udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 1375 találat lapozás: 1-30 ... 901-930 | 931-960 | 961-990 ... 1351-1375
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Frunda György

2008. október 27.

Megóvta az RMDSZ a törvényszéknek azt az ítéletét, amely szerint Kincses Előd indulhat függetlenként a választásokon. A törvényszék megállapította: az ügyvéd által benyújtott támogatói lista közjegyző által hitelesített másolata egyenlő értékű az eredetivel, így nincs akadálya a jelölésének. Kincses Előd – aki független jelöltként Markó Béla RMDSZ-elnök ellenében indulna a Maros megyei 2-es körzetben – úgy tudja, az RMDSZ-nek a törvény értelmében semmilyen lehetősége nincs beavatkozni. Frunda György ezzel szemben úgy értékelte, a halasztás nem legális, mert a törvény szerint a bíróságnak 24 órán belül döntenie kell a fellebbezésről. Az RMDSZ-es szenátor szerint Kincses Elődöt a választási iroda törölte a jelöltek listájáról, mivel az előírt határidőn belül nem született döntés az ügyében. Frunda elmondta, az RMDSZ jogilag kifogásolta az ítéletet, mivel „a törvény alapján világos”, hogy minden jelöltnek kötelező négy példányban leadni az aláírásokat. „Ha valaki jelöltként indul, akár függetlenként, akár egy párt színeiben, annak kötelessége négy példányban letenni az aláírásokat a választási irodába” – hangsúlyozta Frunda. /Antal Erika: Megóvták Kincses indulását. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./ Kincses Előd annak az ügyvédnek adott megbízást, aki a marosvásárhelyi fekete március idején a Vatra Romaneasca tagjaként a magyarok ellen buzdított, mondván, az ember folyamatosan nem forralhat bosszút, mert akkor soha megbékélés nem lesz. Kincses elmondta, hogy ügyének tárgyalásán ott volt Frunda György szenátor, aki időnként valamit súgott az RMDSZ ügyvédjének, tehát Frunda súgóként volt jelen. /(Lokodi Imre): Kincses Előd „vátrás” ügyvédje. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./ Szepessy László, az RMDSZ marosvásárhelyi Elnöki Hivatalának igazgatója megdöbbentőnek tartja, hogy Kincses Előd, aki függetlenként akar indulni a választásokon, Ioan Sabau Poppal szövetkezik /ő az ügyvédje/, aki köztudottan a Vatra Romaneasca alapító tagja. Szepessy számára már nem kérdés, hogy Kincses Előd a barikád melyik oldalán áll. /A barikád melyik oldalán áll Kincses Előd? = Népújság (Marosvásárhely), okt. 27./

2008. november 8.

A lakosság számára is gyümölcsözőek voltak külföldi kiszállásai, mivel több szabadságjogot sikerült kivívni – jelentette ki Frunda György RMDSZ-es szenátor utalva a Közpolitikai Intézet által készített tanulmányra, melyből kiderül, a szenátor az első helyek egyikén áll a honatyák külföldi kiszállásainak gyakorisága tekintetében. Frunda elmondta, az Európa Tanács romániai küldöttségének vezetője, ez évi négy kiszállást jelent a parlamenti ülésszakokra, illetve havonta legalább két kiszállást a bizottságok üléseire. A Közpolitikai Intézet szerint 2007-ben a parlamenti képviselők körülbelül 250 ezer eurót költöttek külföldi kiszállásaikon napidíjra. Frunda Györgynek 18 külföldi kiszállása volt, összesen 147 napot töltött külföldön, 3869 eurót kapott napidíjként. /Külföldi kiszállásait magyarázza Frunda. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 8./

2008. november 10.

Frunda György Maros megyei RMDSZ-szenátorjelölt kifejtette, azért politizál, hogy minden romániai magyarnak és románnak legyen saját háza és saját autója. Nehéz idők elé nézünk, amit csak együtt tudunk áthidalni, hangsúlyozta. Örül annak, hogy véleményformáló politikusa a romániai magyarságnak, büszke arra, hogy közvélemény-kutatás szerint a magyar politikusok között az emberek legjobban őbenne bíznak. Vannak, akik azt mondják, Frundának háza van és Mercedese, és nagyon sokat keres. Frunda büszke a házára, az autójára, és büszke arra, amit munkájával keresett. /Lokodi Imre: „Rendezzük közös dolgainkat”. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

2008. november 13.

Az Academia Catavencu című román lap nyilvánosságra hozta a kétes hírű képviselő-, illetve szenátorjelöltek lajstromát. A listán szerepel Borbély László, mert nem hozta nyilvánosságra, ki mindenki kapott állami lakásokat, s emlékeztet arra, hogy jó két évvel ezelőtt veje, Kovács Attila (ugyancsak az RMDSZ képviselőjelöltje Brassó megyében) protekciót keresett feleségének a Transilvania Egyetem egyik vizsgáztató tanáránál. A lap szerint Boros János, Kolozs megye egyik képviselőjelötje, jelenleg alpolgármester több korrupciógyanús ügyben főszereplő, Riedl Rudolf volt Szatmár megyei alprefektust, jelenlegi képviselőjelöltet pedig azzal vádolták meg annak idején, hogy csakis RMDSZ-es polgármestereknek juttatott bizonyos állami pénzekből. A Catavencu azt írta, keveset tud a magyar jelöltek viselt dolgairól, mert a magyar nyelvű sajtó zöme a magyar politikusok tulajdonában van. Ide sorolta a Hargita Népét, is, emlékeztetve, hogy Verestóy Attila az Új Magyar Szó napilap és az Erdélyi Riport hetilap tulajdonosa, Kelemen Hunoré a Transindex internetes hírportál, irányítása alatt áll a Communitas Alapítvány által működtetett Erdély FM rádió is. A képviselői mandátumért száll versenybe Hodgyai Géza, az Új Kelet lap, valamint a FényTV, K-TV és az Extra Rádió tulajdonosa. A román lap kiegészíthető: Tamás Sándoré, a Székely Hírmondó hetilap, s Antal Árpáddal együtt birtokolják a Háromszék megyében működő rádiók zömét. Frunda György a Gaga Rádió résztulajdonosa, Eckstein-Kovács Péter szenátoré a Paprika Rádió. A Marosvásárhelyi (állami) Rádió magyar nyelvű műsorának főszerkesztője Borbély Melinda, Borbély László felesége, míg a bukaresti közszolgálati televízió munkatársa Kós Anna, Markó Béla felesége. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 13./

2008. november 14.

Több marosvásárhelyi közintézményt is meglátogatott Borbély László miniszter és Frunda György szenátor, hogy tájékozódjanak a kétnyelvű táblák meglétéről, a lakossági kapcsolatokkal foglalkozó alkalmazottak magyar nyelvismeretéről, a magyar nyelvű formanyomtatványok használatának lehetőségéről. Bejelentették, hogy beadvánnyal fordulnak Felicia Pop prefektushoz, amelyben felkérik: tegyen lépéseket annak érdekében, hogy a minisztériumoknak alárendelt intézményekben érvényesüljön a kétnyelvűség. Az anyanyelv-használati jogot az alkotmány is szavatolja. „Az ilyen irányú előírások be nem tartása önkényes magatartásnak minősül és büntetendő” – jelentette ki Frunda György szenátor. A területi munkafelügyelőségen kizárólag román nyelvű felirat jelzi a hivatalt. A Maros Megyei Munkaerő-foglalkoztatási Ügynökségen egyetlen magyar felirat sem található. „Nagyon kevés magyar nyelvű levelet, beadványt kapunk, azokat lefordítjuk, s válaszolunk rájuk” – magyarázta az igazgató. Meglepetés érte a szenátor- és képviselőjelöltet, valamint a sajtósokat a megyei pénzügyi igazgatóság székhelyén, ahol csendőrök kijelentették: tilos az épületben fotózni, filmezni. A vezető nem ígérte, hogy kiteszik majd a kétnyelvű feliratokat. /Máthé Éva: Ritka a magyar tábla. = Krónika (Kolozsvár), nov. 14./

2008. november 17.

Telt ház előtt csendültek fel november 15-én a marosvásárhelyi Kultúrpalotában Máté Péter örökzöld dalai. A rendezvény házigazdái Borbély László és Frunda György, az RMDSZ marosvásárhelyi jelöltjei voltak. „Ha nem tudtuk egészben bevenni Marosvásárhelyt – egyelőre! –, akkor bevesszük szeletenként” – fogalmazott Borbély László, arra figyelmeztetve a jelenlevőket, hogy nem szabad kishitűnek lenni, hiszen „ez a város a miénk is, miénk itt a tér”. Mindkét politikus hangsúlyozta: erőnk az egységben van, ezért kell összefognia a magyarságnak november 30-án. /Antal Erika: Máté Péter dalai Vásárhelyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./

2008. november 19.

Dorin Florea polgármester utasítására november 18-án negyven RMDSZ-plakátot szedtek le Marosvásárhelyen a Kövesdombon. A plakátok még fél napig sem maradtak kinn azután, hogy Csegzi Sándor alpolgármester jóváhagyásával, a törvényeket és a helyi tanácsi határozatot betartva kerültek ki. Borbély László miniszter, Frunda György és Benedek Imre rendkívüli sajtótájékoztatón számolt be arról, hogy a városi tanács úgy döntött, 900 választási plakátot engedélyez a város területén. Ebből az RMDSZ 150-et igényelt, amire megkapta a jóváhagyást. Frunda György szenátorjelölt közölte, bűnügyi feljelentést tesz a polgármester ellen, Borbély László képviselőjelölt a véleménynyilvánítási szabadság megsértését látta a történtekben. /Antal Erika: Leszedették Marosvásárhelyen az RMDSZ-plakátokat. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./

2008. november 26.

Katonás rendben álltak november 25-én Marosvásárhelyen az RMDSZ képviselő- és szenátorjelöltjei a kampányzáró rendezvényen. Az RMDSZ jelöltjei és Koncz Zsuzsa, valamint Bródy János koncertje gyűjtött egybe a marosvásárhelyi sportcsarnokba több ezer embert. A képviselő- és szenátorjelölteket Nagy István műsorvezető tábornokként, ezredesként vagy őrnagyként szólította a színpadra. Elsőként Markó „tábornok” állt ki az ünneplő tömeg elé egy Erdély-térképpel, összehasonlítva a magyarság-szigeteket, írta a lap. Az RMDSZ elnöke szerint tévesen hitték azt a rendszerváltáskor, hogy hárommillióan vannak, kiderült, hogy feleannyi az erdélyi magyarság lélekszáma. Frunda György rámutatott: „Építettünk országos szinten, Európában. Visszaszereztük elkobzott erdeinket, iskoláinkat, építettünk új házakat, iskolákat, óvodákat. Több iskolánk van, mint a két világháború között” – hozzátéve „sokat tettünk, de nem eleget”. „Építenünk kell az autonómiát, de meg kell védenünk a magyar vállalkozót, alkalmazottat és önmagunkat” – mondta Frunda. Borbély László képviselőjelölt szerint „miénk itt a tér”, nem szabad másodrangúaknak lennünk. /Mihály László: Markó: hárommillió magyarként szavazzunk. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./

2008. december 2.

Marosvásárhelyen a Bernády Házban, az RMDSZ marosvásárhelyi kampányirodájában együtt volt az RMDSZ vezérkarának vásárhelyi szárnya: Markó Béla, Borbély László, Frunda György, továbbá Kelemen Atilla, Kerekes Károly, Benedek Imre, a szövetség Maros megyei képviselőjelöltjei. Amikor a televízió képernyőjén megjelent Borbély László 54,28 százaléka, valamivel később pedig az RMDSZ 6,7 százaléka, örömmámor csapott fel a házban. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi kifejtette, az RMDSZ töretlen támogatással bír választóink körében, legalább olyan erős parlamenti csoportjuk lesz, mint eddig. Az elnök megköszönte Takács Csabának, az RMDSZ országos kampányfőnökének az intenzív kampányt, köszönetet mondott a választóknak, az összefogás mellett döntő romániai magyar közösségnek. /Lokodi Imre: Pezsgőzött az RMDSZ a Bernády Házban. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./

2008. december 2.

Soha még ilyen győzelmet nem aratott az RMDSZ – nyilatkozta a Duna Televízióban Frunda György, s valóban úgy tűnik, sikerül megőriznie a szövetségnek eddigi parlamenti arányát. Töretlen az RMDSZ támogatottsága a romániai magyarok körében – emelte ki Markó Béla elnök is. Azonban az RMDSZ-nek a rá leadott voksok számával is szembesülnie kell: a 90-es évek elejét majd egymillió szavazatot kapott, de még négy évvel ezelőtt is több mint 600 ezren voksoltak rá. 2004-ben a képviselőházi lista 628 000, a szenátusi lista 637 000 szavazatot kapott. A mostani részeredmények tetemes fogyatkozást mutatnak, 90 százalékos feldolgozottságnál alig 400 ezer támogatója volt a szövetségnek. Rosszabb a helyzet Háromszéken, a végleges adatok szerint feleződött az RMDSZ támogatottsága: négy esztendeje 72 000 szavazatot kapott a szövetség, most 35 500 körüli a voksok száma. A magyarság vezetőinek érdemes lenne elgondolkodniuk, versenytárs nélkül csak ennyit sikerült elérniük, a néhány függetlenként induló összesen kevesebb mint 20 000 szavazatot vitt el. A számok tükrében rendkívül vitatható a Markó által emlegetett ,,töretlen támogatottság”. /Farkas Réka: Még egy ilyen győzelem... = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 2./

2008. december 5.

Tíz erdélyi megyét és egy külföldi választókerületet képviselnek az RMDSZ mandátumot nyert törvényhozói. Az RMDSZ 31 parlamenti helyet szerzett meg, a legtöbb törvényhozói mandátumot – hatot – a Hargita megyei jelöltek nyerték el. A megyének négy képviselője (Antal István, Kelemen Hunor, Korodi Attila, Pál Árpád), és két szenátora (Verestóy Attila, Gyerkó László) lett. Bihar megye: az RMDSZ négy törvényhozói mandátumot szerzett: három képviselő (Lakatos Péter, Derzsi Ákos, Pető Csilla) és egy szenátor (Cseke Attila). Kovászna megye: három képviselő (Márton Árpád, Édler András és Olosz Gergely) és két szenátor (Albert Álmos és Bokor Tibor). Maros megye: három képviselő (Borbély László, Kerekes Károly, Kelemen Atilla) és két szenátor (Markó Béla, Frunda György). Szatmár megye két képviselő (Erdei Doloczki István és Varga Attila) és egy szenátor (Günthner Tibor). Kolozs megye: két képviselő (Máté András és Pálfi Mózes Zoltán). Szilágy megye: egy képviselő (Seres Dénes) és egy szenátor (Fekete Szabó András). Egy-egy képviselői mandátumot kapott a visszaosztás során Arad megye (Faragó Péter), Brassó megye (Farkas Anna Lili) és Máramaros megye (Béres István). RMDSZ-színekben képviselő lett az Afrikát és Közel-Keletet lefedő képviselői választókerületben Kötő József. Az RMDSZ 22 fős képviselőházi frakciójában 11 befutó „újonc”, a kilencfős szenátusi frakcióban pedig öten jutottak először mandátumhoz. /Tíz erdélyi megyét és egy külföldi választókerületet képviselnek az RMDSZ törvényhozói. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 5./

2008. december 9.

A parlament új tagjai között találni olyanokat, akik 1990. óta képviselők vagy szenátorok. A legtöbben RMDSZ-es törvényhozók. Hat RMDSZ-es törvényhozó – három szenátor, illetve képviselő – a hatodik mandátumát kezdi meg a december közepén összeülő új parlamentben. A „csapat” legfiatalabb tagja Varga Attila jogász, akit mindössze 27 évesen választottak meg először. Részt vett az első házszabály kidolgozásában, utóbbi négy parlamenti mandátuma alatt pedig 17 törvénytervezetet dolgozott ki, köztük az állami magyar egyetem visszaállításáról szólót, amelyet a parlament kétévi vita után elutasított; ötvenhárom alkalommal szólalt fel a plénumban. Márton Árpád bizonyult a legaktívabbnak, összesen 720 alkalommal kért szót. 2005-től az RMDSZ alsóházi frakciójának az elnöke, korábban alelnöke volt. Közel ötven törvénykezdeményezés fűződik a nevéhez. Ő felelt a még el nem fogadott kisebbségi törvényért, valamint az utóbbi két ciklusban a választási rendszerrel kapcsolatos kérdésekért. Kerekes Károlyt a szociális kérdések felelőseként tartják számon. Ő az egyik legaktívabb törvényhozó, nemcsak az RMDSZ-ben. 1992 óta 84 tervezetet nyújtott be. Ezenkívül Kerekes Károly az interpellációk bajnoka: összesen 160 ügyben intézett kérdést különböző intézmények képviselőihez az erre kijelölt időben, 215-ször kért szót a plénumban és negyven politikai nyilatkozatot olvasott fel. A szenátorok között Frunda György az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének tagjaként több mint egy évtizede ingázik Bukarest és Strasbourg között. A most záruló ciklusban a mérlege: 159 felszólalás, kilenc politikai nyilatkozat és 17 törvényjavaslat. Összesen közel 300 alkalommal kért szót a szenátus plénumában. Markó Béla szintén a 2004– 2008-as ciklusban volt a legtevékenyebb, noha ebben az időszakban két és fél éven át kormányfő-helyettes is volt. 1993-tól az RMDSZ elnöke, a szenátusban 1992. óta a külpolitikai bizottság tagja. Verestóy Attila közel másfél évtizede a magyar szenátorok csoportjának vezetője. Előbb a nemzetbiztonsági, majd a titkosszolgálatot felügyelő bizottság tagja. Összesen 200-szor szólalt fel a plénumban, 14 törvénykezdeményezést jegyzett. Egy jelenlegi és egy volt pártelnök jutott még be a törvényhozásba hatodik alkalommal: a leköszönő kormányfő, Calin Popescu-Tariceanu liberális pártelnök, illetve Adrian Nastase ex-miniszterelnök, aki 2001–2005. között a Szociáldemokrata Pártot vezette. /Húsz évig tartó megbízatás. Több képviselő és szenátor hatodik mandátumát kezdi. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./

2008. december 22.

Érdekes javaslatok, indulatok és kizárás az RMDSZ-ből – így lehet összegezni az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) december 21-i marosvásárhelyi ülését. A tanácskozás célja a parlamenti választások eredményének a kiértékelése, valamint a jövő feladatokra való felkészülés volt. Az ülésen bejelentették, hogy kizárják a szövetségből Benedek Imre Maros megyei tanácsost, aki bíróságon támadta meg Kötő József parlamenti képviselői mandátumát. Ennek következtében a bukaresti ítélőtábla – egyelőre nem jogerős ítéletben – érvénytelenítette Kötő mandátumát, amely így bizonytalanná vált. Markó Béla Politika és érdekvédelem című beszédét mondta el, amit a szövetség elnöke vitairatnak szánt. Markó élesen bírálta Tőkés László református püspököt, „aki palástját hol felöltve, hol levetve, hol prédikálva, hol szitkozódva, de folyamatosan az RMDSZ ellen kampányolt”. Tőkés most sem veszi észre, hogy a fürdővízzel együtt a gyermeket is kiöntené, amikor az RMDSZ-szel szemben már a Szociáldemokrata Pártot is ,,bölcsnek” mondja. „Román politikusokat is inkább agyba-főbe dicsér, józansággal, felelősségérzettel ruházva fel egytől egyig őket, csak nehogy valaki is el merje hinni, hogy az RMDSZ nélkül esetleg rossz irányba csúszhat, magyarellenessé válhat a kormányzás” – vélte Markó. Az RMDSZ elnöke szerint Tőkés kritikájára szükségük lenne, de „szenvedélyes RMDSZ-gyűlöletével Tőkés lassan magára marad, és már azt sem fogják meghallgatni az emberek, amiben igaza van”. A választási eredményeket elemezve úgy értékelte, hogy egyetlenegy megyében, Háromszéken volt az átlagosnál jóval alacsonyabb a részvétel, minden bizonnyal emiatt nincsen Kolozs megyének szenátora, és Temes vagy Hunyad is képviselő nélkül maradt. Az RMDSZ-nek a szövetség jellegét kell erősíteni, hangsúlyozta. „Romániában nem magyar–liberális, magyar–demokrata vagy magyar–szociáldemokrata együttműködésben kell hosszú távon gondolkodni, hanem magyar–román együttműködésben. Ez nem politikai, hanem etnikai kérdés. Mindig a kormánytöbbségnek vannak hatékony eszközei, ezért az RMDSZ-nek mindig vállalnia kell a kormányzást. ” Hangsúlyozta: az RMDSZ-nek az ellenzéki szerepben meg kell keresnie az eszközöket arra, hogy az eddigi törvényes keretek ne csonkuljanak, az anyanyelvű oktatási intézmények tovább működjenek, és etnikai alapon egyetlen magyar embert se tegyenek ki az állásából. Kereskényi Gábor azt sérelmezte, hogy az RMDSZ parlamenti frakciójában és a parlament vezetőségében minden tisztséget a székelyföldi képviselők és szenátorok szereztek meg, Partium pedig nem kapott semmit. Borbély László azt javasolta, hogy az RMDSZ forduljon az államfőhöz, és az etnikai paktumot tegye lehetővé, akárcsak az oktatási együttműködési megállapodást, amely szintén a Basescu irányításával jött létre. Borbély sérelmezte azt, hogy a kormányprogramban fél mondat van a kisebbségekről, ami veszélyt jelent a jövőre nézve. Biró Rozália, az SZKT elnöke a jelenlévők tudomására hozta, hogy a Maros megyei szervezet kezdeményezésére kizárják Benedek Imrét, aki visszafordíthatatlan kárt okozott az RMDSZ-nek a Kötő József mandátuma ellen indított perrel. A tanácskozáson jelen lévő Benedek megpróbált felszólalni, de az ülésvezető Biró Rozália arra hivatkozva, hogy kizárása miatt Benedeknek az SZKT-tagsága is megszűnt, nem adott neki szót. A kizárt a teremből adott hangot nemtetszésének kijelentve, hogy „totál antidemokratikus intézkedés” volt. Kovács Péter ügyvezető alelnök szerint meg kell vizsgálni, hogy az öt székelyföldi területi szervezet közül miért csak egy működik. Rácz Levente, az RMDSZ Fehér megyei szervezetének elnöke szerint a román pártok több száz szavazatot vittek el azzal, hogy magyar lelkészeket kerestek meg személyesen, és olyan konkrét ígéreteket tettek nekik, hogy központi fűtést vezetnek be a református templomba, utat aszfaltoznak le. Kelemen Atilla, a Maros megyei szervezet elnöke kifogásolta Frunda György kijelentését, miszerint az ellenzékbe vonulás miatt a következőkben a területi szervezetek felelőssége lesz nagyobb. Kelemen szerint eljött az ideje annak, hogy mindenki „tolja a sárban a szekeret”, még azok „a primadonna politikusok is, akik belibbennek, és mondanak egy-két okosságot”. Olosz Gergely Kovászna megyei parlamenti képviselő szerint Háromszéken új politizálásra van szükség, és nem a választókat kell hibáztatni a távolmaradás miatt. Olosz a háromszéki fiatal politikusok és a régi vezetőség között már hónapok óta lappangó konfliktusra utalt. Markó az SZKT záróbeszédében szokatlan keménységgel intette le a partiumi elégedetlenkedőket. Úgy vélte, hogy „agresszíven és arrogánsan dicsekedtek” választási eredményeikkel a székelyföldi kollégáikat szidva, márpedig ez nem eredményez szolidaritást. Markó is elmarasztalta a háromszékieket, akik nem tudnak szembenézni saját kudarcaikkal. Hozzátette: ő is azt szorgalmazza, hogy az RMDSZ-en belül a partiumi szellemiség érvényesüljön minél jobban, és „ne a székelyföldi búvalbéleltség”. /Borbély Tamás: Etnikai paktumot ajánl az RMDSZ a román pártoknak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./ A román pártokkal való etnikai paktum megkötését tartja a legfontosabbnak Markó Béla RMDSZ-elnök: etnikai paktumot – vagyis együttműködési megállapodást az etnikumközi dialógus folytatására, az etnikumközi problémák megoldására kell kötni. Nagyon messze vannak attól, hogy arányos képviseletről lehetne beszélni. A magyar emberek leváltásának „etnikai okai és következményei lennének oktatásban, művelődésben, egészségügyben, mindenütt” – mondta Markó. „Most kell megkérdeznünk mindazokat, akik a választásokon mellettünk álltak, hogy miképpen látják a jövőt. Márpedig mellettünk állt a romániai magyar közösség túlnyomó része, támogattak az egyházak, a civil társadalom, az értelmiségiek nagy többsége. ” Fel kell kérni a romániai magyar értelmiségieket, vegyenek részt ebben az elemzésben, mondjanak véleményt. Az SZKT-n elhangzott: az RMDSZ még az EP-választások előtt tartaná meg a következő kongresszusát. Winkler Gyula EP-képviselő, a szórványfrakció képviselője rámutatott arra, hogy a romániai magyarság egyharmada szórványban él, és a legnagyobb empátiával tud viszonyulni a szövetségi elnök legfontosabb javaslatához, az etnikai paktumhoz, a román–magyar együttműködéshez. A román pártok vezető politikusai visszafogottan reagáltak a Markó Béla által javasolt etnikai paktumra. Cristian Diaconescu külügyminiszter-jelölt, a Szociáldemokrata Párt (PSD) szóvivője úgy fogalmazott: érdeklődve várja az RMDSZ konkrét elképzeléseit a tervezett megállapodásról. /Antal Erika: RMDSZ: merre tovább? = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./ Az SZKT elnöke, Bíró Rozália bejelentette, hogy az RMDSZ megvonta dr. Benedek Imrétől a politikai támogatást és kizárta a szövetségből, felolvasta a Maros megyei RMDSZ erről szóló határozatát, nem adott szót Benedek Imrének, hogy álláspontját kifejtse. Ezért Benedek a sajtónak nyilatkozva kijelentette: „Az Állandó Bizottság úgy fogalmazott, hogy kizártak az RMDSZ-ből. Mivel nem vettem részt a tanács ülésén, nem tudtam megvédeni a jogaimat, ezért mind a megyei, mind az országos Állandó Tanács döntését érvénytelennek tartom, abból is kiindulva, hogy írásban kértem az Etikai Bizottság összehívását, amikor a választásokkal kapcsolatos furcsaságokat észleltem. Választ nem kaptam. Markó Béla szövetségi elnököt telefonon kerestem meg, és megkértem, kapjak lehetőséget, hogy elmondjam, miről van szó. Visszautasította. Egy rablógyilkost sem utasítanak el úgy, hogy meg ne hallgassák. A jogaimba tiportak és megalázó helyzetbe hoztak”. Hozzátette, „továbbra is az RMDSZ-ben fogok tevékenykedni, továbbra is megvédem a jogaimat”. El fog menni egészen az európai jogi fórumokig, hangoztatta. Nem az RMDSZ ellen indított eljárást a román bíróságokon, hanem az Országos Választási Bizottság ellen. /Mózes Edith: Benedek Imrét kizárták az RMDSZ-ből. Ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 22./

2008. december 22.

A parlament nem fogja elfogadni a kulturális autonómia projektjét amíg az RMDSZ ellenzékben lesz, de a Szövetség tovább küzd ennek eléréséért, nyilatkozta Frunda György RMDSZ-es szenátor. Frunda emlékeztetett arra, hogy a választási kampányban azt mondta, az elkövetkező évek célkitűzése a kulturális és a területim autonómia megszerzése, hangsúlyozva, az utóbbin az ország közigazgatási újrafelosztását értette. „Azt mondtam, egyik célkitűzésünk az, hogy megszerezzük az etnikai jellegű kulturális autonómiát, illetve a területi autonómiát, amelyen az ország közigazgatási újrafelosztását értem. Kifejtettem, ez utóbbit az EU kéri, és függetlenül attól, hogy kormányon, vagy ellenzékben leszünk, az elkövetkező négy évben ezt el kell érni. Észrevehették, hogy erről beszélt a PNL, a PSD és a PDL is, mivel mindannyian tudják, hogy az EU ezt elvárja tőlünk. Amíg ellenzékben vagyunk, nem hiszem, hogy átmegy a parlamenten a kulturális autonómia terve. Nagyon nehéz ellenzékben kiszélesítened a jogaid körét, azok inkább szűkülnek. Nem hiszem tehát, hogy ellenzékben lévén elérjük ezt, de mindenesetre küzdeni fogunk érte” – fejtette ki az RMDSZ szenátora. /Autonómia-törvény. Frunda aggódik. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 22./

2008. december 23.

Már csomagolnak az RMDSZ kormányzati tisztségviselői. „Napokon belül bekövetkezik a váltás” – mondta Kovács Péter, az Országos Ifjúsági Hatóság (ANT) elnöke. Ő egyike annak a mintegy ezer RMDSZ-es tisztségviselőnek, akinek a szövetség ellenzékbe vonulásával meg kell válnia munkahelyétől. Egy részük a miniszteri, illetve államtitkári kabinetekben dolgozik, és az RMDSZ javaslatára került a posztjára, más részük versenyvizsgával jutott tisztségébe. „Az utóbbiak szerződése tulajdonképpen meghatározatlan időre szól, és törvényesen nehéz őket elmozdítani, de nem lehetetlen” – magyarázta Kovács. Az RMDSZ szerint a szakértői gárda sorsának nem kellene kormányoktól függnie, és figyelembe kellene venni az etnikai arányokat. A kormányváltás által érintett ezer személyből körülbelül százhetvenen dolgoznak Bukarestben, a többiek megyei intézményeknél tevékenykednek. /Benedek Sándor: RMDSZ-telenítés Bukarestben. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./ Tárcavezetőket, államtitkárokat és helyettes államtitkárokat, illetve a miniszteri és államtitkári kabinetek szakértőit is beleszámítva közel százhetven munkatársat foglalkoztatott a központi kormányhivatalokban az RMDSZ. Közülük egyelőre mintegy húsznak a tisztségét érinti a kormányváltás. A távozó tisztségviselők egy része visszatér korábbi munkahelyére, mások új foglalkozás után néznek. Kovács Péter is érintett, az általa vezetett intézmény beleolvad a leendő ifjúsági és sportminisztériumba, 2009. januárjában tehát a Kovács Péter ANT-elnöki mandátuma megszűnik. „Az RMDSZ országos ügyvezető elnökségén betöltött, területi szervezetekért felelős alelnöki tisztségemet a központi megbízatás idejére sem adtam fel, úgyhogy Kolozsvárra visszatérve azt a munkát folytatom tovább” – mondta Kovács Péter. Horváth Anna, a Középítkezési, Területfejlesztési és Lakásügyi Minisztérium államtitkára a családdal szembeni adósságainak törlesztését tartja az elkövetkező hetek legfontosabb teendőinek. Horváth Anna december 22-én nyújtotta be tisztségéről való lemondását, ezzel egyidejűleg viszont aktiválódott a kormány főtitkársága keretén belül működő kisebbségvédelmi hivatalban tíz éve versenyvizsgával elnyert állása. A közlekedési minisztérium leköszönt államtitkára, Tánczos Barna közgazdászként magánvállalkozóként fog dolgozni. Pásztor Gabriella oktatási államtitkár eredeti munkahelyére tér vissza. A magyar nyelv és irodalom szakos tanár a magyar, illetve roma oktatásért felelős tanfelügyelőként a Bihar megyei tanfelügyelőségen fog újra dolgozni. Székely Ervin egészségügyi államtitkár újságíróként folytatná. A Bihar megyei politikus az 1989-es rendszerváltozás az Ifjúmunkás című hetilap rovatvezetője, majd ennek jogutódja, a Fiatal Fórum, illetve az Ifi Fórum főszerkesztő-helyettese volt. László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke szerint a most hazatérők teljes mértékben számíthatnak a szövetség támogatására. Borbély László szerint küzdeni kell az RMDSZ-tisztségviselőkért, mivel nagy többségük a román közvélemény előtt is bebizonyította szakmai hozzáértését. „Paktumot kell kötni a románsággal, hogy a többségiek is értsék meg: ezeknek az embereknek nem azért kell funkcióban maradniuk, mert az RMDSZ tette oda őket, hanem azért, mert valóban jók” – hangsúlyozta. Frunda György kifejtette, hogy a cél eléréséért mindent be kell vetni a parlamenti felszólalásoktól, a lobbimunkán keresztül egészen a személyes kapcsolatok kiaknázásáig. Verestóy Attila megígérte: mindenütt, ahol csak lehet, szavát emeli a magyar tisztségviselők érdekében. Eltérő Eckstein-Kovács Péter álláspontja, kijelentette, hogy „nem hullat könnyeket azokért, akik havi három órás tevékenységért annyit kerestek, mint más egy egész hónapos munkájáért”. Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester, a Liberális Demokrata Párt országos vezetőségi tagja egyetért azzal, hogy a magyaroknak helye van a megyei intézmények vezetőségében. Megjegyezte ugyanakkor, hogy nem feltétlenül „az RMDSZ által odatett” személyekre gondol. Marosvásárhelyen ki fog nevezni tisztségekbe magyarokat, de olyanokat, akiket ő tart megfelelőnek, szögezte le Florea. /Szucher Ervin, Benkő Levente: Csomagol az RMDSZ-es tisztségviselők egy része. = Krónika (Kolozsvár), dec. 23./

2008. december 24.

Frunda György szenátor szerint a két párt hadakozása miatt a jelenlegi kormánykoalíció nem fog sokáig élni. „Eljön a mi időnk is, de meg kell erősödnünk” – jelentette ki. /Frunda nem akar négyévi ellenzékiséget. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 24./

2008. december 24.

Sokan nem emlékeznek, ki hol volt az 1989-es változás előtt. Markó Béla a marosvásárhelyi Igaz Szó irodalmi folyóirat szerkesztője volt, itt érte őt a decemberi esemény. A lap akkori főszerkesztője Hajdu Győző, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, a rezsim kiszolgálója. Markó ma az RMDSZ elnöke és szenátora. Verestóy Attila szenátor 1989 decemberéig az Elena Ceausescu elvtársnő által irányított kutatóintézetben dolgozott, ma Románia egyik leggazdagabb magyarja, évek óta a parlamenti titkosszolgálatokat felügyelő bizottságának tagja. Frunda György RMDSZ-szenátor 1989 előtt: ügyvéd, a marosvásárhelyi Ügyvédi Munkaközösség tagja, megtagadta Tőkés László református lelkipásztor jogi védelmét. 1989-ben Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke egyetemista Brassóban, Antal István mérnök a székelyudvarhelyi Matrica gyárban, Márton Árpád színész Sepsiszentgyörgyön. /Balázs Árpád: Ki hol volt 1989 decemberében??? = Polgári Élet (Székelyudvarhely), dec. 24./

2009. január 13.

Frunda György immár ellenzéki politikusként a szenátus emberjogi bizottságának elnöke. Frunda emlékeztetett, az előző ciklusban a kisebbségi törvénytervezetet két bizottság tárgyalta: a jogi bizottság, amelyet Eckstein-Kovács Péter szenátor vezetett, és az emberjogi bizottság, melyet ő. A jogi bizottságban sok módosítást eszközöltek, megcsorbították a törvény lényegét, míg az emberjogi bizottságban egy vonalat sem módosítottak. Ő ugyanis meg tudta győzni kollégáit arról, hogy az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartása nem csupán fontos eleme a jogállamnak, hanem egyaránt szolgálja a többség és a kisebbségek érdekeit. Frunda úgy látja, a hetvenszázalékos PSD–PD-L-s többség nem mutat nyitottságot a kisebbségi törvénytervezet megvitatásához. – Az emberjogi bizottsági jelentések véleményezés-tervezetét ezután is Frunda fogja megírni. -Az elmúlt években Romániát az európai bíróságon is elítélték a rendőrségi túlkapások miatt. /Lokodi Imre: Ellenzékben sokkal nehezebb lesz. Interjú Frunda Györggyel, a szenátus emberjogi bizottságának elnökével. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./

2009. január 20.

„Nem kívánok indulni a tavaszi európai parlamenti választásokon” – jelentette ki Eckstein-Kovács Péter elnöki kisebbségügyi tanácsadó. A jelölés elfogadásának feltétele az, hogy a megválasztandó személynek az Európai Néppárt frakciójában kell tevékenykednie, mivel az RMDSZ ennek a tagja. „Markánsan szabadelvű, liberális gondolkodású ember vagyok, és nem tudom vállalni, hogy olyan ideológiai csoportban dolgozzak, amelyet nem osztok” – jegyezte meg Eckstein-Kovács. Legutóbb 2007 novemberében voltak EP-választások, akkor Frunda György és Winkler Gyula (RMDSZ), valamint Tőkés László református püspök szereztek mandátumot. /Eckstein most sem indul az EP-választásokon. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./

2009. január 23.

Frunda Györgyöt is lehallgatták – tanúsította az RMDSZ-es szenátor. Frunda kifejtette: biztos forrásból tudja, hogy felvétel készült azokról a telefonbeszélgetéseiről, amelyeket kollégáival folytatott politikai témákról. Elmondta: 2007-ben behívták az Országos Korrupcióellenes Ügynökséghez (DNA), hogy miért, azt nem pontosították, de amikor odaért, elé tárták a telefonbeszélgetéseiről készült dokumentációt. Frunda tájékoztatása szerint Andrea Ciuca kinevezéséről volt szó a marosvásárhelyi törvényszék elnöki tisztségébe. A szenátor beismerte, erről valóban tárgyalt szociáldemokrata párti kollégáival, sőt maga Ciuca asszonnyal is, a beszélgetéseket pedig rögzítették. Frunda felháborodásának adott hangot, amiért a lehallgatások elsősorban politikai leszámolások célját szolgálják. /Lehallgatási „élménybeszámolók” = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

2009. február 6.

Az RMDSZ internetes honlapjára január 5-én feltett közlemény értelmében az RMDSZ parlamenti frakcióinak ülésén kiosztották a feladatokat a kormány tevékenységének felügyelését illetően, és megállapodtak abban, hogy folyamatosan nyomon követik a tárcák tevékenységét. A legtöbb feladatot Günthner Tibor, Cseke Attila, Gyerkó László és Borbély László kapta, akiket négy-négy tárca tevékenységét kísérik figyelemmel, illetve Seres Dénes, Korodi Attila, Frunda György és Verestóy Attila, akik három-három minisztériumot felügyelnek. (Mediafax) /A kormány tevékenységét felügyelő RMDSZ-honatyák. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 6./

2009. február 13.

Az elmúlt hónapban lemondásra szólította fel Markó Bélát Kiss Sándor, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének vezetője, éles szavakkal bírálva a szövetségi elnök választások utáni politikai stratégiáját. Kiss Sándor téved, túloz vagy megjátssza, hogy meglepődik azon, hogy a koalíciós tárgyalásokat vezető RMDSZ-elnök elárulta addigi szövetségesét. Az RMDSZ országos vezetése ugyanis nemcsak most árulta el szövetségeseit, hanem tizenkét éve minden ciklus végén, írta Ferencz Zoltán. A magyar érdekképviselet 1990-től hat éven át együtt volt ellenzékben azokkal a politikai formációkkal, amelyek a parlamentben vagy azon kívül Románia demokratikus átalakulásáért, a volt kommunista politikai elit leváltásáért küzdött. 1996-ban megnyerte a választásokat a Demokratikus Konvenció (DK), amelynek az RMDSZ is szövetségese volt. Megnyerte, de a hatalomba bekerült egy kakukktojás is, a volt Kommunista Párt, azaz az Iliescu fémjelezte Nemzeti Megmentési Frontból Petre Roman vezetésével kivált Demokrata Párt is, amely egyébként szintén a volt kommunista nomenklatúra továbbélését volt hivatott biztosítani. Petre Roman és az akkori, igen aktív közlekedési miniszter, bizonyos Traian Basescu mindent elkövetett, hogy Emil Constantinescu elnök és a Demokratikus Konvenció ne tudja meghozni azokat a lényeges döntéseket, amelyek kibillentették volna a ‘89 után gyorsan elfoglalt gazdasági pozíciókból az RKP második vonalát és klientúráját. A cikkíró bemutatta a pálfordulások sorozatát. Első árulás: a Demokratikus Konvenció 2000-ben elvesztette a választásokat. Az RMDSZ akkori vezetői azonnal felajánlották szolgálataikat a győztes PDSR-nek, Iliescu és Nastase pártjának, a Demokratikus Konvenció és az RMDSZ addigi vehemens ellenségének, az 1996 előtti magyarellenes parlamenti és sajtókampányok szerzőinek. Négy év alatt (2000–2004) az RMDSZ „nemzetközi hírű” jogászainak rábólintásával és szavazataival antidemokratikus törvények születtek: az adatvédelmi törvény például. Második árulás: 2004-ben Iliescu, Nastase és Mircea Geoana alakulata, a mai Szociáldemokrata Párt veszített a választásokon. Az RMDSZ azonnal elárulta őket is, és szövetségre lépett a kormányt alakító, addig a politikai paletta ellenkező oldalán elhelyezkedő Nemzeti Liberális Párttal, és vele, mellette, alatta kormányoz egészen 2008-ig. Harmadik árulás: az RMDSZ 2008-ban pillanatok alatt otthagyta a Nemzeti Liberális Pártot, és átáll a liberálisokat évek óta ostorozó PDL, vagyis Traian Basescu és Emil Boc pártja mellé. Ezt vette észre Kiss Sándor, ez utóbbiért kéri Markó fejét. És a többi árulás? A magyar ügyekről való lemondás? Azért mi jár? Ebből is említett néhányat Ferencz Zoltán. 1996-ban Victor Ciorbea miniszterelnök nyilvánosan megígérte ugyan a Bolyai Egyetem fokozatos visszaállítását, de az RMDSZ-vezetők tudták, hogy ez nem fog menni. Rendeztek egy konferenciát arról, hogy tulajdonképpen nincs is szükség magyar egyetemre, a multikulturális Babes–Bolyai tökéletesen megfelelő keret a magyar nyelvű felsőoktatás részére. Főszervező az Eckstein-Kovács Péter köré tömörült Szabadelvű Kör, előadók a multikulti védelmében, az önálló magyar egyetem eszméje ellen jeleskedő magyar egyetemi tanárok: Cs. Gyimesi Éva („magyar egyetem = gettó”), Magyari Nándor és mások. Azóta mi történt? Magyar egyetem 12 évi kormányzati szerepvállalás után sincs, a „multikulti” egyetemen magyar feliratokat kifüggesztő magyar tanárok elvesztik állásukat. Ebben az időszakban az oktatásért és a kultúráért felelős legmagasabb állami funkció a miniszterelnök-helyettesé. Neve: Markó Béla. Ötödik árulás: a kettős állampolgárság. Markó Béla hosszú ideig nem tudta, hova álljon. Aztán végül is Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök álláspontját találja vonzónak. 2004. szeptember 22-én Markó Béla, az RMDSZ államelnökjelöltje sajtótájékoztatón kijelentette: meg lehetne könnyíteni a magyar állampolgárság megszerzését, de nem lehet egyetérteni a kettős állampolgárság alanyi jogon való megadásával. 2004. november 24-én Markó az MTI-nek nyilatkozta: „nem elég Magyarországon elfogadni a kettős állampolgárságot, azt Romániában is el kell fogadtatni, és erre csak egy erős parlamenti képviselettel rendelkező RMDSZ képes”. Ez azonban nem igaz. Romániában a kettős állampolgárságnak semmi akadálya, közel egymillió, a Moldovai Köztársaságban élő román már élt ezzel a jogával – népszavazás nélkül. Különben Verestóy Attila szenátor a népszavazásban is jó üzletet szimatolt. Akkoriban az ő és a rokonai cége nyomtatta az MSZP-nek erdélyi magyarok elleni rágalmaktól hemzsegő plakátját, melynek aláírója Gyurcsány Ferenc volt. Hatodik árulás: Communitas Alapítvány. A román államtól a magyar közösség intézményeinek szánt jelentős összegű pénzügyi támogatás ennek bankszámlájára kerül. A Communitas 2008 márciusáig egyszerűen magánalapítványként működött. Mindössze 2008-ban ismerte el a kormány közhasznú alapítványként. Tíz évig Markó, később Takács Csaba elnökletével gyakorlatilag azt csinálhattak a pénzzel, amit akartak, nem volt lehetőség semmilyen társadalmi kontrollra. Nyilvános pályázatokat is csak azóta írtak ki, mióta a Krónika sorozatot indított a Communitas visszaéléseinek a felderítésére. Ma már szakosztályai vannak, pályázatokat, rendezvényeket (kivéve a nem RMDSZ Tusványosi tábort), könyv- és lapkiadást támogat, például működteti az RMDSZ-szócső Új Magyar Szót és Markó hajdani irodalmi folyóiratát, a Látót, avagy a Mentor Kiadót, amelyben Markó is résztulajdonos. Folytathatni lehetne a tanügyi törvénnyel (történelem, földrajz csak románul), az eurorégiók jelenlegi, a Székelyföldet feldaraboló térképének elfogadásával, megszavazásával (!), Románia monitorizálása idő előtti megszüntetésének a támogatásával (Frunda György), azzal, hogy az EU-ba való felvételkor az RMDSZ semmilyen kisebbségi garanciákat nem igényelt stb. Nem lehet mondani, hogy a brassói RMDSZ-kongresszuson megválasztott Markó Béla RMDSZ-elnök és szűk vezető csapata soha semmi jót nem tett a magyarság érdekében. Sok minden sikerült, főleg a szimbólumok, például a magyar feliratok és a nyelvhasználat, valamint az iskolák, székelyföldi vállalkozások anyagi támogatása terén. Az önkormányzatokban működő magyar testületek a legtöbb helyen nagyszerűen végzik a dolgukat. Azonban a magas pozíciójú vezetőket a büntethetetlenség illúziója folyamatos túlkapásokra csábítja. Belső RMDSZ-körök sérelmezik: aki az országos vezetőséget, főleg Markót, Verestóy Attilát, Frunda Györgyöt, Kelemen Hunort bírálja, annak vége, persona non grata lesz hetedíziglen, még a gyerekeitől is őrizkednek az ösztöndíjakat, kirándulásokat elosztó pártfunkcionáriusok. Az a sajtóorgánum, amely rendszeresen helyt ad bíráló hangnemnek vagy az ellentábor (MPP, EMNT, függetlenek) képviselőinek, elveszti a szövetség markába összpontosult pénzügyi támogatást. Megesik, hogy vezetőjét, bármilyen hűségesen szolgált addig, leváltják, például legutóbb Salamon Márton Lászlót, az Új Magyar Szó főszerkesztőjét egy Kincses Előd-interjúért. Nem csoda, ha a romániai magyar sajtótól nem várható tényfeltáró, kritikai szellem, a korrupciós leleplezése, annak ellenére, hogy az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) gyakori „meghívottjai” Frunda György, Verestóy Attila, Nagy Zsolt és mások. A véleménymondás szabadsága sérül, ez lehet a hetedik árulás. /Ferencz Zoltán: A hetedik és a többiek. = Krónika (Kolozsvár), febr. 13./

2009. február 14.

Aggodalommal vette tudomásul az MPP háromszéki szervezete, hogy Tőkés László elfogadta az első helyet az RMDSZ EP-listáján. Állásfoglalásukban leszögezték: csatlakoznak a felek álláspontjához, az autonómia ügyének európai fórumokon való egységes képviselete közös érdek és prioritás, de úgy vélik, az ily módon körvonalazódó, ,,úgynevezett nemzeti lista semmivel sem több pártlistánál”. Tőkés tulajdonképpen ,,biankó csekket” írt alá, vállalva a kockázatot, hogy neve fedezetet nyújt olyan ,,mélyen erodálódott személyek szerepléséhez, mint Verestóy Attila vagy Frunda György”. Kifogásolják, hogy az RMDSZ-nek az erdélyi magyar jobboldalról csak Tőkés személyére volt szüksége, véleményük szerint a tágabb koalíciós szerződés megvédhette volna Tőkést ,,a csapdahelyzettől, amelybe ez az önmagában örvendetes, de lényegében hamis, csak a látszatra koncentráló összefogás kényszerítette”. /Kifogásolják a Tőkés–Markó egyezséget (Elégedetlen az MPP). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 14./

2009. február 23.

Törvény kellene garantálja az arányos etnikai képviseletet a közintézményekben – jelentette ki Marosvásárhelyen tartott sajtótájékoztatóján Frunda György szenátor. Szerinte az RMDSZ-nek közeljövőben ki kellene dolgoznia az erre vonatkozó jogszabályt, ugyanis etnikai és nem politikai kérdésről van szó. Kifejtette, románok és magyarok egyaránt egyenlő, a lakosság összetételének megfelelő arányban kell, hogy képviselve legyenek az illető megye közintézményeiben, így Szilágy megyében a tisztségek 15, Marosban 38, Kovásznában 75 és Hargitában 80 százalékát magyar nemzetiségű személyek kellene hogy betöltsék. „Örvendetes, hogy Traian Basescu államfőt foglalkoztatja a két, többségében magyarlakta megye helyzete, de sajnálatos, hogy ahelyett, hogy pozitív üzenetet fogalmazna meg, az ellentéteket szítja” – fogalmazott Frunda. Arra is kitért, hogy nem azért nincsenek román igazgatók a két megye vezetőségében, mert a választottak elleneznék ezt. „A románok, amikor meghallják, hogy milyen alacsony fizetések vannak a közigazgatásban, inkább valamelyik közintézménybe vagy katonai egységben próbálnak elhelyezkedni – háromszor akkora javadalmazásért” – nyilatkozta Frunda György. /Pap Melinda, Szucher Ervin: Arányos képviseletet javasol Frunda. = Krónika (Kolozsvár), febr. 23./

2009. március 30.

Benedek István orvosprofesszor személyében új elnök került az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete élére. A tapasztalt városi tanácsos négy szavazattal szerzett többet ellenfelénél, Gombos Csabánál. Mind a nyertes, mind a vesztes fél együttműködési szándékáról és támogatásáról biztosította a másikat. Benedek István az RMDSZ-ben korábban uralkodó békés légkör visszaállítását tűzte ki célul. Amint a választások utáni sajtótájékoztatón elmondta, tudatában van annak, hogy az utóbbi években elszabadult indulatok miatt a marosvásárhelyi szervezetben nagyon sok a sértett ember, akit valahogyan ki kell engesztelni. Ugyanakkor szorosabbra kell fűzni a kapcsolatot a román pártokkal, mondta. Benedek István sajnálatosnak tartja, hogy a gyűlésen több indulatos beszéd is elhangzott, amelyben nem tevékenysége vagy programja, hanem a testvére miatt támadták személyét. A szavazás előtt több ízben is nyomatékosítania kellett: „István vagyok, nem Imre!” A választást mindkét részről erőteljes, olykor a sportszerűség határait túllépő kampány előzte meg. A két politikus mögött álló csoportosulások mindent megtettek támogatóik mozgósításáért, a cigányok beszervezésétől vagy az ellenfél lejáratásától sem riadva vissza. A Benedek Istvánt támogatók mindenképp vissza akartak vágni a Borbély László, Kelemen Atilla és Lokodi Edit Emőke hármasnak, amely jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy Benedek István testvérét, Benedek Imrét kizárják az RMDSZ-ből. /Szucher Ervin: Benedek István lett az RMDSZ új marosvásárhelyi elnöke. = Krónika (Kolozsvár), márc. 30./ Frunda György Benedek Imrét illető durva kritikája nemtetszést váltott ki és döntésre bírta a még határozatlan szavazókat. /Antalfi Imola: Benedek István lett a marosvásárhelyi RMDSZ elnöke. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 30./

2009. március 31.

„Az RMDSZ–PD-L szövetséget nem városi szinten kell megkötni” – reagált Frunda György Benedek István, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének új elnöke nyilatkozatára, hogy a város érdekében tárgyalni a Demokrata-Liberális Párttal”. Frunda emlékeztetett, az RMDSZ Maros megyében elsősorban a liberálisokkal kötött szövetséget. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei elnöke cáfolta azt a feltevést, hogy az RMDSZ megyei és országos csúcsvezetése Gombos Csaba jelölésével kívánt volna leszámolni a Benedek-testvérekkel. /Lokodi Imre: PD–L-vizeken a vásárhelyiek? = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./

2009. április 3.

Rossz irányba halad az ország, az életkörülmények további romlása várható, és továbbra sem „főnyeremény” magyarnak lenni Romániában – véli az erdélyi magyarok többsége. Csökken Traian Basescu népszerűsége a magyarok körében. Az RMDSZ-EMNT listára a biztos szavazók 86,9%-a voksolna, az erdélyi magyaroknak 53,4%-a vallotta azt, hogy biztosan részt vesz a júniusi megmérettetésen – derül ki az RMDSZ által megrendelt közvélemény-kutatásból. A Közélet és közérzet Erdélyben című felmérést a kolozsvári a Kvantum Research Kft. végezte. Az erdélyi magyarokat is elsősorban a saját életkörülményeiket meghatározó problémák megoldatlansága foglalkoztatja leginkább. A kérdezők által felsorolt, az ország egészét is érintő gondok közül az alacsony nyugdíjak, jövedelmek növelése; az adók csökkentése; a fiatalok lakásgondjának kezelése szerepel a toplista élén. A székelyföldi területi autonómia a 11., a magyar karok létrehozása a BBTE-n a 12. helyre került a 16-os listán, a magyar közösség arányos képviseletének biztosítása az állami intézményekben a 14., a kulturális autonómia megvalósítása pedig a 15. helyen szerepel. Arra a kérdésre, hogy véleményük szerint melyek azok a problémák, amelyek az RMDSZ-t foglalkoztatják, a jegyzék egészen másként alakul. A megkérdezettek nagy része szerint a szövetség mindenek előtt a területi és a kulturális autonómiával, a magyar karokkal, ingatlan-visszaszolgáltatással van elfoglalva, a szociális kérdések, amelyek megoldását a lakosok sokkal égetőbbnek tartanak, csak ezután következnek. A magyarok többsége (65%) az RMDSZ-től elsősorban nem az országos problémák megoldását kéri számon, hanem azt várja el, hogy a magyarokat érintő gondokra keressen megoldást, tehát az RMDSZ-nek tulajdonított prioritás-lista megfelel a lakosságnak a szövetség irányába megfogalmazott elvárásaival. A megkérdezettek pozitívan ítélik meg az RMDSZ kormányzati szerepvállalását. A magyar politikusok ismertség, illetve bizalom-indexe a következőképpen alakul: Markó Béla 98,5% (ismertség) – 66,1% (bizalom), Tőkés László esetében ez az arány 98,3% – 67%. A bizalom-index tekintetében az első Frunda György /70,3 %-os, nagyobb Tőkésénél!/, a negyedik Borbély László /64 %/, ötödik Sógor Csaba /58,5 %/, következők: Eckstein-Kovács Péter /45,2 %/, Korodi Attila /44,8 %/, Kelemen Hunor /43,3 %/, Verestóy Attila /35,1 %/, Winkler Gyula /33,7 %/ és Szász Jenő /32,7%/. A biztos szavazók körében az RMDSZ-re 83,3% az MPP-re pedig alig 7,7% szavazna. 2008 áprilisához mérten ez 7,6%-os növekedést jelent az RMDSZ és 4,8%-os csökkenést az MPP esetében. Nagy a magyar államfő-jelölt állításának támogatottsága: 75%. A megkérdezettek szerint Markó és Frunda egyformán (31,3%) alkalmas lenne jelöltnek az elnöki tisztségre. /Sz. K. : Közélet és közérzet Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./

2009. április 8.

Tavalyhoz képest jelentősen nőtt az RMDSZ támogatottsága, az összefogás listája viszont nem összesítené teljesen a szövetség és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szavazati opcióit. Ez derül ki a Kvantum Research felméréséből. A kutatás adatai szerint az RMDSZ politizálása 2004–2008 között volt a legsikeresebb; az eredményekkel a magyarok 57 százaléka elégedett. Az RMDSZ kormányzati szereplése 68 százalék szerint segítette a romániai magyar közösség fejlődését, és 61 százalék szerint hozzájárult az ország általános problémáinak megoldásához. Az a tény, hogy az RMDSZ nem tagja a kormánynak, a megkérdezettek 46,5 százaléka szerint rontja a román–magyar viszonyt. Frunda György a legbizalomgerjesztőbb politikus – 70 százalékkal –, majd Markó Béla és Tőkés László következik 66 és 67 százalékkal. A román politikusoknál a Traian Basescuba vetett bizalom 60-ról 47 százalékra csappant tavaly április óta. Az elnökválasztáson az államfőre 12,4 százalék voksolna, 75 százalék pedig úgy véli, az RMDSZ-nek saját jelöltet kell állítania. Ha jövő vasárnap választások lennének, 60 százalék biztosan elmenne szavazni. Közülük 83,3 százalék az RMDSZ jelöltjeire szavazna, a Magyar Polgári Pártot (MPP) 7,7 százalék támogatná. Tavaly óta az RMDSZ támogatottsága nyolc százalékkal nőtt, az MPP-é ugyanilyen arányban csökkent. Az európai parlamenti választásokon 72,9 százalék az RMDSZ-re, 16 százalék Tőkés Lászlóra szavazna, a közös listára viszont 86,9 százalék adná voksát. Az MPP támogatottsága 4,8 százalék, noha 31,5 százalék úgy véli, a magyaroknak lehetőséget kell adni, hogy több párt közül válasszanak. Kovászna megyében a megkérdezettek 52 százaléka negatívumként éli meg magyarságát, a Partiumban pedig ez az arány még nagyobb, 54 százalék. Ehhez képest Közép-Erdélyben, ahol jóval kisebb számú magyar közösségek élnek, közel tíz százalékkal nagyobb arányban tekintik pozitívumnak a magyarságot. /Sz. L. : Kellene, de nincs alternatíva. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./

2009. április 17.

Frunda György, az Európa Tanács parlamenti közgyűlése román küldöttségének vezetője azt nyilatkozta, előkészített egy protokollum-tervezetet, amely előírja a kisebbségekre vonatkozó minimális szabványokat. Frunda György RMDSZ-es szenátor kijelentette, a tervezetet csatolmánynak javasolja az Európai Emberi Jogi Konvencióhoz az ET parlamenti közgyűlésének április 27-én kezdődő tavaszi ülésszakán. A javasolt minimális szabványok a következő jogokat tartalmazzák: valamely kisebbséghez való tartozás jogát, a kifejezéshez való jogot, a nemzeti öntudat fejlesztésének jogát, az anyanyelv megszorítás nélküli használatának jogát a közéletben és a magánéletben, a társuláshoz való jogot és a kisebbség politikai képviseltetéshez való jogát. A protokollum-tervezet minimális szabványokat állapít meg a kisebbség helyi, regionális és országos szinten való arányos képviseltetése terén, a kulturális autonómiához való jog terén, illetve a helyi vagy regionális szinten működő különféle autonómia-modellekhez való jog terén. Frunda kifejtette, ha a protokollum-tervezetet elfogadják, az jogi eszközzé válik az Emberi Jogok Európai Bírósága számára, és kötelezővé válik a tanács tagországai számára. /Kisebbségi protokollumot akar Frunda. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 17./

2009. április 30.

Az Európa Tanács tagállamainak minimális standardokat kell megállapítaniuk a nemzeti kisebbségek számára, hogy a többséggel egyenlő bánásmódban részesüljenek, és ki kell küszöbölni a tagállamok között fennálló különbségeket – többek között ez áll abban a Kiegészítő Jegyzőkönyv-tervezetben, amelyet Frunda György szenátor nyújtott be az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének ülésén. A dokumentumot, amely az Emberi Jogok Európai Egyezményének kiegészítését célozza, a Közgyűlés mintegy 40 tagja írta alá, ezek között egyetlen román politikus sincs. /Frunda György a kisebbségi jogokat védi. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./


lapozás: 1-30 ... 901-930 | 931-960 | 961-990 ... 1351-1375




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998