udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 300 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 271-300
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Gál Éva

1999. május 23.

Máj. 23-án ünnepélyes keretek között avatta föl székházát az Ethnographia Gyergyóiensis Alapítvány Gyergyószentmiklóson, a város legrégebbi, 1840-ben épült, Gábor Áron u. 18 sz. alatti műemlékházában. A megnyitó alkalmával Kiss Portik Irén néprajzos, az alapítvány elnöke saját gyűjtéséből nyitott kiállítást A Gyergyói medence népi építkezésének deszkakivágásai címmel. A műemlékháznak állandó nyitvatartási programja lesz, otthonra lel benne a néprajzoktatás, a kézművességeket, népi mesterségeket gyakorló tevékenység, tárlatok, kulturális rendezvények egész sora. /Gál Éva Emese: Műemlékház avató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./

1999. szeptember 9.

Szept. 4-én szimpóziumot rendezett a Tarisznyás Márton Múzeum Gyergyószentmiklóson Műtárgyrestaurálás Hargita megyében címmel. Pál Árpád polgármester köszöntő beszéde után Lukács Mária, a múzeum igazgatónője röviden beszámolt az egri Dobó István Múzeum szakemberei segítségnyújtásáról, amely révén a gyergyói múzeum teljes anyagát sikerült fertőtleníteni. Ehhez anyagi támogatást az Illyés Alapítvány nyújtott. Benedek Éva, a csíkszeredai múzeum restaurátora az 1985-ben a csíksomlyói Ferenc-rendi kolostor falából előkerült középkori kódexek restaurálási munkálatairól beszélt: a kódexekből 77-et gyönyörűen restauráltak Bukarestben, 33-at menthetetlennek nyilvánítottak, míg 15-öt még restaurálhatónak. Bakayné Perjés Judit előadásában kitért arra, hogy a 33 menthetetlennek nyilvánított könyvet a Széchényi Könyvtár szakembere menthetőnek tartotta, de nem sikerült államközi egyezménnyel sem átvinni azokat Budapestre. Kovács Petronella /Budapest/, a restaurátor szak tanára diákcsoportjával restaurálta a székelyudvarhelyi múzeum céhládáit, majd festett bútorait. A szimpóziummal párhuzamosan kiállítás nyílt a Hargita megyében az elmúlt években restaurált tárgyakból. /Gál Éva Emese: Műtárgyrestaurálás Hargita megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./

1999. szeptember 11.

Szept. 7-én kezdődtek a felvételi vizsgák a turisztikai főiskolán Gyergyószentmiklóson, összesen 170-en jelentkeztek, háromszoros a túljelentkezés. A turisztika-idegen nyelv magyar tagozatán 24 hallgató kezdi meg az első évet, míg román tagozaton 12, ezenkívül e szakon van 11 fizetéses magyar, és öt fizetéses román hely is. A kartográfia szak magyar tagozata 20, míg román tagozata 10 diákkal indul, a fizetéses helyek száma öt. Másoddiploma megszerzését van öt-öt hely. Dombay István, a főiskola helyi igazgatója a főiskola tanári karáról tájékoztatott: még két fiatal gyakornok, egy informatikus mérnök és egy angol szakos tanárnő szerződött a főiskolához, a Gyergyószentmiklóson élő tanárok: két docens, dr. Garda Dezső és dr. Jakab Gyula, ő, valamint Magyari Zsolt, Horváth Alpár és Pállfy Elvira gyakornokok. A többi kolléga Kolozsvárról jár ide tanítani. Egy 65 férőhelyes amfiteátrummal, és három laboratóriummal bővült az épület, egy másik épületet most véglegesítenek a Csíky-kertben, a tanév végéig megnyitják az ásványtani múzeumot, amelynek anyagát dr. Jakab Gyula bocsátja a főiskola rendelkezésére. 2000 júniusában összesen 43-án végeznek a turisztikán, és ebből 20-nak már van állása. A végzősök az állami diploma mellé működési engedélyt is kapnak, s azonnal állást vállalhatnak a turisztikában, szállodáknál, turisztikai irodáknál stb. /Gál Éva Emese: Új évfolyam a Gyergyószentmiklósi főiskolán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

1999. szeptember 15.

Szept. 10-én Andrei Marga közoktatásügyi miniszter meglátogatta a gyergyószentmiklósi főiskolát, ahol megbeszéléseket folytatott Dombay Istvánnal, a főiskolai kar vezetőjével és dr. Garda Dezső parlamenti képviselővel. A megbeszéléseken fölmerült annak lehetősége is, hogy a gyergyószentmiklósi kihelyezett tagozat új szakkal bővüljön. A miniszter felajánlotta, hogy amennyiben 3-4 napon belül kézhez kapja a szükséges kéréseket, az új szak már e tanévtől beindulhat. Dombay István földrajz-idegen nyelv tanári szakot kezdeményezett, dr. Garda Dezső erdészet- környezetvédelem szakot, végül kivitelezési nehézségek miatt a lehetőség jövőbeni terv maradt. Dr. Garda Dezső parlamenti képviselő a turisztikai főiskolát végzők ügyében a brevet kérdését vetette föl, de a miniszter jelezte, hogy ebben nem tud segíteni. /Gál Éva Emese: Miniszter a gyergyói egyetemen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./

1999. október 20.

A csíkszeredai Matematika-Informatika Főiskola megvalósításában vállalt szerepe miatt a csíkszeredai Területi RMDSZ megvonta Kolumbán Gábortól, Hargita Megyei Tanács elnökétől a támogatását. Erről fejtette ki véleményét Kolumbán Gábor. Figyelmeztetett: az egyetem, és a magyar nyelvű oktatás kérdésének túlpolitizáltsága árt az ügy megoldásának. A főiskolai kezdeményezést meg kell köszönni, szögezte le. Az oktatási törvény értelmében az egyetem alapításhoz szükséges a román parlament jóváhagyása. Az egyetem jóváhagyását az akkreditálási törvény szabályozza, tehát azt állítani, hogy ma sima út vezet a magyar egyetemalapítás felé, durva torzítás. A szenátus csak akkor hagyja jóvá a kollégiumot, ha van román tagozat is. Kolumbán szerint a felháborodás személye ellen szól. ./Gál Éva Emese: "A személyre szóló támadások helyettesítik az értékek versenyét". Beszélgetés Kolumbán Gáborral, a Hargita Megyei Tanács elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./

1999. október 23.

Gyergyószentmiklóson okt. 23-án emlékeztek az 1956-os forradalom 43. évfordulójáról. Az ünnepi szentmisét Hajdó István főesperes celebrálta, a templomból a jelenlévők a temetőbe, a Politikai Áldozatok Emlékművéhez vonultak, ahol elsőként a közelmúltban 56-os vitézzé avatott Salamon László emlékezett a forradalomra. Dézsi Zoltán prefektus beszédében kitért arra, hogy a mai nemzedéknek jobban kellene ismernie történelmét. - A gyergyószentmiklósi Salamon Lászlót október 2-án Vitézzé avatták Budapesten. A magyarországi Vitézi Rend elismert tagszervezete a nemzetközi lovagrendek társaságának. Tagjai lehetnek, akik az I. és II. világháborúban, valamint az 1919-es Kommün leverésében kiemelkedő haditettet hajtottak végre. 1956 után a rend úgy döntött, hogy a forradalom vitéz harcosait is fölveszi tagjai közé. Október 2-án 60 volt 56-os harcost avatott Vitézzé Holl Ferenc főkapitány Budapesten, s a hatvan vitézből egyetlen egy erdélyi, Salamon László, aki részt vett a Bem téri, és a többi utcai tömegtüntetésen, a politikai foglyok kiszabadításában, s aki tetteiért később Romániában nehéz börtönéveket viselt el. Nem ez az első kitüntetése. Részesült már a Magyar Köztársaság, a Volt Politikai Folyok Szövetsége, az 56-os Magyarok Világszövetsége, a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége és Pongrácz Gergely 56-os corvinközi parancsnok személyes kitüntetésében, és magáénak tudja az Angol Egyesült Királyság Bradford-i 56-os Politikai Szervezetének érdemkeresztjét is. /Gál Éva Emese: 1956 emlékezete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./

1999. november 3.

Kassay Péter, a Szárhegyen levő Megyei Kulturális Központ igazgatóhelyettese elmondta, hogy Csutak István /aki azóta lemondott igazgatói posztjáról/ három pályázatra nyert támogatást a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától. A háromból kettő vonatkozik a kulturális központra és egy a Ferenc-rendi kolostor épületére. - A régészeti ásatásokon célja az asszonyok háza eredeti formájának feltárása. Ez sikerült is. A kastély rendbetételére hosszú távú terveik vannak. - A közelmúltban a kulturális központ munkaközössége néprajzossal is bővült Kiss Portik Irén személyében. Erre szükség volt, mert hatalmas néprajzi anyag gyűlt fel. Neki kell megszerveznie az őszi Szépteremtő Kalákát, azaz a hagyományos művészeti tábort. /Gál Éva Emese: "Hosszú távú terveink vannak" . Beszélgetés KASSAY PÉTERREL, a Szárhegy Megyei Kulturális Központ igazgatóhelyettesével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./

1999. november 10.

Nov. 5-én Gyergyószentmiklóson összesen 18 ifjúsági és diákszervezet vett részt Szárhegyről, Ditróból, Csomafalváról, Maroshévízről, Borszékről és Gyergyószentmiklósról a Gyergyó Területi Ifjúsági Egyeztető Tanácsa alakuló ülésén, amelyet a Területi RMDSZ ifjúsági alelnöke hívott össze. A diáktanácsok kérték, hogy ne csak szórakoztató jellegű rendezvényeket szervezzenek, hanem olyanokat is, amelyek felkészülésben segítenek. Vendégként megjelent Kréser Vilhelm a 17 szervezetet tömörítő Csíki Területi Ifjúsági Tanács képviseletében, aki elmondta, hogy számítógépes irodájuk van. A megalakult tanács elnökének a gyergyószentmiklósi Virág Zsoltot választották, az alelnökök: Bajkó Attila (Borszék), Suciu Gábor (Gyergyószentmiklós), Ambrus Árpád (Gyergyócsomafalva), és Köllő Dávid (Gyergyószentmiklós). Virág Zsolt leszögezte, hogy a tanács célja, hogy összefogja a terület ifjúsági szervezeteit, képviselje a terület ifjúságát mind a Hargita megyei tanácsban, mind a Gyergyó Területi RMDSZ-ben. Szeretnének létrehozni egy ifjúsági fejlesztési központot, legalább három településen meg kellene alakítani az ifjúsági információs munkapontokat. /Gál Éva Emese: Ifjúsági tanács alakult. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

1999. november 19.

Nov. 11-én a képviselőházban kiosztották az erdőkitermelésben történő visszaéléseket kivizsgáló parlamenti bizottság 400 oldalas jelentését, tájékozatott dr. Garda Dezső parlamenti képviselő. Dr. Garda Dezső hozzászólásában kifejtette: a régi erdészeti igazgatóságok mindent elkövettek azért, hogy fedezzék a törvénytelenségeket, amelyek során az állami erdők nagy részét nagyon olcsó áron játszották át kétes vállalkozóknak. Hozzátette, hogy a magánerdőkben is nagyméretű pusztítás zajlik. Érintette a remetei és csomafalvi helyzetet, hangsúlyozva, hogy Csomafalván igazságtalanul bántak a lakossággal: Dejeu volt belügyminiszter szabad teret adott a Hargita megyei rendőrségnek a bosszúállásra. Felelősségre kell vonni a vétkeseket, és kártérítést kellene fizetni a gyergyószentmiklósiaknak, javasolta Garda. Elmondta azt is, egyes cégek radioaktív anyagot terítettek szét a Gyergyói- medence különböző útjaira, kitéve a lakosságot a radioaktív sugárzásnak. Jelezte, hogy az erdők visszaadása korlátozott mértékben történik. /Gál Éva Emese: "Felelősségre kellene vonni a vétkeseket" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./

1999. december 4.

Gyergyószárhegyen, a ferences kolostorban nov. 15-én, immár 20. alkalommal nyílt meg a népi kultúra hagyományait ápoló mesterek kéthetes alkotótábora, a Szépteremtő Kaláka. Kis Portik Irént, a Szárhegy Kulturális Központ munkatársa elmondta, hogy idén a honfoglalás kori technikákhoz tértek vissza. A rézdomborítás, a tojásfestés bemutatása és oktatása folyt, továbbá a rojtkötés, csipkevarrás technikájának bemutatása. - Szeretnék létrehozni Gyergyószárhegyen a tárgyi kultúra dokumentumtárát, köztük a csipkevarrás teljes mintakészletét. A millecentenárium alkalmából azt vizsgálják, mi az, ami a népi kultúra fölleltározásából kimaradt, mi az, ami pótolandó. /Gál Éva Emese: Szépteremtő Kaláka a honfoglalás jegyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

1999. december 8.

Gyergyószentmiklóson a Szent Miklós napi rendezvények keretében Papp Kincses Emese rendezésében csíkszeredai fiatalok bemutatták a Szent Erzsébet-legendát. /Véget értek a Szent Miklós-napi rendezvények. Ünnepből ébredve Gyergyószentmiklóson. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 8./ Dec. 4-6-a között Gyergyószentmiklóson több rendezvénnyel ünnepelték Szent Miklós napját, amelyet a város ünnepének választott. Koszorúztak a Petőfi- és Kossuth-szobornál, valamint Kiss Antal kopjafájánál, a megemlékezésen részt vettek a magyarországi és gyergyószentmiklósi hagyományőrző szövetségek huszár-egyenruhásai. Városfejlesztési tanácskozást tartották, ez mintegy folytatása volt annak az előadás- és tanácskozássorozatnak, amelyet Kolumbán Gábor megyei tanácselnök a múlt hónapban elkezdett. Az egyik rendezvényen fellépett a Domokos Pál Péter Női Kórus. Gyergyószentmiklós díszpolgárává avatták Vákár Tibor gyergyószentmiklósi születésű, Budapesten élő Ybl-díjas 91 éves építészmérnököt, aki nem lehetett jelen az ünnepségen. Gyergyószentmiklós városi tanácsa első ízben osztott ki Pro Urbe-díjat, amelyben dr. Garda Dezső parlamenti képviselő részesült a vidékért kifejtett közösségi, történészi és nevelői. Bemutatták dr. Garda Dezső Főnépek, lófők, gyalogkatonák Csíkban és Gyergyóban /Státus Kiadó, Csíkszereda, 1999/ című könyvét. Felavatták a gyergyószentmiklósi főiskola új amfiteátrumát, amely a főiskolának otthont adó dentrológiai park létesítője, dr. Csiky Dénes nevét vette fel. Dec. 6-án az ünnepi szentmisét a medencéből érkező keresztalják fogadása előzte meg. A szentmisén részt vett 30 pap is, akik Bácska környékéről zarándokoltak Gyergyószentmiklósra. /Gál Éva Emese: Városünnep Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./

1999. december 13.

Dec. 2-án gyűlést tartottak Gyergyószentmiklóson a Vitézi Rend gyergyószentmiklósi tagjai, amelyen részt vett a budapesti Vitézi Rendtől dr. Vitéz Bercsényi Miklós és dr. Vitéz Lehr György, és Vitéz György Fazakas Dénest a rend Hargita megyei székkapitányának választották az egybegyűltek. A budapesti dr. Vitéz Lehr György 1995-től járta Erdélyt, hogy fölkutassa a rend tagjait, illetve azok gyermekeit, akik szintén jogosultak a kitüntetésre. A Vitézi Rend 1996-ban avatóünnepséget tartott Debrecenben, ám ezen a romániai 58 jelentkező jogosultból csak heten vettek részt - köztük Vitéz György Fazakas, akit édesapja után vitézzé avattak -, ezért 1997. június 14-én ünnepélyes eskületételt és vitézi avatást szerveztek Gyergyószentmiklóson, amikor 14 gyergyószentmiklósit avattak vitézzé. Ma György Fazakas úr összesen 18 vitézt tart számon a városban. Az elmúlt két- három évben több vitézzé avatást is tartottak Erdélyben, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Nagyváradon. Az Erdélyi Vitézi Rend törzskapitánya Vitéz Bereczky Árpád, Kolozsvár székhellyel. - A Vitézi Rendbe való felvételre jogosultak mindazok, akik vitézi kitüntetést nyertek a világháborúkban, valamint ezek gyermekei, akik igazolni tudják szüleik vitézzé avatását. Hargita megye székely vitézeinek száma összesen 336. /Gál Éva Emese: A Vitézi Rend Hargita megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./

1999. december 15.

Dr. Garda Dezső történész, parlamenti képviselő legújabb történelmi tárgyú könyve Főnépek, lófők, gyalogkatonák Csíkban és Gyergyóban /Státus Kiadó, Csíkszereda, 1999/ címmel jelent meg. A szerző elmondta, hogy ebben a munkájában eredeti forrásokat tárt fel. A Székely Levéltár kiadatlan okleveles forrásait dolgozta fel. A társadalmi és történelmi események mellett a társadalmi mobilitást is próbálta érzékeltetni. A könyvben két katonai lustrát dolgozott föl, az 1681-85-ös összeírást és az 1704-es Rákóczi lustrát, melynek Csíkra és Gyergyóra vonatkozó adatai nagyon pontosak. Új a könyvben az 1721-es összeírás, ami forráskiadványnak is, tekinthető, és a csíki települések esetében az 1750-es összeírás. Garda úgy érzi, hogy a források földolgozása tekintetében a könyv alapmunkának számít. - A szerzőt Gyergyószentmiklós városa Pro Urbe-díjjal tüntette ki. - Dr. Garda Dezső a kitüntetéssel járó négymillió lejt egyenlő arányban elosztva a város római katolikus egyházi Szeretetkonyhájának, a helyi református és örmény katolikus egyházaknak, valamint a sérült fiatalok Támasz Klub napközi otthonának adományozta. /Gál Éva Emese: Főnépek, lófők, gyalogkatonák. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

1999. december 31.

A gyergyószárhegyi RMDSZ dec. 16-án bővített választmányi ülésen ünnepelte megalakulása 10. évfordulóját, tájékoztatott Borsos András helyi RMDSZ-elnök. Áttekintették az eltelt időszakot. A helyi iskola az RMDSZ javaslatára már 1990 februárjában fölvette a Bethlen Gábor nevét, a szervezet a Hősök emlékoszlopán megjavíttatta a megrongált magyar címert, 1990. aug. 20-án márványtáblát helyeztek az emlékoszlopra a második világháborúban elesett 76 szárhegyi hős nevével, a tatárdomb emlékoszlopát és környezetét szintén a helyi RMDSZ tette rendbe, visszaállítva az 1908-as emléktábla eredeti szövegével a márványtáblát, amelyet 90 márciusában levertek szélsőséges elemek. 1992-ben a szervezet az 1596-os Véres Farsang emlékére helyezett el márványtáblát az emlékoszlopon, s ugyanebben az évben emlékkövet állított az 1916-ban kegyetlenül kivégzett 8 szárhegyi elöljáró emlékére, akiket a benyomuló román katonák gyilkoltak meg. 1994-ben, szintén az emlékoszlopon az 1848-49-es magyar forradalom gyergyószárhegyi hőseinek avattak márványtáblát, majd 1996-ban újra márványtáblát avattak a millecentenárium tiszteletére az alábbi szöveggel: "Emlékezz, magyar, e föld 1100 éve a szülőfölded". 1998. márc. 15-én újra emléktáblát avattak az emlékoszlopon: "1848-1998 A kivívott szabadság nem örök, a cselekvés tartja életben, ezért újból és újból meg kell nyerni az érte folyó ütközeteket". Ugyancsak márványtáblával jelölték Gurzó Lajos 48-as honvédfőhadnagy sírját, majd novemberben Both Ferenc honvédalhadnagy sírkövére is márványtáblát helyeztek. Az ülés résztvevői az alábbi Állásfoglalást fogadták el: "A Gyergyószárhegyi RMDSZ bővített választmányi ülésének résztvevői fenntartás nélkül egyetértünk és csatlakozunk Tőkés László tiszteletbeli elnök következetes elvi álláspontjához. Elutasítjuk a lejáratását célzó, személyisége ellen irányuló, periodikusan ismétlődő alattomos támadásokat. Meggyőződésünk, hogy a rágalmazás eszközéhez nyúló személyek, érdekcsoportosulások saját magukat minősítik, és a magyarellenes erők, a román hatalom kiszolgálóiképpen erdélyi magyar nemzeti közösségünk alapvető érdekei ellen cselekszenek". /Gál Éva Emese: A gyergyószárhegyi RMDSZ 10 éve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 31./

2000. január 8.

Az RMDSZ megalakulása Gyergyószentmiklóson dr. Garda Dezső nevéhez fűződik, aki a szervezet első elnöke is volt. A kezdetekről elmondta, hogy 1989. dec. 23 fölvette a kapcsolatot gyergyói fiatalokkal, az alakuló ülés dec. 25-én, karácsony napján volt, ahol elnökké választották. A gyergyószentmiklósi RMDSZ programjából sok megvalósult, ami jelzi, hogy nem üres célokat tűztek magunk elé. A kulturális önkormányzatot a romániai magyarság számára a legtöbb szinten sikerült megvalósítani. A helyi közigazgatási törvény lehetőséget ad arra, hogy politikai-közigazgatási önkormányzat legyen a többségében magyarlakta területeken is. A magyar nemzeti és egyházi ünnepek szabad megünneplésének akkori követelése megvalósult. A programban szerepelt a Hungarológiai Intézet megalakítása is. A Hungarológiai Intézet Bukarestben valósult meg, s nem Erdélyben, és más célt szolgál, ezért jó lenne, ha Erdélyben is létrejönne egy ilyen intézet. A programban szerepelt a magyar nyelvű oktatás visszaállítása minden szinten, valamint a moldvai csángó magyarok anyanyelvi tanintézményeinek visszaállítására. A Gyergyószentmiklósonon levő Salamon Ernő Líceum jogilag önálló magyar középiskola, a valóságban azonban a Sf. Nicolae középiskolával úgy összefonódik, hogy önálló magyar középiskoláról nem lehet beszélni. A vegyes iskolák fölszámolása csak Gyergyószentmiklóson nem sikerült, Székelyudvarhelyen és Csíkszeredában megvalósult. A moldvai csángó magyarok oktatási intézményeinek visszaállításával szintén próbálkoztak, de a kezdeményezések ellenállásba ütköztek. A követelések között szerepelt a múzeumokban, irodalmi- dokumentációs könyvtárakban lévő emlékek megmentése, a magyar színházak, népi együttesei újraszervezése, a magyar nyelvű rádió és televízió visszaállítása, valamint a magyarországi rádió- és tévéadók magyarlakta vidékeken történő sugárzására. Ezek megvalósultak, a Duna Televízió, a kábeltévé-hálózatok ezt biztosítják. A magyarlakra vidékekre magyar vezetők kinevezése, és a magyar szakemberek szülőföldjükre való visszahelyezése megoldódott. - Garda Dezső az RMDSZ-ben levő vitákkal kapcsolatban kifejtette, hogy nem szavakkal, hanem tettekkel kell szolgálni a közösséget. Nem ért egyet azzal, hogy az RMDSZ-t a régi kommunista párttal azonosítsák. /Gál Éva Emese: Egy programtervezet tíz év távlatából. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./

2000. január 13.

Január 11-én a Salamon Ernő Líceum /Gyergyószentmiklós/ diáktanácsa házigazdája volt a gyergyói civil szervezetek első idei fórumának, amelynek fő célja a szervezetek egész évi programjának összehangolása volt egy közös eseménynaptár kidolgozása érdekében. Megállapodtak abban, hogy jan. 20-áig minden civil szervezet eljuttatja teljes évi programját az Ifitékához, ahol számítógépes eseménynaptárt szerkesztenek, amit széles körben nyilvánosságra hoznak. /(Gál Éva Emese): Civil Fórum és diákgondok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./ Gyergyószentmiklóson közel 20 civil szervezet és alapítvány képviselői tanácskoztak. Elhangzott, hogy a polgármesteri hivatal ígérete ellenére nem támogatta anyagilag a Gyergyói Nyári Napok szervezését. /Civil Fórum a Salamon Ernő Gimnáziumban. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 12./

2000. március 9.

Dr. Garda Dezső parlamenti képviselőt az erdők állapotát kivizsgáló parlamenti bizottságban kifejtett munkája nyomán ketten is beperelték a közelmúltban becsületsértésért, ami azért is kuriózum, mert a törvény kimondja, hogy parlamenti képviselőt utólag, az immunitás megszűntével sem lehet beperelni olyan kérdésekért, amelyek a munkájából eredtek. Dr. Garda Dezső elmondta, hogy két rágalmazási per indult ellene. Az egyiket Dénes Domokos, a Hargita megyei erdészet volt vezérigazgatója és a volt országos erdészeti igazgatóság aligazgatója indította ellene, kereken egymilliárd lej kártérítést követelve azon a jogcímen, hogy a becsületébe gázolt. - Az 1995 novemberében történt hatalmas széldöntés után egy évvel az akkori megyei erdészet 1,6 millió köbméter fa széldöntését jelentette Bukarestnek, a valóságban 4 millió köbméter széldöndött fa volt, s még jelenleg is több mint 300 000 köbméter eltakarításra vár. A valós mennyiség eltitkolása azért történt, hogy Dénes Domokos ezt a famennyiséget a hozzá közel álló cégeknek tudja átmenteni. Ez szerepelt a vizsgálóbizottság jelentésében. A fenti mennyiség jelentős részét kapta meg a Vulturul cég, ahol a fia 50%-ban részvényes volt, noha a törvény tiltja, hogy az erdészeti hivatalnál dolgozók rokonsága fafeldolgozással foglalkozzon. Továbbá D. D. az árverésen befolyásolta a licitet, és olyan cégeknek engedték meg a részvételt, amelyek nagy összegekkel tartoztak az államnak, noha ezt tiltja a törvény. Ezek tények. Ezek fölfedéséért állítják most bíróság elé Garda Dezsőt. A másik pert Pál Antal erdész indította, aki magánlaksértést is elkövetett Garda Dezsőnél. Pál Antal a gyergyóremetei erdőpusztítások egyik okozója volt. - Garda Dezső arról is beszámolt, hogy többször próbáltak merényletet elkövetni ellene, két alkalommal is be akartak autóval az árokba taszítani. /Gál Éva Emese: Magamra maradtam a famaffia elleni harcban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./

2000. május 15.

Máj. 13-án zárt ajtók mögött tartott rendkívüli ülést az RMDSZ Maros megyei szervezetének döntéshozó testülete, a Területi Képviselők Tanácsa (TKT). Az értekezlet után Markó Béla szövetségi elnök elmondta: nehezére esik nem válaszolni Kincses Előd legutóbbi kijelentéseire, mégis tartózkodik a véleménynyilvánítástól, mert úgy gondolja, jelenleg nem a polémia korszakát éli az RMDSZ, hanem a választási kampányét. Markó kifejtette, hogy a Romániai Magyar Szabaddemokrata Pártról nagyon rossz a véleménye, és elítéli azokat a magyar embereket, akik az RMSZDP listáján jelöltették magukat. E párt csak a választások idején jelenik meg a politikai színtéren, és az a célja, hogy megossza a magyarságot, de ez általában nem sikerül neki. A pártot 1990-ben azért hozták létre, hogy megbontsa az erdélyi magyarság egységét. Köztudott, hogy ez a párt erkölcsi és talán más természetű támogatást is kapott azoktól, akiknek ez érdeke. - Székelyudvarhelyen nem egy új magyar párt, hanem csak egy egyesület jött létre, mely külön listát állított az önkormányzati választásra. "Ehhez joga van, de a cél ugyancsak a magyarság megosztása", mondotta a szövetségi elnök. - Dr. Kelemen Atilla, a TKT elnöke, ideiglenesen megbízott megyei elnök elmondta, hogy máj. 13-án a TKT megválasztotta az ügyvezető elnökséget és kijelölte az új kampánystábot. Az ideiglenesség arra vonatkozik, hogy közvetlenül az önkormányzati választás után Maros megyében küldöttgyűlést tartanak, várhatóan június 30-án, ahol megválasztják az új megyei RMDSZ-elnököt. Az új ideiglenes ügyvezető elnök Tatár Béla, alelnökök: Gál Éva (szervezés), dr. Kakassy Sándor (Dicsőszentmárton), dr. Iszlai Árpád (Szászrégen), dr. Benedek Erzsébet - önkormányzati alelnökök; dr. Benedek Imre (szociális ügyek, egészségvédelem), Kiss Annamária (kultúra, ifjúság). Kincses Előd ügyvezető elnöke, Szente Ibolya pénteken beadta lemondását. Az eddigi ügyvezető elnökségből senkit nem választottak be az új, ideiglenes elnökségbe. A TKT áttekintette a kampány jelenlegi helyzetét. Az RMDSZ-nek Maros megyében 51 polgármester-jelöltje van, és hetven helységben van részleges vagy teljes tanácsosi lajstroma, hatvanban teljes listával indul a szövetség. Összesen 1033 tanácsosjelölt indul Maros megyében a júniusi megmérettetésen, akik ellen sehol nem nyújtottak be óvást. A megyei kampánystáb elnökévé Virág Györgyöt, a Maros megyei tanács eddigi alelnökét nevezték ki. - Máj. 12-én a megyei elnöki és kampánystáb-elnöki tisztségéből felfüggesztett Kincses Előd tartott sajtótájékoztatót. Elmondta: felfüggesztését törvénytelennek tartja, de a törvényszéki jogorvoslat helyett inkább a szövetségen belül keresi a megoldást; felkéri az Operatív Tanácsot, vizsgálja felül döntését, s ha ez nem jár eredménnyel, úgy a Szövetségi Képviselők Tanácsához (SZKT) fordul. A helyette kinevezett Kelemen Atillával az önkormányzati választások előtt nem kíván vitázni, de június ötödike után visszaköveteli megyei elnöki helyét, mert jogtalanul állították félre, addig ennél fontosabb az önkormányzati választások jó kimenetele. /(Máthé Éva): Kampánycirkuszok. Kizárólag a választásra koncentrálnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

2000. május 19.

Gyergyószentmiklóson 15 fiatal magyar vállalkozó a Román Nemzeti Liberális Párt színeiben indul a helyhatósági választásokon. Bencze Attila, a listavezető, a csapat szóvivője indokolta meg döntésüket. Szerinte nem a párt neve a fontos, hanem azon emberek gondolkodásmódja, akik a listán szerepelnek. Bencze Attila hangsúlyozta, hogy nekik senki sem fog parancsolni, függetlenekként fognak viselkedni a tanácsban. /Gál Éva Emese: "Függetlenekként fogunk viselkedni" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

2000. május 25.

Máj. 19-21 között a Negyedik Hermészkedő alternatív magyar irodalmi tantárgyverseny színhelye volt a Salamon Ernő Líceum Gyergyószentmiklóson, amelyen azon gimnazista diákok vettek részt Marosvásárhelyről, Székelyudvarhelyről, Barótról, Szilágysomlyóról, Kolozsvárról és Gyergyószentmiklósról, akik Orbán Gyöngyi Megértő irodalomolvasás c. alternatív tankönyve szerint tanulják a magyar irodalmat. A tantárgyversenyen részt vett Orbán Gyöngyi egyetemi tanárnő is Kolozsvárról. A díjkiosztó ünnepségen meglepetésként olvasta föl Orbán Gyöngyi tanárnő a 20 legnagyobb pontszámot elért diák nevét, akik augusztus 14-19 között részt vehetnek a Szovátán megtartandó Hermész-táborban, együtt irodalom szakos egyetemi hallgatókkal és tanárokkal. /Gál Éva Emese: Negyedik Hermészkedő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./

2000. június 1.

Gyergyószentmiklóson zajlott május 25-26-án A magyar államalapítástól a kisebbségi sorsig címmel rendezett történészkonferencia. A megnyitón dr. Garda Dezső történész, parlamenti képviselő elmondotta, a történészkonferencia kettős ünnep jegyében zajlik: a millennium tiszteletére és a Gyergyói Népfőiskola fennállásának 10. évfordulója alkalmából. Rangos történészek tartottak előadást, mint dr. Toroczkay Gábor, dr. Bertényi Iván, dr. Csukovics Enikő, dr. Tringli István, dr. Kruppa Tamás és dr. Horn Ildikó a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemről, dr. Tüdős Kinga a bukaresti N. Iorga Történeti Intézettől, dr. Bona Gábor, a magyar Hadtörténeti Intézet igazgatója, dr. Egyed Ákos a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemről, dr. Vincze Gábor a szegedi József Attila Tudományegyetemről, Boér Hunor a sepsiszentgyörgyi Székely Múzeumtól és dr. Garda Dezső, a gyergyószentmiklósi főiskola tanára. Erdély történelmével is foglalkozott több előadás, így a székely kérdés megfogalmazásáról az utolsó rendi országgyűlésen dr. Egyed Ákos, a 48-49-es magyar szabadságharc katonai történetéről dr. Bona Gábor, a székely közbirtokosságról dr. Garda Dezső, dr. Vincze Gábor pedig Kis magyar-román kapcsolattörténetet adott elő az 1945-1965 közötti időszakból. - A Gyergyói Népfőiskola dr. Garda Dezsőnek köszönhetően évről évre megrendezi a rangos történészkonferenciát. /Gál Éva Emese: Történészkonferencia kettős ünnep jegyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./ Dr. Vincze Gábor elmondta, örült, hogy népes volt a hallgatóság, mert a rendezvénynek tankönyvpótló jellege volt. Generációk nőttek fel úgy, hogy alig ismerik nemzetük múltját. Hozzátette? Erdélyben nagyon kevés a kutató-publikáló, aktív magyar történész. Nagy probléma, hogy megszakadt a folytonosság, kiesett egy egész generáció. Egyed István, Jakó Zsigmond, Imreh István nemzedéke mellé csak most kezd csatlakozni egy egészen fiatal váltás. Jelenkorkutatók pedig éppenséggel nem voltak, most van két fiatal, a Pécsen doktoráló Nagy Mihály Zoltán és a Babes-Bolyai Tudományegyetemen Lonhardt Tamás. Csucsuja István tanársegéde, mindketten az 1945 utáni évekkel foglalkoznak. - Dr. Vincze Gábor kifejtette, Romániában is fog kutatni, ha kap engedélyt, de a magyarországi anyag is nagyon gazdag. - Dr. Bertényi Iván megjegyezte: Budapesten rendeztek beszélgetést a Szent Koronáról, alig jöttek el ötvenen, kevés történészhallgató volt jelen, viszont itt, Gyergyószentmiklóson telt ház volt és a közönség végigülte a két nap előadásait. Bertényi óvott a dilettantizmustól, ilyennek tartja Holler Lászlónak a Századokban közölt tanulmányát a Szent Koronáról. Csomor Lajost nem fogadja el szakértőnek, de elismeréssel fogadta, hogy Csomor kamerával ellátott parányi szondát vezetett be a korona illesztései közé. A külső képek ráhajlanak az alsó koronára, Csoma felfedezte, hogy alattuk nincs ott az apostol, csak a fölirat, tehát ott valamikor el volt törve a koronaív. /Barabás István: A történelem házhoz jön. = A Hét (Bukarest), jún. 8./

2000. június 17.

Június 13-án az Esély Alapítvány civil fórumot szervezett Gyergyószentmiklóson, amelyen Balla Zoltán, a székelyudvarhelyi Humán Reform Alapítvány munkatársa tartott előadást a közösségfejlesztésről. A cél az egyén társadalmi kirekesztettségének felszámolása, az önszerveződés fokozása. Vita folyt arról, hogy milyen módszerekkel lehet leküzdeni a lakossági érdektelenséget. /Gál Éva Emese: Civil Fórum a közösségfejlesztésről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./

2000. június 24.

Gyergyószentmiklóson csak jún. 18-án dőlt el, hogy Pál Árpád, az RMDSZ jelöltje lesz a polgármester. Pál Árpád az első fordulóban 8 %-kal kevesebbet kapott, mint riválisa, a másodikban pedig csaknem 20 %-kal többet. Ehhez hozzájárult az RMDSZ fokozott kampánya és az őt támogató 260 aláírás is az Új Keletben, amelynek java részét iskolaigazgatók, orvosok, tanárok, mérnökök, ismert emberek jegyezték. A lakosság többsége belátta: egy 21 000 lakosú város polgármesterének rendelkeznie kell bizonyos fokú műveltséggel is. Papp József kijelentette, hogy Jókai a kedvenc költője, beszédébe román kifejezéseket kevert. /Gál Éva Emese: Választások után. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./

2000. július 19.

Dézsi Zoltán, Hargita megye leköszönő prefektusa, a Megyei Tanács alelnöke azzal indokolta prefektusi tisztségéből való lemondását, hogy tovább szeretne dolgozni a közigazgatásban. Az eltelt tíz esztendő alatt jól megismerte szakmáját. Ennek a térségnek alárendelt szerep jutott az elmúlt rendszerben is, és alárendeltségét az eltelt tíz esztendő tovább fokozta. Az oktatási intézmények Székelyudvarhelyen és Csíkszeredában például komoly megvalósításokat mondhatnak magukénak a beruházás területén, míg Gyergyó és vidéke nem kapott semmit. - Köztudott, hogy Hargita megye fehér folt volt a román útügy térképén. Ezen javítani kell. /Gál Éva Emese: Beszélgetés Dézsi Zoltánnal, Hargita megye leköszönő prefektusával, a Megyei Tanács alelnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./

2000. július 28.

Júl. 26.-aug. 9-e között a gyergyószárhegyi Ferences kolostor újra otthont ad a hagyományos képzőművészeti alkotótábornak a megyei Alkotóközpont szervezésében. A táborban 27 képzőművész, festő, szobrász, grafikus, textilművész és keramikus vesz részt Magyarországról, Szlovákiából, Kárpátaljáról és Erdélyből. /(Gál Éva Emese): Alkotótábor Gyergyószárhegyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./

2000. augusztus 17.

Dr. Garda Dezső parlamenti képviselő beszámolt a 2000/1-es törvény alkalmazásáról. Romica Tomescu miniszter módosítani próbálta a parlamentben megszavazott két törvényt, de mindkettőt sikerült meghíúsítani. A próbálkozások folytatódtak, június-júliusban számtalan leirat érkezett a megyei erdészeti hivatalokba, amelyekben az örökhagyó utáni 10 hektár erdő visszaadását kérték. A Gyergyói-medencében azonban már öt település közbirtokossági aktáit érvényesítették, ami azt jelenti, hogy a tulajdonba helyezéstől már nincsenek messze. Gyergyóújfalu közbirtokossága már megkapta az erdőt, augusztus 1-jén pedig a marosfői erdészeti igazgatóság adta át a zöldaranyat. Hátra van még a birtokigazoló tulajdonpapírok kibocsátása. Gyergyószentmiklós, Szárhegy, Ditró és Alfalu kéréseit érvényesítette a megyei bizottság. A Csíki Magánjavak esetében Garda Dezső elérte, hogy ebből a közösségi vagyonból a szórványmagyarságnak legyen jövedelme. Nagyon pontos munka szükséges, mert várhatóak a magyar közösség elleni támadások. Júliusban például az országos erdészeti igazgatóság irányításával egy újságírócsoport jött Hargita megyébe, akik ellenőrizni próbálták a megyei bizottság munkáját, s a román sajtóban rosszindulatú értelmezések jelentek meg. Ezek az emberek ugyanazok, akik 90-91-ben megfogalmazták a Hargita-Kovászna jelentést, majd 97-ben a másodikat. Petre Roman külügyminiszter is nyilatkozott: közbe fog járni a törvény módosításáért. A kolozsvári prefektúrán is akadályozzák a munkálatokat. /Gál Éva Emese: "20 település birtokigényét érvényesítették″ = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./

2000. augusztus 18.

Aug. 15-én kolostort avatott az ortodox egyház Székelyföld közepén, Marosfőn. Az ortodoxia az ország legmagyarabb megyéjében háborítatlanul terjeszkedett: püspökséget létesített Csíkszeredában, majd kolostort Marosfőn. Gál Éva Emese megállapította: ″egy vezetőségében is magyar többségű megye rábólintott, hogy földjén gyökeret verjen az ortodoxia, amely az itt élő többség szellemétől idegen vallásként ideológiai fegyverré is válhat. És ez történelmi vétek.″ /(Gál Éva Emese): Történelmi vétek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./

2000. augusztus 18.

Immár negyedik alkalommal rendezték Gyergyószárhegyen aug. 12. és 15. között; a Száhegyi Napokat. A rendezvény lovasfelvonulással kezdődött, 20 órától József Attila-est címmel helyi fiatalok adtak elő versösszeállítást a Cika-teremben; ugyanitt nyílt kiállítás Ferencz Zoltán és Kristó Róbert képzőművészeti főiskolás fiatalok munkáiból. Aug. 13-a kiemelkedő rendezvénye volt Siklódy Ferenc gyergyószárhegyi grafikus Székelyföldi képzőművészek arcképcsarnoka című grafikai sorozatának kiállítása. A következő napon népművészeti vásár mellett népművészeti kiállítás nyílt Kiss Portik Irén kézművescsoportjának munkáiból, majd Szent Margit legendájának dramatizált változatát mutatták be helyi fiatalok. Este táncház következett. Augusztus15-én, Nagyboldogasszony búcsúnapján fogadták a búcsúra érkező keresztaljákat a főtéren, amely a fúvószenekar bemutatójának is színhelye volt. A szentmise után ökörsütéssel folytatódott az ünneplés a vásártéren. A helyi műkedvelők Ördögváltozás Csíkban címmel adott elő színpadi játékot. /Gál Éva Emese: Szárhegyi Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./

2000. augusztus 21.

Az utóbbi két hónapban általános belső felújítási munkálatok miatt zárva tartott a Tarisznyás Márton Múzeum Gyergyószentmiklóson. Külön teremben van egy teljesen új tárlat, amely a várossá vált Gyergyószentmiklóst mutatja be a századfordulótól a II. világháborúig fényképekben, illetve korabeli bútorok és használati tárgyak révén. A következő teremben a medence népviseletei láthatóak, majd berendezett századfordulós népi konyha és szoba tekinthető meg, ami szintén új anyag, tájékoztatott Lukács Mária igazgatónő. A felújított múzeum augusztus 17-én megnyitotta kapuit a látogatók előtt. /Gál Éva Emese: Megújult múzeum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

2000. augusztus 23.

Kerekes Károly parlamenti képviselő a volt munkaszolgálatosok kárpótlásáról szóló törvénytervezetről adott tájékoztatót. A volt munkaszolgálatosok mindenütt szövetségekbe tömörültek. Romániában ezt a Volt Politikai Foglyok Szövetsége karolta fel. Gyergyószentmiklóson is alakult fiókszervezet. Sokan tévesen azt hiszik, hogy csak Gyergyószentmiklóson lehet beiratkozni. Kerekes elhatározta, fölújítja azt a törvénytervezetet, amelyet annak idején már benyújtottak, de azután nem lett belőle semmi. Ez több százezer embert érint. A törvénytervezet szerint ismerjenek el minden munkaszolgálati év után hat hónapot, ami a három év után másfél év. Ez hozzáadódik a ledolgozott évekhez, s újraszámítva a nyugdíjat, megemeli annak értékét. A másik jog évenként 12 ingyenes utazás vonaton, autóbuszon, továbbá ingyenes egészségügyi és gyógyszerellátás. Február elején nyújtották be a törvénytervezetet, s azóta is a szakbizottság asztalán van. Másrészt a kormány részéről negatív véleményezés érkezett. /Gál Éva Emese: Jogosultságát a katonakönyv igazolja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 271-300




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998