udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 154 találat lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-150 | 151-154
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Flóra Gábor

2004. szeptember 29.

Márton Árpád képviselőtársaival, Kelemen Hunorral és Garda Dezsővel közösen nyújtotta be a levéltárakra vonatkozó törvénytervezetet. Végül a Nagy-Románia Párt nyomására visszautasították a tervezetet, így a levéltári törvény változtatásaira várni kell. Az állam kezében kívánja tartani továbbra is a levéltárak felügyeletét, számukra a hozzáférhetőség kevésbé fontos. A három RMDSZ-es honatya arra törekedett, hogy a levéltárakban lévő okmányok, dokumentumok elérhetőek, tanulmányozhatóak legyenek. A kormány tervezete átsiklik e fontos kérdések felett, és úgy rendelkezik, hogy az egyházi levéltárakban őrzött dokumentumok végül is át kell hogy kerüljenek az állami levéltárakba. A levéltárosok képzésének át kellene kerülnie a civil szférába, hiszen jelenleg a képzés a rendőrakadémia keretében történik. /Flóra Gábor: Szövegében „új”, szellemében régi. Késik az új levéltári törvény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./

2004. november 15.

Nov. 13-án Sepsiszentgyörgyön felavatták a volt munkaszolgálatos katonák emlékművét. A kőlap alakú emlékmű, szikláiba behatolni készülő ásó és csákány nyelét behálózó szögesdrót – Nagy Ödön munkája – jelzi a kényszer-munkatáborba sínylődő munkaszolgálatos katonák megpróbáltatásait. Buzogány Dénes, a Volt Munkaszolgálatos Katonák Szövetségének elnöke, illetve Bartos Sándor, a háromszéki alelnök köszönetüket fejezték ki az RMDSZ parlamenti frakciójának, kiemelten Németh Csaba szenátornak, aki éveken át Sógor Csaba hargitai szenátorral közösen küzdött azért, hogy a parlament törvényt fogadjon el a meghurcolt – igen gyakran megalázott – katonák erkölcsi és anyagi támogatásáért. Sepsiszentgyörgy az ország második olyan városa – Csíkszereda után – ahol emlékmű örökíti meg a kényszermunka-szolgálatos katonák áldozatvállalásait. /(Flóra Gábor): Munkaszolgálatos katonákra emlékeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./

2004. november 23.

Az országban alighanem egyedülálló agrárképzést működtet Illyefalva alapítványa, immár tizennegyedik alkalommal hirdetve meg oktatási gazdatoborzóját. A LAM Alapítvány az elmúlt időszakban közel ötszáz falusi fiatalnak nyújtott képzést, közülük sokan azóta sikeres farmerek. A képzés 5 hét elméleti és 7 hét gyakorlati oktatást jelent, a sikeresen vizsgázók 4–6 hónapos gyakorlaton vehetnek részt Svájcban, illetve Németországban. /Flóra Gábor: Illyefalvi gazdahívogató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./

2004. november 25.

Kökösdön háromszéki RMDSZ képviselői a megye bejáratánál lévő kis székely kapura kifüggesztették Székelyföld jelképes tábláját. A rendezvény befejezése után alig félórával a rendőrök levették, és „bűnjelként” elszállították a táblát. A kialakult helyzet értékelésére sajtóértekezletre hívták a háromszéki vezetők a médiák képviselőit. Márton Árpád képviselő és Puskás Bálint szenátor a rendőrségi önkényre hívták fel a figyelmet. – A tábla állni fog! – ígérték az RMDSZ választottjai, az új parlamentben következetesen azon fognak munkálkodni, hogy a most még szimbolikus jellegű tábla, valós tartalmat nyerve régió jelzőként hírnöke legyen a tájnak. Nem elszigetelt incidensről van szó, jegyzete meg Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester, a területi RMDSZ elnöke, ezt bizonyítja, hogy ugyanazon a napon Lósy Schmidt Ede, a magyar Műszaki Múzeum alapítójának sepsiszentgyörgyi szülőházán a háromnyelvű emléktábla elhelyezését, az épületben működő tanintézmény igazgatónője, Rodica Parvan meggátolta, annak ellenére, hogy előzőleg megszerezték a jóváhagyás. Albert Álmos elmondta, hogy reggel kiszúrva találta személygépkocsija gumiabroncsát. /(Flóra Gábor): A tábla állni fog! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./

2004. november 29.

Kovászna megye talán az ország legmagasabb burgonyahozamát takarította be, a 445 ezer tonnából úgyszólván az ország minden részébe szállítottak kisebb-nagyobb tételeket, de még mindig sok vár vevőre. Egyelőre még nem alakult ki az értékesítési hálózat. /Flóra Gábor: Háromszéki burgonyautak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

2004. december 18.

Lósi Schmidt Ede technikatörténész, a budapesti Műszaki Múzeumot alapító igazgatójának sepsiszentgyörgyi szülőházának falán eredetileg november 23-án – az erdélyi magyar tudomány napján – kellett volna a márványemléktáblát elhelyezni. Az avatást akkor is Rodica Parvan, az iskola igazgatója diákok közreműködésével megakadályozta. A neves technikatörténész szülőházában jelenleg egy román iskola bentlakása működik. Időközben a táblaavatásról két alkalommal is tárgyalt a városi tanács. December 15-én történt az emléktábla elhelyezésére. Az avatóünnepség minősíthetetlen incidensbe torkolódott, a felbujtatott diákok hangos kiabálása lehetetlenné tette az avató beszédek elhangzását, a nagy számú kivezényelt rendőr sem tudta a nacionalista színezetű tüntetést meggátolni. A tájékozatlan diákok „magyarosítás" elleni szövegeket skandáltak. Albert Álmos polgármester kijelentette, hogy rendőrségi feljelentést tesz felbujtással történt, bejelentetlen tüntetés okán. /(Flóra Gábor): Táblaavatás incidenssel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

2005. január 17.

Sepsiszentgyörgyön tartott hétvégi sajtóértekezletén Márton Árpád képviselő sikeresnek minősítette, hogy az RMDSZ törekvéseinek sok eleme fellelhető a Tariceanu-kabinet cselekvési programjában. Érvényes ez az autonómia kiterjesztésére is, amelynek három eleme a helyi közigazgatási, a kulturális autonómia, illetve a gazdasági régiók újraszabályozása tételesen is szerepel a kormány programjában. A területi autonómia nem került be a kormány programjába, de az egymásra épülő autonómiamodellek elvezetnek a közösségi önkormányzás érvényre juttatásához. /(Flóra Gábor): Fogódzók a nemzeti önazonosságunk megéléséhez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./

2005. március 15.

Kézdimartonfalva iskolásai a református templomkertben lévő ’48/’49-es kopjafánál koszorúztak, Kézdialmáson az általános iskolában tartott ünnepi műsor keretében idézték fel a történelmi pillanatokat. A kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző és az Apor Péter Iskolaközpont tanulói a Nyergestetőn felállított emlékműnél helyezték el koszorúikat. A debreceni Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző főiskola diákjai kopjafát állítottak Nyergestetőn, majd a bélafalvi Tuzson János Hagyományőrző Társaság a szegedi hagyományőrzőkkel közösen koszorúzott. Március indusán Székelytamásfalván felavatják a turulmadaras emlékművet, Cófalván a községi RMDSZ kopjafát állít a szabadságharcban elesettek emlékére. /(Flóra Gábor): Turulmadár Székelytamásfalván. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./

2005. március 25.

Háromhetes szünet után újból az asztal köré ülnek a háromszéki RMDSZ, illetve a kormányban részt vevő politikai alakulatok Kovászna megyei képviselői. Időközben Bukarestben járt a Demokrata Párt megyei elnöke, akárcsak a liberális alakulat megbízott vezetője, ahonnan hazaérkezve „kész forgatókönyv” létezéséről beszéltek. Albert Álmos vitatja az 50–50%-os tisztséglebontás helyességét, az RMDSZ-nek minimálisan 60%-os képviseleti arányt kell szorgalmaznia. /(Flóra Gábor): Arányos jelenlétet akarnak a vezetői posztokon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./

2005. március 29.

Március 25-én tartott sepsiszentgyörgyi sajtóértekezletén Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője kitért az érdekvédelmi szervezet által kidolgozott kisebbségi törvénytervezet kapcsán benyújtott javaslatokra is. Több mint hatvan beadványban fejtették ki véleményüket civil szervezetek, az SZNT elnöke és egyes tagszervezetei, oktatásban dolgozók, RMDSZ-tagok. A javaslat-benyújtási határidő ugyan lejárt, de továbbra is elfogadnak észrevételeket. A tervezetet március 30-án tárgyalják meg Bukarestben a kisebbségi szervezetek vezetőivel, törvényhozóival. /(Flóra Gábor): Márton Árpád a kisebbségi törvényről.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./

2005. április 5.

Winkler Gyula kereskedelmi miniszter Sepsiszentgyörgyre látogatott. A tárcavezető az ASIMCOV egyesületbe tömörült kis és közepes vállalkozókkal folytatott véleménycserét. Jelen volt Liviu Radu államtitkár is, aki úgy értékelte, hogy valóban reális igény lenne a fejlesztési régiók újragondolására, de jelezte, hogy az előző kormány kötelességvállalása, miszerint 2007-ig, sőt további időszak alatt nem változtatnak a régiós beosztásokon, megnehezíti a döntést. /Flóra Gábor: Miniszteri vizit Háromszéken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./

2005. április 28.

Háromszéken a baróti bányászok tüntettek, követelésük a folyamatos munkát lehetővé tevő épületek, eszközök megőrzésére irányult. A sepsiszentgyörgyi autóvillamossági alkatrészeket és villanymotorokat gyártó vállalatnál, a IAME Group Rt.-nél is tiltakozó akciókat jelentettek be. A tömeges elbocsátások után a megmaradt munkások közel kétharmada ugyanis nem kapta meg az április 12-én esedékes fizetését. A megye néhány más gazdasági egységében ezzel egy időben kilátásba helyezett elbocsátások az övezetben példátlan méretű munkanélküliséget teremtenek. /Flóra Gábor: Megugrik a munkanélküliség Háromszéken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./

2005. május 28.

Jó ideje gondot okoz nem egy háromszéki település életében a migráció. A „vándorlásban” a romák járnak élen. Évek óta megfigyelhető az „érkező” népesség illegális helyfoglalása is. Bölön, Nagyajta, Hídvég, Előpatak, de Magyarhermány is – hogy csak néhány példát említsünk – a számottevően megugrott migráció gondjával küzd, mely váratlan problémák elé állítja a helyi tanácsokat, a szociális segély biztosításában is. Az utóbbi években akár ezres számokban is kifejezhető lakosságmozgás tapasztalható. A Háromszékkel szomszédos Brassó megyei települések egyike-másika az övezet elhagyására ösztönözte az ott élő romákat. Az Olt szabályozása révén keletkezett „senki földjén” egy új település is létrejött ilyen beköltözőkkel. Személyi igazolványuk nincs, vagy ha van, semmiképpen sem jelez háromszéki otthont, de ők itt élnek. Számuk rohamosan növekszik, elkerülhetetlenné vált számbavételük. A rendőrség most próbál tiszta képet nyerni. A Kovászna Megyei Tanács tervet dolgozott ki lakássorok felépítésére a romák számára. A roma lakásépítés problémája fölvetődött Borbély László szaktárcavezető háromszéki látogatása során is. A minisztérium megpróbál segítséget nyújtani, de azt is igényli, hogy az érintett települések saját erőforrásokat is igénybe véve, közösen összefogva próbáljanak megoldást találni. /(Flóra Gábor): Nagy számban érkeznek Háromszékre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./

2005. július 7.

Háromszék önkormányzata Árkos hajdani országos hírnevű agronómusházának átminősítéséről döntött: modernizálással európai színvonalú konferenciaközpont létesül, azzal a céllal, hogy európai tanulmányi és fejlesztési megyei képzőközpont segítse a kis- és középvállalkozókat, a civil szervezeteket a csatlakozásra való felkészülésben. A megye költségvetéséből e célra kiszorított ötmilliárd régi lejt öt magyarországi testvérmegye három-három millió forintos adománnyal egészíti ki. A még hiányzó tételt a remények szerint a magyar kormány fedezi. /Flóra Gábor: Árkos új szerepkörben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./

2005. július 26.

Háromszék önkormányzata hétvégi összejövetelén egy társulás tető alá hozásával próbált megoldást találni. Tizennyolc Sepsiszentgyörgy környéki és erdővidéki település önkormányzata társult, hogy a tájegység talán legnagyobb infrastukturális beruházásának a lehetőségeit körvonalazza. A kivitelezéshez számítások szerint ötvenmillió eurós befektetésre lenne szükség, ami a vízellátó-hálózat gerincének kiépítésén túl magában foglalná a kanalizálás, a derítőállomás kiépítését is. Az ilyen kezdeményezéseket korábban sorozatosan elgáncsolta a megye akkori prefektusa. El kell nyerni az uniós előcsatlakozási támogatásban szereplő ISPA-program támogatását is. /Flóra Gábor: Vállalkozó Háromszék. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./

2005. november 25.

Bolyai-emlékkonferenciát tartottak a Partiumi Keresztény Egyetem /PKE/ 15. születésnapján. – Nem konkurenciát, hanem alternatívát jelent a romániai magyar felsőoktatási struktúrában a Partiumi Keresztény Egyetem – jelentette ki november 24-én Nagyváradon, a Partiumi Egyetemi Napok megnyitóján Veress Károly kolozsvári egyetemi professzor, a Bolyai Társaság elnöke. A háromnapos rendezvénysorozat első napján a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem megalakulásának hatvanadik évfordulójára emlékezve Bolyai-emlékkonferenciát rendeztek, Veress Károly a Bolyai Társaság tevékenységét és terveit ismertette. „Hiányzik az egységes magyar nyelvű felsőoktatás létrehozására irányuló koncepció, és hiányzik az egységesen képviselt politikai akarat is” – vélte a professzor. „Tárgyalásokat kezdeményezünk az érintett politikai tényezőkkel arról, hogyan lehetne a Bolyai Társaság segítségével biztosítani a szakmai hátteret a hatékony, eredményes politikai döntések megszületésének érdekében” – magyarázta Veress. Az elnök szerint a társaságnak az egyetemépítés és oktatásmenedzsment irányában kell kifejtenie tevékenységét. Az intézmények finanszírozásával kapcsolatban kifejtette, nem elég a magyar vagy a román állam által biztosított pénzekre hagyatkozni, ezért vállalkozók finanszírozását is várják. „Egy másfél-kétmillió főt számláló társadalomban nem merülhet föl, hogy ne tudná pénzügyileg fenntartani a saját szervezeteit” – szögezte le Veress Károly. A professzor előadása után az érdekeltek megbeszélésre gyűltek össze, hogy egyeztessenek a Bolyai Társaság nagyváradi fiókszervezetének újjászervezéséről. /Balogh Levente: Egységes koncepció nélkül. = Krónika (Kolozsvár), nov. 25./ Vanek Ferenc a magyar kultúra megmaradásának jelentőségéről beszélt. Ez nem valósítható meg egyetemi rendszer nélkül. A Bolyai Társaság nagyváradi fiókszervezetét újraalakították, ideiglenes elnökének megválasztották Flóra Gábor szociológust, a PKE bölcsészettudományi karának dékánhelyettesét. /Tóth Hajnal: Megkezdődtek a jubileumi ünnepségek a PKE-en. = Reggeli Újság (Nagyvárad), nov. 25./

2007. szeptember 22.

Rendhagyó kötet jelent meg a térségben élő vagy innen elszármazott magyarok augusztusi világtalálkozójára időzítve: Bakk Miklós, Kovács József-Szilamér és Sylvester Zoltán: Háromszéki kutatók doktori disszertációi. Egyedi vállalkozás, mert a tudományos munkával foglalkozó értelmiségiek téziseit foglalja össze, ez a kiadvány rávillant arra a szellemi erőforrásra, amely a világ különböző pontjairól irányítható (lenne) Székelyföldre. A társadalom- és természettudományok, illetve a mérnöki szférában tevékenykedő huszonnégy szerző doktori dolgozataikat európai vagy amerikai egyetemeken védték meg. A társadalomtudományok terén publikáló tizenöt szerző: Bakk Miklós, Bodó Barna, Borcsa János, Flóra Gábor, Kerekes László, Kolumbán Vilmos József, Kovács Gergely, Márton Albert, Nagy Attila, Pál Judit, Pozsony Ferenc, Salat-Zakariás Erzsébet, Székely Zsolt, Tóth Zsombor, Zsigmond Győző. A természet- és mérnöki tudományok fejezetében kilenc szakmunka olvasható Ambrus Zoltán, Balázsi Gábor, Bende Attila, Csiki Zoltán, Jancsó Árpád, Kovács József-Szilamér, Sylvester Zoltán, Szőcs Géza és Urák István. Előbbiek között egyaránt vannak Erdélyben vagy Bukarestben dolgozók és külföldön élők. Ennek a könyvnek az ötletgazdája, mindenese Kovács József-Szilamér, jelenleg Medgyesen élő, ott dolgozó geológus, aki szerint a kiadvány egy nagyszabású elképzelés első, kezdeti lépése, egy tégla az egyelőre nem létező székelyföldi egyetem falában. /Mózes László: Kutatói erőforrások térképe. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 22./

2008. szeptember 3.

Horváth Gizella személyében új rektora van a nagyváradi székhelyű Partiumi Keresztény Egyetemnek (PKE). A bölcsésztudományi kar volt dékánja mellett Flóra Gábor, a kar dékán-helyettese vállalta a megmérettetést, a szenátus azonban 11–8 arányban Horváth Gizellának szavazott bizalmat, tájékoztatott Mostis Gergő, a PKE szóvivője. Az új rektor fő célkitűzése az egyetem akkreditálása, a másik fő célkitűzése, hogy az intézmény eleget tegyen a Sapientia Egyetemmel és a PKE-vel szemben támasztott elvárásoknak. Az egyetemeket támogató magyar kormány elvárása ugyanis az, hogy a két felsőoktatási intézmény a fenntartási költségek öt százalékát saját forrásokból teremtse elő. – A leköszönő rektor, Geréb Zsolt legfőbb érdeme, hogy elindította az egyetem állami akkreditációját. /F. N. L., P. M. : Új rektora van a PKE-nak. = Krónika (Kolozsvár), szept. 3./ Dr. Geréb Zsoltot, akinek idén járt le a mandátuma, annak idején a fenntartó Pro Universitate Partium Alapítvány nevezte ki. A Duna Televíziót még aznap, szeptember 1-jén tájékoztatták a nyilvánosság kizárásával lezajlott eseményről, a Reggeli Újságot csak szeptember 2-án. Horváth Gizella elmondta, minden erejüket az intézményi akkreditáció megszerzésére összpontosítják. A szakmai jóváhagyást megkapta az egyetem 2004-ben, azóta politikai síkon van az ügy, a román képviselőház tanügyi bizottságának kell döntenie. A szakbizottság Bukarestben nem ült össze egy év óta. A szakok közül a szociális munka, a német nyelv és irodalom, a református didaktikai teológia és a filozófia már akkreditálva van, a menedzsment szaknak pedig már elkészült az akkreditációs dossziéja, hamarosan kész lesz az angol nyelv és irodalom szaknak, valamint a zeneinek is. /L. N. : Rektorválasztás volt a PKE-n. = Reggeli Újság (Nagyvárad), szept. 3./

2009. július 13.

A Partiumi Keresztény Egyetem társadalomtudományi tanszéke ősztől mesteri képzést indít. Az európai szociálpolitikák elnevezést viselő szakról Flóra Gábor egyetemi professzor, a PKE bölcsészettudományi karának dékánja adott tájékoztatást. A mesteri szakon nyújtandó képzés a foglalkozások széles spektrumát nyitja meg. A PKE tanárai mellett a Debreceni Egyetem és a Nagyváradi Állami Egyetem oktatói is tanítanak majd. /Tóth Hajnal: Mesterképzés a PKE-n. = Reggeli Újság (Nagyvárad), júl. 13./

2010. június 24.

Az akkreditált PKE első oklevele és egyéb újdonságok
Csütörtök délelőtt, a sajtó jelenlétében osztotta ki a Partiumi Keresztény Egyetem – mint Románia első, akkreditált magyar nyelvű magánegyeteme – a saját kiadású, miniszteri fejléccel ellátott első egyetemi oklevelét.
A Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) tavalyelőtti akkreditációjának köszönhetően tavaly a 194 végzős közül 104 már Nagyváradon államvizsgázhatott, a tanintézet vizsgabizottsága előtt. Ez az első olyan generáció, mely Románia első akkreditált magyar tannyelvű egyeteme által kibocsájtott, miniszteri fejléccel ellátott oklevelében részesülhet. Csütörtökön a sajtó jelenlétében nyújtotta át János-Szatmári Szabolcs, az intézet rektora az első ilyen oklevelet az egyetem egyik szociális munka szakán végzett hallgatójának. De nem ez volt az egyetlen témája a sajtótájékoztatónak, ugyanis az egyetem rektora, kancellárja és rektor-helyettese egyúttal az új alap– és mesteri szakokról, az akkreditáció további folyamatáról és a közelgő felvételikről is beszámolt. Dr. János-Szatmári Szabolcs bejelentette: két új szak indul a következő tanévtől a Partiumi Keresztény Egyetemen.
Indul a magyar szak
Már a tavaly megkapták a magyar nyelv és irodalom szak nappali tagozatos alapképzésére a működési engedélyt, azonban egy évre még szükség volt a képzés előkészítésére, a vendégoktatókkal való tárgyalásra. A szakra 8 tandíjmentes és 27 tandíjas helyet hirdetnek meg és a jelentkezők a tanárképzési és alkalmazott nyelvi modul közül választhatnak. Dr. Flóra Gábor kancellár, a Bölcsészettudományi Kar dékánja, a Társadalmi marginalitás és inklúzió elnevezésű magiszteri képzést mutatta be, mely a Társadalomtudományi Tanszék szervezésében valósul meg. Célja a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkóztatását elősegítő programok megtervezésében és irányításában járatos szakemberek képzése. A kancellár kiemelte: a sok éves küzdelem és egyetemépítés eredményeképpen az akkreditált egyetem immár hat véglegesen akkreditált szakkal rendelkezik (Református didaktikai teológia; Filozófia; Német nyelv és irodalom; Angol nyelv és irodalom; Szociális munka; Menedzsment) és további öt szak akkreditálása várhatóan még az idén megtörténik (Angol-román nyelv és irodalom; Szociológia; Kereskedelmi, turisztikai és szolgáltatási egységek gazdaságtana; Zenepedagógia valamint Képzőművészet).
Magiszteri képzés
Dr. Horváth Gizella a többi magiszteri képzés sikerességéről számolt be. Megtudhattuk, hogy a Filozófia Tanszék két akkreditált nappali tagozatos magiszteri képzést is indított a tavaly: Filozófia és művészet a nyilvános térben (közösen a képzőművészeti és zeneművészeti tanszékekkel), valamint Kortárs politikai filozófia név alatt. A német és az angol tanszékek magiszteri képzése a Többnyelvűség és multikulturalitás, a Társadalomtudomány Tanszéké pedig a már említett új szak mellett az Európai szociálpolitikák. A beiratkozásról, felvételiről és a tantervről az egyetem honlapján (www.partium.ro/mesteri) lehet tájékozódni. A PKE rektora közölte: olyan mesterképzőkről van szó, ahol a tanárok meg is tartják az óráikat, még akkor is, ha az illető óra szombat este nyolctól van. A tanmenet összeállításában figyelembe vették azt is, hogy a legtöbb mesteri tagozatos hallgató munkahellyel rendelkezik, ezért az órákat hétvégenként tartják.
Épülő partneri kapcsolatok
A Partiumi Keresztény Egyetemen tartott csütörtöki sajtótájékoztatón többek között arról is szó esett: amióta megkapta az akkreditációt, számos lehetőség nyílt meg a felsőoktatási intézmény előtt. Egyike a lehetőségeknek az európai uniós pályázatokon, vagy a különböző mobilitási programokon való részvétel. Amint arról nálunk is olvashattak, a PKE hét pályázatot is megnyert a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 (HURO) keretében. A pályázatok gyakorlatba ültetésében a debreceni és szegedi egyetemek mellett civil szervezetek és önkormányzatok is partnerek voltak.
Erasmus program
Dr. János-Szatmári Szabolcs rektor örömmel közölte: szinte nincs olyan magyarországi felsőoktatási intézet mellyel ne írtak volna alá együttműködési szerződést az Erasmus programra. Így a PKE akár alap-, akár mesteri képzésben részesülő hallgatói számára lehetőség nyílt az Erasmus programmal, minimum 300 Euro értékű ösztöndíjjal Magyarországon tanulni. Megkezdődtek a tárgyalások egy bécsi és egy hollandiai egyetemmel is. Helyi szintén is stratégiai partnerséget alakítottak ki úgy az Állami Egyetemmel (éppen tegnap írták alá az együttműködési szerződést Cornel Antal rektorral), mint az Emanuel Baptista Egyetemmel. Dr. Flóra Gábor, az egyetem kancellárja kifejtette: a Helyi Közszállítási Vállalattal (OTL) is partneri viszonyt ápolnak, hiszen a vállalat a közszállítás minőségi elemzése céljából egy kutatást rendelt meg a Társadalomtudományi Tanszéktől. Ez azt igazolja, hogy megbíznak a PKE oktatási minőségében és a hallgatók által végzett munkában.
Tervek
A tervek tekintetében elhangzott, hogy a közeljövőben egy kutató központ létrehozását vették célba, mely lehetővé tenné a határon átívelő tudományos tevékenység hatékonyságának növelését. Várhatóan június-júliusban bírálják el a tanári továbbképző központ tervét is. A távlati célok között szerepel másik négy alapképzés indítása: tanítóképző (melynek nagy hagyománya Nagyváradon, és a rektor meglátása szerint ideje ezt a hagyományt feleleveníteni), gazdasági informatika, kulturális mediátor és vallástudományi szak. Emellett folyamatban van a Vállalkozások fejlesztésének menedzsmentje elnevezésű magiszteri képzés engedélyeztetése is.
Mészáros Tímea
erdon.ro

2010. június 25.

Terebélyesedik és fejlődik a PKE
Új szakokról és projektekről, eredményekről, tervekről, az akkreditálási folyamat helyzetéről, előmeneteléről számolt be tegnap sajtótájékoztatón a Partiumi Keresztény Egyetem vezetősége.
Történelmi pillanat következett be a Partiumi Keresztény Egyetem életében, jelentette ki János-Szatmári Szabolcs rektor, ugyanis tegnap délelőtt a sajtó munkatársainak jelenlétében adta át a rektori hivatal üléstermében az univerzitás első, a tanügyminisztérium fejlécével ellátott diplomáját a szociálismunka szakot végzett Lőrincz Matildnak. A PKE-n tavaly szerveztek először államvizsgát az akkreditált szakokon.
Szó volt a következő tanévben induló magyar nyelv és irodalom alapszakról, amely tavaly megkapta a működési engedélyt. Az új alapszakon gyakorlati képzést is biztosítanak. A harmadik félévtől a hallgatók két irányba szakosodhatnak: lesz irodalom, média és kommunikáció, valamint alkalmazott magyar nyelv modul. Tavaly óta az egyetemi könyvtár irodalmi részlegét is megfelelőképpen fejlesztették.
A rektor arról is szólt: jelenleg hét fontos pályázattal foglalkoznak. A Debreceni Egyetem és a Szegedi Egyetem a legjelentősebb partnerük ezekben a projektekben. Megkötötték továbbá az első Erasmus-szerződést. Kilencven helyük van a különféle programokban való részvételre. Az első fázisban főleg Magyarország lesz lefedve, ottani felsőoktatási intézetekkel kooperálnak. Minden szakról jelentkezhetnek diákok az Erasmus-programban való részvételre, 300-570 euró közötti havi ösztöndíjat tudnak biztosítani. Mindenki, aki a PKE-re jelentkezik, akár alapszakra, akár mesterire, legalább egy félévig külföldön tanulhat. „Nagy hiányosságot pótoltunk ezzel” – jegyezte meg a rektor.
A Bécsi Egyetemmel is tárgyalnak, októberben pedig ugyancsak Erasmus-ügyben Hollandiába utazik János-Szatmári.
Flóra Gábor egyetemi kancellár elsorolta: az univerzitás hat alapszaka végleges akkreditációval rendelkezik, további négy pedig az akkreditálás küszöbén van. Tavaly a mesteri képzést is sikerült elindítani. Felbuzdulva a tavalyi érdeklődésen, lelkesedésen a társadalomtudományi tanszék kezdeményezésére az idén egy új magiszteri képzést is indítanak: a szociális marginalitás és inklúzió (magyarul társadalmi leszakadtság és felzárkóztatás) szakot, amelyre külföldi diákok jelentkezését is várják. Terveik között szerepel továbbá egy regionális kutatóközpont beindítása.
A rektor hozzáfűzte: a mesteri szakokon nem formális képzést nyújtanak, az elmúlt tanévben minden órát megtartottak. Azt is bejelentette: szerdán együttműködési megállapodást kötöttek a Nagyváradi Egyetemmel. A jövő évben pedig további új alapszakokat (gazdasági informatika, kulturális mediátor, vallástudomány) hoznának létre. Egy tanári továbbképző központ létesítéséről szóló dossziéjuk is elbírálás alatt van.
Alapszakra július 12-21. között lehet jelentkezni, a felvételi július 22-23. között zajlik. Mesteri képzésre július 1-jétől várják a jelentkezőket. A társadalomtudományi tanszék július 9-én ejti meg a felvételi interjút, a többi mesteri szakon július 17-én lesz meghallgatás, tájékoztatott Horváth Gizella rektorhelyettes. Ha őszig megérkezik az engedély, a kis- és középvállalatok menedzsmentje elnevezésű mesteri szakot is elindítják.
Tóth Hajnal
Reggeli Újság (Nagyvárad)

2010. június 25.

Bővülő egyetemi kínálat
Új szakokkal és önállóbb karokkal várják a magyar diákokat az új tanévben az erdélyi magyar magánegyetemek, illetve az állami felsőoktatási intézmények magyar tagozatai. A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE) magyar nyelv és irodalom indul, míg a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) kolozsvári karán a 2010/2011-es tanévtől beindul a jogászképzés.
A csíkszeredai karon öt új szakkal várják a diákokat, és Marosvásárhelyen is új szak indul egészségügyi szolgáltatások és politikák néven. A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozata az új tanévben megerősödve várja a gólyákat, miután sikerült külön is akkreditáltatni az egyetem magyar szakait.
Saját oklevél a PKE-n
A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE) új alapszak és mesterképzés indul, a felsőoktatási intézményben csütörtökön átadták az első saját diplomát egy szociális munkás szakot végzett hallgatónak. János-Szatmári Szabolcs rektor történelminek nevezte a minisztériumi fejléccel ellátott, a PKE kiállította diploma átadásának pillanatát. Az egyetem szakai közül tavaly óta hatot ismertek el hivatalosan, és további öt minisztériumi hitelesítése folyamatban van.
Mint arról beszámoltunk, a PKE megkapta az engedélyt a magyar nyelv és irodalom szak beindítására, s idén már erre a fakultásra is meghirdették a felvételit – tájékoztatott a rektor. Az új alapszak mellett a meglévő négy mellé egy ötödik mesteri kurzus is indul, amelyet a Társadalomtudomány Tanszék szervez Szociális marginalitás és inklúzió címmel. János-Szatmári Szabolcs úgy fogalmazott: a PKE mesterképzéseivel árral szemben úszik, hisz az általános gyakorlattól eltérően minden órát megtartanak. A tavalyi évtől eltérően a 2010 őszén induló mesterképzésekre már július elsejétől be lehet iratkozni – közölte Horváth Gizella rektorhelyettes.
Flóra Gábor kancellár, a Bölcsészettudományi Kar dékánja elmondta: tervbe vették, hogy a Debreceni Egyetemmel és a váradi Emanuel Egyetemmel közösen regionális kutatóközpontot hoznak létre, erre a célra pályázatot nyújtottak be a Magyar–Román Határon Átnyúló Együttműködési Alaphoz. A PKE néhány napja a Nagyváradi Egyetemmel is együttműködési megállapodást írt alá, közös oktatási és tudományos projekteket, esetleg közös doktori képzést is indíthatnak – tudtuk meg. A PKE az új tanévtől az Erasmus hallgatói mobilitási programban is részt vesz. A diákok vagy mesterképzősök szinte bármelyik magyarországi egyetem ösztöndíjasai lehetnek, de folynak a tárgyalások egy bécsi és egy hollandiai egyetemmel is. Terveik között szerepel a tanítóképzés elindítása, gazdasági informatikai, kulturális mediátori, illetve vallástudományi szak alapítása is.
BBTE: önállósodó magyar tagozat
A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) befejeződött a magyar szakok – az alapszakok és a mesterképzés – önálló elismertetése, így függetlenebbé vált a magyar tagozat – közölte Magyari Tivadar rektorhelyettes. „Ez az önállóság jogbiztonságot jelent. Az önállóan akkreditált magyar szakok létezését most már törvény garantálja” – értékelte a Krónikának a kétéves akkreditációs folyamat végeredményét Magyari. Elmondta, korábban az volt az eljárás, hogy a többnyelvű egyetemeken román szakokat akkreditáltak, majd ezt kiterjesztették a más nyelvű képzésekre is. A következő tanévben először fordul elő, hogy valamennyi magyar szak rendelkezik önálló akkreditációval. Magyari kifejtette: ez elsősorban oktatásszervezésben jelent nagyobb önállóságot, a magyar szakok tanrendje ugyanis a jövőben eltérhet a román nyelvűekétől.
„Ez azért fontos, mert így a magyar tagozatnak nem kell tükröznie a román tagozat tanrendjét, hanem sajátos oktatási célokat követhet, áthelyezheti a hangsúlyokat, tekintettel tud lenni az erdélyi magyar közösség sajátos munkaerő-piaci érdekeire” – jelentette ki Magyari. A rektorhelyettes az előnyök közé sorolta azt is, hogy a magyar tagozat jobban fel tudja majd használni a magyar oktatók egyéni felkészültségét, és hatékonyabban tudják kamatoztatni a magyarországi vendégelőadók szaktudását is. Ezenkívül a különböző karokon működő magyar szakok könnyebben egyeztethetik a közös foglalkozásaikat, ez pedig javítja a képzés hatékonyságát, részletezte.
A BBTE-n a következő tanév beiskolázási adatai lényegében nem változtak. A kormány jóváhagyta a tavalyi keretet, sőt a mesterképzésen egyharmaddal nő is a helyek száma. A magyar tagozaton 1124 ingyenes és több ezer tandíjas helyet hirdetnek meg. Idén a magyar tagozat 71 szakot indít, a 2010/2011-es tanév újdonsága, hogy a szociológia karon új szak indul humán erőforrás néven.
Jogászképzés indul a Sapientián
Idén először indul jogi szak a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) kolozsvári karán, 15 tandíjmentes és 25 tandíj-hozzájárulásos hely várja a jelentkezőket. Emellett a régebbi szakokon is várják a felvételizőket. A filmművészet, fotóművészet, média szakon 12 tandíjmentes és 13 tandíjas helyet, a környezettudomány szak 13 tandíjmentes és 12 tandíjas helyet, míg a nemzetközi kapcsolatok, európai tanulmányok szakon 23 tandíjmentes és 17 tandíjköteles helyet hirdettek meg. A legnagyobb tandíjat, 450 eurót a jogi szakon kell fizetniük azoknak a diákoknak, akik nem jutnak be a tandíjmentes helyekre. A média szak éves tandíja 350 euró, míg a környezettudomány és az európai tanulmányok szakokon ugyanez 250 euróba kerül.
A Sapientia EMTE marosvásárhelyi karán idén az egészségügyi szolgáltatások és politikák szak számít újdonságnak – közölte lapunkkal Székely Gyula dékán. „Itt a képzés három évig tart, szociális gondozókat, járványtani szakembereket, az egészségügyi prevencióval foglalkozó asszisztenseket képzünk, 15 ingyenes és 35 tandíj-hozzájárulásos helyet hirdettünk meg” – részletezte. Mint mondta, a régi szakok is maradnak, a társadalmi kommunikáció és közkapcsolatok karon 15 ingyenes és 15 tandíj-hozzájárulásos hely van, a fordító, a tolmács szakon 50 tandíjköteles helyet, míg az informatika szakon 25-25 helyet hirdetnek meg. Emellett a négyéves képzést biztosító mechatronika (25-25), számítástechnika (20-20), távközlés (15-35), számítógépes művelettervezés és gyártásirányítás (15-30), illetve kertészmérnöki (20-10) szakon is várják a felvételizőket.
Öt új szak Csíkszeredában
A 2010/2011-es tanévtől öt új szakkal bővül a Sapientia EMTE csíkszeredai kara. A Gazdaság- és Humántudományok Kar keretében indul a marketing szak, a világ- és összehasonlító irodalom – angol nyelv és irodalom szak, illetve a statisztika és gazdasági előrejelzések elnevezésű szak. Emellett a Műszaki- és Társadalomtudományok Kara keretében az ipari biotechnológia, illetve a közélelmezési és agroturisztikai mérnök-menedzser szakra iratkozhatnak be a diákok. „Reméljük, bőven lesz jelentkező a mérnök-menedzser szakra, hiszen ezt a régió kérésére hirdettük meg” – fogalmazott a Krónikának Szép Sándor dékán. Mint mondta, idén 13 szakra hirdetnek felvételit, ebből már nyolc akkreditált. A helyek száma idén is korlátozott, minden szakon vannak tandíj-hozzájárulásos és tandíjmentes helyek. Előzőek esetében az évi költség 250 euró.
A csíkszeredai kar tanári gárdája egyébként két új tanárral és két docenssel bővült, emellett a következő tanévben is lesznek mind magyarországi, mind hazai vendégtanárok. A Sapientia csíkszeredai kara jövőtől fokozottan figyel majd azon diákjaira, akik az egyetemi oktatás ideje alatt dolgoznak, így párhuzamos csoportokat indítanának egy-egy tantárgyból, így biztosítva alternatív lehetőséget számukra az órákon való részvételre, mesélte a rektor.
Nincs változás a MOGYE-n és a színin
A Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) idén nincs változás, a szakok, a meghirdetett helyek száma is azonos a tavalyival – tudtuk meg Nagy Örs rektorhelyettestől. Orvosi, fogorvosi, gyógyszerészeti szakra, magyar nyelvű képzésre is lehet felvételizni, ezenkívül alapképzés zajlik a következő szakokon: általános orvosi asszisztens, bábaképző, fogtechnika, fogászati asszisztens, balneo-fizio-kinetoterápia és rehabilitáció, táplálkozástan és dietetika, fogtechnika, testnevelés és sport szak – ezek legtöbbjén román nyelven folyik az oktatás. Az alapképzés esetében 440 tandíjmentes, illetve 700 költségtérítéses hely áll a felvételizők rendelkezésére. A magyarul tanulni óhajtók számára a következő ingyenes helyeket tartják fenn: orvosi karon 134-et, bábaképző szakon 6-ot, orvosi aszszisztensi szakon 10-et, a fogorvosi, illetve gyógyszerészképző szakon 35-35 helyet.
A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen sincs változás, magyar nyelven a következő, hároméves képzést biztosító szakokra hirdetnek felvételit: színművészet szakon 5 ingyenes és 7 költségtérítéses hely van, és ugyanennyi helyet hirdettek meg a rendezői, mozgásművészeti, látványtervezői, illetve zeneművészeti-zenetanári szakon. A kétéves mesterképzés keretében 7/4 hely van a színművészet, 6/3 hely a rendezés művészete nevű diszciplína esetében, 7/3 hely a teatrológia, művelődésszervezés terén, valamint 10 költségtérítéses hely a Beszéd és nyelvezet az előadóművészetben című tárgyban. A hároméves nappali doktorképzésre színház szakon 5 ingyenes és 6 költségtérítéses hely van.
Máthé Éva, Forró Gyöngyvér, Kiss Előd-Gergely, Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár)

2010. október 25.

Újabb áttörést ért el a PKE
Nagyvárad – A magyar államfő látogatásáról, a frissen akkreditált tanárképző intézetről valamint egyéb tervekről és eredményekről esett szó a Partiumi Keresztény Egyetemen tartott hétfői sajtótájékoztatón.
A Partiumi Keresztény Egyetemet (PKE) érintő újdonságokról tájékoztatott hétfőn Dr. János-Szatmári Szabolcs rektor, Dr. Horváth Gizella rektorhelyettes valamint Dr. Flóra Gábor egyetemi kancellár. Schmitt Pál múlt heti látogatásával kapcsolatban elhangzott, hogy bár a román sajtó politikai töltettel számolt be a magyar államfő váradi útjáról és az egyetem jubileumi ünnepségéről, elsősorban az egyetem jövőképének vonatkozásában volt fontos az elnöki vizit. Az egyetemi hálózat kárpát-medencei terjeszkedéséről, és a PKE régióban betöltött szerepének erősítéséről tárgyaltak az államfővel, aki támogatásáról biztosította a felsőoktatási tanintézetet. Elnöki védnökségébe fogadta az új tanszéket ( a Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszéki Csoportot) és az ő jelenlétében írták alá a Sapientia képviselőivel az erdélyi felsőoktatási stratégia megalkotásáról szóló szándéknyilatkozatot. Az eddigiekben nem helyeztek hangsúlyt a regionális elosztásokat körvonalazó stratégiára, de az erdélyi magyar felsőoktatási intézményrendszer bővülésével nagy szükség mutatkozik ennek gyakorlati megvalósulására, hangsúlyozta Dr. János-Szatmári Szabolcs.
Új szakok indítása
Az akkreditációs tervekről Dr. Flóra Gábor beszélt, aki közölte, hogy a közeljövőben új szakok indítására van remény. Olyan interdiszciplináris alapszakokat indítanának, mint a Vallástudományok, a Kulturális mediátor, a Tanítóképző vagy a Gazdasági informatika szak. A tervek között szerepel a Közgazdaságtudományi Karon a Bank és Pénzügy, valamint mesterképzőn a Kis és Középvállalkozások szak indítása is. Még idén megkezdik az engedélyeztetési folyamatot, így remélhetőleg jövőre már elindulhatnak ezek a szakok. A kancellár közölte, hogy szeretnék a folytonosság elvét követni a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében zajló projektekkel kapcsolatosan. Az eddigi hét pályázat a végéhez közeledik, jelenleg három – egy felnőttképzési, egy turisztikai és egy interkulturális – HURO projekt zajlik.
Áttörés a pedagógusképzésben
A Romániai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Hatóság (ARACIS) a múlthéten jóváhagyta a Tanárképző Központ működését. Eddig kizárólag állami egyetemek monopóliuma volt a pedagógusképzés, a PKE az első mely magánegyetemként magyar nyelven biztosítja majd a tanárok képzését. Régi vágya valósul meg ezzel az áttöréssel az egyetemnek, hiszen eddig csak állami intézményekkel való együttműködés útján tudták biztosítani a hallgatók számára a pedagógiai modult. Dr. Horváth Gizella rektorhelyettes arra hívta fel a figyelmet, hogy a kisebbségi létben központi jelentősége van a minőségi oktatás biztosításának és erre az új magyar kormány is nagyobb figyelmet szentel. Az akkreditációs bizottság pozitívan viszonyult a központ létesítéséhez és megfelelőnek tartotta az intézet ellátottságát. A tanárképzés keretében elsősorban a gyakorlatra fektetnék a hangsúlyt, emellett a jelentkezők a módszertani felkészülés mikéntjét, továbbá neveléstudományi, lélektani ismereteket is elsajátíthatnának. Természetesen a képzés vizsgakötelezettséggel jár és óralátogatást feltételez, hangzott el. Mészáros Tímea, erdon.ro

2010. október 26.

Tanárképzés a PKE-n
Elnyerte az akkreditációt egy tanárképző központ alap- és mesteri szintű beindítására a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) – jelentették be tegnap. Horváth Gizella rektorhelyettes azt mondja, az egyetem a pedagógusok képzését a lehető legkomolyabban veszi, hiszen a kisebbségben élő magyarság számára az iskolai tanár szerepe kulcsfontosságú.
Jelenleg egyedül a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) működtet saját tanárképző központot magyar nyelven, a magánegyetemek közül a PKE lesz az első.
Legrégebbi és legfontosabb terveik között szerepelt az intézményen belüli tanárképzés megszervezése – szögezte le János-Szatmári Szabolcs, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora. A PKE-n ugyanis eddig csak úgy készülhettek tanári pályára a hallgatók, hogy más egyetemek oktatói tartották nekik az ehhez szükséges órákat, vizsgáztattak, illetve állították ki a bizonylatokat.
A saját pedagógusképzéssel azonban már az intézmény keretei között szerezhetnek ilyen képesítést – fontos adalék, hogy a múlt héten, Schmitt Pál magyar államfő jelenlétében aláírt egyezmény értelmében a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem hallgatói is ugyanolyan feltételek mellett vehetnek részt a képzésben, mint a PKE-sek.
Ezután minden szakon, ahol potenciális jövőbeni pedagógusok tanulnak, megszervezik a modult, mondta a rektorhelyettes. A diákok felvehetik az ehhez kapcsolódó tantárgyakat egyetemi éveik alatt, a szaktantárgyaikkal párhuzamosan, és átvehetik erről szóló bizonyítványukat a három év alapképzés után, vagy az egyetem elvégzését követően egyetlen tanévben, „sűrítve” is elvégezhetik a tanári képzést.
Megtudtuk: az akkreditációs bizottság, amelynek tagjai között a BBTE-nek, illetve a temesvári egyetemnek is szerepelt professzora, minden ponton tökéletesen megbízhatónak minősítette a PKE-t a központnak a beindítására.
Katolikus Akadémia a BBTE-n
A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Kara új programot indít a teológia iránt érdeklődők számára. A Katolikus Akadémia elnevezésű program a mai embert, a társadalmat foglalkoztató vallási kérdésekről szeretne a kereső, érdeklődő értelmiségiekhez szólni.
A program nyitott mindenki számára: bármely felekezetűek részt vehetnek az előadásokon és az azokat követő beszélgetésen. Az előadások színhelye a Római Katolikus Teológia Kar díszterme: Kolozsvár, Iuliu Maniu (Szentegyház u.) 5. II. emelet. A részvétel díjtalan.
A Katolikus Akadémia ünnepélyes megnyitóját október 28-án, csütörtökön 19 órától tartják. Az első előadást dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, biblikus tartja A szentírásfordítás nehézségei címmel.
János-Szatmári Szabolcs hangsúlyozta: az összes eddigi akkreditációs kérelmüket egybevetve ennek volt a legnagyobb a tétje, hiszen így Nagyvárad újra a magyar nyelvű pedagógusképzés egyik központja lehet.
Ez az elismerés ráadásul jó jel a tervezett tanítóképzői alapszak engedélyeztetésére és későbbi akkreditálására nézve, fogalmazott.
A tanítóképző egyébként nem az egyetlen új szak, amelynek engedélyeztetése folyamatban van: a jövőben vallástudományok, kulturális mediátor, illetve gazdasági informatika alapszak elindítását is tervezik, de lassan sínre kerül a régi terv, a bank és pénzügyi szak ügye is, mondta el Flóra Gábor egyetemi kancellár.
Nagy Orsolya, Krónika (Kolozsvár)

2011. február 9.

Magyar támogatás az erdélyi magyar tudományegyetemi hálózatnak
Visszaállította a magyar kormány az erdélyi magyar tudományegyetemi hálózat támogatására szánt keretet. Ezt a Partiumi Keresztény Egyetem vezetősége jelentette be. Az előző magyar kormány jelentősen csökkentette a támogatást, ettől az évtől ez újra 2 milliárd forint.
Félévi vizsgák a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem magyar szakán – a hiánypótló képzés idén indult. 30 helyre 85-en jelentkeztek.
„Szerintem itt most elég sokat kell teljesíteni" – mondja egy hallgató.
„Szeretnék magyartanár lenni, volt egy nagyon jó magyartanárnőm a líceumban és ő inspirált – mondja másikuk".
A képzést a hallgatók igényeihez igazították.
Flóra Gábor a Partiumi Keresztény Egyetem kancellárja elmondta: „A tanárképzés, a tanítóképzés alapjainak a megteremtése valamint a magyar kultúra és civilizáció, a keresztény kultúra körébe tartozó diszciplinák fejlesztésével és a szakirányok megtervezésével ezekre a szempontokra, prioritásokra vagyunk tekintettel".
Ez pedig már az új épületszárny látványterve. Várhatóan már a nyáron elkezdik építeni.
Tolnay István a Partiumi Keresztény Egyetem vezető tanácsának megbízott elnöke hozzátette: „Olyan épületet gondoltunk, amely elsősorban az oktatást segíti, tehát, pl. mostan, jelen pillanatban hiányoznak a nagy amfiteátrumok, a nagyobb termek, ahol a nagyobb létszámó évfolyamok is elférnének". Az idén rendelkezésre álló, 100 millió forintból megkezdik az alapozást. Kell a hely: idén 955 diákja van a nagyváradi magyar egyetemnek. A legtöbb hallgató bölcsész, a magyar szak mellett a vizuális média és közgazdaság is népszerű.
Duna Tv. Erdély.ma

2012. május 10.

Választások és felvételi a PKE-n
A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) húsz alapképzésre és nyolc mesterképzésre hirdet felvételit a 2012-2013. tanévre.
Lezárult a PKE-n a közel egy évig tartó választási folyamat, melynek során kijelölték azokat a személyeket, akik az egyetem vezető tisztségeit töltik be. A PKE csúcsvezetésének személyi összetétele nem változott, azaz dr. János Szatmári Szabolcs docens az egyetem rektora, dr. Horváth Gizella docens a rektorhelyettes. Dr. Flóra Gábor professzor tölti be az egyetemi kancellári tisztséget, dr. Balogh Brigitta docens pedig az egyetemi tudományos titkári tisztséget. A Bölcsészettudományi Kar dékánja dr. Maior Enikődocens, dékánhelyettese drd. Székedi Levente adjunktus. A Művészeti Kar vezetője dr. Hausmann Alice adjunktus, míg a Közgadaságtan Kar dékánja drd. Pajzos Csaba adjunktus lett.
Felvételi
A Partiumi Keresztény Egyetemre július 16-25 között tart a beiratkozás az alapszakra román állampolgárok számára, míg uniós állampolgárok június 1. és július 6. között iratkozhatnak be. A mesteri képzésre július 16-27 között lehet beiratkozni. A PKE húsz alapképzésre és nyolc mesterképzésre hirdet felvételit a 2012-2013-as egyetemi tanévben. A beiratkozási díj 50 lej, sikeres felvételi után a beiskolázási díj 120 lej. A helyek hatvan százaléka tandíjmentes. A tandíjas és tandíjmentes helyek évenként módosulnak a hallgatók tanulmányi eredményei szerint, így lehetőség lesz fizetéses helyről átkerülni ingyenes helyre. Az egyetem ugyanakkor érdemösztöndíjakkal, tanulmányi ösztöndíjakkal és szociális ösztöndíjakkal is támogatja a hallgatókat.
Tudományos diákkonferencia
Csütörtök délelőtt a PKE nagyváradi székhelyének dísztermében megkezdődött a 15. Partiumi Tudományos Diákköri Konferencia, mely regionális, nemzetközi konferenciává nőtte ki magát az évek során. A nyitóünnepségen Csűry István a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) püspöke hangsúlyozta, hogy a jelenlegi gazdasági válság egyik fő oka a kettős mérce alkalmazása, de Isten arra szólítja fel az embert, hogy tartsa meg a mértéket, de az isteni felszólítást csak a hitelességet felvállaló ember tudja teljesíteni. A Partiumi Tudományos Diákköri Konferencia résztvevőinek azt kívánta, hogy belső célkitűzésként fogalmazzák meg magukban azt, hogy amit tesznek, abban tudatában tegyék, hogy Isten elvárja az embertől, hogy hitelesek legyen. Ebben a vonatkozásban hangsúlyozta a tudományos munka hitelességének fontosságát. Dr. János Szatmári Szabolcs rektor beszédében aláhúzta, hogy az intézmény nemes hagyományává nőtte ki magát az immár nemzetközi tudományos seregszemle. Hangsúlyozta, hogy a tudományos kutatás útkeresés, az igazság folyamatos keresése. A kutatás nyilvánosságot igényel, és ez a konferencia biztosítja ezt a nyilvánosságot – jelentette ki a rektor, hangsúlyozva továbbá, hogy az egyetem oktat, kutat, de kultúrmissziót is vállal, ez utóbbi célkitűzés jegyében tartott plenáris előadást csütörtökön Balla Géza borász a ménesi borvidékről. A tudományos diákköri konferencián csütörtökön és pénteken mutatják be az elkészült dolgozatokat, melyeket ma este díjaznak. A PKE-hez kapcsolódó hír, hogy május 17-én Surján László az Európai Parlament alelnöke fog előadást tartani az egyetemen a Charta XXI. Kárpát-medencei megbékélési mozgalomról.
Pap István. erdon.ro

2012. október 3.

Nem akarnak diplomás munkanélkülieket képezni az egyetemek
Egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a magyar nyelven oktató romániai tudományegyetemek arra, hogy meghirdetett szakjaik összhangban legyenek a munkaerőpiac igényeivel. Mint a Babeş– Bolyai Tudományegyetem, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, valamint a Partiumi Keresztény Egyetem illetékesei a Krónika megkeresésére elmondták, nem feltétlenül a megyei munkaerő-elhelyező ügynökségektől szerzik be a szükséges információkat, ám többféle módszert is alkalmaznak arra, hogy ne diplomás munkanélküliek kerüljenek ki padjaikból.
A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) például szakmai partnerségi kapcsolatban áll a Bihar megyei munkaerő-elhelyező ügynökséggel – tudtuk meg Flóra Gábortól, a felsőoktatási intézmény egyetemi kancellárjától. A szakember rámutatott, több olyan, határon átnyúló, Európai Uniós finanszírozású projektben is együttműködnek a megyei hivatallal, amelyek a szakemberképzés, a felnőttképzés struktúráinak, módozatainak javítását célozzák a határ menti régióban.
„Egyetemünkön ugyanakkor szociológia szak is működik, ez is hozzájárul ahhoz, hogy rendszeresen munkaerő-piaci felméréseket végzünk, illetve folyamatosan nyomon követjük hallgatóink szakmai életútját. Közösségi egyetemként határozzuk meg magunkat, ebből természetszerűen következik, hogy foglalkoztat volt hallgatóink sorsa, igyekszünk az egyetemi évek során kialakult kapcsolatokat fenntartani, hiszen ezen kapcsolati hálók számunkra jelentős erőforrást is jelentenek” – fogalmazott Flóra Gábor.
A PKE egyébként 2009 és 2012 között bekapcsolódott abba az EU-s alapokból finanszírozott országos kutatásba, amely a felsőoktatás végzettjeinek munkaerő-iaci esélyeit vizsgálta, a felmérésben minden romániai akkreditált állami és magánegyetem részt vett. „A felmérésnek köszönhetően lehetőség nyílt arra, hogy az országos mezőnyben is elhelyezzük a PKE-t. Elégtétellel állapíthattunk meg, hogy eredményeink számottevően jobbak az országos átlagnál mind az elhelyezkedési arányszámok, mind pedig a nemzetközi hallgatói mobilitási arányok tekintetében” – mondta el lapunknak a partiumi intézmény kancellárja.
Arra a kérdésre, hogy az egyetemen tervezik-e informatika szak beindítását a közeljövőben annak fényében, hogy az amerikai Emerson vállalat nemrég jelentette be, hogy Nagyváradon épít méretes üzemet, Flóra úgy nyilatkozott, túl korai lenne még erről beszélni. „Az Emerson által tervezett beruházásról szóló hírek még túl frissek ahhoz, hogy az egyetem vezetőinek lett volna lehetőségük rá reflektálni, azonban folyamatosan nyomon követjük a munkaerő-piaci mozgásokat, és törekszünk arra, hogy képzési kínálatunk a lehető legjobban megfeleljen a régió szakemberek iránti keresletének” – hangsúlyozta az illetékes.
Hozzátette, a PKE szakkínálata folyamatosan bővül, hosszú távú törekvésük pedig kialakítani a partiumi régión belüli anyanyelvű felsőfokú képzés lehetőségét egyre több olyan területen, ahol erre munkaerő-piaci igény és potenciális hallgatói érdeklődés mutatkozik.
Sapientia: folyamatosan résen
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem is több módon próbál felkészülni a munkaerőpiac kihívásaira. Az intézmény vezetősége elsősorban a végzettek és elhelyezkedettek tapasztalataira alapoz, akik egyébként szívesen megosztják munkahelyi tapasztalataikat. Másrészt négy éve figyelik azt az európai egyetemi felmérést, amelyben több mint félmillió hallgató vesz részt. Harmadsorban pedig a munkaerőpiacon végzett felméréseket is figyelembe veszik.
A munkaerőpiac követésének másik módozata a közvetlen kapcsolatteremtés az illető régió gazdasági szereplőivel. Az egyetem illetékesei megpróbálják figyelembe venni az alkalmazók követelményeit, észrevételeit. „Mindemellett össze szeretnénk hozni egy olyan grémiumot, mely közvetlen tanácsokkal látja el a karokat arról, hogy milyen irányba mozduljanak” – fejtette ki lapunknak a Sapientia rektora, Dávid László. Kérdésünkre, hogy az elmúlt évtized alatt voltak-e olyan szakok, amelyeket a valós piaci igényt szült, a professzor hármat is felsorolt.
Mint mondta, a marosvásárhelyi mérnöki szakok nagy részét a piac követeli. Az egyetem nyilvántartásai szerint a Sapientián végzettek Bukaresttől Nagyszebenen keresztül Temesvárig mindenütt ott vannak, és megállják a helyüket. Az uniós csatlakozás és az Európa felé nyitás eredményezte a szinkrontolmácsképzést is. Szintén a sokasodó igényeknek próbál eleget tenni a hosszas vajúdás után született tájépítészeti szak is. De a piac diktálja a fordított folyamatot is. Az EMTE kénytelen volt lemondani a Csíkszeredában indított környezetgazdaság szakról, illetve jegelte a pénzügyi előrejelzés és statisztika szakot. A Marosvásárhelyen indított és nagy népszerűségnek örvendő szociál-pedagógiát a törvény számolta fel.
BBTE: a vállalatokkal egyeztetnek
Soós Anna rektorhelyettes, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozatának vezetője is arról beszélt a Krónikának, hogy nincs kifejezett együttműködésük a megyei munkaerő-elhelyező ügynökséggel, a felsőoktatási intézmény ehelyett különböző vállalatokkal egyeztet folyamatosan a munkaadók igényeiről. „A magiszteri programokat például kifejezetten a munkáltatók, illetve vállalatvezetők igényei alapján alakítjuk vagy módosítjuk. Ez különösen lényeges például az informatika szak esetében, hiszen ez a terület folyamatosan változik, fejlődik. Így azáltal, hogy alkalmazkodunk a vállalatok elvárásaihoz, közelebb hozhatjuk egymáshoz a cégeket és hallgatóinkat” – magyarázta Soós Anna.
A magyar tagozat vezetője ugyanakkor hangsúlyozta, azt is nyomon követik, hogy a BBTE-n végzett diákok mely területeken milyen sikerrel helyezkednek el, az adatok alapján pedig szükség esetén bővítik az egyes szakokon kínált helyeket, esetleg újakat indítanak.
Van még tennivaló
A helyzet azonban úgy tűnik, hogy a munkaerőpiacon közel sem ennyire rózsaszín. Mint Tiberiu Pănescu, a Hargita megyei munkaerő-elhelyező ügynökség vezetője lapunk megkeresésére elmondta, az egyetemi képzés részben válaszol csak a keresletre, a gondok pedig szerinte már ott kezdődnek, hogy sokkal többen végeznek egyetemet, mint ahány felsőfokú végzettséggel rendelkező szakembert a piac fel tud szippantani, másrészt viszont még mindig vannak hiányszakmák.
A szakember hangsúlyozta, például túl sok közgazdász és jogász kerül ki az egyetemekről, ezekben az ágazatokban pedig csak azok a frissen végzettek reménykedhetnek abban, hogy munkahelyet találnak, akik kiváló minőségű képzésben részesültek. Mint megtudtuk, eközben a cégek egyre gyakrabban keresnek mérnököket, akár friss diplomásokat is alkalmaznának, de nem találnak jelentkezőt.
A munkaügyi szakember ugyanakkor arra is kitért, hogy Hargita megyében 15 évvel ezelőtt még több gyár működött, amelyek sok technikai szakembert foglalkoztattak, ám ezek a vállalatok időközben bezártak, a mérnökök saját vállalkozást indítottak, vagy más szakmában helyezkedtek el, ők már nem szívesen térnek vissza eredeti mesterségükhöz. „Ezt kellene kihasználniuk az egyetemeknek, és több gépészmérnököt és fafeldolgozó mérnököt kellene képezniük” – szögezte le Tiberiu Pănescu.
Kérdésünkre elmondta, néhány éve nincs kapcsolat a Sapientia egyetem csíkszeredai karai és a Hargita megyei munkaerő-elhelyező ügynökség között. Korábban állásbörzét próbáltak szervezni a végzősöknek, ám az nem járt a várt sikerrel, az egyetemisták ugyanis a közös börzéig még nem tették le a záróvizsgát, a munkaadók pedig elvárták ezt, de nem tartották a felkínált állást még néhány hónapig. Az igazgató ugyanakkor úgy látja, hogy nincs szükség hosszú egyeztetésekre az egyetemek képviselőivel arról, hogy milyen szakokra lenne szükség, szerinte az illetékesek rövid tájékozódás után, például az ügynökségek honlapján is felmérhetik a munkaerőpiac igényeit.
„Az egyetemek vezetősége ritkán egyeztet a munkaerő-elhelyező ügynökséggel” – fejtette ki érdeklődésünkre Reghina Fărcaş, az intézmény Maros megyei igazgatója is, aki egyúttal azt is beismerte, hogy az általa vezetett felügyelőség sem követi nyomon az egyetemek kínálatát. A laza kapcsolat Fărcaş szerint azonban nem sodorja hátrányos helyzetbe az egyetemekről elballagottakat, szerinte ugyanis a helyzet már csak azért sem vészes, mert a térségben a munkanélküliek közül alig 5-6 százalék kerül ki a diplomával rendelkezők közül.
Maricica Juca, a Bihar megyei AJOFM szóvivője közben kérdésünkre úgy nyilatkozott, a hivatal inkább a végzett hallgatók elhelyezkedését segíti, emellett pedig rendszeresen szerveznek beszélgetéseket, tanácsadói konferenciákat a diákok, illetve az egyetemi illetékesek számára. Bálint Eszter, Bíró Blanka, Kőrössy Andrea, Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

2014. augusztus 30.

Személyiségek, ha kerestetnek…
Ahhoz kétség nem fér, hogy nagy feladatra vállalkozott Demeter Lajos, a Bod Péter Megyei Könyvtár munkatársa, amikor hozzálátott nagy munkájához, Sepsiszentgyörgy jeles embereinek felkutatásához, az anyag feldolgozásához, rendszerezéséhez, megírásához.
Kétségtelen, hogy könyve, a Sepsiszentgyörgy személyiségei olyan alkotás, amely nem csupán névtárként, lexikonként kiemelkedő jelentőségű, hanem napi olvasmányként is roppant szórakoztató, tanulságos, mert kidomborodik belőle az 550 évvel ezelőtt mezővárossá nyilvánított település szellemi, társadalmi, politikai, gazdasági múltja, amelyet el- és kitörölni immár nem lehet, ennek a kiadványnak köszönhetően sem.
A munka nagyságrendjét jelzi, hogy A-tól J-ig terjedően közel négyszáz szócikk (én 391-et számoltam) foglalkozik a megjelölt személyek életével, munkásságával, feltárva ugyanakkor számos olyan, velük kapcsolatos eseményt, amely rávilágít egy-egy korszak jellemzőire, gondolkodásmódjára, a városhoz kötődő számos mozzanatra. A kötetben szerepelnek a szépirodalom, a képzőművészet, a zene, a színház jeles képviselői, a tudományok elhivatott művelői, kiváló sportolók, külföldi egyetemek valamikori végzettjei, újságírók, szerkesztők, a helyi közélet alakítói, a város egykori és jelenlegi díszpolgárai, országgyűlési képviselők, az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc tisztjei. Szerepelnek olyanok is, akik elhagyva szülővárosukat, máshol futottak be elismerésre méltó pályát, öregbítve szülővárosuk hírnevét. E könyv lapjait forgatva ismerünk meg számunkra eddig ismeretlen alkotókat, lapalapítókat, gazdasági közírókat, tudomást szerzünk világhírt szerzett személyekről, akiknek ideig-óráig kapcsolatuk volt Sepsiszentgyörgygyel, de az idő rövidsége dacára nagy hatást gyakoroltak az itteniekre. Jó olvasni Jókai jelenlétéről, s igen érdekes adat utal a kalandor Benyovszky Móricra, akiről sok mindent tudtunk, a róla készült filmet is végigkövettük, de eddig nem tudtuk, hogy egy kerek évet itt katonáskodott. Feltétlenül ki kell emelnem a szócikkek olvasmányosságát. Nagy előnyére szolgál az összeállításnak, s egyben az olvasó kíváncsiságát is jobban felkelti, hogy nem szab szigorú határokat a szócikkek terjedelmét illetően. Emiatt aztán érdeklődésünk is egyre fokozódik, hisz mind többet és többet akarunk megtudni egyik-másik szereplőről, s ebben segítenek az oldott és könnyed szövegek.
Persze, mint ahogy egyetlen hibátlan mű sem létezik, e mostani alkotásban is előfordulhat hiba. A szerző vallomása szerint harmincheten dolgoztak be – bizonyára a főszerkesztő keze alá –, nem tudni viszont, létezett, avagy sem szűkebb szerkesztői közösség. Így nyilván az a benyomásunk alakul ki, hogy az összes szócikket egyedül Demeter Lajos írta, a többiek csak szállították a nyersanyagot, közöltek neveket, eseményeket. Van olyan gyakorlat, hogy legalább a hosszabb szócikkek szerzőjét is megjelölik.
A bőség ellenére azért csak akad hiányérzetünk. Én legalábbis úgy gondolom, a könyv kissé zordan bánik a második világháború utáni időszak személyiségeivel. Persze, azt érdemes lenne tisztázni a következő kötet (kötetek) összeállításakor, hogy meddig is terjedhet a személyiségekként felfogható személyek köre. Érzésem szerint különösen a pedagógusokkal, a jogászokkal és az orvosokkal bánik kissé mostohán, azokkal, akik kiemelkedő meghatározói voltak Sepsiszentgyörgy közéletének, közállapotának, anélkül hogy lehetőségük lett volna akár papírra vetett gondolataikat ki is adni, közölni. Véleményem szerint egy olyan ember, akire környezetében felnéznek, véleményalakító, jelenlétének súlya van, a megszokottnál sokkal többet tud nyújtani a közösségnek, nyugodtan besorolható a személyiségek közé. Néhány nevet azért sorolok fel, mert hozzájuk hasonlóak még lehetnek, s ezeket talán egy pótkötetbe bele is lehetne foglalni. Fájó hiány Fejér Ákos mellőzése, aki nélkül nehéz szólni az utóbbi évtizedek sportmozgalmáról. Hiányzik az Albert orvosházaspár, akik nem csupán osztályvezető főorvosok voltak, de a város művelődési-művészeti életének is jeles résztvevői. Nem szólnak Dávid György gyerekgyógyászról sem. Némi következetlenséget tapasztalhatunk tehát abban, hogy az orvostársadalomból kik is érdemesültek a szerepeltetésre. Talán az osztályvezető főorvosoknak mindenképp ott kell(ene) lenniük. Ugyanezt gondolom a pedagógusok esetében is: az iskolaigazgatók, helyetteseik kétségtelenül nagy szerepet játszottak. Ki tudna a Mikó hatvanas-hetvenes-nyolcvanas évekbeli életéről beszélni Csongvay Árpád említése nélkül? Incze Sándor az 1-es iskola felfuttatása mellett kiváló történész is volt, Dani Árpád a leánylíceum aligazgatójaként szerzett sok elismerést, Baka Károly hosszú ideig volt rajoni főtanfelügyelő, majd iskolaigazgatóként vonult nyugdíjba, Bács Ernő a 2-es és a szemerjai iskolának, Csorja Mária a szövetkezeti középiskolának, Jáni Ferenc az építészetinek volt hosszú ideig a vezetője. A jogászok közül kiemelkedett Blénessy Vilmos főügyész, Aczél Sándor ügyvéd, Bauer Gusztáv bíró. Nagy szerepe volt a megye népszerűsítésében Flóra Gábornak, a központi magyar napilap itteni tudósítójának.
A sepsiszentgyörgyi levéltár létrehozásában, megerősítésében Csia Ernő is fontos szerepet játszott. Benedek Gyula nemcsak rangos énekese volt a településnek, hanem ismert nótaszerző is. Bondor János talán az első sepsiszentgyörgyi színművész volt, aki játékfilmben játszott. Elkerülte a figyelmet a kilyéni Ferencz József, aki hosszú ideig unitárius püspök volt. Bákai Balázs a színház gazdasági igazgatójaként évtizedekig vállalta ezt a rendkívül sok bajjal járó munkakört. A könyvben szereplő személyiségek munkásságát tekintve, úgy vélem, nem lehet eltekinteni néhány olyan embernek az említésétől, aki közvetlenül a megyésítés után és később is meghatározó szereplője volt a város és a megye közéletének: Ioan Hancheş, Harmathi Albert, Ioan Dragoş, Hegyi Zoltán, Beke Lajos, Bodor Márton. Bizonyára vannak még többen is… Kiigazításként: Bodor Miklós óvónőképzői, tanítóképezdei igazgató nem Bözödön, hanem Bögözben született. Bíró Iván Géza képzőművész halálának pontos idejéről és helyéről felvilágosítást lehetett volna kérni a Sepsiszentgyörgyön lakó testvéröccsétől. Végezetül: a könyv igazi férfimunka eredménye! Várjuk a következő kötetet!
Dr. Péter Sándor
Sepsiszentgyörgy személyiségei – Életrajzok, életutak I. kötet A-J /Sepsiszentgyörgy Kiadó, Sepsiszentgyörgy/ Írta és szerkesztette Demeter Lajos
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2016. május 6.

Partiumi Tudományos Diákköri Konferencia ismét
A Partiumi Keresztény Egyetem immár 19. alkalommal szervezte meg a Partiumi Tudományos Diákköri Konferenciát (PTDK). A PTDK a felsőoktatási tehetséggondozás egyik kiemelkedő terepe.
A szervezők szerint a PTDK lehetőséget teremt arra, hogy a hallgatók bemutassák kutatási tevékenységüket az egyetem polgárai, illetve egy öttagú szakmai bizottság előtt.
Az idei rendezvényen kilenc szakosztályban 90 hallgató mutathatta be dolgozatát pénteken, május 6-án a Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE). A hallgatók többsége a PKE diákja, ám a résztvevők között jelentős számban vannak más – hazai és külföldi, főként magyarországi – felsőoktatási intézményekből érkező versenyzők is.
A megnyitón Flóra Gábor kiemelte: a tudományos alkotómunka nagyon fontos, és még az idő is mintha másként telne közben. Áhítatot vezetett Ráksi Lajos egyetemi lelkész, majd köszöntők hangzottak el, többek között dr. Pálfi József rektor és dr. Szász Erzsébet főszervező részéről. A megnyitót a tulajdonképpeni szakosztályi előadások követték, két körben, majd a zsűrizés, eredményhirdetés és állófogadás.
Háttér
A PTDK a versenyzők számára elsősorban a kutatói kíváncsiság és a szakmai megmérettetés lehetőségét teremti meg, de kiváló alkalom arra is, hogy a felsőoktatás különböző intézményeiben tanuló, vagy akár már ott tanító hallgatók és oktatók egymással találkozzanak, tapasztalatot cseréljenek és további együttműködési terveket hozzanak létre. Továbbá a részvétel díjazástól függetlenül ösztönző hatású lehet a diákok jövőjére vonatkozóan is, mert önmagukat kipróbálva ötleteket kaphatnak a továbbtanulásra illetve a munkavállalásra vonatkozóan. A PTDK az egyetem hallgatói számára egy kiindulási pont a további megmérettetésre: a versenyző ezt követően vehet részt a kolozsvári ETDK-n, majd pedig a magyarországi OTDK-n. A PKE része annak a tudományos diákköri hálózatnak, mely a Kárpát-medencében magyarul tanuló egyetemi polgárok kutatási eredményeinek kíván nyilvánosságot biztosítani.
erdon.ro

2016. június 5.

Elballagtak szombaton a PKE végzősei
Idén éppen június 4-én, a nemzeti összetartozás napján ballagtak el Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetem alap- és mesteri képzésein részt vett és azokat elvégzett, diplomavizsga előtt álló hallgatók. A hagyományokhoz híven a ballagást megelőzően az egyetemi székházként szolgáló református palota – amely mögött már átadásra vár az új székház – különböző előadótermeiben szakonkénti búcsúztatókra került sor, a másodéves hallgatók és a tanárok köszöntek el a végzősöktől, kedves nosztalgiázással, jelképes diplomaosztással és feltarisznyázással.
A palotából a három egyetemi kar (közgazdaság, bölcsészet, művészet) végzősei együttesen vonultak át a nagyvárad-újvárosi református templomba – a szintén hagyományos helyszínre –, ahol ünnepi istentiszteletre és tanévzáró ünnepélyre került sor. A menet élén Tőkés László, a PKE Alapítók Tanácsának elnöke, Pálfi József rektor, Fodor Attila szenátusi elnök, Flóra Gábor rektorhelyettes és Tolnay István igazgatótanácsi elnök haladt, mögöttük a kari vezetők, oktatók és hallgatók. Hozzátartozók, barátok, kollégák, ismerősök népes serege kísérte figyelemmel a pompás, éneklő menetet. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület korábbi püspöke, Tőkés László európai parlamenti képviselő, egyetemi elnök hirdetett igét ezúttal is, akárcsak az előző évek tanévzáró istentiszteletein. A múlt évi alkalomhoz hasonlóan most is a Zsoltárok könyvéből választott igét, de ezúttal a 25. részből, annak első öt versét: „Hozzád emelem, Uram, lelkemet! Istenem, benned bízom; ne szégyenüljek meg; ne örüljenek rajtam ellenségeim. Senki se szégyenüljön meg, a ki téged vár; szégyenüljenek meg, a kik ok nélkül elpártolnak tőled. Útjaidat, Uram, ismertesd meg velem, ösvényeidre taníts meg engem. Vezess engem a te igazságodban és taníts engem, mert te vagy az én szabadító Istenem, mindennap várlak téged.” Prédikációjában többször tett utalást a szomorú évfordulóra: 96 éve, ezen a június 4-i napon írták alá azt a trianoni békediktátumot, amely a magyar nemzet egyik golgotájának bizonyult, s amelynek tragikus következményeit nyögik mind a mai napig a kisebbségbe szorított nemzetrészek. Ehhez viszont az is kellett, hogy alkalmatlan kezekbe kerüljön az ország és nemzet vezetése többször is; Ady Endre már 1914-ben óva intett: „s elveszünk, mert elvesztettük magunkat”. A nemzeti összetartozás eszméjét kodifikálók minden bizonnyal a történelmi árvaság, tévelygés, szétszóratás ellen próbáltak hittel fellépni, mert a hit és a cselekedet minduntalan való mesterséges szembeállítása rendkívül ártalmas – mondotta az igehirdető, a Magyar Hiszekegyet is idézve: „legyen hited és lészen országod”. A zsoltárosra utalva figyelmeztetett: napjaink válságai, kudarcai, kétségei között vergődve és vívódva olykor nehéz megkülönböztetni a barátot az ellenségtől, a bárányt a báránybőrbe bújt farkastól. Tőkés László aggódó szeretettel fordult a tágas templom padsorait megtöltő egyetemi ifjúsághoz, mondván: a tudás felvértez sok minden ellen, a hit pedig erőt ad a cselekvéshez.
Az igehirdetést követően az egyetemalapítók nevében köszöntötte a hallgatók, oktatók, meghívottak, a szülők, rokonok és ismerősök ünneplő gyülekezetét, megemlékezett a nemrég elhunyt Templfi József püspökről, aki társalapítója volt a Sulyok István Református Főiskolából kinőtt Partiumi Keresztény Egyetemnek, majd az intézmény átmeneti válságára utalva arról biztosított mindenkit, hogy a negyedszázada elkezdődött erdélyi magyar felsőoktatási hálózatépítés nem áll le, a szükségszerű reformok és küzdelmek a reményiki elvárás mentén haladnak: „Ne hagyjátok a templomot, / A templomot s az iskolát!”
A PKE rektorának szívhez szóló, a száraz adatokat mellőző, a lélek-, közösség- és intézményépítés fontosságát hangsúlyozó ünnepi évzáró beszéde után a magyar kormányzatot képviselő Maruzsa Zoltán miniszteri biztos szólt a vendégek közül elsőként. Az Oktatási Hivatal elnöke a kormány és az Emberi Erőforrások Minisztériuma további támogatását ígérte meg az erdélyi magyar oktatás, beleértve a felsőoktatás minden szegmensének. Király András a román kormány tanügyi államtitkáraként szólt a jelenlévőkhöz, Lászlófy Pál a Sapientia Alapítvány és az Erdélyi Magyar Tudományegyetem köszöntését tolmácsolta, néhai Márton Áron püspök szavainak kíséretében. Ráksi Lajos egyetemi lelkész név szerint is köszöntötte végül a társintézmények képviselőit, valamint Laky-Takács Péter kolozsvári konzult.
Az ünnepség érdemoklevelek átnyújtásával, a végzősök elbúcsúzásával és az utánuk jövők búcsúztatójával, az egyetem kulcsának átadásával-átvételével ért véget. A Himnusz eléneklése előtt Tőkés László református püspök és Pék Sándor római katolikus esperes együtt kérték Isten áldását minden jelenlévőre.
Tőkés László Sajtóirodája



lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-150 | 151-154




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998