udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 35 találat lapozás: 1-30 | 31-35
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Gazda László

2006. április 6.

Április 5-én kezdődtek a Kőrösi Csoma-napok: Kőrösi Csoma és keleti hagyományaink című kétnapos tudományos konferenciával Kovásznán. A hallgatóságot Gazda József, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnöke köszöntötte. Előadást tartott Aradi Éva budapesti indológus, majd dr. Balogh Ildikó (Budapest), dr. Bárdi László (Pécs), Bernád Ilona (Marosvásárhely), dr. Obrusanszky Borbála (Budapest) és Gazda László (Sepsiszentgyörgy). /(b. j.): Keleti hagyományaink. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 6./

2006. december 21.

December 19-én két néprajzi vonatkozású kötetet mutattak be Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaság székházában: a társaság 14. Évkönyvét, melyet a 85. születésnapját ünneplő Szentimrei Judit, az erdélyi és az összmagyar néprajztudomány nagyasszonya iránti tisztelgés jegyében szerkesztettek, emellett Gazda László sepsiszentgyörgyi kutató Codex című helytörténeti munkáját. Az évkönyv kapcsán Gazda Klára, a kötet egyik szerkesztője meleg szavakkal méltatta Szentimrei Judit néprajztudós emberi és kutatói magatartását, aki a népi textília kutatójaként tanítványait is gyakran magával vitte útjaira, amelyek során 12 könyvnyi terjedelmű tudományos mű (monográfia, tanulmány stb.) született. Mindezek mellett különböző lapok szerkesztője volt és pályázatokat irányított. Gazda László könyve 35 magyar vonatkozású moldvai csángó település leírását tartalmazza. A méltató felhívta a figyelmet arra, hogy a helytörténetírás csak látszólag szerény műfaj, valójában azonban nagyon alapos, minden apró részletre kiterjedő kutatómunkát igényel. Gazda László már a diktatúra évei alatt szervezett kutatóutakat diákjaival a csángó falvakba. /Sándor Boglárka Ágnes: Ünnepi könyvbemutató a Krizánál. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

2007. február 20.

Közös tanácsülésen döntötte el a Szatmár megyei Szaniszló és magyarországi szomszédja, Ömböly önkormányzata: határátkelő megnyitását kezdeményezik a két település között. A találkozón jelen volt Gazda László magyarországi és Erdei D. István romániai parlamenti képviselő is. Erdei D. István képviselő szerint az elbírálás akár néhány hónap alatt megoldódhat. A döntés történelmi fontosságát hangsúlyozva kiemelte, hogy 1920 óta először kezdeményezi román fél határátkelő megnyitását Magyarország felé. /Mészáros Júlia: Új határátkelőt nyitnának. = Krónika (Kolozsvár), febr. 20./

2007. április 30.

Tíz éve a Szent György-napok egyik meghatározó momentuma Sepsiszentgyörgyön a Pro Urbe-díjak átadása. Április 29-én, vasárnap ünnepi tanácsülésen adták át a város kitüntetéseit négy személyiségnek. Hosszú évek óta először fordult elő, hogy nem okozott konfliktust a román jelölt személye, Ioana Georgescu gyermekgyógyászt magyar és román tanácstagok egyaránt méltónak találták az elismerésre. A magyar díjazottak: Kisgyörgy Zoltán, a lap munkatársa, ismert széles körű tanári, mérnöki, írói, tudományos munkássága, Gazda László tanár amatőr színészként is kitűnt, Concordia-díjat is kapott teljesítményéért, módszertani, gazdaságtörténeti írások sorát jelentette meg, de foglalkozott a csángókkal, gyűjtései kiállítás formájában, illetve könyvben is megjelentek, Czikó Árpád közgazdász, vezető bankszakember, gazdasági elemzései, tanulmányai, történelmi visszaemlékezései jelentek meg. /Farkas Réka: Pro Urbe-díjak tizedszer. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 30./

2007. szeptember 12.

Váratlanul elhunyt Gazda László /Zágon, 1933. szept. 30. – Sepsiszentgyörgy, 2007. szept. 10./ néprajzi, történeti, gazdaságföldrajzi szakíró, a megye sakkéletének kiemelkedő személyisége, a műkedvelő színjátszásban országosan elismert földrajztanár. A Református Székely Mikó Kollégium bocsátotta útjára, és a Bolyai Tudományegyetem nevezetes professzor-triásza (Balogh–Török–Tulogdy) által vezetett földtudományi kar biztosított számára kitekintést a világba. Sepsiszentgyörgyön az oktatás mellett a tudományos kutatómunka kötötte le idejét, majd a moldvai magyarság szállásterületén végzett Jóbarát-expedícióinak gyűjtését bemutató kiállítását a csángókutatás apostola, a Kossuth-díjas zenetudós, Domokos Pál Péter méltatta. Első tanulmánya Adatok Sepsi rajon történeti földrajzához címmel éppen ötven éve jelent meg a Bolyai Tudományegyetem Tudományos Diákköreinek Évkönyvében. Utoljára 2005-ben félezer oldalon látott napvilágot kétnyelvű Codex című kötete, amelyet a moldvai csángómagyarság neves szakértője, Halász Péter Codex Gazdalaciensis címmel előszavazott. /Kónya Ádám: Tudását csak szerénysége múlta fölül (Gazda László halálára). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 12./


lapozás: 1-30 | 31-35




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998