udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 600 találat lapozás: 1-30 ... 541-570 | 571-600
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Gazda Árpád

2009. február 10.

Az MKB Veszprém kézilabdacsapatának az idegenlégiósaira éppen akkor támadt rá egy romákból álló agresszív csoport, megölték Marian Cozmát, amikor Magyarországon a miskolci rendőrkapitány kijelentése nyomán fellángolt a vita arról, hogy létezik-e cigány bűnözés, hogy meg szabad-e jelölni egy-egy bűneset bemutatásánál az elkövetők etnikai hovatartozását. Amíg a magyar hírközlő szervek kórusban marasztalták el a cigányozó rendőrkapitányt, és attól is ódzkodtak, hogy elmondják, Marian Cozmát roma bűnözők késelték meg, Romániában különös hangsúlyt kaptak az ügy etnikai vonatkozásai. Az egyik piacvezető sportlap, a Prosport egyenesen azt adta tudósítása szalagcímének, hogy „gyilkolt a cigány maffia”. A korrekt, kiegyensúlyozott tájékoztatásra törekvő újságíró nehezen talál kapaszkodókat. Mindkét gyakorlattal szemben vannak kifogásai. /Gazda Árpád: A közölhetőség próbája. = Krónika (Kolozsvár), febr. 10./

2009. február 17.

Eckstein-Kovács Péter államelnöki tanácsos magyarázta szerepét, feladatkörét: transzmissziós szíjéhoz hasonlónak látja szerepét. Ez lehetőséget teremt arra, hogy akadálytalanul eljussanak a kisebbségi üzenetek az államelnökhöz és fordítva. Úgy érzi, ebben a tisztségben tud segíteni egy áldatlan helyzet megoldásában. Eckstein-Kovács Péter ott volt az RMDSZ SZKT ülésén. Nincs törvényes tiltás erre vonatkozóan, jegyezte meg. Az RMDSZ-en belüli politikában is meg szeretne maradni, ezt elfogadta Basescu. /Gazda Árpád: Eckstein-Kovács Péter: Transzmissziósszíj-szerepben. = Krónika (Kolozsvár), febr. 17./

2009. február 18.

Miért nem részesült Ezüstfenyő-díjban Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke? A témát maga Szabó Ödön hozta szóba az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) hét végi marosvásárhelyi ülésén. A Bihar megyei politikus zokon vette, hogy noha az általa ügyvezetett megyei szervezet felterjesztette személyét az RMDSZ által alapított kitüntetésre, a központban lehúzták a listáról. A panaszra az országos ügyvezető elnök, Kelemen Hunor adott magyarázatot: valamennyi területi szervezetnek egy személyt kellett felterjeszteni, Biharból azonban két javaslat érkezett. Ilyen magvas kérdéseket tisztázott az SZKT hét végi ülése. Markó Béla kizárólag azokat a gondolatokat foglalta össze, amelyeket a korábbi egy-két hétben különböző alkalmakkor már elmondott. Kelemen Hunor közölte, nem szaporítja a szót a féléves beszámolójával; a képviselők a reggeli érkezéskor írásban kapták meg a szöveget. A többség az előcsarnokban cigarettázással, baráti beszélgetésekkel volt elfoglalva, és már mindenki nagyon várta, hogy hazaindulhasson. Ez lett az erdélyi magyarság döntéshozó szerveként elképzelt SZKT-ből 16 évvel a megalakulása után. Milyen más is volt a kilencvenes évek közepén egy SZKT-ülés. Akkor viták voltak, a táborok győzedelmeskedtek. A külső szemlélő is úgy érezhette, életképes az erdélyi magyar közösség, mert értelmes emberek értelmes vitákat folytatnak a közösség jövőjéről. Az RMDSZ döntéshozó szerve immár több éve nem hozott egyetlen döntést sem. Beérte annyival, hogy rábólintott a nagyok döntéseire. /Gazda Árpád: A látszat ára. = Krónika (Kolozsvár), febr. 18./

2009. február 24.

Az EMNT választási szövetséget kötött az RMDSZ-szel, ezzel letért az önmaga számára eredetileg kijelölt útról: a romániai magyar politikai szervezetek egyikeként nyilvánult meg, írta Gazda Árpád, a Krónika munkatársa. Az EMNT sem pártként, sem kisebbségi szervezetként nem jegyeztette be magát; egyedül semmilyen választáson nem vehetne részt. A Tőkés Lászlónak felajánlott listavezetői hely nem a tartós megegyezés záloga, hanem afféle végkielégítés az RMDSZ ellenzéke számára. /Gazda Árpád: A végkielégítés. = Krónika (Kolozsvár), febr. 24./

2009. március 9.

Magyarország kitart a támogatásával a határain túl felépített intézményrendszer fenntartása mellett. A határon túli magyar ügyekért felelős Gémesi Ferenc államtitkár Kolozsváron elismerte azonban, hogy Magyarország gazdasági erejének csökkenése, valamint az a tény, hogy Szlovákia és Románia is az EU tagja, alapvetően átfogalmazták a magyar–magyar viszonyt. A nagy ügyek között a Sapientia Egyetem támogatását, a Szülőföld Alap működtetését és az oktatási-nevelési támogatás fenntartását említette. Ma még senki nem látja át, hogy az év végére oldódik-e vagy elmélyül a válság. Amennyiben súlyos válság alakul ki, akkor mindent újra kellene gondolni, tette hozzá. Fontosnak tartotta, hogy a magyar vállalatok nem vonultak ki a válság hatására Romániából. A határon túli intézményrendszer akkor alakult ki, amikor Magyarország gazdasági fölényben állt a szomszédjaival szemben. Gémesi Ferenc elmondta, 2006–2007-ben úgy alakították át a támogatási rendszert, hogy a határon túlra szánt évi tízmilliárd forint körüli összegből az alapvető intézményeket tudják finanszírozni. Emellett azt szorgalmazták, hogy a magyar szereplők saját országukban fejlesztési ügyekben legyenek jóval aktívabbak. Arra a kérdésre, hogy a jelenlegi gazdasági körülmények között kérnek-e még letelepedési engedélyt, állampolgárságot Magyarországon a határon túli magyarok, Gémesi Ferenc elmondta, évente mintegy tízezer letelepedő kap magyar állampolgárságot. Ezek többsége a szomszédos országokból érkezik, és több mint nyolcvan százalékuk magyar nemzetiségű. Azok száma, akik gazdasági megfontolásokból telepedtek Magyarországra, jócskán csökkent. – Meglátása szerint a regionális együttműködés rendkívüli módon felértékelődött. „Ma több lehetősége van Temesvárnak a Szegeddel való együttműködésre, mintha Kolozsvárral szeretne valamilyen gazdasági ügyben közösen fellépni” – tette hozzá. Arra a felvetésre, hogy a gazdaságra épülő, pragmatikus határ menti együttműködést már nem hatja át a nemzeti kohézió hangulata, Gémesi Ferenc kijelentette: „amikor arról beszélünk, hogy hogyan lehet a nemzeti kohéziót, a magyar szolidaritást megújítani, nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az átalakulások alapvetően megerősítik a helyi közösségek szerepét, magyar ügyekben is”. Gémesi emlékeztetett arra, hogy ma már a köztársasági elnök, az Országgyűlés, a kormány és az önkormányzatok is külön-külön együttműködési struktúrákat működtetnek. Rendkívül fontosnak tartotta, hogy a magyarországi napi politikát sikerült kivonni a magyar–magyar kapcsolatokból. Ezeket szerinte egyáltalán nem érinti az, hogy Magyarországon baloldali kormány van hatalmon, a határon túli magyar szervezetek pedig többnyire az európai jobboldal politikai családjához csatlakoztak. Gémesi Ferenc elismerte, hogy a magyarországi politikának sokkal több lehetősége lenne arra, hogy hatást gyakoroljon a határain túli magyar közösségekre. Ettől a lehetőségtől azonban szerinte a magyar kormány távol tartja magát. /Gazda Árpád: Átalakuló anyaországszerep. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./

2009. március 23.

Egyformán kell elítélni a nácizmust és a kommunizmust, mert mindkettő zsarnoki, gyilkos rendszer – az Európai Parlament (EP) brüsszeli székházában egy múlt heti konferenciának, valamint közmeghallgatásnak volt ez a központi üzenete. A konferenciát Tőkés László EP-képviselő rendezte romániai és bulgáriai előadókkal, akik elsősorban a kommunizmus kisebbségellenes jellegét emelték ki. A közmeghallgatást az Európai Unió cseh elnöksége szervezte. A kezdeményezés Csehországból indult. Tavaly júniusban egy Prágában tartott konferencia résztvevői fogadtak el nyilatkozatot az európai lelkiismeret és a kommunizmus ügyében /Prágai nyilatkozat/. A dokumentum szorgalmazta, hogy a kommunizmus nevében elkövetett bűnöket nyilvánítsák az emberiség ellen elkövetett bűnöknek, amiként a náci bűntettekkel tette a nürnbergi törvényszék, és Európa országaiban vezessenek be olyan törvényeket, amelyek alapján el lehet ítélni a kommunista bűntettek elkövetőit, és kárpótolni lehet a kommunizmus áldozatait. A brüsszeli konferenciát a román delegáció néhány demokrata-liberális párti (PDL) képviselője zavarta meg, akik kifogásolták Tőkés László megállapításait. A püspök a román asszimilációs politika továbbéléséről beszélt. A csángómagyarok asszimilációját hozta fel példakén, megemlítvén, hogy az anyanyelvhasználatot a templomban megtagadják, az iskolában korlátozzák. Nicolae Vlad Popa EP-képviselő felemelt hangon jelentette ki: aki ma román asszimilációról beszél, meghamisítja a valóságot. Tőkés László válaszában megerősítette korábbi kijelentéseit. Példaként a székelyföldi ortodox és karhatalmi térhódítást említette. Gál Kinga fideszes képviselő úgy vélte, a régi reflexek továbbélését tükrözi az is, hogy a román hatóságok megpróbálták megakadályozni Sólyom László magyar köztársasági elnök március 15-i romániai látogatását. Marius Oprea, a Kommunizmus Bűneit Vizsgáló Intézet igazgatója elmondta, a régi rendszer politikai rendőrségének tagjai a rendszerváltás után is aktívak maradtak. Nagy Mihály történész a magyar történelmi egyházak kommunista elnyomásáról tartott előadást. /Gazda Árpád: Kommunistaellenesség az Európai Parlamentben. = Krónika (Kolozsvár), márc. 23./

2009. április 24.

Vajon ha ma adatna meg a lehetősége annak, hogy itthon maradva igényeljük a magyar állampolgárságot, az erdélyi magyarok hányadrésze folyamodna érte? A kettős állampolgárság ügye ismét előtérbe került, méghozzá két fronton is. Orbán Viktor jelentette ki nemrég Kárpátalján, hogy ha a Fidesz hatalomra kerül Magyarországon, megteremti a kárpátaljai és délvidéki magyarok számára a kettős állampolgárság lehetőségét. Romániában pedig Mircea Geoana, a szenátus elnöke kezdte sürgetni, hogy segítsék a moldovaiak román állampolgársághoz vezető útját. Ezt az utat a román törvényhozás már 1991-ben megalapozta, csupán adminisztratív akadályok gördítésével érte el, hogy ne igényelje valamennyi moldovai a román EU-s útlevelet. A magyar állampolgárság ma már sokkal kevésbé vonzó Erdélyben, mint volt 2004. december 5-én, az emlékezetes magyarországi népszavazás idején. Öt-tíz évvel ezelőtt Magyarország élen járt a térség gazdaságában, és ennek a tudata a leszakított részeken is hatott. Ma viszont – amikor Magyarországot a romániainál kilátástalanabb helyzetbe kormányozták – kevés ok van a büszkeségre. Nem szerencsés Markó Bélának a moldovaiak román állampolgárságát elutasító kijelentése, mert kettős mércét jelöl. Azt mutatja, a magyarok megtagadnák mástól azt, amit maguknak akartak. /Gazda Árpád: Azonos mércével. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 24./

2009. április 28.

Megkegyelmezett a kormány azoknak az egyéni és családi vállalkozásoknak, amelyek a múlt hét végére kitűzött határidő előtt nem cseréltették ki okmányaikat. Az utolsó pillanatban közzétett sürgősségi kormányrendelet 2010. április 25-éig tolta ki az újbóli bejegyzés határidejét. E kegyelmi rendelet híján az egyéni és családi vállalkozások mintegy kétharmadát kellett volna törölni a nyilvántartásból. Az érintettek közül ugyanis csak kevesen értesültek a rájuk rótt kötelezettségről. /Gazda Árpád: Kegyelem a magánvállalkozóknak. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 28./

2009. május 8.

Az ifjú tehetségek felkarolását tűzte ki célul a MOL Románia és a Közösségért Alapítvány, amely negyedszerre hirdette meg a „Segíthetek?” tehetségtámogató pályázatot. A 2008-ban alakult Közösségért Alapítvány a MOL Romániával kötött finanszírozási szerződés révén olyan tehetséges gyerekek anyagi támogatását vállalta fel, akik már értek el eredményeket a sport és a művészetek terén, közölte Gazda Árpád újságíró, az alapítvány elnöke. „Meg vagyok győződve, hogy körülöttünk évente több ezer Mozart vész el” – jelentette ki Marius Tabacu, a Közösségért Alapítvány vezetőtanácsának tagja. „Úgy döntöttünk, hogy a Segíthetek? programot a jelenlegi gazdasági helyzet ellenére is folytatjuk, mert a társadalmi felelősségvállalás és ezen belül a tehetségek támogatása cégünk stratégiájának szerves része” – közölte Szalay Zsolt, a MOL Románia ügyvezető igazgatója. /Pap Melinda: Negyedszerre hirdették meg a Segíthetek? pályázatot. = Krónika (Kolozsvár), máj. 8./

2009. május 20.

Varga Andrea Vega, a Diakónia Alapítvány palliatív gondozói csoportjának vezetője látogatja a gyógyíthatatlan betegeket. A beteg nem a berendezéseket és az ingyenesen hozott gyógyszereket tartja a legnagyobb segítségnek, hanem a lelkieket, a mindennapos látogatást. Nagyon fontos a lelki felkészítés. „A családokat nagyon kimeríti és igénybe veszi egy-egy súlyos beteg ápolása. Sokszor az is nagy segítség, ha valaki a beteggel marad, beszélget vele, míg a hozzátartozó elmegy bevásárolni” – mesélte Varga Andrea. A Diakónia Alapítványnak szándékában áll egy kolozsvári hospice-t létrehozni, mert a kincses városban még nincsen ilyen létesítmény. Az alapítványt az Erdélyi Református Egyházkerület hozta létre, de nem tesznek különbséget magyar és román, református vagy más vallású betegek között. /Gazda Árpád: Életet az utolsó napoknak. = Krónika (Kolozsvár), máj. 20./

2009. május 28.

Megúszta a gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés miatti elmarasztaló bírósági ítéletet Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere. Ügyvédei ugyanis addig halasztották az ítélethirdetést a 2001-es predeali gázolása tárgyában, míg az ügy elévült. Az ügyvédi taktikázás annak ellenére történt, hogy Ráduly többször elmondta: azt szeretné, ha mielőbb végleges bírósági ítélet születne ügyében. A gyalogátkelő övezetében elgázolt, rokkanttá nyilvánított Elena Stoenica immár csak kártérítési perben próbálhatja érvényesíteni érdekeit. /Gazda Árpád: Elévült Ráduly Róbert gázolási ügye. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./

2009. június 15.

„Miért kell vájkálni a múltban?” – tették fel sokan a kérdést két évvel ezelőtt, amikor Tőkés László egykori besúgóiról hozott nyilvánosságra részleteket. A temesvári szószéken Tőkést követő, tavaly nyugdíjba vonult lelkész is besúgó volt. „Miért kell tisztességben megőszült embereket pellengérre állítani nyugdíjazásuk előtt?” – hangzott el. Természetes a nyugtalanságérzet azok körében, akik egykor kollaborációt vállaltak a zsarnoki hatalommal. Az egykori megfigyeltek között is sokan vannak, akik nem kíváncsiak a róluk készített feljegyzésekre. Azonban nincs esély a gyógyulásra diagnózis nélkül. Az elemi igazságérzet elcsökevényesedett a társadalomban. Ha egy besúgó önként vall múltjáról azoknak, akikről jelentett, ha maga kér bocsánatot, számíthat a bocsánatra. Ma már egyre kisebb az esély arra, hogy rejtve maradnak a titkok. /Gazda Árpád: A besúgók szorongása. = Krónika (Kolozsvár), jún. 15./

2009. június 18.

Egy temesvári színész és egy ugyancsak temesvári író, újságíró jelentett 1988-ban a bánsági városban működő és az akkorit hatalom ellenérzését kiváltó Dsida-estekről – derült ki a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) által Gazda Árpád, a Krónika napilap újságírójának kérésére kiadott dokumentumokból. A megfigyelési dosszié szerint Oberten János írót, újságírót és Mátray László színművészt takarja az „Oláh” illetve a „Costin Alexandru” fedőnév. Oberten és Mátray a Krónikának nyilatkozva tagadták, hogy besúgók lettek volna. Az 1989 előtt hosszú ideig megfigyelés alatt tartott Gazda Árpád Könczei Csilla Szekus blogján számolt be dossziéjának részleteiről. Az újságírót értesítette a CNSAS arról, hogy kérésére azonosították a Szekuritáté két ügynökét. Oberten János határozottan cáfolta, hogy a Szekuritáté besúgója lett volna. „Már kamaszkoromban politikai elítélt voltam, tehát a rendszer szemében megbízhatatlan elem. Egyetemre sem vettek fel, újságoknak sem dolgozhattam. Biztos vagyok benne, hogy nem voltam jelen ezeken az esteken” – részletezte. „Ha valaki – hozzám hasonlóan – 12-14 évesen leült volna a két évet különböző politikai börtönökben, akkor talán meglenne az erkölcsi joga ilyeneket állítani” – zárta a beszélgetést Oberten János. „Elutasítok minden hasonló rágalmazást, nem ez az első alkalom, amikor Gazda Árpád ezt csinálja. Korábban egy román lapban rágalmazott meg, most pedig a saját lapjában teszi” – nyilatkozta Mátray László temesvári színművész. A CNSAS dokumentuma szerint Mátrayt 1975. április 24-én szervezték be a Szekuritáté ügynökei sorába. A Szekuritáté elemzéseiben rendszeresen szerepel a Temesvári Magyar Színházban tevékenykedő Costin Alexandru ügynökre való hivatkozás. /Lázár Lehel: Író és színész jelentett a Szekuritáténak a Dsida-estekről. = Krónika (Kolozsvár), jún. 18./

2009. június 24.

Hamarosan megkezdi munkáját az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum autonómia munkacsoportja. Bakk Miklós politológus, a munkacsoport társelnöke szerint az elveket kell rögzíteni, és olyan keretet kell kialakítani, amely alkalmas a továbbfejlesztésre. A nyomásgyakorlás és az érdekeltségek kialakításának kombinációja vezethet el az autonómiát támogató román politikai akarat megjelenéséhez. Első lépésben nem az autonómiatervezeteket kell egyeztetni, hanem azt a keretet kell megteremteni, amelyben az egyes autonómiakoncepciók konvergens törekvésekké csiszolódnak. Bakk Miklós három elvet tart fontosnak: annak kölcsönös elfogadását, hogy senki sem sajátíthatja ki az autonómia képviseletét; az autonómia lehetséges lépések sorozataként gondolható végig; harmadszor: fontos, hogy a kérdésnek erőteljes mozgalmi összetevője is legyen. /Gazda Árpád: Bakk Miklós politológus az erdélyi magyar autonómia esélyeiről. = Krónika (Kolozsvár), jún. 24./

2009. június 29.

Nem meglepő, hogy az RMDSZ állandó tanácsa Kelemen Hunort javasolta az államelnök-jelöltségre. Markó Béla Kelemen Hunort szeretné utódjául hagyni az RMDSZ elnöki székében. Kelemennek viszont eddig nem sikerült olyan ismertségre, elismertségre szert tennie, mely természetszerűen emelné őt a párt élére. Noha művelődésügyi államtitkárként mutatkozott be a politikában, és immár a harmadik képviselői mandátumát nyerte el, a közvélemény-kutatások rendre az RMDSZ másodosztályában mutatják. Az újabb és újabb tisztségek, lehetőségek azt a célt szolgálják, hogy zárja már végre az erdélyi magyar választó is a szívébe az elnök kiválasztottját. Ezért bízták meg az ügyvezető elnöki, majd kampányfőnöki feladattal is. Markó szeme előtt Frunda György példája lebeghet, aki az 1996-os és 2000-es elnökválasztási kampányban olyan népszerűségre tett szert, hogy magát Markót is évekre lekörözte. Frunda sikeréhez azonban kommunikációs készsége, több évtizedes ügyvédi gyakorlata is kellett. Kelemen Hunor eddig nem mutatta, hogy rendelkeznék efféle képességekkel. Erejét az adja, hogy az RMDSZ elnöke áll mögötte. Markó Bélának olyan ember kell a szövetség élére, aki nélküle nem boldogul, akinek szüksége van rá. /Gazda Árpád: Előretolt másodosztály. = Krónika (Kolozsvár), jún. 29./

2009. július 1.

Már januárban ígérte a gyalui kastély visszaszolgáltatását a Kolozs Megyei Tanács, a restitúció tovább késik. Jelenleg amiatt, hogy a megyei tanács az államosítás után épített épületek értékének a kifizetését kéri az örököstől, és azt is kiderítette, hogy a kastély a román állam elidegeníthetetlen ingatlanainak a listáján szerepel, mondta el Barcsay Tamás, a kastély örököse. A Kanadában élő történészprofesszor a napokban Kolozsváron tájékozódott a visszaszolgáltatás késésének okairól. A kastély viszonylag jó állapotban maradt meg. 2002-ig a gyermekvédelmi hatóság használatában állt. /Gazda Árpád: Tovább késik a gyalui kastély visszaszolgáltatása. = Krónika (Kolozsvár), júl. 1./

2009. július 8.

Hányadán is állunk a román nyelvvel? – teheti fel a kérdést az ember immár sokadszor az érettségi vizsga eredményei láttán. Székelyföldön idén is a román nyelv és irodalom tételek bizonyultak a legnehezebbeknek. /Gazda Árpád: A nyelv mércéi. = Krónika (Kolozsvár), júl. 8./

2009. július 22.

Az államelnöki kampány során készül megismertetni politikusi arcélét Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke. A Markó Béla hű követőjének számító politikus eddigi végrehajtói szerepének tulajdonítja, hogy nem került az RMDSZ legnépszerűbb politikusai közé. Kelemen Hunor erősségének tartja, hogy semmivel sem zsarolható. Állatorvosi és filozófiai tanulmányokat végzett, két verseskötet és egy regény szerzője, de közben rádiós újságíróként dolgozott, 12 éve pedig politikus. Nem akar meggazdagodni a politikából. Benne van a köztudatban, hogy Markó Béla Kelemen Hunort nézte ki utódjának. Kelemen Hunor nem hisz abban, hogy egy elnök eldöntheti, ki legyen az utódja. Az államelnöki kampány jó alkalom arra, hogy az RMDSZ üzeneteket fogalmazzon meg és továbbítsa a társadalom felé. Fontos az is, hogy erősíteni lehet a magyar közösség önbecsülését. /Gazda Árpád: Interjú Kelemen Hunorral, az RMDSZ államelnökjelöltjével. = Krónika (Kolozsvár), júl. 22./

2009. július 22.

Augusztus 5-e és 9-e között rendezik meg ötödik alkalommal az EMI-tábort, Gyergyószentmiklós mellett. Esténként a nemzeti rockzene legjobbjai lépnek fel. Meghívottak a következő témakörökben tartanak előadást: a magyarság eredete, autonómia a gyakorlatban, a magyar tánc évszázadai, székely történelem, pártépítés Jobbik-módra, a református egyház helyzete 1945 előtt, a Bolyai Egyetem ügye, az (elmaradt) erdélyi-romániai és magyarországi rendszerváltozás, megmaradás a szórványban, egyház és nemzet, erdélyi politikai helyzet, nemzetstratégia, kultúrtörténet. Az előadók között lesz többek között Bakay Kornél, Bartha József, Bodó Barna, Borbély Imre, Borbély Zsolt Attila, Böjte Csaba, Csép Sándor, Duray Miklós, Egyed Ákos, Gaudi-Nagy Tamás, Gazda Árpád, Kallós Zoltán, Lovas István, Makkay József, Raffay Ernő, Somai József, Tőkés László, Vincze Gábor, Vona Gábor és Wittner Mária. (Részletek: www.emitabor.hu/erdely) /Ötödik EMI-tábor. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./

2009. augusztus 18.

Mitől van az, hogy Traian Basescu immár öt éve töretlenül vezet a népszerűségi felmérésekben? Sem az általa elkövetett hibák, sem a gazdasági válság, sem kegyeltjei katasztrofális kormányzása nem csökkentették drasztikusan a népszerűségét. Basescu pártján kívül valamennyi fontosabb politikai erő az ő leváltását tekinti legfőbb céljának. Basescu népszerűségének magyarázata a személyiségében keresendő, képes meggyőzni, személyisége hitelesít. Ez a tulajdonság hiányzik a leginkább ellenjelöltjeiből. Elég, ha csak Kelemen Hunorra vetünk egy pillantást. Jóllehet, az RMDSZ jelöltjének az üzenetei tartalmukban sokkal közelebb állnak a magyarokhoz, azok mégis a leggyakrabban megmosolyogtatnak. Kelemen Hunor megnyilvánulásai olyanok, mint a jó tanulóéi, aki felmondja a bemagolt leckét: üresek, hatástalanok. De nem ő az egyetlen. Ilyen Mircea Geoana, Basescu legerősebb kihívója is. /Gazda Árpád: Jelöltek hihetősége. = Krónika (Kolozsvár), aug. 18./

2009. augusztus 25.

Az a tény, hogy a kisantant országai különösebb presztízsveszteség nélkül léphetnek fel a magyar államfővel szemben, a magyar diplomácia gyengeségét jelzi. Nem az államfőnek kell engednie a normalitásból, hanem a magyar államapparátusnak kell jobban zárnia sorait a normalitás védelmében. /Gazda Árpád: Nem engedni a normalitásból. = Krónika (Kolozsvár), aug. 25./

2009. szeptember 2.

Románia 2007 óta tagja az Európai Uniónak. Ez a feltétel adott a Székelyföld belső önrendelkezéséhez. Az erdélyi magyar politikusok elvben egyetértenek abban, hogy szükségesek az autonómiaformák, azonban az elmúlt húsz évben a rövid távú célok rendre felülírták a hosszú távúakat. Fontosabbnak bizonyult néhány kilométer aszfalt, néhány tornaterem, néhány magyar felirat. Márpedig autonómiát nem lehet elérni az autonómiaigény demokratikus felmutatása, következetes képviselete nélkül. A bukaresti törvényhozás nem tilthatta meg, hogy a Székelyföld választott képviselői közösen nyilatkozzanak, afféle székely parlamentként kezdjenek megnyilvánulni. Ezért fontos a székelyföldi választott képviselők hét végére meghirdetett gyűlése. Az a tény pedig, hogy két gyűlés is lesz, csökkenti az aktus erejét/Gazda Árpád: Kevesebb a több. = Krónika (Kolozsvár), szept. 2./

2009. október 19.

„Már a tavalyi pusztinai magyar misét is áttörésnek tekintettük, de ha az áttörés volt, akkor a mostani lábnyiki mise sokszorosan az” – jelentette ki Diószegi László, a Teleki László Alapítvány igazgatója az általa szervezett ötödik csángókonferencia után. A Veszélyeztetett örökség, veszélyeztetett kultúrák című tudományos tanácskozás központi témája a kisebbségben élők lelki gondozása, ezen belül pedig a moldvai csángó közösség anyanyelvi hitéletének a kérdése volt. A konferencia részeként harangozták be azt az október 17-én tartott lábnyiki misét is, amelyen látványos gesztusok történtek az anyanyelvi misézést immár évtizedek óta hiába kérő csángók irányában. A román-magyar-latin nyelvű misét Petru Gherghel iasi-i püspök koncelebrálta, aki a „Dicsértessék a Jézus Krisztus” és „Isten hozta” szavakkal magyarul is köszöntötte a híveket. A magyar prédikációt Cserháti Ferenc, a magyar szórvány gondozásával megbízott esztergomi segédpüspök tartotta. A szentmisén magyar egyházi énekek is felcsendültek. Eddig a iasi-i püspök és hivatala bizonyult a magyar misézés legfőbb ellenzőjének. Petru Gherghel a Krónikának nyilatkozva többször kijelentette, akkor engedélyezi egyes moldvai római katolikus templomokban a magyar nyelvű misézést, ha megbizonyosodik róla, hogy az illető településen a hívek legkevesebb öt százaléka nem beszéli a román nyelvet. Ioan Robu bukaresti érsek, a romániai katolikus egyház feje újságírói kérdésre kijelentette: „Meggyőződésem, hogy néhány moldvai csángó faluban, ahol ezt a hívők kérik, még a közeljövőben tarthatnak magyar nyelvű miséket!” Solomon Adrián, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke a mise után megkereste Petru Gherghel püspököt, és amikor arra kérte, hogy legyen folytatás, tőle is biztató szavakat hallhatott. Az anyanyelvi hitélet kapcsán a Bákóban tartott konferencián is hangzottak el javaslatok. Diószegi László elmondta, a magyarországi római katolikus egyházban paradigmaváltás ment végbe, és immár a moldvai csángómagyarokat is a Kárpát-medencén kívüli katolikus szórványmagyarság részének tekintik. Az alapítványi elnök a váltást Erdő Péter bíborosnak tulajdonította. A csángó származású, Magyarországon és Olaszországban tanult, jelenleg pedig a szlovéniai Murakeresztúron szolgáló Pogár Róbert római katolikus pap azt kezdeményezte, hogy hozzanak létre vegyes bizottságot a magyar és a román katolikus egyház vezetői, és ebben tárgyalják meg a magyar mise kapcsán felmerülő kérdéseket. /Gazda Árpád: Román–magyar püspöki misét tartottak a Csángóföldön. = Krónika (Kolozsvár), okt. 19./

2009. október 21.

Nagyon valószínű, hogy az Országgyűlés hamarosan módosítja a magyar állampolgársági törvényt, és lehetővé teszi, hogy a Kárpát-medence magyar népcsoportjai szülőföldjükön maradva igényeljék a magyar okmányokat. A lépést korábban ellenző pártoknál: a Magyar Szocialista Pártnál és a Szabad Demokraták Szövetségénél is vezetőcsere történt, mindkét pártban mellékvágányra kerültek az ellenzők emblematikus figurái, az újak pedig érzik, hogy beszűkült a mozgásterük, és csak késleltetni tudnák az állampolgárság kiterjesztését. A 2004. december 5-én tartott népszavazás óta azonban jelentősen megváltozott a kép. Akkor még valamennyi erdélyi magyar úgy érezhette, érdeke fűződik a magyar állampolgárság megszerzéséhez. Ha 2004-ben nyitott volna Magyarország, azt az érzést generálta volna a szomszédos országokban, hogy jó dolog magyarnak lenni. A magyar állampolgárság azóta sokat veszített a vonzerejéből. Már csak a Vajdaságban, esetleg Kárpátalján köthet érdekeket a magyar érzelmekhez. Elszaladt az a pillanat, amikor az állampolgárság kiterjesztése a legnagyobb hasznot hozta volna a nemzetépítésben, de tán most sem késő megteremteni a köteléket. A szlovák példa ugyanis azt mutatja, az Európai Unión belül is rosszabbodhat a magyar közösségek helyzete. /Gazda Árpád: Az állampolgárság ideje. = Krónika (Kolozsvár), okt. 21./

2009. november 9.

Kolozsváron tartotta országos ülését a hat éve megalakult Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. Megújítást, szervezeti átalakítást tűzött ki célul az EMNT. Mozgalmi hátteret akarnak szervezni a testület mögé, továbbá bevonni azokat az aktív polgárokat – pártállástól függetlenül – akiknek fontos az erdélyi magyarok ügye. Gergely Balázs Kolozs megyei EMNT-elnök nyitotta meg a plenáris ülés. A testület döntött az EMNT jogi bejegyzéséről, az alapvető célokról. A tisztújítás során egy ellenszavazat, egy tartózkodás és 149 igen szavazat mellett megválasztották Tőkés Lászlót az elnöki tisztségébe. Ügyvezető elnök Toró T. Tibor lett. Régióelnökök: Orbán Mihály (Partium), Gergely Balázs (Belső Erdély), László János (Székelyföld). Az EMNT alapvető célja a belső önrendelkezés elvén alapuló közösségi autonómia-program képviselete. Orbán Viktor, a kormányzásra készülő Fidesz elnöke üdvözlő beszédének bejátszásával kezdődött az EMNT országos ülése. Az erdélyi magyar politika zsákutcába került, megújításra szorul. Bár Budapest – az Antall József kormányzása óta érvényben lévő szabály szerint – nem mondhatja meg, hogy a határon túli magyar közösségek melyik ösvényt válasszák, a Fidesz reméli, hogy Erdélyben olyan feddhetetlen, megkérdőjelezhetetlen, széles támogatottságnak örvendő szerveződés, szerveződések jönnek létre, amelyek képesek lesznek becsülettel képviselni az Erdélyben élő magyar nemzeti közösség legfontosabb életigényeit, hangoztatta Orbán Viktor. „Ígérem, a következő magyar kormány azért fog harcolni, hogy Európában ne érvényesülhessen a kettős mérce, vagyis váljék természetessé, hogy amit lehet a Spanyolországban élő katalánoknak, vagy a Finnországban élő svédeknek, vagy éppen a Belgiumban élő német közösségnek, az legyen természetes a Kárpát-medencében élő magyar nemzeti közösség számára is”, hangzott az üzenet. A tanácskozáson jelen volt Németh Zsolt fideszes képviselő, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarokkal foglalkozó bizottságának elnöke. Elmondta: ha a Fidesz kormányra kerül, az EMNT-re, és az általa kezdeményezett és megalakított Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanácsra kiemelkedő szerep vár a határon túli magyar nemzetrészekkel való együttműködésben. Úgy vélekedett: jó esély kínálkozik arra is, hogy a küszöbön álló magyar kormányváltást követően teljesen új minőségű viszony alakuljon ki Magyarország és Románia között, ami az egymás jogos érdekei iránti szolidaritáson alapulna. Az újjáalakuló ülésen jelen volt Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke is. Felszólalásában kifejtette: a viták ellenére az EMNT az egyik legfontosabb szövetségese az SZNT-nek. Az ülésen az RMDSZ is képviseltette magát Kovács Péter ügyvezető alelnök személyében, aki felszólalásában az összefogás, együttgondolkodás fontosságát, sikerességét hangsúlyozta. Szász Jenő, az MPP elnöke nem kapott meghívást, a polgári pártot alelnöke, Farkas Csaba képviselte. Beszédében úgy vélekedett: lehet még tíz-húsz évig a memorandumok útján való tiltakozást választani, Európától várni a megoldást, de a felvidéki példa bizonyítja, mennyire nem célravezető ez. Más utat kell választani, le kell ülni egymással őszintén beszélni, intézményes együttműködést létesíteni. A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) nevében Sándor Krisztina elnök biztosította a szervezet támogatásáról az EMNT-t. A meghívottak közt jelen volt Solomon Adrian, a Csángószövetség elnöke is, aki a moldvai magyar közösség nevében remél támogatást az EMNT-től. Tőkés László, az EMNT elnöke az újjáalakulás okairól beszélt. A helyzetet az SZNT lehetetlenítette el, amelyik tavasszal kivonta magát a testületből. „Ekkor tevődött fel a kérdés, hogyan tovább? Vagy hagyjuk szétzülleni a szervezetet, vagy pedig meg kell vizsgálnunk, hogyan lehet az együttműködést folytatni”, magyarázta Tőkés László. A tanács az újjászervezéstől reméli a megoldást. Tőkés László figyelmeztetett: Romániában nem szűnt meg a vértelen etnikai tisztogatás, demokratikus külszín alatt folytatódik a Trianon óta tartó homogenizáció, asszimiláció, Bukarest gyarmatosító politikája, a magyarság felőrlése. „Mi nem akarunk kétféle magyar állampolgárságot, nem támogatjuk a szocialisták külhoni állampolgárságra vonatkozó elképzelését, mi magyar állampolgárságot indítványoztunk a nem Magyarországon élő magyaroknak”, nyilatkozta a Szabadságnak Németh Zsolt, aki egyike volt a magyar állampolgárság megadásának könnyítését célzó törvénymódosítás kezdeményezőinek. A módosításnak az volt a lényege, hogy ne legyen feltétel az állampolgárság megszerzéséhez magyarországi lakóhely. „A szocialisták azonban azt mondták, ebben a formában nem tudják támogatni a kezdeményezést, mert különféle javaslataik lennének választójogi és szociális jogok területén. Úgy gondoltuk, nem lenne jó, hogy ha választások előtt a 2004. december 5-ét megelőző kampánynak tennénk ki ezt a magyar ügyet. A magunk részéről a jövőben ezt az indítványt próbáljuk elfogadtatni, ehhez szükséges lesz a kétharmados parlamenti támogatottság”, nyilatkozta Németh Zsolt. /Sz. K. : Szélesíteni az összefogást Erdélyben és a Kárpát-medencében. Kolozsváron tartotta országos ülését az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./ Az EMNT legfontosabb döntéshozó szerve a 300 tagú országos gyűlés lesz, mely évente egyszer ülésezik, az operatív vezetést a 15 tagú elnökség látja el. Ebben az elnök és az ügyvezető elnök mellett a három régióelnök (László János – Székelyföld, Gergely Balázs – Közép-Erdély és Orbán Mihály – Partium), öt alelnök (Szilágyi Zsolt, Nagy Pál, Pap Előd, Boros Zoltán és Sándor Krisztina) és öt jegyző (Mátis Jenő, Borbély Zsolt Attila, Fekete Réka, Püsök Csaba és Szabó László) vesz részt. Az új struktúrában félévente ülésező választmány is szerepel. /Gazda Árpád: „Kisebbségpolitikai rendszerváltást” sürget az újraalakított EMNT. = Krónika (Kolozsvár), nov. 9./ EMNT: csak nézték Orbánt, mint a moziban címen számolt be az EMNT tanácskozásáról a bukaresti napilap. /Sipos M. Zoltán EMNT: csak nézték Orbánt, mint a moziban. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./

2009. november 26.

Alkotmányos reform elindítása; az intézményes és törvényhozási reformok folytatása, beleértve a nemzeti kisebbségi jogok területét is; a közigazgatási reform folytatása a döntéshozatal decentralizációja céljából – ez az a három pont az RMDSZ és a Nemzeti Liberális Párt megegyezéséből, amelyről esetleg azt lehet gondolni, hogy az erdélyi magyarság megmaradásának a legfontosabb feltétele, az autonómia is ott rejlik mögöttük. Azonban mindhárom cél általános, semmitmondó. Úgy fogalmazták meg, hogy ha semmi nem történne, akkor se lehessen senkit felelősségre vonni. Az RMDSZ tehát könyököl a hatalom felé, nem szab feltételeket a kormányra lépéshez, állapította meg a lap munkatársa. Az RMDSZ politikusai tudják: kormányszerepet vállalván ismét évekre félre kell tenniük az autonómiatörekvéseket. /Gazda Árpád: Kormányzás vagy autonómia. = Krónika (Kolozsvár), nov. 26./

2009. december 7.

Az 1989. decemberi, romániai népfelkelés huszadik évfordulója alkalmával szervezett emlékkonferenciát december 5-én Kolozsváron az Erdélyi Unitárius Egyház. Tartalmas előadások hangzottak el a kommunista rendszer működéséről és annak túlkapásairól: ezen belül az egyházak üldöztetéséről, helytállásáról és ellenállásáról. Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök hangsúlyozta: olyan eseményeket elevenítenek fel, amelyek kitörölhetetlenül megmaradtak az emlékezetben. Novák Csaba Zoltán történész összefoglaló képet nyújtott a múlt rendszerről. A Magyarországon élő Nyitrai Levente lelkész és a székelyudvarhelyi Sándor Balázs, beszámoltak személyes kálváriájukról. Gazda Árpád újságíró és Szilágyi Zsolt politológus, az EMNT-alelnöke – akik annak idején egyetemista hallgatóként Temesváron tartózkodtak, s Tőkés László egykori temesvári református lelkipásztor segítségére voltak a nehéz pillanatokban – személyesen számoltak be emlékeikről. Szilágyi Zsolt sajnálattal állapította meg, hogy ez idáig még nem került sor a kommunizmus nürnbergi perére. Mint mondta, a gyilkosok még közöttünk élnek, és az egykori meghurcoltak, illetve „egyszerű” emberek nyugdíjának háromszorosát kapják. Tőkés László EMNT-elnök fontos adalékokat közölt az 1989-es temesvári és szilágymenyői meghurcoltatásáról. Hangsúlyozta: számolnunk kell a kommunizmus folytonosságával, a kommunizmus ma is él, és „sok helyen jól érzi magát”. A meghunyászkodás folytatódik, és ez életveszélyes, hívta fel a figyelmet. Megtisztulásra van szükség mind a magyar közéletben, mind pedig a román politikában – hangsúlyozta Tőkés László, hozzáfűzve: nem kedvtelésből leplezik le az egykori besúgókat, a volt titkosszolgálattal együttműködő ügynököket. Az előadó ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy nemcsak a kommunizmus, hanem Trianon örökségét is magunkkal cipeljük. Nagy Mihály Zoltán történész, a Vallásügyi Minisztérium tanácsosa az átvilágítás helyzetéről tartott előadást. /Papp Annamária: Szakítani kell a kommunizmus örökségével. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

2009. december 9.

Az elnökválasztás nyomán kialakult helyzetben a román politikai osztály átérezheti, milyen fontos az a támogatás, amelyet a magyar közösség nyújthat. Nem elég Markó Bélával összesúgni a parlament valamelyik zugában, nem elég Szász Jenővel koccintani a december elsejei fogadáson, valamit a magyar választóknak is ígérni, adni kell. Nem lehet a másfél milliós magyar közösséget olyan nyájnak tekinteni, amelyet pásztorkodó politikusai egyik vagy másik karámba terelnek. Azonban a magyar választók is elgondolkozhatnak azon, hogy a távolmaradás volt-e a leghatásosabb üzenet. Ha tömegesen pecsételnek a maguk által rajzolt autonómia-kockába, egyértelművé tehették volna Geoanának, Basescunak, Markónak és Szásznak egyaránt, hogy merre kell keresniük a magyar szavazatokat, írta Gazda Árpád. /Gazda Árpád: Búcsú a nyájszellemtől. = Krónika (Kolozsvár), dec. 9./

2009. december 21.

Gazda Árpád 43 éves, kétgyermekes családapa, Kolozsváron él, szabadúszó újságíró és vállalkozó. 1989 decemberében a Tőkés László lelkipásztort védő református gyülekezet „kemény magjához” tartozott, december 17-én hajnalban a parókia épületében tartóztatták le a Securitate emberei. Jelenleg a Krónika, a Heti Válasz és az Inforádió munkatársa. Gazda Árpádot hajnalban elvitték, megverték és többórás betonpadlón való hasalás után kihallgatták, jegyzőkönyvet vettek fel. Egy szobában tizenkét dupla emeletes vaságyra 72 embert zsúfoltak be, ketten aludtak egy ágyon. 20-án este a tömeg nyomására szabadon engedték őket. Kezdetben nagy volt a lelkesedés, majd az 1990. márciusi marosvásárhelyi események kijózanították. A temesváriak tudták, hogy Stanculescu és Chitac tábornokokat azért vezényelték oda, hogy a tüntetéseket elfojtsák, mégis miniszterek lettek az első kormányban. Gazda Árpád újságíróként egyike volt azoknak, akik a temesvári forradalom körüli sűrű ködöt próbálták eloszlatni. A teljes igazság a mai napig nem derült ki, az igazságszolgáltatás még mindig nem mondott ítéletet a forradalom dossziéi ügyében. A magyarság sorsa nem rendeződik megnyugtatóan emellett nincs meg az a nemzeti kohézió, összefogás, ami a diktatúra idején természetes volt. Valentin Voicila, az aradi forradalom vezéralakja tehetséges színész volt, 1989. december 21–22-én az aradi Városháza előtt a tömeg előtt beszélt. Később is vehemensen követelte a magukat súlyosan kompromittált személyek eltávolítását a sajtóból. Aradra érkezett Ilie Matei, a párt akkori Központi Bizottságának titkára, aki lövetni akart, s azt kérte a katonaságtól, hogy forgassa meg a tüntetőkben a szuronyt. – Voicila szerint 1989 decemberében három szakasz különböztethető meg. Az első a spontán népi felkelés Temesváron, amikor a diktatúrát, hazugságokat, hideget és nélkülözést elszenvedni már képtelen tömeg az utcára vonult. A szikra Tőkés László volt, aki mögé felsorakozott a nép. December 20-tól már megújító forradalomról lehet beszélni, a forradalom ugyanis programot feltételez – volt ilyen Temesváron, és 21-től Aradon is. Központi szinten kétségtelenül volt egy titkosszolgálati megegyezés, a hadsereg felső szintjén is – Nicolae Militaru tábornokból nem lehetett volna Moszkva nélkül az, ami lett. A diverzió szerinte a hatalom december 22-én történt átvételéhez fűződik. Voicila húsz év után kiábrándult ember. Egyrészt a szociális helyzet miatt. A másik ok: azok a katonatisztek, akik tűzparancsot adtak ki, tábornokok lettek, akik megtagadták a teljesítését, nyugdíjasok. A harmadik: a politikai rendszer maffiózó, pénzügyi érdekek mozgatják, nem a gondolati vita. Voicila sokszor beszélt a román–magyar megértés, összefogás szükségességéről. Annak idején ő utalta ki az RMDSZ-nek a székhelyet, vehemens támadások érték ezért. Tóth Sándor pedig, az életét az aradi forradalomban áldozott magyar állampolgár, különösen a szívéhez nőtt. Olyan román vagyok, vallja, aki értékeli a magyarokat, azért is, amit Erdélyben tettek, építettek. A forradalmárok számára segélyeket hozó Tóth Sándort halála előtt, december 22-én személyesen is megismerte. December 22-én Voicila figyelmeztette, hogy nagyon veszélyes a helyzet, de ő nagyon bátor ember volt. Voicila amíg él, jelen lesz a román–magyar kapcsolatokban, mert kötelességének érzem leróni a háláját azért, amit Tóth Sándor tett. /Pataki Zoltán, Jámbor Gyula: Húsz év múltán. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 21./

2009. december 24.

„Állítom, másképp alakul a kommunista diktatúra bukása utáni történelmünk, ha tudtuk volna, hogy kik működtek együtt a Szekuritátéval, és a temesvári kiáltvány nyolcadik pontja értelmében kiszűrtük volna őket a rendszerből. ” – fejtette ki Tőkés László. 1989-ben gondviselésszerű dolgok történtek, vallja, de abban nem hisz, hogy egy irodában sakkoztak volna az európai országokkal. Szerinte inkább a szerepvesztés, az elbizonytalanodás jellemezte akkor a Szekuritátét. /Gazda Árpád: Gellert kapott rendszerváltás. = Krónika (Kolozsvár), dec. 24./


lapozás: 1-30 ... 541-570 | 571-600




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998