udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 169 találat lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-150 | 151-169
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Gémesi Ferenc

2008. december 2.

Az RMDSZ hosszú évek óta a legjobb választási eredményét érte el a parlamenti választásokon – mondta Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) kisebbség- és nemzetpolitikai szakállamtitkára. Szerinte ez visszaigazolása annak, hogy az RMDSZ aktív szerepet játszott a román-magyar viszony alakításában és Románia fejlesztésében. Tőkés László azon nyilatkozatára, amely szerint az RMDSZ „túlnyerte magát”, a szakállamtitkár úgy reagált: a mostani eredmény ugyanabban a sávban van, amelyben az RMDSZ a kilencvenes évek óta mozog, így nem lehet túlnyerésről beszélni. /Gémesi: Az RMDSZ eddigi legjobb eredményét érte el. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

2008. december 3.

Jövőre százmillió forinttal több lehet a pályázható összeg a Szülőföld Alap esetében, jelentette be Gémesi Ferenc, a MeH kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára december 2-án Budapesten a Szülőföld Alap Regionális Egyeztető Fórumán. Ezt megelőzően Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vezetésével a magyar kormány miniszterei találkoztak a határon túli közösségek vezetőivel a magyar– magyar kormányzati konzultáció keretében. A Regionális Egyeztető Fórumon az erdélyi magyarságot Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke képviselte. A konzultáció a környező országok és a Kárpát-medencén kívül élő magyarság politikai helyzetéről, az elmúlt egy évről szóló beszámolók meghallgatásával kezdődött. A magyar kormány a magyar–magyar kormányzati konzultáció intézményét, a megújult nemzetpolitika jegyében, a külhoni magyarsággal fenntartott kapcsolatok erősítése, valamint a külhoni magyar közösségeket érintő alapvető stratégiai kérdések megvitatása érdekében 2006-ban hozta létre. A fórum célja, hogy az alapvető fontosságú kérdésekben lehetőséget biztosítson a közvetlen egyeztetésre valamennyi határon túli közösség politikai képviselői és a magyar kormány tagjai között. A konzultáción szóba került az új, térségfejlesztés-elvű nemzetpolitika és az oktatáspolitika kérdésköre, utóbbi esetében a részt vevő felek abban állapodtak meg, hogy az egyes régiók elképzeléseit összesítve készülni fog egy nagy oktatási stratégia a Kárpát-medencében élő magyarság számára. A konzultáció után összeült a Szülőföld Alap Regionális Egyeztető Fóruma is, amely alapvetően ugyanazt a forráselosztást fogadta el, amely eddig is hatályban volt, egyetlen apró módosításra került sor: a romániai és szlovákiai magyarság képviselői felajánlottak egy kisebb összeget arra, hogy a szlovéniai keretet növeljék. – Kedvező üzenet, hogy nem szerepelt a „magyar kártya” a kampányban. Ráadásul ez volt az első olyan választás, amelybe nem avatkoztak be kívülről a magyarországi pártok – hangsúlyozta Szabó Vilmos. Bármilyen felállásban is alakul kormány Romániában, jó esély van arra, hogy megmaradjanak a jelenlegi jó magyar– román kapcsolatok – mondta Németh Zsolt, a Fidesz szakpolitikusa. /Kánya Gyöngyvér: Többet fizet a Szülőföld Alap. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./ Bár a kormány szigorúan tervezte a költségvetést, a határon túli magyarságot segítő Szülőföld Alap forrásai jövőre talán szolid mértékben növekedni is tudnak – mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Magyar-magyar kormányzati konzultáción december 2-án Budapesten. Gyurcsány Ferenc ezt komoly eredménynek nevezte ahhoz képest, hogy a legtöbb területen kemény feltételeket szabtak a költségvetési gazdálkodásban. A miniszterelnök a magyarság megmaradásában kulcskérdésnek tartja az oktatást, ezért– arra törekednek, hogy bővítsék az évi hatmilliárd forintos oktatási-nevelési támogatást. Több programot indítanak a szórvány területeken élő magyarok számára. Nem gondolom, hogy Magyarországról kell megmondani, hogy egy másik ország hogyan rendezze belső ügyeit. Nem szabad beavatkozni a belső viszonyokba. Mindig ehhez tartottam magam, a kormány ebben következetes volt – tette hozzá a kormányfő. /Nőhet a Szülőföld Alap támogatása. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

2009. január 14.

Jótékonysági bált tart február végén a bukaresti magyar nagykövetség, a cél a kolozsvári Sapientia Alapítvány által működtetett Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) támogatása. Közel negyedmillió forintot tartanak lehetségesnek összekalapozni a belépők árából, ami a tizede annak, amit a mostani tanévben az egyetemnek ki kell termelnie. A Miniszterelnöki Hivatal (MEH) és az alapítvány megállapodott a normatív finanszírozásról. A tervek szerint 2011-ig a saját bevétel aránya eléri az egyetemi költségvetés 25 százalékát. Kató Béla református püspök-helyettes, kuratóriumi elnök, Dávid László rektor, illetve Gémesi Ferenc, a MEH nemzetpolitikai szakállamtitkára egyaránt optimistán nyilatkoztak a HVG-nek. Az Orbán-kormány idején alapított Sapientia Egyetem 2001. októberében indult. Az egyetem alapítói, az erdélyi magyar történelmi egyházak részéről például érezhető volt némi bizalmatlanság az MSZP-s kormányzat iránt. Az utóbbi hangoztatta: adják a pénzt az egyetemre, de semmi beleszólásuk a felhasználásba. Az immár brüsszeli EP-képviselő Tőkés László püspök nevével fémjelzett nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemet is magában foglaló oktatási rendszer 2000–2008 között összesen 15,5 milliárd forintjába került a magyar adófizetőknek, az EMTE-n jelenleg 2007, a partiumi intézményben 852 hallgató tanul. Dávid László rektor elmondta, az időközben Romániában is bevezetett bolognai oktatási rendszer miatt kénytelenek voltak átnevezni néhány szakot – így lett például a vidékfejlesztés a szociológia része, a szociálpedagógia pedig pedagógia –, de a gyakorlatban nem indítottak párhuzamos képzést. A Sapientián egyelőre nem működik mester- és doktorképzés, vagyis az intézményi akkreditáció, ha sikerül is megszerezni, első körben BSc-szintű, vagyis főiskolai lehet (a partiumi akkreditációja viszont már megszületett). A 2007 végén kinevezett 12 tagú kuratóriumban legalább négyen társadalmi munkában vesznek részt: a MEH delegáltja, illetve a három magáncég képviselője. Az utóbbiak beválasztását a korábban az egyházak uralta testületbe nagy fegyverténynek értékeli az MSZP-vezette kormány. /Rádi Antónia: Átalakuló Erdélyi Sapientia Egyetem. = Heti Világgazdaság (Budapest), jan. 14./

2009. január 21.

A Nemzeti Jelentőségű Intézmények és Programok támogatásának minőségi megújítását, a határon túli magyarság számára megpályázható Szülőföld Alap működésének modernizációját, illetve megpályázható összegének emelését, a külhoni magyarok fesztiváljának bővítését, valamint az Európai Területi Együttműködési Csoportosulások létrejöttének elősegítését jelölte meg a nemzetpolitika idei célkitűzéseinek Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára január 20-án Budapesten. A szakállamtitkárság további tervei között a szórványban élő magyarság alapvető problémáinak régiónkénti meghatározása is szerepel. Gémesi Ferenc külön kiemelte a Kárpát-medencén kívüli, azaz a nyugati magyarság ügyét, velük a magyar kormány a rendszerváltás óta nem foglalkozott, pedig – mint mondta – komoly igény van arra, hogy a már nem Magyarországon születettek is megismerjék a magyar kultúrát. Az egész világot sújtó gazdasági válság nincs hatással az idei évben adandó támogatások összegére, az oktatás-nevelési támogatás összege és támogatottsági köre várhatóan a 2007/2008-as tanév szerint alakul. Így Románia 123 ezer tanulója és majdnem hatezer hallgatója több mint 2 milliárd 700 millió forintos támogatáshoz juthat. Nem változik a Nemzeti Jelentőségi Intézmények és Programok keretében támogatottak köre sem, Románia, csakúgy, mint az előző három évben, idén is összesen 386 millió forintot kap, amelyből 200 millió a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet illeti. Nagy Imre, a Szülőföld Alap Iroda igazgatója a pályázati úton elnyerhető támogatások helyzetét ismertette, s mint kiderült, a tervek szerint az alap forrása idén 100 millió forinttal nőhet. Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikai ügyek főosztályának főigazgatója a fejlesztéspolitika kapcsán az Európai Területi Együttműködési Csoportosulások létrejöttének elősegítését hangsúlyozta, mely az Európai Unió új területi együttműködési rendszerébe illeszkedő, a határok két oldalán fekvő önkormányzatok részvételével létrehozott sajátos intézmény. 2009-ben a magyar–román határon: Szatmárnémeti–Csenger–Nagyecsed, Nagykároly–Nyírbátor, valamint Nagyvárad–Debrecen térség között szeretnének kialakítani ilyen csoportosulásokat, mely főként a közút- és a vasúti hálózat fejlesztésével, és a határ két oldalán álló intézmények együttműködésével jár, így hozva létre a „Varratmentes Európát”. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Válságban sem csökken a támogatás. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./

2009. március 4.

Nem terveznek változtatni a határon túli magyarok támogatásán – derült ki Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára vajdasági látogatásán. A szakállamtitkár a határon túli magyarok támogatásáról elmondta: ,,Azt szeretnénk, mindenképpen arra törekszünk, hogy azokat a területeket, amelyek meghatározóak a magyar közösségek szempontjából, ne érintsék a szükségszerű és kényszerű változások, amelyek a költségvetés egészét érintik.” /Nem terveznek változtatni a támogatáson. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 4./

2009. március 9.

Változatlanok maradnak a határon túli magyarok számára megítélt alapvető támogatási programok, ezek továbbra is prioritást élveznek – nyilatkozta Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára, aki a Gyurcsány-kormánynak a külhoni magyarok támogatására vonatkozó aktuálpolitikai kérdéseiről beszélt kolozsvári látogatása alkalmával. Az alapvető programok (oktatás-támogatás, nemzeti intézmények, Szülőföld Alap), mint alappillérek, változatlanok maradnak. A szolidaritást, amit – nem pártpolitikai értelemben – kinyilvánítottak, és a kormány a határon túli magyar szervezetekkel kialakított, szeretnék a továbbiakban is fenntartani. A kormány vallja, hogy a politikai be nem avatkozás a követendő út a magyar–magyar párbeszédben. A szakállamtitkár szerint arra a kérdésre, hogy mit keres a fejlesztéspolitika a nemzetpolitikában, a válasz: amikor a nemzeti források egyre szűkösebbek, akkor többletforrásként csak a 2013-ig megállapított uniós támogatásokban bízhatnak. Meg lehet találni azokat a terveket, amelyeket magyarok lakta vidékek önkormányzatai románokkal, szerbekkel meg másokkal közösen tudnak kivitelezni életszínvonaluk emelése érdekében, akkor ezek bizonyos értelemben nemzeti projektekké válnak – vélekedett Gémesi Ferenc. A Szabadság kérdésére, hogy a gazdasági világválság esetleges drámai fordulatának hatására fog-e változni a magyar kormány részéről a támogatási szándék, Gémesi Ferenc úgy vélekedett: a politikai szándék nem változik. /Ö. I. B.: Pártpolitikától mentes támogatás a határon túli magyaroknak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./

2009. március 9.

Magyarország kitart a támogatásával a határain túl felépített intézményrendszer fenntartása mellett. A határon túli magyar ügyekért felelős Gémesi Ferenc államtitkár Kolozsváron elismerte azonban, hogy Magyarország gazdasági erejének csökkenése, valamint az a tény, hogy Szlovákia és Románia is az EU tagja, alapvetően átfogalmazták a magyar–magyar viszonyt. A nagy ügyek között a Sapientia Egyetem támogatását, a Szülőföld Alap működtetését és az oktatási-nevelési támogatás fenntartását említette. Ma még senki nem látja át, hogy az év végére oldódik-e vagy elmélyül a válság. Amennyiben súlyos válság alakul ki, akkor mindent újra kellene gondolni, tette hozzá. Fontosnak tartotta, hogy a magyar vállalatok nem vonultak ki a válság hatására Romániából. A határon túli intézményrendszer akkor alakult ki, amikor Magyarország gazdasági fölényben állt a szomszédjaival szemben. Gémesi Ferenc elmondta, 2006–2007-ben úgy alakították át a támogatási rendszert, hogy a határon túlra szánt évi tízmilliárd forint körüli összegből az alapvető intézményeket tudják finanszírozni. Emellett azt szorgalmazták, hogy a magyar szereplők saját országukban fejlesztési ügyekben legyenek jóval aktívabbak. Arra a kérdésre, hogy a jelenlegi gazdasági körülmények között kérnek-e még letelepedési engedélyt, állampolgárságot Magyarországon a határon túli magyarok, Gémesi Ferenc elmondta, évente mintegy tízezer letelepedő kap magyar állampolgárságot. Ezek többsége a szomszédos országokból érkezik, és több mint nyolcvan százalékuk magyar nemzetiségű. Azok száma, akik gazdasági megfontolásokból telepedtek Magyarországra, jócskán csökkent. – Meglátása szerint a regionális együttműködés rendkívüli módon felértékelődött. „Ma több lehetősége van Temesvárnak a Szegeddel való együttműködésre, mintha Kolozsvárral szeretne valamilyen gazdasági ügyben közösen fellépni” – tette hozzá. Arra a felvetésre, hogy a gazdaságra épülő, pragmatikus határ menti együttműködést már nem hatja át a nemzeti kohézió hangulata, Gémesi Ferenc kijelentette: „amikor arról beszélünk, hogy hogyan lehet a nemzeti kohéziót, a magyar szolidaritást megújítani, nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az átalakulások alapvetően megerősítik a helyi közösségek szerepét, magyar ügyekben is”. Gémesi emlékeztetett arra, hogy ma már a köztársasági elnök, az Országgyűlés, a kormány és az önkormányzatok is külön-külön együttműködési struktúrákat működtetnek. Rendkívül fontosnak tartotta, hogy a magyarországi napi politikát sikerült kivonni a magyar–magyar kapcsolatokból. Ezeket szerinte egyáltalán nem érinti az, hogy Magyarországon baloldali kormány van hatalmon, a határon túli magyar szervezetek pedig többnyire az európai jobboldal politikai családjához csatlakoztak. Gémesi Ferenc elismerte, hogy a magyarországi politikának sokkal több lehetősége lenne arra, hogy hatást gyakoroljon a határain túli magyar közösségekre. Ettől a lehetőségtől azonban szerinte a magyar kormány távol tartja magát. /Gazda Árpád: Átalakuló anyaországszerep. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./

2009. március 18.

A Miniszterelnöki Hivatal mellett működő Kárpát-medencei Szórvány Tanács március 16-án ülésezett. Az ülésen Gémesi Ferenc kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár és a MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya illetékeseinek részvételével a Szórvány Tanács megtárgyalta a régiók képviselői által előzetesen benyújtott szakmai javaslatok megvalósításának lehetőségeit, és meghatározta a Kárpát-medencei Szórvány Tanács 2009. évi programját. Döntöttek több kiemelt projekt támogatásáról, mint például a szamosújvári és válaszúti szórványkollégiumok működtetése, a felőri régiós magyar oktatási központ munkálatainak befejezése, a csángó oktatási programok továbbfejlesztése, illetve a técsői Magyar Református Líceum bővítése. /Ülésezett a Szórvány Tanács.= Nemzetpolitika.gov.hu, márc. 16./ A Szórvány Tanács március 16-án Budapesten kezdeményezte, hogy a 2009-ben kezdődő „Szórvány-év” szimbolikus programjaként a ceausescui falurombolás mementójának számító Bözödújfalun emlékhelyet alakítsanak ki, megvalósításához a helyi szereplők, civil szervezetek közreműködését kérik. /Emlékhely lesz Bözödújfalun.= Népújság (Marosvásárhely), márc. 18./

2009. április 17.

Egyelőre változatlan „felállásban” és változatlan programokkal folytatja a munkát a Bajnai-kormányban a határon túli magyarok ügyeivel foglalkozó Kisebbség- és Nemzetpolitikáért Felelős Szakállamtitkárság, közölte Gémesi Ferenc államtitkár. A szakállamtitkár mandátuma Gyurcsány Ferenc volt kormányfő megbízatásával egy időben lejárt, jelenleg ügyvezetőként dolgozik az intézmény élén. „Még zajlik az államtitkárok kinevezése, így nem tudnám megmondani, megerősítenek-e korábbi tisztségemben” – tette hozzá Gémesi. Eddig egyetlen változás történt: az intézmény a Miniszterelnöki Hivataltól a társadalompolitika összehangolásáért felelős tárca nélküli miniszter hatáskörébe került át. A költségvetés kapcsán Gémesi kifejtette, nem cél, hogy a határon túli magyarság jobban megszenvedje azt a helyzetet, ami jelenleg Magyarországon a gazdaságot jellemzi. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Gémesiékhez még nem nyúltak. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./

2009. április 20.

Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára kijelentette, hogy a magyar kormánynak az elmúlt három évben sikerült működőképessé és átláthatóvá tennie a határon túli magyar közösségek új támogatási rendszerét, és ezzel párhuzamosan olyan térségfejlesztési és regionális együttműködési programok indultak, amelyekből a Magyarország határain kívül élő magyarok is sokat nyerhetnek. Gémesi kijelentette: „nem az odamondogatós nacionalizmust kívántuk tovább éltetni, hanem felelős, patrióta politikát akartunk”. A sérelmi politika eredménytelen volt. Remélték, mondta Gémesi, hogy a szomszédos országok uniós csatlakozása egyfajta politikai kultúrabeli változást is elhoz, azonban a vártnál lassúbb folyamatról van szó. Gémesi szerint a nyelvi-kulturális szempontból meghatározó intézmények, programok, ügyek aránylag több pénzt kaptak, mint korábban. Az államtitkár rámutatott: minden olyan ügyben, amely a külhoni magyarságot érinti, „konzultálunk a közösség legitim, választott képviselőivel, világosan elválasztva a konzultációt, az egyeztetést és a jogi-politikai felelősségre épülő döntést, amely utóbbit a mindenkori kormánynak kell meghoznia. ” Nem avatkoztak be politikai alapon egy-egy közösség életébe, nem hoznak létre alternatív politikai szervezeteket. Gémesi hosszan magyarázta intézkedéseik helyességét. Tibori Szabó Zoltán, a lap munkatársa, a Népszabadság kolozsvári tudósítója kérdés formájában kifejtette bírálatát: „Bizonyos fokig önálló határon túli politikát folytat a Magyar Köztársaság elnöke, másfajta politikát folytat az Országgyűlés elnöke, másmilyent a parlament külügyi bizottsága, de más-más a kormány és persze az ellenzék határon túli politikája. ” Gémesi sajnálja, hogy „a többszereplőség egyben indokolatlan többszólamúságot is jelent”, de azt is, hogy az ellenzéki oldalról nem hallatszik értelmes kritika vagy koncepció. /Tibori Szabó Zoltán: Felelős, patrióta politikában hiszünk, azt építjük. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./

2009. április 24.

Traian Basescu államfő és Emil Boc miniszterelnök is felszólal majd az RMDSZ kilencedik kongresszusán április 25-én Kolozsváron, melyen ötszáz küldöttre, hatvan-hetven meghívottra és közel száz újságíróra számítanak. Az RMDSZ valamennyi magyarországi és a romániai parlamenti pártot meghívta kongresszusára. Magyarországról az MDF-et Dávid Ibolya elnök, az MSZP-t Lendvai Ildikó elnök képviseli, a Fidesz részéről Németh Zsolt, az SZDSZ-től pedig Kovács Kálmán országgyűlési képviselő érkezik a kincses városba, emellett Kolozsvárra várják Gémesi Ferenc nemzetpolitikai szakállamtikárt is. Számítanak a határon túli magyar szervezetek vezetőire is, Csáky Pálra Szlovákiából, illetve Gajdos Vilmosra Ukrajnából. /Fleischer Hilda: Kongresszus félidőben. Programot és alapszabályt módosít az RMDSZ Kolozsváron. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./

2009. április 27.

Április 25-én Kolozsváron tartották az RMDSZ IX. kongresszusát. Markó Béla szövetségi elnök lezárta az elmúlt két évtizedet, s kijelölte azokat a célokat, amelyeket követve, az RMDSZ az egyéni jogok után a kollektív jogokat kívánja kiharcolni. Traian Basescu államfő a kisebbségi törvény mielőbbi parlamenti elfogadását szorgalmazta, illetve arra biztatta a kormányt: gondolja át a dekoncentrált intézmények vezetőinek menesztéséről szóló kormányrendeletet, míg Emil Boc korrekt partneri viszonyt ajánlott fel az RMDSZ-nek. A kongresszuson úgy módosították az RMDSZ alapszabályát, hogy lehetőséget biztosítottak az EMNT belépésére a Kulturális Autonómia Tanácsba. Traian Basescu elnök kijelentette: az RMDSZ jelentős mértékben hozzájárult Románia demokratizálódásához. Az államfő támogatója a decentralizálásnak, a helyi autonómia növelésének. Beszédében Kovászna és Hargita megyével külön foglalkozott. A két megyében nem adottak a fejlődési lehetőségek a falusi magyar családok gyermekei számára. Az oktatási tárcának külön kell figyelnie arra, hogy a székelyföldi magyar gyermekek jól megtanulhassák a román nyelvet. Néhány évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna, hogy Kolozsváron, RMDSZ-kongresszuson egy teremben foglaljon helyet az állam elnöke, miniszterelnöke, a város volt, jelenlegi polgármestere. Ez a román demokrácia sikere – hangoztatta Emil Boc miniszterelnök. Lendvai Ildikó az MSZP újonnan választott elnökeként köszöntötte a kongresszuson jelenlévőket. Crin Antonescu, a nemzeti liberálisok új pártelnöke bevallotta, hogy elemében érzi magát az RMDSZ kongresszusán annak ellenére, hogy egy jottányit sem ért magyarul. Időnként ő is kisebbségben érzi magát, amikor tisztességes, becsületes igyekszik lenni. Bajnai Gordon miniszterelnök üzenetét Gémesi Ferenc szakállamtitkár tolmácsolta. A kormányfő szerint a szövetség fontos szerepet játszott Románia európai integrációjában. Viorel Hrebenciuc, a Szociáldemokrata Párt alelnöke emlékeztetett: olyan személyek ülnek a teremben, akik ma is sebeket hordoznak, mert az 1990 évek elején merték megtenni azokat a lépéseket, amelyeket mások csak jóval később léptek meg. Hrebenciuc elmesélte az 1993-as neptuni találkozót megelőző svájci román–romániai magyar tárgyalásokat. Rámutatott: a svájci tárgyalások után következett a „Neptun-gate”, amelynek résztvevőit Tőkés László tiszteletbeli elnök majdnem kizárta az RMDSZ-ből. Üdvözlendő, hogy megvalósult az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) közötti összefogás – mondta Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke, hozzátéve, folytatni kell a párbeszédet a teljes magyar összefogás érdekében. Németh Zsolt szerint tarthatatlan az a helyzet, hogy a román politikusok az erdélyi magyar autonómia-törekvéseket egyszerűen „alkotmányellenesnek” titulálják. Az európai kisebbségek közül lassan az erdélyi magyarság lesz az utolsó, amely nem rendelkezik autonómiával. „Egyáltalán nem tartom ördögtől valónak a kettős állampolgárság intézményének a fölvetését sem” – mondta a politikus. „Kárpátalján mindig úgy tekintettünk az RMDSZ-re, mint példamutató testvérre” – mondta köszöntő beszédében Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke. „Az RMDSZ-nek sikerült összefogni, így még hatékonyabban tudja képviselni közössége érdekeit. Ez az összefogás a kárpátaljai magyarság számára egyelőre csupán álom”. Kovács Kálmán, az SZDSZ határon túli ügyekért felelős megbízottja szerint az összefogás eredményeként létrejövő közös lista az RMDSZ integráló képességét bizonyítja. Dévavári Zoltán, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke a két térség azonos problémáiról beszélt. A megoldásra váró problémák érintik az oktatást, Tőkés László, az EMNT elnöke nem volt jelen a kongresszuson, üzenetét Toró T. Tibor, az EMNT alelnöke olvasta fel. Tőkés László emlékeztetett: tíz év telt el azóta, hogy az RMDSZ legmagasabb testülete előtt legutóbb szólhatott, akkor még tiszteletbeli elnökként. 2003-ban az RMDSZ úgy gondolta, hogy nincs szükség a hivatalostól eltérő politikai értékrendre. Azonban világossá vált, hogy a közösség stratégiai célját, az autonómiát csakis összefogással lehet elérni. A Magyar Összefogás tehát történelmi szükségszerűség. Markó Béla az elmúlt tizenkilenc esztendő sikerei között említette az új oktatási törvényt, az új közigazgatási törvényt, az alkotmánymódosítást, a Szabadság-szobor felállítását, az erdők, földek, épületek visszaszolgáltatását, az új iskolák és a magyar nyelvű egyetemi oktatás megteremtését. – Végül sikerült a magyar összefogást megteremteni. A PD-L–PSD koalíció ellenzékbe szorította az RMDSZ-t. A politikai változások egyértelműen az etnikai tisztogatást is szolgálják, mutatott rá Márton Árpád. Borboly Csaba, az Országos Önkormányzati Tanács (OÖT) elnöke javasolta, hogy vessék el mindazon alapszabályi rendelkezéseket, amelyek a korábbi választásokon más pártok színeiben induló személyek RMDSZ-listán való indulásának gátját képezik. Máté András képviselő elmondta, az állam legfőbb vezetői részéről a kongresszus alkalmával szép szavak hangzanak el, közben sorra bocsátják el a dekoncentrált intézményekben vezetői tisztségeket betöltő magyarokat. Máté emlékeztetett arra, hogy a kisebbségi törvényt azért nem sikerült elfogadni, mivel éppen a jelenleg kormányzó kollégák nem támogatták azt. Borbély László figyelmeztetett: Marosvásárhelyen csendes asszimiláció folyik. Eckstein Kovács Péter kisebbségügyi elnöki tanácsos elmondta: a Szabadelvű Kör támogatta az összefogást, az egységes EP-listát, annak ellenére, hogy a szabadelvűeknek az egyén boldogulása a fő. A kongresszus elfogadta A Mi Uniónk, a Mi Európánk című dokumentumot, amely az uniós tagságunkból fakadó prioritásokat rögzíti a következő időszakra. „Elérkezett az ideje annak, hogy a Romániában élő másfél milliós magyar közösséget államalkotó tényezőként, a magyar nyelvet pedig helyi és regionális szinten hivatalos nyelvként ismertessük el” – olvasható a dokumentumban. /Kollektív jogok kiharcolását tűzte ki célul az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./ A kongresszuson a román és magyar himnusz után az Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester és Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök körül tömörülő kongresszusi küldöttek belezendítettek a székely himnusz kezdő taktusaiba is, amit az egész terem átvett. A már helyet foglalt román és magyar meghívottak – köztük Traian Basescu államfő, Emil Boc kormányfő, Crin Antonescu liberális pártelnök és Viorel Hrebenciuc szociáldemokrata képviselő – így ismét felálltak. /Moldován Árpád Zsolt, Salamon Márton László: VIP-parádé a diákházban. A román meghívottak a céltudatosságot, a magyarok az összefogást méltatták. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./ A fiatalok kongresszusaként említette a kolozsvári tanácskozást Korodi Attila, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) társelnöke. A kongresszusi küldötteknek ugyanis mintegy harminc százaléka volt miértes vagy Miért-közeli. Markó Béla megemlítette, folytatni kell a fiatalítást, de azoknak a kezét nem szabad elengedni, akik eddig hasznosan dolgoztak. Az elnök értékelése szerint két nagy veszély leselkedik a közösségre. Az egyik az, hogy tagjai nem próbálnak élni az eddig kiharcolt jogokkal; nem vállalják, hogy magyarul folyamodjanak az önkormányzathoz, hogy magyarul pereskedjenek. A másik veszély: a szövetség politikusai megtanultak dolgozni, kormányozni, közigazgatni, de elfelejtettek álmodni. Szabó Ödön azt javasolta, az intézményvezetők leváltása ügyében nyújtson be bizalmatlansági indítványt az RMDSZ, és aláírásgyűjtéssel is nyomatékosítsa követelését. Korodi Attila a kis- és középvállalatokra kivetett általányadó ügyében javasolta bizalmatlansági indítvány benyújtását. Korodi majd Széll Lőrinc is felvetette, hogy az RMDSZ-nek meg kellene alakítani a Kós Károly Akadémiát, amelyen a felhalmozott közigazgatási tudást, tapasztalatot lehetne átadni a fiataloknak. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés nevében felszólaló Bakk László azt javasolta, fogadjon el határozatot a kongresszus a Bolíviában bajba jutott székely szabadságharcosok, Magyarosi Árpád és Tóásó Előd ügyében. A javaslat ellen Eckstein-Kovács Péter érvelt. Szerinte a román diplomáciának kötelessége segíteni Tóásó Előd jogvédelmét és Magyarosi Árpád hazahozását, de a kalandorságot, a fegyveres erőszakot nem szabad bevonni az erdélyi magyarság jogkövetelő eszközei közé. Béres István és Ludescher István, Aradról pedig Bognár Levente a szórvány egyre kilátástalanabb helyzetéről beszélt. Asztalos Ferenc azt javasolta, dolgozza ki az RMDSZ a teljes oktatási reform csomagját. /Hadüzenet a petyhüdtségnek. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 27./

2009. május 15.

Nem a határon túli magyarságon kell megspórolni azokat a forrásokat, amelyek a válság kezeléséhez szükségesek – mondta Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára május 14-én Budapesten, a külhoni magyar közösségekről készült 2008-as régiójelentés bemutatóján. A szakállamtitkár szerint az idei év legfontosabb feladatai a szórványosodás megállítása és a határon túli magyar iskolák erősítése lesznek. A fontos, alapvető ügyeket /nemzeti jelentőségű intézmények, Szülőföld Alap, oktatás-nevelési támogatás/ folytatni fogják. Gémesi Ferenc bejelentette, hogy hamarosan Magyarországra kerülhetnek a magyar művelődés- és tudománytörténet szempontjából külföldön található jelentős hagyatékok és gyűjtemények, a közeljövőben beinduló hagyatékmentő programnak köszönhetően. A külföldön fellelhető hagyatékok nagyságának, számának, valamint a Kárpát-medencén kívüli közreműködő szervezetek felmérése kérdőíves formában történik, melyeket a MeH kisebbség- és nemzetpolitikai szakállamtitkársága a magyar szervezeteknek, a Magyar Tudományos Akadémia pedig a külső tagoknak és a köztestületi tagoknak küldi ki. Bemutatták a Balassi Intézet által a magyart idegen nyelvként tanulók számára készített eMagyarul internetes oktatócsomagot is. A tananyaghoz szorosan kapcsolódik, de önállóan is használható a Tíznyelvű szótár, amelynek elsődleges nyelve a magyar, de angolul, németül, spanyolul, valamint a környező országok nyelvén, így románul is lehet benne keresni. A szótár különlegessége, hogy az egyes szavak jelentését képek is szemléltetik, valamint, hogy a jelenlegi szótári kínálatban egyedülálló, a benne található nyelvek összessége és a nyelvtanulókat segítő szándéka miatt. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Gémesi: nincs szükség spórlásra. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./ Elkészült a külhoni magyar közösségek helyzetére vonatkozó 2008-as régiójelentés. Gémesi kiemelte: a külhoni magyarság helyzetéről készült legújabb jelentés olyan szempontból képvisel újdonságot a korábbiakhoz képest, hogy egy kiadványban, nem pedig önálló regionális füzetekben foglalja össze a régiókat. A jelentés minden egyes régió vonatkozásában külön kezeli a nyelvi-kulturális identitás megőrzésére irányuló támogatáspolitikát. A jelentés az egyes régiók kapcsán bemutatja az illető ország politikai helyzetét, gazdasági adatait, a közösség jogi helyzetét, emellett részletes adatokat közöl az odaítélt anyaországi támogatásokról. /A külhoni magyarság egy kötetben. Tizedik éve jelennek meg régiójelentések. = Magyar Szó (Újvidék), máj. 15./

2009. május 29.

A gazdasági válság ellenére sem csökken a határon túli magyarok támogatása – erősítette meg Bajnai Gordon kormányfő május 28-án a budapesti magyar– magyar kormányzati konzultáción. Negyedik alkalommal találkoztak a magyar kormány érintett miniszterei a határon túli magyar közösségek vezetőivel Budapesten. „A határon túli magyar közösségek számára rendkívül fontos, hogy egy erős, stabil Magyarország figyeljen rájuk, s emellett anyagi valamint politikai támogatást nyújt” – mondta Markó Béla. A magyar – magyar kormányzati konzultáción az RMDSZ elnöke részletesen felvázolta a Romániában végrehajtott magyarellenes intézkedéseket, s kérte a magyar kormányt, hogy kétoldalú, román–magyar találkozókon, valamint nemzetközi fórumokon is élesen lépjen föl az intézkedések ellen. Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára elmondta, megállapodás született arról, hogy sürgős kérdésekben kétoldalú beszélgetések is lesznek. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Nem csökken a támogatás. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./ A magyar–magyar kormányzati konzultáció utáni sajtótájékoztatón, amelyen elhangzott, hogy megmarad a kassai magyar konzulátus, és a vajdasági Magyar Koalíció a szerb kormánykoalícióban való részvételének felülvizsgálatára készül. Szóba került a szlovák nyelvtörvény ügye is a magyar kormány és a határon túli magyar politikai szervezetek közötti megbeszélésen. Csáky Pál, az MKP elnöke szerint a szlovákiai magyarság anyanyelvhasználatát csorbító javaslatokkal Szlovákia „megsérti az ígért status quo megtartását” és nemzetközi vállalásait. Az anyanyelvhasználat ügye európai kérdés – hívta fel a figyelmet. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke elmondta, hogy „semmi sem valósult meg a közös vállalásokból”, amelyeket a szerb kormánykoalícióban részt vevő pártja és a kormány vett tervbe a délvidéki magyarság helyzetének javítása érdekében. Markó Béla, az RMDSZ elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy „magyarellenes szándékokkal is szembe kell nézni Romániában”, ahol „egyfajta etnikai tisztogatás zajlik”. Az RMDSZ számára fontos, hogy a magyar kormány „egyértelműen lépjen föl az ilyen intézkedések ellen, hogy a magyar–román viszony ne romoljon”. /Közös érdek Magyarország megerősödése. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

2009. július 14.

A magyar kormány nemzetpolitikájának továbbra is kiemelten fontos témája a csángók ügye, a velük való kapcsolattartás és együttműködés – mondta Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára, amikor július 13-án hivatalában fogadta Solomon Adriánt, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSZMSZ) nemrég újraválasztott elnökét. Solomon a találkozón kiemelte a magyar kormánytól kapott támogatások fontosságát, amely a magyar költségvetésben évek óta nevesítve van, és a koordinációs kerettel, az oktatás-nevelési támogatással évente mintegy 100 millió forintra rúg. /Rostás Szilárd: Budapesten tárgyalt a csángó vezető. = Krónika (Kolozsvár), júl. 14./

2009. július 15.

Közel két éve tartó folyamatos egyeztetés után július 14-én véglegesítették a román– magyar kisebbségi vegyes bizottság jegyzőkönyvét, amely összegzi az eddigi eredményeket és a jövőbeni vállalásokat a két országot érintő együttműködési kérdésekben, közölte Bukarestben Gémesi Ferenc, a magyar miniszterelnöki hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára, miután a testület társelnökeként román kollégájával, Bogdan Aurescu külügyi államtitkárral tárgyalt. Gémesi elmondta: a magyar igazgatók leváltását is felvetette román kollégájának. „Mi elmondtuk, hogy szerintünk a hivatalvezetők szintjén is be kellene tartani az adott régió etnikai arányait. A román fél azt az ismert álláspontját mondta el, hogy teljesen törvényes, a kormányváltás után szükségszerű megoldás volt a hivatalvezetők leváltása” – számolt be Gémesi. Gémesi Ferenc fontosnak nevezte, hogy senkinek ne legyen hátránya Romániában pusztán abból, hogy magyarul tanul. Megfogalmazta a magyar igényt, miszerint a jelenleg több mint kilencven százalékban Magyarország által támogatott Sapientia egyetem működtetéséhez a jövőben a román állam is járuljon hozzá anyagilag. Megfogalmazódott: a vegyes bizottságnak legyen betekintése abba, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) a kétnyelvűséget miként alkalmazza a gyakorlatban. A társelnökök a jövőben közös látogatások keretében vizsgálják meg, hogyan érvényesül az anyanyelvi oktatás a romániai magyar és a magyarországi román intézményekben. A kommunista rendszer által elkobzott javak visszaszolgáltatásának témája is szerepel a jegyzőkönyvben. /Szávuj Attila: Román-magyar vállalások. Bukarestben véglegesítették a kisebbségi vegyes bizottság jegyzőkönyvét. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./

2009. július 22.

Precedensértékű bírósági ítélettel alapfokon visszanyerte állását a Boc-kormány által kezdeményezett igazgató-leváltási hullám egyik áldozata. Péter Pál, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség nemrégiben leváltott vezetője a csíkszeredai közigazgatási bíróságon perelte be az Országos Környezetvédelmi Ügynökséget állása elvesztése miatt, a pert most megnyerte. Péter Pál még nem tudja, hogy az ügynökség megfellebbezi-e az ítéletet. Péter Pált a sürgősségi kormányrendelet alapján távolították el a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség éléről, a helyébe pedig a Szociáldemokrata Párt (PSD) támogatását élvező Karda Emese, a Hargita Népe Kiadó nemrég eltávolított igazgatója került. „Én mindenesetre kivárok, majd a későbbiekben meglátom, hogyan alakulnak a dolgok, utána cselekszem” – mondta Karda Emese. A leváltott magyar igazgatók ügye az Országgyűlést és a magyar kormányt is foglalkoztatja. Nemrégiben Gémesi Ferenc nemzetpolitikai államtitkár, majd Szabó Vilmos külügyi államtitkár tette szóvá Bukarestben a kormány intézkedését. /Horváth István: Leváltott igazgató mint jogi precedens. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./

2009. augusztus 20.

Elsősorban minőségi oktatási programokat támogat a határon túli magyarság kezdeményezéseinek segítésére tavaly létrehozott Szórványtanács. A testület az első félévben 350 millió forintot osztott szét, a további tervek között szerepel egy emlékhely létrehozása is az 1988-ban elpusztított erdélyi Bözödújfalunál – közölte Gémesi Ferenc, a kormányzat nemzetpolitikáért felelős vezetője. A Szórványtanácsot a kormány hívta életre, a Miniszterelnöki Hivatal mellett működő testület tavaly október 13-án tartotta alakuló ülését. /Forintokat osztotta Szórványtanács. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./

2009. augusztus 28.

Az RMDSZ nélkül szervezik az ötödik román–magyar kormányülést. Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnökekijelentette: „mivel nem vagyunk kormányon, nem vették igénybe az RMDSZ javaslatait a napirendi pontok összeállításakor, még nem kell a segítségünk”. Az RMDSZ Markó Attila államtitkárt bízta meg, érje el, hogy kisebbségi kérdések megvitatását is tűzze napirendre a két kormány, de ez egyelőre nem sikerült. A magyar fél hangsúlyozta: az együttes ülés előkészítésénél – az eddigi gyakorlat szerint – bevonják a magyarországi románságot és a regionális együttműködésben érintett polgármestereket, regionális fejlesztési tanácsokat is. /Román–magyar kormányülés RMDSZ nélkül. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 28./ Október 10-én tartják az ötödik román–magyar közös kormányülést, de az esemény helyszínével kapcsolatban még nincs egyetértés Budapest és Bukarest között – közölte Gémesi Ferenc nemzetpolitikai szakállamtitkár a román kormányszóvivő szavaira reagálva, aki október 26-án, a Boc-kabinet ülése után közölte: a közös kormányülést a román fővárosban tartják. A szakállamtitkár megerősítette, a magyar fél korábban erdélyi várost – elsők között Kolozsvárt – választotta volna helyszínnek. Cseke Attila szenátor kifejtette: „Az ugyanis az érzésem, hogy a legutóbbi közös kormányülésen kötött megállapodások közül semmi nem valósult meg. ” Tavaly, október 21-én négy nyilatkozatot és egy egyezményt írtak alá a kormányok képviselői Szegeden, a legutóbbi magyar–román kormányülés után. /Cseke Péter Tamás: Román-magyar helyszínvita. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./

2009. szeptember 9.

Még mindig nem ismert, hol tartják október 10-én a román-magyar kormányülést. A román kormány szóvivője augusztus 27-én közölte: a közös kormányülést a román fővárosban tartják, de egy nappal később ezt sem a magyar kormányszóvivő, sem Gémesi Ferenc, a szervezésben illetékes nemzetpolitikai szakállamtitkár nem erősítette meg. A továbbiakban mindenképpen szeretnénk bevonni az RMDSZ-t is a napirendi pontok előkészítésébe – magyarázta Gémesi. Cseke Attila szenátor a múlt héten interpellált a szenátusban: felszólította a miniszterelnököt, számoljon be arról, milyen módon tesz eleget a román fél a legutóbbi, szegedi közös kormányülésen tett ígéreteinek. Tavaly, október 21-én, Szegeden négy nyilatkozatot és egy egyezményt írtak alá a kormányok képviselői a magyar-román kormányülés után. /Elakadt helyszínelés. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./

2009. szeptember 9.

A kisebbségek érdekeit is szolgálják a határ menti regionális együttműködések; ennek lehetőségére és működésére kívánja felhívni a figyelmet a Miniszterelnöki Hivatal azzal a nemzetközi konferenciával, amelyet szeptember 15-én tartanak Kisebbségek egy varratmentes Európában – a határon átnyúló együttműködés szerepe az etnokulturális sokszínűség fenntartásában címmel. Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára hangsúlyozta, hogy az Európai Unió által pályázatok révén támogatott határon átnyúló regionális fejlesztések ugyan „nem etnikai alapúak”, de komoly lehetőséget jelentenek a nemzeti kisebbségek számára. A konferenciával fel akarják hívni a figyelmet arra, hogy a Magyarországról évente a határon túli magyar szervezeteknek kiosztott, mintegy tízmilliárd forintos állami támogatásokon túl az Európai Unió regionális fejlesztési pályázatain az összeg többszöröse nyerhető el, oktatási, egészségügyi, közlekedési és más fejlesztésekre. /Kisebbségek egy varratmentes Európában. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 9./

2009. szeptember 12.

Változatlan marad a 2010-es költségvetésben a határon túli magyarok támogatása – nyilatkozta az MTI-nek Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára. Az Országgyűlés elé került, a kormány által jóváhagyott jövő évi költségvetés-tervezetben, a határon túli magyarok támogatásában a kormány továbbra is kiemelten kezeli a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem finanszírozását – hangsúlyozta Gémesi. Összesen mintegy 1,4 milliárd forintra számíthat a Sapientia 2010-ben. Ugyancsak változatlan maradt a 2010-es költségvetés tervezetében a szórványmagyarság támogatására szánt összeg. Az összességében mintegy 400 millió forintból lehetőség nyílik olyan célok megvalósítására, mint például a bákói csángó kulturális központ létrehozása és a csángó gyerekek magyar nyelvű oktatásának folytatása. Más régiókban is támogatásra számíthatnak a szórványban élők számára fontos kollégiumok. /Nem változik a támogatás mértéke. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./ A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) egy fontos lehetőség arra, hogy a határon túli magyar szervezetek, a magyarországi parlamenti pártok és a magyar kormány közösen kifejezhessék szolidaritásukat: fontosak az elvi állásfoglalások, a konkrét megoldások, de a leglényegesebb a szolidaritás, a közös fellépés, a közös véleménynyilvánítás mindazzal kapcsolatban, ami ma a magyarsággal történik a Kárpát-medencében – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök Budapesten, a KMKF ülése előtt. Markó Béla az ülést megelőzően úgy nyilatkozott, Romániában nőtt a magyarellenesség, de még mindig nem lehet szlovákiai analógiáról beszélni. /Ülésezett a KMKF. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 12./

2009. október 1.

Először ülésezett a határon túl a Szülőföld Alap Önkormányzati együttműködési és Informatikai Kollégiuma Aradon, a Jelen Házban. Az ülésen részt vett Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára. Döntöttek a 2009 második félévi pályázati felhívásokról, a keretösszegekről. Gémesi Ferenc elmondta, amióta a Szülőföld Alap létrejött körülbelül háromezer pályázatot regisztráltak, s ebből 1400 Romániából érkezett. Az államtitkár megerősítette, hogy a 2010-es költségvetés-tervezetben nem csökkentették a határon túli magyarság támogatására szánt keretösszeget, az Alap jövőre is két milliárd forintból gazdálkodhat. Ismertette, melyek voltak a legnagyobb, pályázati úton elnyert összegek, kiemelve a dévai Téglás Gábor Iskolaközpont finanszírozását, könyv- és lapkiadási támogatásokat stb. Rajnai Gábor a Kollégium elnöke nyilvánosságra hozta, hogy október 1-től indulnak a második félévi pályázatok, a rendelkezésre álló összeg erre a félévre 122 millió forint, a pályázatokat október 31-ig kell leadni. /Irházi János: Aradon ülésezett a Szülőföld Alap. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 1./

2009. november 24.

Gazdag kép- és térképillusztrációval ellátott, szöveges háttéranyaggal bővített internetes országismereti játék indul a Kárpát-medencei magyar diákoknak december 1-jétől. A Vándor Magyar nevű játék célja, hogy bővítse a Kárpát-medencei magyar diákok művelődés- és kultúrtörténeti ismereteit – közölte Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára a játékot bemutató sajtótájékoztatón. A vandormagyar.hu címen elérhető játékban a gyerekeknek kultúrával, történelemmel, művészetekkel, élővilággal, földrajzzal kapcsolatos kérdésekre kell választ adniuk minél rövidebb idő alatt. A helyes válaszokkal – amelyek megtalálásához keresőprogramokat is használhatnak – petákokat, garasokat és dénárokat gyűjthetnek, amelyekből koronaelemek vásárolhatók. A játék végső célja egy saját korona elkészítése – ismertette a vetélkedő részleteit Borsódi Donát, a játék egyik kifejlesztője. /Vándor Magyar című online országismeret. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./

2010. január 18.

Húszéves az RMDSZ
Romániában a magyarok nélkül sem diktatúrát lerombolni, sem demokráciát felépíteni nem lehet
Húsz esztendő múltán el kell készítenünk a magunk mérlegét, végig kell gondolnunk, hogy mit tettünk jól, mit tettünk rosszul ezekben az években, de alapvetően azt kell legelőször is megkérdeznünk egymástól: van- e okunk az akkori döntést, hogy szövetséget hozzunk létre, ma megkérdőjelezni, vagy esetleg idejétmúltnak tekinteni. Sokan fáradtak el ezen a húszesztendős úton, sokan imádják ma már az aranyborjút, és némelyeknek talán van valós okuk is arra, hogy ne érezzék magukénak ezt a szervezetet. Mindezt végig kell alaposan gondolni, de egyvalami biztos: az egyik legnagyobb érték, amit a romániai magyar közösség létrehozott ebben a két évtizedben, az éppen a szövetség eszméje, hangsúlyozta Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ huszadik születésnapján.
A Himnusszal kezdődött, szavalattal, nótacsokorral és népi tánccal ért véget a gálaműsor, amellyel szombat délután a Kolozsvári Magyar Operában ünnepelte megalakulásának húszéves évfordulóját az RMDSZ. Az eseményen, amelyen a Gyarmathy János marosvásárhelyi képzőművész által készített emlékplakettek átadására is sor került, a szövetség vezető tisztségviselői és egykori alapítói mellett kb. 700 hazai és határon túli meghívott vett részt.
A remény volt a legfőbb vagyonunk
Temesvár, majd Bukarest, Kolozsvár, Marosvásárhely, Arad, Szeben és más városok decembere bebizonyította, hogy egyvalamit rendkívül gyorsan vissza tudtunk szerezni: a reményt. Vissza tudtuk szerezni, illetve meg sem halt igazán, ez maradt ezek szerint legfőbb vagyonunk. A kirobbanó remény, a mindent elsöprő szenvedély, a hatalmas hit, hogy mégis meg lehet itt maradni magyarnak, és mégis újjá lehet építeni ezt az országot, és ezen belül a magyar közösséget. Bukarestben és Erdély különböző városaiban napok alatt jött létre a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, napok alatt iratkoztak be több százezren ebbe a szervezetbe, amely azóta is él, dolgozik, képviseli a magyar közösség érdekeit. Tisztelettel gondolok azokra – jelentette ki Markó Béla –, akik ezt a kollektív tudást érvényesítették, és ezt az akaratot felmutatták.
Rámutatott: sok vitájuk volt azóta, ma is van éles véleménykülönbség közöttük, de Tőkés László temesvári szerepvállalása már akkor bebizonyította: ebben az országban a magyarok nélkül sem diktatúrát lerombolni, sem demokráciát felépíteni nem lehet. Fejet hajtott az RMDSZ első elnöke, Domokos Géza emléke előtt, hiszen, mint mondta, "ereje, egyensúlyérzéke, hitelessége nélkül talán másképpen alakult volna a küzdelmünk", és tisztelettel emlékezett Sütő Andrásra is.
Az RMDSZ a romániai politikai élet legstabilabb, legállandóbb politikai szervezete
A továbbiakban arra figyelmeztetett, hogy el kell készíteni húsz esztendő mérlegét, de az alapvető kérdés az, hogy van-e ok megkérdőjelezni az RMDSZ létrehozását. Egyvalamit biztosnak nevezett: azt, hogy az egyik legnagyobb érték, amit a romániai magyar közösség létrehozott ebben a két évtizedben, az éppen a szövetség eszméje. "Az a politikai erő, amelyet ma már nem lehet figyelmen kívül hagyni sem itt, Romániában, sem Magyarországon, sem a Kárpát- medencében vagy egész Európában. Ott vagyunk az önkormányzatokban, ott vagyunk a román parlamentben, a román kormányban, de megfelelő súllyal jelen vagyunk Magyarországon is, teljes jogú tagjai vagyunk az Európai Néppártnak és más nemzetközi szervezeteknek. Ma, amikor az indulás lázas, euforikus, illúziókkal telített napjaira emlékezünk, arra is rá kell jönnünk, hogy az RMDSZ a romániai politikai élet legstabilabb, legállandóbb politikai szervezete, mi sem nevet, sem programot nem változtattunk azóta, és ez egyedül csak rólunk mondható el".
Csak a szolidaritás hiánya bomlaszthat
Felhívta a figyelmet, hogy bár sokan próbálják bomlasztani a szervezetet, senkinek sem sikerülhet, "csak nekünk, ha nem vagyunk elég szolidárisak". Véleménye szerint sem Európa, sem a nagyvilág nem méltányolta mindeddig, hogy az erdélyi, a Kárpát-medencei magyarság húsz évvel ezelőtt úgy döntött, hogy politiaki eszközökkel akar a helyzetén változtatni, ám fontos döntés volt, és "ma a térség is, Európa is másképpen nézne ki, ha mi nem úgy politizáltunk volna, ahogy politizáltunk".
A rendezvényt Ioan Oltean, a Demokrata-Liberális Párt alelnöke, Cristian Diaconescu a Szociáldemokrata Párt alelnöke, Lendvai Ildikó, a Magyar Szocialista Párt elnöke, Gémesi Ferenc, a magyar miniszterelnöki hivatal államtitkára, Harrach Péter, a Fidesz-KDNP alelnöke, Csapodi Miklós, a Magyar Demokrata Fórum képviselője, Berényi József, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának alelnöke, valamint Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség volt elnöke üdvözölte.
Az ünnepi rendezvényen fellépett ifj. Márkos Albert hegedűművész (zongorán kísért Lászlóffi Réka), Hatházi András, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művésze, Demeter Panni népdalénekes és a Bogáncs táncegyüttes.
Mózes Edith. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

2010. január 18.

Fennállásának húszéves évfordulóját ünnepelte Kolozsváron az RMDSZ
Annyi szépet és jót ránk hordtak itt, hogy csak győzzük a terhet – köszönte meg a hazai és határon túli vendégek méltató szavait Markó Béla az RMDSZ alapításának huszadik évfordulóján rendezett gálaesten.
Alapítói, egykori és jelenlegi tisztségviselői, valamint a történelmi magyar egyházak, a romániai, illetve magyarországi parlamenti pártok, és a Kárpát-medencei magyar szervezetek képviselőinek jelenlétében ünnepelte szombaton Kolozsváron fennállásának huszadik évfordulóját az RMDSZ. Nem volt véletlenszerű a helyszínválasztás, ugyanis 1990 januárjában éppen a kolozsvári Állami Magyar Színház épületében tartotta alakuló ülését a szövetség.
„Diktatúrát döntöttünk, demokráciát építettünk”
„Sokan felteszik ma a kérdést, hogy szükség volt-e létrehozni egy érdekvédelmi szövetséget abban a formában, ahogyan az 1989– 1990-ben létrejött. Sokan szerették volna azt látni, hogy több romániai magyar politikai csoportosulás jön létre akkor, majd rövid időn belül felmorzsolódik az országos politizálás színpadán. De nem így történt.
Az RMDSZ húsz éve a legstabilabb politikai csoportosulásnak mutatkozott és mutatkozik máig is: mi sem nevet, sem politikai programot nem cseréltünk fennállásunk óta” – mondta ünnepi beszédében Markó Béla. Az RMDSZ elnöke hozzátette: amellett, hogy az 1990 óta eltelt időszakban sikerült önálló magyar nyelven működő intézményeket létrehozni, helységnévtáblákat felállítani és javítani az útviszonyokon, a legfontosabb, amit fel tudnak mutatni, az a szövetség eszméje.
Mint elmondta, az 1989-es események és az elmúlt húsz év bebizonyította, hogy a magyar anyanyelvű kisebbség nélkül nem lehet sem diktatúrát megdönteni, sem demokráciát építeni.
Határtalan dicséretek
A hazai, valamint a határon túli politikai pártok vezetői egyaránt méltatták az RMDSZ húszéves tevékenységét. „Az RMDSZ mint párt is, de annak vezetői és tagjai is bizonyították helytállásukat a romániai politikai életben. Most, hogy ismét szerepet vállaltak a kormányzásban, el tudom mondani, hogy a politikai hatalom jó kezekben van Romániában. A Demokrata–Liberális Párt és RMDSZ közötti koalíció sikeres mandátumot ígér Romániának” – tolmácsolta Emil Boc miniszterelnök gondolatait Ioan Oltean, a PD-L alelnöke.
A parlamenti ellenzéket egyedül a Szociáldemokrata Párt (PSD) alelnöke, Cristian Diaconescu képviselte, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) küldöttének széke üresen maradt. A húszéves RMDSZ-t felvételről üdvözölte Joseph Daul, az Európai Néppárt európai parlamenti frakcióvezetője, majd Bajnai Gordon magyar miniszterelnök üdvözletét Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára tolmácsolta.
Megállapította: az RMDSZ nélkül nem beszélhetnénk ma magyar nyelvű intézményekről, magyar oktatásról, a magyar–román együttélés új korszakáról, közös kormányülésekről. Kasza József a vajdasági, Berényi József pedig a felvidéki magyar közösségek jókívánságait hozta el Kolozsvárra.
Intő szó Máraitól
Az ünnepi gálaest fénypontját az évfordulós emlékplakettek átadása jelentette: az RMDSZ vezetősége méltatta mindazokat az alapító, egykori és jelenlegi tisztségviselőket, közéleti személyiségeket, akik részt vállaltak az érdekvédelmi szövetség munkájában. Gyarmathy János marosvásárhelyi képzőművész alkotását bár a kolozsvári színpadon csupán húsz kiemelt személy vehette át, a kitüntetést 267 személynek ítélték oda.
„Úgy gondolom, hogy az RMDSZ valóban helytállt az elmúlt 20 évben, de mostanában egyre több szó esik az érdekvédelmi szövetség kapcsán a hatalomról, mint arról az emberjogi képviseletről, amit alakulásakor célul tűzött ki. Azt kívánom a mai RMDSZ-nek, hogy a hatalom szeretete ne győzze le a szerető haza hatalmát” – parafrazálta Márai Sándort az emlékplakettet átvevők nevében Cs. Gyimesi Éva.
Mit hoz a jövő?
A beszédet mondók többésge és a házigazda egyaránt megemlékezett az RMDSZ alapító nagyjairól, így az elhunyt Sütő Andrásról és Domokos Gézáról is, ám a jelenlevők nemcsak a múltba tekintgettek, hanem célokat is tűztek ki maguk elé. „Mára a romániai magyar kisebbség több joga is megvalósult ám még hátravan jó pár cél megvalósítása, így az önálló erdélyi magyar egyetem és a különböző autonómiák elérése” – mondta Markó Béla.
Az évforduló alkalmából megjelent az érdekvédelmi szervezet két kiadványa is: a Húszéves az RMDSZ című könyv a szövetség két évtizedes történetét, összes dokumentumát, egykori és mai tisztségviselőinek névjegyzékét foglalja egybe, az Évek és képek című kiadvány pedig közel 700 fotóban mutatja be a szövetség húszéves történetét megalakulásától napjainkig.
Sipos M. Zoltán. Forrás: Szabadság (Kolozsvár)

2010. január 18.

Markó: számos joggal élhetünk, de sok még a teendő
Se diktatúrát lerombolni, se demokráciát építeni nélkülünk nem lehet
Az RMDSZ stabilitásának az volt a feltétele az elmúlt húsz évben, hogy önálló maradt, soha nem tette mástól függővé a jövőjét, nem kötötte másokhoz a szekerét, így a szövetség csak egyvalakihez van hozzáláncolva: saját közösségéhez – fejtette ki Markó Béla szövetségi elnök szombaton Kolozsváron, az RMDSZ megalakulásának huszadik évfordulója alkalmából tartott gálaműsoron. Az ünnepségen a szövetség vezető tisztségviselői és egykori alapítói mellett jelen voltak a magyar kormány képviselői, a romániai és magyarországi politikai pártok képviselői, a Kárpát-medencei magyar szervezetek, valamint a magyar történelmi egyházak és civil szervezetek vezetői. Hivatalos volt az eseményre Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vezetője, az RMDSZ volt tiszteletbeli elnöke is, aki azonban a novemberben püspökké választott Csűry István felavatásán vett részt Nagyváradon.
A Himnusz eléneklésével kezdődött szombaton az RMDSZ huszadik születésnapja alkalmával szervezett ünnepi gálaműsor a Kolozsvári Magyar Operában. Ezt követően Skovrán Tünde kolozsvári színművész Tompa László Vallomás című versét adta elő, majd Az elmúlt húsz év című rövidfilm után Markó Béla szövetségi elnök lépett színpadra, és köszöntötte a jelenlévőket. Az elmúlt két évtizedet értékelő ünnepi beszédében a szövetségi elnök kifejtette: a kommunista diktatúra utolsó éveiben felgyorsult a bomlás, eltűnt a magyar nyelv a közéletből, már a legeldugottabb székely településen sem lehetett magyar emléktáblát látni. Kolozsvár, Sepsiszentgyörgy, Marosvásárhely, Csíkszereda, Nagyvárad és a többi erdélyi város és falu nevét már a magyar újságokban sem lehetett leírni magyarul, egyetlen önálló magyar középiskola sem volt. Közösségként szinte semmink se maradt, és a legnagyobb veszteség az volt, hogy a remény is eltűnni látszott. A nyolcvanas években egyre több magyar telepedett ki külföldre, úgy tűnt, hogy Románia egyszínűvé válik, és a kommunista nemzetállam teljes diadalt arat – mondta az RMDSZ elnöke.
Leszögezte: utóbb azonban az események bebizonyították, hogy mégis meg lehet itt maradni magyarnak, újjá lehet építeni az országot, és ezen belül a magyar közösséget.
Napok alatt többezren iratkoztak az RMDSZ-be
Bukarestben és Erdély különböző városaiban 1989 decemberében napok alatt jött létre az RMDSZ, napok alatt több száz­ezren iratkoztak be a szervezetbe, amely azóta is él és képviseli a magyar közösséget. Markó Béla szerint a magyar közösség tudta, mit kell tenni: szövetséget kell létrehozni, el kell kerülni a pártosodást, egységesen kell fellépni, erőt, szolidaritást kell mutatni, és azonnal el kell kezdeni a politikai küzdelmet. Az RMDSZ elnöke utalt a közösségen belüli vitákra és véleménykülönbségekre is, ám hangsúlyozta: Tőkés László temesvári szerepvállalása már akkor bebizonyította, hogy ebben az országban a magyarok nélkül sem diktatúrát lerombolni, sem demokráciát felépíteni nem lehet. Markó Béla kiemelte azt is, hogy fejet kell hajtanunk az RMDSZ első elnökének, Domokos Gézának, és Sütő Andrásnak az emléke előtt is.
Kiemelte: az RMDSZ nélkül továbbra sem lehet jelentős változást végigvinni az országban. Temesvár bebizonyította, hogy a diktatúrát nem lehet a magyarok nélkül lebontani, az elmúlt húsz év parlamenti küzdelmei és kormányzati szerepvállalásai pedig arról tanúskodnak: a demokráciát nem lehet nélkülünk felépíteni.
Az egyik legnagyobb érték, amit a romániai magyar közösség létrehozott az utóbbi két évtizedben a szövetség eszméje – mondta Markó, hozzátéve: az RMDSZ a romániai politikai élet legstabilabb politikai szervezete. Ennek az volt a feltétele, hogy a szövetség önálló maradt, soha nem tette mástól függővé a jövőjét, nem kötötte másokhoz a szekerét – mondta. Mint fogalmazott, többször léptünk koalícióra, egyezségeinket betartottuk, és ezután is be fogjuk tartani, de mi csak egyvalakihez vagyunk hozzáláncolva: saját közösségünkhöz.
Kitüntették azokat, akik sokat tettek a szervezetért
Ma a magyar közösség számos olyan jogot tudhat magáénak, amelyektől 1989 decembere előtt megfosztottak, és amelyektől azután is, például Marosvásárhely 1990-es véres márciusa alkalmával próbáltak távol tartani – hívta fel a figyelmet az RMDSZ elnöke, emlékeztetve egyben arra is, hogy mennyi minden nincs még az állami magyar egyetemtől egészen a különféle autonómiákig, illetve hány jogunk van papíron, amit a gyakorlatban még csak részlegesen alkalmaznak.
Ne adjuk fel Kolozsvárt
Markó Béla beszédét követően a meghívottak ünnepi köszöntései, felszólalásai hangzottak el. Elsőként Kántor Lajos kolozsvári irodalomkritikus, a Korunk című folyóirat volt főszerkesztője szólalt fel, aki mint az RMDSZ egyik alapítója osztott meg néhány gondolatot a jelenlévőkkel. Beszédének vezérgondolata az volt, hogy ne adjuk fel Kolozsvárt, amely szerinte „fel nem adható város”. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az RMDSZ története szempontjából is jó választás volt Kolozsváron megszervezni 1990. január 7-én a szövetség első tanácskozását, most pedig a huszadik évforduló alkalmával tartott ünnepséget. Végezetül Kántor „jó választásokat” és „jó válaszokat” kívánt az elkövetkező húsz évre az RMDSZ-nek.
A határon túli magyar szervezetek nevében Kasza József kifejtette: fejet hajt az RMDSZ által az elmúlt két évtizedben elért eredmények előtt, amelyek szerinte az elkövetkezőkben sem fognak elmaradni. Az elmúlt években a politikából visszavonult újvidéki volt polgármester az anyaország és a határon túli magyarság viszonyáról szólva hangsúlyozta: általában az anyaországtól segítséget vár az országhatáron kívül élő magyarság, most azonban olyan időket élünk, hogy utóbbiaknak kell segítséget nyújtania az anyaországnak ahhoz, hogy talpra álljon, és ne vesszen el.
Emil Boc miniszterelnök üzenetét az RMDSZ-szel kormánykoalíciót alkotó Demokrata Liberális Párt (PD-L) alelnöke, Ioan Oltean olvasta fel. Levelében a kormányfő hangsúlyozta: az RMDSZ az elmúlt évek során az egyik legjobb partner volt, komoly, kiegyensúlyozott és pragmatikus politikát folytatott, és jelentős szerepet játszott a társadalom demokratizálásában. Boc üzenetében kifejezte reményét, hogy az RMDSZ-el való partnerség a hatékony kormányzás és az etnikumközi együttműködés modellje lesz. A Szociáldemokrata Párt (PSD) részéről Cristian Diaconescu alelnök vett részt az ünnepségen, aki pártja jókívánságait tolmácsolta, és azt hangsúlyozta: még sok a közös tennivaló.
Az RMDSZ megkerülhetetlen szereplő
Bajnai Gordon magyar miniszter­elnök üdvözletét Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára tolmácsolta a jelenlévőknek. Megállapította: az RMDSZ nélkül nehezen beszélhetnénk ma magyar nyelvű intézményekről, magyar oktatásról, a magyar-román együttélés új korszakáról, közös kormány­ülésekről. A politikus szerint az elért eredményekhez nagy elszántságra, bátorságra és kompromisszumkészségre volt szükség. Úgy vélte, hogy az RMDSZ megkerülhetetlen szereplője a magyar-román viszonynak, és példát mutatott a Kárpát-medence egész magyarsága számára.­Végezetül Gémesi Ferenc egy emlékplakettet adott át Markó Bélának, amelyet a magyar kormány ajándékozott az RMDSZ-nek a huszadik évforduló alkalmával. A Magyar Szocialista Párt (MSZP) üzenetét Lendvai Ildikó pártelnök tolmácsolta. A magyarországi politikus párhuzamot vonva a két párt között hangsúlyozta, hogy az MSZP és az RMDSZ egyaránt nehéz és válságos időkben vállalt kormányzati felelősséget, amikor ez a tevékenység nem népszerűséget hozott, hanem hatalmas felelősséget rótt rájuk. Mint fogalmazott, az RMDSZ útja továbbra is változatlan, és a felelősség útját kell követnie.
Kedélyes beszélgetésekre is jutott idő az RMDSZ-es politikusok között
Harrach Péter, a Fidesz-KNPP képviselője, az Országgyűlés alelnöke kifejezte reményét, hogy az RMDSZ-nek lesz ereje a jövőben is párbeszédet folytatni a többségi társadalommal, felvállalni a nemzeti egység ügyét az európai normák betartásával. Csak egy erős anyaország képes arra, hogy a nemzeti egységet megvalósítsa, és amelyre az összmagyarságnak szüksége van – mondta Harrach Péter. A kettős állampolgárság megszerzését könnyítő, kudarcba fulladt 2004. december 5-i népszavazás miatt a határon túli magyarságot megkövető politikus hozzátette: áldozatvállalások és kompromisszumok árán is meg kell teremteni a nemzeti egységet. Csapody Miklós, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) képviselője elmondta: az erdélyi magyar méltóság nyilatkozik meg jelen ünnepségen. Kifejtette ugyanakkor, hogy az RMDSZ olykor a románokkal viaskodva vagy együttműködve, hol ellenzékben, hol kormányon, mindig a pragmatikus nemzeti érdekképviselet szellemében cselekszik.
A Magyar Koalíció Pártját (MKP) Berényi József képviselte, aki a két határon túli magyar közösség helyzete között vont párhuzamot. A szlovákiai politikus elmondása szerint nagyon sok a hasonlóság a két közösség életében, és mint ilyen, az RMDSZ sok esetben példát mutat számukra.
Kétszáz személyt tüntettek ki
Az ünnepi köszöntések után emlékplakett-átadásra került sor: az RMDSZ vezetősége Gyarmathy János marosvásárhelyi képzőművész alkotásával és dísz­oklevéllel ajándékozott meg több mint kétszáz személyt, aki az elmúlt húsz évben valamilyen formában hozzájárult a szövetség megalapításához és működéséhez. Nevükben Cs. Gyimesi Éva egyetemi professzor mondott köszönetet: az értelmiség és a hatalom között párhuzamot vonva arra intett, hogy ne tévesszék soha össze a hatalom szeretetét a szeretett haza hatalmával.
Markó Béla szövetségi elnök az évforduló alkalmával bejelentette: bejegyezték a Kós Károly Akadémia Alapítványt, és a Szabadság napilapot kiadó Minerva Egyesülettel közösen egy erdélyi művelődési központot hoznak létre Kolozsváron.
Az RMDSZ ugyanakkor két kiadványt is megjelentetett: a Húszéves az RMDSZ című könyvet, amely a szövetség két évtizedes történetének kronológiáját, iratgyűjteményének egy válogatását, egykori és mai tisztségviselőinek névjegyzékét tartalmazza; a másik kötet pedig a közel hétszáz fényképet magába foglaló Évek és képek című fotóalbum.
A gálaműsoron fellépett ifj. Márkos Albert hegedűművész, aki id. Márkos Albert A táncban című művét adta elő. A jelenlévők Hatházi Andrást is hallhatták, a kolozsvári színművész Horváth István Tornyot raktam című versét mondta el. Végezetül a Harmadik zenekar kíséretében Demeter Panni népdalokat énekelt, majd a Bogáncs együttes néptáncokat adott elő.
PAPP ANNAMÁRIA. Forrás: Szabadság (Kolozsvár)

2010. január 18.

Markó: Az RMDSZ az elmúlt két évtizedben nem adta fel önállóságát
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) stabilitásának az volt a feltétele az elmúlt két évtizedben, hogy önálló maradt, soha nem tette mástól függővé a jövőjét, nem kötötte másokhoz a szekerét - fejtette ki szombaton Kolozsváron Markó Béla, szervezet megalakulásának huszadik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen. Az RMDSZ elnöke az elmúlt húsz esztendőt felölelő visszatekintésében leszögezte: Romániában a magyarok nélkül sem diktatúrát lerombolni, sem demokráciát felépíteni nem lehet.
Magyar és román pártok képviselői is köszöntötték az RMDSZ-t
Markó az állami magyar opera épületében az egykori alapítók, az erdélyi magyar civil szervezetek és történelmi magyar egyházak vezetői, a romániai és külföldi meghívottak előtt tartott beszédében felidézte: a diktatúra utolsó éveiben felgyorsult Romániában a bomlás, eltűnt a magyar nyelv a közéletből, már a legeldugottabb székely településen sem lehetett magyar emléktáblát látni. Kolozsvár, Sepsiszentgyörgy, Marosvásárhely, Csíkszereda, Nagyvárad és a többi erdélyi város nevét már a magyar újságokban sem lehetett leírni magyarul, nem volt egyetlen önálló magyar középiskola sem.
A nyolcvanas években egyre több magyar hagyta el Romániát, úgy látszott, hogy egyszínűvé válik az ország, és teljes diadalt arat a kommunista nemzetállam - mondta. Utóbb azonban bebizonyosodott, hogy Romániában mégis meg lehet maradni magyarnak. Bukarestben és Erdély különböző városaiban 1989 decemberében napok alatt jött létre az RMDSZ, napok alatt több százezren iratkoztak be a szervezetbe - emlékezett vissza Markó, aki szerint a magyar közösség akkor felismerte: szövetséget kell alkotni, el kell kerülni a pártosodást, azonnal és egységesen kell elkezdeni a politikai küzdelmet.
A szónok utalt a romániai magyarságon belüli vitákra, véleménykülönbségekre is. Tőkés László temesvári szerepvállalása azonban már akkor bebizonyította - fűzte hozzá -, hogy Romániában a magyarok nélkül sem diktatúrát lerombolni, sem demokráciát felépíteni nem lehet. Szólt az RMDSZ első elnökének, Domokos Gézának, és Sütő Andrásnak az érdemeiről is.
Markó szerint az RMDSZ nélkül továbbra sem lehet jelentős változást véghezvinni Romániában. Az elmúlt húsz esztendő mérlegét megvonva megállapította: az RMDSZ olyan politikai erővé nőtte ki magát, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni sem Romániában, sem Magyarországon, sem a Kárpát-medencében vagy Európában. "Ott vagyunk az önkormányzatokban, ott vagyunk a román parlamentben, de megfelelő súllyal jelen vagyunk Magyarországon is, teljes jogú tagjai vagyunk az európai néppártnak" - magyarázta az erdélyi politikai szervezet vezetője. "Az RMDSZ a román politikai élet legállandóbb és legstabilabb politikai szervezete, mi sem nevet sem programot nem változtattunk és ez mindössze rólunk mondható el" - folytatta. A szervezet stabilitásának az volt a feltétele az elmúlt két évtizedben, hogy önálló maradt, soha nem tette mástól függővé a jövőjét, nem kötötte másokhoz a szekerét - mondta, hangsúlyozva: "Léptünk koalícióra többször, egyezségeinket betartottuk, és ezután is be fogjuk tartani, de mi csak egyvalakihez vagyunk hozzáláncolva: saját közösségünkhöz".
Az elnök véleménye szerint ma a romániai magyar közösség sok olyan jogot tudhat magának, amelyektől 1989 decembere előtt megfosztották és amelyektől azután is, például Marosvásárhely 1990 véres márciusa után távol akartak tartani. Az alkotmány garantálja oktatási és nyelvhasználati jogainkat. Ismét vannak hivatalos magyar nyelvű településnevek. "Kötelező módon használni kell a magyar nyelvet írásban és szóban az önkormányzatokban, a különböző hivatalokban" - hívta fel a figyelmet. Megemlítette a számos önálló magyar középiskolát, a kiterjedt magyar nyelvű egyetemi oktatás és magyar nyelvű magánegyetemet. Hozzátette: mindezek mellett sok államosított ingatlant is sikerült visszaszerezni.
Markó azonban a hiányosságokra is kitért. "Mennyi minden nincsen még: az az önálló állami magyar egyetemtől a különféle autonómiákig" - figyelmeztetett. Mint elmondta sok joguk papíron létezik ugyan, azonban a gyakorlatban mindössze részlegesen alkalmazzák. "Messze vagyunk attól amit 1989 decemberében néhány év alatt reméltünk megvalósítani és íme, két évtized sem volt elegendő rá" - tette hozzá.
Emil Boc román miniszterelnök üzenetét az RMDSZ-szel kormánykoalíciót alkotó Demokrata Liberális Párt (PD-L) alelnöke, Ioan Olteanu olvasta fel. A kormányfő hangsúlyozta: az RMDSZ az elmúlt évek során az egyik legjobb partner volt, kiegyensúlyozott politikát folytatott, és jelentős szerepet játszott a romániai társadalom demokratizálásában.
Bajnai Gordon miniszterelnök üdvözletét Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára tolmácsolta a jelenlévőknek. Megállapította: az RMDSZ nélkül nehezen beszélhetnénk ma magyar nyelvű intézményekről, magyar oktatásról, a magyar román együttélés új korszakáról, közös kormányülésekről. Gémesi szerint az RMDSZ megkerülhetetlen szereplője a magyar-román viszonynak, példát mutatott a Kárpát-medence egész magyarsága számára.
Az RMDSZ kompromisszum-készségére Lendvai Ildikó, az MSZP elnöke is felhívta a figyelmet. Hangsúlyozta, hogy az MSZP és az RMDSZ egyaránt nehéz időkben vállalt kormányzati felelősséget, amikor ez a tevékenység nem népszerűséget hozott, hanem hatalmas felelősségét rótt rájuk.
Harrach Péter, az Országgyűlés alelnöke a Fidesz és a KDNP nevében kifejezte reményét, hogy az RMDSZ-nek lesz ereje a jövőben is párbeszédet folytatni a román többségi társadalommal, felvállalni a nemzeti egység ügyét az európai normák betartásával. Csak egy erős anyaország képes arra, hogy a határon túli nemzetrészeket támogassa, a nemzeti egységet megvalósítsa - hangsúlyozta Harrach Péter.
Csapody Miklós az MDF nevében elmondta: az RMDSZ olykor a románokkal viaskodva vagy együttműködve, hol ellenzékben, hol kormányon mindig a pragmatikus nemzeti érdekképviselet szellemében cselekszik. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

2010. január 18.

Gémesi Ferenc: kiemelt feladat a szórványban élő magyarok támogatása
Kiemelt feladat a szórványban élő magyarok támogatása - mondta Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára a nemzetpolitika tavalyi eredményeiről és idei terveiről tartott hétfői tájékoztatóján.
A határon túli magyar közösségek 2009-es támogatásáról beszámolva Gémesi Ferenc közölte, hogy olyan kisebb lélekszámú közösségek, mint a horvátországi és a szlovéniai magyarok számarányuknál nagyobb mértékben részesültek támogatásban.
Hozzátette: a szomszédos országok magyarlakta vidékein megújult és felépült több oktatási intézmény. Megemlítette, hogy több kárpátaljai egyházi intézmény működése veszélybe került volna a magyar állam támogatása nélkül, mivel tavaly ősz óta nem kapnak pénzt az ukrán költségvetésből. Ezeken kívül főleg a román-magyar határon volt sikeres a "Varratmentes Európa" program keretében a hiányzó közúti összeköttetések újjáépítése, európai uniós támogatásokkal.
A Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára a 2010-es tervekről elmondta, hogy az idei évben a nemzetpolitika legfontosabb feladata a stabilitás megőrzése. Nem változott 2009-hez képest a támogatások összege, a februárban ötéves Szülőföld Alap kétmilliárd forintos kerete. "Nem fogunk választási szempontú nemzetpolitikát folytatni, sokkal fontosabb a stabilitás, nem a közösségek bevonásával kell a belpolitikát alakítani" - tette hozzá.
A 2010-es év kiemelt feladatai között megemlítette az erdélyi Mezőségi Magyar Iskolaközpont létrehozását a Szamosújvárban (Gherla) már egy hasonló intézményt működtető Téka Alapítvány bevonásával. Korábbi példák alapján közös román-magyar finanszírozással valósul meg a központ.
A nemzeti jelentőségű intézmények és programok köre kibővül 2010-ben. Több erdélyi oktatási és kulturális intézmény, irodalmi folyóiratok kerülnek be a közösségszervezés és a nyelvi-, kulturális identitás szempontjából fontos intézmények közé.
Folytatódik a csángó oktatás program a Moldvai Csángó Magyarok Szövetsége (MCSMSZ) szervezésében. Gémesi Ferenc szerint "dinamikus növekedés tapasztalható a program hatására", folyamatosan nő a magyar nyelvet tanulók száma a Csángóföldön. A 21 helyszínen folyó oktatásból 8-ataz úgynevezett Gyermekek házában tartanak. Ezeknek az önszerveződéssel létrejött kulturális központoknak a támogatására külön programot indítanak az idén.
Ugyancsak kiemelt támogatást élvez majd Kárpátalján a Técsői (Tjacsiv) Református Líceum felújítása, amely "szórvány szempontból a 2010-es év egyik legnagyobb beruházása" - mondta Gémesi Ferenc, hozzátéve, hogy felépülhet a Nagyberegi (Veliki Berehi) Református Líceum is. Az új intézmény az angol testvéregyház és magyar kormány támogatásával valósulhat meg. A szakállamtitkár emlékeztetett arra, hogy Kárpátalján az egyházak oktatási szerepe jelentősebb, mint más régiókban.
Erdélyben az idén folytatódik a nagyenyedi (Aiud) vártemplom viharkárok miatt tavaly megkezdett felújítása. Tovább bővítik a vicei (Vita) árvaházat, amelyhez uniós forrásokat is sikerült találni.
Emlékeztetett arra, hogy az európai uniós pályázatok új lehetőségeket nyitottak meg az utóbbi években. Fennmarad az idei évben is Szerbia és Ukrajna kiemelt támogatás - fűzte hozzá.
A világ magyarságának tavaly meghirdetett Vándor magyar című internetes játékról elmondta, hogy több ezer jelentkező regisztrálta magát a honlapon (https://vandormagyar.hu), amely az igényeket is figyelembe véve február 1-től megújul. Forrás: MTI

2010. január 19.

A nemzetpolitika három éve
„Bár 2010 választási év Magyarországon, nem fogunk választási szempontú nemzetpolitikát folytatni. Nem a magyar közösségek bevonásával kell Magyarországon belpolitikát folytatni” – fogalmazott Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára tegnap Budapesten, a nemzetpolitika három év alatt elért eredményeiről és ez évi terveiről tartott tájékoztatóján.
A szakállamtitkár kiemelte, továbbra is fontosnak tartják az elindított ügyeket, programokat, így ezeket folytatják, hiszen – mint mondta – a magyar kormány elkötelezett a megújított nemzetpolitika, a külhoni magyarsággal egyetértésben kialakított programok folytatásában. A költségvetési támogatás összege 2010-re is változatlan maradt, az idén februárban öt éves Szülőföld Alap pedig az előző évekhez hasonlóan idén is két milliárd forintos kerettel rendelkezik.
„A támogatott ügyek közül a nemzeti jelentőségű intézmények és programok köre kiemelkedik” – vélekedett Gémesi Ferenc, majd hozzátette, hogy a 2009. decemberi Magyar-Magyar Kormányzati Konzultáción a határon túli magyar szervezetek vezetőivel már megállapodtak a program 2010-2014 közötti folytatásáról.
A 2007-ben nemzeti jelentőségűvé nyilvánított romániai magyar intézmények körének és támogatási nagyságrendjének megtartása mellett új intézmények és programok is bekerülnek idén a keretbe: mint például a Mezőségi Magyar Iskolaközpont építése Szamosújváron, amely a magyar és a román kormány közös finanszírozásában valósulna meg.
„A Nemzeti Intézmények új körének meghatározásakor mindenekelőtt az adott intézmény anyanyelv és nemzeti identitás megőrző erejét vettük figyelembe. Az új intézmények is az oktatás és a kultúra területéről kerültek ki: a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem és a Színművészeti Egyetem háttérintézményei, a Studium-Prospero Alapítvány – 5 millió forint, illetve a kolozsvári Protestáns Teológia – 3 millió forint működési támogatásban részesül nemzeti intézményként” – fogalmazott Gémesi.
Emellett Erdélyben a Korunk, a Helikon és a Látó folyóiratok is két-két millió forintos támogatást nyertek, illetve az Aradi Kamaraszínház is nemzeti jelentőségű intézmény lett.
Kánya Gyöngyvér, Budapest. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)



lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-150 | 151-169




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998