udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 286 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 271-286
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Gazda Zoltán

2005. január 7.

Az autonómia-népszavazás kiírása ügyében levélben hívta párbeszédre Albert Álmos területi elnököt a Magyar Polgári Szövetség két alelnöke, Tulit Attila és Sántha Imre, valamint Gazda Zoltán sepsiszéki MPSZ-elnök. A január 10-re szóló meghívás célja a Székely Nemzeti Tanács által kezdeményezett népszavazási javaslat helyi tanács elé terjesztése. /(b. kovács): Az MPSZ tárgyalást kezdeményez. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 7./

2005. január 7.

Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) háromszéki szervezetének elnöke kijelentette: a szövetség január 15-i fórumán javasolni fogja Szász Jenő elnök és Szilágyi Zsolt alelnök menesztését. Gazda szerint a háromszéki MPSZ-tagok úgy vélik, Szász és Szilágyi nem vettek részt aktívan az MPSZ-jelöltek választási kampányában. Gazda reméli, hogy a szövetség vezetőségének menesztésére irányuló szándék következtében nem robban ki konfliktus az MPSZ-ben. Kifejtette, az MPSZ-en belüli problémák első jelei akkor mutatkoztak, amikor a szövetség Bihar megyei szervezete Szász Jenő támogatásával úgy döntött, hogy nem vesz részt a választásokon, és nem szerepelteti jelöltjeit a Népi Akció listáin. A háromszékiek azt is javasolni fogják január 15-én, hogy az MPSZ alakuljon politikai párttá. /Szász és Szilágyi menesztését követelik. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./

2005. január 10.

Nem fogadja el az Magyar Polgári Szövetség /MPSZ/ találkozóra szóló meghívását Albert Álmos, az RMDSZ Kovászna megyei elnöke. Gazda Zoltán, az MPSZ megyei elnöke az autonómia ügyében kiírt népszavazásról szeretett volna egyeztetni az RMDSZ vezetőjével. „Meg kell alkotni a kisebbségi és a régiós átszervezésről szóló törvényt. Az RMDSZ ezt az utat akarja járni” – hangsúlyozta Albert Álmos. /Gergely Edit: Nem tárgyalnak az autonómiareferendumról. = Krónika (Kolozsvár), jan. 10./

2005. január 14.

A tagtoborzásra, szervezetépítésre törekszenek az Magyar Polgári Szövetség /MPSZ/ háromszéki szervezetei, az országos vezetőváltást egyelőre nem fogják javasolni a Székelyudvarhelyen megtartandó bővített elnökségi ülésen – nyilatkozta Gazda Zoltán sepsiszéki elnök. Az RMDSZ területi elnöke elutasító állásfoglalására (az autonómia-népszavazásról lett volna szó) válaszként fontolóra veszik az újabb párbeszédre hívást, illetve az utcai tüntetések szervezését. Az MPSZ üdvözli a magyar prefektus kinevezését, és reméli, György Ervin nagyvonalúbb lesz a területi elnöknél, nem zárkózik el a kapcsolatfelvételtől autonómiaügyben. A Trianon film kapcsán beindult retorzióban az információhoz való jog korlátozását látja a szervezet, az MPSZ elítéli a cenzúra újbóli bevezetését. /(b. kovács): Székelyföldi regionális pártot alapítana az MPSZ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 14./

2005. január 14.

Székelyudvarhelyen tartja bővített elnökségi ülését a Magyar Polgári Szövetség. A háromszéki székek közti egyeztető tanács arról döntött, hogy a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) bővített elnökségi ülésén mégsem kérik az országos elnökség lemondását – közölte Gazda Zoltán, a szervezet sepsiszéki elnöke. Szilágyi Zsolt országos választmányi elnök és Csuzi István, az MPSZ Bihar megyei szervezetének elnöke bejelentette: a partiumi szervezetek rendkívüli kongresszus összehívását, egységes program kidolgozását, valamint az alakulat szerkezeti megújítását javasolják. Szilágyi közölte, a szövetséget a jövőben konföderációs alapon szerveződő struktúraként képzelik el, amely több alapon nyugszik, és amelyben a bizonyos fokú autonómiát élvező helyi szervezetek munkáját az országos koordinációs tanács hangolja össze. /Balogh Levente, Ketesdy Beáta: Mégsem kérik az elnökség lemondását. = Krónika (Kolozsvár), jan. 14./

2005. január 22.

Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség háromszéki elnöke azt állította, hogy az RMDSZ egyetlen választási ígérete sem fog megvalósulni. “Markó Béla kormányfő-helyettes, RMDSZ-elnök szerint a kormányprogramba csupán a kulturális autonómia került be, de kimaradt a Székelyföld területi autonómiája, az RMDSZ-jelöltek beharangozott választási ígérete” – mondta. Azt is felvetette, hogy “már nem beszélnek a Bolyai Egyetemről, csupán magyar tannyelvű karokról”. Az MPSZ-vezető sérelmezte továbbá, hogy Markó Béla nem tiltakozott a magyar kormányfő nyilatkozata ellen a nemzeti vízum bevezetésének elmaradásával kapcsolatban a román miniszterelnök budapesti látogatása alkalmával. “Markó csak bólogatott erre a kijelentésre, míg az RMDSZ a választási kampányban támogatta a kettős állampolgárságot” – fogalmazott Gazda. /Hazai krónika rovat. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 22./

2005. január 28.

Gazda Zoltán, a háromszéki Magyar Polgári Szövetség elnöke kijelentette, hogy a szövetség kéri az EU-csatlakozási tárgyalások nemzeti kisebbségek jogaival foglalkozó fejezetének megnyitását, mivel az MPSZ szerint „Románia távolról sem teljesíti a feltételeket”. Gazda szerint Frunda György RMDSZ-szenátor kinevezése az ET minotorizáló bizottságának elnökévé aggodalomra ad okot az MPSZ számára, mivel ez megnehezíti a fejezet megnyitását. „Ismeretes, hogy Frunda György, az előző SZDP-kormány küldönceként mindig azt hangoztatta az Európa Tanácsban, hogy Romániában rendezték a nemzeti kisebbségek problémáit. Ezek után mit várjunk egy ilyen embertől”, fogalmazott Gazda. Hozzáfűzte, az MPSZ megpróbálja a magyarországi képviselőkön keresztül tájékoztatni az Európa Tanácsot a romániai nemzeti kisebbségek problémáiról. /MPSZ: Románia nem teljesíti a kisebbségekre vonatkozó feltételeket. Kérik a csatlakozási tárgyalások megnyitását. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./

2005. január 28.

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) utcai megmozdulásokat rendez, ha Albert Álmos, a háromszéki RMDSZ elnöke továbbra is elutasítja a tárgyalásokat az MPSZ-szel az autonómiáról, nyilatkozta Gazda Zoltán, a háromszéki MPSZ elnöke. /Különös igény. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 28./

2005. február 2.

A háromszéki Magyar Polgári Szövetség kéri a magyar kormányt, hogy továbbra is biztosítsa a kedvezménytörvény alapján a magyar diákoknak és oktatóknak járó 20 ezer forintos magyar állami támogatást. Gazda Zoltán kijelentette: semmit nem tudnak az idei pénzügyi támogatás kiosztásának elkezdéséről. Szerinte a magyar kormány két évvel ezelőtt megtakarította az összeget, és úgy tűnik, a 2004–2005-ös tanévet is megpróbálják elfelejteni. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 2./

2005. február 4.

György Ervin, Kovászna megye új prefektusa a pártpolitikusok közül elsőként ült tárgyalóasztalhoz a Magyar Polgári Szövetség országos és helyi vezetőivel, Gazda Zoltánnal, Tulit Attilával és Sántha Imrével. Az MPSZ több ízben kezdeményezett már beszélgetést az RMDSZ háromszéki vezetőivel, szükségét érezték az autonómia-népszavazás körüli ellentmondások tisztázásának. Nemrég Albert Álmos elutasította az egyeztetést, kifejtette: nincs, amiről tárgyalnia a román párt (Népi Akció) képviselőivel, az RMDSZ harcol a székelyföldi autonómiáért, de nem az MPSZ és SZNT által elképzelt módon. /Farkas Réka: Bíznak a folytatásban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 4./

2005. február 4.

A Magyar Polgári Szövetség kéri a gyógyszerek magyar nyelvű feliratozását. Gazda Zoltán, a háromszéki MPSZ elnöke kijelentette, a gyógyszerdobozok magyar nyelvű feliratai, a használati utasítások hiánya csak egy példa a sok közül arra, hogy Romániában nem tartják tiszteletben a kisebbségi jogokat. Gazda Zoltán azt is sérelmezte, hogy a történelmi magyar egyházakkal ellentétben az ortodox egyház folyamatosan kapja vissza államosított ingatlanjait. /Az MPSZ kéri a gyógyszerdobozok magyar nyelvű feliratozását. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 4./

2005. február 11.

A román pártok, szervezetek képviselőivel folytatta tárgyalássorozatát az elmúlt napokban a Magyar Polgári Szövetség. Az MPSZ a következő hetekben tárgyalni szeretne a Demokrata Párt képviselőivel és a történelmi magyar egyházak lelkészeivel is. Gazda Zoltán reagált Markó Béla kijelentésére is, az RMDSZ elnöke nemrég alkotmányellenesnek nevezte a népszavazás kiírását, és a kisebbségi törvény megalkotását, illetve a kulturális autonómiát jelölte meg prioritásként. Az MPSZ megyei vezetője úgy értékelte, hogy az RMDSZ képviselői megfeledkeztek választási ígéretükről, és arra szólítja fel a polgárságot, hogy gyakoroljon nyomást – az autonómia igényének folyamatos kinyilvánításával –, kérje számon a megválasztottaktól kampányígéretüket. /Farkas Réka: A románság képviselőivel tárgyalt az MPSZ . = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 11./

2005. február 18.

A Magyar Polgári Szövetség bírálta az RMDSZ-t, mivel nem akarja a parlament elé terjeszteni a Székely Nemzeti Tanács autonómiatervezetét. Gazda Zoltán, a háromszéki MPSZ elnöke megdöbbenését fejezte ki Márton Árpád RMDSZ-képviselő kijelentése kapcsán, miszerint az RMDSZ saját autonómiatervezetét nyújtja be a parlamentben, nem az SZNT-ét. “Tizenkét évvel ezelőtt az RMDSZ is a magáévá tette ezt a tervezetet, most pedig egy új, valószínűleg nem hatékony tervezetet akar kidolgozni” – mondta Gazda. /MPSZ kontra RMDSZ. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 18./

2005. február 18.

Rosszallja a Magyar Polgári Szövetség, hogy az RMDSZ Háromszék megyében ,,kénytelen volt elfogadni” az intézményvezetői helyek kevesebb, mint felét. ,,Ha egy szervezet kegyként értékeli a neki kijáró tisztséget, s ennek következtében bármit el lehet művelni vele, az megérett a bukásra. A következetes vezető többségi politizálásban nem fogadhatja el, hogy a megalázó második helyre tegyék, s a háta mögött röhögjenek” – szögezte le Gazda Zoltán, az MPSZ megyei elnöke. /(-kas): Megalázták az RMDSZ-t. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 18./

2005. február 21.

Közös ünneplésre, a politikai nézetkülönbségek félretételére hív március 15-én az Magyar Polgári Szövetség /MPSZ/, fejtette ki Gazda Zoltán, az MPSZ soros Háromszék megyei elnöke. /(-kas): Közös ünneplést akarnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 21./

2005. március 4.

A Magyar Polgári Szövetség vezetői sajnálják, hogy az RMDSZ nem fogadta el felajánlásukat, és nem lehetnek a március 15-ei ünnepségek társszervezői – hangsúlyozta Gazda Zoltán Háromszék megyei elnök. Kifejtette, fontosnak tartják, hogy az autonómiatörekvés kinyilvánítása helyet kapjon az ünnepségen, ezért kérik: a háromszéki helyszíneken olvassák fel az SZNT február 12-i ülésén elfogadott, Mit kíván a székely nép? című dokumentumot. A rendezvény sepsiszentgyörgyi szervezőjével, a Mikes Kelemen Művelődési Egyesülettel felvették a kapcsolatot, ajánlatukat elfogadták, és megígérték, hogy előterjesztik jóváhagyásra az RMDSZ-hez. Gazda kifejtette: a díszvendég, Jeszenszky meghívásában az MPSZ-nek is szerepe van. /(-kas): Legyen szó az autonómiáról (Március 15.). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 4./

2005. március 12.

Az aláírók közleményükben elismerésüket fejezték ki az Erdélyi Magyar Ifjak Egyesületének. „Eörsi Mátyás előadásának megakadályozása Kolozsvár szimbolikus, – mondhatni: szakrális – színhelyein, egyenesen erkölcsi imperatívusz volt az SZDSZ és Eörsi Mátyás másfél évtizedes nemzetellenes tevékenysége után. Ne feledjük, az SZDSZ szorgalmazta a legkövetkezetesebben a magyar érdekek feladásával járó magyar – román alapszerződés megkötését, a náci ihletettségű Benes-dekrétumok ügyében a nyíltan magyargyűlölő szlovák diplomácia oldalára állt, parlamenti pártként egyedül szavazott a magyar nemzet egységét jogi síkon megjelenítő státustörvény ellen, majd pozsonyi és bukaresti politikusokkal vállvetve próbálta megakadályozni a törvény életbe léptetését. Eörsi Mátyás mindezen túl több ízben is állást foglalt a két legfontosabb nemzetpolitikai célkitűzés, az autonómia, valamint a kettős állampolgárság ellen. Az SZDSZ és Eörsi Mátyás olyan politikai vonalvezetést jelenítenek meg, melynek képviselőivel közös értékbázis hiányában éppen úgy nincs mit tárgyalni, mint ahogy a Nagy-Románia Párt reprezentánsait sem léptethetjük elő tárgyalópartnerré.” Az Erdélyi Magyar Ifjak Egyesületének fellépése nem Magyarországról importált. Aláírások: András Imre, Kolozsvár; Árus Zsolt, vállalkozó, Gyergyószentmiklós; Bálint Zoltán, vállalkozó, Arad; Bancsi Edit Anna, tanár, Gyergyószentmiklós; Baracsi Levente, lelkipásztor, Arad; Bencze Tibor, vállalkozó, Csíkszereda; Benedek Barna, mérnök, Málnásfürdő; Bodor János, újságíró, Kovászna; Borbély Imre, politikai elemző, Temesvár; Borbély Réka, fogorvos, Arad; Borbély Viktória, vegyészmérnök, Temesvár; Borbély Zsolt Attila, politológus, Arad; Borsos Géza József, ny. tanár, Gyergyócsomafalva; Burján Sándor, orvos, Köröskisjenő; Cziple Aurél János, tanár, Nagybánya; Cziple Katalin, vegyészmérnök, Nagybánya; Csíki Sándor, tanár, Nyárádszereda; Dávid Zsuzsa, lelkipásztor, Arad; Dénes András, menedzser, Szatmárnémeti; Fekete A. Oszkár, egyetemi hallgató, Csíkszereda – Budapest; Ferencz Csaba, újságíró, Sepsiszentgyörgy; Fülöp Róbert, mérnök, Kézdivásárhely; Gábor Ferenc, Pro Tharkan Egyesület, Köröstárkány; Gazda Zoltán, színész, Sepsiszentgyörgy; György Attila, író, Csíkszereda; Hegedüs Pál, mérnök, Szatmárnémeti; Kiss István, mérnök, Marosvásárhely; Kocsis Károly, újságíró, Kézdivásárhely; Kovács Csaba, informatikus, Csíkszereda; Dr. Köllő Gábor, plébános, Magyarfenes; Lakatos Artur, történész, Kolozsvár; Lázár László, mérnök, Lövéte; Makkay József, újságíró, Kolozsvár; Mátyás Attila, lelkipásztor,Nagyvárad; Péter Zoltán, mérnök, Csíkszereda; Sikó Gyula Levente, vegyészmérnök, Gyergyószentmiklós; Siska Szabó Zoltán, fotóművész, Arad; Siska Szabó Hajnal, festőművész, Arad; Somló Imre, gépészmérnök, Arad; Somló Mária, nyugdíjas, Arad; Szabó Gyula, matematikus, Kolozsvár; Szabó József, gyógyszerész, Nagyzerind; Szabó Mihály, lelkipásztor, Kolozsvár; Thamó Csaba, tanár, Székelyudvarhely; Tóthpál Tamás, túravezető, Kolozsvár; Török Éva, tanár, Gyergyóalfalu; Tulit Attila, vállalkozó, Sepsiszentgyörgy; Vadász Szatmári István, tanár, Gyergyószentmiklós; Varró István, programozó, Marosvásárhely; Szász Gábor, nyugdíjas, Kolozsvár; Szász Enikő, nyugdíjas, Kolozsvár; Szász Detre cégvezető, Kolozsvár; Szász Ágnes, nyugdíjas, Kolozsvár; Szász Szabolcs, cégtulajdonos, Kolozsvár; Policsek Róbert, mérnök, Kolozsvár; Policsek Küne, tanár, Kolozsvár; Policsek Károly, nyugdíjas, Kolozsvár. Továbbá: Bankó Ágnes, Budapest; Jordáky Béla, közgazdász, Göteborg; Kovásznay Ádám, mérnök, Göteborg; Kovásznay Enikő, tanár, Göteborg; Nagy Baka György, fordító, Budapest; dr. Száva Tibor, Erdélyi Magyarok Ausztriai Egyesülete, Bécs, Tamás György, Stockholm. /Közlemény. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./

2005. március 12.

Visszalépések sorozatát hozza az RMDSZ kisebbségi törvénytervezete – nyilatkozta Gazda Zoltán, az MPSZ megyei elnöke. Kifejtette, bár a szöveget még nem ismerik, az eddigi nyilatkozatokból arra következtetnek, hogy ezzel kívánja helyettesíteni az RMDSZ a székelyföldi autonómiát. Bár Markó Béla szövetségi elnök bejelentette, párbeszédet kíván folytatni a magyarság szervezeteivel a kisebbségi törvényről, az MPSZ nem bízik abban, hogy ezekre a megbeszélésekre meghívót kap. /(-kas): Autonómia helyett kisebbségi törvény. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 12./

2005. március 18.

Többen is visszautasították a Magyar Polgári Szövetség által létrehozott Wass Albert-díjat. Gazda Zoltán tájékoztatása szerint Ilkei Ferenc, Vargyas polgármestere, valamint két községi tanácsos, Dimény Ferenc és Soós Béla is. A díjat az MPSZ azért alapította, hogy az autonómia megteremtéséért folytatott tevékenységet jutalmazza. Az MPSZ úgy értékeli, hogy bár mindenkinek jogában áll egy díjat visszautasítani, az elismerő és bátorító oklevelet pártfüggőség miatt elhárítani sajnálatos. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 18./

2005. március 23.

Az RMDSZ kisebbségi törvénytervezetéről fejtették ki többen véleményüket. Bakk Miklós politológusnak komoly fenntartásai vannak a törvénytervezettel kapcsolatban. Fontos, hogy a tervezet a kisebbségeket államalkotó tényezőként is meghatározza, kérdés, hogyan viszonyul majd ehhez a román parlament, hiszen ez egy alkotmánymódosító javaslat. A kisebbségi szervezetek jogállását és a kulturális autonómia intézményi keretét szabályozó rész kevésbé sikerült. A kisebbségi szervezetek definíciójánál mértéken felül privilegizálja a már parlamenti képviselettel rendelkező szervezeteket. Itt olyan előírások beemeléséről van szó, amelyeket több európai szervezet is kifogásolt. A törvény hiányossága, hogy nem szabja meg, kik a választások résztvevői. A tervezet megerősíti a Romániában kialakult kisebbségpolitikai rendszert: a román politikai elit a kisebbségekkel kapcsolatos politikai feladatok egy részét a parlamentben képviselettel rendelkező szervezetekre bízza. A kulturális autonómiáról szólva úgy tűnik, az RMDSZ már első lépésben alája kínál a lehetőségeknek. Nagyon rossz, hogy nem történt egyeztetés az EMNT személyi elvű autonómiatervezetét benyújtó politikusokkal, ez azt a gyanút erősíti, hogy a korábban már megszerzett pozíciók közjogi biztosítékokkal való ellátására kerül sor. Puskás Bálint RMDSZ-szenátor: bő­víteni kellene és nagyobb ha­táskörrel felruházni azokat az intézményeket, amelyek a kulturális autonómia megvalósítását cé­lozzák. Kötelezni kell az államot a létrehozandó intézmények finanszírozására, másképp ugyanis nem tudnak majd működni. A szenátor szerint kulturális autonómia keretében egy kisebbséget egyetlen reprezentatív szervezetnek kell képviselnie. Kiss Jenő, a Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület ügyvezető elnöke: Határozottabban és többet kell kérnie az RMDSZ-nek, mert ha most nem kér, akkor az esélyei rosszabbodnak. A tervezet túl nagy hatalmat biztosít az RMDSZ-nek. Nagy hibának tartja, hogy hiányoznak a garanciák. Gazda Zoltán, az MPSZ háromszéki elnöke: Az MPSZ székek közötti egyeztetőtanácsa szerint annyira elhibázott ez a törvénytervezet, hogy ezen javítani nem lehet, teljesen új törvényt kell alkotni, tekintettel arra, hogy a területi autonómia lehetőségként sem szerepel. Úgy látják, hogy a tervezet, amelynek a kisebbségek jogáról kellene szólnia, diszk­riminatív és nemzetellenes. Megfogalmazták a módosító javaslatokat. Nagyon szűk határidőt szabtak egy ilyen kulcsfontosságú törvény véleményezésére. /Farkas Réka: Lesz-e ebből autonómia? (Az RMDSZ kisebbségi törvénytervezete). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 23./

2005. március 25.

Emberjogi szervezetek segítségével próbálja rávenni Traian Basescu államelnököt a háromszéki Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), hogy ne hirdesse ki az RMDSZ által javasolt formában a nemzeti kisebbségekre vonatkozó törvényt, mondta el Gazda Zoltán, a szervezet elnöke. Az MPSZ élesen bírálta a tervezetet, amely szerintük diszkrimináló, alkotmányellenes. A háromszéki MPSZ arra kéri az RMDSZ-t, hogy vállalja a Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által kidolgozott autonómiatervezeteket, mivel a kisebbségi törvény nem tartalmazza az autonómia kérdését. Az MPSZ-ben továbbra is konfliktus lappang a székelyföldi és a partiumi szervezetek között. A Partiumi Egyeztető Tanács nagyváradi ülésén a Bihar, Máramaros, Szatmár és Szilágy megyei küldöttek megállapították, hogy a régió sajátos gondjainak orvoslására az „egyedüli megoldás” az MPSZ kétpillérűvé alakítása. Szász Jenő MPSZ-elnökhöz intézett levelükben a résztvevők nyomatékosan kérték, hogy az alapszabályzat módosításához hívja össze a rendkívüli kongresszust. /Basescu segítségét kéri az MPSZ. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./

2005. április 14.

Székelyföld nem Románia? Gödrökkel Európába! Útadót fizetünk, nem gödöradót! Székelyföld – gödrök földje! – ezek a feliratok ékesítették az autós tüntetéshez csatlakozó gépkocsikat április 13-án Sepsiszentgyörgyön. A tüntetők tiltakozó levelét Gazda Zoltán adta át György Ervin prefektusnak, aki ígérete szerint azt továbbítja a szaktárcákhoz és a miniszterelnökhöz. A városházán senki sem fogadta a tüntetőket. Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester, a rendőrség és a csendőrség csak ötven gépkocsinak engedélyezte a sepsiszentgyörgyi felvonulást, és nem hagyták jóvá a város körbejárását sem. /Farkas Réka: Tüntetés a székelyföldi utakért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 14./

2005. május 19.

A Fogyasztóvédelmi Hivatalhoz fordul a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezete, és kéri, vizsgálják ki, hogy a Distrigaz által bevezetett új számlázási módszer törvényes-e. Gazda Zoltán elnök megfogalmazása szerint a kormány túlkapásáról van szó, amelyet az RMDSZ is megszavazott. Elfogadhatatlannak tartja, hogy azok a fogyasztók, akik a távfűtési rendszerhez tartoznak, illetve lépcsőházi kazánt szereltettek, de van saját gázórájuk, kétszeres bérleti díjat kényszerülnek fizetni. Az MPSZ széles körű polgári engedetlenségre szólítja fel a lakosságot nemzetiségétől és politikai hovatartozásától függetlenül, és felkér mindenkit, hogy húzza át a szerződés szövegét, írja alá, hogy nem ért egyet vele egyet, s így küldje vissza. /(-kas): Polgári engedetlenségre ­szólít az MPSZ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 19./

2005. május 20.

Nem zárkózott el a sepsiszentgyörgyi RMDSZ a közös trianoni megemlékezés gondolatától – jelentette be Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki szervezetének elnöke. A trianoni döntés 85. évfordulójára – június 4-ére – emlékező rendezvényt Gazda szerint politikai beállítottságtól függetlenül közösen kell megtartani, erről az MPSZ a történelmi magyar egyházakkal és a nemzeti elkötelezettségükről tanúbizonyságot tett civil szervezetekkel kíván tárgyalni. „A trianoni döntés nem pusztán politikai pártokat, szervezeteket, személyeket érintett, hanem egységesen a magyar nemzetet” – hangsúlyozta Gazda. Az MPSZ terve szerint a megemlékezés az Erzsébet parkban, az országzászló egykori helyén lesz, ahol improvizált zászlórúdra felhúzzák a fekete szalagos nemzeti lobogót. Az elhangzó beszédek Trianon következményeiről és a székelyföldi területi autonómia fontosságáról szólnak. Tóth-Birtan Csaba, a sepsiszentgyörgyi RMDSZ elnöke elmondta, szerinte nincs akadálya a közös szervezésnek. /Bíró Blanka: Lesz közös MPSZ–RMDSZ trianoni megemlékezés? = Krónika (Kolozsvár), máj. 20./

2005. május 26.

Antidemokratikusnak, nemzet- és alkotmányellenesnek nevezte a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvényt május 25-én Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki elnöke. Szerinte a törvénytervezetben szerepelnie kellene a Székely Nemzeti Tanács területi autonómia-statútumának, illetve az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által kidolgozott személyi elvű és kulturális autonómia-statútumnak. Gazda szerint a törvénytervezet tele van általánosságokkal. Példaként azt hozta fel, hogy ahol a szövegben a nemzeti kisebbségek legitim képviselőiről van szó, nem jelölik meg pontosan, hogy ez mit jelent. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 26./

2005. május 27.

Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester beszélgetésre hívja a megvert magyar gyerekeket, szüleiket, valamint az iskolák igazgatóit. „A verekedésben vétkesnek talált fiatalokat kicsapással, szüleiket valószínűleg pénzbírsággal sújtjuk, de ez nem oldja meg a kérdést. Elfogadhatatlan, hogy az etnikumok közötti jó viszonyt bárki ilyen módon megsértse” – fejtette ki az elöljáró. Albert Álmos azt is fontolgatja, hogy eljárást kezdeményez a vétkes diákok tanárai és iskolaigazgatói ellen. Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki elnöke is felhívta a figyelmet a pedagógusok szerepére, utalva arra, hogy tavaly a Lósy-emléktábla felavatásakor a Constantin Brancusi iskola igazgatónője, Rodica Parvan a magyar rendezvények elleni tüntetésre buzdította a román diákokat. /Bíró Blanka: Pénzbüntetés a szentgyörgyi magyarverő román diákoknak. = Krónika (Kolozsvár), máj. 27./

2005. június 1.

Tőkés László református püspök felcsapott agitátornak, ezúttal a kisebbségi törvénytervezet ellen, állapította meg a lap munkatársa, Barabás István. A püspök a kisebbségi törvénytervezet kapcsán katasztrófát, megalkuvást, pártpolitikai paktumot, nemzetárulást emlegetett. Az újságíró védelmezte a törvénytervezetet, hozzátéve, a püspöknél nem a nemzetféltés, hanem a sértett hiúság esete áll fenn: a törvényalkotók nem kérték ki az ő véleményét. Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség Kovászna megyei elnöke kijelentette, hogy a kisebbségi törvénytervezet „demokráciaellenes, nemzetellenes és alkotmányellenes”. /Barabás István: Kisebbségi sorsunk: sírvers és törvény között. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./

2005. június 3.

Június 4-re, a trianoni diktátum évfordulójára közös meg­emlékezést tervezett a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki és az RMDSZ területi szervezete. Az ígéretes terv utolsó percben hamvába halt, az RMDSZ visszalépett. Ennek ellenére a Magyar Polgári Szövetség Sepsiszentgyörgyön a Mikó Kollégiummal szemben a parkba várja – fekete szalaggal – a megemlékezésen részt venni óhajtó polgárokat. Június 4-én 18 órakor öt percre megszólalnak a város magyar történelmi egyházainak harangjai, majd rövid megemlékező beszédet mond Nemes Előd, az EMI elnöke, Gazda Zoltán, az MPSZ széki szervezetének elnöke, Tóth B. Csaba (magánemberként) és Kiss Jenő, a Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület ügyvezető elnöke. /(s): Trianonra emlékezünk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 3./

2005. június 6.

Erdélyben is több rendezvényt szerveztek Trianon 85. évfordulója alkalmából. Kolozsváron a határon túli magyar vidékeken lerombolt emlékműveket ábrázoló képeslapokból álló kiállítást mutattak be. A kolozsvári Protestáns Teológia Intézetben a 140 képeslapot tartalmazó gyűjteményt – amint azt a rendezvényt szervező Erdélyi Magyar Ifjak alelnöke, Bagoly Zsolt ismertette – nagy sikerrel mutatták be Nagyváradon, de a sepsiszentgyörgyieknek is lehetőségük lesz majd megtekinteni. Fodor András, a gyűjtemény tulajdonosa szerint összesen 280 teljes mértékben elpusztított vagy részlegesen megrongált határon túli magyar vidéken felállított, Nagy-Magyarországhoz kötődő emlékműről tudnak, de ennek csak a feléről sikerült szerezni képes dokumentumokat az elmúlt négy évben. A gyűjtés ötlete egy Magyarországon kiadott hasonló tematikájú kiadvány megismeréséből származik. Fodor ragaszkodik ahhoz, hogy gyűjteményébe kizárólag postabélyeggel ellátott képeslapok kerülhessenek, hogy senki se vonhassa kétségbe azok eredetiségét. Murádin Jenő művészettörténész előadását távolléte miatt Bagoly Zsolt ismertette. Trianon után a román hatalom két okból pusztította el a magyar vonatkozású emlékműveket, egyrészt a múltat akarta megsemmisíteni, másrészt pedig a szimbolikus térfoglalást tűzte ki célul. Murádin szerint három fázisban zajlott az emlékműrombolás: először a román katonák erdélyi bevonulásakor a lakosság ösztönösen pusztított, másodszor 1920 táján a román hatalom már hivatalosan, rendeletekkel folytatta az emlékművek eltüntetését, a harmadik rombolási hullám pedig a harmincas években a román vasgárdista mozgalom megerősödésének időszakára tehető. A rendezvényen Gali Teréz előadóművész adott elő gitáros kísérettel korabeli dalokat, és Boér Ferenc szavalt szintén e témakörhöz kapcsolódó verseket. Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ és a Magyar Polgári Szövetség vezetői felszólaltak a megemlékezésen. – Nem Magyarországnak akarunk igazságot, hanem a határon túli magyarságnak – mondta Kiss Jenő, a Kovászna megyei könyvtár igazgatója. Este hat órakor a város valamennyi – a magyar történelmi egyházakhoz tartozó – templomában megszólaltak a harangok, jelezve a megemlékezés kezdetét. Gazda Zoltán, a rendezvényt szervező Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki szervezetének elnöke mondott beszédet. Hangsúlyozta, a trianoni döntés áldatlan hozadékát orvosolni kell, de „nem a hatalomhoz való folyamatos odasimulással, hanem a történelmi igazságtétel szorgalmazásával, jogaink követelésével”. Tóth Birtan Csaba, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke kifejtette: vannak olyan pillanatok, amikor minden magyar egyformán érintett, amikor el kell tűnniük a politikai nézetek közötti különbségeknek, és rá kell jönnünk arra, hogy közösségi és egyéni létezésünk alakulásának ugyanaz a kiindulópontja. Adrian Cioroianu liberális párti szenátor, a bukaresti egyetem történelem tanszékének docense szerint Trianon emléke jelen van a román köztudatban, a politikában hatnak még ezzel kapcsolatban populista és nacionalista kísértések, de a román történetírásban és az iskolai történelemoktatásban e téma megjelenítése egyre mentesebb a hetvenes-nyolcvanas évek elfogultságaitól. A történész nem tartotta drámai eseménynek például bemutatták Koltay Gábor Trianon-filmjét, sőt, kifejezetten hasznosnak és kívánatosnak ítélte a román közvélemény alakítása szempontjából is. /Trianonra emlékeztek Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./ Kolozsvár egyetlenegy Trianon-megemlékezését az Erdélyi Magyar Ifjak szervezte. A Szabadság, a helyi napilap bojkottálni próbálta a megemlékezést azzal, hogy nem volt hajlandó leközölni az EMI felhívását, mégis mintegy hatvan ember jött össze. Murádin Jenő művészettörténész, Szakács János szakértő és Magyari Levente előadásai közben Gali Teréz előadóművész és Boér Ferenc színművész korabeli költők verseivel idézte fel Trianont. A jelenlevők végük a Teológia udvarán gyertyát gyújtottak az ott álló harangnál. /Bagoly Zsolt: Szobordöntő Trianon Kolozsváron. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 7./

2005. június 30.

A rendőrség nem engedélyezte, így elmarad a június 30-ára tervezett útelzárásos autóstüntetés – tájékoztatott Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki elnöke. A megyei rendőrparancsnok tájékoztatta, út­elzárásos tüntetést csak az Országos Rendőrkapitányság hagyhat jóvá, ha engedély nélkül megtartják, börtönbüntetésre kell számítaniuk. Gazda elmondta, megállapodtak, egy hónap múlva újra leülnek, elemzik a helyzetet, és az eredmények függvényében döntenek, szerveznek-e újabb tüntetést. /(-kas): Elmarad az autóstüntetés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 30./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 271-286




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998