udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 67 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-67
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Hámos László

2006. március 14.

Miután az ÚMSZ cikket közölt a BBTE honlapján lévő, az egyetem történetét bemutató dokumentumban levő történelmi csúsztatásokról /az egyetem angol nyelvű történelmi felvezetőjében az erdélyi fejedelmek neve románul jelenik meg, és a felvezetőből nem derül ki, hogy a BBTE-t megelőző egyetemek magyar kezdeményezések voltak/, a HHRF /Hungarian Human Rights Foundation, magyar emberjogi alapítvány/ tiltakozni készül Brüsszelben. Hámos László, a civil szervezet elnöke elmondta, periodikusan hírlevelet küldenek az európai politikusoknak, amelyben tájékoztatnak a magyar kisebbség helyzetéről. Következő hírlevelükben lesz benne a tiltakozás is. „Elképesztő dolgok jelennek meg az egyetem honlapján, az egyetem valótlanságokat állít, amikor egy ilyen dokumentumot a honlapján megjelentet” – állapította meg New Yorkban Hámos László, a szervezet elnöke. Hírlevelükkel figyelmeztetni kívánják az európai politikusokat, hogy Románia még nem teljesítette a magyar felsőoktatással kapcsolatos vállalásait. Csucsuja István, a BBTE történelem tanára, a Történelem-filozófia kar dékán-helyettese elmondta, az egyetem történetének magyar verziója előkészületben van. Az angol verzióban megjelenteket Csucsuja nem kívánta kommentálni. /I. I. Cs.: Európai tiltakozás BBTE-honlapért. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./

2006. március 21.

Március 20-tól működik a határon túl élő magyarok első közös internetes portálja, a www.emagyar.net. Az eMagyar portált a finanszírozók, illetve üzemeltetők képviseletében Kovács Kálmán informatikai miniszter, Hámos László, a HHRF (Magyar Emberi Jogok Alapítványa) elnöke és Komlós Attila, a HTMH elnöke indította el a Budapesten szervezett eMagyar Nap keretében. „Óriási fantáziát látok abban, ami megvalósult – nyilatkozta Hámos László, a HHRF elnöke -, hisz az internet az eszköz, ami határokat lebont, időt irrelevánssá tesz, és olyan újszerű közösségeket tud teremteni, amelyek eddig elképzelhetetlenek voltak.” Az immár egy évtizede a világon bárhol is élő magyarok érdekeinek, jogainak érvényesítéséért kiálló New York-i alapítvány vállalta fel a portál házigazdájának szerepét, garanciaként arra, hogy politikai széljárásoktól függetlenül ez a program működni fog. A Kárpát-medence magyarok lakta régióiban eMagyar pontokat üzemeltetők első szakmai fórumán a hat régióból érkezett mintegy kétszáz, eMagyar Pontot üzemeltető szakember részvételével megrendezett konferencia egyben a portál hivatalos elindítása is volt. Komlós Attila, a HTMH elnöke egy új, digitális nemzedék felnövéséről beszélt, kiemelve, hogy a folyamatnak ez a mai esemény is felgyorsítója. A romániai eMagyar Pont hálózatot Farkas András ismertette. Előadásából kiderült, a közel 130 internetelérési ponttal ez az egyik legnagyobb hálózat. A portál sajátos, új eleme, hogy a Magyarországon kívüli oldalak szerkesztését, tartalommal való feltöltését a határon túli magyar szervezetek végzik. /Farkas Zoltán, Guther M. Ilona: Közös netes portál indult. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./ A magyar Informatikai és Hírközlési Minisztériumnak (IHM) köszönhetően 330 helyszínt számláló eMagyar pont hálózat működik a Kárpát-medencében és a tengerentúlon. Az ingyenesen vagy kedvezményes áron internetezési lehetőséget biztosító közösségi helyek a határon túli magyarok világhálóhoz jutását segítik elő. /Összekötötték az eMagyar pontokat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

2006. április 5.

Olli Rehn bővítési biztos kritikusabban értékelte Bulgária EU-csatlakozási felkészülését mint Romániáét, az Európai Parlament külügyi bizottsága előtt mondott beszédében. Rehn ugyanakkor az etnikai kisebbségek integrálásának fontosságát hangsúlyozta. Pierre Moscovici, Románia jelentéstevője e témával kapcsolatban megjegyezte: ha minden országot olyan kritériumok szerint kellene megítélni, mint amilyeneket a romániai kisebbségekért lobbizó magyar EP-képviselők javasolnak, Franciaország nem lehetne uniós tagállam. Az EP-képviselők közül csak néhányan követelték a két ország csatlakozásának halasztását. Köztük a zöldek egyik képviselője, Danny Cohn Bendit. A Hámos László vezette Magyar Emberi Jogokért Alapítvány (HHRF) tíz kérdésből álló „csomagot” juttatott el a külügyi bizottság tagjaihoz. Ezek a kérdések öt témakörre, a kisebbségi törvényre, a szubszidiaritásra és a kulturális autonómiára, a választási törvény diszkriminatív rendelkezéseire, a magyar nyelvű felsőfokú oktatásra, illetve a restitúcióra vonatkoztak. Kiegyensúlyozottnak tartja Kelemen Hunor RMDSZ-es képviselő a bővítési biztos Romániáról szóló jelentését. Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyarság számára biztosítani kell az önálló államilag finanszírozott magyar egyetemet. /Most Bukarestnek kedvezőtlen a román–bolgár tandem? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./ A romániai magyarságot érintő fontos problémákról intéztek kérdéseket Olli Rehn bővítési biztoshoz európai parlamenti képviselők. Schöpflin György /Fidesz/ EP-képviselő elmondta: a bővítési biztos nem tulajdonított nagy jelentőséget a magyar kisebbséget érintő kérdéseknek, egy részükre nem is válaszolt. A bővítési biztos álláspontja szerint Romániában nincsenek lényeges problémák a kisebbségi jogokat illetően. Schöpflin az állami magyar egyetemet illető kérdésére Rehn azt válaszolta, hogy az egyetem előtti magyar oktatás már megoldott. „A lobbit folytatni kell, eredményeket kell elérni április vége előtt, mert utána nagyon nehéz lesz valamit is elérni az európai fórumoknál” – összegezte a Schöpflin. Kónya-Hamar Sándor RMDSZ-es EP-megfigyelő elmondta, hogy a bővítési biztos álláspontja nyomán meg kell változnia az RMDSZ stratégiájának is. A Hungarian Human Rights Foundation (HHRF) emberjogi szervezet által jelzett problémás kérdések között szerepel a kisebbségi törvény, a szubszidiaritás kérdése, a magyar nyelvű oktatás és a restitúció. Moldován Árpád Zsolt, a HHRF kolozsvári képviselője kiemelte, fontos ezeket az információs anyagokat eljuttatni az európai képviselőknek, hogy tudatosuljon bennük, vannak kisebbségjogi problémák Romániában. A HHRF tervezi, hogy levélírási kampányt indít. Ebben romániai magyarok írnának leveleket a bővítési biztosnak, kérve, hogy lépjen fel a román hatóságoknál. /Isán István Csongor: Írjunk levelet jogainkért. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./

2006. december 14.

December 13-án a határon túli magyar közösségek támogatását szolgáló költségvetési forrásokról, a támogatást kezelő intézmények sorsáról, a Szülőföld Alapról, valamint a határ menti együttműködés lehetőségéről, a különböző tervezett fejlesztési programokról kaptak tájékoztatást a határon túli magyar közösségek vezetői, akik Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel és a magyar kormány több tagjával konzultáltak december 13-án Budapesten. A konzultáción részt vett többek között Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség vezetője, valamint Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének és Juhász Sándor, a Horvátországi Magyar Egyesületek Szövetségének elnöke, Szlovéniából Kocon József, a Muravidéki Magyar Önkormányzatok Nemzeti Közösségének elnöke, Hámos László, a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány vezetője és Méray Tibor, Franciaország élő magyar író. A magyar kormány tagjai közül részt vett a találkozón Hiller István kulturális és oktatási, Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter, valamint Bajnai Gordon, a fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos. Bajnai Gordon, a fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos a fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos elmondta, hogy „évente körülbelül kettő és félszer annyi pénz jut majd a határ két oldalán élők támogatására, mint eddig. Százmilliárd forint a magyarországi forrás és ezzel körülbelül megegyező nagyságrendű összeg az, ami a szomszédos országoknál is rendelkezésre áll ugyanilyen célra”„. A forrásokat egyebek mellett az egészségügyi, oktatási együttműködésre, a kis- és középvállalkozások közötti kapcsolat erősítésére, valamint közös árvíz- és környezetvédelemre fordítják. Hangsúlyozta, hogy még egyeztetnek a szomszédos országok vezetőivel, és jövő év elején adhatják be a fejlesztési terveket Brüsszelnek. Markó Béla, az RMDSZ elnöke elmondta: többek között a gazdaságfejlesztési elképzelésekről, a regionális gazdasági együttműködés lehetőségeiről kaptak tájékoztatást. Sikerült megegyezni abban, hogy a Szülőföld Alapon belül erre a célra külön keretet biztosítanak. Szó volt a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem támogatásáról is. – A magyar igazolványokat automatikusan meghosszabbítják. Bugár Béla felhívta a figyelmet, hogy az Illyés Közalapítvány eddigi határon túli alkuratóriumainak megszüntetésével a szakemberek kikerülnek a rendszerből. /P. A. M.: Újdonságok a magyar–magyar együttműködésben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./ A találkozó után Markó Béla és Bugár Béla közölte: a határon túli közösségek vezetői egyetértenek a kedvezménytörvény olyan módosításával, ami lehetővé teszi a magyar igazolványok meghosszabbítását a kötelező csere helyett. Markó közölte, az RMDSZ a teljes nyitást tartja szükségesnek a magyar munkaerőpiacon. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke szerint a magyar igazolványok ügyében a kormány spórolni akar, nem akarja az igazolványokat újra kinyomtatni és kibocsátani. /Egyetértés Budapesten. = Krónika (Kolozsvár), dec. 14./

2007. március 3.

Az erdélyi magyar egység gondolata határozta meg a nyolcadik RMDSZ-kongresszus első vitanapját. Többen szóvá tették a májusban sorra kerülő Európai Parlamenti választások fontosságát, annak veszélyét, hogy a megosztottság miatt az erdélyi magyarság európai képviselet nélkül maradhat. Erre a magyarországi pártok küldöttjei is reflektáltak. A viták során sokan hangsúlyozták: az RMDSZ az erdélyi magyar közösség számára fontos vállalásokat teljesített. A szövetségi politikát bírálók úgy vélekedtek, hogy az RMDSZ az önfeladás útján haladt, visszaélt a magyarság bizalmával. A legtöbben azt hangsúlyozták, hogy az RMDSZ nagy mértékben járult hozzá Románia európai integrációjának sikeréhez, s ezt a résztvevő román politikai pártok képviselői is elismerték. Frunda György szenátor, a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) elnöke köszöntötte azokat a személyiségeket, akik jelenlétükkel a kongresszust megtisztelték, közöttük Tempfli József nagyváradi római katolikus és Adorjáni Dezső evangélikus püspököt, Dávid Ibolyát, a Magyar Demokrata Fórum elnökét, Domokos Géza volt RMDSZ-elnököt, Gémesi Ferenc budapesti államtitkárt, Bugár Bélát, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának elnökét, Kasza Józsefet, a Vajdasági Magyar Demokratikus Szövetség elnökét, Gheorghe Falca aradi, Petru Filip nagyváradi és Gheorghe Ciuhandu temesvári polgármestert, Hámos Lászlót, a New York-i Magyar Emberjogi Alapítvány elnökét, Crin Antonescut, a Nemzeti Liberális Párt alelnökét és Ilie Dancat, a Romák Pártjának főtitkárát. A fórumon a Magyar Szocialista Pártot Újhelyi István, a Szabad Demokraták Szövetségét Kovács Kálmán, a Fidesz-Magyar Polgári Pártot pedig Németh Zsolt képviselte. Király András aradi RMDSZ-elnök az aradi magyarok nevében üdvözölte a küldötteket. A helyi RMDSZ-szervezet azt akarta bizonyítani, a szórvány nem jelent hátrányt, a 14 százaléknyi aradi magyar elegendő ahhoz, hogy komoly közösségszervező munkát végezzenek. Gheorghe Falca aradi polgármester arra összpontosított beszédében, hogy a térségben a magyarok és a románok békében élnek egymás mellett. Traian Basescu államfő üzenetét Frunda György olvasta fel. Az államelnök kifejtette: az RMDSZ teljes súlyával hozzájárult Románia EU-tagságához. Reményét fejezte ki, hogy a magyarság szervezetének eddig tapasztalt bölcsessége és kiegyensúlyozottsága a továbbiakban is példaértékű lesz az egész hazai politikai osztály számára. Gyurcsány Ferenc kormányfő üzenetét Gémesi Ferenc államtitkár tolmácsolta. A miniszterelnök szerint „hosszú út vezetett Nagyváradtól Aradig”, az RMDSZ első kongresszusától a mostaniig, amikor mind Magyarország, mind pedig Románia az unió tagja, s amikor „rajtunk múlik, hogy képesek leszünk-e sikeresen, egységes európai magyarságot teremteni, vagy továbbra is leragadunk múltbeli nemzeti és politikai sérelmeinknél”. Szerinte el kell utasítania „a sehová sem vezető álmodozó, sérelmi politikát”. Gyurcsány Ferenc szerint az RMDSZ új programja az erdélyi magyarság modernizációját, felzárkózását, európai jövőjét szolgálja. A miniszterelnök ígéretet tett, hogy az erdélyi magyarság sikeres integrációjához „minden támogatást” megadnak. A kormányfő megállapította: „az RMDSZ eddig bölcs vezetőnek bizonyult”, sikeres munkája „magában hordozza az új kihívásokra való válaszadás képességét”. Összefogásra van szükség, mert „akinek nincs más programja, csak a védekezés és bezárkózás programja, annak előbb-utóbb nem lesz mit megvédenie”. Dávid Ibolya MDF-elnök szerint azok győztek, akik az együttműködés erejében bíztak. Hozzátette: az MDF nem tartja szerencsésnek azt, hogy az erdélyi magyarság belső ügyeibe kívülről szóljanak bele. Leszögezte: az MDF támogatja az erdélyi magyarság önrendelkezését. Crin Antonescu, PNL-alelnök Calin Popescu Tariceanu pártelnök és kormányfő üdvözletének átadását követően elmondta: a romániai magyarság és a románság hosszú utat tett meg 1990 márciusa óta, és mára sikerült magunk mögött hagyni korábbi félelmeinket, bizalmatlanságainkat. A kongresszus hatalmas tapssal nyugtázta Antonescu kijelentését, miszerint a PNL-nek „soha nem volt az RMDSZ-nél korrektebb és biztosabb kormányzati partnere”. Petru Filip nagyváradi polgármester pártelnökének, a demokrata Emil Bocnak az üdvözletét adta át a fórumnak. Közölte: a Demokrata Párt és az RMDSZ átlépett a vitákon, és pragmatikusan a közös érdekek valóra váltásáért dolgozott. Bugár Béla MKP-elnök arra emlékeztetett, hogy pártja és az RMDSZ többször is átvette egymás tapasztalatát. Kasza József, a VMSZ elnöke azt kérte, hogy a magyarság ne feledkezzen meg az EU-n kívül rekedt délvidéki és kárpátaljai magyarságról. Ilie Danca a Romák Pártjának és annak elnökének, Nicolae Paunnak az üdvözletét közvetítette, majd leszögezte, hogy a romák is igyekeznek hozzájárulni a hazai társadalom fejlődéséhez. Üzenetében Joseph Daul, az Európai Parlament néppárti frakciójának elnöke hangsúlyozta, hogy az RMDSZ mindig megbízható partnere volt az Európai Néppártnak. Toró T. Tibor képviselő azt indítványozta, hogy a kongresszus vegye saját hatáskörébe az európai parlamenti választás jelölt állításának kérdését. Kifejtette: nem vezet jóra az, ha olyan stratégiai szövetségesnek üzenünk hadat, mint például a református egyház. Ezért arra kérte a fórumot, hogy vizsgálja felül az RMDSZ európarlamenti jelöltlistáját. Frunda György ülésvezető elnök feleslegesnek ítélte a javaslatot, majd szavazás alá bocsátotta azt. A javaslatot 24 igen szavazattal, 20 tartózkodás mellett elvetette a kongresszus. Beszámolójában Markó Béla, az RMDSZ elnöke Kós Károly szavait idézve, miszerint „Az lesz a miénk, amit ki tudunk küzdeni magunknak”. A szövetségi elnök emlékeztetett, hogy az erdélyi magyarság két alapvető célt tűzött ki maga elé valamikor, az integrációt és az autonómiát. Az előbbi mára megvalósult. Markó kiemelte: amit ezekben az években ki lehetett küzdeni, azt kiküzdöttük. Tájékoztatása szerint az RMDSZ-nek ma több tagja van, mint 2003-ban. Markó rámutatott: a legnehezebb év 2004 volt, kiszabadították az aradi Szabadság-szobrot, a megosztási kísérletek ellenére megnyerték az önkormányzati és parlamenti választásokat. Az alkotmány módosításával sikerült kiterjeszteni az anyanyelvhasználat jogát az önkormányzatok után a helyi intézményekre, az igazságszolgáltatásra, és bizonyos helyzetekben „hivatalossá tették a magyar nyelvet Erdély magyarok által is lakott régióiban”. Markó hangsúlyozta: érdekünk hogy Budapesten konszenzus legyen a határon túli magyarságról. A magyar–magyar kapcsolatokról szólva, az RMDSZ elnöke kifejtette: a népszavazás a kettős állampolgárságról „hosszú időre visszavetett minket”, szerinte ezt azóta sem dolgozta fel sem a magyarországi, sem az erdélyi magyar közvélemény. Mint fogalmazott, az RMDSZ ebben az időszakban arra törekedett, hogy legalább „az addig kialakult jó megoldások ne essenek áldozatául ennek a magyarországi befelé fordulásnak”. Markó szerint a magyar-magyar kapcsolatok döcögtek, a magyar-román viszony hozott eredményeket, két közös kormányülést sikerült tartani, megnyílt a csíkszeredai magyar főkonzulátus, a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Intézet, új határállomás jött létre. A jövőre nézve az RMDSZ vezetője elmondta: „Az egyéni jogok terén áttörtük az ellenállást, elfogadtattuk a fontos elveket. Kollektív jogainkat viszont ezután kell kivívni”. A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem szenátusa ellenállásával bizonyította: mégiscsak az önálló intézmény az egyedüli megoldás. Az elnök kifejezte reményét, hogy az RMDSZ másik fő célkitűzése, az autonómia is előbb-utóbb valóra válik. „A legnagyobb megbecsüléssel és elismeréssel voltam, fejet hajtottam Tőkés László előtt az 1989-es kiállásáért, de azóta az a piedesztál, amelyen ő állt, egyre alacsonyabb lett. Nagy szükség lenne arra, hogy ez a piedesztál megint arra a szintre emelkedjen, mint 1989-ben volt. Ez úgy valósulna meg, ha Tőkés László felül tudna emelkedni egyéni ambícióin, amelyeket feláldozna az erdélyi magyarság történelmi előrehaladása és felemelkedése érdekében. Ez legalább akkora történelmi cselekedet lenne az ő részéről, mint 1989-es kiállása volt” – ezekkel a szavakkal foglalt állást az EP-választások romániai magyar jelöltjei kapcsán kialakult vitára reagálva Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök. Az RMDSZ-nek a helyhatósági és parlamenti választásokon elért eddigi sikereit méltatva Nagy Zsolt távközlési miniszter elmondta: az újabb kihívás az, hogy Románia EU-csatlakozása után sikerüljön felzárkóztatni a romániai magyarságot. Frunda György szenátor Tőkés László önálló EP-jelöltségére utalva elmondta: ki kell hívni a püspököt vitára, mert bízik abban, hogy az RMDSZ EP-jelöltlistáján befutó helyen álló Nagy Zsolt és Winkler Gyula „jobban tudják képviselni az erdélyi magyarságot”. Winkler Gyula az EP-választásokra utalva arról beszélt, hogy „mindenütt ott kell lenni, ahol rólunk döntenek”. Szabó Ödön Bihar megyei ügyvezető elnök olyannak nevezte az RMDSZ ellenzékét, akik sem hitet, sem békét, sem szeretetet nem hirdetnek. Szintén az RMDSZ támogatása mellett érvelt Albert Álmos, Háromszék területi RMDSZ-szervezetének elnöke, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Petres Sándor, Hargita megye alelnöke és Takács Csaba országos ügyvezető elnök is. Toró T. Tibor képviselő elmondta: vannak olyan kérdések, amelyeket csak párbeszéddel és konszenzussal lehet megválaszolni. Toró szerint azért lett volna jó fontolóra venni az RMDSZ-jelöltlista felülvizsgálatát, Tőkés Lászlónak a befutó helyre kerülését, mert a romániai magyarságnak minden erejét össze kell fognia. Vekov Károly volt parlamenti képviselő felrótta: a romániai magyarság érdekeinek képviselete, ezen belül például a Bolyai Tudományegyetem, a székelyföldi területi autonómia ügyének felvállalása és képviselete helyett az RMDSZ „az önfeladás politikáját folytatja”, visszaélt a magyarság bizalmával. Éppen ezért komoly reformra van szükség, az első lépés pedig az lenne, ha Tőkés László az RMDSZ EP-listáján befutó helyre kerülne. Vekov szavaira reagálva Borbély László területrendezési és középítkezési miniszter azt mondta: vannak, akik képesek tenni, és vannak, akik állandóan csak siránkoznak. /Hosszú út vezetett az RMDSZ aradi kongresszusáig. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3. / Markó Béla rámutatott: „A közösségi jogérvényesítés eszköze maga az RMDSZ”. A „kudarcpolitikusoknak” nem sikerült a parlamenti képviselettől megfosztania a magyarságot. Markó kemény szavakkal bírálta az általa „kudarcpolitikusnak” nevezett ellenzőket. Az elnök szerint az RMDSZ-nek folytatnia kell az együttműködésen alapuló politikáját, ennek ugyanis ma sincs alternatívája /Mózes Edith: „Az lett a miénk, amit ki tudtunk küzdeni magunknak”. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 3. / /Nem kapott szót Németh Zsolt, aki a Fideszt képviselte a kongresszuson, este nyolc utánra időzítették hozzászólását, bár jelezte, addig nem tud Aradon maradni. Délután rögtönzött sajtótájékoztatón az újságírókkal ismertette gondolatait, kiemelte, egységre és párbeszédre van szükség Erdélyben, és ennek helyreállításához támogatást nyújtana a Fidesz. Toró T. Tibor javasolta, hogy az EP választási program vitája előtt szavazzon a testület a listáról. Az ülést vezető Frunda György indoklásra nem adott lehetőséget, Toróba fojtotta a szót, és szavazásra bocsátotta javaslatát. A többség elutasította Toró javaslatát. /Farkas Réka: Folytatni akarják a küzdelmet (RMDSZ-kongresszus). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 3. /

2007. április 26.

A New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) kisebbségvédelmi képzést szervezett április 19-20-án Budapesten, amelyen tizennégy külhoni magyar fiatal vehetett részt. A képzés helyszíne a Miniszterelnöki Hivatal volt, mivel 1992-től az alapítvány Budapesten is fenntart egy irodát, s akkor ott kaptak helyiséget. Józsa Péter, a budapesti iroda vezetője bemutatta az emberjogi alapítvány történetét. 1976-ban alakult Hámos Lászlónak, az alapítvány jelenlegi elnökének a kezdeményezésére. Nicolae Ceausescu látogatást tett abban az évben az Amerikai Egyesült Államokban. Hámos László és társai tiltakozásuknak adtak hangot. 1989-ben lobbizásuknak köszönhetően az USA megvonta Romániától a legnagyobb vámkedvezményt. Az alapítvány a rendszerváltást követően új missziót is felvállalt. Ingyenes tárhelyeket biztosít a világhálón különböző kisebbségi magyar szervezeteknek, intézményeknek, így kerülhetett fel az internetre a kolozsvári Szabadság napilap már 1995-ben. Másik programja, hogy ösztöndíjat nyújt határon túli magyaroknak, akik kint tanulhatnak Amerikában. Továbbá honlapján (www.hhrf. org) mindig friss hírek találhatók a Kárpát-medencei, illetve a nyugati magyarság életéről. Tabajdi Csaba európai parlamenti képviselő szerint az erdélyi magyarok Janus-arcúak: egyik kezüket a szívükön tartják Tőkés püspökért, de az eszükkel és a másik kezükkel már Markó Bélára szavaznak. A szocialista politikus is elismerte, hogy egy kisebbségnek egyszerre szüksége van radikálisokra és mérsékeltekre, csak tudjanak együtt dolgozni. Törzsök Erika szerint az elmúlt tizenhét év bebizonyította, hogy Magyarország nem tudja megoldani a Kárpát-medencei magyarság kisebbségi gondjait. Eljött az ideje, hogy a magyar állam és a külhoni magyarság közösen határozza meg a célokat, és együttműködve tegyenek sorsuk javítása érdekében. Gál Kinga fideszes EP-képviselő elmondta, hogy kisebbségi kérdésben még mindig nagy az értetlenség az európai politikusok körében. Papp Gy. Attila: Kisebbségvédelem nemzetközi fórumokon. = Reggeli Újság (Nagyvárad), ápr. 26./

2007. szeptember 10.

Megújult környezetben, a Gyergyószárhegyi Alkotóközpont új épületében tartotta szokásos éves találkozóját a Magyar Újságírók Egyesülete. A Külhoni Magyar Újságírói Egyesületek Konvenciója által megalapított Sándorov Péter-díjat idén a New Yorkban élő Hámos László kapta. A Gyergyószárhegyi Alkotóközpont különdíját Horváth Aranynak ítélték, oda aki 47 éve dolgozik újságíróként hét könyv írója; nívódíjat kapott Szűcs László (írott sajtó) és Ulieru Rostás Emília (a magyar adás vágója). Idén első alkalommal adták át az Oltyán László-emlékdíjat, amelyet a család hozzájárulásával hoztak létre: oknyomozó riportjaiért Szekeres Attilának ítélték. Örökös taggá avatták Gáspár Sándort, a szövetség újraindításáért, és 9 évi elnöklése alatt tett erőfeszítéseiért. A Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciója új díját, a Messzelátó Díjat eredetileg Sándorov Péter kapta volna, aki a döntés után váratlanul elhunyt, ezért róla nevezték el. A díjat Hámos Lászlónak ítéltek oda, a HHRF.org honlapcsalád működtetőjének, aki ingyenes tárhelyet biztosít a magyar sajtónak: 115 egyéni honlapot üzemeltetve. Az Amerikában élő kitüntetett díját Moldován Árpád Zsolt vette át. /B. M. : MÚRE-díjak. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-67




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998