udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 985 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 961-985
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Frunda György

1993. június 18.

Az Európa Tanács jelentéstevője kérdéseire Dudita adta meg a választ, az RMDSZ erről utólag értesült. Ezért Frunda György utólag válaszol néhány kérdésre, kifejtve, hogy a kisebbséget nem védi meg az igazságszolgáltatás, a magyar és cigány kisebbség a jogsérelmek jegyzékét elküldi az igazságügyminiszternek. Az RMDSZ többször tett bűnügyi feljelentést a Romania Mare főszerkesztője ellen, magyarellenes cikkei miatt, választ azonban sohasem kapott. Az 1990-es marosvásárhelyi eseményekkel kapcsolatban csak magyarokat és cigányokat ítéltek el, ugyanakkor nem vonták felelősségre az események szervezőit, az öt halálos áldozat gyilkosait. Az oroszhegyi és zetelaki elítéltekre nem vonatkoztatják az amnesztiát. /Frunda György: Válaszlevél az ET jelentéstevőjéhez. = Orient Expressz (Bukarest), jún. 18./

1993. június 21.

Vacaroiu miniszterelnök jún. 21-én a szenátusban beszélt a gazdasági helyzetről, a növekvő inflációról /11,5 %-os a tervezett 9,6 %-kal szemben/. Vacaroiu elmondta beszédét a szenátusban, majd távozott, nem adott lehetőséget az interpellációkra és azok megválaszolására. Szó esett arról, hogy mi rontja Románia külföldi képét. Frunda György hozzászólt: a parlament felelős ezért a képért, mert nem teljesítette az ET feltételeit /belügy demilitarizálása, tanügyi, kisebbségi törvény megalkotása, SRI ellenőrzése stb./ Szó esett a súlyos környezetszennyezésről, az elbocsátásokról és az egészségügy gondjairól. /Lukács Róbert. = Miniszterelnöki jelentés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./

1993. június 24.

A tévé kettes csatornáján a Jöjjön velünk című adásban a nemzetiségi kérdés, pontosabban a magyar kérdés került terítékre. A kerekasztal-beszélgetésben Iona Coja, a Vatra Romaneasca képviselője feltette a kérdést, hogy 1905-ben vagy 1910-ben hány román képviselője volt a magyar parlamentnek? Ileana Vulpescu, a Romania Mare munkatársa azonnal válaszolt, egy sem. Egyedül Corneliu Coposu, a Parasztpát vezetője szólt közbe, hogy a románok akkor a passzivitás taktikáját, a parlament bojkottját választották. A tévévitán jelen volt magyar szenátorok /Frunda György, Magyari Lajos/ és képviselők /Tokay György, Márton Árpád, Borbély László/ nem szólaltak meg, nem mondták el, mi is történt a múltban. Németh Csaba cikkében részletesen emlékeztetet, hogyan is történt a század elején. Az 1905-ös választáson a Román Nemzeti Párt 8, az 1906-os választáson már 15 képviselője jutott be a magyar parlamentbe. /Németh Csaba: Kiegészítés egy tévévitához. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./

1993. július 7.

Frunda György szenátor nyilatkozott Románia ET-be való felvételéről. Az ET 1201-es ajánlása meghatározza a kontrollmechanizmust, előírja, hogy jogsértés esetén az ET emberi jogi bíróságához lehet fordulni. Frunda György az ET bizottsága előtt elmondta, hogy Románia felvétele előtt szükséges a kisebbségi és a tanügyi törvény elfogadása, hogy az országban még vannak politikai perek. König, az ET főraportőre írásbeli választ kért mindegyik romániai parlamenti párttól, hogy elfogadják-e az 1201-es határozatot kisebbségi charta gyanánt. A Román Nemzeti Egységpárt kivételével valamennyi párt kötelezte magát erre, a képviselőház pedig határozatban mondta ki, hogy törvényben rögzíti az ET-dokumentum előírásait. /D. Bartha Margit: Frunda György nyilatkozik lapunknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./

1993. július 20.

Az amerikai kezdeményezésű Project on Ethnic Relations /PER/ negyedik tanácskozását tartotta júl. 15-17-én a tengerparti Neptunon. A tanácskozáson részt vevő RMDSZ-képviselők /Borbély László, Frunda György, Tokay György/ találkoztak Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkárral, a Nemzeti Kisebbségi Tanács vezetőjével. A Babes-Bolyai Egyetemen 300 helyet hagynak a magyar nyelven tanulni óhajtó jelentkezőknek. Visszavonják azt a rendeletet, ígérte Hrebenciuc, hogy az elemiben a történelmet és földrajzot román nyelven kell tanulni, továbbá azt, hogy tíz román jelentkező esetén kötelező román osztályt nyitni. Ezentúl ez lehetőség lesz és ezt kiterjesztik a kisebbségi tanulók számára is. Itt tudták meg, hogy a román kormány kész megvizsgálni a Romániai Német Demokrata Fórum által kidolgozott kisebbség- és nyelvtörvénytervezetet. /Magyar Hírlap, júl. 20./ A Neptunon tartott tanácskozásról beszámoló The New York Times azt állította, hogy magyar oldalon is létezik szélsőséges elem: az RMDSZ, amely nem csinál titkot abból a vágyból, hogy Erdélyt visszacsatolják Magyarországhoz. Frunda György szenátor szerint a szélsőségesek minimális célja az autonómia, ő viszont boldogan megelégedne a kulturális autonómiával. Borbély László azt mondta: "Hiszem, hogy Hrebenciuc jóhiszeműen cselekszik." Hrebenciuc kijelentette: biztos benne, hogy Iliescu elnök jóvá fogja hagyni az egyezményt. /David Binder: Romanians and Hungarians Building a Bit of Trust. = New York Times, júl. 20./ Másnap az újság az RMDSZ követelésére helyesbített, szerkesztési hibának /editing error/ nevezve azt az állítást, hogy az RMDSZ szeretné Erdély visszacsatolását. /The New York Times, júl. 21./ Az amerikai lap cikkének magyar fordítását közölte: Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 4., Temesvári Új Szó (Temesvár), aug. 5./

1993. július 22.

A Project on Ethnic Relations /PER/ irodát nyitott Marosvásárhelyen. A júl. 21-i megnyitón megjelent az alapítvány ügyvezető igazgatója, Allen Kassoff, Livia B. Plaks társigazgató, Larry Watts, a bukaresti iroda ügyvezető igazgatója, Burkhardt Árpád alispán, Frunda György szenátor és Borbély László képviselő. Livia B. Plaks elmondta, hogy a PER, az etnikai kapcsolatokkal foglalkozó hivatal székhelye az USÁ-ban van, és a közép-kelet-európai új demokráciákkal foglalkozik. Főleg az etnikai problémák érdeklik a PER-t és úgy látják, Románia meg tudja oldani a problémát. Plaks szerint vannak felvilágosult emberek Romániában, akik képesek megoldani az etnikumok közötti problémákat. A múlt héten Neptunon tartottak egy megbeszélést, melyen jelen volt Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkár, Traian Chlebeu elnöki szóvivő, a New York Times újságírója. A nyugatiak csak megfigyelőként vettek részt, a románság és a kisebbség képviselői vitatkoztak és döntéseket hoztak. A többnyelvű feliratok problémája váltotta ki a leghevesebb vitát. /(mózes): PER iroda Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 22./ Jellemző, hogy nem hangzik el, kik vettek részt a kisebbségek részéről.

1993. július 29.

Júl. 29-én tartotta sajtóértekezletét Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, ahol elmondta, hogy magánszemélyként Tokay György, Frunda György és Borbély László RMDSZ-képviselők amerikai közvetítéssel /Project on Ethnic Relations/ Neptunfürdőn találkoztak Victor Hrebenciuc kormányfőtitkárral és Traian Cheleleuval. Erről a titkos tárgyalásról nevezettek sem a közvéleményt, sem az RMDSZ vezetőségét nem tájékoztatták. Mandátum nélküli tárgyalásaikon kötött egyezségüket nagymértékben megkérdőjelezi a román kormányzat azon törekvése, hogy az RMDSZ legitim szervezetét megkerülve a számára elfogadható személyekkel tárgyaljon. Tőkés László április óta két folyamodványban kért magyarázatot ezekről a tárgyalásokról, de nem kapott választ. Tőkés László meggyőződése, hogy az RMDSZ megkerülésével egyetlen képviselőnek sincs joga egyezkedni a hatalom képviselőivel. /Tájékoztatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./

1993. augusztus 5.

A Neptunfürdőn rendezett megbeszélésen részt vett és ezért Tőkés László által elítélt, Markó Béla által elmarasztalt három RMDSZ-politikus /Frunda György, Tokay György és Borbély László/ közös nyilatkozatban utasította vissza, hogy titkos megbeszélésen vettek volna részt. A PER /Project on Ethnic Relations/ négy alkalommal magánjellegű megbeszéléseket szervezett. A megbeszélések nem voltak titkosak, a megbeszélés alkalmával a résztvevők sajtónyilatkozatot adtak ki, ezenkívül beszámoltak az RMDSZ vezetőségének. A megbeszélésekre a PER hívta meg őket, ahol felleltározták a kisebbségeket érintő kérdéseket. Pozitív eredménynek tekintik, hogy a megjelentek elismerték a kisebbségi probléma létezését, továbbá azt, hogy a megbeszélések alapján a Kisebbségi Tanács elérte a 300 magyar helyet felvételizők számára a kolozsvári tanárképző fakultáson. A megbeszélések másik pozitív eredménye az, hogy a Kisebbségi Tanács javaslatára a kormány remélhetően állást foglal a kisebbségi törvényjavaslattal és a kétnyelvű felirattal kapcsolatban. Szerintük a Királyhágómelléki Egyházkerület tájékoztatója bizalmatlanságot kelt irántuk. /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./ Borbély László a vele készült beszélgetésben kijelentette, hogy nem négy, hanem két találkozó volt és tagadta, hogy egyezkedtek volna. Elmondta még, hogy a találkozó előtt szóltak tárgyalásukról Markó Béla elnöknek, Takács Casba ügyvezető elnöknek és a parlamenti csoportnak is. Borbély furcsának tartja, hogy Tőkés László nem tudott minderről. Borbély László visszautasított minden gyanúsítást. /Mózes Edith: Történt-e egyezkedés a hatalommal? = Népújság (Marosvásárhely), aug. 5./ Ugyanezen a napon jelent meg a tárgyaláson résztvevő három képviselő közös nyilatkozata, ott négy találkozóról van szó, azt Borbély László is aláírta.

1993. augusztus 7.

Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke pontos sajtóhivatkozásokkal részletezte, mi is volt a titkos neptuni tárgyalás. Most azt mondják, nem volt titkos, holott a tárgyalásokról először beszámoló Washington Post ápr. 3-i számában David B. Ottoway titkos kerekasztal-találkozóról /secret round-table meeting/ írt. A titkos román-magyar találkozókról a Washinton Postban közzétett tájékoztatáson kívül hónapokon át semmi sem került nyilvánosságra. A New York Times jún. 20-i számában David Binder közölt újabb részleteket a találkozóról. Ezt követően, a Romániai Magyar Szó hasábjain, júl. 21-én, egy körinterjú keretében a tárgyalások résztvevői, Frunda György szenátor, Tokay György és Borbély László képviselők először beszéltek a történtekről. Az amerikai lapok és a részvevők nyilatkozatai alapján összegezhető, hogy a tárgyalások 1992 elején kezdődtek és négy megbeszélés volt. A netuni találkozón egyezmény született, Binder "neptuni megegyezésről" /Neptun acord/ írt, Frundáék azonban csupán "eredményekről" nyilatkoztak. Tőkés László áprilisban az RMDSZ szenátusi és képviselőházi frakcióihoz írt levelében magyarázatot kért a The Washington Postban megszellőztetett "titkos kerekasztal-találkozóval" kapcsolatban. Levelére nem kapott választ, ezért máj. 30-án Tokay György és Verestóy Attila frakcióvezetőkhöz írt levelében újból sürgette az ügy tisztázását. Legutóbb a Szövetségi Képviselők Tanácsa elé terjesztett levelébe kért választ, követelve ugyanakkor, hogy az SZKT tisztázza a "titkos kerekasztal-találkozó" ügyét. Április eleje óta Tőkés László nem kapott választ leveleire. A mai napig nincs válasz arra, hogy a nevezett RMDSZ-képviselők milyen felhatalmazás alapján, milyen minőségben tárgyaltak, volt-e megbízásuk? Nem fogadható el az, hogy magánszemélyekként tárgyaltak a hatalommal. Nyilvánvaló, hogy az RMDSZ mértékadó képviselőit látták bennük. Hrebenciuc magánszemélyként tárgyalt? A hatalom két év óta visszautasítja az RMDSZ II: kongresszusának országis román-magyar kerekasztalra vonatkozó javaslatát. ? Romániának jelenleg szüksége van arra, hogy elfogadják, hogy az Európa Tanács tagja lehessen. Ezért állít fel Nemzetiségi Tanácsot és ezért tart titkos tárgyalásokat. Ez az igazi tétje a tárgyalásoknak. Ezt mutatja a The Washington Post ápr. 3-i cikkének címe is: Románia kezdeményező lépéseket tesz a magyar kisebbség felé. The New York Times, júl. 20-i cikkének címe: Románok és magyarok valamelyest erősítik egymás között a bizalmat. A cikket ismertető International Herald Tribune jún. 21-i írásának címe: Románia bővíti a magyar kisebbségi jogokat. ? Ahány cím, annyi valótlanság, állapította meg Tőkés László. A hiányzó legitimitást kívánták pótolni a találkozók szervezői és a sajtó beszervezői. Az RMDSZ hitelességének csorbítását célozta a The Washington Post áprilisi cikkének megállapítása. "Tőkés és más magyar nacionalista radikálisok Erdély autonómiáját szeretnék újra?" Ez a szövegrész támadás az RMDSZ autonómia-koncepciója ellen. A cikk szerint Tokay György Tőkés László etnikai tisztogatással kapcsolatos kijelentésével kapcsolatban kifejtette: "Tőkés pap, biblikusan gondolkozik, és néha apokaliptikus látomásai vannak. Hibázik." A cikkíró megállapította: "Tőkés vádjai, amiket mind budapesti, mid washingtoni látogatása alkalmával tett, megdöbbenést keltettek nem csupán a román hivatalosságok körében, hanem a mérsékelt magyar nacionalista vezetők között is." /Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke: A Hatalom uszályában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./

1993. augusztus 11.

Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés frakciója a Neptunfürdőn folytatott tárgyalásokat elítélő állásfoglalást adott ki /a "neptunfürdői egyezmény" tárgyában/. Tokay György, Borbély László és Frunda György két év óta legitim felhatalmazás nélkül folytatott titkos tárgyalást a román kormányzat képviselőivel, az erdélyi magyarság hiteles képviseleti szerve, az RMDSZ "helyett és ellenében". A tárgyalásaik során elért állítólagos eredmények a romániai magyarság minimális szintjének sem felelnek meg. A belső önrendelkezés helyett beérik többnyelvű utcanév-táblákkal, a Kisebbségi Minisztérium helyett Kisebbségi Tanáccsal, Bolyai Egyetem helyett 300 hellyel. Mindez csak a román hatalomnak használ. A román és magyar nép között kívánatos megbékélés kezdetét egy őszinte párbeszéd jelenthetné, azonban a neptuni találkozón elfogadhatatlan alku jött létre. /Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés frakciójának állásfoglalása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./

1993. augusztus 12.

Az RMDSZ-ben sokasodnak a Tokay György, Borbély László és Frunda György titkos tárgyalását elítélő nyilatkozatok. Az RMDSZ bukaresti központjához 155 aláírással Székelyudvarhelyről, 244 aláírással pedig Csíkszeredából érkezett állásfoglalás. Ezek helyeslik Tőkés László püspök A Hatalom uszályában /Romániai Magyar Szó, aug. 7./ című írásában kifejtett nézetet. /Kivizsgálják a "hármak" ügyét. Aki egyezkedik, áruló. = Pesti Hírlap, aug. 12./

1993. augusztus 13.

Frunda György RMDSZ-szenátor a tárgyalások fontosságát hangsúlyozta a vele készített interjúban. A PER /Project on Ethnic Relations/ Romániában két találkozót szervezett, ahol két RMDSZ-társával együtt felvázolták a legsürgősebben megoldandó problémákat: kisebbségi törvény, tanügyi törvény, kétnyelvű feliratok. Frunda arról neszélt, hogy a találkozóról beszámoltak a képviselő csoportban. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület nyilatkozat úgy beszélt róluk, mint nemzetárulókról. Frunda hangsúlyozta, hogy ezeken a találkozókon értek el eredményeket. Nem mondtak le a Bolyai Egyetemről. Frunda szerint az őket elítélő nyilatkozatok a magyarságnak ártanak. A magyarságnak békét kell biztosítani és olyan célokat kell kitűzni, ami elérhető. Frunda mindig is ellenezte a hűbelebalázs-politikát, azt "hogy olyasmiket nyilatkozunk, olyan kijelentéseket teszünk, amelyeknek a következményeit nem fogjuk fel abban a pillanatban, és utána egy egész csapatnak azon kell dolgoznia, hogy megmagyarázza, mit is akartam mondani." Frunda szerint a Nemzeti Kisebbségi Tanács nem kirakat-intézmény. Frunda nem ért egyet azokkal, akik azt mondják, az RMDSZ nem akar kormányozni. Frunda határozott nézete, hogy igenis, az RMDSZ-nek be kell kerülni a kormányba. Sok jó magyar szakember van ebben az országban, jegyezte meg. Vida Gyula például miniszter is lehetne, a parlamentben is tekintélye van, mindig meghallgatják. És vannak mások is. Frunda elismeri, hogy van kisebbségi diszkrimináció. "Azzal, hogy mindig azt mondjuk, hogy minket elnyomnak, hogy nincs lehetőség, nem érünk el semmit. Dolgozni kell, vállalkozni, különben itt a vég." /Balázs János: Ha az RMDSZ kormánypárt lenne, akkor lennék a legboldogabb. Interjú Frunda György RMDSZ-szenátorral. = Brassói Lapok (Brassó), aug. 13-19./

1993. augusztus 17.

Varga László cikkében békíteni akarja a vitázó feleket: szükség van Tőkés Lászlóra, ugyanúgy a Neptun-ügy három szereplőjére, Borbély Lászlóra, Frunda Györgyre és Tokay Györgyre is. Üljenek le a vitázó felek, javasolja, de nyilvános személyeskedéssel "ne szórakoztassuk ellenségeinket". /Varga László: Qui prodest? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./

1993. augusztus 31.

Aug. 28-án Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSZ Maros megyei választmánya, meghívták Markó Béla elnököt is. A Neptun-vita képezte a többórás megbeszélés tárgyát. Borbély László és Frunda György felszólalásaikban védték saját álláspontjukat, hangsúlyozták, hogy nem árulók. Borbély László elmondta, hogy a PER első meghívásán Domokos Géza /akkor még RMDSZ-elnök/ és ő vett részt. Azután a mostani PER-megbeszélések előtt a PER találkozót szerevezett, melyen Domokos Géza, Gálfalvi Zsolt és Rostás Zoltán vett részt. A tavaly Neptunfürdőn rendezett találkozón Domokos Géza, Tokay György és Borbély László volt jelen. A mostani marosvásárhelyi ülésen Tőkés András kifejtette Tőkés László püspök véleményét: a püspök több ízben, évek óta javasolta a román vezetőknek a kerekasztal-megbeszélést a nemzetiségi kérdésről, de erre a román vezetők nem reagáltak. Ehelyett kiválasztottak három embert és meghívták őket egy tárgyalássorozatra. Kolcsár Sándor rámutatott: Nyugat-Európa nem szereti, ha a Kelet háborog, ezért legszívesebben vakvágányra tereli a kényelmetlen embereket. Kolcsár kiemelte, a marosvásárhelyi városi körzetek egyetértenek az ügyvezető elnökség állásfoglalásával /a romániai magyarság ügyében tárgyalni csak az RMDSZ vezető szerveinek jóváhagyásával lehet, enélkül érvénytelenek a tárgyalások/. Hunyadi András szerint az egész Neptun-ügy legnagyobb szépséghibája, hogy a "hármak" nem étek el semmilyen látványos eredményt. Hunyadi nagy hibának tartja, hogy a Lármafák égetése címen megjelent válasz teljes mértékben Tőkés László ellen irányult. Szerinte a "hármaknak" nyilatkozniuk kellene: jót akartunk, de nem sikerült. - Zonda Attila visszatekintett a múltba, kifejtve, hogy a radikálisok, "más néven türelmetlenek, szélsőségesek" és a mérsékeltek "más néven megfontoltak, esetleg megalkuvók" között három éve folyik a harc. Szerinte a Neptun-ügy egy leszámolási folyamat része, a fő célpont Tokay György és a mérsékeltek. Marosi Barna szerint Frunda György és Borbély László a legeredményesebb romániai magyar politikusok közé tartoznak, majd hozzátette, Tőkés Lászlót nem szabad beárnyékolni, inkább mindnyájuknak együtt kell dolgozniuk. Markó Béla szerint a viták ellenére az RMDSZ-ben a leglényegesebb kérdésekben konszenzus van és politikai bűn az egységet feladni. /Máthé Éva, Mózes Edith: Az RMDSZ Maros megyei szervezetének választmánya kérte. A szövetségi elnök ültesse tárgyalóasztalhoz a vitázó feleket. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 31., Bögözi Attila: RMDSZ-vita a "hármak" ügyéről Marosvásárhelyen. Ki "árulta" el az erdélyi magyarságot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./

1993. augusztus 31.

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége aug. 31-i, Kolozsváron tartott ülésén határozatot hoztak az RMDSZ képviselőinek visszahívásáról a Nemzeti Kisebbségi Tanácsból. Elemezték az RMDSZ Románia ET-felvételével kapcsolatos álláspontját, Tőkés László tiszteletbeli elnök, Borbély László és Frunda György jelenlétében elemezték a neptuni találkozó nyomán kialakult helyzetet. Az Ügyvezető Elnökség figyelembe veszi az elhangzottakat az SZKT elé terjesztendő elemzés megfogalmazásakor. Az Ügyvezető Elnökség elfogadta a kisebbségi törvénytervezettel kapcsolatban a szakértői tanácskozás ajánlásait. Jóváhagyták az információs rendszer kialakításának programját, továbbá Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester Catherine Lalumiére asszonynak átadott beadványát. Ebben tiltakozott az ellen, hogy Kovászna megye prefektusa az adminisztratív bírósághoz fordult a városi és községi tanácsok helyi referendum kiírásáról szóló határozatai ellen. Az Ügyvezető Elnökség felháborodását fejezte ki Hargita megye alprefektusának kinevezése ellen, aki a Szocialista Munka Pártja aktivistája. Nevezett aktivista nyílt támadást intézett az RMDSZ ellen. /RMDSZ dokumentumok. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 3./

1993. szeptember 2.

A Neptun-vitához szólt hozzá dr. Csapó József szenátor, élesen elítélve a három RMDSZ-képviselő tárgyalását. Frunda György például kulturális autonómiát szorgalmazott, szemben az RMDSZ programjában szereplő hármas szintű, személyi, önigazgatási és regionális autonómiával. Csapó ugyancsak elutasította, hogy a Neptunon tárgyalók munkadokumentumként elfogadták a 0 kisebbségi törvénytervezetét. Más a kitelepülőben levő németek helyzete, azonkívül az RMDSZ pedig még nem készítette el, nem fogadta el saját törvénytervezetét. /Dr. Csapó I. József szenátor: Az ér(d)em két oldala. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 2./

1993. szeptember 3.

Az Európa Tanács jogi és emberi jogi bizottsága párizsi ülésén komoly kételyek fogalmazódtak meg Románia ET-ba való fölvételét illetően. Stoffelsem holland küldött javasolta, halasszák Románia felvételét addig, amíg a román kormány teljesíti az ET-tagság a feltételeket. A holland javaslatra 12-en szavaztak, ellene 14-en. Végül a testület jóváhagyta, hogy Románia tagfelvételi kérelme az ET szeptemberi parlamenti ülése elé kerüljön. A román küldöttség tagja, Adrian Severin kiemelte, hogy Frunda György is Románia tagfelvétele mellett volt. Tabajdi Csaba elmondta, az ET-bizottság ajánlotta, hogy Románia tegyen lépéseket az idegengyűlölet, a diszkrimináció, az antiszemitizmus és kisebbségellenes jelenségekkel szemben, fogadjon el oktatási törvényt és helyt adott a kisebbségi törvény megalkotását sürgető magyar javaslatnak is. /ET-kételyek Románia tagságát illetően. = Népszava, szept. 3., Az ET jogi bizottsága jóváhagyta Románia tagfelvételét. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./

1993. szeptember 4.

Az ET jogi és emberi jogi bizottsága Párizsban tartott ülésén jóváhagyta Románia felvételi kérelmét. Az ülésen jelen volt a román parlamenti küldöttség tagjaként Frunda György RMDSZ-szenátor, aki a BBC-nek számolt be a történtekről. A vita során Stoffelsen holland küldött javasolta: halasszák el a döntést addig, amíg a román kormány nem teljesíti az ET-tagság diktálta feltételeket. Végül mégis megszavazták a felvétel támogatását. A felvételre szavazók hangsúlyozták, hogy az ET keretein belül több a garancia kisebbségek jogainak biztosítására. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./ Azt is megszavazták, hogy félévenként ellenőrizni fogják, Románia betartja-e ígéreteit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./

1993. szeptember 4.

A román parlamentben hazaárulást emlegettek az RMDSZ memoranduma kapcsán, ellenzéki képviselők is beálltak a kórusba, nyilatkozott Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a vele készített interjúban. Még bíróság elé állításról is röppentek föl hírek. A Markó Béla és személye elleni bírósági eljárásról elmondta, hogy Romániában minden lehetséges. Takács Csaba cáfolta az Evenimentul Zilei hírét, hogy az RMDSZ kéri Frunda György mandátumának visszavonását. /Gál Mária: Romániában mindenre található törvényes alap. Interjú Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

1993. szeptember 8.

Tokay György amerikai körútjáról küldte meg hozzászólását a Neptun-vitához, csatlakozva Borbély László és Frunda György írásához: visszautasítja, hogy megalkuvó lenne, hogy Tőkés László püspök politikai asszimilánsnak nevezze őt, nem fogadja el a boszorkányüldözést. /Tokay György: A harag fényűzése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./ Borbély László és Frunda György írása: Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./

1993. szeptember 8.

Szept. 8-án az RMDSZ bukaresti székházában megtartott sajtótájékoztatón Markó Béla elnök beszámolt az EDU budapesti pártértekezletének döntéséről, amellyel az RMDSZ-t fölvette teljes jogú tagjainak sorába. Az RMDSZ Európa Tanácshoz eljuttatott memoranduma semmi újat nem tartalmaz az RMDSZ programjához képest, hangsúlyozta, ahogy a televízió szept. 7-i adásában is elhangzott Takács Csaba és Frunda György szenátor részéről. Alaptalan az a vád, hogy a memorandummal az RMDSZ meg akarja akadályozni Románia felvételét az ET-be. Eddig viszont sem a kormány, sem a parlament nem adta jelét annak, hogy a kisebbségek problémáit rendezni akarja az ET által megkövetelt normák szerint. /A memorandum az RMDSZ program summája. = Temesvári Új Szó (Temesvár), szept. 10./

1993. szeptember 9.

Szept. 7-én a bukaresti televízió a politikai lojalitásról rendezett vitát, asztalhoz ültetve az RMDSZ és a Demokratikus Konvenció /DK/ képviselőit. Azt tudakolták, hogy az RMDSZ memoranduma után megmarad-e az ellenzéki szövetség. Frunda György és Takács Csaba kiálltak emellett, hogy a memorandum az RMDSZ programjának kivonata, az RMDSZ követelései nem térnek el az Európa Tanács ajánlásaitól. Az ellenzéki pártokat tömörítő Demokratikus Konvenció pártjainak vezetői is támadják az RMDSZ-t, holott az RMDSZ is tagja a konvenciónak. Újra rá kell döbbenni arra: hiú ábránd, hogy a román ellenzékben valaha is partnerre lelhetünk kisebbségi jogainkért folytatott harcunkban, állapíthatta meg a Szabadság munkatársa, Székely Kriszta. /Székely Kriszta: Kihez legyünk lojálisak? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./ Kinek mi van a szívében. DK-RMDSZ tévé vita kivonatos jegyzőkönyve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11-12./

1993. szeptember 11.

Katona Ádám, az RMDSZ székelyudvarhelyi szervezetének vezetője indulatosan nyilatkozott a Neptunban zajlott tárgyalások szereplőiről. Szerinte Tokay György, Frunda György és Borbély László élesen szembenállnak az autonómia kérdésével. Emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ hargitafürdői ülésén Csapó József önrendelkezési tervezetét tárgyalták. Akkor Tokay György és Frunda György a tervezet ellen szólaltak fel és elérték azt, hogy ezt a memorandum-tervezetet titkosították. Azóta ez a szárny úgy tesz, mintha nem is létezne ez tervezet. Azóta többször tárgyaltak erről, de Tokay és társai lehetetlenné tették az érdemi munkát ebben az ügyben. Kezdetben terminológiáját kifogásolták, később azt kérték, nemzetközi szakértők vizsgálják meg Csapó tervezetét. Ez megtörtént és a szakértők elismeréssel nyilatkoztak a tervezetről. Katona szerint Markó Béla elnök is a cinkosuk. Markó úgy mutatja, mintha ő volna a mérleg nyelve, aki nem csatlakozik se ide, sem oda. Valójában -Katona szerint - Markón múlt, hogy az autonómia-tervezet nem került az országos testületek elé. A kormányzattal folytatott neptuni tárgyalásokban Verestóy Attila is részt vett. Katona Ádám ezt a csoportot kormánypárti csoportosulásnak nevezi, akiket az egyéni érdek vezérel. Ez az asszimiláns csoport Tokay György vezetésével paktumot kötött a magukat liberálisnak definiáló, tulajdonképpen kozmopolita csoportosulással /meghatározó személyiségük Cs. Gyimesi Éva, köztük van Szilágyi Sándor, Magyar Nándor is/. Az RMDSZ brassói kongresszusán ez a szövetséget kötött két csoport lett a hangadó, embereik kerültek a vezetésbe. Az összes vezető funkció az ő kezükbe került. Ez meghatározza az RMDSZ politizálását. Az SZDSZ képviselői belefolytak az RMDSZ legutóbbi kongresszusának irányításába. Az SZDSZ-es Törzsök Erika futkosott a brassói kongresszuson jelen levő Pető Iván és Cs. Gyimesi Éva között. Állandóan vitte az utasításokat. Az SZDSZ igyekszik befolyásolni az RMDSZ-t. /Bodnár Dániel: Katona Ádám, az székelyudvarhelyi szervezetének vezetője a megosztottságról, az autonómiáról és a titkos tárgyalásokról. = Magyar Nemzet, szept. 11./

1993. szeptember 15.

Szőcs Géza emlékeztetett: az RMDSZ volt alelnökei, valamint a kilenc elnökségi tag augusztusi nyilatkozatukban hangsúlyozták, hogy senki sem tájékoztatta őket Borbély László, Frunda György és Tokay György titkos tárgyalásáról. A Neptun-ügyről Szőcs Géza a Beszélőben írt. Egy idő múlva Markó Béla elnök állásfoglalásában hangoztatta: egységre van szükség, mindannak ellenére, ami történt. Markó Béla itt már-már egy tabusított "hozzá-ne-nyúlj" értékre hívta föl a figyelmet. A januári brassói RMDSZ-kongresszuson az egyik tábor túlnyerte magát, olyan politikusok kerültek a vezető testületekbe, hogy az így kialakult arányok nem tükrözték a tagság erőviszonyait. Az RMDSZ bizonyos politikusai "megengedhették" maguknak, hogy magánemberként részt vegyenek egy olyan politikai történésben, amelyet a kormányzat kijátszhat saját propaganda céljaira. Ugyanakkor a kormány nem hajlandó részt venni azon a kerekasztal-megbeszélésen, melyet az RMDSZ évek óta szorgalmaz. Ma már nyilvánvaló, hogy a PER nevű szervezet a román kormány kezdeményezésére jött létre és vállalta az úgymond közvetítést. /Szőcs Géza: A Neptun-gate hátteréről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./

1993. szeptember 22.

Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés platform szóvivőjeként elismeréssel szólt az RMDSZ memorandumáról, de kifogásolta, hogy nem a platformok képviselőiből álló kerekasztal közös munkája a memorandum, továbbá ebből kimaradtak dr. Csapó József szenátor által összeállított jogsérelmek. Szerinte kulcskérdések kimaradtak, az etnikai jellegű jogsérelmek minősítése fogyatékos, nem emelték ki az önrendelkezés követelését. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés felháborodva értesült arról, hogy Borbély László, az RMDSZ Maros megyei elnöke amellett, hogy nem támogatta a platform aláírásgyűjtő kezdeményezését az ártatlanul elítélt oroszhegyiek, zetelakiak és marosvásárhelyiek ügyében, nem átallotta a kezdeményezést - több társával együtt - a kezdeményezést a marosvásárhelyi rádióban elutasítani. Továbbá Borbély László, Frunda György, Tokay György és mások elérték, hogy Caspó József szenátor autonómia-tervezetét titkosították, miközben a délvidéki, felvidéki és kárpátaljai magyarság politikai érdekvédelmi szervezetei hasonló autonómia-memorandumaikat elfogadták és kormányuk elé tárták. Katona Ádám hangsúlyozta, hogy az ún. kabinetpolitikától, mint például Verestóy Attila szenátor Stoicával folytatott titkos tárgyalásaitól ugyanúgy nem várható eredmény, mint a botrányt kavart, Tokay György által vezetett bel- és külföldön folytatott tárgyalásaitól. /Katona Ádám: A memorandum jó, csak izé? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./ Ezzel Katona Ádám elítélte a Neptun-ügyben résztvevő RMDSZ-képviselők tárgyalásait.

1993. szeptember 25.

Szept. 25-én Strasbourgba, az Európa Tanács ülésére utazott a román küldöttség, köztük van Frunda György szenátor, de ott van Paunescu szenátor is. /Magyar Hírlap, szept. 27./

1993. szeptember 26.

Szept. 25-26-án Marosvásárhelyen ülésezett az SZKT, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa. Markó Béla elnök politikai állásfoglalásában kifejtette, hogy az RMDSZ-nek autonóm politikát kell kialakítania. Az RMDSZ memoranduma "olyan elvi igénybejelentés, ami később is hivatkozási alap lehet." A Neptun-ügyről Bodó Barna politikai alelnök számolt be, a PER-ben résztvevők politikai felelősségét egyértelműnek nevezve. Tokay György és Borbély László felszólalásaikban védték álláspontjukat, az utóbbi kifogásolta, hogy megkérdőjelezték becsületességüket. Tőkés László püspök elhatárolta magát az áruló és kollaboráns jelzők alkalmazásától. Vitára szükség van, mondta, "félre kell tennünk beteges problémaiszonyunkat, konfliktuskerülő egységféltésünket", mondta. A hatalommal való egyezkedés módját tartja elhibázottnak. A tárgyaló hármak "kis lépések taktikája" legfeljebb jóhiszemű megalkuvás. Jelenleg nem bizalmas magántárgyaláson, hanem az RMDSZ memoranduma hangján, a kollektív jogok és a belső önrendelkezés elvén kell politizálni, hangsúlyozta Tőkés László. A román hatalom kis amerikai besegítéssel megtalálta a kedvére való "partnereket" a diszkriminatív politika fenntartására. Tőkés László több idézetet hozott politikusoktól, szervezetek képviselőitől. Asborjn Eide az ENSZ Emberjogi Bizottságának jelentésében "pozitív román lépésekről" számolt be, David Binder cikkére hivatkozással. A Neptun-ügy RMDSZ-résztvevőit nagy felelősség terheli. Ezután következett a hajnalig tartó vita. Az RMDSZ egyes platformjai sorra kifejtették véleményüket. A leghatározottabban, legélesebben az Erdélyi Magyar Kezdeményezés frakció fogalmazott: a hármak súlyos károkat okoztak az RMDSZ-nek, megbontották az RMDSZ egységét, majd ők vádoltak egységbontással, ezért a frakció szerint a hármaktól meg kell vonni a képviseleti jogot. A Szórvány csoport szerint a mérsékeltek és a radikálisok összecsapásáról van szó. Két határozattervezet született, egy radikális, amelyik elítélte a hármakat és javasolta, hogy a három politikust ne bízzák meg a parlamenti csoport, illetve frakciók választott tisztségeinek viselésével. A másik változtat enyhébb és csak annyi szerepel benne, hogy az RMDSZ frakciók vizsgálják felül a választott tisztségviselők alkalmasságát. Tőkés László jelezte, hogy amennyiben nem vonják le a megfelelő következtetéseket, neki kell ezt megtennie, hiszen nem ő tárgyalt a hatalommal. /Bögözi Attila: Marosvásárhelyi SZKT, 1993. szeptember. Neptun makacs szelleme. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29., 30./ A kiadott állásfoglalás szerint a PER által szervezett megbeszélésen /köztük a Neptunon/ Borbély László, Frunda György és Tokay György képviselők mandátum nélkül tárgyaltak a hatalom képviselőivel, jelentős károkat okoztak a szervezetnek. Ez lehetőséget teremtett a hatalomnak, hogy kísérletet tegyen az RMDSZ megosztására. A hatalommal való tárgyalás kívánatos formája a kerekasztal-megbeszélés. /Állásfoglalás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 29./ A viharos tanácskozáson a "hármak" lépését mindannyian elítélték, politikai tévedésnek minősítették, de négy frakció tiltakozása miatt a személyi felelősségre vonásuk elmaradt. /Simó Erzsébet: Az SZKT marosvásárhelyi ülése. Az RMDSZ PERe. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 28./ A MISZSZ, a Szabadelvű, a Bethlen Gábor és az Erdélyi Magyar Kezdeményezés frakciók javasolták, hogy a három érintettet mentsék fel a nemzetközi szervezetekben betöltött tisztségükből, a Magyar Demokrata, a Kereszténydemokrata, a Szórvány és Partium csoportok viszont ezzel nem értettek egyet. Egyik javaslat sem kapta meg a szükséges támogatást, végül egy konszenzusos változatot dolgoztak ki. /Nagy Iván Zsolt: RMDSZ-dokumentum a neptuni találkozóról. = Magyar Nemzet, szept. 27./. Az SZKT 61:29 arányban /8 tartózkodással/ elfogadta a kompromisszumos szöveget, a kiadott állásfoglalást, viszont Tőkés László tiszteletbeli elnök és Bodó Barna politikai alelnöknek a hármakat elmarasztaló elemzése fölötti szavazást meghiúsította a testület. A polémia egyes pontjaiban Markó Béla elnök és Tőkés László nyilvánosan elhatárolódtak egymástól. /RMDSZ-tanácskozás Marosvásárhelyen. = Új Magyarország, szept. 27./

1993. szeptember 27.

Az RMDSZ Tiszteletbeli Elnöke Irodája közleményben tiltakozott a Kossuth Rádió szept. 26-i híre miatt, miszerint Tőkés László az SZKT marosvásárhelyi ülésén szankciót követelt a "hármak" /Borbély László, Frunda György és Tokay György/ ellen, bejelentve, ha nem adnak neki igazat, lemond. Tőkés László eredményesnek tartja az SZKT marosvásárhelyi ülését és egyetért a kiadott állásfoglalással. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./

1993. szeptember 27.

Csutak István meglepődve olvasta a Neptun-ügyben a hármak válaszában /Lármafák égése (Válasz Tőkés Lászlónak), Romániai Magyar Szó, aug. 25./, hogy a sajtóban az ilyen cikkek csak zavart keltenek a közvéleményben. Milyen cikkekre lenne szükség, amelyek nem keltenek zavart, kérdezte. Tőkés László levele a valósággal nem egyező állításokból indult ki, olvasható az említett válaszban, tehát hazugnak nevezték a püspököt. Ha a tárgyalások nem voltak titkosak, miért csak David Binder volt jelen - Továbbá a tárgyalásra csak olyanok kaptak meghívót, akik Tőkés-ellenesek és autonómia-ellenesek voltak. Semmi nyoma nincs annak, hogy a tárgyalásról tájékoztatást adtak volna, sorolta tovább ellenérveit Csutak István. Felidézte egy emlékét 1990 júniusából. Az RMDSZ alakulóban levő frakciójának első üléséről, ahol valaki Frunda Györgyöt valami tisztségre ajánlotta. Akkor a másik marosvásárhelyi, Borbély László körbejárta a képviselőket: "Vigyázzatok! Frunda nem RMDSZ-es! Frunda a Független Magyar Párt embere! Szekus! Buktassátok meg!" Most pedig elválaszthatatlan jóbarárok. /Csutak István: Tiszta vizet a nyílt kártyákba! = Orient Expressz (Bukarest), szept. 27./

1993. szeptember 30.

Azután, hogy az Európa Tanács parlamenti közgyűlése megszavazta Románia felvételét, a BBC román adásának nyilatkozott Frunda György szenátor, aki részt vett az ET ülésén. Kifejtette: első ízben fordul elő, hogy az ET ennyi feltételt szabjon egy felvett országnak. Frunda elégedett a döntéssel, a Halloven-féle monitorizálási eljárással. /(cseke): Frunda György szerint Strasbourgban Románia jövője kapott bizalmat. = Magyar Nemzet, szept. 30./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 961-985




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998