udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 1375 találat lapozás: 1-30 ... 931-960 | 961-990 | 991-1020 ... 1351-1375
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Frunda György

2009. május 19.

Az Európa Tanács (ET) jogi és emberjogi bizottságának képviselői gyűltek össze május 18-án Marosvásárhelyen megvitatni az Európában legnépesebb nemzeti kisebbséget, a romákat érintő jogi, társadalmi, gazdasági, kulturális kérdéseket. Az Európa Unió tagországai közül Romániában él a legnépesebb roma közösség, illetve az Olaszországban történtek után leginkább a romániai romákra figyel Európa, ezért aktuális volt ebben az országban szervezni az ülésszakot. Frunda György szenátor, a szakbizottság tagja elmondta, az Európa Tanács tavaly ősszel elfogadta azt a javaslatát, hogy az idei kihelyezett ülésre Marosvásárhelyen kerüljön sor. /Antal Erika: Roma ügyek leltára. Marosvásárhelyen ülésezik az ET jogi bizottsága. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

2009. május 20.

Az elmúlt évek acsarkodás jellemezte egymásnak feszülése után sem Tőkés Lászlónak, sem az RMDSZ-nek nem lehet könnyű hozzászokni a nagy politikai kiegyezéshez. Túlságosan mély sebeket ejtettek egymáson a felek ahhoz, hogy most, az európai parlamenti megmérettetésre létrehozott közös jelöltlista kedvéért egy csapásra szőnyeg alá söpörjék a másik féltől elszenvedett politikai sérelmeket. Ettől eltekintve az erdélyi magyar összefogás tartóssága, hosszú távú sikere tekintetében még mindig jobban áll, mint például a nagykoalíciót alkotó román szociáldemokraták és demokrata-liberálisok, akik a kampányban felváltva tessékelik ki egymást a kormányból. Az RMDSZ a 2007. novemberi EP-, majd a tavalyi helyhatósági megmérettetés előtt úton-útfélen kárhoztatta a Fideszt amiatt, hogy úgymond beavatkozik az erdélyi magyarság belügyeibe, és előbb a függetlenként induló Tőkésnek, majd a Magyar Polgári Párt jelöltjeinek kampányolt. Kelemen Hunor annak idején politikai tisztességtelenséggel, Frunda György pedig erkölcstelenséggel vádolta Orbán Viktort Tőkés melletti kiállása miatt, Markó Béla pedig azzal a hasonlattal nevezte történelmi botlásnak a volt kormányfő eljárását, miszerint „a legjobb paripa is megbotlik”. Ugyanaz az RMDSZ, amely korábban rendkívül veszedelmes kísérletnek, öngyilkos rövidlátásnak tartotta a Fidesz erdélyi korteskedését, most már tárt karokkal fogadja Erdélyben a Magyar Összefogás listájának első helyét elfoglaló Tőkést, vele együtt pedig az RMDSZ-nek korteskedő Orbánt. /Rostás Szabolcs: Paripák és ökrök. = Krónika (Kolozsvár), máj. 20./

2009. május 20.

Ha a roma kisebbség egységes lenne, és jó vezetők állnának az élén, saját parlamenti képviselettel rendelkezhetne, így jobban hallathatnák szavukat – vélekedett Frunda György RMDSZ-szenátor az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (APCE) marosvásárhelyi tanácskozásán. „A statisztikák értelmében 600 000 román állampolgár vallotta magát romának, de mindannyian tudjuk, hogy valójában sokkal többen vannak, egyesek szerint többen, mint a magyarok. Logikus tehát, hogy egy ekkora közösségnek saját pártja legyen”– mondta a szenátor. /Frunda: egységes pártba tömörülhetnének a romák. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./

2009. május 22.

Egyetlen ellenszavazattal fogadta el a szenátus Frunda Györgynek azt a törvénykezdeményezését, amely szerint közösségi munkára váltható a ki nem fizetett bírság. A kezdeményező szerint ez főleg a prostituáltak és koldusok büntethetőségét könnyítené meg, illetve a kisebb szabálysértést elkövető sofőrökét. A törvényt a képviselőháznak is jóvá kell még hagynia. /Közmunka koldusoknak. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 22./

2009. június 22.

Az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának hétvégi, Kolozsváron megtartott ülésén megegyeztek, hogy a szövetség indítson államfőjelöltet. A Mediafax hírügynökség szerint „négyen vannak a pakliban” Markó Béla szövetség elnököt, Kelemen Hunor ügyvezető elnököt, Borbély László képviselőt és Frunda György szenátort említik. /Négy államfő-jelölt-esélyes? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

2009. június 26.

„Vállalja-e Markó Béla RMDSZ-elnök az államfőjelöltséget?” A kérdésre adott felelet nagy mértékben befolyásolja majd a Szövetségi Képviselők Tanácsának június 27-én tartandó „elnökjelölt-állító” ülésének végkimenetelét. Markó Béla június 26-án közli válaszát a testülettel. Ha igent mond, akkor borítékolhatóan az SZKT is rábólint jelöltségére, ha nemet, akkor várhatóan Kelemen Hunor, Borbély László vagy Frunda György között választ majd a testület. /Cseke Péter Tamás: SZKT: választ várnak Markótól. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

2009. június 27.

Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke lesz az RMDSZ államfőjelöltje, hacsak a június 27-én ülésező Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) nem okoz meglepetést, és nem fordítja meg a Szövetség Állandó Tanácsában (SZÁT) megszületett döntést. Erre kicsi az esély, hiszen az RMDSZ miniparlamentje évek óta nem változtatott a központi vezetősége által korábban már elfogadott határozatot. Az állandó tanács végül nem szavazott a kérdésben, egyhangúlag elfogadta azt a javaslatot, hogy az RMDSZ-nek legyen államfőjelöltje, és ezt a megbízatást a Hargita megyei képviselőre osztotta. Kelemen jelöltségével az RMDSZ fiatalabb nemzedékhez tartozó politikusi gárdája kerekedett felül. Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke elmondta, hogy az állandó tanács ülését megelőzően megbeszélésre gyűltek össze az RMDSZ lehetséges államfőjelöltjei. A megbeszélésen négy személy vett részt: Markó Béla, Borbély László, Kelemen Hunor és Frunda György. Utóbbi három Markót kérte fel a jelöltség elvállalására, de az RMDSZ elnöke visszautasította ezt. Az RMDSZ-en belül hosszabb ideje tartó Partium-Székelyföld közötti vita leképződéseként az elnökjelöltség tekintetében is előtérbe kerültek a regionális konfliktusok. A partiumiak jobban örülnének, ha például Cseke Attila szenátor lenne a jelölt. – Az a javaslatunk, hogy olyan erdélyi személyiséget kell államfőjelöltként nevesíteni, akit mindenki el tud fogadni, és mindenki tud támogatni – nyilatkozta Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke. – A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) megalakulása óta nem ez az első államfőválasztás – jelentette ki Izsák Balázs, az SZNT elnöke. Szerinte nem tartozik az SZNT hatáskörébe a román államfőjelölés. /Kelemen Hunort javasolják az RMDSZ államfőjelöltjének. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./

2009. június 29.

Nem meglepő, hogy az RMDSZ állandó tanácsa Kelemen Hunort javasolta az államelnök-jelöltségre. Markó Béla Kelemen Hunort szeretné utódjául hagyni az RMDSZ elnöki székében. Kelemennek viszont eddig nem sikerült olyan ismertségre, elismertségre szert tennie, mely természetszerűen emelné őt a párt élére. Noha művelődésügyi államtitkárként mutatkozott be a politikában, és immár a harmadik képviselői mandátumát nyerte el, a közvélemény-kutatások rendre az RMDSZ másodosztályában mutatják. Az újabb és újabb tisztségek, lehetőségek azt a célt szolgálják, hogy zárja már végre az erdélyi magyar választó is a szívébe az elnök kiválasztottját. Ezért bízták meg az ügyvezető elnöki, majd kampányfőnöki feladattal is. Markó szeme előtt Frunda György példája lebeghet, aki az 1996-os és 2000-es elnökválasztási kampányban olyan népszerűségre tett szert, hogy magát Markót is évekre lekörözte. Frunda sikeréhez azonban kommunikációs készsége, több évtizedes ügyvédi gyakorlata is kellett. Kelemen Hunor eddig nem mutatta, hogy rendelkeznék efféle képességekkel. Erejét az adja, hogy az RMDSZ elnöke áll mögötte. Markó Bélának olyan ember kell a szövetség élére, aki nélküle nem boldogul, akinek szüksége van rá. /Gazda Árpád: Előretolt másodosztály. = Krónika (Kolozsvár), jún. 29./

2009. június 30.

Frunda György már nem áll olyan magasan, mint néhány évvel korábban, ez lehet az oka, hogy újabban többet bírálja az RMDSZ-t, mint eddigi pályafutása során összesen. A június 27-én tartott SZKT után a román sajtónak mondta el, hogy az erdélyi magyarok több lelkészt küldtek az Európai Parlamentbe, mint a Vatikán. Mikor figyelmeztették, hogy a Vatikán nem tagállama az EU-nak, helyesbített: mint az európai tagállamok bármelyike, s a magyar küldöttek között nincs jogász, orvos vagy mérnök. /Nem tetszenek a szenátornak a papok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 30./ „Akkor beszélhettünk volna egységről, ha Tőkés és Markó több alkalommal megjelenik egymás oldalán, és ugyanazt a dolgot mondják. Az RMDSZ utolsó kampánytalálkozóján a listavezető szavai nem voltak meggyőzőek. A romániai magyarok több lelkészt küldtek az Európai Parlamentbe, mint a Vatikán, és csupán egy közgazdászt” – fejtette ki Frunda. /A Vatikánnal vetekszünk? = Nyugati Jelen (Arad), jún. 30./

2009. július 1.

Megkezdődött a kampány az őszi köztársasági elnökválasztásra. Meglepetésdarab kerül színre: lesz RMDSZ-es elnökjelölt! Legyünk büszkék, sőt önteltek, írta Pataki István ironikusan. Az előadás megkomponálói semmit sem változtak, változtattak a koncepción. Inkább azt kellene megmutatni, hangsúlyozta a cikkíró, mekkora értékeket adott a magyarság az egyetemes kultúrának, tudománynak; hogy Trianon előtt sokkal több román nyelvű iskola volt Erdélyben, mint Óromániában; hogy a bécsi döntést követő négy évben a magyar iskolákban is kötelező volt a román nyelv oktatása, hogy a legelső egyetemi szintű román fakultás Budapesten volt. Egyetlen változás van, a választási plakáton nem Frunda György örökös köztársasági elnökjelölt látható, hanem Kelemen Hunor, „az utánpótlás válogatott csapatkapitánya”. /Pataki István: Függöny fel. = Reggeli Újság (Nagyvárad), júl. 1./

2009. július 10.

Elégedetlen az EP-választási kampánnyal Frunda György RMDSZ-es szenátor. A tusnádfürdői EU Táborban tartott előadásában a politikus elmondta: a Magyar Összefogás jelöltjei inkább a múltba révedtek, vagy Kárpát-medencei politikáról értekeztek, ahelyett, hogy azt próbálták volna megértetni az emberekkel, miért fontos az erdélyi magyar jelenlét az Európai Parlamentben. Sógor Csaba és Tőkés László nem tudták megértetni az erdélyi magyarsággal, miért fontos az, hogy ott legyen három ember Brüsszelben – fogalmazott Frunda. Az Európai Uniónak nincs egy jól körülhatárolható kisebbségpolitikája, nincs erre vonatkozó kerettörvénye, ezért ebben a közegben nem sok mozgástere van az erdélyi magyar politikának – fejtette ki Markó Attila államtitkár. Székely István politológus a szélsőjobbos politikai formációk európai térnyeréséről beszélt. Szerinte a folyamatért az uniós államok liberális bevándorlási politikája, valamint a hagyományos munkásosztály megszűnése és egy erős középosztály kialakulása is okolható. Csutak István EU- szakértő oldott hangulatú előadáson beszélt az erdélyi magyarság jövőképéről. A jövőképalkotásnak két módját ismeri: „Az egyik receptje így szól: végy egy adag választói vágyálmot, fűszerezd erdélyi magyar önérzetes, ámde politikushoz méltó euroszkepticizmussal, körítésként tegyél hozzá istállózsidózást, amelyhez a helyi sajtó partner, a helyi elit csendben bólogat” – fogalmazott Csutak. A másik megoldás sokkal nehezebb és idegesítőbb – fejtette ki –, ugyanis ez már tényekből indul ki. /Horváth István: Múltba révedt kampány? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./ A román nyelv elsajátítására buzdította több előadó is a Tusnádfürdőn zajló EU-tábor résztvevőit. Frunda György RMDSZ-szenátor elmondta: idén érettségizett lánya sajnálkozott amiatt, hogy a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnáziumban már nem működnek román osztályok, hogy a magyarok románul tanulhassanak és fordítva. /A román nyelv elsajátítására buzdítottak az EU-táborban. = Krónika (Kolozsvár), júl. 10./ Frunda György szenátor elmondta: az RMDSZ-nek elemeznie kell, szükség volt-e vagy sem az Összefogás Listájára. – Az RMDSZ több papot küldött Brüsszelbe, mint a Vatikán – mondta Frunda, gyorsan megjegyezve, tudja, hogy a pápai állam nem tagja az Európai Parlamentnek. Úgy vélte, az a jó magyar, aki olyan jól tud beszélni románul, hogy képes meggyőzni a többségi partnereket. – Aki jól tud románul, illetve még két nyelvet anyanyelvi szinten beszél, az képes európai pénzeket lehoznia – fogalmazott Frunda. Markó Attila államtitkár kijelentette: erdélyi magyarként ne arra legyünk büszkék, hogy bicska van a zsebünkben, hanem arra, hogy elsajátítjuk az európai uniós szabályokat és normákat. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke beszédében kifejtette: azért kell a magyar összefogásról beszélni, mert igenis létezik magyar széthúzás. /B. A., K. O. : Frunda: Úgy ismerjük az EU működését, mint a magyar irodalmat! = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./

2009. július 10.

„Sajnálom, hogy Frunda György nem vett részt a kampányban, és ezért nem tudja, hogy egyáltalán nem a múltról merengtünk, hanem konkrétan, számszerűsítve elmondtuk, hogy mit jelent az Európai Unió az erdélyi magyar embereknek” – reagált Frunda szenátor vádjaira Sógor Csaba. Hozzátette: az öt kiemelt jelölt – a kampányba bekapcsolódó sok száz RMDSZ-es és EMNT-és helyi és országos politikus segítségével – nyolcezerrel több szavazatot kapott, mint a 2007-es romániai parlamenti választásokon az egész RMDSZ „Miért nem tudta akkor jobban megmozgatni az embereket Frunda?” – tette fel a kérdést az EP-képviselő. /(Moldován Árpád Zsolt): Sógor Csaba: Frunda nem vett részt a kampányban, nem ismeri a munkánkat. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

2009. július 24.

Fel kell rázni a közösséget, mondta Borbély László parlamenti képviselő, hozzátette, hiányolja, hogy a lakosságban nincs megfelelő civil kurázsi, nincs kezdeményezőkészség, holott a marosvásárhelyi polgároknak érezniük kellene, elegendő erejük van a változtatáshoz. Úrrá lett a közöny, az emberek elveszítették abbéli reményüket, hogy egyszer még Marosvásárhelyen is jó irányba fordulhatnak a dolgok. Tény, hogy a városban napról-napra romlik a helyzet. Egy kis csoport kisajátította magának Marosvásárhelyt, ezt meg kell akadályozni. Borbély arra kérte a városi RMDSZ-frakció tagjait, legyenek aktívabbak. Az RMDSZ új városi vezetése sem őt, sem pedig Frunda Györgyöt nem hívta meg a szervezet alakuló ülésére. Számos beruházási terv indult Marosvásárhelyen Borbély minisztersége alatt. Nem szabad megengedni, hogy a polgármester miatt egy egész város húzza a rövidebbet. Maros megye a nagy megyék között az egyetlen, ahol minden magyart leváltottak a dekoncentrált intézmények éléről. /Lokodi Imre: „Fel kell rázni a közösséget” Beszélgetés Borbély Lászlóval, az RMDSZ Maros megyei parlamenti képviselőjével. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./

2009. augusztus 11.

A marosvásárhelyi Cuvantul Liber lap szerint Frunda György RMDSZ-szenátor a bálványosi szabadegyetemen azt nyilatkozta, hiba volt magyar iskolává változtatni a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceumot. Frunda György elmondta, július 9-én tartott előadást a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen Erdély és az Európai Unió, Erdély perspektívái az Európai Unióban címen. Ebben kitért arra, hogy a Magyar Összefogás listáját tartalommal kell feltölteni, az összefogás listájának jelöltjei párhuzamos kampányt folytattak, Tőkés László kampánya nem találkozott az RMDSZ kampányával. Hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyar fiataloknak sokkal többet kell bizonyítaniuk, hogy itthon boldogulhassanak. Ennek egyik feltétele az, hogy nem elég, ha magyarul beszélnek, pontosan ugyanúgy kell románul is beszélniük. Frunda fontosnak nevezte a kétnyelvű iskolákat, a párhuzamos osztályokat, mert így a gyermekeknek alkalmuk van megtanulni egymás nyelvét. Azt azonban nem mondta, hogy hiba lett volna a Bolyait magyar iskolává tenni. Szükség van anyanyelvű oktatási intézményekre, sőt bővíteni kellene azok hálózatát, szükség van az önálló magyar egyetemre is, de meg kell adni a harmadik út lehetőségét a párhuzamos román-magyar tannyelvű iskolákkal. Ezekben az iskolákban azonban el kell érni, hogy a tanári tanács is kétnyelvű legyen, mert az erdélyi magyarság megtapasztalta 1990 előtt, hogy a vegyes iskolák az asszimiláció eszközei voltak. /Mózes Edith: „Az anyanyelvű oktatás az identitás megőrzésének egyik legfontosabb eszköze. ” = Népújság (Marosvásárhely), aug. 11./

2009. augusztus 12.

Frunda György RMDSZ-szenátor két törvénytervezetet készített. Egyiket, amely az alkotmányellenes kifogást szabályozná, már benyújtotta a szenátus állandó bürójának. A másik a vállalkozókat segítené, főleg a gazdasági válság körülményei között. /(mózes): „Egy jogállamban az alkotmányellenes kifogás jogi eszköz, nem az ellenfél kijátszásának lehetősége. ” = Népújság (Marosvásárhely), aug. 12./

2009. augusztus 24.

Nagyívű elemzéssel állt elő néhány napja Borboly Csaba. A Hargita megyei tanácselnök „a nyár fontosabb erdélyi magyar közvitáiról” állította, hogy azok valójában műbalhék: bizonyos értelmiségi és politikai csoportosulások (Borboly megnevezése szerint a radikál-liberálisok illetve radikál-polgáriak) így próbálják megfúrni a Magyar Összefogást. Az RMDSZ-Tőkés kiegyezés egzisztenciálisan veszélyeztet egyeseket, emiatt a “pánikbetegség” – érvelt Borboly. Hamarosan Orbán Viktor lesz Magyarország miniszterelnöke, Tőkés László személye felértékelődik, ilyenkor pedig nem árt egy kis helyezkedés – a cikkíró, Sipos Zoltán szerint ez Borboly célja. Sipos Zoltán kifejtette: „egyes becsületes székely atyafiak gyújtogatnak, űznek ki a határba cigányokat – a magyar politikai elit véleménye pedig (hogyha egyáltalán van ilyen) az, hogy hát szó nincs etnikai konfliktusról, ezek egyszerű büntetőjogi esetek. ” A nyilatkozatokból kiderül, hogy itt mindenki hibás: a cigányok lopnak, a média torzít, a rendőrség nem tesz semmit, a Hargita megyei prefektus pedig „politikai tőkét próbál kovácsolni az ügyből”. Sipos Zoltán szerint a magyar elitnek, Borboly Csabának és sok más közéleti személyiségnek az eset után a magyar közösség nevében nyilvánosan bocsánatot kellett volna kérni a cigányoktól. A cikkíró nem elsősorban Borboly Csabáról beszél, „mert nem emlékszem, hogy a liberális Eckstein-Kovács Péter vagy az emberi jogi szakértő, Frunda György mondott volna valamit az ügyről. ” Borboly szövegében van egy tétován elejtett félmondat arról, hogy az önbíráskodás nem megoldás. /Sipos Csaba: MADARAT TOLLÁRÓL – Néhány apró megjegyzés Borboly Csaba eszmefuttatásához. = Transindex. ro, aug. 24./ Előzmény: Borboly Csaba: Hol szorít a nadrág? – Védőbeszéd az egységes erdélyi magyar politikai közképviselet mellett. = Transidnex. ro, aug. 19.

2009. szeptember 8.

„A magyar középiskolákban hiúság kérdésévé vált a román nyelv nem ismerése” – idézte a nyár derekán a romániai magyar sajtó Frunda György RMDSZ-es szenátort, aki buzdította a magyar fiatalokat a többség nyelvének elsajátítására. Frunda elmondta, idén érettségizett lánya amiatt sajnálkozott, hogy az marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnáziumban már nem működnek román osztályok, hogy a magyarok románul tanulhassanak és fordítva. A szenátor kijelentésén a „polgári oldal” felháborodott. Az Új Magyar Szó viszont vezércikkben állt ki Frunda nézete mellett, azzal érvelve, Sütő András hiába adta fél szemét a magyar kisebbségi jogokért. Két évtized múltán „meg kell állapítani: az iskolák szétválasztása bizonyára segítette a közösségi identitásőrzést, de ugyanakkor hozzájárult egyfajta elszigetelődéshez is, ami rontja a közösséghez tartozó egyén versenyképességét és helytállási esélyeit a romániai és/vagy európai (munka)piaci környezetben. ” /Salamon Márton László: Eretnekek. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./

2009. szeptember 24.

A képviselőház döntő házként elfogadta Frunda György törvényjavaslatát, amely lehetővé teszi, hogy nemfizetés esetén a bíróság a kihágásért kiszabott pénzbírságot átváltoztassa közérdekű munkára. Erre a módosításra azért volt szükség, mert korábban a szabálysértők gyakran nem fizették ki a pénzbírságot. /Elfogadták Frunda javaslatát. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 24./

2009. szeptember 29.

Két törvénymódosító javaslatot nyújtott be szeptember 24-én a szenátusban Frunda György szenátor. Az egyik módosítás az ún. „helyi közigazgatási” törvényre vonatkozik, amelyben többek között az szerepel, hogy azokban a területi-közigazgatási egységekben, amelyekben a lakosság több mint 20 százaléka valamely nemzeti kisebbséghez tartozik, az illető személyek akár élőszóban, akár írásban anyanyelvükön is fordulhatnak a helyi közigazgatási hatóságokhoz, a szakapparátushoz és a helyi tanács alárendelt szervezeteihez. Ezt a 20%-ot szeretné 15%-ra módosítani a szenátor, lévén, hogy a legutóbbi népszámlálási adatok szerint a romániai magyarság számaránya lényegesen csökkent. A másik módosítás szerint az ÁFA kifizetése az állam felé csak azután történjen, miután a számla értékének a bevétele megtörtént. /Kisebbségi nyelvhasználat bővítése. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 29./

2009. október 12.

Mentalitásváltásra van szükség Romániában a kisebbségek helyét és szerepét, a többség és kisebbség viszonyát illetően: a tulajdonos és albérlő mentalitásról át kell térni a társtulajdonosi mentalitásra. Az erdélyi magyarság nem albérlője, hanem – csaknem 7 százalékos részesedéssel – társtulajdonosa Romániának, és ezt a szemléletet érvényesítenünk kell a közélet minden területén – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke Marosvásárhelyen, a Bernády György Alapítvány által szervezett Nemzeti identitás és a nemzeti kisebbségek jelenléte a politikában címet viselő szemináriumon. Bár Franciaország nem írta alá a kisebbségi nyelvek chartáját, Strasbourg utcái kétnyelvűek – mondta Frunda György, aki azt a törvénytervezetet ismertette, amely 15 százalékban szabná meg az anyanyelvhasználatra feljogosító nemzetiségi arányt a településeken. Frunda arra kérte a Maros Megyei Tanács elnökét, az alpolgármestert és a marosvásárhelyi tanácsosokat, hogy éljenek a törvény adta jogukkal: használják a magyar nyelvet. /Antal Erika: Markó: nem vagyunk albérlők. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./

2009. október 13.

A marosvásárhelyi Gaga Rádió fennállásának tíz éves évfordulóját ünnepelték október 11-én, vasárnap a Kultúrpalotában. Nagy István színpadra hozta az elmúlt évtizedet. Balázsi Tibor, a magyarországi szellemi szülők egyike, visszaemlékezett az első csapattal való találkozásra. Emlékezett a rádió ügyének védőjéből Gaga-részvényessé vált Frunda György is. /Nagy Székely Ildikó: Szülinapi időutazás. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 13./

2009. október 19.

Amerikai stílusban indította kampányát a hétvégén Csíkszeredában Kelemen Hunor, az RMDSZ elnökjelöltje. A rendezvényen felszólaló közéleti személyiségek egy dologban egyetértettek: a szövetség a jelöltindítással azt is jelezni akarja, hogy az országban a románokon kívül mások is élnek. A város főterén már egy nappal korábban hangszórók hirdették, hogy Kelemen Hunor, Románia elnökjelöltje mindenkit szívesen lát a Republic-koncertre. Mindegyik felszólaló tapsot kapott. Székely, majd magyar himnusszal vette kezdetét a látványos show-elemekkel tarkított rendezvény. Frunda György szenátor szerint az RMDSZ azért állított jelöltet az elnökválasztásra, hogy bebizonyíthassa: a szervezetnek jobb megoldási javaslatai vannak, mint a román pártok jelöltjeinek. Markó Béla szövetségi elnök elmondta: „véget kell vetni Romániában annak a szemléletnek, hogy a nemzetiségek egyfajta albérlői státuszt töltenek be az országban, ahol a kisebbségek a román többség kegyei folytán bizonyos jogokat kaphatnak. Ezen változtatni kell – hangsúlyozta a politikus –, el kell jutni oda, hogy mindenkiben tudatosuljon, hogy ennek az országnak közösen vagyunk a tulajdonosai”. /Horváth István: A Republic sztárvendége volt Kelemen Hunor. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./

2009. november 23.

Az eddigi három – tulajdonképpen két – magyar államfőjelölt nagyrészt beváltotta a hozzá fűzött reményeket, eredményesen népszerűsítette az RMDSZ programját. Az RMDSZ első ízben 1996-ban próbálkozott saját elnökjelölt állítással. Frunda György szenátor több mint 141 ezer támogató szavazatot nyújtott be a Központi Választási Irodához. Kampánya igen sokrétű és átfogó volt, választási programját egyaránt bemutatta a magyar szavazóknak, a többi nemzeti kisebbség képviselőinek, de találkozott román értelmiségiekkel is. Az 1996. november 3-i első fordulóban a magyar jelölt 761 007 szavazatot szerzett, ami az összesen leadott voksok 6,02 százaléka volt. Ez a negyedik helyet jelentette számára. Ezt követően az RMDSZ Operatív Tanács felhívta a magyar választókat, hogy a második fordulóban szavazzanak a demokratikus ellenzék közös jelöltjére, Emil Constantinescura, aki a szavazatok 54,41 százalékát szerezte meg Ion Iliescu 45,59 százalékával szemben. A mintegy 10 százalékos előnyhöz nem kis mértékben járultak hozzá a magyar szavazók. Frunda György 2000-ben „ismételt”, ez alkalommal 12 ellenjelölttel kellett megbirkóznia. Frunda a jelölést támogató 321 ezer aláírást benyújtotta a Központi Választási Irodához. A 2000. november 26-i első fordulót Ion Iliescu nyerte meg a voksok 36,35 százalékával, alig több mint 8 százalékkal előzte meg a 28,34 százalékot összesítő Corneliu Vadim Tudort. A voksok 6,22 százalékát jelentő közel 670 ezer szavazattal Frunda az ötödik lett. A második fordulót Iliescu és Vadim Tudor vívta meg egymással: előbbire – a kisebbik rosszra – a szavazók 66,83 százaléka szavazott. 2004-ben maga az RMDSZ elnöke, Markó Béla volt az államfőjelölt, miután Frundát, visszautasította a jelölést. Az RMDSZ jelöltje, Markó 268 ezer támogató aláírást gyűjtött. Markó Béla választási programja az Együtt Európába – integráció, autonómia, jólét címet kapta. Markó 5,1 százalékot összesített, ami 533 446 szavazatot jelentett. Az első fordulóban Nastase a voksok 60,97, Traian Basescu 33,92, Corneliu Vadim Tudor pedig 12,57 százalékát nyerte el. A második fordulót Traian Basescu nyert meg, megszerezve a szavazatok 51,23 százalékát. A magyarlakta területeken, Maros, Kovászna, Hargita, Szilágy, Szatmár megyékben azonban Arian Nastase győzött. Az idei államfőválasztásokon negyedik alkalommal indult magyar jelölt, ezúttal Kelemen Hunor személyében. /B. T. : Magyar jelöltek az elnökválasztásokon. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./

2009. december 7.

Megsértette a december 5-én reggel 7-kor kezdődő romániai választási kampánycsendet a Duna Televízió. Az Erdélyben is nagy nézettségű, budapesti magyar közszolgálati adó december 5-i esti híradója közölte: az RMDSZ álláspontja az, hogy a romániai magyaroknak Mircea Geoanára, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltjére kell szavazniuk december 6-án, vasárnap. A bemondó ismertette az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács álláspontját is, amely szerint a magyaroknak lelkiismeretük szerint kellene szavazniuk. Az összeállításban megszólal Frunda György RMDSZ-es szenátor, aki szerint „vasárnap a romániaiaknak Traian Basescu, illetve a demokrácia és a jogállam között kell választaniuk”. Szász Attila, az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) tagja szerint a Duna Televízió kampánycsend-sértést követett el. „Ez ellen azonban mi nem tehetünk semmit, hiszen a román audiovizuális törvény magyarországi licencű adókra nem vonatkozik” – magyarázta. Cselényi László, a Duna Televízió elnöke szerint az általa vezetett intézmény „csupán a kötelességét tette”, amikor tudósította nézőit az RMDSZ állásfoglalásairól. /Kampánycsendet sértő Duna. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

2009. december 19.

Az SZKT ülésén Markó Béla elnök rámutatott, bizonyos garanciát jelent az RMDSZ kormányra lépése, megpróbálják a legjobban kihasználni a kormányzás lehetőségeit, az ellenzékbe vonulás nagyobb kockázatot jelent. „Nem azért akarunk bekerülni a kormányra, hogy bizonyos embereket díjazzunk, és főként nem most. A jelenlegi helyzetben nem mondhatjuk azt, hogy nem lépünk be a kormányba, ha nem kapjuk meg a fejlesztési tárcát. Felkérek mindenkit, hogy belátása szerint szavazzon, mivel nehéz időszak vár, amelyben sztrájkokra és elbocsátásokra is számíthatunk” – fejtette ki Markó. /Az SZKT megszavazta a kormányba lépést. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 19./ Az ülés elején a legkritikusabb hangot megütő Frunda György szenátor nem vett részt a szavazáson. Frunda szerint az RMDSZ-nek több garanciára lenne szüksége attól a párttól, amely eddig mindhárom kormánykoalícióját felrúgta, a kialkudott egészségügyi tárca helyett pedig a területfejlesztésihez kellett volna ragaszkodni. Markó Béla ismertette a kormányzati többség kialakítását célzó tárgyalások konklúzióit, valamint az RMDSZ kormányzati szerepvállalása mellett szóló érveket, de az ellenérveket is. A D-LP-vel az RMDSZ-nek számos negatív tapasztalata van, ám céljainak megvalósítása érdekében ,,félre kell tenni az érzelmeket, a sértettségeket” – mondta. A napokban lezajlott tárgyalásokon koalíciós szerződést dolgoztak ki, amelynek értelmében a két alakulat egyenjogú partner, és a kormányzati döntéseket konszenzussal hozza meg. A demokratákkal kötött másik megállapodás tartalmazza a magyarság számára fontos elvi célokat, többek között a kisebbségi törvény elfogadását, az alkotmánybíróság által elutasított oktatási törvényben foglalt kisebbségi célkitűzések ,,beemelését” az érvényben lévő jogszabályba, a decentralizáció folytatását, a gazdasági fejlesztési régiók átszervezését az RMDSZ korábbi javaslata szerint, a magyar szakembereknek a dekoncentrált állami intézmények vezetésébe történő visszahelyezését, de helyet kaptak az egyházak támogatásával és a Sapientia Tudományegyetem finanszírozásával kapcsolatos igények is. Leszögezte: az RMDSZ csak abban az esetben vállal kormányzati szerepet, ha ezeket a célokat sikerül bevinni a kormányprogramba. /Demeter J. Ildikó: A kockázatot választották (Kormányra lép az RMDSZ). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 19./ Az SZKT ülésén többen kifogásolták, hogy az RMDSZ miért hagyja el a hagyományos szövetségesét, a Nemzeti Liberális Pártot (PNL), és miért áll át a demokraták oldalára, akiket az RMDSZ 2007 óta szinte folyamatosan támad, októberben pedig megbuktatták a most ismét miniszterelnök-jelöltnek kinevezett Emil Boc kormányát. Azt is kifogásolták többen, hogy a demokraták nem adtak elég garanciát az RMDSZ-nek, amely túl olcsón adta magát. Az RMDSZ kormányzásra lépését támogatták Tamás Sándor, Verestóy Attila, Kelemen Hunor, Kovács Péter és Kelemen Atilla. /Borbély Tamás: Ismét kormányzati szerepet vállal az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./

2009. december 21.

Az RMDSZ „miniparlamentjének” számító Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) december 18-án hozta meg azt a döntést, hogy a szövetség vállaljon kormányzati szerepet a PD-L oldalán. Kelemen Hunor, az RMDSZ volt államelnökjelöltje arról beszélt, hogy a kormányzati szerepvállalással „nehéz idők várnak az RMDSZ-re, de a kérdés az, hogy megfutamodik-e a magyarság érdekképviselete, vagy vállalja a nehézségeket”. Frunda György szenátor úgy vélte, ha az RMDSZ egyes helyi és területi szervezetei aktívabb munkát vállalnak, és jobban kiállnak Mircea Geoana szociáldemokrata államfőjelölt mellett, akkor sikerül Traian Basescut leváltani. Eckstein-Kovács Pétert, Tőkés Lászlót és Szász Jenőt említette, mint a széthúzás okozóit, akik arra biztatták a szavazókat, hogy voksoljanak a jelenlegi elnökre. Markó Béla úgy fogalmazott, éppen Frundától nem számított ilyen bírálatokra, és emlékeztette a szenátort, a kilencvenes évek elején őt magát illették az „áruló” jelzővel, a tengerparti Neptun üdülőtelepen az akkori román hatalommal folytatott tárgyalásai miatt. Markó kifejtette: „Lehet, hogy az elkövetkezendő időszakban kényelmesebb lenne ellenzékben kivárni, hogy mi történik az országban, hogy mi lesz a gazdasággal, hiszen dúl a gazdasági válság. ” Hozzátette, a kormányzás senki számára nem lesz jutalom, viszont ha lehetőségünk van beleszólni az ország és ezáltal a magyar közösség sorsának alakulásába, akkor ezt vállalni kell. /Antal Erika, Moldován Árpád Zsolt: Négy magyar miniszter. Benyújtotta a parlamentbe tárcavezetőinek névsorát Emil Boc kormányfő. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./

2010. január 8.

Frunda György: Az RMDSZ-nek kormányban kell lennie
Csak egy kicsit elsiette a döntést
Mostanában az emberek sokat beszélnek az elnökválasztás eredményéről, az RMDSZ kormányba lépéséről. Sokan sokféleképpen ítélik meg a szervezet döntését. A választásokat követő Szövetségi Képviselők Tanácsának ülésén Frunda György az RMDSZ vezetőségének véleményével szemben egészen más álláspontot fogalmazott meg. Erről beszélgettünk a szenátorral.
– A tanácskozáson a szövetségi elnök jónak nevezte az RMDSZ szereplését az elnökválasztás első fordulójában. Önnek más volt a meglátása…
– Négy név merült fel a tavaly az RMDSZ részéről: Markó Béla, Borbély László, Kelemen Hunor és jómagam. Én azon a véleményen voltam, hogy Markó Bélának kellett volna vállalnia a jelöltséget, mert ez a szerep a mindenkori szövetségi elnöknek jár. A legnagyobb lehetőség meggyőzni az embereket, elmondani a terveket, szövetségeket kötni, lehetőségeket, kapukat megnyitni. A szövetségi elnök nem vállalta a jelölést, ő javasolta Kelemen Hunort. Végül elfogadtuk ezt a megoldást, és elmondtam, mire kell a jelöltnek odafigyelnie: a válsághelyzetre kell felépíteni a kampányt, megoldásokat kell kitalálni, karizmatikusnak kell lenni, az embereket meg kell győzni, hogy elmenjenek szavazni, és folytatni azt a nyitást a románság felé, amit én elkezdtem '96-ban.
Azt hiszem, Kelemen Hunor nagyon jól felkészült diákként viselkedett, kerek, kidolgozott programbeszéde volt, de ugyanakkor nem volt elég meggyőző, s elért egy eredményt, ami fele annak, amit én elértem '96-ban, egyharmaddal kevesebb annál, amit Markó Béla elért ezelőtt öt évvel. Hogy mondhatjuk erre, hogy jó eredmény? Véleményem szerint nem jó eredmény; ahhoz, hogy az RMDSZ erősödjön, szembe kell néznünk a tényekkel, le kell vonni a tanulságokat, meg kell keresni a hibákat, miért volt csak ennyi szavazat és nem több, a jelölttel volt baj, a helyi szervezetekkel, önkormányzati vezetőkkel? Javítani kell a területi szervezetek szintjén, de az ügyvezető elnökség szintjén is, amely nem tudja kézben tartani a területi szervezeteket. Ez volt az én üzenetem, nem Kelemen Hunor ellen irányult, de le kell vonni a tanulságokat.
Az RMDSZ kihagyott egy lehetőséget
– Ön kritizálta a vezetést a referendum miatt is.
– Véleményem szerint az RMDSZ kihagyott egy nagy lehetőséget, amikor arra biztatta az embereket, hogy menjenek el és szavazzanak nemmel. Hibás döntés volt, azt kellett volna sugallnia, hogy ne vegyenek részt a szavazáson, így nem lett volna érvényes a népszavazás, és a parlament nem kellett volna vitatkozzon a parlament átalakításáról. A magyarság érdekéről van szó, mert azzal, hogy a parlamentet egykamarássá alakítják, egyetlen közösség, a magyarság veszít Romániában. Ezt ki kell mondani. A modern államokban az EU- ban mindenhol két ház van – alsó- és felsőház –, ez a garanciája, hogy egyetlen ember nem tudja maga alá gyűrni a parlamentet. Az EU is egy külön törvényhozó testületet ajánl, amely más problémák mellett az európai szabályzókat átülteti a nemzeti törvényhozásba. Ezt az RMDSZ- nek el kellett volna magyaráznia, és meggyőznie az embereket, ne szavazzanak a referendumra. Ez hiba volt, és az RMDSZ-nek ezt föl kell vállalnia, mert nem először hibáztunk. Hibáztunk akkor is, amikor Basescu felfüggesztéséről volt szó, s ezeket a hibákat a politikában nem szabad megismételni. Így nehéz politikai harc vár ránk, hogy megpróbáljuk megőrizni a kétkamarás parlamentet, mert a népszavazás nem kötelező érvényű, hanem konzultatív, ezt írja az alkotmány. De biztos vagyok benne, hogy az államelnök és a Demokrata Párt nagy nyomást fog gyakorolni az RMDSZ- re, hogy ezt megszavazzuk. Én nem fogom megszavazni semmiképp sem, mert ezzel a közösségünk ellen tennénk.
"Szőke" döntés?
– Az RMDSZ ismét kormánykoalícióra lépett. Erről mi a véleménye?
– 1996-ban az első magyar politikus voltam, aki kormánykoalícióról beszéltem, arról, hogy a magyarság helye a kormányban van, adott feltételek mellett. Akkor sokan támadtak, hogy ez az identitásunk elvesztéséhez fog vezetni. Pedig nem így van, én Gunnar Jansentől, a norvégiai svédtől tanultam, aki elmondta, hogy az Aland-szigeten levő norvégiai svéd párt 40 éve kormánykoalícióban van, és megtanított arra, hogy ha jogokat akar elérni egy kisebbség, kormányban kell lennie. Ez meggyőződésem, és helyeslem most is, hogy nehéz körülmények között is a kormányban vagyunk.
Viszont úgy gondolom, elsiettük a döntést. Mielőtt az Alkotmánybíróság megerősítette volna az elnökválasztás eredményét, miközben gyakorlatilag egyezségben voltunk a liberálisokkal és a szocdemekkel, nem vittük végig a harcot, hogy legyen egy jobboldali elnök, és egy liberális–szociáldemokrata–RMDSZ-kormány, ami alkotmányosan megengedett, és valószínűleg sokkal stabilabb többséget biztosított volna, hanem elfogadtuk azt, hogy a DP-vel és úgynevezett függetlenekkel lépjünk szövetségre. Kik is ezek a függetlenek? Azok az árulók és opportunisták, akik személyes érdekből hagyták el pártjukat. Ez nem egy stabil koalíció, amelyre építeni lehet. Ezért hiszem azt, hogy ha az RMDSZ kivárt volna, több eredményt tudott volna elérni. Különben jónak tartom mindhárom minisztert, de úgy vélem, Borbély Lászlónak ki kellett volna harcolni a területfejlesztési minisztériumot, mert ő olyan országos programokat épített ki, amelyekből egész Románia nyert, és hitelessé tette a romániai programot az Európai Unióban, megnyitotta a kapukat a nyugati pénzek előtt. Elvenni ettől az embertől ezt a minisztériumot, s odaadni Elena Udreának, egy "szőke" döntés volt. Remélem, jó művelődési miniszter lesz Kelemen Hunor, és jó miniszternek tartom Cseke Attilát is, de ha nem siettük volna el a koalíciós tárgyalásokat, talán többet lehetett volna elérni. Hiszen máris kezdődnek a bajok. A költségvetés vitájában vannak olyan RMDSZ- képviselők, akik azt mondják, hogy ha a nyugdíjasok kevesebb pénzt kapnak, nem fogják megszavazni a büdzsét, mert mi ígéretet tettünk az embereknek. Persze, vannak kompromisszumok, de van egy szint, amely alá nem lehet menni.
Erkölcsi indokok
– Igaz, hogy ismét visszautasította az igazságügyi tárcát? Az SZKT-n Verestóy Attila azt állította, hogy ön miatt varrták a nyakunkba Monica Macoveit.
– Vannak olyan politikusok, akik nem a fél karjukat, de mindkettőt odaadnák, hogy miniszterek legyenek. Én nem ilyen vagyok. 2004-ben Calin Popescu Tariceanu felajánlotta a tárcát nekem, de nem vállaltam, mert úgy gondoltam, többet tudok bizottsági elnökként tenni, és tovább akartam dolgozni az Európa Tanácsban. De akkor nem úgy tevődött fel a probléma, hogy Macovei vagy Frunda. Igazam volt, mert az én bizottságom volt a későbbiekben, amely módosítás nélkül elfogadta a kisebbségi törvényt. Meg tudtam akadályozni, hogy a feddhetetlenségi törvénybe ne kerüljön be, hogy az állami tisztviselők téves vagyonnyilatkozata nyomán elkobozzák a tulajdonaikat, amint az 1964-es törvény előírta, és el tudtam készíteni az ET-ben a nemzetről szóló jelentésemet. Az idő engem igazolt. Most szóba került, hogy az RMDSZ kapja meg az igazságügyi tárcát, de végül más lett a döntés. Ám mivel fenntartásaim voltak az RMDSZ kormányba lépésével kapcsolatosan, erkölcsileg nem lett volna korrekt, hogy elvállaljam a miniszterséget.
– Hogyan látja a kormány jövőjét, tekintve, hogy a Demokrata Párt, híres arról, hogy bomlasztja a koalíciókat.
– Nem lesz könnyű, bár legfelsőbb szinten kialakult egy egyeztető mechanizmus Markó Béla és Emil Boc között. Nem tudom, ez elég garancia lesz-e, mert az a tapasztalatom, hogy az utóbbi tíz évben ahány koalícióban volt a Demokrata Párt, annyi koalíció bomlott fel. Ettől tartok most is, remélem, az idő nem engem fog igazolni.
Mózes Edith. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

2010. január 14.

RMDSZ – húsz év dióhéjban
Húszéves születésnapját ünnepli az RMDSZ a hét végén. A kolozsvári rendezvényt Erdély-szerte hasonló megemlékezések előzték meg.
1989–1990
A szerveződés, az intézményépítés évei. Az RMDSZ első országos szintű, tájékoztató jellegű tanácskozását 1990. január 7-én tartotta Kolozsváron 13 erdélyi megye szervezetei küldötteinek részvételével. Január 13-án Marosvásárhelyen az RMDSZ országos küldöttgyűlése rögzítette a szövetség ernyőszerepét, 26-án a bukaresti 1. kerületi bíróság hivatalosan bejegyezte a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget. Február végére az RMDSZ-nek már közel 600 ezer tagja volt.
1990. március 15.: a romániai magyarság első ízben emlékezhetett meg szabadon az 1848-as forradalomról.
Március 19: Marosvásárhelyen román nacionalista tömeg fejszékkel, husángokkal ostromolta meg az RMDSZ székházát, Sütő András írót fél szemére megvakították.
Április 21–22.: Egységben az erő jelszóval Nagyváradon megtartották az RMDSZ I. kongresszusát, az Országos Elnökség vezetőjévé Domokos Gézát választották.
Május 20.: Az első szabad parlamenti választásokon az RMDSZ 7,2 százalékkal a Nemzeti Megmentési Front után az ország második politikai ereje lett.
1991
Május 24–26.: Marosvásárhelyen tartották az RMDSZ II. kongresszusát. Domokos Géza maradt az elnök.
Október: A Hargita és Kovászna megyei románok helyzetét elpanaszoló Har-Kov jelentés borzolta a kedélyeket. A parlamenti vizsgálóbizottság elüldözötteknek minősítette a székelyföldi kényszerkihelyezésük után hazatérő románokat, a magyar kisebbség kollektív bűnösségét megfogalmazva. A továbbiakban az RMDSZ az alkotmány kisebbségellenes kitételei, elsősorban az országot nemzetállamnak meghirdető első cikkelye ellen harcolt. Honatyái emiatt az alaptörvény ellen szavaztak.
1992
Május 5.: Domokos Géza bejelentette, nem jelölteti magát az RMDSZ elnöki tisztségébe, és parlamenti mandátumért sem indul.
Szeptember 27.: A parlamenti választáson az RMDSZ-nek 12 szenátort és 27 képviselőt sikerült bejuttatni a parlamentbe.
Október 23–25.: A Küldöttek Országos Tanácsának kolozsvári összejövetelén elfogadták a nemzeti kérdésről szóló kolozsvári nyilatkozatot.
1993
Január 15–17.: az RMDSZ III. kongresszusa Brassóban. Az RMDSZ elnökének elsöprő többséggel Markó Bélát választották meg.
Február 19–20.: Gyergyószentmiklós, megalakul a Szövetségi Képviselők Tanácsa.
December 20.: Az RMDSZ benyújtotta a parlamentnek a Törvény a nemzeti kisebbségekről és autonóm közösségekről címet viselő tervezetet.
1994
Január 31.: Az RMDSZ, Markó Béla szövetségi elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök kézjegyével ellátott emlékeztetőt juttatott el az Európa Tanácshoz Romániának a teljes jogú tagság elnyerésekor vállalt kötelezettségei betartásáról.
Szeptember 19.: A szenátusban az RMDSZ benyújtotta a kisebbségi nyelveken folyó oktatási törvénytervezetet, melyet 492 380 állampolgár támogatott aláírásával.
1995
Április 19.: Először találkoztak a Társadalmi Demokrácia Pártja és az RMDSZ legmagasabb szintű küldöttségei. A tanácskozás a kölcsönös tájékoztatás jegyében zajlott, általános politikai problémákról és a magyar kisebbséget érintő kérdésekről.
Május 24–26.: Az RMDSZ IV. kongresszusa Kolozsváron hosszas vita után elfogadta a törvényes úton érvényesítendő területi autonómia célkitűzését és a belső választások egyes alapelveit, illetve újraválasztotta Markó Bélát a szövetségi elnöki tisztségbe.
RMDSZ-„korifeusok”: Markó Béla, Domokos Géza és Takács Csaba a 2007-es aradi kongresszuson
1996
Július 13–14.: Kolozsvári ülésén az SZKT többségi döntéssel elhatározta, hogy Frunda György legyen az RMDSZ államfőjelöltje.
Szeptember 16.: Nem képviseltette magát az RMDSZ a legfelsőbb szinten a román–magyar alapszerződés aláírásán, jelezve fenntartásait a dokumentum kisebbségi vonatkozású kitételei kapcsán.
November 3.: A parlamenti választások összesített eredményei alapján az RMDSZ az ország negyedik politikai erejeként került ki a választási küzdelmekből.
December 6.: Az új kormánykoalíciót alkotó erők kormányzati és parlamenti megállapodásának aláírása. Az egyezmény megfogalmazta, hogy mind az új kormányzat politikai támogatottsága, mind az etnikumok közti együttélés új modelljének kifejlesztése végett kívánatos az RMDSZ részvétele a kormányzásban. A kormány programjában helyet kapnak az RMDSZ programjának fő célkitűzései.
1997
Január 25.: A kormány jóváhagyta a Kisebbségvédelmi Hivatal létrehozására és működtetésére vonatkozó határozatot.
Március 15.: Az 1848-a forradalomra emlékező romániai magyar rendezvényeknek különös színt adott, hogy Victor Ciorbea miniszterelnök előzmény nélküli ünnepi üzenettel köszöntötte a romániai magyarságot.
1998
Június 29.: Az RMDSZ képviselőházi csoportja beterjesztette a Képviselőház Állandó Bizottságához törvénykezdeményezését a kolozsvári állami magyar egyetem újraindításáról vonatkozóan.
Október 3.: Marosvásárhelyen rendkívüli ülésen vitatta meg az SZKT a Petőfi–Schiller magyar–német egyetem felállításáról rendelkező 1998. szeptember 30-i kormányhatározatot, és ennek nyomán az RMDSZ további kormánykoalíciós szerepvállalását. Hosszú vita után a testület a kormányon maradás mellett döntött.
1999
Január 26.: Az Operatív Tanács elfogadta Tokay György kisebbségügyi miniszter lemondó levelét. A tisztség betöltésére Eckstein-Kovács Pétert javasolta.
Március 30.: Az RMDSZ egyetért a NATO elhatározásával, hogy közbelépjen a koszovói viszály megoldásáért.
2000 Június 4.: A helyhatósági választások nyomán az RMDSZ lett a legerősebb politikai szervezet Erdélyben.
December 27.: Markó Béla és Adrian Năstase miniszterelnök protokollumot írt alá az RMDSZ és a Társadalmi Demokrácia Pártja együttműködéséről a kormány parlamenti támogatásáról.
2001
December 22.: Hosszas egyeztetések után, az RMDSZ erőfeszítéseinek is köszönhetően, Adrian Năstase román és Orbán Viktor magyar miniszterelnök Budapesten aláírta a magyar–román egyetértési nyilatkozatot, amely lehetővé tette magyarigazolvány igénylését a romániai magyarok részéről.
2002
Március 7.: Az RMDSZ és a kormánypárt közötti megállapodás értelmében a kormány elfogadta a nemzeti szimbólumok használatára vonatkozó rendeletek módosítását, melynek nyomán a nemzeti kisebbségek szabadon használhatják nemzeti szimbólumaikat és énekelhetik himnuszukat.
Június 6.: A szenátus elfogadta a román állam által 1945 és 1989 közt elsajátított egyházi javak visszaszolgáltatásáról rendelkező törvényt.
2003
Január 31.–február 2.: Az RMDSZ Szatmárnémetiben tartott VII. kongresszusa elfogadta a szövetség programját és módosított alapszabályzatát, amelyben már nem szerepel a tiszteletbeli elnöki tisztség. A kongresszust köszöntötte Adrian Năstase és Medgyessy Péter.
Február 19.: aláírták az RMDSZ és Szociáldemokrata Párt közti együttműködési megállapodást. A protokollumban nagyobb hangsúlyt kapott az oktatási, egészségügyi és gazdasági gondok megoldása, a tulajdonjog, a szociális, az infrastrukturális kérdések rendezése.
2004
Március 9.: többszöri előkészítő tárgyalások és egyeztetések után Markó Béla és Adrian Năstase miniszterelnök aláírta a két politikai alakulat közötti, 2004-es évre vonatkozó megállapodást.
Április 25.: Aradon, a Tűzoltó téren az RMDSZ, a román és magyar kormány képviselőinek jelenlétében avatták fel a Román-magyar megbékélési parkot és a nyolcvan év után visszaállított Szabadság-szobrot.
December 27.: Călin Popescu-Tăriceanu megbízott miniszterelnök nyilvánosságra hozta kormánya összetételét, amelyben a három miniszterelnök-helyettesi tisztségből egyre Markó Béla szövetségi elnököt jelölte. Borbély Lászlót a középítkezési és területrendezési minisztérium élére, Nagy Zsoltot a távközlési és az informatikai ügyek miniszterének, Winkler Gyulát pedig megbízott kereskedelmi miniszteri funkcióba jelölték.
2005
Május 19.: a kormány elfogadta a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvény tervezetét, amely az RMDSZ egyik koalíciós feltételeként a kormányprogram része.
Június 1.: az RMDSZ képviselőházi frakciója benyújtotta a nyugdíjtörvény módosításáról szóló javaslatát, amelynek lényege, hogy az 1963 előtti, a munkakönyvbe be nem jegyzett bérek esetében a nyugdíjak kiszámításánál az országos minimálbér helyett az országos átlagbért vegyék figyelembe.
Október 20.: az első közös magyar-román kormányülés. Az ülés Călin Popescu Tăriceanu román miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő és Markó Béla, a román kormány miniszterelnök-helyettese rövid köszöntőbeszédével kezdődött.
2006.
Február 18.: A Janovics Jenő Alapítvány Kuratórium eldöntötte, hogy Marosvásárhelyen hozza létre az erdélyi magyar televíziót, illetve az erdélyi magyar rádiót.
December 28.: Markó Béla szövetségi elnök Marosvásárhelyen megbeszélést folytatott Tőkés Lászlóval, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökével. Megegyeztek abban, hogy az RM DSZ és az EMNT közös bizottsága január 12-éig véglegesíti a közös minimál-programot.
2007
Március 2–3.: Az RMDSZ aradi, VIII. kongresszusa ismét Markó Bélát választotta meg az RMDSZ elnökévé. A kongresszus határozatot fogadott el a kulturális és területi autonómiáról, Erdély fejlesztéséről és modernizálásáról, a gazdasági fejlesztési régiók átszervezéséről.
Április 19.: A parlament megszavazta az államfő felfüggesztését. Az RMDSZ nem adott kötelező mandátumot képviselőinek és szenátorainak, akik lelkiismeretük szerint szavaztak.
2008
Február 19.: A parlament rendkívüli ülésen elutasította Koszovó függetlenségének elismerését. Az RMDSZ honatyái a függetlenség elismerése mellett szavaztak.
Július 19.: Markó Béla szövetségi elnök Bálványosfürdőn megbeszélést folytatott Tőkés László európai parlamenti képviselővel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökével. A találkozón a Szövetség írásban nyújtotta át Tőkés Lászlónak, az EMNT elnökének az RMDSZ belső koalícióra vonatkozó javaslatát, amely konkrét formában rögzítette az együttműködés elvi alapjait.
December 14.: Ellenzékbe vonult az RMDSZ, mert számára elfogadhatatlan a Demokrata–Liberális Párt ajánlata, miszerint csak államtitkári szinten legyen képviselve a létrejövő kormányban.
2009
Március 24.: Közzétették a Magyar Összefogás 43 nevet tartalmazó listáját az európai parlamenti választásokra. A korábbi megállapodás szerint a jelöltek 75 százalékát az RMDSZ, 25 százalékát az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nevezte meg.
Április 3.: Az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megállapodásának értelmében megalakult Kolozsváron az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum. Az EMEF paritásos, konszenzusos alapon működik, Markó Béla és Tőkés László személyében két társelnöke van.
Október 20.: 285 ezer támogatói aláírást (a szükségesnél 85 ezerrel többet) adott át Kelemen Hunor, az RMDSZ államelnökjelöltje a bukaresti Központi Választási Irodának. Kelemen Hunor a november 22-i államfőválasztáson a szavazatok 3,86 százalékát szerzi meg.
December 23.: Az RMDSZ kormányra lép a Demokrata-Liberális Párt oldalán. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

2010. február 17.

Kormánypénz az RMDSZ-nek, mint kulturális szervezetnek
Az RMDSZ mintegy 15 millió lejt kap a 2010-es évre a kormányfőtitkárságtól – derül ki egy, a Hivatalos Közlönyben szerdán megjelent kormányhatározatból. A szövetség mindezt a pártfinanszírozási törvény által számára megszabott összegen felül kapja, kulturális szervezetként.
Frunda György RMDSZ-szenátor szerdán elmondta, az RMDSZ ezt a 15 millió lejt a romániai magyar kisebbség reprezentatív kulturális szervezeteként kapja. „Az RMDSZ-nek kettős minősége van: kulturális tevékenységet folytató szervezet, emellett pedig politikai alakulat is. Ennek nyomán kisebbségi szervezetként is kap pénzt, akárcsak a többi Romániában élő nemzeti kisebbséget képviselő szervezet, amely parlamenti képviselettel is rendelkezik” – közölte Frunda.
A kormányfőtitkárság összesen 70 millió lejt osztott ki a kisebbségi szervezetek között. A Pro Európa Roma Szervezet mintegy 9,8 millió lejt kap, a Romániai Ukránok Szövetsége 5,7 milliót, a Német demokrata Fórum pedig 5,5 millió lejt. Az összesen 19 reprezentatívként elismert kisebbségi szervezet közül a Romániai Rutének Kulturális Szövetsége kapja a legkisebb összeget, valamivel több, mint egymillió lejt. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

2010. február 17.

Frunda szerint néhol maguk a kisebbségek sem élnek nyelvi jogaikkal
Bár túlságosan nem bővülne azoknak a településeknek a köre, amelyek esetében a közigazgatási törvény kötelezővé teszi a többnyelvűséget, a Kolozsvárhoz hasonló nagyvárosok és egyéb települések esetében ‒ ahol a kisebbség aránya meghaladja ugyan a 15%-ot, de nem éri el a 20%-ot ‒ intézményes szinten is kötelezővé válna a kisebbség nyelvének használata – mondta el a Transindexnek Frunda György szenátor, a nyelvhasználati küszöb csökkentését javasló törvénymódosítási tervezet kezdeményezője.
A szenátor elmondta, a '90-es években gyakorlatba ültetett törvény nem tartalmaz a demográfiai adatok alakulására vonatkozó rendelkezést, így a magyar lakosság arányának csökkenése miatt megvonhatják a kisebbségi lakosságtól a nyelvhasználati törvény nyújtotta előnyöket. A törvény módosítása elfogadásának esetében enyhén bővülne a többnyelvűséget alkalmazó települések köre, és emellett továbbra is biztosítaná a nyelvhasználati jogot a 20%-os küszöb alá esett települések esetében.
A tavaly ősszel iktatott módosítás-tervezetben az áll, hogy csökkenjen 20%-ról 15%-ra az a kisebbség arányára vonatkozó küszöb, amely felett alkalmazható a közigazgatásban az anyanyelvhasználatra vonatkozó törvény. Frunda még elmondta, nem tudni, mikor tűzi napirendre a szenátus a törvénymódosító tervezet megvitatását, ám mindenképpen még ebben a parlamenti ülésszakban, tehát júniusig a plénum elé kerül.
Hozzátette, abban az esetben, ha a kisebbségi törvényről előbb tárgyalnának, akkor javaslatát ennek keretében lehetne elfogadtatni a parlamenttel. Elmondta, a döntő fórum szerepét a képviselőház játssza. A törvénymódosító tervezet elfogadására való kilátásokat firtató kérdésünkre Frunda elmondta, az RMDSZ-nek koalíciós partnerével kell tárgyalnia, és reméli, hogy a PNL, aki általában támogatta az effajta kezdeményezéseket, nem fordul a tervezet ellen csupán azért, mert jelenleg ellenzékben van.
Rámutatva arra, hogy néhol maguk a kisebbségek nem élnek a nyelvhasználati törvény adta jogaikkal, Frunda felszólította a helyi hatóságokat és a prefektusokat, hogy ott, ahol a törvény megengedi, alkalmazzák a többnyelvűséget. A szenátor a lakosságot arra ösztönözi, hogy éljenek jogaikkal, és bonyolítsák ügyintézésüket anyanyelvükön. (hírszerk.) Forrás: Trasindex.ro



lapozás: 1-30 ... 931-960 | 961-990 | 991-1020 ... 1351-1375




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998