udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 293 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 271-293
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Gáspár-Barra Réka

2003. március 5.

Vajdahunyadi civil szervezetek képviselői, RMDSZ-tisztségviselők és pedagógusok gyűltek össze febr. 28-án megvitatni a helyi magyar közösségi élet és az anyanyelvű oktatás fejlesztésének lehetőségeit. Hauer Erich vajdahunyadi RMDSZ-elnök beszámolt az elmúlt esztendő tevékenységéről, kiemelve a vajdahunyadi Petőfi-szobor felavatását, a magyar oktatás támogatását, illetve a magyar közösséget érintő problémák megoldását (helységnévtáblák, közvilágítás, iskolajavítás stb.). A résztvevők megvitatták a Magyar Ház bővítési tervét is. /Gáspár-Barra Réka: Közösségi találkozó Vajdahunyadon. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 5./

2003. március 11.

A dévai Szent Ferenc Alapítvány második alkalommal nyerte el az Apáczai Közalapítvány pályázatát a szórványvidéki anyanyelvű oktatás fenntartására, fejlesztésére. A Hunyad megyei magyar iskolahálózat ötmillió forintos támogatásban részesül e pályázat nyomán - számolt be Nagy Kata, a Szent Ferenc Alapítvány titkára. A Szent Ferenc Alapítvány támogatásával és közösségi összefogással Déván az óvodától a középiskoláig sikerült megerősíteni az anyanyelvű oktatást. Az Apáczai Közalapítvány két részletben utalja át a pályázat nyertesének. Az első részletet pedagógustámogatásra és a diákok ingázási költségeinek fedezésére fordították. A támogatás második részletét a napokban osztják ki. Böjte Csaba ferences atya, a Szent Ferenc Alapítvány elnöke az elmúlt héten nyújtotta át a Zsil völgyében a helyi tagozatoknak a támogatást, tanfelszereléssel, játékokkal kiegészítve. /Gáspár-Barra Réka: Ötmillió forint a szórványoktatásnak. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 11./

2003. március 15.

Márc. 14-én Déván, a Magyarok Nagyasszonya Kollégium emlékünnepélyén a diákok dallal, verssel hajtottak főt a szabadság eszméje, hősei előtt. Hunyad megyében az emlékezések sorát a Nyugati Jelen dévai szerkesztőségében tartott helytörténeti kör nyitotta meg, melyen Schreiber István megyei EMKE-elnök tartott előadást az 1848-49-es szabadságharc helyi eseményeiről.Március 13-án a dévai Traian Elméleti Líceum diákjai zenés-irodalmi műsorral emlékeztek a márciusi ifjakra. Különleges dolog a szabadság - mondta köszöntő beszédében Hauer Erich aligazgató. /Gáspár-Barra Réka: Emlékünnepségek Hunyad megyében. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 15./

2003. március 20.

Megérett az idő az önálló magyar iskola létrehozására Déván, hangzott el a dévai Geszthy Ferenc Társaság legutóbbi közgyűlésén. A Geszthy Ferenc Alapítvány tavaly alakult meg azzal a céllal, hogy társadalmi és anyagi hátteret biztosítson elsősorban a dévai, majd a Hunyad megyei magyar oktatás fejlődésének. A társaság márc. 18-án megtartott közgyűlésen Hauer Erich elnök röviden vázolta a Hunyad megyei, illetve külön a dévai magyar oktatás helyzetét. Jelenleg összesen 948 diák tanul magyar nyelven Hunyad megyében, ebből 445-en a dévai állami, illetve magán tanintézményben. A 445 magyar diák a város négy különböző (egymástól távol eső) pontján működő tanintézményben tanul. A Geszthy Ferenc Társaság az itt-ott működő tagozatokat kívánja egységes oktatási központba vonni. Első lépésként a dévai magyar óvodát kívánják sürgősen, megerősíteni. Minden valószínűség szerint már az ősztől beindul egy napközis csoport. /Gáspár-Barra Réka: Az önálló magyar iskoláért. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 20./

2003. április 14.

A dévai Szent Ferenc Alapítványt érintő nevetséges vádat a Hunyad Megyei Tanács fogalmazta meg, és juttatta a helyi román sajtó címoldalára. A dévai és szászvárosi otthonaiba közel 400, nehéz családi helyzetben lévő gyermeket befogadó alapítvány ellen rosszindulatú kampányt indítottak a megyei hatóságok. Böjte Csaba ferences atya, a Szent Ferenc Alapítvány elnöke engedélyt kért a szászvárosi magyar ötödik osztály beindítására. A polgármester ezt nem vette jó néven, sőt a városban élő nehéz sorsú gyermekek számára létrehozott napközis otthonban is talált kivetnivalót. Egymás után jönnek az ellenőrző bizottságok. Mindent kifogásolnak, például azt, hogy miért akkora a fazék. Az ellenőrzések rajtaütésszerűen jönnek, bejelentés nélkül, pontosan, mint a szekuritáté. Leginkább az zavarja őket, hogy miért beszélnek magyarul a gyermekekkel, és miért fogadnak be más megyékből is rászorulókat. Nevetséges, hogy azért a 16 millió lejért, amit állami támogatásként kapnak a több mint egymilliárdos havi költségvetésükhöz, számon kérik, hogy kiket segítenek az állam pénzén. A román sajtó idézte a megyei tanácsi jelentést, hogy "a szegény gyermekeket elmagyarosítják. Kizárólag magyarul beszélnek velük, és ez olyan súlyos következményekkel járhat, hogy az innen kinövő fiatalok nem tudnak majd beilleszkedni a román társadalomba." Hogy a hatóságok aggodalma mennyire fölösleges, azt bizonyítja, hogy a kollégiumban nevelkedő tavaly érettségizett öt fiatal mind neves hazai egyetemeken tanul tovább. Gáspár-Barra Réka újságíró tanúja volt a gyermekvédelmi igazgatóság egyik ellenőrzésének. Az ellenőrök három órán keresztül bizonygatták Böjte Csaba atyának, hogy az általa végzett csodálatos munka semmi jóra nem vezet. Állítólag túl sok gyermeket fogad be. A másik ellenőr arról beszélt, hogy az elesettek intézménybe való befogadásával csak nő a társadalmi felelőtlenség. /Gáspár-Barra Réka: Magyarosítás közpénzen?! = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 14./

2003. április 16.

Erdély-szerte tűnnek el a régi sírok, neves magyar emberek földi maradványait fedő hantok. Az erdélyi magyar történelmi egyházak temetőinek pusztulását főként anyagi okok miatt szinte lehetetlen megakadályozni. Barra Árpád nyugalmazott tanár a dévai református temetőt térképezte fel, kitartó munkával jegyezve le a porladó homokkövek feliratait. Tanulmányát a Déván megtartott áprilisi helytörténeti kör alkalmával mutatta be először. Munkája során csupán a hiányos egyházi és a Hunyad Megyei Történelmi és Régészeti Társaság által feldolgozott adatokra támaszkodhatott. A levéltár 1818-1903 időszakra vonatkozó részét ugyanis 1950. július 6-án elvitték az állam képviselői megőrzés címen. A jelenlegi jogutód, az állami levéltár már nem vette át, így sorsa ismeretlen, hozzáférhetetlen. A dévai helytörténeti kör tagjai elhatározták, hogy felvállalják a megye magyar temetőiben nyugvó nagy emberek sírhelyének a gondozását. /Gáspár-Barra Réka: Sírok halála. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 16./

2003. június 2.

A Nyugati Jelen dévai szerkesztőségében helyt kapó helytörténeti kör máj. 31-én rendezte meg első idei kirándulását. Az úti cél a Dévától alig tíz kilométerre, körülbelül 70 hektárnyi területen fekvő Ócskay arborétum volt. Örömmel fedezték fel, hogy a Mátyás-forrás felett, a bozótban még ott áll a nagy királyt ábrázoló fém dombormű. 1736-ban gróf Gyulay Ferenc alapította a dendrológiai parkot. Mai állapota elkeserítő. A parkon átcsörgedező patakban szinte gátat emel a sok szemét, a fák kedvükre nőnek, míg az élősködők és gyomok meg nem ölik őket. A Kazinczy kedvenc pihenőhelyén állított emlékoszlopnak már csak a maradványait vannak meg a derékig érő fűben. /Gáspár-Barra Réka: Meglepetés az Ócskay parkban. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 2./

2003. június 5.

A szászvárosi Szent Erzsébet Gyermekotthont, napközis óvodát, az evangélikus, református és ortodox templomot tekintette meg jún. 4-én Mádl Dalma asszony, aki a Magyar Karitász követeként kétnapos látogatásra érkezett a dévai Szent Ferenc Alapítványhoz. Valamennyi intézményben temérdek édességet osztott szét a csöppségek között. "Ezek a gyermekek nem intézményben nőnek fel, hanem családban, körülbelül tíz gyermek nevelkedik testvérként egy nevelő irányításával. Ilyen kiegyensúlyozott, nyitott, boldog gyermekeket sehol sem láttam. Azt gondolom, hogy ennek az alapja a szeretet. Ez a szeretet árad Csaba atyából, a nevelőkből, iskolai, óvodai tantestületből." - vallotta. /Gáspár-Barra Réka: Ilyen boldog gyermekeket sehol sem látott. Beszélgetés Mádl Dalma asszonnyal. = Nyugati Jelen (Arad), jún.5./

2003. június 10.

Az RMDSZ és a kormánypárt, az SZDSZ Hunyad megyei szervezete jún. 7-én írta alá idei protokollumát az SZDP dévai székházában. Az RMDSZ-t Winkler Gyula parlamenti képviselő, a Hunyad megyei szervezet elnöke, illetve Kövessi Botond ügyvezető elnök képviselte. Winkler Gyula beszámolt arról, hogy a legfontosabb pont a Hunyad megyei magyar tannyelvű oktatás támogatása. Egyrészt az állami intézményekben működő tagozatok, osztályok megtartása minden magyarlakta településen, másrészt a magyar tannyelvű magánoktatás támogatása, a Szent Ferenc Alapítvány tevékenysége, amely három intézményt: magániskolát, bentlakást és család típusú gyermekotthont működtet. A másik fontos célkitűzés a Vajdahunyad-Kalán ipari térség fellendítése. A harmadik fontos kitétele az egyezménynek a mezőgazdasági- és erdőterületek visszaszolgáltatásának befejezése, illetve az egyházi ingatlanok restitúciójának zökkenőmentes és gyors végrehajtása. A vajdahunyadi kastély restaurálási folyamatának támogatása, illetve a zajkányi emlékmű helyreállíta szintén fontos. Winkler Gyula képviselő szerint a 2002-es megyei szintű protokollum 70 százalékos arányban teljesült, legfontosabb kitétele, a tanügyre vonatkozó egyezmény ennél magasabb, 98 %-ban jutott érvényre. /Gáspár-Barra Réka: RMDSZ-SZDP-protokollum Hunyad megyében. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 10./

2003. június 30.

Jún. 29-én, hosszú idők óta először, szinte zsúfolásig megteltek Szászvároson a református templom padjai. A helyi magyar közösség, a szászvárosi EMKE és a református egyházközség rendezésében, rangos meghívottainak körében emlékezett a 200 esztendővel ezelőtt született Kuún Kocsárd grófra, Hunyad megye Széchenyijére. Gróf Kuún Kocsárd szelleme ma is megtartó erőt sugároz, hiszen egész életét a szabadság és a nemzet eszméjének áldozta. Felvirágoztatta és kibővítette, majd új épülettel látta el a Kuún Kollégiumot, megalapította a szászvárosi földműves iskolát, idézte emlékét dr. Kötő József, országos EMKE-elnök. Végül a meghívottak koszorút helyeztek el a református templom tanácstermében álló Kuún-mellszobornál. /Gáspár-Barra Réka: Kuún Kocsárd-emlékünnepély Szászvároson. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 30./

2003. július 14.

Papp Géza erdélyi református püspök, számos vendéglelkész és közéleti személyiség körében ünnepelte júl. 13-án Lupény református templomának 90 esztendős fennállását és Gáll Sándor lelkipásztor hivatalos beiktatását a lupényi református gyülekezet. Ez a templom az elmúlt évtizedekben végvár szerepét töltötte be az Erdélyi Református Egyház és magyar közösségünk életében. Ma számában megfogyatkozva, de annál nagyobb hittel küzdenek templomukért, a megmaradásért a lupényiak. Minden jel arra mutat, hogy frissen beiktatott fiatal lelkészükben igazi pásztorra találtak. /Gáspár-Barra Réka: Kettős ünnep Lupényban. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 14./

2003. szeptember 10.

Ősszel ünnepli a Segesvári Miklós Pál Egylet negyedik születésnapját. A dévai kultúrélet felkarolására, támogatására megalakult egyesületnek eddig sikerült táncházat, színjátszó csoportot alapítani és évről évre megrendezi a szórványtábort. Az idén két részletben rendezték meg a tábort. Az első, júliusi turnusban izményi vendégdiákokkal együtt ismerkedtek Hunyad megye történelmi nevezetességeivel. A tábor második részére az elmúlt héten került sor. Ezen dévai gyermekek vettek részt. Marossólymoson a kirándulás alkalmával lehetőség adódott a játékos tanulásra, történelmi, nyelvészeti fogalmak tisztázására. Nagy élmény volt a hajdani Kisbánya (ma Boica) megtekintése. Ez utóbbi valamikor virágzó helységnek számított. Jelentős számú magyar közösség élt itt. Ma már évszázados temploma elhagyatott, hívei elapadtak. /Gáspár-Barra Réka: Szórványtábor Déván. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 10./

2003. szeptember 13.

Déván, a Magyarok Nagyasszonya Kollégiumban tartották meg a Hunyad megyei magyar pedagógusok gyűlését. Lászlóffy Pál, az RMPSZ országos elnöke mikrorégiós megoldások kialakítását javasolta. Már öt esztendővel ezelőtt megfogalmazódott, hogy a szórványban a meglévő tagozatok fenntartása mellett, egy-két, esetleg három régiós oktatási központ kialakításával kell biztosítani a folytonosságot. Déván látványos fejlődésnek indult a középiskola. Immár harmadik esztendeje három párhuzamos kilencedik indul. De ez csak a csúcs. Alap kellene alája. A középiskola egyik tartólába a Szent Ferenc Alapítvány működtette Magyarok Nagyasszonya Kollégium, ahol közel 150 gyermek tanul, a másik pillér lenne az Eminescu-Petőfi Általános Iskola 163 gyermekkel, a harmadik láb azonban, amely a vidéket jelentené, eléggé inog. Ismert a Zsil völgye nehéz gazdasági-szociális helyzete, de ez sem indokolja, hogy tíz esztendő alatt Petrozsényban a középiskolai szintű anyanyelvű oktatás 20 gyermekkel tengődő, tanári kar nélküli általános iskolai tagozattá sorvadjon. Vulkánban egyetlen gyermek sem iratkozott a magyar tannyelvű első osztályba, az V-VIII.-at pedig az alacsony létszám miatt össze kellett vonni két osztályba. Lupény egyelőre tartja magát, összesen 84 diák tanul anyanyelvén, de a tanári kar többnyire szakképzett nyugdíjas pedagógusokból vagy helyettesítőkből áll. Urikányban két gyermek maradt az összevont elemi osztályban. Petrillán van némi fejlődés. Jelenleg 46 gyermek tanul a magyar tagozaton, a tanári kar azonban itt is hézagos. Az óvodák helyzete siralmasabb. Átlagban 10-15 gyermek jár egy-egy zsil-völgyi helység magyar tannyelvű óvodájába, de Lupényban is, Petrillán is délutáni műszakban tanulnak. Lupényban helyhiány miatt elvileg minden csoport három váltásban kellene járjon, de az intézmény román igazgatónője kisajátította a reggeli váltást, így a magyar gyermekek hol kora, hol késő délután járnak óvodába. A zsil-völgyi helyzet megoldására született az az ötlet, hogy Petrozsényban a hajdani zárdaépületben kollégiummal ellátott oktatási-művelődési központot alakítsanak ki. Egyelőre a Szent Ferenc Alapítvány 1,6 milliárd lejt előlegezett az épület rendbetételére. Ebből sikerült felújítani a tetőszerkezetet. A petrozsényi tanügyi megbeszélésen a helyi közösség vezetői felrótták, hogy az RMDSZ országos vezetősége hathatós támogatást ígért az oktatási központ kialakítására, de eddig egyetlen lejt sem adott erre. Kövessi Botond megyei RMDSZ ügyvezető elnök hangsúlyozta, hogy addig semmiféle alapítványi támogatásra nem lehet igényt tartani, amíg az épület nincs telekkönyvezve. A petrozsényi központnak nemcsak kialakítása bizonytalan, hanem egyelőre az is kérdés, hogy ki fog itt tanulni. Habár a petrozsényiak egyértelműen a petrillai tagozat bekebelezéséről beszélnek, Petrillán egyelőre senki sem hajlandó elfogadni azt, hogy akár gyermekek, akár pedagógusok ingázzanak Petrozsényba, ameddig Petrillán fejlődő magyar tagozatuk van. Lászlóffy Pál RMPSZ-elnök azonban a múlt napi tanácskozáson felhívta a figyelmet arra, hogy az európai normáknak megfelelően, a minőségi oktatás érdekében történő iskolaösszevonások során előfordulhat, hogy az ilyen kis létszámú tagozatok, ha fejlődőek is, egy nagyobb iskolaközpontba kényszerülnek. Szászvároson, Pusztakalánban, Rákosdon, Csernakeresztúron egyelőre visszaesés nem tapasztalható. A csernakeresztúriaknak komoly gondot jelent, hogy az iskola igazgatója nem hajlandó meghirdetni a megüresedett magyar tanítói állást, s így a szakképzett versenyvizsgát nyert helybeli tanítónő Szászvároson kényszerül tanítani. Déván évek óta komoly nehézséget jelent, hogy a különböző szintű magyar tanítás négy különálló iskola tagozataként működik. - Ezért indokoltnak láttuk egy olyan önálló oktatási intézmény létrehozását, ismertette a Geszthy Ferenc Társaság célkitűzését Varga Károly elnök. A 600 négyzetméteres felületű intézmény átadását 2005 szeptemberére tervezik. Az újságok viszont arról írtak, hogy a Geszthy Társaság el akarja venni a Szent Ferenc Alapítvány kenyerét. A mostani megbeszélésen azonban mindkét alapítvány elnöke biztosította az egybegyűlteket arról, hogy itt nem lesz kenyértörés. Kötő József, az RMDSZ oktatási és művelődési ügyvezető alelnöke megállapította, hogy a Szent Ferenc Alapítvány által beindított szakiskolának, illetve a Geszthy által tervezett iskolaközpontba költöző elméleti oktatást biztosító líceumi osztályoknak kell jelenteniük majd azt a csúcsot, amely alá bevihető az időközben kialakuló szórványkollégium-láncolat. Sok a gond. A legtöbb iskolában azt sem igazán tudják, ki fogja tanítani a már beiratkozott gyermekeket. Állítólagos számítástechnikai hiba miatt a magyar tagozatokon meghirdetett helyek mellé nem tüntették fel az oktatási nyelvet, s így az állásokat román anyanyelvű szaktanárok töltötték be. Még magyar irodalomból is! Ezt sürgősen korrigálnunk kell - mondta Kofity Magda kisebbségi tanfelügyelő. Az anyaországi beiskolázási támogatás is sok vonatkozásban csak ígéret maradt. A jelen lévő pedagógusok folyamodványt fogalmaztak meg a magyar kormány felé, megköszönve az eddigi támogatást és a megígért támogatások folyósítását kérve. /Gáspár-Barra Réka: Helyzetjelentés a Hunyad megyei magyar oktatásról. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 13./

2003. szeptember 17.

A Nyugati Jelen dévai szerkesztőségében szeptemberben újraindították a helytörténeti kört. Havonta találkoznak. A mostani alkalommal Nagy Zsolt fotóművész mutatta be a Hátszegi-medencében készített diaképeit. Elsőként Zeykfalva románkori templomát ismerhették meg. A templom tőszomszédságában számos magyar feliratú sírkő található. Hátszeg római katolikus templomát 1745-ben Nopcsa Ferenc restauráltatta. A Nopcsa családnak számos tagja nyugszik a templomhoz épített kriptában. Alsófarkadinban van a Nopcsa László főispán által építtetett kastélyt. Mai állapota siralmas. Hasonló a helyzet a nagypestényi Brazovay-kastéllyal. /Gáspár-Barra Réka: Kastélyok völgye. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 17./

2003. október 14.

Megnyílt Fazakas Tibor grafikusnak a Nyugati Jelen dévai szerkesztőségében rendezett tárlata. A Vasarely-követőként ismert vajdahunyadi grafikus barcasági, olasz, és német tájakat ábrázoló tusrajzait mutatta be. A megnyitón Schreiber István, az EMKE Hunyad megyei szervezetének elnöke mutatta be a Barcaújfaluban született alkotó életútját. Tanulmányait a kolozsvári Pedagógiai Főiskolán, majd a bukaresti Nicolae Grigorescu Képzőművészeti Intézetben folytatta. Fazakas Tibor elmondta, hogy a kilencvenes évek derekán kezdte el megrajzolni neves emberek portréit. Előbb 16 magyar, aztán 16 román írót, majd 32 zeneszerzőt, 20 magyar tudóst. Művészként 30 országos, 6 nemzetközi kiállításon vett részt és 28 egyéni tárlaton mutatta be alkotásait. /Gáspár-Barra Réka: Fazakas Tibor grafikus tárlata Déván. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 14./

2003. október 20.

Népzenével, tánccal, sportvetélkedőkkel, kiállításokkal és utcai kirakodóvásárral ünnepelték meg immár ötödik alkalommal Vajdahunyad napjait, melyre ez alkalommal is meghívták a Cserna-parti város testvértelepüléseinek képviselőit. Megjelent a szombathelyi, illetve a vajdasági Ecska és Nagybecskerek /Zrenjanin/ küldöttsége. Ez utóbbi két település egyelőre csupán kulturális téren alakított ki kapcsolatot Vajdahunyaddal. Vajdahunyadon a Magyar Ház a 14 éves testvéri összefogásnak egyik kézzelfogható eredménye. A vajdahunyadi Hunyadi János Humanitárius Társaság szombathelyi segítséggel vásárolta meg, rendezte be az óvodának, orvosi rendelőnek, könyvtárnak és számos kulturális rendezvénynek helyet adó épületet. A szombathelyiek további támogatással bővíti tovább a Magyar Házat. Dr. Ipkovich György, Szombathely megyei jogú város polgármestere ezúttal ötszázezer forintot adott át az önkormányzat nevében a vajdahunyadi Magyar Ház továbbfejlesztésére. A polgármester elmondta: örömmel tapasztalja, hogy az általuk nyújtott anyagi segítségnek szemmel látható eredménye van, s hogy a januárban adományozott negyedmillió forintot is hasznosítani tudták a továbbépítésben. /Gáspár-Barra Réka: Vajdahunyad ünnepelt. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 20./

2003. november 5.

Egyéves fennállásához közeledik a dévai Geszthy Ferenc Társaság, melynek elsődleges célkitűzése az önálló magyar iskola létrehozása. Varga Károly, a Geszthy Ferenc Társaság elnöke kifejtette: a Communitas Alapítvány támogatásával megvásárolták az épületet. Ez az épület egy oktatási szórványközpontnak biztosít majd teret. Középiskolai szinten egy erős reál, illetve humán osztály kialakítását tervezik, emellett szakmai képzést is biztosítanak azoknak a diákoknak, akik nem szándékoznak továbbtanulni. A tervek szerint száz férőhelyes ebédlőt alakítanak ki. Az épület továbbépítési terve szerint olvasószoba, edzőterem, klubterem, barkácsműhely, multifunkcionális terem, és számos, jól felszerelt labor, szaktanterem áll majd a diákok rendelkezésére. Úgy gondolják, hogy ez állami iskola lesz. A dévai, illetve Hunyad megyei magyar anyanyelvű polgárok ugyanolyan adófizetői az államnak, mint a többségi lakosság. A Geszthy Ferenc Társaság csupán az épületet biztosítja egy magyar tannyelvű állami iskolának. Az épület természetesen a társaság tulajdonában marad. A tervek szerint 2005 szeptemberében már itt kellene megkezdeni az új tanévet. Az új épületben 8-10 tanár számára akarnak minőségi lakást biztosítani. /Gáspár-Barra Réka: Oázis a felbolydult tanügyi rendszerben. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 5./

2003. november 17.

A dévai unitáriusok száz esztendős álma vált valóra nov. 15-én, amikor félezer erdélyi, magyarországi és amerikai hívő jelenlétében felavathatták a dévai unitárius templomot és lelkészi hivatalt. A vallás- és lelkiismereti szabadság kihirdetésének 435. évfordulóján fejet hajtottak a hitéért mártírhalált halt Dávid Ferenc vallásalapító unitárius püspök szelleme előtt. Dr. Szabó Árpád erdélyi unitárius püspök igehirdetése, Rázmány Csaba, a magyarországi unitárius püspök köszöntő szavai után a székelykeresztúri, illetve kolozsvári Unitárius Gimnázium és Kollégium énekkara és várjátéka következett. A dévai unitárius templomot az erdélyi unitáriusok, illetve az amerikai testvéregyházak segítségével építették fel. /Gáspár-Barra Réka: Százéves álom vált valóra. = Nyugati Jelen (Arad), 2003. nov. 17./

2003. november 19.

Déván a helyi Geszthy Ferenc Társaság közgyűlést tartott. Varga Károly elnök részletes beszámolót tartott az immár közel egyesztendős tevékenységről. Az igazgatótanács jelenleg a nyár elején megvásárolt épület továbbépítésének engedélyeit igyekszik beszerezni, illetve tárgyalást folytat az önkormányzattal az épület körüli telkek megvásárlásáról, udvar és parkoló kiépítése céljából. Ismertette az iskolaépítés, -berendezés költségvetés-mutatóit is. Varga Károly hangsúlyozta: ezt az intézményt úgy kell beépíteni a hazai oktatási rendszerbe, hogy az állam részéről a többi iskolához hasonló bánásmódban részesüljön. Széll Zoltán alelnök javaslatára a közgyűlés három szakmai csoportot alakított ki azzal a szándékkal, hogy az elkövetkező két esztendőben, az iskola teljes átadásáig, egyes csoportok kiemelten foglalkozzanak a népszerűsítő, szervezői munkával, az intézmény belső, pedagógusi rendszerének kialakításával, illetve az anyagi háttér megteremtésével. A jelen lévő tanítónők, Csatlós Zsófia javaslatára, "jótékonysági" kézimunka- és rajzkiállítást, illetve irodalmi műsort szerveznek december elején, melyen saját barkács-munkáikat fogják értékesíteni, az összegyűlt pénzt pedig felajánlják a Geszthy Ferenc Társaságnak az iskola építésére. /Gáspár-Barra Réka: Közgyűlést tartott a Geszthy Ferenc Társaság. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 19./

2003. december 3.

Kilyén Ilka marosvásárhelyi színművésznő sok települést felkeresett a Kárpát-medencei magyar karácsonyokról szóló verses-zenés összeállításával, melyben a magyar irodalom és népköltészet gyöngyszemei követték egymást. Olyan dallamok, melyek jelen voltak szüleink, nagyszüleink karácsonyváró napjaiban. Az Kilyén Ilka-előadássorozat Hunyad megyei állomásain meglepően kevesen voltak jelen. Felújított templomokban, imaházakban Déván, Vajdahunyadon, Petrozsényban, Lupényban, Vulkánban maroknyi gyülekezet hallgatta előadását. /Gáspár-Barra Réka: Karácsonyi rege. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 3./

2003. december 15.

Dec. 12-én megnyít Déván Makkai János kolozsvári képzőművész tárlata. Makkai János /sz. Dés, 1944/ gyermek- és ifjúkorát a zsil-völgyi Petrozsényban töltötte. A petrozsényi bányamérnöki főiskola elvégzése után Kolozsvárra került, ahol Györkös Mányi Albert biztatására elkezdett festeni. 1987-ben a Korunk Galériában volt az első tárlata, melyet számos erdélyi, majd 1993-ban budapesti kiállítása követett. Most először jelentekezett rajzaival. Makkai Jánosnak kialakultak a kedvenc motívumai: a boglya, a fa, az erdő és a templom. /Gáspár-Barra Réka: Makkai János kolozsvári képzőművész tárlata Déván. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 15./

2003. december 16.

Vajdahunyadon megnyílt vajdahunyadi Fazakas Tibor grafikus tárlata. Tájképrajzai mellett bemutatta román és magyar írók, költők arcképeinek sorozatát is. Elhatározta, hogy megrajzolja a magyar irodalom jeles alakjait. Első nekifutásra 12 arckép született, majd a Corvin Kiadó ösztönzésére még négy portrét készített el, melyeket ki is nyomtattak. A portrésorozat azóta számos erdélyi iskola folyosóinak, osztálytermeinek falát díszíti. Az évek során elkészítette román írók és 20 magyar tudós arcképét is. A marosvásárhelyi Appendix Kiadó megígérte egy kis könyv kinyomtatását a 20 magyar tudós, köztük a 13 Nobel-díjas portréjával. /Gáspár-Barra Réka: Fazakas Tibor grafikus tárlata. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 16./

2003. december 23.

Tizennegyedik születésnapját ünnepelte az RMDSZ Hunyad megyei szervezete. A tulajdonképpeni évfordulótól még jó három hét választ el. Mindazokat, akik az elmúlt 14 esztendő során munkájukkal hozzájárultak a szervezet mai arculatának kialakulásához, a jelenlegi vezetőség oklevéllel és emlékplakettel tüntette ki. Az ünnepélyes átadásra, Dévára, a polgármesteri hivatal dísztermébe több mint hatvanan jöttek el. Takács Csaba ügyvezető elnök, az RMDSZ első Hunyad megyei képviselője, Márton Árpád Kovászna megyei parlamenti képviselő, aki 1996 és 2000 között felvállalta Hunyad megye képviseletét is, illetve Orbán Mária, az RMDSZ dévai szervezetének volt elnöke és kisebbségi tanfelügyelő levélben üdvözölték a jelenlévőket. Az ünnepséget Eőry László, a Hunyad megyei szervezet tiszteletbeli elnöke nyitotta meg. A szórványban való összefogás fontosságát emelte ki beszédében Borbély Márton, a megyei szervezet kétszeres elnöke. Winkler Gyula parlamenti képviselő, jelenlegi megyei elnök kifejtette: az autonómia azt jelenti a Hunyad megyei magyarok számára, akik a lakosságnak alig 6 százalékát teszik ki, hogy az őket érintő kérdésekben dönthessenek, illetve részt vehessenek a térséget érintő döntések meghozatalában. Winkler szerint ebben a vonatkozásban már számtalan lépés történt a Hunyad megyei magyarság életében az önállósodás felé, hiszen Déva, Vajdahunyad, Petrozsény, illetve a megye önkormányzatában létszámból fakadó lehetőségeknél nagyobb arányban képviseltetik érdekeiket. A civil szerveződés terén eredmény például a csernakeresztúri Tájház, a bővülő vajdahunyadi Magyar Ház, a kialakulóban lévő dévai Magyar Ház, a petrozsényi oktatási és művelődési központ stb. Segesvári Miklós Pál hajdani alprefektus, Hauer Erich volt vajdahunyadi tanácsos és a helyi szervezet volt elnöke, illetve id. Nemes József, a dévai szervezet alapító tagja és hajdani elnöke post mortem kitüntetésben részesültek, a jelenlévők egy perces csenddel adóztak emléküknek. /Gáspár-Barra Réka: "Nagykorú" az RMDSZ Hunyad megyei szervezete. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 23./

2004. január 7.

Verses-zenés műsorral búcsúztatták Dévai Eminescu-Petőfi Általános Iskola kisdiákjai a 2003-as esztendőt. A Melite Gyülekezeti Ház zsúfolásig telt termében szavaltak, énekeltek, kis színjátékok segítségével mutatva be magyar szokásokat és különböző európai népek ünnepi hagyományait. Csatlós Zsófia tanítónő, a rendezvény kezdeményezője elmondta, hagyományteremtő szándékkal rendezték meg e kis ünnepséget. Az előadás kezdetén Varga Károly, az önálló dévai magyar iskoláért dolgozó Geszthy Ferenc Társaság elnöke ismertette az eddig elért eredményeket. /Gáspár-Barra Réka: Kisdiákok a nagy iskoláért. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 7./

2004. január 23.

– Hogy szolgálhatom az emberiséget, ha meg nem őrzök magamban minden színt, minden kincset, ami az emberiséget gazdagíthatja, a magyarság színét, a magyarság kincsét?! – idézte Babits Mihályt Doboli Beatrix, az EMKE vajdahunyadi elnöke a Magyar Kultúra Napja alkalmából rendezett ünnepségen. Fazakas Tibor képzőművész jóvoltából az ünnepségen sok nagy magyar író arcképe is ott függött a galéria falain. Az ünnepségnek kiemelkedő mozzanata volt Kun Kriza Ilona óvónő költői bemutatkozása. /Gáspár-Barra Réka: A magyarság színét, a magyarság kincsét. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 23./

2004. február 3.

Kárp György, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház ügyvezető igazgatója emlékezett: 1946-ban, a Székely Színház megalakulásakor az alapító igazgató, Tompa Miklós felvállalta, hogy az egész Erdély színháza lesznek. Azóta is hűségesek ehhez. Tavaly a dévai Segesvári Miklós Pál Egylet pályázott meg színházi előadásra pénzt. Kötelességüknek érzik, hogy a szórványba is ellátogassanak. A marosvásárhelyi színháznak 23 főállású színésze van, mellettük 13 aktív nyugdíjas kollégájuk, akiket bármikor színpadra lehet állítani. A színházban két társulat működik: a Tompa Mihály és a Liviu Rebreanu. Nagy előnye a színháznak, hogy a vásárhelyi  színművészeti egyetemről a fiatal és tehetséges lányokat, fiatalembereket magunkhoz tudják csalogatni. Sok színész elmegy Magyarországra. Tavalyelőtt meghirdették, hogy közönségbarát produkciókat hoznak létre. És megszületett egy Marivaux-előadás, a Két nő közt. A 2003–2004-es évad első bemutatója az Édes Anna, óriási sikerrel ment. Bemutatták Arthur Miller Pillantás a hídról c. darabját, a kisteremben pedig megy Füst Milán: A boldogtalanok. A nagyszínpadon Robert Toma francia drámaíró Nyolc nő című darabját készítik elő. Folytatódik a sor a Györgyike, drága gyermek című Szomory-darabbal. /Gáspár-Barra Réka:  Egy eurós kultúra. Beszélgetés Kárp Györggyel, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház ügyvezető igazgatójával. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 3./

2004. február 11.

Lovász János református lelkész, a gyarapodó dévai, illetve a kihalóban lévő brádi és kristyori gyülekezetek lelkipásztora. Déván az 1316 lelket számláló gyülekezet a nagyszámú temetés ellenére még gyarapodik. Idén szoboravatásra készül a dévai gyülekezet, az 1529–1579 között élt Tordai Sándor András, első dévai református lelkész és harmadik erdélyi református püspök mellszobra már ott áll leleplezetlenül a templom előtt. Március közepén tervezik a szobor leleplezését. Déván a templom javítását is elvégezték. A brádi, illetve a kristyori református templom rossz állapotban van. A brádi templom javítására kétszer is pályáztak az Illyés Közalapítvány szórvány-szaktestületéhez, de kerethiány miatt elutasították őket. A teljesen tönkrement kristyori templomból áthozták a padokat, az úrasztalát, s a brádi paplak egyik szobájába állították be. Már alig vannak Brádon reformátusok, 13-14-en járnak templomba az ötvenlelkes gyülekezetből. Az itt élők ragaszkodnak a templomukhoz, ez az utolsó bástya, ahol még magyarul beszélhetnek, imádkozhatnak. /Gáspár-Barra Réka: Őrizni kell a múltat! De kinek? = Nyugati Jelen (Arad), febr. 11./

2004. március 2.

Egy évvel ezelőtt a dévai Geszthy Ferenc Társaság felvállalta, hogy újra megteremti Déván az önálló magyar iskolát. Széll Zoltán, a társaság alelnöke beszámolt arról, hogy sikerült megvásárolni egy félkész épületet. – Az anyagi és politikai támogatásra a továbbiakban is számítani lehet – jelentette ki Winkler Gyula parlamenti képviselő. A tervek szerint az új magyar tannyelvű iskola két esztendőn belül felépül. Ennél nehezebb az intézményépítés. A szórványvidékre jellemző tanárhiány Déván hatványozottan érződik. Winkler Gyula képviselő hangsúlyozta, hogy a Geszthy Ferenc Társasággal karöltve szolgálati lakást, illetve anyagi támogatást biztosítanak a Déván megtelepedő fiatal pedagógusoknak. /Gáspár-Barra Réka: Legnehezebb az intézményépítés. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 2./

2004. március 15.

Déván ünnepi istentisztelettel kezdődött a márc. 15-éhez fűződő megemlékezés, majd a gyülekezet átvonult a református temetőbe megkoszorúzni az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseinek, áldozatainak emlékére állított márványoszlopot, illetve a Déván eltemetett honvéd-lelkész sírját. /Gáspár-Barra Réka: Áldott az igazak emlékezete. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 15./

2004. március 16.

,,15 millió magyar fohásza száll ma az ég felé, ehhez csatlakozunk mi is, maroknyi piski magyarság.”  E szavakkal nyitotta meg a márc. 15-i emlékünnepséget Albert István református lelkész a piski csata emlékére újraállított obeliszk tövében. Winkler Gyula parlamenti képviselő, az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének elnöke emlékeztetett: 15 évvel ezelőtt a piski csata emlékére állított obeliszk széttörve hevert, ma pedig újraállított emlékoszlopként hirdeti a hősök emlékezetét. Vajdahunyadon pedig Petőfi-szobrot állítottak. Felújították a templomot, építettek iskolát és Magyar Házakat. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnök beszédében hangsúlyozta, hogy itt, a végeken, ahol a hivatalos mosoly és kéznyújtás mellett még mindig meggyalázhatják nemzetünk és a szabadság hőseinek emlékét, emelt fővel kell helytállni a szórványban is, a piski hídnál, ahol a maroknyi sereg ünneplése is bizonyítja, hogy még nem veszett el Erdély. A piski ünnepségen Schreiber István, az EMKE Hunyad megyei elnöke röviden ismertette az 1999-ben újraállított emlékmű történetét. Vajdahunyadon, a református templomkertben felállított Petőfi-mellszobornál ünnepeltek. Petrozsény magyar közössége Várpalota testvérváros küldöttségével együtt emlékezett a szabadságharc hőseire. Déván a Művelődési Ház nagytermében Magyar Március címmel tartott nagysikerű előadást a Magyarok Nagyasszonya Kollégium Turul együttese. /Gáspár-Barra Réka: Az emlékezés és az öröm ünnepe. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 16./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 271-293




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998