udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3130 találat lapozás: 1-30 ... 1501-1530 | 1531-1560 | 1561-1590 ... 3121-3130
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Gabos-Foarta, Ildikó

2009. szeptember 26.

A székelyudvarhelyi Erdélyi Művészet című képzőművészeti folyóirat új számában az idén elhunyt Szabó Vilmos képzőművész-pedagógusra emlékezik. M. Lovász Noémivel Lőrincz Ildikó készített interjút. Transzszilvanizmus a képzőművészetben címmel részletek olvashatók a folyóiratban Banner Zoltán Pallos Sch. Juttáról a közeljövőben megjelenő monográfiájából, és folytatódik Bíró József erdélyi kastélyokat bemutató sorozata. /Művészek, művészeti események Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./

2009. szeptember 28.

A szórványvidék óvodai ellátásáról tanácskoztak Tordán, a 17. Szórványtengely szakmai műhely keretében. A tanácskozáson tanfelügyelők, iskolaigazgatók, óvodavezetők, érdekvédelmi egyesületek vezetői, pedagógusok, pszichológusok, lelkészek számszerűsítették Erdély szórványvidékeinek oktatási helyzetét. Szőcs Ildikó, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium igazgatója elmondta, hogy Nagyenyeden ismét a középiskolai oktatás szintjén indulhatott el az évszázados hagyománnyal rendelkező tanítóképzés. A Szórványtengely minden rendezvény során Őrhely-díjat oszt ki azoknak a családoknak, akik nehéz körülmények között vállalják gyerekeik magyar nyelvű taníttatását. Ezúttal egy ötgyermekes család kapott nyolcvan eurós támogatást. A rendezvényen bemutatták Simon Ilona Meselélektani ábrázolások című, pedagógusoknak és szülőknek szóló könyvét, illetve Tamás Attila Elektronlakók című ifjúsági regényét. /Mayla Júlia: Az óvodai oktatásról tanácskozott a szórványműhely. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./

2009. szeptember 29.

A Babes–Bolyai Tudományegyetem pszichológia és neveléstudományi kara alkalmazott pszichológia az oktatásban tanszékének Kézdivásárhelyre kihelyezett tagozatán a Bod Péter Tanítóképzőben – mely két évvel ezelőtt egyetemi rangot kapott – szeptember 28-án a Gaudeamus közös eléneklésével tizenegyedik alkalommal nyitották meg az egyetemi évet. Bajcsi Ildikó igazgató elmondta: a három évfolyamon összesen 227 pedagógus és pedagógusjelölt kezdi meg a tanévet. Közülük az első év nappali tagozatára 36-an, a távoktatásra pedig 60-an iratkoztak be. A nappali tagozatra 69-en, a különbözeti évfolyamra 20-an, a távoktatásra pedig 138-an jelentkeztek. Bajcsi Ildikó után dr. Zsigmond Ambrus Ágnes magyartanár mondott ünnepi beszédet. /Iochom István: Tanévnyitó a tanítóképzőben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 29./

2009. október 1.

A múlt héten Marosvásárhelyen, a Stúdió színpadán Kuszálik Péter a Sütő (le)égetésre felépített, Purgatórium című könyve bemutatóján az ördög ügyvédjeként pózolt. Mítoszromboló, „András bátyja” szentté avatása ellen fogant vádbeszédében a kommunista rendszert kiszolgáló, „a hatalom ágyasaként naggyá lett” értelmiségiről beszélt, Sütő András minden írói értéke enyészetre ítélendő emberi gyarlóságainak súlya alatt. Kuszálikot saját bevallása szerint személyes sérelem indította a Sütő-hadjáratra. 91-ben egy adattár készítésekor lekezelően bánt vele az író – könyvtárba küldte az információkat kérő bibliográfust. Kuszálik Péter számára Ablonczy László adta meg a végső lökést a Sütő emlékével leszámoló Purgatórium befejezésére, amikor „bibliográfiás senkiházinak” minősített őt. Kuszálik idézetekkel teletűzdelt vádbeszédében a 40-es évek végéig ment vissza, amikor is a néhai író érettségizés helyett a Magyar Népi Szövetség aktivistájaként az államosítást köszöntötte, beszélt az író külföldi útjairól, utalt írótársai – nevezetesen Székely János – ellen elkövetett vétkeire. A „galád” alkotó ostorozására lírát és prózába zárt fikciót hívott segítségül, többek között egy Székely János-verssel, illetve Pap Kincses Emese regényrészletével bizonygatta igazát. A mítoszdöntögetés hálás műfaj, belefér a „bazmegelés” is. /Nagy Székely Ildikó: Advocatus diaboli a Stúdióban. Vádbeszéd vagy nyelvöltögetés? = Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./

2009. október 5.

Aradi vértanúkra emlékeztek ünnepi istentisztelettel és a történelmi múltat idéző, kiállítással október 5-én, vasárnap Szászrégenben, a belvárosi református templomban. Szilágyi Mátyás kolozsvári magyar főkonzul mondott ünnepi beszédet. A templom melletti DIO-Házban Krisztiáni Sándor magyarországi kőszobrász-restaurátornak a 13 aradi vértanúról, illetve a magyar történelem legnagyobb személyiségeiről készített rajzait, kőből faragott mellszobrait tekinthették meg az érdeklődők. /Berekméri Ildikó: Az aradi vértanúkra emlékeztek Szászrégenben. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 5./

2009. október 6.

Váradi Péter Pál és Lőwey Lilla legújabb fotóalbumát, Marosvásárhely című munkájukat mutatták be Marosvásárhelyen, a Bernády Házban. – Leginkább városdicsérő albumnak nevezném ezt a könyvet. Úgy is mondhatjuk, ez és a sorozat többi kiadványa magyar lelki, honismereti albumom – határozta meg a munkák műfaját Praznovszky Mihály irodalomtörténész. A szerzőpáros másik friss kötete az Erdély – Székelyföld – A nagy székely mesemondó, Benedek Elek című kiadvány, amellyel a másfél évszázada született író emléke előtt tisztelegnek. Az est végén Lőwey Lilla Elek apó szavaival búcsúzott a vásárhelyi közönségtől: Jézus tanítványa voltam/ gyermekekhez lehajoltam/ a szívemhez felemeltem/ szeretetre így neveltem. /Nagy Székely Ildikó: Elek apótól önmagunkig. Albumokban élő lelkiismeret. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 6./

2009. október 13.

A marosvásárhelyi Gaga Rádió fennállásának tíz éves évfordulóját ünnepelték október 11-én, vasárnap a Kultúrpalotában. Nagy István színpadra hozta az elmúlt évtizedet. Balázsi Tibor, a magyarországi szellemi szülők egyike, visszaemlékezett az első csapattal való találkozásra. Emlékezett a rádió ügyének védőjéből Gaga-részvényessé vált Frunda György is. /Nagy Székely Ildikó: Szülinapi időutazás. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 13./

2009. október 14.

Székelyudvarhelyen folyik a kortárs drámatalálkozó. Az október 12-15. között megrendezett fesztivál célja lehetőséget adni a román és a magyar kortárs drámák bemutatására. A Székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház második alkalommal szervezi meg a kortárs dráma fesztivált. Az október 12-i nyitóelőadáson a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata Spiró György: Prah című darabját vitte színre László Csaba rendezésében, ezt követte az Aradi Kamaraszínház és a Pécsi Harmadik Színház közös produkciója, Matei Visniec: Lovak az ablakban című darabja, Radu Dinulescu rendezésében. Október 13-án a bukaresti Komédium Színház mutatta be Nádas Péter: Temetés című művét, Bocsárdi László rendezésében, majd az Aradi Művelődési Ház és a galaci Fani Tardini Színház közös produkciója következett, Schwajda György: Hymnus című előadása, melyet Radu Dinulescu rendezett. Október 14-én a Nyílt Fórum Füzeteket mutatja be Lőkös Ildikó felelős kiadó, délután Andresz Katalin budapesti színésznő jeleníti meg Alina Nelega: Ameli sóhaja darabját, Gali László rendezésében. Este a bukaresti Act színház mutatkozik be, Alina Nelega: Amalia respira adanc (Amália mélyet lélegzik) című előadással. /Csibi Márti: DráMa – holnap is. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./

2009. október 15.

Nevet változtatott a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem. A közelmúltban megszületett az átkeresztelést jóváhagyó kormányhatározat, a jövőben Művészeti Egyetem lesz a neve. Gáspárik Attila, az egyetem rektora kifejtette, a színészképzés mellett zenepedagógiára is jelentkezhetnek a hallgatók, a múlt évben indították a látványtervezés szakot, idéntől pedig mozgásművészetet alapfokon, drámaírást mesterfokon tanulhatnak a diákjak. A jövőben terveznek restaurálói mesterképzést is a látványtervező szakos hallgatóknak, a jövendő koreográfusoknak pedig nonverbális, illetve musical mesterit. Az egyetem neve sokáig Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet volt, majd elvették tőlük a Szentgyörgyi István nevet, volt színművészeti akadémia és főiskola is, azután színháztudományi egyetem. A Művészeti Egyetem jelenleg jobban tükrözi a valóságot. /Nagy Székely Ildikó: „Olyan, mint a pénzbeváltás. ” Művészeti lett a színi. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 15./

2009. október 17.

Hárompontos beadványt nyújtott át október 16-án a Sepsiszentgyörgyi Szülők Egyesülete a prefektúrán. A tüntetésen követelték, hogy a minisztérium tárgyaljon a pedagógusokkal, ne keltsen pánikot, a segélyigénylési határidőt pedig hosszabbítsák meg. /Demeter J. Ildikó: Szülők tüntettek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 17./

2009. október 17.

Ha létezik erdélyi magyar művészettörténet-írás, annak első, évtizedekig egyetlen képviselője az erdélyi régiség sorsát felelősen felvállaló B. Nagy Margit volt – mondta dr. Kovács András, a Babes-Bolyai Tudományegyetem professzora a XVII-XIX. századi erdélyi művészet kutatójának emléke előtt tisztelgő konferencia megnyitóján. Október 16-án a marosvásárhelyi Kultúrpalotában kezdődött a konferencia, amelyet a Maros Megyei Múzeummal, illetve a kolozsvári Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvánnyal közösen szervezett meg a Marosvásárhelyi Kulturális Központ. B. Nagy Margit félúton „megtorpantott” életpályáját dr. Kovács András idézte fel, aki kiadta Reneszánsz és barokk Erdélyben című munkáját, majd a Várak, kastélyok, udvarházak, ahogy a régiek látták című forráskiadványt. Stílusok, művek, mesterek című, második nagy tanulmánykötete a tiltások időszakában látott nyomdafestéket. A konferencián az erdélyi famennyezetek ornamentikájáról, illetve a Bánság és a Partium klasszicista kastélyépítészetéről is szó esett. A konferencia tanulságait egy tanulmánykötet őrzi majd. /Nagy Székely Ildikó: B. Nagy Margit nyomdokain. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 17./

2009. október 20.

Temesváron az Írószövetség helyi székházában a múlt héten bemutatták Eszteró István Nirvána gombostűje /Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely/ című, negyedik önálló verseskötetét. Mészáros Ildikó egyetemi előadás-szintű kötet-elemzése élmény volt. Eszteró István vérbeli posztmodern költő. /Pataki Zoltán: Nirvána gombostűje az Írószövetség székházában. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 20./

2009. október 24.

Október 23-án kezdődtek a XII. Bernády Napok Marosvásárhelyen a hagyományos emlékplakett átadásával a Kultúrpalotában. Idén az emlékplakettet a kortárs költészet kimagasló egyénisége, Kovács András Ferenc vehette át. Ezután a sokak által várt Princess következett, a hegedű hercegnői léptek fel. Az est a IX–XII. -es diákok esszé- és az V–VIII. osztályosok fogalmazásíró versenyének kiértékelésével zárult. Október 24-én leleplezik Torockai Wigand Ede építész, iparművész emléktábláját. /Nagy Székely Ildikó: Bernády szellemében. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 24./

2009. október 24.

Október 23-án volt Kolozsváron a nyolcadik alkalommal megszervezett Nemzetközi Báb- és Marionettszínházak Fesztiváljának díjátadó gálája. Interaktív előadásáért dicséretben részesült Pályi János, magyarországi bábművész és Sándor Ildikó, a Rumi László rendezte Árnyak színházának bábszínésze. /Ferencz Zsolt: Díjátadás a Báb- és Marionettszínházak Fesztiválján. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./

2009. október 25.

Első ízben zajlott vetélkedő jelleggel az erdélyi magyar hivatásos táncegyüttesek találkozója Székelyudvarhelyen. Az idei soros házigazdaként az Udvarhely Táncműhely, illetve a Romániai Magyar Néptánc Egyesület szervezésében lezajlott hatodik találkozó szakmai képzésnek is beillett. Komolyan vették feladatukat mind a résztvevők /Nagyvárad Táncegyüttes, Maros Művészegyüttes, Háromszék Táncegyüttes, Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, Udvarhely Táncműhely/, mind a zsűri tagjai. A zsűri értékelt, a Háromszék Táncegyüttesnek adta az előadásért járó díjat. A Nagyvárad Táncegyüttes női kara, illetve szólistái énekes teljesítményükért, a Hargita Együttes a férfitáncok előadásmódjáért kapott díjat. Külön jutalmazták a Hargita Együttes táncosát, Péter Lászlót. A Maros Művészegyüttes rockballadája a tánc és színház kifejezőeszközeinek ötvözéséért, az Udvarhely Táncműhely produkciója a különleges látványvilágért, annak alkotója, Orza Calin pedig koreográfusi munkájáért kapott díjat. /Antal Ildikó: Folklórműsor és táncszínház – mindkettő kell. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 26./

2009. november 5.

Több százan hallgatták meg Böjte Csaba ferences szerzetest a sepsiszentgyörgyi Krisztus Király-templomban: a tágas teremben. Könyvei a depresszió legjobb ellenszerei – hangzott el az Ablak a végtelenre címmel megjelent legújabb kiadvány bemutatásán, és fogyott is a kötet, hosszú sorban álltak dedikációért. A 2002-ben létrejött Dévai Szent Ferenc Alapítvány ma országszerte közel ötven házat működtet, és közel kétezer rászoruló gyermekről gondoskodik. /Demeter J. Ildikó: Könyvek rosszkedv ellen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 5./

2009. november 6.

Harmincöt éves a sepsiszentgyörgyi Berde Áron Közgazdasági és Közigazgatási Szakközépiskola. A néhány esztendeje Berde Áron (1819–1892) nevét viselő intézményben alakulásától mostanáig közel ötezren végeztek, jelenleg 666-an látogatják. Az iskolában a kezdeti kereskedelmi szakmák mellett a vendéglátóipar, szállodaipar, szépségápolás, turizmus, közigazgatás számára is indítottak középfokú képzést, amit mára megtoldottak akkreditált felnőttoktatással is. Gazdag Ildikó iskolaigazgató szerint a harmincöt év nem történelmi jelentőségű egy iskola életében, de önbecsülése szempontjából igenis mérföldkő. November 6-án zászlót avatnak, ezzel is jelzik, hogy a Berde Áron-iskolának immár sajátos arculata van. /Szolgáltatási szakembereket képeznek (Harmincöt éves a Berde Áron-iskola). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 6./

2009. november 6.

A 15. évéhez érkezett Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár, melyet Káli Király István, a szervező Romániai Magyar Könyves Céh elnöke nyitott meg november 5-én. /Nagy Székely Ildikó: „Amit egyszer magához kezesített…” Nagykorúsodó könyvünnep. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 6./ A vásárra eddig még soha nem jelentkezett annyi kiállító, mint idén. A vásáron az anyaországi kiadók is szép számban képviseltetik magukat. /Máthé Éva: Megnyílt a 15. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. = Krónika (Kolozsvár), nov. 6./ Első ízben adták át a Romániai Magyar Könyves Céh Életműdíját. Az Emléklappal, pénzösszeggel, és a Hunyadi László szobrászművész által készített plakettel járó kitüntetést a 80 éves Kányádi Sándornak ítélte oda a céh, a díjat november 5-én adták át a 15. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár megnyitóján. A november 5 és 7. között tartó jubileumi rendezvényen ugyanakkor kiosztották a Szép könyv 2008-díjakat is. Szépirodalom kategóriában a Bookart Kiadó Richard Wagner Ingóságok című kötete vitte el a pálmát, a művészeti könyvek–albumok kategóriában Banner Zoltán Gaál Andrásról szóló albuma kapott díjat (Pallas Akadémia Kiadó), a Legszebb gyermekkönyv címet pedig a Mentor Kiadó nyerte el Wass Albert A törpék és az óriás című kiadványával. /(köllő): Életmű-díj és Szép könyv-díjak átadása. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./

2009. november 6.

A jövő évi beiskolázási tervekről, a magyar tannyelvű osztályok sorsáról tanácskoztak Marosvásárhelyen a pedagógusok és a tanintézmények vezetői. Az RMPSZ Maros megyei szervezetének elnöke, Horváth Gabriella, a Bolyai Farkas Gimnázium aligazgatója jelezte: főként azért van szükség arra, hogy már most elkezdjék a magyar tannyelvű kilencedik osztályok listájának az összeállítását, hogy elkerülhető legyen az olyan helyzet, mint ami idén tavasszal kialakult, amikor a tanfelügyelőség nem indított elég osztályt a magyar általános iskolát végző diákok számára. A 2009/2010-es tanévre végül 59 magyar osztályt hagyott jóvá a minisztérium, de különböző okok miatt csak 56 osztály telt meg. Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettes elmondta: míg tavaly 1892 magyar tanuló végzett a 8. osztályokban, számuk idénre 1713-ra csökkent. Eszerint a következő tanévben 60 magyar osztályt kérnek a tanügyi tárcától. Horváth Gabriella szerint lehet, hogy 55-56 osztály telik meg jövőre, mert lesz lemorzsolódás. A magyar óvodákért felelő Maros megyei tanfelügyelő, Kovács Júlia arra hívta fel a figyelmet, hogy egyes községekben túl könnyedén lemondanak a pedagógusok az óvodai magyar csoportokról. A szovátai Domokos Kázmér Iskolaközpont igazgatója, Vass Ferenc szerint a román szülők sokkal öntudatosabbak, mint a magyarok: összetartanak, és mindig pontosan tudják, hogy mit kérjenek a tanfelügyelőségtől. Fazakas Piroska nagysármási angol szakos tanárnő jelezte: a mezőségi község lakosságának körülbelül a negyven százaléka magyar, azonban évek óta nem sikerül egyetlen magyar 9. osztályt sem indítani a településen. /Máthé Éva: A magyar tannyelvű osztályok sorsáról tanácskoztak Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), nov. 6./

2009. november 9.

Elégedettek a hét végén zárult marosvásárhelyi könyvvásárral a szervezők és a kiadók. Tőzsér József, a csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadó vezetője elmondta: szinte kétszeresét adták el a tavalyi mennyiségnek. Az igazgató a 15 új, a vásárra megjelentetett kötettel is magyarázza a sikert. Nagy sikere volt Albert Ildikó pszichológus Léleképítés című könyvének vagy Balázs Lajos Amikor az ember nincs es ezen a világon című, Csíkszentdomokosról szóló néprajzi munkájának, valamint a művészeti albumoknak. A hétkötetes Benedek Elek-kiadványt 30 százalékos árkedvezménnyel kínálták. Káli Király István, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke szerint is jól sikerült a vásár, de a forgalom kisebb volt, mint az előző években. Az idei könyvvásár legnagyobb eseménye a Kányádi Sándor tiszteletére szervezett Kaláka-koncert volt, amelyre a színház nagyterme zsúfolásig megtelt. Külön eseménynek számított a Korunk kiadásában napvilágot látott Prospero-könyvek sorozat legfrissebb kötete: Ferencz Éva és Zsehránszky István Makra Lajos színművészről szóló könyve. /Antal Erika: Könyvvásár-kasszasiker. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./

2009. november 14.

November 13-án adták át a Maros Megyei Könyvtár legnagyobb kitüntetését, a Pro Libro Senator okleveleket. A díjazottak: Jánosházy György költő, műfordító, kritikus, szerkesztő és Dimitrie Poptamas bibliográfus, történész, a megyei könyvtár egykori igazgatója Jánosházy György Maros megye egyik legjelentősebb alkotója, kezdte a 88 éves költő laudációját Nagy Miklós Kund publicista, szerkesztő. – Ötvenkét évvel ezelőtt jelent meg az első kötete, azóta ezt sok új mű követte. Ismertek szonettjei, emellett fordított a spanyol, katalán, angol, görög, hindu, német irodalomból. Jánosházy György a Látó nívódíja (1998), a Romániai Magyar Írószövetség díja (2000), a Magyar Írószövetség Arany János-díja, illetve a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2007) után vehette át a Pro Libro Senator oklevelet. /Nagy Székely Ildikó: Az írott szó szenátorai. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 14./

2009. november 14.

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége 1996 óta részesíti életműdíjban azokat a tanárokat, tanítókat, akik több évtizeden át szolgálták lelkiismeretesen a romániai magyar közoktatást, tájékoztatott Virág Erzsébet, az RMPSZ Kolozs megyei elnöke. Az életműdíjat az ezredforduló táján nevezték el Ezüst Gyopár-díjnak. A kétévente megrendezett díjátadásra Szovátán kerül sor. Halmos Katalin, a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum zenetanára felidézte, a líceum vegyeskara idén áprilisban ünnepelte fennállásának 30 éves évfordulóját. Nagyon örült az Ezüst Gyopár-díjnak. „Méltán érdemli meg az elismerés szavait Jánossy Sándor, a dési Andrei Muresanu Kollégium nyugalmazott oktatója, a természettudományok tanára” – hangzott el a méltatásban. „Számomra az RMPSZ által adományozott Ezüst Gyopár-díj legalább annyit jelent, mint a Kossuth-díj vagy a Corvin-lánc. Nívós díjnak érzem, és köszönöm azoknak, akik rám gondoltak, mert ez azt jelenti, hogy egyféleképpen gondolkozunk”, mondta Kallós Zoltán néprajztudós, a mezőségi szórvány nagy apostola. Magánvagyonából közvagyon lett: iskolát alapított szülőfalujában, saját házát alakította át bentlakássá, hogy a vidék falvaiban anyagi és lelki szórványban élő magyar gyerekek tanulni tudjanak, fejtette ki Balázs Bécsi Gyöngyvér laudációjában. Kerekiné Magyarósy Ildikó, tordai nyugdíjas tanító megkönnyeztette a laudáció. Szöllősi Ferenc, a kolozsvári Brassai Sámuel Líceum nyugalmazott igazgatója arra most is büszke, hogy ötéves küzdelem után 1970-ben, azaz igazgatása alatt kapta vissza az iskola Brassai nevét. Erdély-szerte először a Brassai rendezett Brassai Hetet, kiosztották a Brassai Nagydíjat és a Brassai Kupát. Váratlanul /Nagy-Hintós Diana: Oktatás – Öt Kolozs megyei pedagógust tüntetett ki idén az RMPSZ Ezüst Gyopár-díjjal. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./

2009. november 14.

Négynapos fesztivállal és tudományos ülésszakkal emlékezik Ruha István hegedűművészre a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia közössége, volt tanítványai és tisztelői. November 14-én tudományos konferencia nyitja a rendezvényt. Előadást tart többek között Angi István zeneakadémiai professzor, Visnyai Csaba nagykárolyi zenetanár és Bányainé Line Ildikó, a Budapesti Rádió zenekarának hangversenymestere. A következő napokon koncertekkel áldoznak Ruha István hegedűművész emlékének. /Nagy-Hintós Diana: Ruha István hegedűművészre emlékezünk. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./

2009. november 14.

Húsz év távlatából néznek vissza önmagukra a Túlélő képek. Harmincnégy erdélyi íróember arca, két évtizeddel 1989 után, Kolozsvár, Csíkszereda és Sepsiszentgyörgy internetes összekapcsolódásának szüleménye. Kántor László: Túlélő képek. Erdélyi írók, 1989–2009. Kiadója a székelyföldi Alutus és a budapesti Noran Libri Kiadó. Kántor László most már örül, hogy belevágott ebbe, hogy apja, Kántor Lajos biztatására hallgatott. Arra kérte fotóalanyait, hogy szabadon fogalmazzák meg emlékeiket esszében, novellában, nyílt levélben, versben. /Nagy Székely Ildikó: Arcok, szavak, szelek. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 14./

2009. november 14.

Számos erdélyi és magyarországi könyvkiadó mutatta be új kiadványait a múlt hét végén, a csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadó a marosvásárhelyi Bernády Házban több szerző friss kiadványát ismertette. A könyvekről Kozma Mária, a kiadó főszerkesztője, beszélt, majd íróikat kérte fel szólásra. Böjthe-Beyer Barna az Erdély hegyei című sorozatban megjelent Görgényi-havasok északi és középső része című kötete kapcsán felhívta a figyelmet a www.gorgenyi.ro című honlapra. Sarány István Toronyiránt Európában című kötete útikönyv, a szerző utazásélményei ihlették megírását, illetve a kérdés: mi az, ami összeköti a Székelyföldön élőket Európával. Markó Béla Egy irredenta hétköznapjai című kötetét már bemutatták Vásárhelyen. Ez az a könyv, amelyet nem szerzője írt, hanem róla írták a szekus lehallgatótisztek. Váli Éva Házimúzeum című kötetét az összegyűjtött tárgyak emlékére írta. Jánossy Alíz Szárhegyi beszélgetések című interjúkötetében a Gyergyószárhegyen szervezett alkotótáborokban részt vevő művészekkel készített interjúk olvashatók. Balázs Lajos Amikor az ember nincs es ezen a világon című könyvének alcíme: Paraszti nemi kultúra és nemi erkölcs Csíkszentdomokoson. Ismertették még Balás Árpád Maros megye – Barangolás a Székelyföldön, illetve Albert Ildikó Léleképítés című frissen megjelent köteteit, majd kiállításmegnyitó következett, amelynek keretében a Műterem sorozat 29. és 26. kötetét is megismerhette a közönség. Előbbi Jakobovits Márta művészetét mutatja be (Németh Júlia előszavával), utóbbi Vinczeffy László munkásságát (előszó: Kántor Lajos). Bemutatták Nagy Pál festőművész Cserkész tábori naplóját is. /Nagy Botond: Pénteki Pallas. Könyvbemutató-sorozat és tárlatnyitó a Bernády Házban. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 14./

2009. november 18.

Programot hirdet Pelczné Gáll Ildikó, az Országgyűlés fideszes alelnöke annak érdekében, hogy a középiskolák helyi tantervének része legyen a határon túli, magyarlakta települések, tájegységek felkeresése. Az Irány a Kárpát-medence! elnevezésű program célja az: ne történhessen meg Magyarországon, hogy valaki úgy érettségizzen le, hogy nem jutott el a történelmi Magyarország területeire. A középiskolások négy tanév alatt ellátogathatnának a Felvidékre, Kárpátaljára, Erdélybe és a Délvidékre is. /Kirándulások a nemzettudatért. = Krónika (Kolozsvár), nov. 18./

2009. november 18.

Közös nyilatkozatban tiltakozik a nemzetiségi tankönyvkiadás tervezett leépítése ellen a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és a Pedagógusszövetség. Ha az ukrán oktatási tárca legújabb rendelkezései megvalósulnak, rövid idő alatt összeomlik a magyar kisebbség oktatási rendszere. A kárpátaljaiak Budapesten is tiltakoznak Kijev ukránosítási törekvései miatt. A tizedik osztályban ellehetetlenítik a következő évben az oktatást, hiszen a gyerekek tankönyv nélkül, legfeljebb ukrán nyelvű tankönyvvel lesznek – vélekedett Brenzovics László, a Kárpátaljai Megyei Tanács alelnöke. Sem a magyar, sem más nemzeti kisebbségek tankönyveinek fordítását nem tervezte be a minisztérium. A Pedagógusszövetség az évek óta tartó ukránosítási törekvések folytatását látja az intézkedésben. Brenzovics László és Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke Budapesten az Országgyűlés külügyi és határon túli bizottsága előtt számolt be a tankönyvmizériáról, azt remélve, egy európai ország parlamentje nagyobb hatást tud gyakorolni az ukrajnai törvényhozókra. Németh Zsolt szerint tűrhetetlen, amit Ukrajna a kisebbségekkel művel, ellene a magyar kormánynak is fel kell emelnie szavát. A külügyi bizottság fideszes elnöke javaslatot tett: kezdeményezi, hogy a magyar parlament politikai nyilatkozatban fejezze ki álláspontját a kárpátaljai magyar oktatás védelmében. /Politikai nyilatkozatban tiltakozik a parlament (A kárpátaljai magyar oktatás védelmében). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 18./

2009. november 18.

November 18-án a nagyváradi Kiss Stúdió Színházban emlékeztek F. Diósszilágyi Ibolyára. Az emlékműsorra a Vendégségben egy égbeli kávéház asztalánál című sorozat keretében került sor. A műsor vezetője Kiss Törék Ildikó volt, aki F. Márton Erzsébet és Varga Vilmos színművészekkel egyetemben felolvastak F. Diósszilágyi Ibolya műveiből. A jelenlevőkkel Tavaszi Hajnal a nagyváradi Gheorghe Sincai megyei könyvtár szakmai aligazgatója és Pető Csilla RMDSZ-es parlamenti képviselő osztották meg Diósszilágyi Ibolyához kapcsolódó emlékeiket. Elhangzott többek között az, hogy az írónő Makóról származott, és a nagyváradi orvostársadalom egyik tagja volt. Az írónő számára az újságírás igazi élményt jelentett, és ő volt az, aki behatóan kutatta Juhász Gyula nagyváradi életét továbbá érdemeket szerzett Nagyvárad monográfiájának újraírásában is. F. Diósszilágyi Ibolya korszakokat köt össze a magyar irodalomban, fontos alakja ő a régi Nagyváradnak, mondta az alkotóról Tavaszi Hajnal. /Emlékezés egy íróra. = erdon. ro, nov. 18./

2009. november 23.

November 22-én volt a választás. A CCSB által készített exit-poll felmérés (urnáktól való távozás utáni közvéleménykutatás) szerint Traian Basescu a szavazatok 34,1%-át szerezte meg, második Mircea Geoana 30,9%-ot, harmadik Crin Antonescu 22,1%-kal, negyedik Kelemen Hunor 3,6%-kal. Sorin Oprescu 3,4%-ot kapott. Pontos adatok a szavazatok összeszámlálását követően lesznek. Az elnökválasztás december 6-i második fordulójába tehát Traian Basescu és Mircea Geoana jutott be. /Exit-poll. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 23./ Végleges eredmény csak napok múlva várható, de az első felmérések szerint érvényes lesz a népszavazás: a lakosság 50,16 százaléka nyilvánított véleményt a kisebb parlamentről, és elsöprő arányban támogatja az egykamarás, legtöbb 300 fős törvényhozást. Az egykamarás parlamentet a választók 76,5 százaléka véli jobbnak a jelenleginél, és 85,4 százalék szerint elég 300 honatya egy húszmilliós államnak (jelenleg 471 van). Az elnökválasztással egy időben kiírt, sokak által Traian Basescu kampányfogásának tekintett referendumon mindenütt kevesebben szavaztak, mint az elnökválasztáson. /Demeter J. Ildikó: Érvényes a népszavazás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 23./

2009. november 23.

Alacsony volt a részvétel Kovászna megyében az államelnök-választáson és a népszavazáson: a 186 350 felnőtt közül 78 975 voksolt a számára legmegfelelőbbnek tűnő országvezetőre (42,38 %), és 74 744 nem tartotta fölöslegesnek az egykamarás, csökkentett létszámú parlamentről kiírt népszavazást (40,11 %). /Demeter J. Ildikó: Alacsony részvétel Háromszéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 23./


lapozás: 1-30 ... 1501-1530 | 1531-1560 | 1561-1590 ... 3121-3130




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998