udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 1572 találat lapozás: 1-30 ... 1531-1560 | 1561-1572
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Gabos-Foarta, Ildikó

2009. november 24.

A néprajzi tárgy – funkciók, jelentések és kontextusok címmel szervezett kétnapos szimpóziumot a hét végén a Maros Megyei Múzeum néprajzi szakosztálya. Az erdélyi kulturális intézményekből érkező mintegy 30 néprajzkutató találkozójának apropója a Maros Megyei Múzeum alapkiállításának, illetve a néprajzi részlegnek otthont adó Toldalagi-palotának a felújítása volt. Az előadások és szekcióülések során egy Maros megyei falumúzeumnak a létrehozását is megvitatták, amely egyediként őrizné az országban a magyar népi kultúra hagyományait – jelezte Soós Zoltán múzeumigazgató. /Nagy Székely Ildikó: Kilépni a falak közül. Találkozó a megyei múzeum megújulásáért. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./

2009. november 25.

Nem vonulhatnak fel tömegesen az utcán, csak kisebb csoportokban közlekedhetnek a járdákon az Új Jobboldal hívei december elsején Sepsiszentgyörgyön. A szélsőséges szervezetnek a rendőrség nem adott engedélyt a felvonulására. /Demeter J. Ildikó: Csak nézőként jöhet az Új Jobboldal. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 25./

2009. november 25.

Marosvásárhely főterén a ferences templomot a 60-as évek végén, a Nemzeti Színház építésekor a kolostorral együtt lebontották. A püspökség kompromisszumos megoldásban állapodott meg az állammal, az Ady negyedben létesítettek számukra új plébániát. A főtéri templom tornyát kegyeleti okokból hagyták meg, az egykori templom alatt ugyanis kriptasor található, ahova a torony belsejéből indul lejárat. Az épületmaradványra kizárólag latin nyelvű emléktábla került, bár az akkori egyezség értelmében a torony fölött a ferencesek rendelkezhettek. Nemsokára magyar, román, német és angol nyelvű emléktábla lesz a tornyon. Sebestyén Péter plébános rámutatott, húsz évvel a rendszerváltás után végre lehet magyar nyelvű emléktáblát állítani. Az engedélyek megszerzéséért hosszú harcot kellett vívni. Mindig találtak kifogást, hol a torony eredete, hol jogi státusa nem volt tiszta az értékelőbizottság előtt, de most már megszületik az engedély. Az emléktáblát Nagy Károly kőfaragó mester készítette. /Nagy Székely Ildikó: Megszólal a torony. Többnyelvű tábla a barátok templomának maradványán. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 25./

2009. december 2.

Albert Ildikó klinikai pszichológusnak immár negyedik könyve jelent meg a Pallas–Akadémia Kiadó gondozásában Léleképítés címen. Bosszúságból születtek a könyvei, vallja. Sokat beszélnek a testépítésről, de keveset a léleképítésről. Nagyon sok lelki élettel foglalkozó könyv jelenik meg, divat azzal foglalkozni, hogy miként legyek boldog, hogyan alakítsam úgy az életemet stb. Ez jól kihasználható terület az ezotériának, a sarlatánoknak, a New Age-nek nevezett iskola tagjainak, a szcientológiának. Ők receptet adnak a boldogságra, a sikerre. Mind a négy könyve azért született meg, mert nagyon bosszantotta valami. Az elsőt, A mindennapi lelkünket azért írta, mert bosszantotta, hogy alapvető pszichológiai fogalmakat nem ismernek, rosszul használnak, másként értenek. Azt mondjuk, hogy légy toleráns, és fogadj el mindenkit. Ez megint hülyeség, nem lehet mindenkit elfogadni. Albert Ildikó leírta az önpusztító mechanizmusokat az Önpusztító lélek című könyvében. A harmadik könyve útikönyv. /Forró-Erős Gyöngyi: Interjú Albert Ildikó klinikai pszichológussal. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 2./

2009. december 5.

December 3-án a kézdivásárhelyi Vigadóban Fekete Vince költő, a Székelyföld folyóirat főszerkesztő-helyettese bemutatta dr. Turóczi Ildikó családorvos Buen Camino! Jó utat! című könyvét. A kisregény nem csak útleírás, sokkal inkább a szerző gondolatainak őszinte leképezése. /(Iochom): Buen Camino! Jó utat! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 5./

2009. december 11.

– Én magát pappá szentelem holnap, még akkor is, ha visszavisznek a börtönbe – ezekkel a szavakkal nyugtatott meg 1983. június 18-án dr. Jakab Antal püspök egy kétségbeesett diákot, aki a gyulafehérvári teológia tiltott könyvek tárolásával gyanúsított könyvtárosaként nem kapott állami jóváhagyást hivatásának gyakorlására. És a püspöki ígéret valóra váltatott. Oláh Dénes, a marosvásárhelyi Belvárosi Keresztelő Szent János-plébánia lelkésze, a Maros-Küküllői egyházkerület főesperese a rendszerváltásig „ipari engedély” nélkül, szentelő püspöke helytállását magáévá téve hirdette az igét Kolozsváron, Csernátonban és Petrozsényban. Az egy évszázada született Jakab Antalra, illetve a 70 éve püspökké szentelt Márton Áronra, egykori bérmálójára néz fel Tekintetem a hegyek felé emelem című szentbeszéd-gyűjteményében a lelkész-író. Oláh Dénes vallja, hogy a Szentírásból optimizmus árad. Minden sor azt sugallja, Isten a történelem ura. Ha pedig Isten tud rólam, csakis derűlátó lehetek. /Nagy Székely Ildikó: „Csakis derűlátó lehetek” A Tekintet ajándéka. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 11./

2009. december 11.

Komoróczy Györgynek december 10-én újabb kötetét ismerhette meg a székelyudvarhelyi olvasóközönség. Az öt évvel ezelőtt megjelent Jókedvű udvarhelyiek című anekdotagyűjtemény második kötete is napvilágot látott. Azért telt el öt év a két kötet megjelenése között, mert az anekdotákkal csak az úgynevezett szabadidejében foglalkozhatott. A nyelvművelő munkája mellett az újságírás is időigényes. /Antal Ildikó: Az emberek szeretnek mókázni. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 11./

2009. december 14.

Kriterion Alapítvány kuratóriuma idén Gálfalvi Zsolt marosvásárhelyi irodalomkritikusnak, szerkesztőnek adományozza a Kriterion Koszorút. Az alapítvány esztendőről-esztendőre olyan, a romániai magyarság szolgálatába állított életművet jutalmaz, amelyet a cselekvő közösségszeretet, az európai nyitottság és a demokratikus gondolkodásmód jellemez. Az alapítvány Domokos Géza kezdeményezésére a Kriterion Koszorút 1995-ben alapította és az idén tizenötödször nyújtja át. Az eddigi kitüntetettek: Jakó Zsigmond professzor, történettudós, Tompa Gábor rendező, KAM – Regionális és Antropológiai Kutatóközpont, László Ferenc muzikológus, Faragó József néprajzkutató, Gaál András, Márton Árpád képzőművészek és Zöld Lajos újságíró a szárhegyi alkotóközpont létrehozásáért, Imreh István történész, nyugalmazott egyetemi tanár, Péntek János nyelvész, néprajzkutató, egyetemi tanár, Szilágyi Zsolt énekes, kórusvezető, Marosi Ildikó irodalomtörténész, Egyed Ákos történész, egyetemi tanár, Jakobovits Miklós képzőművész, az erdélyi magyar képzőművészeket tömörítő Barabás Miklós Céh elnöke, Dávid Gyula irodalomtörténész, szerkesztő és Toró Tibor elméleti fizikus, nyugalmazott tanszékvezető egyetemi tanár. /Kriterion Koszorú Gálfalvi Zsoltnak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./

2009. december 15.

Mikor leomlanak a falak 1989 című vallomás-játékát mutatta be a nagyváradi Kiss Stúdió Színház két alapító és állandó tagja, Kiss Törék Ildikó és Varga Vilmos a hétvégén. A színészházaspár személyes szomorú emlékeit idézte fel a kommunista rezsim sötét korából. Versek, korabeli újságcikkek és saját naplójegyzeteik alapján emlékeztek vissza. Felidézték az akkori nehéz színházi körülményeket, szó volt a fizikai nélkülözésről, húshiányról, lelki terrorról, és arról ahogyan a rendszer az otthonukba és a magánéletükbe is belopózott; lehallgatták telefonjukat. A nagyváradi Kiss Stúdió Színház 15 éve alakult, 1994 márciusában a színházi világnap előestéjén jött létre az egyetlen folyamatosan működő erdélyi magyar nyelvű magánszínház, amely minden állami támogatás nélkül állítja színpadára a színházi előadások, pódiumműsorok, gyermekműsorok, szerzői estek sokaságát. Gyakorta évi 80-100 előadást is tartanak. /Totka László: Játék az „átkosról”. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

2009. december 15.

December 4-én mutatták be a marosvásárhelyi Bernády (telt) Házban Konrád Árpád és Kibédi Varga Sándor könyvét. – Ebben a két műben minden benne van: szenvedély, bánat, öröm, szeretet. Írott sorsok, amelyeket mindannyian megélünk, megélhetünk– mondta elöljáróban Káli Király István, a Mentor Kiadó igazgatója. Konrád Árpád Egy életút – szivárvány, sarkifény és délibáb című alkotásáról a szerkesztő, Vida Gábor beszélt. Elmondta, hogy egy regénypályázat előzsűrizésekor találkozott vele. A szerzőnek kifejtette, ez nem regény, hanem emlékirat. A szerző Kolozsvárról indult el, eljutott az akkori Szovjetunióba, ahol erdőmérnöki akadémiát végzett, azután hazakerült. Kibédi Varga Sándor Az üveghegyen túl (Erdélyi ki- és bevándorlók az ezredfordulón) című könyvében főleg Budapesten kérdezett meg embereket arról, hogy hogyan élték meg az „aranykort” Romániában, miért kellett elmenekülniük. Kibédi Varga Sándor olyan emberekre összpontosított, akiknek közük lehet Marosvásárhelyhez, Maros megyéhez, és Pannóniában kötöttek ki. A szerző szerint „nincsenek megkülönböztetve, de meg lehet őket különböztetni. A menekültek például megalapították az Erdélyi Gyülekezetet. ” A bemutatón beszélgetőtársa Bölöni Domokos volt. /Nagy Székely Ildikó: „…ki úgy” Mi és az „örmény gyermek”. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./

2009. december 19.

Az SZKT ülésén Markó Béla elnök rámutatott, bizonyos garanciát jelent az RMDSZ kormányra lépése, megpróbálják a legjobban kihasználni a kormányzás lehetőségeit, az ellenzékbe vonulás nagyobb kockázatot jelent. „Nem azért akarunk bekerülni a kormányra, hogy bizonyos embereket díjazzunk, és főként nem most. A jelenlegi helyzetben nem mondhatjuk azt, hogy nem lépünk be a kormányba, ha nem kapjuk meg a fejlesztési tárcát. Felkérek mindenkit, hogy belátása szerint szavazzon, mivel nehéz időszak vár, amelyben sztrájkokra és elbocsátásokra is számíthatunk” – fejtette ki Markó. /Az SZKT megszavazta a kormányba lépést. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 19./ Az ülés elején a legkritikusabb hangot megütő Frunda György szenátor nem vett részt a szavazáson. Frunda szerint az RMDSZ-nek több garanciára lenne szüksége attól a párttól, amely eddig mindhárom kormánykoalícióját felrúgta, a kialkudott egészségügyi tárca helyett pedig a területfejlesztésihez kellett volna ragaszkodni. Markó Béla ismertette a kormányzati többség kialakítását célzó tárgyalások konklúzióit, valamint az RMDSZ kormányzati szerepvállalása mellett szóló érveket, de az ellenérveket is. A D-LP-vel az RMDSZ-nek számos negatív tapasztalata van, ám céljainak megvalósítása érdekében ,,félre kell tenni az érzelmeket, a sértettségeket” – mondta. A napokban lezajlott tárgyalásokon koalíciós szerződést dolgoztak ki, amelynek értelmében a két alakulat egyenjogú partner, és a kormányzati döntéseket konszenzussal hozza meg. A demokratákkal kötött másik megállapodás tartalmazza a magyarság számára fontos elvi célokat, többek között a kisebbségi törvény elfogadását, az alkotmánybíróság által elutasított oktatási törvényben foglalt kisebbségi célkitűzések ,,beemelését” az érvényben lévő jogszabályba, a decentralizáció folytatását, a gazdasági fejlesztési régiók átszervezését az RMDSZ korábbi javaslata szerint, a magyar szakembereknek a dekoncentrált állami intézmények vezetésébe történő visszahelyezését, de helyet kaptak az egyházak támogatásával és a Sapientia Tudományegyetem finanszírozásával kapcsolatos igények is. Leszögezte: az RMDSZ csak abban az esetben vállal kormányzati szerepet, ha ezeket a célokat sikerül bevinni a kormányprogramba. /Demeter J. Ildikó: A kockázatot választották (Kormányra lép az RMDSZ). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 19./ Az SZKT ülésén többen kifogásolták, hogy az RMDSZ miért hagyja el a hagyományos szövetségesét, a Nemzeti Liberális Pártot (PNL), és miért áll át a demokraták oldalára, akiket az RMDSZ 2007 óta szinte folyamatosan támad, októberben pedig megbuktatták a most ismét miniszterelnök-jelöltnek kinevezett Emil Boc kormányát. Azt is kifogásolták többen, hogy a demokraták nem adtak elég garanciát az RMDSZ-nek, amely túl olcsón adta magát. Az RMDSZ kormányzásra lépését támogatták Tamás Sándor, Verestóy Attila, Kelemen Hunor, Kovács Péter és Kelemen Atilla. /Borbély Tamás: Ismét kormányzati szerepet vállal az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./

2009. december 30.

A fiatalon elhunyt magyarországi képzőművész, Simsay Ildikó emlékére alapította a Magyar Képzőművészeti és Iparművészeti Társaságok Szövetsége a róla elnevezett díjat, melyet 1998 óta ítélnek oda azoknak a képzőművészeknek, akik a közösségért kiemelkedő és példamutató munkásságot végeztek. Erdélyből eddig csak Németh Júlia művészettörténész kaphatta meg a rangos kitüntetést. Az egyik idei díjazott Vinczeffy László Munkácsy-díjas képzőművész, a sepsiszentgyörgyi Gyárfás Jenő Képtár munkatársa. /Váry O. Péter: Simsay Ildikó-díj Vinczeffy Lászlónak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 30./


lapozás: 1-30 ... 1531-1560 | 1561-1572




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998