udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 218 találat lapozás: 1-30 ... 181-210 | 211-218
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Hantz Péter

2008. május 21.

A nemzeti kisebbségek elnyomására irányuló cselekedetek leleplezésére Újságírói Hálózat létrehozását javasolta az Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvű Napilapok Egyesületének (MIDAS) Hantz Péter tudományos kutató, az EMNT alelnöke és Kovács Lehel egyetemi tanár, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) alelnöke. Indoklásuk szerint erre azért van szükség, mert „több európai hagyományos nemzeti kisebbségnek már sikerült a nyelve és kulturális identitása megőrzését szolgáló valamilyen autonómiaformát kiharcolnia, másoknak viszont még mindig küzdeniük kell kisebbségi jogaikért. ” A kisebbségellenes megnyilvánulások megfékezésének leghatékonyabb eszköze a nemzetközi sajtó. A MIDAS úgy döntött, elfogadja ezt a javaslatot. /K. E. : Nemzetközi sajtó a kisebbségek elnyomása ellen. A MIDAS elfogadta Hantz Péter és Kovács Lehel javaslatát. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./

2008. június 5.

A Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozata, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (Sapientia – EMTE), a Partiumi Keresztyén Egyetem (PKE), a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar oktatási vonala, a marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem (SZME) azzal a határozott kéréssel fordultak a politikai pártokhoz, minden közéleti szereplőhöz, hogy véleményük kifejezésében tartózkodjanak attól, hogy a romániai magyar felsőoktatást kiszolgáló intézeteket azok megkérdezése nélkül minősítsék, a nevükben – akár jóhiszeműen – különböző kampányokban szóljanak rájuk politikai hangulatkeltő szövegekben utaljanak, ellenük (vagy nevükben) fellépő önjelölt csoportosulásokat legitimáljanak. A politikai vita során „a már létező és működő intézeteket ne támadják, az ott folyó anyanyelvi oktatás rendezett voltát ne tagadják. Igényeljük, hogy tényfeltárás címén alaptalanul ne keltsék a közpénzekkel való rossz gazdálkodás hírét. Igényeljük, hogy a már működő erdélyi magyar felsőoktatási alternatívák elért eredményeit, fejlődését hazai és anyaországi politikai szereplők ne vonják kétségbe, de ne is sajátítsák ki” olvasható a Magyari Tivadar rektor-helyettes (BBTE), Dávid László rektor (Sapientia – EMTE), Geréb Zsolt rektor (PKE), Gáspárik Attila rektor (SZME), Nagy Örs rektor-helyettes (MOGYE) által aláírt közleményben. /Egyetemek felhívása a politikai pártokhoz. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./ Közös nyilatkozatban léptek fel az erdélyi magyar felsőoktatási intézetek vezetői a romániai és anyaországi politikai és közéleti szereplők részéről tapasztalt támadások ellen. Az elmúlt idő-szakban a Gyurcsány-kormány illetékesei vették össztűz alá a Sapientia Egyetemet. A Gyurcsány-kormány hevesen támadta az elmúlt időszakban a Sapientiát. Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára nemrég elhibázott menedzsmenttel vádolta és szocialista nagyüzemnek nevezte az Orbán-kormány idején alapított EMTE-t, amelyről a Népszabadság romániai tudósítója a kolozsvári Szabadság hasábjain többek között azt állította, hogy „spekulált a Budapestről érkező pénzekkel, az el nem költött összegeket letagadta, bankokban kamatoztatta, és ötletszerűen, pályáztatás nélkül vásárolt ingatlanokat”. Eközben Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnöke a napokban Hágában tárgyalt Knut Vollebaekkel, az EBESZ kisebbségi főbiztosával az erdélyi magyar felsőoktatás bővítési lehetőségeiről. /Rostás Szabolcs (Kolozsvár): Erdélyi rektorok a támadások ellen. = Magyar Nemzet (Budapest), jún. 5./ Emlékeztető: Tibori Szabó Zoltán cikke:T. Sz. Z. : A Sapientia–EMTÉ-ről – a kíméletlen tények nyelvén. = Szabadság (Kolozsvár), 2008. máj. 3.

2008. július 18.

A „Magyar befektetők Romániában. Megéri?” című előadásában Tusványoson Bíró Albert budapesti közgazdász elmondta: a magyarországi cégek első számú befektetési célpontja a régi Nagy-Magyarország területén található államok. Ennek oka a részvényértékek növelése és a nyersanyagokhoz való hozzáférés. Szatmáry Kristóf, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke szerint azért éri meg a magyar vállalkozóknak Romániában és Szlovákiában céget, leányvállalatot alapítani, mert az utóbbi 1-2 évben Magyarországon telített lett a piac és egy piacbővítési expanziós kényszer lépett fel. A magyar befektetők kisebb költséggel nagyobb haszonra tesznek szert Romániában és a román piac is bővül. Bodó Barna egyetemi tanár és Somai József közgazdász bemutatták a „Fehér könyv az erdélyi magyar felsőoktatásról” című kötetet. A könyv a Bolyai Egyetem kálváriáját mutatja be, az ügy kronológiáját átfogó statisztikai adathalmazzal egészítették ki. A szerzők szerint ez a könyv hasznos szakmai muníciót jelent az erdélyi magyar egyetem ügyét felvállalóknak az európai térben. Nagy érdeklődés kísérte a Dávid László /Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora/, Hantz Péter, Péntek János egyetemi tanár és Salat Levente egyetemi oktató részvételével lezajlott oktatási fórumot, A Kárpát-medence felsőoktatási stratégiái című beszélgetésen az előadók az erdélyi magyar felsőoktatási stratégia létéről, illetve a felmerülő szakpolitikai problémákról folytattak eszmecserét. Az előadók egyetértettek abban, hogy külső megrendelő nélkül nehéz, ha nem lehetetlen stratégiát építeni. Ilyen megrendelő jelen esetben pedig csakis a magyar állam lehet. (Tusványos Press) /Tusványosi híregyveleg. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 18./

2008. augusztus 6.

Két évvel ezelőtt a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnökei, Hantz Péter és Kovács Lehet saját kezűleg függesztettek ki kétnyelvű, román–magyar táblákat a Babes–Bolyai Tudományegyetem folyosóira. Hantz Pétert szakmailag próbálta elmarasztalni a kolozsvári egyetem, azóta Európa egyik leghíresebb kutatóintézetének, a németországi Heidelbergi Európai Molekurális Biológiai Laboratóriumnak lett a kutatója. Szabadidejében sokat tesz a nyugati sajtó felvilágosításáért. Elmondta, hogy őket Kovács Lehellel együtt egymás után háromszor rúgták ki a Babes–Bolyai Tudományegyetemről. Az első kirúgás 2006. november 27-én volt, öt nappal a táblaügy után, kizárták őket az oktatói testületből. Utána, december 4-én, egy nyilatkozat keretében született erről megerősítő döntés. Ezt követően minisztériumi vizsgálóbizottság érkezett az egyetemre, amely megállapította, hogy nem távolították el őket a tantestületből, az oktatás tehát normálisan folyik. Közben a portások már nem engedték, hogy Hantz Péter megtartsa előadásait, utolsó előadását a Bulgakov kávézóban tartotta. A harmadik kirúgás, amely már megfelelt a jogi követelményeknek, december 20-án volt, azzal a szándékkal, hogy az ezt követő szabadság ideje alatt az üggyel senki ne tudjon érdemben foglalkozni. Hantz Péter társával fellebbezést nyújtott be a Nép Ügyvédjéhez, amire azóta sem érkezett válasz. A Strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordultak. Ezzel párhuzamosan etikai megóvásuk miatt volt egy másik perük is. Ezt Bodó Barna és Hantz Pétert is megnyerte. Az egyetem etikai bizottsága azzal vádolta őket, hogy trehányul vagy egyáltalán nem tartották meg az óráinkat. A bírósági döntés értelmében az egyetemnek vissza kellett vonnia megrovó határozatát. Azóta az egyetem ügyéről a sajtó és a megszólított politikusok révén ma már egész Európa tud. Az Európai Parlamentben sok ember fejében a romániai kisebbségi ügy egyenlő az egyetem-üggyel. Ez a Bolyai Kezdeményező Bizottságnak köszönhető. Kolozsváron és a marosvásárhelyi orvosi egyetemen is furcsa helyzet állt elő: minél feljebb haladnak az akadémiai ranglétrán, annál nagyobb nemzetárulókat találnak. A pálmát az egyetem rektor-helyettesei viszik el. Élő példa erre Magyari Tivadar, aki nem tiltakozott, amikor a kisebbségi főbiztos, jelenlétében, a multikulturalizmus mintaképének nevezte a Babes–Bolyai Tudományegyetemet. Csucsuja István tanszékvezető Bukarestben állítólag azért lobbizott, hogy Hantz Péterék doktori dolgozatát ne honosítsák Romániában. Kevesen tudják, hogy Szamosközi István javasolta Hantz Péterék kirúgását. Az anyaország felelőssége volt, hogy nem követelte erélyesebben az önálló állami magyar felsőoktatás megteremtését. 2004-ben az RMDSZ-nek még volt egy próbálkozása, hogy a Babes– Bolyain magyar karokat hozzon létre, ezt viszont Salat Levente és Nagy László árulása akadályozta meg. Azt nyilatkozták, hogy ez hibás döntés, hogy ezt a közösség nem is akarja. A BKB felkérésére egy magyarországi cég készíti az erdélyi magyar felsőoktatás távlati fejlesztési koncepcióját. /Makkay József: A román multikulturalitás halálos sebet kapott. Beszélgetés Hantz Péter kutatóval, egyetemi tanárral. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), 2008. aug. 6./

2008. december 18.

Mohácsi Viktória liberális európai parlamenti képviselő elnökölt az ENSZ Kisebbségi Fórumának első, Genfben tartott ülésén. A fórum témája a kisebbségi oktatás jelentősége, az oktatáshoz való jog diszkriminációmentes biztosítása volt. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács képviseletében Hantz Péter a romániai kisebbségi oktatás hiányosságaira hívta fel a figyelmet. Mohácsi Magyarországot és több mint 10 millió európai romát képviselve, megjegyezte: „a romák alapjogait érő sérelmek, mint például a diszkrimináció vagy az oktatás területén tapasztalt szegregáció, mind a mai napig olyan, orvoslást igénylő emberi jogi sérelmek, amelyek mind a tagállamoknak, mind az Európai Uniónak, mind pedig az ENSZ-nek is kihívást jelentenek. ” /Magyar képviselő elnökölt az ENSZ Kisebbségi Fórumán. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

2009. február 3.

A nemzeti közösségek fennmaradásának egyik kulcsfontosságú feltétele az önálló, állami finanszírozású, anyanyelvű egyetem megléte. Jól tudják ezt Európa kisebbségei, hiszen mindegyik, körülbelül százezer főnél nagyobb lélekszámú, őshonos nemzeti közösség – mint a spanyolországi katalánok, a dél-tiroli németek, a felvidéki magyarok, a macedóniai albánok, a moldvai gagauzok, a finnországi svédek – kiharcolta magának ezt a jogot. Jól tudja ezt a mindenkori román politikai vezetés is, ezért igyekszik minden eszközzel megakadályozni az állami magyar egyetem újraindítását. Az eszközök közé tartozik az egyetemi oktatók megfélemlítése és megvásárlása is, hangsúlyozta dr. Hantz Péter. A 2006-os táblaakcióval a Bolyai Kezdeményező Bizottság a Babes-Bolyai Tudományegyetemen kialakult tarthatatlan állapotokra, tágabb összefüggésben pedig az erdélyi magyar felsőoktatás rendezetlen helyzetére hívta fel a hazai és a nemzetközi közvélemény figyelmét. A magyar feliratokat akkor helyezték ki, amikor az egyetem kiállítást rendezett az Európai Parlamentben, ahol azt állították, hogy az intézményben többnyelvű a feliratozás. A kiállítás megnyitójának napján helyezte ki dr. Hantz Péter, néhol közelharc árán, azokat a magyar feliratokat, melyeket aztán a ,,multikulturális” Babes–Bolyai Tudományegyetem vezetősége azonnal leveretett. Az eset után Hantz Pétert és Kovács Lehelt kirúgták egyetemi állásukból. A táblaügy után akkora volt a felháborodás, hogy sok mindent el lehetett volna érni. Ezt azonban az árulók, a Babes–Bolyai Tudományegyetem volt és jelenlegi magyar rektor-helyettesei (mint például Magyari Tivadar, Nagy László, Szamosközi István) akadályozták meg. Jelenleg dr. Hantz Péter a heidelbergi molekulárisbiológia-laboratóriumban kutató. A Bolyai Kezdeményező Bizottság most dolgozik az erdélyi magyar felsőoktatás távlati fejlesztési perspektívájának kialakításán. A tanulmány egyetemfejlesztési, gazdasági, demográfiai és politikai kérdéseket vizsgáló fejezetekből fog állni. Semmilyen körülmény között nem szabad vegyes tannyelvű egyetemet létesíteni. Ezek ugyanis melegágyai a megalkuvó, opportunista vezető réteg kialakulásának. Azt szeretnék, ha a leendő magyar egyetemi hálózat egyik kara Sepsiszentgyörgyre települne, és ha megszabadulhatnának az elrománosítási céllal létrehozott struktúráktól. Dr. Hantz Péter távlati tervei között szerepel egy erdélyi kutatólaboratórium megalapítása. A Bolyai Egyetem újraindítása érdekében kifejtett tevékenységet a www.bolyai.eu honlapon követhetik nyomon, tájékoztatott Hantz Péter. /Puskás Attila: Magyar tannyelvű egyetemért (Interjú dr. Hantz Péterrel). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 3./

2009. április 7.

Hantz Péter, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) volt oktatója április 6-án sajtótájékoztatón ismertette azokat az iratokat, amelyek bizonyítékként szolgálhatnak arra vonatkozólag, hogy Szamosközi Istvánnak, a BBTE egyik jelenlegi rektor-helyettesének a doktori disszertációjában három olyan oldal található – a forrás megnevezése és a szerzőktől a közlésre vonatkozó engedély kérése nélkül –, amelyeket eredetileg egy svájci kutató tett közzé évekkel ezelőtt. Fredi Büchel, a Svájcban megjelent könyv szerkesztője, a genfi egyetem tiszteletbeli professzora a Hantz Péternek küldött levélben azt írja: hasonló esetért hazájában a plágiumot elkövető személyt megfosztják doktori címétől és megbüntetik. „Akkor, amikor Bodó Barna felvetette a plágium eshetőségét, az egyetemen bizottság vizsgálta ki az ügyet – amelynek egyik tagja maga Szamosközi volt. Szamosközi akkor azt nyilatkozta, hogy a svájci szerzők könyvét soha nem látta. A bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem történt plágium. A BBTE tehát igyekezett eltussolni az ügyet. Ezt követően pedig Szamosközi a felsőoktatás minőségét vizsgáló szakbizottság, az ARACIS tagja lett, s ugyanakkor Andrei Marga kinevezte rektor-helyettesnek, habár Szamosközi nem élvezte a magyar kollégák bizalmát. Szamosközi István rektor-helyettes kijelentette: „Nagyon sajnálom, hogy félreértés miatt a dolgozat szerkesztésekor eltűnt a J. L. Paour dolgozatára való hivatkozás. Ugyanakkor felelősséget vállalok a kialakult helyzetért, erre pedig az interneten található könyvészet a bizonyíték. A kétségek eloszlatása végett már elkezdtem könyvem új kiadásának munkálatait, ezt ugyanis már rég kérték diákjaim, mesteri tagozatos hallgatóim, a doktorandusok, pszichológusok. A nemzetközi kritériumok életbe léptetésére vonatkozó magyarázatadásra készen állok. Elítélem viszont egyes személyek azon erőfeszítését, hogy eltorzítsák a dolgokat, s azokat önkényesen értelmezzék egy olyan műszaki hiányosság miatt, amelyekért vállalom a felelősséget” – zárta közleményét a rektor-helyettes. /Nagy-Hintós Diana: Fordulat a Szamosközi nevéhez fűződő plágium botrányban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./ „Őrület, bosszúállás, rosszakarat” – reagált a vádakra Szamosközi István rektor-helyettes, azt állítva, Hantz Péter őt okolja azért, amiért kirúgták az egyetemről, emiatt folytat bosszúhadjáratot ellene. Szamosközi szerint a doktori disszertációjában kifogásolt három oldal olyan, „kétszer kettő, az négy” jellegű alapparadigmákat tartalmaz, amelyek forrását nem kell megjelölni. „Ki fogom adni még egyszer a dolgozatomat, és forrásként fel fogom tüntetni Paour professzort, hogy legyen boldog Hantz” – ígérte Szamosközi. /Pengő Zoltán: Svájci állásfoglalás Szamosközi István plágiumügyében. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 7./ Emlékezetes, amikor 2007-ben először nyilvánosságot kapott a plágiumügy, Szamosközi István, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese tagadta, hogy felhasználta volna a szóban forgó munkát, sőt kijelentette, soha nem látta a francia kötetet, nem vett át abból semmit, és nem is vehetett, mert nem olvas franciául. /Szamosközi István: technikai hiba történt. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./

2009. június 4.

A Báthory István Díjat az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Oktatási Szakbizottsága adományozza. A díjazottakra javaslatot tesz a Bolyai Kezdeményező Bizottság. A Pro Kárpátia Alapítvány a Kárpát-medencében élő népek kulturális életének támogatására létrejött magyarországi közhasznú alapítvány, amely a díjátadás szervezésében vesz rész. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) 2003 óta működik, politikai pártok fölött álló, közképviseleti elvű szervezetként. Az erdélyi magyar nemzeti közösség autonómiájának megvalósulását, a nemzeti önazonosság megőrzését szeretné elősegíteni. Ezen belül egyik feladata az erdélyi magyar felsőoktatás ügye. Oktatási szakbizottsága vezetői Kovács Lehel és Hantz Péter. A Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) egy 2005-ben alapított informális társaság, melyben magyar egyetemi oktatók, értelmiségiek és diákok tömörülnek az erdélyi magyar állami egyetem újraindítása, illetve az erdélyi magyar felsőoktatási hálózat kiteljesítése érdekében. A BKB elnöke a temesvári Bodó Barna egyetemi tanár. A BKB eredményei közül talán a legfontosabb, hogy a térségi és nemzetközi közvéleményt, valamint az európai döntéshozó szervezeteket több alkalommal is tájékoztatta a Romániában kialakult helyzetéről. Ugyancsak fontosak a BKB-nek a többi európai kisebbséggel összefogva szervezett Európai Kisebbségi Felsőoktatási Konferenciái is. A Pro Kárpátia Alapítvány közhasznú alapítvány, a kuratórium elnöke Bács-Várkuti Emőke. Az alapítvány célja a Kárpát-medence népeinek közös kulturális és tudományos életének előmozdítása, az itt élők identitástudatának fejlesztése, a régióban élő vállalkozók határokon átnyúló tevékenységeinek segítése. Az alapítvány az erdélyi magyar felsőoktatás újbóli beindítására létrejött csoport támogatásában nyújt segítséget, kiadványok megjelenését támogatja. Báthory-díjat 2005-ben 6, 2006-ban 12, 2007-ben 14 fő kapott. A díjazottak között van Gál Kinga, Tom Lantos, Katona Szabó István, Szent-Iványi István, Tabajdi Csaba, Almássy Kornél, Balázs Sándor, Csányi Sándor, Komlóssy József, Kónya-Hamar Sándor, Németh Zsolt, Széles Gábor és Vizi E. Szilveszter. A 2008-as díjátadáson, melyre 2009. június 10-én kerül sor, a díjazottak: Szili Katalin, Demény Lajos, Lázár Vilmos, MIDAS, Szatmáry Kristóf, Vermes György és dr. Zsigmond Barna Pál /Báthory-díjak. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 4./


lapozás: 1-30 ... 181-210 | 211-218




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998