udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 300 találat lapozás: 1-30 ... 241-270 | 271-300
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Gál Éva

2005. február 15.

A gyergyószárhegyi „Laji bá” néven ismert Színi Lajos székely népi író műveinek egy részét Küsdeg nyüszkölések /Havas Kiadó, Kézdivásárhely/ címmel rendezte sajtó alá Sántha Attila, az író Nyüszkölések a feredőn, s a nagy vizek martyán című könyve 1937-es második kiadása, és Az őzolló, s más küsdeg nyüszkölések 1936-os kiadása alapján. Február 12-én Gyergyószárhegyen és Gyergyószentmiklóson volt a könyv bemutatója. Kiss Portik Irén néprajzos arra a folklorizációs jelenségre hívta fel a figyelmet, amely nyomán az egyes népköltészeti ihletésű irodalmi műveket, vagy azokban szereplő anekdotákat integrálja a népi kultúra, mint ahogy az a Színi Lajos anekdotáival, vagy Petőfi egyes verseivel történt. Laji bá 1916-tól kezdődően adta ki ízes, humoros elbeszéléseket tartalmazó köteteit. Színi Lajos volt az utolsó magyar „ponyvás” író, aki szekéren hordta körbe könyveit, és ponyváról árulta. Családja nemigen értékelte az 1933-ban elhunyt író munkáját. Színi Lajos kora jelentős újságírója volt, aki több napilapot tudósított, és időszakosan szerkesztette a Borszéki Lobogót, a Székely Földet és a Székely Szót. /Gál Éva Emese: Színi Lajos „Küsdeg nyüszkölései”. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./

2005. március 2.

A szórványban működő egyházak állami támogatásáról szóló törvénytervezetet dr. Garda Dezső parlamenti képviselő már a múlt évben három változatban is benyújtotta, de a képviselőházban csak a múlt héten került napirendre. Az első változatot a tavaly mindkét házban megbuktatták, az RMDSZ-től sem kapott megfelelő támogatást. A második változatot a szenátus elfogadta. A harmadik változatot levették a napirendről, mert társszerzője, Kedves Imre már nem képviselő, tehát a második változat maradt fenn. Garda Dezső a törvénytervezet szövegét Kozma Darvas József csíkszeredai esperessel, valamint Vetési László lelkésszel egyeztette. Az új kormány megalakulása után a képviselőház pénzügyi bizottsága leszavazta a törvénytervezetet, és Mona Musca miniszter asszony is ellene érvelt. Az RMDSZ frakcióülésen tettek cinikus megjegyzéseket, de Garda jelezte, hogy tervezetét egyeztette Jakubinyi György érsekkel és Papp Géza református püspökkel is. Amikor napirendre került a törvénytervezet, Nastase ülésvezető nem Gardának adott elsőként szót, ahogy kellett volna, hanem a pénzügyi bizottságnak, amely a tervezet elutasítását javasolta. Ezután beszélt a képviselőházban Garda. A Nagy-Románia Párt frakcióvezetője kifejtette, hogy itt a román nemzeti egyház ellen indul egy ravasz támadás. A törvénytervezet napirendre tűzése előtt Garda komoly lobbit folytatott, végül a liberálisok kiálltak a törvénytervezet mellett. /Gál Éva Emese: Törvénytervezet a szórványegyházak állami támogatásáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./

2005. március 4.

A csíkszeredai Székelyföld kulturális folyóirat, a Moldvai Magyarság kulturális havilap és a Hargita Kiadó szerkesztőiként – emellett szépirodalmi alkotókként is – jöttek el március 2-án Gyergyószentmiklósra a munkatársak, Lövétei Lázár László, Fekete Vince, György Attila és Molnár Vilmos. Gyergyószentmiklóson a Művelődési Központ szervezte író-olvasó találkozón házigazdaként Kolcsár Béla, az intézmény új művészeti igazgatója köszöntötte a meghívottakat, majd a szerkesztők a kiadó www.hargitakiado.ro honlapról is megrendelhető kiadványait ismertették. „A szerkesztőség számára missziós feladat, társadalmi munka a Moldvai Magyarság elkészítése” – hangzott el a részben kétnyelvű (magyar–román) csángóságot célzó folyóiratról. Lövétei Lázár László a pozsonyi Kalligram Kiadónál előkészületben lévő harmadik verseskötete anyagából olvasott fel a hallgatóságnak. /Gergely Edit: Bemutatkozó marslakókkal. = Krónika (Kolozsvár), márc. 4./ Az esten ismertették a csángók történetét taglaló Biblioteca Moldovensis sorozat köteteit. György Attila a Székelyföld kulturális folyóirat bemutatásakor kiemelte az akadémikusokat bemutató sorozatot, valamint a kortárs képzőművészeket bemutató Műteremtés rovatot. /Gál Éva Emese: Találkozó a Székelyföld szerkesztőivel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

2005. március 5.

Budapesten néprajz szakos főiskolás Selyem András, aki amatőr színjátszó is, a Budapesten már négy előadást megért Tizenhárom almafa című Wass Albert-regény színpadi változatának főszereplője. Várady Mária nagybányai származású színművész és rendező, aki szintén a Márton Áron Kollégiumban lakik, alapította meg a szakkollégium amatőr színjátszó csoportját erdélyi, felvidéki, vajdasági és kárpátaljai főiskolai hallgatókból. Ez volt az első színpadra vitt előadásuk. /Gál Éva Emese: Határon túli főiskolások színjátszó csoportja Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

2005. március 15.

Március 13-án a civil szervezetek toborzó ünnepsége nyitotta meg a szabadságharc évfordulójára szervezett három napos rendezvénysorozatot Gyergyószentmiklóson. A felvonulás élén a Földvári Károly Hagyományőrző Társaság huszárai haladtak. A műsort az Ipartestület férfikórusának műsora, majd közös éneklés zárta. A résztvevők megnézték a 48-as témájú kiállítást. /(Gál Éva Emese): 48-as Toborzó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./

2005. március 22.

Borsos Géza, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke kifejtette, hogy a gyergyószentmiklósi ülés programadó gyűlése volt a Székely Nemzeti Tanácsnak, amely számba vette az eddigi eredményeket és az új eszközök lehetőségét. A következő lépéseket az államelnök elutasító véleménynyilvánítása ismeretében mérlegelik, valamint annak ismeretében, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Tariceanu miniszterelnökkel folytatott tárgyalásai után „egy idegen kormány programjához igazította a saját, nemzettársai érdekében megfogalmazott elvárásait, és azt mondta, hogy csak azt az autonómiatörekvést támogatja, amely a román kormány programjában szerepel”. Ilyen körülmények között az SZNT szövetségesekre egyelőre nem számíthat. Az SZNT megszólította Románia államelnökét és miniszterelnökét, valamint Magyarország miniszterelnökét, arra kérve őket, vegyék fontolóra azt, hogy a székely népnek joga van az önrendelkezésre. Az SZNT az európai országok külügyi szolgálataihoz fordul, de a kérdést megoldani közvetlen tárgyalásokkal itthon kell. /Gál Éva Emese: „A székely népnek joga van az önrendelkezéshez”. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./

2005. március 23.

A József Attila-centenárium tiszteletére a Kráter Műhely Egyesület PoLíSz /Budapest/ folyóirata irodalmi és összművészeti pályázatot hirdetett Medáliák címmel a József Attila-költeménynek jegyében. Irodalom kategóriában Gál Éva Emese költőnek, a lap gyergyószentmiklósi munkatársának ítélték az első díjat, a harmadikat az ugyancsak erdélyi Czegő Zoltánnak. A díjakat március 21-én, a Költészet Világnapján adták át Budapesten, a Magyar Kultúra Alapítvány székházában. /Guther M. Ilona: Hommage á József Attila – Medáliák pályázat. Gál Éva Emese költő kapta az első díjat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./

2005. április 22.

Április 19-én az 1915-ös törökországi örmény genocídiumról emlékeztek meg Gyergyószentmiklóson. A rendezvényre várt budapesti Szalmási Pál profeszor, aki Az ifjútörökök és az örmény genocídium című kötetet Dzon Kirakoszján művei alapján összeállította és fordította, nem tudott eljönni. A megemlékezésen Puskás Attila örmény katolikus vikárius ismertette röviden a történelmi eseményeket: az Anatóliában őshonos másfél milliós örménységet már a XIX. század végén pogromokkal sújtották a törökök, majd a XX. század elejétől az ifjútörökök pártja, az ITTIHAD 1911-es kongresszusán elhatározta a kiirtásukat. A tragikus esemény hazai vonatkozásai közé tartozik, hogy 100 gyermeket telepítettek Erdélybe, akik beolvadtak az itteni örmény-magyarságba. /Gál Éva Emese: 90 éve történt az örmény genocídium. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./

2005. április 26.

Április 23. délutánján Miseruhák a századfordulón címmel nyitott kiállítást a Tarisznyás Márton Múzeum Gyergyószentmiklóson. A tárlat megnyitóján Hajdó István főesperes üdvözölte a kezdeményezést, majd Várallyay Réka budapesti művészettörténész elmondta, hogy a századforduló egyházi műkincseit számba véve döbbentek rá arra, milyen gazdag anyagot őriznek a plébániák, a már nem használatos miseruhákból, a II. Vatikáni Zsinat ugyanis eltörölte használatukat. Fontos lenne egyháztörténeti és egyházművészeti múzeum létrehozása Erdélyben, hogy az értékek ne kallódjanak el. /Gál Éva Emese: Miseruhák a múzeumban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./

2005. április 27.

A napokban megjelent dr. Márton László mérnök-szakíró Toronyórák és napórák Erdélyben /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című könyve, ez a szerző technikatörténeti sorozata harmadik munkája a Harangok és a Vízimalmok című könyvek után. Székelyföldön sokkal több a napóra és toronyóra, mint Erdély más vidékein. /Gál Éva Emese: Könyv a nap- és toronyórákról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./

2005. május 9.

Május 7-én tisztújító közgyűlést tartott Gyergyószentmiklóson a városi RMDSZ, amelyen 47-en jelentek meg, s noha az alapszabályzat értelmében a tagság 5%-ának részvétele szükséges a közgyűlés határozatképességéhez, ami 93 jelenlévő tagot jelent, a résztvevők elfogadták, hogy a közgyűlés azonnali újraösszehívással érvényes legyen. Először Farkas Zoltán számolt be tevékenységéről, aki a Rokaly József lemondása óta megbízott elnökként vezette a szervezetet. Többen kifogásolták, hogy a szervezet több mint egy éve nem tartott választmányi ülést. A gyergyószentmiklósi önkormányzat egyhangúan megszavazta a referendum kiírását a székelyföldi autonómia ügyében. Elhangzott, hogy a gazdák nem tudják értékesíteni termékeiket az import burgonya miatt, és ebben a kérdésben az RMDSZ országos vezetőségének kellene segítenie. Végül a jelenlévők megválasztották az egyetlen jelöltet, Farkas Zoltánt a gyergyószentmiklósi RMDSZ elnökévé. /Gál Éva Emese: RMDSZ-közgyűlés Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./

2005. május 11.

Május 9-én Gyergyószentmiklóson a Salamon Ernő Irodalmi Kör és a Pro Libris Könyvbarátok Egyesülete a Látó szépirodalmi folyóirat két szerkesztőjét, Kovács András Ferenc költőt és Vida Gábor prózaírót látta vendégül. A 13 verseskötettel és több gyermekverskötettel rendelkező Kovács András Ferenc utóbbi könyvei a Pallas-Akadémia Könyvkiadó gondozásában jelentek meg. Vida Gábor miután 1994-ben befejezte tanulmányait az egyetemen, a Látó prózarovatának szerkesztője lett. A meghívottak a Látó folyóiratot mutatták be. /Gál Éva Emese: Irodalomkör a Látó szerkesztőivel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./

2005. május 18.

Füzesi Magda beregszászi költő a csíksomlyói búcsú alkalmával nemcsak Csíkszeredában dedikált a könyvfesztivál alkalmával, de fölkereste régi barátait, a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Irodalmi Kör tagjait is. Beszélt a kárpátaljai magyar sorsról, a 150 000 nyilvántartott magyar lélek életéről. Bemutatta az ottani magyar irodalom jelesebb képviselőit is. A nyolckötetes költő, számos gyűjteményes kiadvány szereplője, esetenként szerkesztője, végül a Pallas–Akadémia Könyvkiadónál 2003-ban megjelent Ketten a kabátban című gyermekverskötetét dedikálta. /Bajna György: Vendég Beregszászból. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 18./ Füzesi Magda, a Beregi Hírlap nyugalmazott főszerkesztője a találkozón ismertette a kárpátaljai magyar irodalom helyzetét, majd kitért a Pánsíp és Hatodik Síp folyóiratok szerepére. Ma Kárpátaljának 10 magyar írószövetségi tagja van, ebből 3 József Attila-díjas. Kárpátalján összesen 96 magyar iskola működik, három református, egy római katolikus és egy görög katolikus magyar tannyelvű gimnázium is, amelynek végzettjei 90 %-ban tovább tanulnak. A magyar tannyelvű iskolákban hátrány a nem megfelelő tankönyv, s az, hogy az ukrán ajkú tanár gyakran nem tud magyarul, ezért jó lenne, ha a Beregszászon 8 éve működő tanárképző főiskolán magyar gyermekeknek ukrán nyelvet tanító tanárokat is kiképeznének. A mai felnőtt generáció még orosz nyelvet tanult az iskolában, nem ukránt, és ma is ezzel a nyelvtudással kényszerül boldogulni Ukrajnában. Az életszínvonal a romániainál alacsonyabb, az átlagfizetés 300 hrivnya, ami 12 000 forintnak felel meg, 26 ezer fő a munkanélküliek száma. Sokan vállalnak vendégmunkát Magyarországon, és számosan munkavállalási engedély nélkül. Azok a fiatalok, akik Magyarországon tanulnak és szereznek főiskolai vagy egyetemi diplomát, ritkán térnek vissza szülőföldjükre, részben azért, mert diplomájukat ott nem ismerik el. A kis fizetések mellett a kárpátaljaiak megélhetési forrása a háztáji kisgazdaság. A nehéz sorban élő kárpátaljai magyarság gondjait tetézi a vízumkényszer, amely elszakítja őket a többi magyar nyelvterülettől. /Gál Éva Emese: Füzesi Magda a kárpátaljai magyarságról hozott hírt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

2005. május 20.

Gyergyószentmiklóson a szülészeten kialakult konfliktust szakbizottság vizsgálja. A bizottság megállapította: etnikai konfliktusról nincs szó, a két nőgyógyász közötti ellentét etikai jellegű, amiért dr. László József a felelős. Ennek nyomán a kórház igazgatósága írásbeli megrovásban részesítette az osztályvezető főorvost, ami ellen dr. László József jogi keresetet nyújtott be. A kórház 28 alkalmazottja kérte dr. László József és szintén nőgyógyász felesége elbocsátását, ugyanakkor páciensek, szülőnők elmondták, hogy dr. László Józsefnek köszönhetik az életüket. /(Gál Éva Emese): A konfliktus nem etnikai jellegű. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 20./

2005. május 25.

Május 21-én immár harmadszor szervezett diákkonferenciát az Unicornis Diákkör Gyergyószentmiklóson, a Gépgyártóipari Iskolaközpontban. A diákkört András Szabolcs fiatal történelemtanár alapította diákjaival három évvel ezelőtt. A diákkörben a tanulók önálló történelmi és honismereti kutatásokat végeznek. A mostani konferencián négy diák tartott előadást, majd egy dokumentumfilmet vetítettek, amelyet az Unicornis diákkör tagjai készítettek, s amely a gyergyói ’50-es éveket hozta testközelbe a „kulákok” meghurcoltatásáról, az államosításról, az iskolák akkori helyzetéről. /(Gál Éva Emese): III. Unicornis diákkonferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./

2005. június 7.

Június 3–5-a között immár ötödik alkalommal szerveztek falunapokat Gyergyóditróban, amely a fúvószenekar toborzójával és lovasfelvonulással kezdődött, majd Kiss Portik Irén néprajzos megnyitotta a Mesterségek dicsérete című kiállítást. A sportvetélkedők mellett sikeres volt a gyermekműsor is. /(Gál Éva Emese): Falunapok Ditróban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./

2005. június 9.

A napokban kortárs magyar költőnők szerelmes verseit tartalmazó antológia látott napvilágot Magyarországon. A kötet címét Hervay Gizellától kölcsönözték: Lecsukott szemeden át látom. Kortárs magyar női szerelmes líra. A szerzők Magyarországról, Erdélyből, Újvidékről, és Kárpátaljáról valók. /Gál Éva Emese: Kortárs magyar költőnők szerelmes versei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

2005. július 1.

Immár hatodik alkalommal rendezték meg június 25–29. között a Gyergyócsomafalvi Napokat. Megnyílt Szabó Árpád festőművész tárlata a Borsos Miklós Emlékházban. Bemutatták Csata Ernő csomafalvi költő Fájó szépség /Pallas Akadémia, Csíkszereda/ című verseskötetét. Gyergyócsomafalva közösségalapú fejlesztési stratégiája címmel rendezték meg a IX. Csomafalvi Értelmiségi Fórumot. Balla Zoltán, a Székelyföldi Közösségfejlesztő Egyesület elnöke szólt arról, hogy az egyesület segítette a csomafalvi fiatalok lelkes csapatát a közösségalapú fejlesztési stratégia 75 oldalas tanulmányának kidolgozásában. /Gál Éva Emese: VI. Gyergyócsomafalvi Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

2005. október 7.

Furcsán zajlott le október 6-án Marosvásárhelyen a Székely Vértanúk emlékművénél szervezett koszorúzási ünnepség. Szépszámú közönség gyűlt össze az egykori Postaréten. Gál Éva ügyvezető elnök bejelentette, hogy az elmaradt ünnepi szónoklat helyett október 23-án szervez nagyszabású ünnepséget az 1848-as és 1956-os forradalom emlékére az RMDSZ, s így a jelenlevők csak a koszorúzásnak lehettek szemtanúi. /(bodolai): Koszorúzás Marosvásárhelyen az aradi vértanúk emlékére. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 7./

2007. június 13.

Rangos történészkonferenciának adott otthont a gyergyószentmiklósi Művelődési Központ június 7-én és 8-án, az Erdélyi Múzeum-Egyesület helyi fiókszervezete és a Gyergyószentmiklósi Turisztikai Egyetem szervezésében, amely az idén a város vásárjogának 400. és a városjog megszerzésének 100. évfordulója jegyében zajlott. A konferencia fő szervezője, Garda Dezső történész, parlamenti képviselő volt. Rüsz Fogarasi Enikő, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem munkatársa Az a másik Bocskai István címmel Bocskai István zempléni főkapitány életútját ismertette, akinek a fejedelem a nagybátyja volt. Garda Dezső előadásában végigvezetett Gyergyószentmiklós történetén az első írott forrásoktól az 1907-es várossá válásig. Csergő Tibor András, a város Tarisznyás Márton Múzeumának igazgatója az intézmény rövid történetét vázolta fel. Pál Antal Sándor marosvásárhelyi ny. levéltáros az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc hatásait és következményeit taglalta Gyergyó térségében, szólva Salamon László bebörtönzéséről, a szárhegyi Fekete kéz szervezetről, amelynek tagjai összesen 360 év börtönbüntetést kaptak és a Szoboszlay-per áldozatairól. /Gál Éva Emese: Konferencia a százéves városban. Történészbarangolás Gyergyószentmiklóson. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 13./

2007. július 5.

E hét végén Marosvásárhelyen is elkezdődik a belső népszavazás a Székelyföld önrendelkezéséről, a Székely Nemzeti Tanács, a Magyar Polgári Szövetség és az RMDSZ összefogásával. Az RMDSZ városi szervezetének vezetői és a körzeti elnökök támogatásukról biztosították a népszavazás kezdeményezőit, ami a megyei vezetés nemtetszését váltotta ki. A közös összefogástól 40 ezer szavazat begyűjtését várja az SZNT elnöke, Fodor Imre. Fodor örvendetesnek tartja, hogy az RMDSZ helyi vezetőit nem kellett sokat győzködni az ügy felvállalása érdekében. Brassai Zsombor megyei ügyvezető alelnök kifejtette, hogy a marosvásárhelyi RMDSZ-szervezet nem konzultált a megyei vezetőséggel. Pokorny László, a marosvásárhelyi választmány elnöke viszont cáfolta Brassai kijelentését, mondván, hogy időben a megyei vezetőség tudtára adták a városi szervezet álláspontját. Gál Éva, az RMDSZ városi ügyvezetője emlékeztetett, a szervezet három évvel ezelőtti, választási jelszava ez volt: Együtt az autonómiáért! Marosvásárhely román politikai alakulatainak vezetői nem örülnek a fejleményeknek. Dorin Florea, a város polgármestere, aki egyben a Demokrata Párt megyei szervezetét vezeti, alkotmányellenesnek tartja a referendumot, amely szerinte „a hagyományos román–magyar barátság” megmérgezéséhez vezethet. „Őszintén szólva undorral tekintek erre a provokációra” – jelentette ki Florea. /Szucher Ervin: SZNT–MPSZ–RMDSZ: együtt az autonómiáért. = Krónika (Kolozsvár), júl. 5./

2007. augusztus 11.

Kiragasztottak RMDSZ-tulipán jelvénnyel egy felhívást Marosvásárhely magyarságához, amely arra biztatott, hogy nem kell válaszolni azoknak, akik véleményt kérnek a Székelyföld területi autonómiájával kapcsolatosan, továbbá, hogy az autonómia-referendumnak „nincs semmi értéke”, s Fodor Imre társasága minden szavazatért sok pénzt kap. Diverzióról van szó, amellyel az RMDSZ-t akarják lejáratni – jelentette ki Gáll Éva, a RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének szervezési alelnöke. Az RMDSZ-nek semmi köze nincs ehhez, az RMDSZ programja ugyanis magába foglalja az autonómia minden formájának a megvalósítására való törekvést. A plakátkészítők célja az, hogy RMDSZ-ellenes hangulatot keltsenek az EU-parlamenti választások előtt. /Diverziókeltés. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 11./

2007. november 1.

Október 29-én mutatták be Gyergyószentmiklóson a Salamon Ernő Irodalmi Kör Találkozások című második közös kötetét. A kötet szerkesztői: Bajna György, Bákai Magdolna, Burján Emil, illetve Gál Éva Emese, aki illusztrálta is a könyvet. /Baricz-Tamás Imola: Találkozások másodszorra. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), nov. 1. – 44. sz. /

2008. február 20.

Két héten belül megalakulhat az RMDSZ újjászervezett Szociáldemokrata Tömörülés, RMDSZ platform, Kolozs megyei szervezete – derült ki a platform országos vezetőjének, Kerekes Károly Maros megyei képviselőnek, a parlament munkaügyi és szociális védelmi bizottsága titkárának Kolozsváron tartott találkozóján, amelyen jelen volt a tömörülést támogató Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete is. Neményi József Nándor, az RMDE alelnöke vázolta a gazdasági helyzetet. Kerekes Károly az őt elkísérő, nemrég megalakult Maros megyei platform vezetőségét mutatta be, Gál Éva, Bíró Csaba és Toldi Gyöngyvér személyében, majd két, a platform nevében előterjesztett törvénykezdeményezésről számolt be: egyik a 18 évesnél idősebb iskolások esetében biztosítaná a gyerekpénz további folyósítását, a másik pedig az özvegyi nyugdíj kiutalása esetében a mindenkori átlagnyugdíjban határozná meg a jelenlegi 364 lejes plafont. /(balázs): Alakulóban a megyei szocdem platform. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

2008. április 23.

Április 22-én Dávid Csaba, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke és Gál Éva ügyvezető alelnök benyújtotta a Borbély László polgármesterjelölt és a városi tanácsosjelöltek nevét tartalmazó listákat. A tanácsosi listán 29 név szerepel. /Mózes Edith: Helyhatósági választások 2008. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 23./

2008. június 25.

Indulatokat szított az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetében a választási kampány. Az RMDSZ tíz marosvásárhelyi körzeti vezetője írta alá azt a beadványt, amelyikben kifogásolják Borbély László polgármesterjelölt kampánystratégiáját. A választási versenyben alulmaradt Borbély úgy vélte, az aláírók a hozzá nem értésüket próbálják leplezni a beadvánnyal. „Nem tartom jónak, hogy a sajtó nyilvánossága előtt zajlik a választási kampány visszásságainak a megvitatása. Fogalmam sincs, hogy került ki a levelünk a sajtóba” – nyilatkozta Gál Éva, a marosvásárhelyi VIII. RMDSZ-körzet vezetője arra a beadványra utalva, amelyet az RMDSZ országos és megyei vezetőihez intéztek, és amelyben Borbély László marosvásárhelyi polgármesterjelölt kampányát bírálták. A június 8-án kelt levélben az aláírók állítják: a körzetek egyes jelöltállító gyűlésein minősíthetetlen dolgok történtek. „Szervezett csoportok terrorizálták a gyűléseket, a fizikai fenyegetéstől sem riadtak vissza, s egy esetben tettlegesség is történt, amikor a III-as körzetben meglökdösték a házigazda református lelkészt és a körzeti elnököt. A VIII-as körzet választmánya – tartva a választásokra kiható negatív következményektől – levélben tájékoztatta mindezekről Markó Béla szövetségi elnököt, a levélre azonban nem érkezett válasz. ” Azt is kifogásolták, hogy Borbély László és kampánycsapata követelte a választási biztosok lecserélését. Az aláírók szerint Borbély László független jelöltként viselkedett. A tanácsosjelölteket nem vonta be a kampányába, kizárólag egyéni plakátjai voltak. Mi több, bírálta is a városi tanácsot, holott abban az RMDSZ-t képviselte a többség. A levelet dr. Benedek István, Klementisz János, Zöld István, Papp Mária, Gráma János, Gál Éva, Török Gáspár, Szász Lajos, Szakács János és Szilágyi László írta alá. „Nekem nincs szükségem közleményekre. A megyei képviselők gyűlésén vizsgálat indítását fogom kérni az ügyben” – nyilatkozta minderre Borbély László. /Máthé Éva: Borbély Lászlót hibáztatják. = Krónika (Kolozsvár), jún. 25./

2008. december 6.

Lélekvesztő /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ címen jelent meg a gyergyószentmiklósi költő-grafikus, Gál Éva-Emese legújabb verseskötete. A bemutatója Gyergyószentmiklóson volt, a Salamon Ernő Irodalmi Kör szervezésében. /Lélekhez szóló Lélekvesztő. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 6./

2009. március 12.

A gyergyószentmiklósi Pro Art Galériában a 2008-as Vadárvácska Nemzetközi Alkotótábor kiállítását tekinthetik meg az érdeklődők. A március 13-án nyíló tárlatot Gál Éva Emese nyitja meg. /A Vadárvácska Nemzetközi Alkotótábor kiállítása. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 12./

2009. június 4.

Június 1-jén az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete választási plakátokkal ellátott táblákat helyezett el a város területén a zöldövezetekben, többek között az 1848. sugárúton. A táblák egy része másnap reggelre üresen állt, a még megmaradottakat június 3-án reggelre lecsupaszították vagy kitépték a földből. Az RMDSZ felkéri a polgárőrség tagjait, hogy az RMDSZ hirdetőtábláinkra is fordítsanak ugyanolyan figyelmet, mint a többi politikai párt hirdetőtábláira. /Gál Éva szervezési alelnök: Plakátháború? = Népújság (Marosvásárhely), jún. 4./

2009. november 19.

November 17-én Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület székhelyén bemutatták Gáll Ernő: Levelek 1949–2000 /Korunk–Komp Press, Napvilág, Kolozsvár, Budapest, 2009/ című levelezéskötetét. Gáll Ernő özvegye, Gáll Éva Dávid Gyula irodalomtörténész segítségével rendezte sajtó alá a leveleket. A válogatást Horváth Andor, a Korunk főszerkesztő-helyettese végezte. A bevezető tanulmányt Salat Levente egyetemi docens írta. /Köllő Katalin: Levelek tükrében: Gáll Ernő, egy különleges szellemi képességű ember. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./


lapozás: 1-30 ... 241-270 | 271-300




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998