fellelhető a Tariceanu-kabinet cselekvési programjában. Érvényes ez az autonómia kiterjesztésére is, amelynek három eleme a helyi közigazgatási, a kulturális autonómia, illetve a gazdasági régiók újraszabályozása tételesen is szerepel a kormány programjában. A területi autonómia nem került be a kormány programjába, de az egymásra épülő autonómiamodellek elvezetnek a közösségi önkormányzás érvényre juttatásához. /(Flóra Gábor): Fogódzók a nemzeti önazonosságunk megéléséhez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./

2005. március 15.

Kézdimartonfalva iskolásai a református templomkertben lévő ’48/’49-es kopjafánál koszorúztak, Kézdialmáson az általános iskolában tartott ünnepi műsor keretében idézték fel a történelmi pillanatokat. A kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző és az Apor Péter Iskolaközpont tanulói a Nyergestetőn felállított emlékműnél helyezték el koszorúikat. A debreceni Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző főiskola diákjai kopjafát állítottak Nyergestetőn, majd a bélafalvi Tuzson János Hagyományőrző Társaság a szegedi hagyományőrzőkkel közösen koszorúzott. Március indusán Székelytamásfalván felavatják a turulmadaras emlékművet, Cófalván a községi RMDSZ kopjafát állít a szabadságharcban elesettek emlékére. /(Flóra Gábor): Turulmadár Székelytamásfalván. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./

2005. március 25.

Háromhetes szünet után újból az asztal köré ülnek a háromszéki RMDSZ, illetve a kormányban részt vevő politikai alakulatok Kovászna megyei képviselői. Időközben Bukarestben járt a Demokrata Párt megyei elnöke, akárcsak a liberális alakulat megbízott vezetője, ahonnan hazaérkezve „kész forgatókönyv” létezéséről beszéltek. Albert Álmos vitatja az 50–50%-os tisztséglebontás helyességét, az RMDSZ-nek minimálisan 60%-os képviseleti arányt kell szorgalmaznia. /(Flóra Gábor): Arányos jelenlétet akarnak a vezetői posztokon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./

2005. március 29.

Március 25-én tartott sepsiszentgyörgyi sajtóértekezletén Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője kitért az érdekvédelmi szervezet által kidolgozott kisebbségi törvénytervezet kapcsán benyújtott javaslatokra is. Több mint hatvan beadványban fejtették ki véleményüket civil szervezetek, az SZNT elnöke és egyes tagszervezetei, oktatásban dolgozók, RMDSZ-tagok. A javaslat-benyújtási határidő ugyan lejárt, de továbbra is elfogadnak észrevételeket. A tervezetet március 30-án tárgyalják meg Bukarestben a kisebbségi szervezetek vezetőivel, törvényhozóival. /(Flóra Gábor): Márton Árpád a kisebbségi törvényről.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./

2005. április 5.

Winkler Gyula kereskedelmi miniszter Sepsiszentgyörgyre látogatott. A tárcavezető az ASIMCOV egyesületbe tömörült kis és közepes vállalkozókkal folytatott véleménycserét. Jelen volt Liviu Radu államtitkár is, aki úgy értékelte, hogy valóban reális igény lenne a fejlesztési régiók újragondolására, de jelezte, hogy az előző kormány kötelességvállalása, miszerint 2007-ig, sőt további időszak alatt nem változtatnak a régiós beosztásokon, megnehezíti a döntést. /Flóra Gábor: Miniszteri vizit Háromszéken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./

2005. április 28.

Háromszéken a baróti bányászok tüntettek, követelésük a folyamatos munkát lehetővé tevő épületek, eszközök megőrzésére irányult. A sepsiszentgyörgyi autóvillamossági alkatrészeket és villanymotorokat gyártó vállalatnál, a IAME Group Rt.-nél is tiltakozó akciókat jelentettek be. A tömeges elbocsátások után a megmaradt munkások közel kétharmada ugyanis nem kapta meg az április 12-én esedékes fizetését. A megye néhány más gazdasági egységében ezzel egy időben kilátásba helyezett elbocsátások az övezetben példátlan méretű munkanélküliséget teremtenek. /Flóra Gábor: Megugrik a munkanélküliség Háromszéken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./

2005. május 28.

Jó ideje gondot okoz nem egy háromszéki település életében a migráció. A „vándorlásban” a romák járnak élen. Évek óta megfigyelhető az „érkező” népesség illegális helyfoglalása is. Bölön, Nagyajta, Hídvég, Előpatak, de Magyarhermány is – hogy csak néhány példát említsünk – a számottevően megugrott migráció gondjával küzd, mely váratlan problémák elé állítja a helyi tanácsokat, a szociális segély biztosításában is. Az utóbbi években akár ezres számokban is kifejezhető lakosságmozgás tapasztalható. A Háromszékkel szomszédos Brassó megyei települések egyike-másika az övezet elhagyására ösztönözte az ott élő romákat. Az Olt szabályozása révén keletkezett „senki földjén” egy új település is létrejött ilyen beköltözőkkel. Személyi igazolványuk nincs, vagy ha van, semmiképpen sem jelez háromszéki otthont, de ők itt élnek. Számuk rohamosan növekszik, elkerülhetetlenné vált számbavételük. A rendőrség most próbál tiszta képet nyerni. A Kovászna Megyei Tanács tervet dolgozott ki lakássorok felépítésére a romák számára. A roma lakásépítés problémája fölvetődött Borbély László szaktárcavezető háromszéki látogatása során is. A minisztérium megpróbál segítséget nyújtani, de azt is igényli, hogy az érintett települések saját erőforrásokat is igénybe véve, közösen összefogva próbáljanak megoldást találni. /(Flóra Gábor): Nagy számban érkeznek Háromszékre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./

2005. július 7.

Háromszék önkormányzata Árkos hajdani országos hírnevű agronómusházának átminősítéséről döntött: modernizálással európai színvonalú konferenciaközpont létesül, azzal a céllal, hogy európai tanulmányi és fejlesztési megyei képzőközpont segítse a kis- és középvállalkozókat, a civil szervezeteket a csatlakozásra való felkészülésben. A megye költségvetéséből e célra kiszorított ötmilliárd régi lejt öt magyarországi testvérmegye három-három millió forintos adománnyal egészíti ki. A még hiányzó tételt a remények szerint a magyar kormány fedezi. /Flóra Gábor: Árkos új szerepkörben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./

2005. július 26.

Háromszék önkormányzata hétvégi összejövetelén egy társulás tető alá hozásával próbált megoldást találni. Tizennyolc Sepsiszentgyörgy környéki és erdővidéki település önkormányzata társult, hogy a tájegység talán legnagyobb infrastukturális beruházásának a lehetőségeit körvonalazza. A kivitelezéshez számítások szerint ötvenmillió eurós befektetésre lenne szükség, ami a vízellátó-hálózat gerincének kiépítésén túl magában foglalná a kanalizálás, a derítőállomás kiépítését is. Az ilyen kezdeményezéseket korábban sorozatosan elgáncsolta a megye akkori prefektusa. El kell nyerni az uniós előcsatlakozási támogatásban szereplő ISPA-program támogatását is. /Flóra Gábor: Vállalkozó Háromszék. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./

2005. november 25.

Bolyai-emlékkonferenciát tartottak a Partiumi Keresztény Egyetem /PKE/ 15. születésnapján. – Nem konkurenciát, hanem alternatívát jelent a romániai magyar felsőoktatási struktúrában a Partiumi Keresztény Egyetem – jelentette ki november 24-én Nagyváradon, a Partiumi Egyetemi Napok megnyitóján Veress Károly kolozsvári egyetemi professzor, a Bolyai Társaság elnöke. A háromnapos rendezvénysorozat első napján a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem megalakulásának hatvanadik évfordulójára emlékezve Bolyai-emlékkonferenciát rendeztek, Veress Károly a Bolyai Társaság tevékenységét és terveit ismertette. „Hiányzik az egységes magyar nyelvű felsőoktatás létrehozására irányuló koncepció, és hiányzik az egységesen képviselt politikai akarat is” – vélte a professzor. „Tárgyalásokat kezdeményezünk az érintett politikai tényezőkkel arról, hogyan lehetne a Bolyai Társaság segítségével biztosítani a szakmai hátteret a hatékony, eredményes politikai döntések megszületésének érdekében” – magyarázta Veress. Az elnök szerint a társaságnak az egyetemépítés és oktatásmenedzsment irányában kell kifejtenie tevékenységét. Az intézmények finanszírozásával kapcsolatban kifejtette, nem elég a magyar vagy a román állam által biztosított pénzekre hagyatkozni, ezért vállalkozók finanszírozását is várják. „Egy másfél-kétmillió főt számláló társadalomban nem merülhet föl, hogy ne tudná pénzügyileg fenntartani a saját szervezeteit” – szögezte le Veress Károly. A professzor előadása után az érdekeltek megbeszélésre gyűltek össze, hogy egyeztessenek a Bolyai Társaság nagyváradi fiókszervezetének újjászervezéséről. /Balogh Levente: Egységes koncepció nélkül. = Krónika (Kolozsvár), nov. 25./ Vanek Ferenc a magyar kultúra megmaradásának jelentőségéről beszélt. Ez nem valósítható meg egyetemi rendszer nélkül. A Bolyai Társaság nagyváradi fiókszervezetét újraalakították, ideiglenes elnökének megválasztották Flóra Gábor szociológust, a PKE bölcsészettudományi karának dékánhelyettesét. /Tóth Hajnal: Megkezdődtek a jubileumi ünnepségek a PKE-en. = Reggeli Újság (Nagyvárad), nov. 25./

2007. szeptember 22.

Rendhagyó kötet jelent meg a térségben élő vagy innen elszármazott magyarok augusztusi világtalálkozójára időzítve: Bakk Miklós, Kovács József-Szilamér és Sylvester Zoltán: Háromszéki kutatók doktori disszertációi. Egyedi vállalkozás, mert a tudományos munkával foglalkozó értelmiségiek téziseit foglalja össze, ez a kiadvány rávillant arra a szellemi erőforrásra, amely a világ különböző pontjairól irányítható (lenne) Székelyföldre. A társadalom- és természettudományok, illetve a mérnöki szférában tevékenykedő huszonnégy szerző doktori dolgozataikat európai vagy amerikai egyetemeken védték meg. A társadalomtudományok terén publikáló tizenöt szerző: Bakk Miklós, Bodó Barna, Borcsa János, Flóra Gábor, Kerekes László, Kolumbán Vilmos József, Kovács Gergely, Márton Albert, Nagy Attila, Pál Judit, Pozsony Ferenc, Salat-Zakariás Erzsébet, Székely Zsolt, Tóth Zsombor, Zsigmond Győző. A természet- és mérnöki tudományok fejezetében kilenc szakmunka olvasható Ambrus Zoltán, Balázsi Gábor, Bende Attila, Csiki Zoltán, Jancsó Árpád, Kovács József-Szilamér, Sylvester Zoltán, Szőcs Géza és Urák István. Előbbiek között egyaránt vannak Erdélyben vagy Bukarestben dolgozók és külföldön élők. Ennek a könyvnek az ötletgazdája, mindenese Kovács József-Szilamér, jelenleg Medgyesen élő, ott dolgozó geológus, aki szerint a kiadvány egy nagyszabású elképzelés első, kezdeti lépése, egy tégla az egyelőre nem létező székelyföldi egyetem falában. /Mózes László: Kutatói erőforrások térképe. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 22./

2008. szeptember 3.

Horváth Gizella személyében új rektora van a nagyváradi székhelyű Partiumi Keresztény Egyetemnek (PKE). A bölcsésztudományi kar volt dékánja mellett Flóra Gábor, a kar dékán-helyettese vállalta a megmérettetést, a szenátus azonban 11–8 arányban Horváth Gizellának szavazott bizalmat, tájékoztatott Mostis Gergő, a PKE szóvivője. Az új rektor fő célkitűzése az egyetem akkreditálása, a másik fő célkitűzése, hogy az intézmény eleget tegyen a Sapientia Egyetemmel és a PKE-vel szemben támasztott elvárásoknak. Az egyetemeket támogató magyar kormány elvárása ugyanis az, hogy a két felsőoktatási intézmény a fenntartási költségek öt százalékát saját forrásokból teremtse elő. – A leköszönő rektor, Geréb Zsolt legfőbb érdeme, hogy elindította az egyetem állami akkreditációját. /F. N. L., P. M. : Új rektora van a PKE-nak. = Krónika (Kolozsvár), szept. 3./ Dr. Geréb Zsoltot, akinek idén járt le a mandátuma, annak idején a fenntartó Pro Universitate Partium Alapítvány nevezte ki. A Duna Televíziót még aznap, szeptember 1-jén tájékoztatták a nyilvánosság kizárásával lezajlott eseményről, a Reggeli Újságot csak szeptember 2-án. Horváth Gizella elmondta, minden erejüket az intézményi akkreditáció megszerzésére összpontosítják. A szakmai jóváhagyást megkapta az egyetem 2004-ben, azóta politikai síkon van az ügy, a román képviselőház tanügyi bizottságának kell döntenie. A szakbizottság Bukarestben nem ült össze egy év óta. A szakok közül a szociális munka, a német nyelv és irodalom, a református didaktikai teológia és a filozófia már akkreditálva van, a menedzsment szaknak pedig már elkészült az akkreditációs dossziéja, hamarosan kész lesz az angol nyelv és irodalom szaknak, valamint a zeneinek is. /L. N. : Rektorválasztás volt a PKE-n. = Reggeli Újság (Nagyvárad), szept. 3./

2009. július 13.

A Partiumi Keresztény Egyetem társadalomtudományi tanszéke ősztől mesteri képzést indít. Az európai szociálpolitikák elnevezést viselő szakról Flóra Gábor egyetemi professzor, a PKE bölcsészettudományi karának dékánja adott tájékoztatást. A mesteri szakon nyújtandó képzés a foglalkozások széles spektrumát nyitja meg. A PKE tanárai mellett a Debreceni Egyetem és a Nagyváradi Állami Egyetem oktatói is tanítanak majd. /Tóth Hajnal: Mesterképzés a PKE-n. = Reggeli Újság (Nagyvárad), júl. 13./


lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-139




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998