udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 144 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 121-144
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Gémesi Ferenc

2006. augusztus 25.

Felmentette a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökét Gyurcsány Ferenc kormányfő. Komlós Attilának, aki idén év eleji kinevezése előtt a kormányfő külpolitikai tanácsadó testületének is tagja volt, Szilvásy György miniszter javaslatára augusztus 15-ével kellett megválnia posztjától. A HTMH a Külügyminisztérium felügyelete alól a választások után került a kancellária irányítása alá, ahol Gémesi Ferenc szakállamtitkár felügyeli. Azzal indokolták Komlós felmentését, hogy 2007. január 1-től a HTMH országos hatáskörű szervként megszűnik, teljesen integrálódik a Miniszterelnöki Hivatalba, ahol főosztályként működik tovább. A munkatársak egy részét elbocsátják, mások az új főosztályra kerülnek. A Népszabadság arra nem kapott választ, hogy Komlós felmentése egyben a távozását is jelenti-e avagy alacsonyabb beosztásban, főosztályvezetőként ő irányítja az új egységet is. /Csík Rita: Felmentették a HTMH elnökét. = Népszabadság, aug. 25./

2006. szeptember 9.

Szeptember 8-án Budapesten, a parlamentben tanácskozott a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF). A találkozót Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg. Szilvásy György magyar kancelláriaminiszter adott tájékoztatást a magyar kormány határon túli magyarsággal kapcsolatos célkitűzéseiről. A KMKF ülésén a Magyarországgal szomszédos országok parlamentjébe magyar szervezet képviselőjeként megválasztott politikusok, illetve a magyar országgyűlés elnöke által meghívott képviselők vesznek részt. – Fontos, hogy elinduljon az érdemi közeledés a nemzetpolitikában a magyarországi pártok és a határon túli nemzetrészek képviselői között, meg kell találni a közös minimumot – mondta nyitó beszédében Szili Katalin. A találkozón megjelent Markó Béla, a román kormány miniszterelnök-helyettese, az RMDSZ elnöke, Frunda György szenátor, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke, Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke, Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának alelnöke, valamint Duray Miklós, a szlovák parlamentben a Magyar Koalíció Pártjának képviselője. Szlovákiának kell megtennie azokat a lépéseket, amelyek garantálják, hogy a magyarellenes incidensek ne ismétlődjenek – hangsúlyozta beszédében Göncz Kinga külügyminiszter. Markó Bélával egyetértve, Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke és Surján László EP-képviselő is arra hívta fel a figyelmet, hogy a szlovákiai helyzet nem elszigetelt eset, a többi környező országban ugyancsak kialakulhat hasonló helyzet. A fórum egyik napirendi pontját képezte a határon túli tagok által készített jelentés a magyarság helyzetéről. A dokumentumban a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Vajdasági Magyar Szövetség, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, valamint az Ukrajnai Magyar Demokratikus Szövetség-Ukrajnai Magyar Demokrata Párt jelentése szerepel. Az RMDSZ 2006. évi jelentésében a romániai magyarság helyzetéről az olvasható: 1996 végén járatlan úton indult el az erdélyi magyarság, amikor érdekképviselete a román kormány tagja lett. Az RMDSZ véleménye szerint a létező alkotmányos keretek között a romániai magyarság helyzetének jogi-politikai rendezése csak egy hosszabb távú folyamat eredménye lehet, és ebben a folyamatban ésszerűen kihasználható a kormányzati szerepvállalás lehetősége. Mint írják, 2005-ben az RMDSZ a nemzeti kisebbségek jogai tekintetében újabb fejezetet nyitott: kezdeményezésére Románia kormánya olyan kisebbségi törvénytervezet nyújtott be a parlamentnek, amely egyben a kulturális autonómia létrejöttét is magába foglalja. A KMKF résztvevői egyetértettek abban, hogy ez a fórum nem helyettesítheti a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT). Az ülést követően a fórumot összehívó Szili Katalin házelnök, valamint a határon túli magyar szervezetek és a magyar parlamenti pártok képviselői közös sajtótájékoztatót tartottak. Ezen a legfontosabb kérdésként a magyar–magyar párbeszéd, illetve a MÁÉRT jövője és a határon túli magyarok támogatási rendszere vetődött fel annak nyomán, hogy Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára a KMKF délelőtti ülésén közölte: átalakul a határon túli magyarság támogatási rendszere, mivel a kormány a Szülőföld Alapba szeretné összpontosítani a támogatást, amelyre korábban több közalapítványt hoztak létre. Az államtitkár kitért arra is, hogy az eddigi magyar–magyar kapcsolattartást sokszínű, differenciált és hatékony fórumrendszer váltja fel, amelynek egyik eleme a mostani KMKF-fórum, ugyanakkor a fórumrendszer elemei között nem említette a MÁÉRT eddigi intézményét, amelynek tagjai között a magyarországi parlamenti pártok is jelen voltak. Bugár Béla kifejtette: nem tudnak mit kezdeni azzal a helyzettel, hogy a magyar kormány nem akarja működtetni a MÁÉRT-ot. Hozzátette: együtt akarnak működni, ehhez azonban meg kell állapodni a magyar–magyar együttműködés kereteiről. Leszögezte: úgy látja, hogy az Illyés Közalapítvány jól működött, ezért nem tartja indokoltnak a Szülőföld Alapba történő integrálását. Hasonló álláspontot fogalmazott meg Markó Béla, aki a sajtótájékoztatón megjegyezte: nem szeretné ha az intézményes magyar–magyar kapcsolatokból eltűnne Illyés Gyula és Márton Áron neve. Utóbbival utalt a Márton Áron Szakkollégiumra, amelyet január 1-jéig beolvasztanak a Balassi Bálint Magyar Kulturális Intézetbe. A parlamenti tanácskozás után Sólyom László köztársasági elnök fogadta és köszöntötte a fórum tagjait. /Magyar–magyar fórum Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./ Szili Katalin rámutatott, hogy a KMKF az elmúlt két évben számos nemzetpolitikai stratégiai kérdésben jutott egyetértésre. A nemzetpolitika intézményrendszerének átalakítását kifogásolta Duray Miklós, aki szerint a magyar kormány által elképzelt magyar-magyar kapcsolattartási rendszer nem biztosítana intézményes kereteket. Duray Miklós rámutatott, kiderült számára, hogy megszűnnének a közalapítványok, köztük például az Illyés Közalapítvány. „Gyakorlatilag minden megváltozik, így nem lesz Magyar Állandó Értekezlet sem” – hívta fel a figyelmet Duray, leszögezve, hogy „a KMFK nem helyettesítheti a Máért-ot”. Markó Béla úgy fogalmazott: a környező országokon, beleértve az RMDSZ romániai koalíciós partnereit is, egyfajta „integrációs önhittség, önelégültség” lett úrrá, úgy tekintik, hogy az Európai Unióval szembeni a kötelezettségeiket teljesítették. Ez az önhittség rendkívül veszélyes, ez az elkövetkezőkben a térségben súlyos problémává válhat – tette hozzá. Németh Zsolt szintén arra hívta fel a figyelmet: a Kárpát-medencei magyarságnak szembesülnie kell azzal, hogy véget ért az az együttműködési időszak, amikor az európai integráció reményében a határon túli magyarokat bevonták a „kirakatpolitikába”. Ebben az új helyzetben egységesen kell fellépni – tette hozzá a külügyi bizottság elnöke. /Lezajlott a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 9./

2006. szeptember 11.

„Számunkra nagyon fontos, hogy nemzetpolitikai egyetértés alakuljon ki” – hangsúlyozta Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán, melyet negyedik alkalommal hívott össze az Országházba. Szerinte nemzetpolitikai szempontból „elég kritikus időszakot élünk meg, és éppen ezért a magyarság számára biztonságérzetet csak és kizárólag az adhat, hogyha van egyetértés és konszenzus”. Elárulta: a magyar kormány még ez évben tervezi egy magyar-magyar kormányzati konzultációs fórum összehívását. Az RMDSZ elnöke, Markó Béla szerint a KMKF nem helyettesítheti ugyan a MÁÉRT-et, de „bizonyos funkcióit átveheti, ugyanis már az idei elképzelésekből látszik, hogy egy konkrétabb, esetleg közös megoldásokat is fölmutató fórummá válik”. Bugár Béla, a szlovákiai MKP elnöke közölte, hogy tudomása szerint a magyar kormány nem kívánja működtetni a MÁÉRT-tet, ehelyett egy „több fórumú” konzultációs rendszert javasolnak. Bugár hangsúlyozta: nem mindegy, hogy a határon túli magyarok és a magyar kormány képviselőinek egyeztetésein „döntések születnének vagy csak ajánlások”. Németh Zsolt fideszes képviselő, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke sajnálatosnak tartja, hogy a szakállamtitkár által ismertetett – A megújuló nemzetpolitika elvei és intézményrendszere című – dokumentum „nem számol a MÁÉRT-tel, minthogyha a kormány nem kívánna érdemi és egyenrangú párbeszédet folytatni a politikai pártokkal”. A Gémesi Ferenc szakállamtitkár által ismertetett reformtervezet alapján, a határon túliaknak szánt támogatásokat az eddigi közalapítványok megszüntetésével a Szülőföld Alapba összpontosítaná a kormány, és erre alapozva vetítik előre egy szélesebb egyeztető fórum létrejöttét. A kormány a kétoldalú magyar-magyar konzultációkra kívánja helyezni a hangsúlyt. Viszont ebben a „kétoldalú” körben csak az RMDSZ, a felvidéki Magyar Koalíció Pártja és a Vajdasági Magyarok Szövetsége szerepel. Markó Béla kifejtette: „nem örül, hogy Illyés Gyula vagy Márton Áron neve eltűnik a magyar-magyar kapcsolatokból.” Az RMDSZ-elnök ezzel arra utalt, hogy a magyar kormány szándékai szerint több intézményt, alapítványt egyesítenek, összevonnak. Bugár Béla az Illyés Közalapítvány kérdésével kapcsolatban rámutatott, hogy mostanra kialakult egy olyan alkuratóriumi rendszer, amely nagyon keményen tudott működni. Bugár ajánlotta: gondolják még egyszer át a közalapítvány sorsát, „mert ami jól működött, azt továbbra is működtetni kellene.” A KMKF plenáris ülései közötti időszakban végzendő tevékenység érdekében négy albizottság létrehozását tervezik: gazdasági, oktatási és kulturális, alkotmányi és emberi jogi, valamint külügyi és Európa-ügyi albizottságot. Az albizottságok úgy fognak kialakulni, hogy a határon túli szervezetek, illetve az érintett magyar parlamenti állandó bizottságok egyaránt delegálnak képviselőket, és ezek az albizottságok közvetítik majd a parlamenti állandó bizottságok irányába azokat a jogszabály-alkotási problémákat, amelyeket megtárgyalnak. Németh Zsolt fideszes politikus, a külügyi bizottság elnöke elmondta, hogy a külügyi és a határon túli magyarok bizottsága, valamint a KMKF állandó bizottsága, amelynek a neve jelenleg operatív bizottság, együttes üléseket tartana rendszeresen. „Ez lehetne a KMKF gyakorlati működtetésének a csúcstalálkozók közötti időben az a szintje – mondta Németh Zsolt -, amely összefogná azt a munkát, ami egyébként az albizottságok szintjén zajlik.” /Guther M. Ilona: Visszafogott reakció a határon túli vezetők részéről a reformcsomagra. MÁÉRT helyett kormányzati konzultáció. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./ A KMKF-en a legnagyobb vitát az váltotta ki, hogy Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára közölte: átalakul a támogatási rendszer, mivel a kormány a Szülőföld Alapba szeretné összpontosítani a támogatást, amelyre korábban több közalapítványt hoztak létre. Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke elmondta, hogy az idei évre összehívandó kormányzati konzultáció tagjai között nem lehetnek ott a parlamenti pártok képviselői. „Ez visszaállamosítást jelent, és a Máért hibernálását” – hangoztatta a politikus, aki szerint a parlamenti pártok nélkül nem alakítható ki nemzeti konszenzus a határon túliakat érintő kérdésekben. A házigazda Szili Katalin házelnök szerint a mostani ülésen úgy határoztak, hogy a KMKF előkészítőbizottsága operatív bizottsággá alakul át, amely az évente egyszer megrendezett plenáris ülések között is folytatná a munkát, illetve négy albizottság: gazdasági, oktatási-kulturális, jogi-alkotmányos és integrációs-uniós is alakul. Ezt a döntést a magyarországi ellenzék is üdvözölte. Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke azonban közölte: nem tudnak mit kezdeni azzal a helyzettel, hogy a magyar kormány nem akarja működtetni a Máértet. Hozzátette: együtt akarnak működni, ehhez azonban meg kell állapodni a magyar–magyar együttműködés kereteiről. Példaként említette, hogy tisztázni kell: ha egy konzultáción döntés születik, akkor az valóban döntésnek minősül, vagy csak javaslatnak. Bugár úgy látja, hogy az Illyés Közalapítvány jól működött, ezért nem tartja indokoltnak a Szülőföld Alapba történő integrálását. Hasonló álláspontot fogalmazott meg Markó Béla RMDSZ-elnök is. A KMKF résztvevői előtt Sólyom László is beszédet mondott. Az államfő örömmel tapasztalta, hogy az újabb kormányzati és más politikai elképzelések több tekintetben összhangban vannak azokkal a szempontokkal, amelyeket március 15-én jelentett be a nemzetpolitika újragondolására. „A kormány a parlamenti pártok bevonása nélkül tárgyal a határon túli magyarok szervezeteivel” – jegyezte meg ugyanakkor Sólyom, sajnálatosnak nevezve, hogy a civil szféra „még az anyagi támogatások odaítéléséből is kimaradni látszik”. A köztársasági elnök szerint a szomszédos országok parlamentjébe magyar szervezet képviselőjeként megválasztott politikusokból, illetve az Országgyűlés elnöke által meghívottakból álló Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának rendszere „széttöredezik”, mivel stratégiai egyeztetést csupán parlamenti képviselők folytatnak. /Csak a kormány nem akar Máértet. = Krónika (Kolozsvár), szept. 11./

2006. október 31.

Gémesi Ferenccel, a magyar kormány Miniszterelnöki Hivatalának államtitkárával tárgyalt október 30-án Bukarestben Markó Béla miniszterelnök-helyettes. A megbeszélésen egyrészt a román-magyar együttes kormányülés előkészítéséről, másrészt a magyar-magyar kapcsolatokról tanácskozott a két kormány képviselője. Markó és Gémesi konkrét részleteket is tisztázott a kormányülés előkészítése kapcsán, mindkét fél elégedett az idei ütemtervvel. Markó Béla jelezte, fel kell gyorsítani a kedvezménytörvény által biztosított támogatások kifizetési folyamatát. /A közös kormányülésről tárgyalt Markó Béla és Gémesi Ferenc. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./

2006. november 3.

Olyan ügyekben, amelyek eddig a Határon Túli Magyarok Hivatalához (HTMH) tartoztak, december végéig a megszokott helyre, a budapesti Bérc utcai székházba lehet bekopogtatni vagy telefonálni – közölték a Miniszterelnöki Hivataltól származó források. Gémesi Ferenc nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár nem kívánt nyilatkozni arról, hogy január 1-jétől milyen szervezeti egység veszi át, mekkora apparátussal és kinek a vezetésével a Miniszterelnöki Hivatalban a megszűnő HTMH feladatait, és ezekből konkrétan melyeket. Annyit közöltek, hogy Gémesi Ferenc szakállamtitkár november közepén tervez egy tájékoztatót ebben a témában. A még működő HTMH-ban Komlós Attila augusztusi távozása óta az elnöki teendőkkel Petróczi Sándort bízták meg, aki korábban az elnökhelyettesi tisztséget töltötte be. A Miniszterelnöki Hivatalban január 1-jével felálló, a határon túli magyarokkal foglalkozó szervezeti egységnek – Gémesi korábbi nyilatkozatai szerint – három fő feladatköre lenne: külön részleg foglalkozna a koordinációval, a stratégiával és a terepmunkával, valamint a támogatáspolitikával. Szilvásy György kancelláriaminiszter szerint az átszervezés „nem le, hanem felértékelése az ügynek”. A magyar államháztartási törvény módosításával 2007. december 31-ig valamennyi közalapítvány is megszűnik. Ebbe a kategóriába tartoznak a határon túli magyarokat támogató közalapítványok, mint például az Illyés, az Apáczai, a Segítő Jobb, az Új Kézfogás. Kormányzati forrásokból semmi konkrétum nem szivárog ki ez utóbbiak sorsát illetően. Meg nem erősített hírek szerint a Szülőföld Alapba integrálnák a most még működő, határon túli magyarokat támogató közalapítványokat. A határon túli magyarok ügyével kapcsolatos feladatok a külügyi bizottság hatáskörébe kerültek. /Guther M. Ilona: December végéig még dolgoznak a budapesti Bérc utcai székházban. Ködös még a HTMH utódlásának sorsa. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

2006. november 14.

Decemberben összehívják a Magyar-magyar Kormányzati Konzultációt „A legfontosabb kérdés a nemzetpolitika megújításában az volt, hogy a hagyományos támogatáspolitikán lépjünk egyszer túl, megtartva persze az értékeket, és próbáljuk helyzetbe hozni a szomszédos országok magyar közösségeit. Próbáljuk meg a meglévő hátrányokat, az ott is nagyon komolyan kitapintható társadalmi, gazdasági, regionális egyenlőtlenségeket felszámolni” – jelentett ki Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára. Kifejtette, hogy Románia uniós tagságával január elsejétől a Kárpát-medencei magyarság 95 százaléka EU-tagállam állampolgáraként fog élni, és onnantól kezdve „más valóságba érkezünk”. A nemzetpolitika megújításával a magyar kormány célja elsősorban a támogatás-politika fejlesztésközpontúvá tétele, mert ez – Gémesi szerint – sokkalta átfogóbb probléma ma a magyar közösségek számára, mintsem szimbolikus kérdéseken vitatkozni. A Szülőföld Alapról szóló törvényt is módosítják, ezt november 10-én nyújtott be a kormány az Országgyűlésnek, várhatóan december 18-20 körül el is fogadja a parlament. „Világosabb rendszert szeretnénk nagyon egyértelmű formában. Ki miért felel, mit tesz, milyen pénzből teszi, és ki dönt ezekről.” – hangsúlyozta Gémesi Ferenc. Mint mondta, megszűnnek a közalapítványok, ezek feladatainak egy része – az identitás megőrzését szolgálók – a Szülőföld Alapban fognak megjelenni, más részük a szaktárcáknál. A 2007-es költségvetés határon túli magyarokat érintő tételeivel kapcsolatban Gémesi kijelentette, a szerkezeti átalakítások nem jelentenek forráskivonást a rendszerből, összességében nem csökken a támogatásokra szánt források nagysága. Az átalakításokkal háromszintű – politikai döntéshozó, szakmai és végrehajtó – rendszert hoznak létre. „Szigorúan elbástyázva egymástól a szinteket – hangsúlyozta Gémesi -, és világossá téve azt, hogy a Szülőföld Alap az identitás-megőrzés támogatására szolgál. Minden más, ami ebben az alapban korábban más logika alapján összehordódott, az most kikerül, és egyfajta profiltisztítás hajtódik végre.” A Szülőföld Alap jövő év elején megalakuló új szakkollégiumaiba a határon túli magyarok szervezeteit kérték fel szakértők jelölésére. Ezekben nem vehetnek részt politikusok. A Magyar Állandó Értekezlet helyett létrejövő Magyar-magyar Kormányzati Konzultáció első ülését még idén decemberben összehívják. /”Fejlesztésközpontúbb” támogatások. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./ Gémesi Ferenc államtitkár kifejtette, ami a hazai forrásokból származó kisebbségi támogatásokat illeti, az eddigi 44 csatornás pénzelosztási rendszer helyébe a Szülőföld Alap lép – a határon túli magyarokkal foglalkozó eddigi közalapítványok is ide integrálódnak a jövő évtől. Uniós forrásokból 2007-2013 között mintegy 1100-1200 milliárd forint lesz lehívható a határok közelében vagy az azokon átnyúló fejlesztési programok finanszírozására. Törzsök Erika kormány-főtanácsadó arra hívta fel a figyelmet, hogy az egységesülő Európában már nem a régiók etnicizálása, hanem az etnikumok regionalizálása a feladat. /Uniós pénzek a Szülőföld Alapon át. = Népszabadság, nov. 14./

2006. november 15.

A fejlesztéspolitikák összehangolása lesz a kiemelt téma a november 16-i budapesti magyar-román kormányülésen, a közös fejlesztésekre a két oldalon összesen 190 milliárd forint értékű összeg állhat rendelkezésre a következő időszakban, mondta Gémesi Ferenc, a kancellária szakállamtitkára, a parlament külügyi bizottságának ülésén. A magyar kormány arra törekszik, hogy a romániai magyarság Románia EU-csatlakozásának nyertese legyen – hangsúlyozta Gémesi Ferenc. Hozzátette: a magyar-román együttes kormányülésen az autonómia ügyéről vagy az egyházi javak visszaszolgáltatásának kérdéséről is szó lesz. Gémesi Ferenc értékelése szerint a tavalyi bukaresti együttes kormányülés óta szinte valamennyi kérdésben sikerült előrelépni. A november 16-i kormányülésen napirenden lesz a területfejlesztési, határ menti kapcsolatok erősítése, az agrárszférában való együttműködés, határon átnyúló programok keretében az egészségügyi kooperáció, határátkelőhelyek felújítása, a közös útépítési projektek áttekintése, a kőolaj-készletezési együttműködés, környezetvédelmi témák (a verespataki aranybánya mellett uniós források igénybe vétele a Duna és a Tisza mentén), műemlékek felújítása. Utóbbi témában a magyar és a román kormány megállapodhat a kolozsvári Mátyás-szobor közös restaurálásáról. Ami a kisebbségi ügyeket illeti, Gémesi Ferenc azt mondta, olyan „jelentés és problémafelvetés” hangzik el, hogy miként látják a romániai magyarság és a magyarországi románság helyzetét. Németh Zsolt (Fidesz), a bizottság elnöke közölte: magyar-román együttes kormányülésnek csak akkor van értelme, ha nemcsak a román fél számára hoz gyakorlati eredményeket. Megkérdezte, szükség van-e ilyen ülésekre, ha a román diplomácia el tudja hitetni a világgal, hogy a magyar-román kapcsolatok problémamentesek, és ismét „feltörli Magyarországgal a padlót”. A fideszes politikus szerint a magyar kormánynak fel kellene vetnie Székelyföld területi autonómiáját, a kisebbségi törvény elfogadásának kérdését, az egyházi javak visszaszolgáltatását és a kárpótlást, az önálló erdélyi magyar egyetem ügyét, valamint a munkaerő-áramlást is. Kozma József (MSZP), a külügyi bizottság alelnöke szerint a kormányülés azért is szükséges, mert magyar-román viszonylatban meg kell próbálni bizalmat építeni, és nem állandóan a történelmi sérelmeket felhánytorgatni. /Román – magyar kormányülés: miről is kell beszélni? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./

2006. november 15.

Budapesten az Országgyűlésben november 16-án kezdődik a jövő évi költségvetés általános vitája. A határon túli magyarok vonatkozásában a legnagyobb tétel a Miniszterelnökség fejezetben található, a „Kedvezménytörvény alapján járó oktatás-nevelési támogatás és csángó magyarok támogatása” címszó alatt 3,475 milliárd forint szerepel, ez szinte teljesen azonos az idei költségvetési jogszabályba foglalt tétellel. Gémesi Ferenc megjegyezte, hogy más forrásokból is átcsoportosítanak pénzt a kiépülőben lévő új támogatási rendszerbe. Jelentősen, majdnem 57 százalékkal csökkennek a jövő évi költségvetésben az oktatási és kulturális támogatások: 2,305 milliárd forintról 1,003 milliárd forintra. A Határon Túli Magyarok Hivatalának megszűnésével az idei költségvetésben tételesen szereplő 567 millió forint sem lelhető már fel jövőre, mint ahogy a határon túli magyar ifjúsági szervezetek támogatására szánt 100 millió, a Magyarország határain kívül élő magyar tudósoknak juttatott 28,5 millió sem. Megmarad azonban az MTI-nek a határon túli magyar sajtó hírellátására folyósított 50 milliós támogatás. Átalakul a támogatási rendszer az oktatási és kulturális tárca költségvetés-tervezetében is, ahol tételesen csak a határon túli oktatásra szánt 700 millió forint szerepel, ellenben az oktatási, illetve a kulturális alapítványoknak és közalapítványoknak szánt 1, illetve 2,8 milliárd forintból nincs elkülönítve a határon túliaknak szánt összeg. A 2006. évi költségvetésben csak a határon túliakat segítő oktatási alapítványok 504 millió forintot kaptak, s ezen kívül a határon túli ösztöndíjakra és oktatói képzésre további 341 millió forintot, a külföldi magyar közoktatás fejlesztésére 187 milliót, a határon túli magyar felsőoktatásra 42 milliót, míg a magyar értelmiségi és anyanyelvi programokra 62 milliót különítettek el. Gémesi szerint összességében nem csökken jövőre a határon túli magyarok támogatására szánt források nagysága, csak más szerkezeti rendszerben jelenik meg. /Guther M. Ilona, Králik Lóránt: Költségvetési bújócska határon túli támogatásokkal. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./

2006. november 16.

Másodszor tart együttes ülést a magyar és a román kormány. Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára a budapesti ülést megelőzően az Országgyűlés külügyi bizottságának tagjait arról tájékoztatta, hogy a tavalyi bukaresti együttes kormányülés óta „szinte valamennyi kérdésben sikerült előrelépni, és folyamatos az együttműködés a szaktárcák között”. Közben a közösen tervezett Gozsdu Alapítvány román belpolitikai okok miatt lekerült a napirendről, gyakorlati előrelépés nem történt az erdélyi Sapientia Egyetem román állami támogatásának ügyében, nincs megnyugtató válasz a Verespatakon tervezett aranybánya miatti magyarországi aggodalmakra. A magyar parlamenti ellenzék sürgette, hogy magyar részről első helyen a székelyföldi magyar autonómia kérdését vessék fel. Hozzák szóba a régóta tervezett romániai kisebbségi törvény sorsát, a romániai magyarok kárpótlási igényeit. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke egyenesen azt kérdezte: szükség van-e ilyen ülésekre, ha a román diplomácia el tudja hitetni a világgal, hogy a magyar–román kapcsolatok problémamentesek, és ismét „feltörli Magyarországgal a padlót”. /Magyar–román kormányülést tartanak ma Budapesten. Németh Zsolt: szükség van-e ilyen ülésekre? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./

2006. november 16.

Megkezdődik a vita arról, növekszik-e avagy csökken a határon túli magyar közösségek következő évi támogatása. Még nem akadt olyan kormányzat, amelyik nyíltan arról beszélt volna, hogy most kevesebb jut. Most például – amikor majd minden tételből lefaragnak -, azt mondja Gémesi Ferenc szakállamtitkár, hogy a szerkezeti átalakítások nem jelentenek forráskivonást a rendszerből. Magyarán a 2007-es költségvetési törvény tervezetében gyakorlatilag ugyanannyi pénz áll majd a különböző csatornák jóvoltából a határon túli magyar támogatáspolitika rendelkezésére jövőre is, mint az idén. Az eddig 44 csatornán át a határon túlra juttatott pénz útja egyszerűsödik, csökken a támogatáspolitikában érintett intézmények száma. „Dinamikus káosz jellemzi a külügyi tárca határon túli magyarokat érintő jövő évi politikáját, a korábbi szervezeti kereteket ugyanis felszámolták, a támogatásokat csökkentették, a feladatokat pedig összekuszálták” – fogalmazott Fidesz a külügyi és határon túli parlamenti bizottság november 13-i ülésén. A Fidesz szerint összességében 750 millió forinttal kevesebb pénz jut a határon túliaknak, mint idén. Persze nem mindegy, hogyan számolunk, írta Szűcs László, a lap munkatársa. /Szűcs László: A megmaradás matematikája. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

2006. december 6.

Alaposan átrendezi a határon túli magyarokkal foglalkozó intézményrendszert a kormány: tervei szerint szinte az összes döntési jogkör a Miniszterelnöki Hivatalban koncentrálódik majd. A Gyurcsány-kormány tervei között nem szerepel a Magyar Állandó Értekezlet (Máért). A jövőben valamennyi olyan területről kizárják majd az ellenzéket, ahol döntéseket hoznak. Eddig például a konszenzus jegyében a támogatásokat szétosztó közalapítványok, az Illyés kuratóriumában helyet kaptak a mindenkori parlamenti ellenzék képviselői is. Ez jövőre már nem így lesz. A kormány ahhoz, hogy az átalakításokat végrehajtsa, a Szülőföld Alap szervezetét használja fel. Első körben az alap vezető szervét, a tanácsot alakítják át úgynevezett regionális egyeztető fórummá, ennek vezetője a miniszterelnök lesz, tagjai közé az általa kinevezett köztisztviselőkből válogat, illetve a határon túli magyar pártok vezetőiből kér fel politikusokat. A Fidesz parlamenti képviselői javasolták, hogy a parlamenti pártok (így az ellenzék is) delegálhassanak tagokat az alap vezetésébe, azonban ezt nem fogadták el. A szintén felszámolandó Új Kézfogás Közalapítvány feladatait a Magyar Fejlesztési Banktól a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) tulajdonába kerülő Corvinus Zrt. veszi át, míg az Apáczai Közalapítvány az oktatási tárca által tavaly több más közalapítvány összevonásával gründolt Oktatásért Közalapítvány része lesz. A határon túli szervezeteket a kormány már informálisan megkereste, hogy jelöljenek kuratóriumi tagokat. A kabinetnek saját jelöltjei vannak a határon túlról, akiket szeretne a kollégiumok tagjai között látni. Eddig az volt a kormányzati szlogen, hogy a helyiek tudják, mire kell a pénz, hadd szóljanak bele az elosztásába is, a mostani törvénytervezet azonban indoklásában leszögezi: „a döntéshozatal a felelős magyarországi tisztségviselők kezében marad”. E döntések a Miniszterelnöki Hivatalban létrehozott szakállamtitkárságra hárulnak majd. Az államtitkárság átveszi a december 1-jével megszűnő Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) feladatait is, embereit viszont már kevésbé, mintegy kéttucatnyian (a létszám harmada) kerülnek át. Nem is Gémesi Ferenc szakállamtitkár kezében futnak össze a szálak, hanem Törzsök Erika főtanácsadó, a HTMH egykori elnöke az államtitkárság erős embere. A konszenzusos nemzetpolitika formálására csak két intézmény maradt: az egyik a Szili Katalin parlamenti elnök által életre hívott Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma, amely azonban semmiféle döntési jogosítvánnyal nem rendelkezik. Emellett a Máért szünetelésére hivatkozva Sólyom László köztársasági elnök próbálja betölteni az űrt, s a múlt héten már második alkalommal konzultált az általa életre hívott szakértői fórum határon túli és magyarországi tagjaival. /Riba István: Kemény forintok – Határon túli magyarok támogatása. = Heti Világgazdaság (Budapest), dec. 6./

2006. december 12.

A magyar igazolványok ügyéről és az új fejlesztéspolitikáról kíván tárgyalni a Gyurcsány-kormány a határon túli magyar közösségek vezetőivel a december 13-ára összehívott magyar-magyar kormányzati konzultáció első ülésén. Gémesi Ferenc nemzetpolitikai szakállamtitkár ugyanakkor jelezte, hogy a meghívottak bármilyen más kérdést is felvethetnek a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) örökébe lépő testületben. A magyar igazolványok kérdése azért időszerű, mert az eddig igényelt mintegy 800 ezer ilyen dokumentum jelentős hányada – a 2002-ben kiadottak – jövőre lejárnak. A romániai magyarok negyven százaléka rendelkezik magyarigazolvánnyal, mintegy 510 ezren. Van olyan elképzelés, hogy a kedvezménytörvény módosításával az igazolványok érvényességét meghosszabbítják. A szomszéd országokban működő státusirodákat is átszervezik: ezek feladatköre a jövőben kiterjed vállalkozásfejlesztésre és projektmenedzselésre is. /Guther M. Ilona: Budapest meghosszabbíthatja a magyarigazolványok érvényességét. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./

2006. december 18.

Felére csökkentené a magyar kormány a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) indulásakor megígért kétmilliárd forintos támogatást – jelentette be sajtótájékoztatóján Tőkés László királyhágómelléki református püspök, aki szerint a budapesti Miniszterelnöki Hivatal egyúttal megvonná a vétójogot az EMTE alapítványának kuratóriumában az erdélyi magyar történelmi egyházak képviselőitől. Tőkés László úgy tudja, a Gyurcsány-kabinet olyan testület létrehozását tervezi, amelyben a kormány képviselői lesznek a meghatározók. Végleges döntés még nem született. Tőkés közölte, a tervekről jelenleg szóban és írásban is egyeztetnek a kuratórium és a Miniszterelnöki Hivatal képviselői. A Sapientia EMTE-n 2001 októberében kezdődött az oktatás. Az intézményt a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemmel (PKE) egységes egésznek tekintve a Sapientia Alapítványon keresztül támogatja a magyar állam. A nagyváradi PKE a Királyhágómelléki Református Egyházkerület által 1992-ben létrehozott Sulyok István református főiskolából alakult át egyetemmé. A tanintézetek a magyarországi juttatásokat eddig a Határon Túli Magyarok Hivatalától kapták. A Sapientia Alapítványt nyolctagú, az egyházak képviselői alkotta kuratórium vezeti, a négy katolikus és négy protestáns püspök pedig kültagként vesz részt a kuratórium munkájában. A püspökök többek között az egyetem vezetőségének megválasztásában rendelkeznek vétójoggal. Az egyetem költségvetési támogatását a tavaly kapott 1,670 milliárd forinthoz képest a Gyurcsány-kormány idén egymilliárdra tervezi csökkenteni, emellett pályázatok útján további 500 millió forintot szán a határon túli magyar felsőoktatás támogatásra. Ezt az elképzelést Gyurcsány Ferenc Markó Béla RMDSZ-elnöknek felvázolta a határon túli magyar vezetőkkel folytatott múlt heti megbeszélésén. „Az erdélyi magyar felsőoktatásnak évente 2,5 milliárd forintra lenne szüksége, ehelyett az összeg felét kapjuk meg. A Partiumi Keresztény Egyetem bevétele csupán az éves költségvetés 5 százalékát teszi ki, így megfelelő támogatás nélkül kilátástalanná válik a helyzet – magyarázta Tolnai István, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának tagja. – A magyar kormány azt kéri az egyetemeket működtető alapítványtól, hogy vonják meg a vétójogot az erdélyi magyar püspököktől, illetve hozzanak létre olyan tanácsadó testületet, amelyben a finanszírozónak lenne többségi szavazata.” „A megszorításokkal, a nyomásgyakorlással akarják átjátszani az egyetemet a hatalom kezére. Ez a határon túli magyarság iránti érzéketlenségre vall, aminek beláthatatlan következményei lehetnek. Nem lehet célja a magyar kormánynak, hogy megszüntesse az erdélyi magyar egyetemi hálózatot – jelentette ki Tőkés László. – A finanszírozónak természetesen jogában áll ellenőrizni, mi történik a pénzével; e téren többszöri átvilágítás is történt az egyetemen. Ám furcsállom, hogy az egyházfőktől minden beleszólási jogot el akarnak venni.” Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök egyelőre nem kívánt érdemben nyilatkozni az ügyben. „Ha valóban igaz, hogy az egyházfőktől el akarják venni az egyetem ügyeibe való beleszólási jogot, akkor azt hiszem, hogy a katolikus püspököknek az érsekkel együtt közös álláspontot kellene kidolgozniuk” – közölte Tempfli. Kató Béla, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke kifejtette, az alapító okirat szerint az egyetem működéséért kizárólag a kuratórium felel. Hozzáfűzte, a szabályzat értelmében az erdélyi magyar egyházak püspökei 2002 óta rendelkeznek vétójoggal, ám ezt a jogot eddig egyszer sem gyakorolták. Kató Béla kuratóriumi elnök elmondta: a tavaly kapott 1,6 milliárd forintból is csupán takaréklángon működhet a felsőoktatási intézmény; a fejlesztésekre ebből az összegből már nem futja. A magyar kormányban Gémesi Ferenc külkapcsolatokért, ezen belül pedig a határon túli magyarságért felelős szakállamtitkár illetékes a Sapientia Alapítvány ügyeiben. Romániában jelenleg harmincezer magyar anyanyelvű fiatal részesül felsőfokú oktatásban, közülük csupán 12 ezer diák tanul magyar nyelvű felsőoktatási intézményben. Egyharmaduk (3144 diák) a kizárólag a magyar állam által finanszírozott Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem hallgatója. Noha a november közepén rendezett közös magyar-román kormányülésen felmerült a Sapientiának a román állam által történő társfinanszírozása, az ügyben egyelőre nem történt előrelépés. /Gergely Gizella: Sapientia: se pénz, se vétó? = Krónika (Kolozsvár), dec. 18./

2006. december 19.

A Sapientia Alapítvánnyal kapcsolatban felmerült, megoldásra váró feladatok kérdése nem szűkíthető le a püspökök vétójogának megvonására és Magyarország beleszólási jogának megteremtésére – jelentette ki Gémesi Ferenc, a határon túli magyarságért felelő államtitkár „A legfontosabb feladat az egyetem akkreditálása, és most minden erőt erre kell összpontosítani. A magyar kormány eddig közel 12 milliárd forintot költött erre a tanintézetre, ez az egyetem költségvetésének közel 96 százalékát jelenti, és természetesen tudni szeretné, hogy ezt az erőforrást mire használják fel.” Gémesi hozzátette, az egész egyetem működését átláthatóvá kell tenni. /Gergely Gizella: Gémesi: legfontosabb az akkreditálás. = Krónika (Kolozsvár), dec. 19./

2007. január 5.

A határon túli magyarokkal kapcsolatos feladatok ellátására az idei évi költségvetésben ugyanannyi forrás szerepel, mint a 2006. éviben – közölte Gémesi Ferenc, Miniszterelnöki Hivatal (MeH) nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára. Ez nagyjából mintegy 12 milliárd forint körüli összeget jelent. A források döntően a MeH fejezetében szerepelnek, de az Oktatási és Kulturális Minisztériumnál, illetve még több tárcánál is található „határon túli” támogatás. A változások között említette az elmúlt évhez képest, hogy az egészségügyi tárcához kerültek azok a források, amelyeket a határon túli magyarok egészségügyi ellátására biztosítanak. Megemlítette még a földművelésügyi tárcát is, ahol a gazdaszervezeteknek különítettek el támogatási összegeket. A szakállamtitkár szerint az, hogy nem csökkentették a határon túli magyarokra szánt forrásokat, jelzi: a figyelem megmaradt e területen. Kitért arra is, hogy a Szülőföld Alapba egymilliárd forintot terveztek ugyan, de a megszűnő közalapítványoknak szánt forrásokat is ide csoportosítják át. Összességében két, legfeljebb két és fél milliárd forintra „töltődhet” fel a Szülőföld Alap – tette hozzá. /A kormány nyugtatgatja a határon túliakat. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./ A szakállamtitkár azt is elmondta, hogy a megszűnő Illyés, az Apáczai és az Új Kézfogás közalapítványok 30-40 munkatársa közül “nagyjából” hatan dolgozhatnak majd a Szülőföld Alap irodájában, ahol várhatólag 10-12 munkatárs fogja ellátni a feladatokat. Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány kuratóriumi elnöke aggodalmát fejezte ki a szervezetnél dolgozó, a határon túli magyarok ügyeit jól ismerő munkatársak jövőjéért. Pomogáts Béla szerint a közalapítványnál dolgozó, sokéves tapasztalattal bíró szakembereket helyzetismeretük kiválóan alkalmassá teszi a további munkára. Pomogáts Béla nehezményezte, hogy nem kapott hivatalos tájékoztatást a támogatási rendszer tervezett megváltozásáról, nem hívták meg arra a találkozóra sem, amelyen a határon túli ügyekről volt szó. Azokra a meg nem erősített hírekre, amelyek szerint megszűnnének az 50 ezer és 300 ezer forint közötti, úgynevezett kis összegű támogatások, Pomogáts azt a véleményét fejtette ki, hogy egy ilyen döntés a kisközösségi élet kárára lehet. /Változatlan összegek. = Krónika (Kolozsvár), jan. 5./

2007. január 20.

Új, a korábbinál átláthatóbb szerkezetben látja el a jövőben a hazai nemzetiségi, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos feladatokat a kormányzat – közölte Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára Budapesten. Gémesi Ferenc azt hangoztatta, hogy a kisebbségi kérdésekkel kapcsolatos kérdésekben nem politikai, hanem szakmai döntések születnek majd. A szakállamtitkárság keretein belül látják el a jövőben a most megszüntetett Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal (NEKH) valamint a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH), továbbá az utóbbihoz kapcsolódó közalapítványok feladatait, főosztályi keretek között. Az olcsóbb működtetés indokai között említette, hogy amíg a HTMH működtetése az elmúlt évben 900 millió forint volt, addig például az Illyés Közalapítvány egymilliárd forint támogatási forrás elosztásáról dönthetett. A támogatáspolitika átalakítása kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a megjelent hírekkel szemben a kisrendezvények projektjeire is tudnak forrásokat biztosítani a Szülőföld Alap keretéből. Elmondta, míg a határon túli magyarsággal kapcsolatos feladatokat ellátó intézményekben korábban közel 140-en dolgoztak, addig a jövőben a szakterületen mindössze 46-an tevékenykednek majd. Gémesi Ferenc terveik között említette, hogy kijelölnék azokat a határon túli fontos, „nemzeti jelentőségű” intézményeket, amelyeknek támogatására több évre garanciát vállalnának. Az úgynevezett „zászlóshajó-projektek” között említette azt az elképzelést, amely szerint a 2007 és 2013 közötti időszakban a magyar határ két oldalán, több mint száz helyen „visszaépítenék” a településeket összekötő útszakaszokat. /Új kormányzati szerkezetben Magyarországon a nemzetiségi ügyek. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 20./

2007. január 22.

„Szimbolikus intézmények helyett új alapokra helyezett kisebbségpolitika fog bekövetkezni, az eddigi sokszereplős struktúra helyett ezután egy jóval leegyszerűsödött intézményi háttérrel fognak találkozni” – jelentett ki Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára azon a sajtótájékoztatón, amelyen a Külkapcsolatokért és Nemzetpolitikáért Felelős Szakállamtitkárság strukturális felépítését ismertette. A szakállamtitkárság három főosztályra tagolódik. A Kül- és Biztonságpolitikai Főosztály a miniszterelnök, illetve az állami vezetők külkapcsolataival és a területen adódó koordinációs feladatokkal foglalkozik, a Nemzetpolitikai Főosztály a határon túli – újabb szóhasználat szerint a külhoni – magyarok ügyeivel, a magyarországi kisebbségekkel pedig a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztály. A Nemzetpolitikai Főosztály – élén főigazgatóval és főigazgató- helyettessel – három osztályra tagolódik: stratégiai és fejlesztéspolitikai, koordinációs, illetve támogatáspolitikaira. Gémesi közlése szerint a nemzetpolitika területével Törzsök Erika foglalkozik, azonban a személyi kérdésekről ennél többet nem árult el. A főosztály jóváhagyott létszáma 35 fő körüli, a Szülőföld Alappal együtt összesen 46 fő, a korábban működtetett mintegy 140 fős apparátussal szemben. A Stratégiai és Fejlesztéspolitikai Osztály a koncepciógyártásban és a fejlesztéspolitikába való bekapcsolódásban lát el alapvető feladatokat. A Koordinációs Osztály látja el azokat a klasszikus kapcsolattartási feladatokat, amelyek korábban a HTMH hatáskörébe tartoztak. A Támogatáspolitikai Osztályhoz fog tartozni az összes olyan kérdés, amely a kultúra, az anyanyelv, az egyház, az ifjúság és minden más területen támogatásügyben jelentkezik. /Guther M. Ilona: Finanszírozási szerződés külhoniaknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./

2007. február 15.

Bodor Pál szóvá tette azt, ami sokaknak feltűnt: „Zajlik, szinte titokban, a magyar-magyar kapcsolatok le- és újrabontása: a Gyurcsány-kormány kinevezte, egészen fiatal testületek is lebomlanak – és jobbára ismeretlen szereplőkre épülő új szerkezeteket alakítanak ki. ” „A nyilvánosság csak két nevet ismerhet, mert csak ez a kettő jelent meg: a Törzsök Erikáé, a Miniszterelnöki Hivatal főtanácsadójáé és az ifjú Gémesi Ferencé, aki ugyanott a „külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár. Ő állította össze a „Tájékoztató a kormány külhoni magyarsággal kapcsolatos politikájáról (2006. 06. -2007. 01.)” című dokumentumot, mely a MeH honlapján olvasható, illetve nem olvasható, mert olvashatatlan, a színvonala a koncepciótól a fogalmazásig minősíthetetlen. ”Elbocsátották a Gyurcsány-kormány által életre hívott Szülőföld Alap Tanácsának minden tagját. A „Határon Túli Magyarok Hivatalának állományát töredékére csökkentették, a magyarságkutatás intézményes helyét, a Teleki László Intézetet (a kuratórium elnöke Kosáry Domokos volt) pedig megszüntették. Különös történet, hiszen mai jobb- és baloldaliak együtt küzdöttek hosszú éveken át, hogy megteremtődjék az intézményes magyarságkutatás, és legyen könyvkiadása is; fogalmam sincs, milyen diktatúra merészelte volna a rendszerváltás előtt hosszú évekkel végre megszületett intézményes állapotot megszüntetni. ” „Érthetetlen, ami az anyaország és a határon túli magyarság kapcsolatrendszerében történik. ” /Bodor Pál (Diurnus): A baloldal nemzeti balfogásai. = Népszabadság, febr. 15./

2007. február 19.

Kijáró politikának nevezte Gémesi Ferenc államtitkár, hogy a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem vezetői támogatást kértek Sólyom László államfőtől az intézmény finanszírozása ügyében. A budapesti Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára a Népszabadságnak leszögezte: a magyar kormány „állja a számlát”, vagyis biztosítja az egyetem működéséhez szükséges forrásokat, de ehhez feltételeket is szab. „Feltétel, hogy a tavalyi megállapodás szellemében a magánegyetem átláthatóan működjön, a magyar kormány képviselője helyet kapjon a több mint 95 százalékban anyaországi költségvetési forrásokból finanszírozott felsőoktatási intézmény gazdálkodását felügyelő testületben, valamint érdemi haladás történjen az akkreditáció ügyében” – hangsúlyozta Gémesi, emlékeztetve: a 2007-re szóló 1,4 milliárd forintos támogatásból egymilliárdot folyósítanak a magyar költségvetésből a Sapientiának, 400 millióra pedig pályázni kell a Szülőföld Alapnál. Az államtitkár kifogásolta, hogy az eredetileg Csíkszeredában alapított Sapientia Egyetem a tervezett egy láb helyett immár négyen áll, vagyis úgy bővült marosvásárhelyi, nagyváradi, majd kolozsvári karokkal, hogy a terjeszkedésről nem egyeztettek a magyar kormánnyal. Gémesi szerint a kolozsvári megjelenés szakmailag nem eléggé átgondolt, és a Babes–Bolyai Tudományegyetem mellett nem volt célszerű magyar felsőoktatási intézményt indítani. Kató Béla püspök-helyettes, a Sapientia Alapítvány elnöke elmondta, örömmel hallja, hogy a magyar állam biztosítani kívánja az 1,4 milliárd forintot, noha most sem világos: mennyi esélyük lesz pályázat útján megszerezni a 400 millió forintot. Leszögezte: a 2006-ban folyósított 1,65 milliárdhoz képest – különösen az akkreditáció évében – az idei támogatás a létfenntartáshoz sem elég. „Mi nem árulkodtunk, csupán őszintén elmondtuk a gondjainkat Sólyom László államfőnek – szögezte le Kató Béla. – Három éve vezetem az alapítványt, most hallom először, hogy kizárólag a csíkszeredai központban gondolkodtunk volna. Nem tervezzük a kolozsvári kirendeltség túlzott kibővítését, sőt ez a fakultás kapja a legkevesebb anyagi támogatást, ám létjogosultságát nem lehet megkérdőjelezni. ” Hozzátette: Sólyom Lászlóhoz hasonlóan Arató Gergely oktatási államtitkár is meggyőződhetett a Sapientia eredményeiről, valamint arról, hogy az egyetem vezetősége jól gazdálkodott a fenntartására eddig kiutalt mintegy 12 milliárd forinttal. /R. Sz. : Gémesi bírálja a Sapientiát. = Krónika (Kolozsvár), febr. 19./

2007. február 20.

Február 23-án határozzák meg a Kárpát-medencei magyarságnak szánt idei magyar költségvetési támogatás elsőbbséget élvező céljait a miniszterelnök és a határon túli magyar szervezetek vezetőinek találkozóján – közölte Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára. A Szülőföld Alap az idén több mint kétmilliárd forint támogatást tud nyújtani a külhoni magyarságnak. Gémesi elmondta, hogy az érintett magyar közösségeket képviselő szervezetek vezetőivel már konzultáltak a prioritási listáról. Az oktatást, az anyanyelvű kultúra támogatását mindenütt a legfontosabb célok közé sorolták, de voltak jelentős eltérések is: így például Kárpátalján az egyházak szociális és oktatási tevékenységéhez lenne szükség jelentősebb támogatásra, az erdélyi magyarság képviselői pedig az internetes tartalomszolgáltatást szeretnék a kiemelt célok között látni. /Kétmilliárd forint a határon túlra. = Krónika (Kolozsvár), febr. 20./

2007. február 20.

A Párizsban élő 98 éves Fejtő Ferenc reagált Bodor Pál írására, mondván, Bodor a Magyar Nemzet-beli újságírók rágalmait, vádaskodásait visszhangozta. Fejtő Ferenc Erdélyben járt, meggyőződött arról, hogy „Orbán Viktornak sikerült az erdélyi magyarságot éppúgy kettéosztani, mint a magyarországi magyarságot. ” Fejtő Erdélyben részletes információt kapott „a magyar közalapítványok financiális visszaéléséről, különösen az Illyés és az Új Kézfogás közalapítványt illetően. ” Nem érti, miért nehezményezi Bodor Pál ezeknek a megszűnését, miért helyteleníti a Határon Túli Magyarok Hivatala állományának csökkentését, és a magyarságkutatás intézményes helyének kinevezett Teleki Intézet feloszlatását. Fejtő nem olvasta a Teleki Intézet újabb kiadványait, de megállapította, a magyarság kutatása, Fülep Lajosnak a Válasz első számában megjelent, majd a Szép Szó és a Magyar Szemle közléseivel befejezettnek volna nyilvánítható. „A magyarságot ma nem kutatni kellene, hanem megtalálni és modernizálni. ” „A magyarságkutatást Szálasi idején a magyarság megtapasztalta, ehhez nem újabb kutatások, hanem inkább új szembenézésre volna szükség a múlttal, és ebben a tekintetben Gyurcsány Ferenccel együtt én is a szembenézés nehéz mesterségét javasolnám követendőnek. Ahogy azt a Gémesi Ferenc vezette hivatalban és a Törzsök Erika által irányított intézetben (EOKIK) folytatják. ” Fejtő elmondta, hogy ő ajánlotta Gyurcsány Ferenc figyelmébe Törzsök Erikát. /Fejtő Ferenc: Válasz Bodor Pál barátomnak. = Népszabadság, febr. 20./ Előzmény: Bodor Pál (Diurnus): A baloldal nemzeti balfogásai. = Népszabadság, febr. 15./

2007. február 22.

A Fidesz üdvözli, hogy Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke indul a májusi európai parlamenti választásokon – mondta az újságíróknak Orbán Viktor pártelnök február 21-én, miután megbeszélést folytatott az erdélyi politikussal Budapesten. Orbán Viktor hangsúlyozta: sajnálják, hogy az erdélyi politikai erők nem jutottak megegyezésre a közös európai parlamenti jelölés ügyében. Hozzátette: Tőkés Lászlót „teljes mellszélességgel” támogatják abban, hogy személyében kellő súlyú képviseletet biztosítson az erdélyi magyarságnak. Arra a kérdésre, hogy ezzel nem kerülnek-e szembe az RMDSZ-szel, amellyel az Európai Parlamentben egy frakcióban, az Európai Néppárt soraiban ülnek, azt mondta: nem akarnak szembekerülni senkivel, azt gondolják, hogy Tőkés László minden magyar szószólója lehet. Tőkés László hangsúlyozta: azért indul függetlenként, mert ugyan minden lehetőt megpróbáltak, hogy egy közös nemzeti listát állítsanak össze, ez azonban az RMDSZ miatt kudarcot vallott. Úgy vélte: Erdélynek „egyfajta ombudsmanra” van szüksége az Unióban. Mint mondta, megválasztása esetén Erdély egészét próbálja képviselni az Unióban, és mivel ő maga is RMDSZ-tag, nem tesz különbséget az RMDSZ-esek és a párton kívüliek között. Ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet: több bejelentést is kaptak arról, hogy a magyar állam erdélyi oktatási támogatásának odaítélésekor feltételként veszik az RMDSZ jelöltlistáját támogató ívek aláírását, vagyis a „magyar polgárok adóforintjaival manipulálnak és élnek vissza”. Ezért levélben arra kérte Gémesi Ferencet, a Miniszterelnök Hivatal szakállamtitkárát, hogy vizsgálja ki az eseteket. /Támogatja Tőkés indulását az európai parlamenti választásokon a Fidesz. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./

2007. február 22.

„Budapestről nem kívánunk beavatkozni az erdélyi szervezetek egymás közti viszonyába, a politikai szerepvállalásukba pedig még áttételesen sem” – nyilatkozta Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikájáért felelős államtitkár, válaszolva Tőkés László kampányfőnöke, Szilágyi Zsolt levelére. Szilágyi arra kérte az államtitkárt, vizsgálja ki azokat az eseteket, amelyekben a magyar állam erdélyi oktatási támogatásának átnyújtását az RMDSZ választási listájának aláírásához kötötték. Gémesi elmondta, figyelemmel kísérik az oktatási-nevelési támogatás felhasználását, és rendszeres tájékoztatást kapnak a támogatás folyósítását végző Iskola Alapítványtól. Gémesi leszögezte: ha azt tapasztalják, hogy nem tartják be a támogatás folyósításáról szóló jogszabályokat, lépni fognak. /Nincs beleszólás az erdélyi politikába. = Krónika (Kolozsvár), febr. 22./

2007. február 23.

Hosszú távú, kiszámítható, szerződésben rögzített támogatási rendszert vár el a magyar államtól a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem, jelentette ki Dávid László, az intézmény rektora február 21-én Budapesten, néhány nappal azután, hogy Gémesi Ferenc nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár elmarasztalóan nyilatkozott a felsőoktatási intézményről. A Sapientia rektora a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) Kulturális és Oktatási albizottsága ülésén vett részt. „A budapesti ülésen közöltem, az idei évben igen fontos megmérettetés előtt áll az egyetem: 2007 júniusától kezdődően összesen öt szakakkreditációs kérelmet kell letennünk, hogy az ideiglenes után megkapjuk a végleges akkreditációt” – vázolta a Sapientia helyzetét a rektor. Dávid László elmondta: az akkreditáció elé elsősorban a tanerőhiány gördíthet akadályokat. Dávid László a múlt héten az egyetem kéréseit tolmácsolta az Erdélybe látogató Sólyom László magyar államfőnek is, amit utóbb Gémesi Ferenc nem vett jó néven. A szakállamtitkár kijáró politikának nevezte a Sapientia vezetőinek ezt az eljárását. A Népszabadságnak leszögezte: a magyar kormány „állja a számlát”, vagyis biztosítja az egyetem működéséhez szükséges forrásokat, de ehhez feltételeket is szab. „Feltétel, hogy a tavalyi megállapodás szellemében a magánegyetem átláthatóan működjön, a magyar kormány képviselője helyet kapjon a több mint 95 százalékban anyaországi költségvetési forrásokból finanszírozott felsőoktatási intézmény gazdálkodását felügyelő testületben, valamint érdemi haladás történjen az akkreditáció ügyében” – hangsúlyozta Gémesi. Dávid László nem érti, miért kifogásolta az államtitkár azt, hogy a Sapientia vezetősége Sólyom Lászlóhoz is segítségért fordult. „Úgy gondoljuk, hogy valamennyi felelős magyar tisztségviselőnek ismernie kell az egyetem helyzetét” – magyarázta a rektor. Az intézményvezető szerint a Gémesi által felsorolt feltételek egy része „nem új”, a többi teljesítése pedig nem az egyetem vezetőségének, hanem a Sapientia Alapítvány kuratóriumának a feladata. Az idei Magyarországról érkező juttatásról Dávid László elmondta, az 1,4 milliárd forint kevesebb, mint amennyi a tavalyi (1,65 milliárd) volt, annak ellenére, hogy a budapesti kormány megígérte: a Sapientia támogatottsága nem csökken. A rektor közölte, az egyetem működésének hat éve alatt összesen 11,4 milliárd forintot kapott a magyar kormánytól. „Ebből az egyetem építkezett, beruházott, s mindeközben működött is. Ha például most értékesítenénk, mindazt, amit eddig a Sapientián létrehoztunk, a teljes Magyarországról érkező összeget vissza tudnánk fizetni a magyar államnak. Az egyetem legfontosabb hozadéka azonban nem ez. Hivatásunk, küldetésünk az, hogy értelmiségieket vonzzunk és termeljünk” – összegzett a rektor. /Cs. P. T. : Megmérettetés előtt a Sapientia-egyetem. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./

2007. február 27.

Szeptember 27-én tartja Budapesten alakuló ülését a Szülőföld Alapról szóló törvény alapján létrejövő Regionális Egyeztető Fórum (REF), a magyar miniszterelnök és a határon túli magyar szervezetek vezetőinek konzultációs testülete. Az ülésen az RMDSZ-t Markó Béla szövetségi elnök, illetve Kelemen Hunor, a Szövetségi Egyeztető Tanács vezetője képviseli. A tanácskozást megelőzően Gémesi Ferenc, a nemzetpolitikáért és a határon túli magyarsággal kapcsolatos politikáért felelős szakállamtitkár elmondta: a Szülőföld Alap az idén több mint kétmilliárd forint támogatást tud nyújtani a szomszédos országokban élő magyarságnak, s arról már egyetértés alakult ki, hogy a Kárpátalján, illetve a Vajdaságban élő magyarság a létszámarányossági elvtől eltérő, nagyobb támogatásban részesül. /Cseke Péter Tamás: Alakuló ülését tartja a REF. Az új testület az Állandó Értekezlet örökébe lép. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./

2007. február 28.

Szeptember 27-én Gyurcsány Ferenc kormányfő vezetésével, hazai és határon túli magyar politikusok részvételével megtartották a Szülőföld Alap Regionális Egyeztető Fórumának alakuló ülését a Parlamentben. Véglegesítették a 2007. évi támogatási célokra és prioritásokra beérkezett ajánlásokat. Gémesi Ferenc nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár elmondta, hogy a támogatáspolitika területén kialakult egyfajta „magyar-magyar szolidaritás”, Vajdaság és Kárpátalja lakossága arányánál jóval nagyobb támogatást fog kapni. A forrásfelosztás és a támogatási prioritások olvashatóak lesznek a www.szulofold. hu honlapon az interneten. /Két milliárd forintra számíthatunk. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./ A határon túliaknak szánt összeg meghaladja a kétmilliárd forintot. Budapesten a határon túli magyar szervezetek vezetőinek tanácskozásán az RMDSZ-t Markó Béla és Kelemen Hunor képviselte. Gémesi Ferenc elmondta, a támogatások egy része valamennyi régióra kiterjed: ilyen az anyanyelvű oktatás, a kulturális megtartó intézmények és programok, illetve az egyházak szociális és oktatási feladatainak valamilyen formában történő támogatása. „Akadnak emellett modernizációs célú támogatások is. Olyan feladatokra is javasoltak támogatást a határon túli magyar szervezetek, mint az internetes portálok tartalomfejlesztése. ” – tájékoztatott az államtitkár. /Cs. P. T. : Magyar–magyar szolidaritás Budapesten. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./ Megalakult a Szülőföld Alap Regionális Egyeztető Fóruma /REF/. A regnáló magyar kormány tudatosítja: senkinek nem jár pénz alanyi jogon. Pályázni kell, terveket előkészíteni, beterjeszteni és elszámolni, írta a lap. /Simon Judit: Máért helyett REF. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./

2007. március 3.

Az erdélyi magyar egység gondolata határozta meg a nyolcadik RMDSZ-kongresszus első vitanapját. Többen szóvá tették a májusban sorra kerülő Európai Parlamenti választások fontosságát, annak veszélyét, hogy a megosztottság miatt az erdélyi magyarság európai képviselet nélkül maradhat. Erre a magyarországi pártok küldöttjei is reflektáltak. A viták során sokan hangsúlyozták: az RMDSZ az erdélyi magyar közösség számára fontos vállalásokat teljesített. A szövetségi politikát bírálók úgy vélekedtek, hogy az RMDSZ az önfeladás útján haladt, visszaélt a magyarság bizalmával. A legtöbben azt hangsúlyozták, hogy az RMDSZ nagy mértékben járult hozzá Románia európai integrációjának sikeréhez, s ezt a résztvevő román politikai pártok képviselői is elismerték. Frunda György szenátor, a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) elnöke köszöntötte azokat a személyiségeket, akik jelenlétükkel a kongresszust megtisztelték, közöttük Tempfli József nagyváradi római katolikus és Adorjáni Dezső evangélikus püspököt, Dávid Ibolyát, a Magyar Demokrata Fórum elnökét, Domokos Géza volt RMDSZ-elnököt, Gémesi Ferenc budapesti államtitkárt, Bugár Bélát, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának elnökét, Kasza Józsefet, a Vajdasági Magyar Demokratikus Szövetség elnökét, Gheorghe Falca aradi, Petru Filip nagyváradi és Gheorghe Ciuhandu temesvári polgármestert, Hámos Lászlót, a New York-i Magyar Emberjogi Alapítvány elnökét, Crin Antonescut, a Nemzeti Liberális Párt alelnökét és Ilie Dancat, a Romák Pártjának főtitkárát. A fórumon a Magyar Szocialista Pártot Újhelyi István, a Szabad Demokraták Szövetségét Kovács Kálmán, a Fidesz-Magyar Polgári Pártot pedig Németh Zsolt képviselte. Király András aradi RMDSZ-elnök az aradi magyarok nevében üdvözölte a küldötteket. A helyi RMDSZ-szervezet azt akarta bizonyítani, a szórvány nem jelent hátrányt, a 14 százaléknyi aradi magyar elegendő ahhoz, hogy komoly közösségszervező munkát végezzenek. Gheorghe Falca aradi polgármester arra összpontosított beszédében, hogy a térségben a magyarok és a románok békében élnek egymás mellett. Traian Basescu államfő üzenetét Frunda György olvasta fel. Az államelnök kifejtette: az RMDSZ teljes súlyával hozzájárult Románia EU-tagságához. Reményét fejezte ki, hogy a magyarság szervezetének eddig tapasztalt bölcsessége és kiegyensúlyozottsága a továbbiakban is példaértékű lesz az egész hazai politikai osztály számára. Gyurcsány Ferenc kormányfő üzenetét Gémesi Ferenc államtitkár tolmácsolta. A miniszterelnök szerint „hosszú út vezetett Nagyváradtól Aradig”, az RMDSZ első kongresszusától a mostaniig, amikor mind Magyarország, mind pedig Románia az unió tagja, s amikor „rajtunk múlik, hogy képesek leszünk-e sikeresen, egységes európai magyarságot teremteni, vagy továbbra is leragadunk múltbeli nemzeti és politikai sérelmeinknél”. Szerinte el kell utasítania „a sehová sem vezető álmodozó, sérelmi politikát”. Gyurcsány Ferenc szerint az RMDSZ új programja az erdélyi magyarság modernizációját, felzárkózását, európai jövőjét szolgálja. A miniszterelnök ígéretet tett, hogy az erdélyi magyarság sikeres integrációjához „minden támogatást” megadnak. A kormányfő megállapította: „az RMDSZ eddig bölcs vezetőnek bizonyult”, sikeres munkája „magában hordozza az új kihívásokra való válaszadás képességét”. Összefogásra van szükség, mert „akinek nincs más programja, csak a védekezés és bezárkózás programja, annak előbb-utóbb nem lesz mit megvédenie”. Dávid Ibolya MDF-elnök szerint azok győztek, akik az együttműködés erejében bíztak. Hozzátette: az MDF nem tartja szerencsésnek azt, hogy az erdélyi magyarság belső ügyeibe kívülről szóljanak bele. Leszögezte: az MDF támogatja az erdélyi magyarság önrendelkezését. Crin Antonescu, PNL-alelnök Calin Popescu Tariceanu pártelnök és kormányfő üdvözletének átadását követően elmondta: a romániai magyarság és a románság hosszú utat tett meg 1990 márciusa óta, és mára sikerült magunk mögött hagyni korábbi félelmeinket, bizalmatlanságainkat. A kongresszus hatalmas tapssal nyugtázta Antonescu kijelentését, miszerint a PNL-nek „soha nem volt az RMDSZ-nél korrektebb és biztosabb kormányzati partnere”. Petru Filip nagyváradi polgármester pártelnökének, a demokrata Emil Bocnak az üdvözletét adta át a fórumnak. Közölte: a Demokrata Párt és az RMDSZ átlépett a vitákon, és pragmatikusan a közös érdekek valóra váltásáért dolgozott. Bugár Béla MKP-elnök arra emlékeztetett, hogy pártja és az RMDSZ többször is átvette egymás tapasztalatát. Kasza József, a VMSZ elnöke azt kérte, hogy a magyarság ne feledkezzen meg az EU-n kívül rekedt délvidéki és kárpátaljai magyarságról. Ilie Danca a Romák Pártjának és annak elnökének, Nicolae Paunnak az üdvözletét közvetítette, majd leszögezte, hogy a romák is igyekeznek hozzájárulni a hazai társadalom fejlődéséhez. Üzenetében Joseph Daul, az Európai Parlament néppárti frakciójának elnöke hangsúlyozta, hogy az RMDSZ mindig megbízható partnere volt az Európai Néppártnak. Toró T. Tibor képviselő azt indítványozta, hogy a kongresszus vegye saját hatáskörébe az európai parlamenti választás jelölt állításának kérdését. Kifejtette: nem vezet jóra az, ha olyan stratégiai szövetségesnek üzenünk hadat, mint például a református egyház. Ezért arra kérte a fórumot, hogy vizsgálja felül az RMDSZ európarlamenti jelöltlistáját. Frunda György ülésvezető elnök feleslegesnek ítélte a javaslatot, majd szavazás alá bocsátotta azt. A javaslatot 24 igen szavazattal, 20 tartózkodás mellett elvetette a kongresszus. Beszámolójában Markó Béla, az RMDSZ elnöke Kós Károly szavait idézve, miszerint „Az lesz a miénk, amit ki tudunk küzdeni magunknak”. A szövetségi elnök emlékeztetett, hogy az erdélyi magyarság két alapvető célt tűzött ki maga elé valamikor, az integrációt és az autonómiát. Az előbbi mára megvalósult. Markó kiemelte: amit ezekben az években ki lehetett küzdeni, azt kiküzdöttük. Tájékoztatása szerint az RMDSZ-nek ma több tagja van, mint 2003-ban. Markó rámutatott: a legnehezebb év 2004 volt, kiszabadították az aradi Szabadság-szobrot, a megosztási kísérletek ellenére megnyerték az önkormányzati és parlamenti választásokat. Az alkotmány módosításával sikerült kiterjeszteni az anyanyelvhasználat jogát az önkormányzatok után a helyi intézményekre, az igazságszolgáltatásra, és bizonyos helyzetekben „hivatalossá tették a magyar nyelvet Erdély magyarok által is lakott régióiban”. Markó hangsúlyozta: érdekünk hogy Budapesten konszenzus legyen a határon túli magyarságról. A magyar–magyar kapcsolatokról szólva, az RMDSZ elnöke kifejtette: a népszavazás a kettős állampolgárságról „hosszú időre visszavetett minket”, szerinte ezt azóta sem dolgozta fel sem a magyarországi, sem az erdélyi magyar közvélemény. Mint fogalmazott, az RMDSZ ebben az időszakban arra törekedett, hogy legalább „az addig kialakult jó megoldások ne essenek áldozatául ennek a magyarországi befelé fordulásnak”. Markó szerint a magyar-magyar kapcsolatok döcögtek, a magyar-román viszony hozott eredményeket, két közös kormányülést sikerült tartani, megnyílt a csíkszeredai magyar főkonzulátus, a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Intézet, új határállomás jött létre. A jövőre nézve az RMDSZ vezetője elmondta: „Az egyéni jogok terén áttörtük az ellenállást, elfogadtattuk a fontos elveket. Kollektív jogainkat viszont ezután kell kivívni”. A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem szenátusa ellenállásával bizonyította: mégiscsak az önálló intézmény az egyedüli megoldás. Az elnök kifejezte reményét, hogy az RMDSZ másik fő célkitűzése, az autonómia is előbb-utóbb valóra válik. „A legnagyobb megbecsüléssel és elismeréssel voltam, fejet hajtottam Tőkés László előtt az 1989-es kiállásáért, de azóta az a piedesztál, amelyen ő állt, egyre alacsonyabb lett. Nagy szükség lenne arra, hogy ez a piedesztál megint arra a szintre emelkedjen, mint 1989-ben volt. Ez úgy valósulna meg, ha Tőkés László felül tudna emelkedni egyéni ambícióin, amelyeket feláldozna az erdélyi magyarság történelmi előrehaladása és felemelkedése érdekében. Ez legalább akkora történelmi cselekedet lenne az ő részéről, mint 1989-es kiállása volt” – ezekkel a szavakkal foglalt állást az EP-választások romániai magyar jelöltjei kapcsán kialakult vitára reagálva Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök. Az RMDSZ-nek a helyhatósági és parlamenti választásokon elért eddigi sikereit méltatva Nagy Zsolt távközlési miniszter elmondta: az újabb kihívás az, hogy Románia EU-csatlakozása után sikerüljön felzárkóztatni a romániai magyarságot. Frunda György szenátor Tőkés László önálló EP-jelöltségére utalva elmondta: ki kell hívni a püspököt vitára, mert bízik abban, hogy az RMDSZ EP-jelöltlistáján befutó helyen álló Nagy Zsolt és Winkler Gyula „jobban tudják képviselni az erdélyi magyarságot”. Winkler Gyula az EP-választásokra utalva arról beszélt, hogy „mindenütt ott kell lenni, ahol rólunk döntenek”. Szabó Ödön Bihar megyei ügyvezető elnök olyannak nevezte az RMDSZ ellenzékét, akik sem hitet, sem békét, sem szeretetet nem hirdetnek. Szintén az RMDSZ támogatása mellett érvelt Albert Álmos, Háromszék területi RMDSZ-szervezetének elnöke, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Petres Sándor, Hargita megye alelnöke és Takács Csaba országos ügyvezető elnök is. Toró T. Tibor képviselő elmondta: vannak olyan kérdések, amelyeket csak párbeszéddel és konszenzussal lehet megválaszolni. Toró szerint azért lett volna jó fontolóra venni az RMDSZ-jelöltlista felülvizsgálatát, Tőkés Lászlónak a befutó helyre kerülését, mert a romániai magyarságnak minden erejét össze kell fognia. Vekov Károly volt parlamenti képviselő felrótta: a romániai magyarság érdekeinek képviselete, ezen belül például a Bolyai Tudományegyetem, a székelyföldi területi autonómia ügyének felvállalása és képviselete helyett az RMDSZ „az önfeladás politikáját folytatja”, visszaélt a magyarság bizalmával. Éppen ezért komoly reformra van szükség, az első lépés pedig az lenne, ha Tőkés László az RMDSZ EP-listáján befutó helyre kerülne. Vekov szavaira reagálva Borbély László területrendezési és középítkezési miniszter azt mondta: vannak, akik képesek tenni, és vannak, akik állandóan csak siránkoznak. /Hosszú út vezetett az RMDSZ aradi kongresszusáig. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3. / Markó Béla rámutatott: „A közösségi jogérvényesítés eszköze maga az RMDSZ”. A „kudarcpolitikusoknak” nem sikerült a parlamenti képviselettől megfosztania a magyarságot. Markó kemény szavakkal bírálta az általa „kudarcpolitikusnak” nevezett ellenzőket. Az elnök szerint az RMDSZ-nek folytatnia kell az együttműködésen alapuló politikáját, ennek ugyanis ma sincs alternatívája /Mózes Edith: „Az lett a miénk, amit ki tudtunk küzdeni magunknak”. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 3. / /Nem kapott szót Németh Zsolt, aki a Fideszt képviselte a kongresszuson, este nyolc utánra időzítették hozzászólását, bár jelezte, addig nem tud Aradon maradni. Délután rögtönzött sajtótájékoztatón az újságírókkal ismertette gondolatait, kiemelte, egységre és párbeszédre van szükség Erdélyben, és ennek helyreállításához támogatást nyújtana a Fidesz. Toró T. Tibor javasolta, hogy az EP választási program vitája előtt szavazzon a testület a listáról. Az ülést vezető Frunda György indoklásra nem adott lehetőséget, Toróba fojtotta a szót, és szavazásra bocsátotta javaslatát. A többség elutasította Toró javaslatát. /Farkas Réka: Folytatni akarják a küzdelmet (RMDSZ-kongresszus). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 3. /

2007. március 7.

Nem okozott meglepetést az RMDSZ nyolcadik kongresszusa: megerősítették tisztségében Markó Béla szövetségi elnököt, elfogadták a párt programját és módosított alapszabályzatát. Elsőként Gyurcsány Ferenc miniszterelnök üzenetét Gémesi Ferenc, a magyarországi kormány határon túli ügyekért felelős szakállamtitkára tolmácsolta. „Olyan jövőt dolgoz ki az RMDSZ, amilyenről én is álmodom” – írta Gyurcsány, felkérve az RMDSZ-t: ne maradjanak meg „múltbéli nemzeti és politikai sérelmeiknél”, inkább építsenek együtt közös jövőt. Ezt a gondolatmenetet folytatta Dávid Ibolya MDF-elnök, gratulálva az RMDSZ-nek, mert győzött, hiszen felismerte, „nincsenek ellenségek”. Toró T. Tibor képviselő a napirendre kiegészítő javaslatokat tett: hallgassák meg az egyházak és a társadalom üzenetét, állítsanak össznemzeti listát. Frunda György azonban megvonta a szót Torótól. Markó Béla kongresszusi beszédében a Szabadság szobor újrafelállításán kívül az EU-csatlakozást mutatta be, mint az RMDSZ megvalósítását. Emellett „közéletünk néhány szánalmas figurája román pártokkal is összefogva megkísérelte a lehetetlent: megfosztani parlamenti képviseletétől a magyarságot” – mondta Markó Béla. Határozottabb hangot ütött meg: „nem fogadjuk el a szószegő román politizálást, mi nem a románok kénye-kedve miatt mentünk Bukarestbe”. Hozzátette: „az az erős, aki kezet mer nyújtani, le mer ülni a tárgyalóasztalhoz Bukarestben, akkor is, ha tudja, hazaáruló lesz belőle”. Tempfli József püspök kiállt az RMDSZ mellett. Frunda György szenátor felsorolta Tőkés László „bűneit” (olyanokat például, hogy Borbély Imrét támogatta az RMDSZ elnökválasztásán), végezetül Frunda azt javasolta, hívják ki vitára a püspököt. Puskás Bálint szenátor a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom nevében tett hitet „az egység mellett”, kétségbe vonva az Erdélyi Református Egyházkerület vezetőjének a legitimitását. Lakatos Péter szót emelt a „végzetes politikai megosztás” exportja ellen, gúnyolódott Sándor Lajos lelkésznek a Lorántffy sportpályájáért folytatott éhségsztrájkján. Vekov Károly azt kérte a kongresszustól: tegye Tőkés Lászlót „az RMDSZ által benyújtandó europarlamenti képviselőlista befutó helyére”. Valószínűleg ez az utolsó kongresszus, melyen részt veszek, jelentette be Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei képviselő, keserűségének adva hangot, hogy nincsenek ott azok, akik „nem egyformák”. Szabó Vilmos „az MSZP vezetése, tagsága és a maga nevében” megállapította: az MSZP és az RMDSZ együtt valósította meg a nemzetegyesítést az EU-csatlakozás révén. A december 5-i népszavazási kísérlet előtt az erdélyi magyarság ellen gyűlöletkampányt folytató utódkommunista párt képviselője egységes összmagyar nemzetpolitika közös megalkotását szorgalmazta. Frunda György sajnálkozva közölte, hogy Németh Zsolt, a Fidesz választmányának elnöke felszólalás nélkül távozott a kongresszusról, s gondolatait inkább a sajtóval osztotta meg. Valójában Németh a kongresszus előtt szeretett volna felszólalni, de a szervezők nem engedték meg neki. Kovács Kálmán, az SZDSZ ügyvivője beszédében Orbán Viktor személyével foglalkozott, aki szerinte nagyban felelős az Erdélyben kialakult magyar belpolitikai helyzet miatt. /Bagoly Zsolt: Ismét Tőkés László volt a célpont. VIII. RMDSZ-kongresszus: tovább a markói úton. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 7./

2007. március 12.

Várhatóan a jövő héten tartja Csíkszeredában soros ülését a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem szenátusa. Olyan határozat elfogadására készülnek, amely a hallgatóknak szánt ösztöndíjalap közel negyven százalékos csökkentését eredményezné. Dávid László, az egyetem rektora megerősítette az ösztöndíj-keret csökkentésének tényét. A Sapientia alkalmazza a Romániában érvényes hivatalos elveket. Ezek úgy határozzák meg az ösztöndíjalapot, hogy a létező diáklétszám alapján a hallgatók egyharmada részesülhet bármilyen juttatásban. „Egyetemünk a törvények szabta kereten felül még negyven százalék szociális ösztöndíjat biztosított hallgatóinak, ezt a jövőben, tekintettel a költségvetésre, nem tudja megtenni” – pontosított a rektor. A 2007–2008-as tanévtől kezdődően az ösztöndíjak negyven százaléka szociális, hatvan százaléka pedig érdem- és tanulmányi ösztöndíj lesz. A rektor elmondta: „Gémesi Ferenc magyar államtitkár szerint az egyetem költségvetése ugyanakkora lesz, mint a tavalyi évben. Pontosabban a magyar költségvetésből 1,4 milliárd forintot biztosítanak, ez valószínű kiegészítődik 1,65 milliárd forintra” – részletezte az intézmény vezetője. A magyarországi támogatást párhuzamos forrásokkal szeretnék kiegészíteni. /Rédai Botond: Csökkenti ösztöndíjalapját a Sapientia Tudományegyetem. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 12./

2007. április 21.

Határon túli magyar diákok számára nyújtott oktatási, nevelési, tankönyv- és taneszköz támogatásokról, valamint a hallgatók jegyzettámogatásáról írtak alá megállapodást a lebonyolító szervezetek képviselői és Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) szakállamtitkára április 20-án Budapesten, a Parlamentben. Évente 230 ezer diák kap támogatást. A dokumentumot a romániai Iskola Alapítvány képviseletében Kelemen Hunor elnök, a szlovákiai Pázmány Péter Alapítvány részéről Zsille Béla ügyvezető, a szerbiai Concordia Minoritatis Hungricae Polgári Egyesület oldaláról Dudás Károly elnök, az ukrajnai KAMOT Jótékonysági Alapítvány részéről Kocsis Mária elnök, a Horvátországi Magyar Pedagógusok Fóruma részéről Keresztes Árpád elnök látta el kézjegyével. A megállapodás értelmében a kiskorúak nevelési-oktatási támogatása egy tanévre 20 ezer forint, a tankönyv- és taneszköz támogatása 2. 400 forint. E két juttatást a határon túli alap- és középfokú oktatási intézményben magyar nyelven vagy a magyar kultúra tárgyában tanulmányokat folytató tanuló igényelheti, a két támogatás együttesen kérhető. A felsőoktatásban tanulók jegyzettámogatása 2. 800 forint. A MeH tájékoztatója szerint évente közel 230 ezer diák és hétezer hallgató részesül támogatásban, amelyre a költségvetésben ötmilliárd forintot különítettek el. A támogatást igénylők száma az összes beiskolázott gyermek arányához viszonyítva az utóbbi két évben állandósult. /Oktatási-nevelési támogatás határon túli magyar diákoknak. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 21./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 121-144




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998