udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 1572 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 1561-1572
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Gabos-Foarta, Ildikó

1993. június 10.

Az RMDSZ tanügyi kérdésekkel foglalkozó ügyvezető alelnöke, Fülöp Fischer Ildikó elmondta, hogy a szerepe a Bolyai Társaság, a Magyar Pedagógusok Szövetsége, az EMT oktatási osztálya, a diák- és ifjúsági szövetségek és az RMDSZ parlamenti tanügyi bizottsági tagjai közötti információcsere biztosítása, tevékenységük összehangolása. Az összes szervezet fő célja az oktatási autonómia-modell. Jelenleg ez még távol van. Segédkönyveket, feladatlapokat terveznek. A tanárok továbbképzésére megszervezik a Bolyai Nyári Akadémiát. Különböző tanulmányi versenyeket is szerveznek. /Balló Áron: Önrendelkezés ? és tanügyi törvénytervezet. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./

1993. június 18.

Az RMDSZ-nek nem kis része van abban, hogy végre sikerült a parlamentben felállítani az Román Hírszerző Szolgálatot /SRI/ ellenőrző bizottságot, ezzel az SRI parlamenti ellenőrzés alá kerül. /Demeter J. Ildikó: Egy furcsa nap. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

1993. június 23.

A parlament jún. 23-án nyílt szavazással elvetette a külföldi beruházók földtulajdonhoz való jogát, hiába érvelt az európai struktúrák átvétele mellett Birtalan Ákos. /Demeter J. Ildikó: Ágyő, külföldi beruházók. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

1993. június 29.

Szinte korlátlan hatáskört ruházott a parlament a kormányra jún. 29-i ülésén: a parlamenti nyári szünet idején a kormány rendeletekkel pótolhatja a törvénykezést. Vacaroiu miniszterelnök a nyárra tervezi a költségvetés kiigazítását, adók kivetését, újabb kölcsönök felvételét. Több ellenzéki képviselő hiába tiltakozott ez ellen, a kormány megkapta a hatáskört. /Demeter J. Ildikó: Teljhatalmat a kormánynak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

1993. július 7.

Kónya-Hamar Sándor RMDSZ-képviselő, a képviselőház titkára elmondta, hogy az ellenzék nem áll ki az RMDSZ mellett, amelyet rendszeresen támadnak, ugyanakkor azt elvárják, hogy az RMDSZ velük tartson. A képviselőház titkáraként el tudott intézni börtönlátogatásokat, egy második pedagógiai osztály indítását vagy gázvezeték engedélyezését. Az RMDSZ javaslatainak megfelelően javult a törvényhozói munka. Kónya-Hamar Sándor hiába titkár, nincs megfelelő irodája. A képviselő a kudarcok közé sorolja, hogy az elmúlt nyolc hónapban a két RMDSZ-csoport /képviselőházi és szenátusi/ nem ült össze a politikai döntések megvitatására. /Demeter J. Ildikó: Nem volt hiábavaló. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./

1993. július 15.

A Brassó megyei RMDSZ közgyűlésén megállapították, hogy a megválasztott tanácsosokban nincs kezdeményezőkészség, a tagszervezetek nem eléggé aktívak, néhány önkéntes végzi csak a munkát. Bordos Mária, a brassói Tulipán vezetője beszámolójából kiderült, hogy veszteséggel vette át az üzletet és nyereséggel zárta, a bevételből segítette az RMDSZ-t. A megyei RMDSZ-nek nem jó a viszonya a Brassói Lapokkal, a hetilap kevés RMDSZ-hírt közöl. Ezért indították el az Értesítőt, az meg sok pénzt emészt fel.Gellérd Lajos, a Brassói Lapok főszerkesztője szerint az RMDSZ néha ellenük dolgozik. Reif István tanár /aki rövid ideig az RMDSZ Brassó-megyei szenátora volt/ szerint a megyei RMDSZ a munkát elhanyagolta, nem voltak rendszeres ülések. Mina László megyei elnököt végül újraválasztották. Mina elmondta, hogy két éve készül visszavonulni egészségi állapota miatt, de nincs aki átvegye munkáját. /Demeter J. Ildikó: Nincs aki átvegye a stafétabotot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./

1993. augusztus 14.

Aggódik az RMDSZ-ért a cikkíró, nem kell vitákba bonyolódni, nem oldott meg semmit az "etnikai tisztogatás" vita, szerinte helyes volt a három RMDSZ-vezető tárgyalása a PER /Project on Ethnic Relations/ égisze alatt, Romániát mindenképpen felveszik az Európa Tanácsba, tehát el kell fogadni a felajánlott engedményeket. /Bucur Ildikó: Mielőtt összeugranánk = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 14-15./

1993. szeptember 2.

A korrupcióról szóló parlamenti vita csak hosszú felszólalásokat eredményezett. Miért makulátlanok a magas rangú tisztviselők mindaddig, amíg funkcióban vannak, - kérdezte Kozsokár Gábor szenátor - miért csak akkor kiáltanak rájuk kígyót-békát, mikor leváltják őket? - Az ellenzék benyújtotta indítványát: a kormány határolja el magát a korrupcióval gyanúsítottaktól. /Demeter J. Ildikó: Korruptak helyett indítvány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./

1993. szeptember 16.

Fischer Fülöp Ildikó, az RMDSZ oktatás-és ifjúságügyi főosztályának vezetője elmondta, hogy Bihar megyében 4, Szatmár, Kolozs és Brassó megyékben 1-1 magyar tanfelügyelőt leváltottak. Nagyváradon, Székelyhídon és máshol is magyar iskolaigazgatókat váltottak le. A leváltások adatait összegyűjtik, hogy nemzetközi fórumokon bemutathassák a helyezet. - Sokan nem tudnak arról, hogy vannak főiskolai anyanyelvi képzési lehetőségek /nagyváradi Sulyok István Főiskola, Pro Agricultura Hungariae Alapítvány, Pro Agricultura Hargitae Alapítvány távoktatási formája./, de arról sem, hogy van Örökségápolás Tanulmányi Alap, a Miskolczi Dezső Alapítvány, a Pro Universitate Alapítvány, a Talentum Alapítvány, továbbá a Collegium Transsylvanicum Alapítvány. Utóbbinak célja az erdélyi magyar nyelvű oktatás színvonalának emelése, tantervek kidolgozása, tankönyvek írása. A nagyfokú tanárhiányt a Pro Agricultura Hungariae Alapítvány távoktatással próbálja enyhíteni. /(simon): Nem kell aggódnunk. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 16./ Bihar megyében összesen négy magyar tanfelügyelő volt, mindnyájukat leváltották. A megy magyar lakosságának aránya 37,5 százalék. /Sorbán Attila: Puskaporos tanévkezdés. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 16./

1993. október 6.

A Stúdium Alapítvány pályázatot hirdetett román tannyelvű gimnáziumban érettségizett magyar anyanyelvű fiatalok számára, a Budapesten szept. 15-30-a között tartott intenzív anyanyelvi oktatásra, jelezte Adorján Katalin, az alapítvány vezetője. A tanfolyam Németh Géza református lelkész /az Erdélyi Gyülekezet vezetője, a Megbékélés Közössége mozgalom vezetője/ közreműködésével valósult meg. Előadást tartott többek között Pomogáts Béla irodalomtörténész, Benda Kálmán történész, Bencsik András, a Pesti Hírlap főszerkesztője, Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke, Németh Géza pedig a megmaradásról beszélt. Harminc fiatal vett részt a tanfolyamon, közülük többen Fogarasból jöttek. Az ötvenezres lélekszámú Fogaras 20 százaléka magyar, mégis csak VIII. osztályig van magyar tagozat, de a magyar irodalmon és a matematikán kívül ott is mindent románul tanítanak. /K. Fekete Ildikó: Tudásukat itthon kamatoztatják. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 6./

1993. október 11.

Okt. 11-én a szenátus a sajtóról tárgyalt, többen támadták a sajtót, Vadim Tudor az anarchiává vált sajtószabadságról beszélt, végül egyetértettek abban, hogy sajtótörvény szükséges. A napirenden szerepelt Petre Salcudeanu művelődésügyi miniszter botránya /részegen rátámadt egy titkárnőre/. Megállapodtak abban, hogy a két ház művelődési bizottságára bízzák az ügyet. /Demeter J. Ildikó: Civilizált sajtót! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./

1993. október 20.

Liviu Maior oktatási miniszternek írt beadványában Fischer Fülöp Ildikó, az RMDSZ oktatási alelnöke az alkotmányra, az EBEÉ koppenhágai értekezletének záródokumentumára hivatkozva felsorolta az oktatási törvénytervezet hiányosságait, valamint az anyanyelvi oktatást korlátozó intézkedéseket /a törvény-tervezet mellőzi a felekezeti iskolákat, kötelezővé teszi egyes tantárgyak román nyelven tanítását stb./, a főiskolákon tanulók 4,5 százaléka magyar nemzetiségű, amikor a magyarság részaránya az országban 7,1 százalék. Szükség van a kisebbségek történelmének, kultúrájának, hagyományainak oktatására, a saját tankönyvkiadásra, az egyházi oktatás jogaiba való visszahelyezésére. A magyar intézmények vezetését egy magyar nemzetiségű államtitkár vezesse, a magyar iskolákat pedig magyar tanfelügyelők irányítsák. /Beadvány. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./

1993. november 8.

Nov. 8-án a parlamentben Ioan Solcanu szenátor kifogásolta, hogy Jeszenszky Géza külügyminiszter kézdivásárhelyi látogatásakor kitűzték a magyar zászlót. Markó Béla szenátor reagált erre: Solcanu nemzetközileg bevett szokásjogot kérdőjelez meg, emellett a határokon túli románok követelései között szerepel saját nemzeti szimbólumaik használatának joga. Frunda György hozzátette, véget kell vetni annak, hogy Románia mást mond az ET-ben és mást tesz itthon. /Zászlóvita a román szenátusban. = Népszabadság, nov. 9., Markó Béla reagálására Solcanu megjegyezte: Markó Béla nem a magyar államot képviseli, ezért nincs joga replikázni. Megtapsolták. Egy másik szenátor szerint idegen zászlók felhúzás tiszteletlenség. /Demeter J. Ildikó: Everac és a magyar zászlók. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

1993. november 11.

A képviselőházban nagy vitát váltott ki az egyetemek akkreditálásának kérdése. Az 1989-es változás óta 67 magánegyetem működött az országban. Ezek jó része nem felelt meg a követelményeknek. Az akkreditálást egy külön tanács dönti el, azonban a tanács tagjait a kormány nevezi, ezzel nem értett egyet az RMDSZ, emlékeztetett a parlamenti vitára Asztalos Ferenc képviselő, a tanügyi bizottság alelnöke. A magánegyetemet gáncsolja a törvénynek az a része, hogy a tanári kar felének az illető intézménynél kell dolgozni főállásban, azonkívül 30 %-uknak egyetemi tanári vagy előadótanári minősítéssel kell rendelkeznie. Egy eljövendő magyar egyetemet ez az előírás nehéz helyzetbe fog hozni. /Demeter J. Ildikó: Magánegyetemek akkreditáslása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./ Előzmény: aug. 10-i jegyzet.

1993. november 17.

Nov. 6-án Kolozsvárott az RMDSZ székházában tanácskozást tartott az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének oktatás- és ifjúságügyi főosztálya. Fischer Fülöp Ildikó, a főosztály vezetője összegezte a tanácskozás célját és eredményeit. A megbeszélést az információcsere igénye is aktuálissá tette. Szükség van adatbázisra a civil szervezetekről, sokan nem tudnak egymásról, az alapítványok sem ismerik egymást Nagy szükség volt már arra, hogy az összehangolásra megalapítsák a Romániai Magyar Oktatási Tanácsot, ami most megtörtént. Szükség van a felsőoktatási hálózat kibővítésére, a tanárhiány megoldására, a szakképzés és a gyógypedagógiai oktatás megszervezésére /ez utóbbi csak a tömbmagyarság területén megoldott/. Megoldásra vár a tankönyvellátás kérdése is, ami a Collegium Transsylvanicum Alapítvány keretében már beindult. Párhuzamosan szerveznek azonos tevékenységeket. A szórványkérdéssel például három szervezet foglalkozik. Össze kell fogni a nagyobb tervek megvalósításához, így a kollégiumi rendszer kiépítéshez. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége nagy felmérést végzett. Fischer Fülöp Ildikó hangsúlyozta, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetemen a 300 hely nem lehet végcél, ez a létszám a hatalom politikai akaratát tükrözi. /Miklós László: Összehangolt pragmatizmus. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./

1993. november 20.

A képviselőház tárgyalta a rendőrségi törvényt. Az ellenzéki képviselők a katonai jelleg csökkentését szorgalmazták, ismertette a vitát Székely Ervin képviselő, de csekély eredményt értek el. /Demeter J. Ildikó: Régimódi új rendőrség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20-21./

1994. február 28.

A Kelet-Nyugat új számát Márton Áron püspök emlékének szentelte. A folyóiratban Horváth Andor, Asztalos Ildikó, Bálint Tibor, Fodor Sándor és Jakabffy Tamás írásai idézik föl a püspök életművét. /Kelet-Nyugat (Nagyvárad), febr./

1994. június 20.

A román állam a Magyarországon szerzett diplomát még nem ismeri el automatikusan, csak különbözeti vizsgák után honosítja az oklevelet. Ez a folyamat közel egy évet vesz igénybe, ezalatt a hazatértek csak szakképzetlenekként taníthatnak. Az RMDSZ ösztöndíjakkal segítené őket, ezenkívül közbenjár az ügyintézésben, nyilatkozta Fischer Fülöp Ildikó, az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének oktatási alelnöke. /Új Magyarország, jún. 20./

1994. július 5.

Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Megállapították, hogy az oktatási törvény jelen formájában elfogadhatatlan. Az újonnan létesített Ifjúsági Főosztály vezetőjévé Tamás Lászlót nevezték ki, felmentették Fischer Fülöp Ildikót az Oktatási Főosztály vezetése alól. Molnos Lajos, Kolozs megye RMDSZ elnöke ismertette a Mátyás-szoborral kapcsolatos helyzetet, a polgármester törvénysértő intézkedéseket helyezett kilátásba. Az RMDSZ élni fog a politikai küzdelem minden eszközével a romániai magyarságot érintő támadásokkal szemben. /Közlemény = RMDSZ Tájékoztató, 320. sz., júl. 6./

1994. július 26.

Bucur Ildikó szerint sok RMDSZ-tag magatartás- és stílusváltást vár az RMDSZ-től. A cikkíró kiáll a kézfogás-politika mellett, Kántor Lajos elkötelezett, jeles közéleti személyiség, kilépése tiltakozás az "elszigetelődés politikájával" szemben, írja, továbbá bátorság "történelmi megbékélésről" beszélni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./

1994. november 2.

Nov. 2-án osztották ki az Országos Széchényi Könyvtárban a Bethlen Gábor Alapítvány díjait. Idén Gazda József kovásznai néprajzkutató, Kató Béla sepsiillyefalvi református lelkész, Koncsol László pozsonyi költő-irodalomtörténész, Sulyok Vince, Norvégiában élő műfordító nyerte el a díjat, Tamási Áron-díjban pedig Marosi Ildikó marosvásárhelyi irodalomtörténész, Márton Áron-díjban a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete, Jenenits István budapesti piarista tartományfőnök, Királyhelmec polgárai, az amerikai Magyar Öregdiák Szövetség Bessenyei György Köre és a közelmúltban elhunyt dr. Levendel László részesült. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3., Magyar Nemzet, nov. 3./

1994. november 30.

Nov. 30-án a Magyar Népi Szövetségről /MNSZ/ tartott tudományos konferenciát a Magyar Történelmi Társulat és a Politikatörténeti Alapítvány. Lipcsey Ildikó történész elmondta, hogy az MNSZ a Román Kommunista Párt egyfajta fiókszervezetévé vált. Tíznél több előadás hangzott el, többek között a kolozsvári Gáll Ernő, Katona Szabó István, Fülöp Mihály és Beke György. Balogh Edgár, az MNSZ egykori alelnöke írásban küldte el hozzászólását, ebben hangsúlyozta a szövetség szerepét az erdélyi magyar kultúra fennmaradásáért vívott küzdelemben. /Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, dec. 1./

1994. december 19.

Fischer Fülöp Ildikó, az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége oktatási osztályának főelőadója bejelentette, hogy az RMDSZ segítséget nyújt a Magyarországon szerzett diplomák honosítása ügyében, ezért az érdekeltek forduljanak hozzájuk. /Új Magyarország, dec. 19., a felhívás szövege: Szilágyság (Zilah), dec. 23./

1995. január 10.

Visky Árpádra emlékezett Kudelász Ildikó. A sepsiszentgyörgyi, majd a marosvásárhelyi társulat tagja volt, szavalóműsorai emlékezetesek maradnak. 1975-ben újra a sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színházhoz szerződött. 1986. jan. 12-én - tisztázatlan körülmények között - meghalt. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 10./

1995. február 23.

Tokay György, az RMDSZ képviselőházi frakciójának elnöke, Borbély László képviselő és Fischer Fülöp Ildikó, az RMDSZ oktatási főosztályának munkatársa febr. 23-án megbeszélést folytatott Liviu Maior tanügyminiszterrel. A magyar szakiskolai, líceumi beiskolázási tervekről és az oktatási reformba való bekapcsolódásról folyt az eszmecsere. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./

1995. március 24.

Márc. 25-én Borbély László képviselő, Zonda Attila, Maros megyei RMDSZ-elnök és Jung Ildikó jogász meglátogathatják marosvásárhelyi börtönében Cseresznyés Jánost. A látogatást márc. 19-re tervezték, de arra a napra nem kaptak engedélyt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 24., 499. sz./

1995. április 4.

Kolozsváron, ápr. 4-én tartották a harmadik szórványtanácskozást. A szórvány felvállalása a tömbmagyarság feladata, hangzott el a tanácskozáson, nem lehet mindig a magyarországi alapítványokra számítani. Takács Csaba az RMDSZ ügyvezető elnöke nyitotta meg a tanácskozást, majd Bodó Barna politikai alelnök és Vetési László tiszteletes vázolta föl a szórványban élők legfőbb problémáit, Fülöp-Fischer Ildikó és Ferencz Rita az oktatás kérdéseiről beszélt, Dáné Tibor Kálmán a szórványmagyarság művelődési életét mutatta be. Megalakították a szórványtanácsot, elnöke Takács Csaba, a régiókat Kramer Tamás /Észak-Erdély/, Perka Mihály /Csángóföld/, Nagy Endre /Regát/, Török Ernő /Dél-Erdély/, Kakassy Sándor /Belső-Erdély/, Makkay Botond /Bánság/ képviseli. A bizottság tagjai között van Salamon József és Vetési László az egyház részéről, valamint Máté Dénes, Péntek János, Révész Erzsébet és Farkas Zoltán is, akik az oktatási, művelődési és gazdasági problémákat vállalták fel. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

1995. április 6.

Bucur Ildikó kifogásolta, hogy a közelgő RMDSZ-kongresszussal kapcsolatban kevés hír jut el a tagsághoz. Kevés szó esik az alapszabály kérdéséről. A kinyilatkoztatott autonómiához nem társul semmiféle jogrend. Az RMDSZ szervezeteiben hiányzik a belső ellenőrzési mechanizmus. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./

1995. május 11.

Bucur Ildikó nem fogadja el Borbély Imre érvelését, hogy az RMDSZ-ben nincsenek radikálisok. Lehet mérsékelt és radikális hozzáállásról beszélni. Bucur Ildikó azzal sem ért egyet, hogy a mérsékeltek nem szorgalmazzák az autonómia-elképzelést. A mérsékeltek - magyarázza a cikkíró - az autonómia-formák világos megfogalmazását igénylik, majd kiáll Frunda György mellett. Az RMDSZ-nek a különböző rétegek, csoportosulások érdekeit egy szervezetként kell képviselnie, szükség van tehát "radikálisokra", "mérsékeltekre", kereszténydemokratákra, liberálisokra, népi-nemzetiekre, szociáldemokratákra egyaránt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./

1995. május 20.

Máj. 20-án jelent meg Szász János bukaresti író román nyelvű /Foaia/ és magyar nyelvű /Fórum/ lapjának próbaszáma. A bukaresti tudományegyetem hungarológusai szintén lapot indítottak: napvilágot látott Nézőpont /alcíme: Véleménynyilvánítási lap/ című újságuk első száma, 250 példányban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./ A Foaia és a Fórum kiadója a Concordia 112 Alapítvány, amelynek célja hallassa hangját a gyűlölet és az uszítás ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./ A Fórum /Bukarest/ szerkesztői: Halász Anna, Marosi Ildikó és Majtényi Ildikó, főmunkatársak: Lászlóffy Aladár és Szász János. A Foaia /Bukarest/ igazgatója Szász János, szerkesztői: Maria Dinescu, Alina Mungiu, Anamaria Pop. Mindkét lap a próbaszámon feltüntette: rendszeres megjelenése szept. 1-jétől. A Fórum próbaszámában olvashatjuk Kós Károly és Kemény János beszélgetését, amint egy hajdani tévériportban felidézték az Erdélyi Szépmíves Céh történetét, a helikoni találkozókat Kemény János marosvécsi kastélyában, Bánffy Miklós alakját és Kós Károly munkásságát. Ugyancsak a Fórumban található - többek között - egy részlet Borsi Kálmán Béla A román társadalom az 1850-es, 60-as években című írásából, továbbá egy felsorolás arról, hogy milyen sokan éltek és dolgoztak Bukarestben, többek között: Méliusz József, Szemlér Ferenc, Sütő András, Szilágyi Domokos, Hervay Gizella, Majtényi Erik, Szász János, Robotos Imre, Földes László, Huszár Sándor, Beke György, Bodor Pál, Domokos Géza, Ágoston Hugó, Kovács János, Kacsir Mária, Lőrinczi László, Halász Anna, Horváth Andor, Vajnovszky Kázmér, Molnár Gusztáv, Szilágyi N. Sándor, Kovács Albert, Marosi Barna, Marosi Ildikó, Dános Miklós, Mag Péter, Dankanits Ádám, Dimény István, Cseke Gábor, Szőnyi István, Szobotka András, Balogh Péter, Román Viktor.


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 1561-1572




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998