udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 203 találat lapozás: 1-30 ... 151-180 | 181-203
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Harag György

2009. február 21.

Szeptember 20-án tartotta a Szatmárnémetiben a Harag György Társulat legújabb bemutatóját. Ion Luca Caragiale „Zűrzavaros éjszaka“ című vígjátékát a magyarországi Árkosi Árpád rendezte. /Caragiale-bemutató. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), febr. 21./

2009. március 2.

Stier Péter, a szatmári Északi Színház nemrég kinevezett, fiatal ügyvezető igazgatója elmondta, a városi tanács, Ilyés Gyula polgármester javaslatára, egyhangúlag megszavazta a színház épülete teljes felújításának előtanulmányához szükséges költségeket, ami azt jelenti, hogy már a közeljövőben hozzáfoghatnak a régóta várt modernizálási munkának. A pénzügyi-gazdasági válságra való tekintettel viszont a Szatmár megyei önkormányzat 30 százalékkal kevesebb költségvetési pénzt tud adni a hozzá tartozó kulturális intézmények működtetésére. Stier közölte, a két tagozat összesen 135 alkalmazottjából (ebből 51-en, köztük 23-an színészek dolgoznak a Harag György Társulatnál) senkit nem fognak elbocsátani. Kevesebb vendégművészt, rendezőt, díszlet- és jelmeztervezőt foglalkoztatnak majd. /Sike Lajos: Kevesebb pénz a szatmári színháznak. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./

2009. május 25.

Két napig a családok vették birtokba Szatmárnémetiben a Kossuth-kertet: a családi hétvégén mindenki megtalálhatta a maga számára a legmegfelelőbb kikapcsolódási lehetőséget, kulturális programot. Május 23-án délben már rotyogtak az ínycsiklandozó bográcsos ételek a főzőverseny számára fenntartott területen. Nem hiányozhatott a főzőversenyről a Harag György Társulat színművésze, Tóth-Páll Miklós sem. Érdekes volt a népi gyermekjáték-bemutató, voltak sportversenyek, vetélkedők, lovasbemutató, filmvetítés, történelmi sátor. A kulturális program a Felvidéki Rockszínház fellépésével ért véget. Másnap az előrehozott gyereknap résztvevői Ilyés Gyula polgármester segítségével vágták fel a tortát a Kossuth-kertben. A gyermeknapon népi gyermekjátékokat mutattak be, volt arcfestés, aszfaltrajz-verseny, homokkép-készítés, láncfűzés, báb- és papírcsákó-készítés és lovastorna-bemutató is. /F. I. : Családi Nap, nagyoknak és kicsiknek. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 25./

2009. június 6.

Május 5-én rendhagyó évadzáró gálával búcsúzott Szatmárnémetiben a Harag György Társulat. A gálaműsort Czintos József színművész és színházigazgató nyitotta meg. A gálán minden színész maga választotta produkcióval lepte meg az egész évben kitartó közönséget. Kiosztották az idei díjakat. A szatmárnémeti RMDSZ díját Csiki Orsolya színművésznő kapta, a tasnádi közönség díját pedig Némethy Zsuzsának és Nagy Csongornak nyújtották át. A Szatmári Magyar Hírlap két különdíját Ilonczai Gyöngyi főszerkesztő adta át Péter Attila Zsoltnak és Rappert Gábornak. Az év legjobb színészének járó díjat a közönség Nagy Csongornak ítélte oda, míg az év színésznője címre Lőrincz Ágnes kapta. /Bumbulut Krisztina: Évadzáró gála a színházban. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 6./

2009. június 10.

Június végéig befejeződnek a színházi előadások. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház a névadója színjátéka alapján készült, A csoda című előadását viszi a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) zsűrije elé és Kisvárdára. A társulat június 8-án indult Magyarországra, június 10-én Pécsett, június 25-én pedig Kisvárdán mutatják be A csodát. Június 9-én Marosvásárhelyen a Színházművészeti Egyetem Akadémiai Műhelye Marius von Mayenburg kortárs német szerző A csúnya című drámájából készült előadását játszotta. Ezt megelőzően Káli Nagy Lázár visszaemlékezései című könyvet mutatta be Lázok János, az emlékirat szerkesztője, utána pedig Kovács Levente egyetemi professzor oklevelet és ajándék könyvcsomagot adott át a Stúdió Színházzal ez évben is együttműködő középiskolai tanároknak. A marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata ebben a hónapban Spiró György Prah című komédiáját, Müller Péter–Seress Rezső Szomorú vasárnap című kamaramusicaljét, Ion Fosse Alvás című színművét és Tamási Áron Hullámzó vőlegényét játssza. Gálaelőadással búcsúztatta az évadot a szatmári Harag György Társulat. A gálaműsor keretében hirdették ki a közönségszavazattal megválasztott legjobb színésznőt és színészt, mely címet Lőrincz Ágnes (már sokadszor) és Nagy Csongor érdemelte ki. „Mint minden évben, idén is egy évadzáró gálaműsorral kedveskedünk a közönségnek, június 19-én. Azonban ez a gálaműsor különleges lesz, ugyanis a Csíki Játékszín idén tízéves” – tájékoztatott Parászka Miklós, a Csíki Játékszín igazgatója. /Évadzárók sora Erdélyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

2009. június 29.

Sikeres nemzetközi színházi fesztivált, több külföldi fellépést és rangos szakmai sikereket tudhat maga mögött a Szatmárnémeti Északi Színház a 2008–2009-es évadban. A Harag György Társulatot a következő évadtól új művészeti igazgató irányítja: a leköszönő Czintos József igazgatót Keresztes Attila váltja. A kolozsvári rendező, aki a Kolozsvári Állami Magyar Színház helyettes igazgatója is volt, Szatmáron szeretne színházat csinálni. Az elmúlt évadban öt bemutatót tartottak Szatmáron. A szezon elején Robert Thomas 8 nő című krimi-vígjátéka valamint Munkácsi Miklós zenés darabja, a Mindhalálig Beatles, szilveszterkor Katajev-Aldobolyi Nagy György Bolond vasárnapja, tavasszal pedig Caragiale Zűrzavaros éjszaka című komédiája és Láng György bohózata, a Két férfi az ágy alatt került színpadra. Idén a közönségkedvenc a színészzenekar által előadott Beatles-imitáció volt. A szatmárnémeti színház nézői idén Nagy Csongornak és Lőrincz Ágnesnek ítélték oda az év művésze címet. /Változás előtt a Harag György Társulat. = Krónika (Kolozsvár), jún. 29./

2009. július 1.

A Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának tevékenységét a leköszönő Czintos József művészeti vezető helyett Keresztes Attila kolozsvári rendező irányítja majd. /Új művészeti vezető. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 1./ Keresztes Attila 1996-ban végzett a Babes–Bolyai Tudományegyetem Színházművészeti Tanszékén, ekkor szerződött a Kolozsvári Állami Magyar Színházhoz, ahol kezdetben színészként, majd rendezőként dolgozott. Ez évtől tanársegédként is tevékenykedett a BBTE színházművészeti karán, 2002–2008 között pedig a színház művészeti aligazgatója volt. A kormány áprilisban kibocsátott sürgősségi kormányrendelete szerint a válság miatt közintézményekben nem lehet versenyvizsgát kiírni semmiféle állásra. A színház azonban meghatározott időre alkalmazhat bárkit. Amikor ez a válság intézkedésként hozott megszorítás elmúlik, akkor majd kiírják a pályázatot. Keresztes Attila úgy látja, hogy egyfajta kortárs népszínház jegyében kell az évadot és a művészi programot meghirdetni. Mindenképpen elindít műhelymunkát, kiválasztják egy klasszikus szerző darabjait, majd elemezik, tulajdonképpen együtt viszik színre a művet a közönséggel. Beavató színháznak is lehet nevezni. A színháznak van két rendezője, Csurulya Csongor és Szilágyi Regina, ők kapnak feladatot az új évadban is. /Köllő Katalin: Keresztes Attila a szatmári színház új igazgatója. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./

2009. július 23.

Nem követte tiltakozás azt, hogy Czintos Józsefet, a szatmárnémeti Harag György Társulat igazgatóját egy évvel nyugdíjazása előtt lecserélték. Sike Lajos újságíró szerint az a három év, amíg (ideiglenes megbízatással) vezető volt, a nagynevű társulat leggyengébb időszakai közé sorolható. Annak ellenére, hogy Czintos József a drámairodalom olyan nagy szerepeinek kiváló alakításával vált ismert színésszé, mint Csehov Platonovja (Platonov szerelmei), Mrozek Edekje (Tangó) vagy Sütő András Kohlhaas Mihálya (Egy lócsiszár virágvasárnapja), igazgatóként a könnyű szórakoztató műfajt részesítette előnyben. Ezzel a színház közönsége megnőtt, de az igényesebb nézőket távol tartotta a színháztól. Elerjedt az, hogy Czintos színháza röhögős. /Sike Lajos: Röhögős. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./

2009. július 30.

Sike Lajos, a lap munkatársa számára a színház idegen világ. Egyszer megpróbálták rábeszélni, hogy nézze meg egyik készülő előadásukat Szatmárnémetiben. Nem jön el, mert ezt a darabot már látta, egy másik társulattól. Ez a válasza azóta a színházi anekdoták örökzöldje. Ennek ellenére most az Új Magyar Szó július 23-i számában közölt Röhögős című jegyzetében Czintos Józsefet, a szatmárnémeti Harag György Társulat leköszönő igazgatóját ostorozta. Eddig nem tette, mint írta, mert Muzsnaí Árpád, a megyei tanács kulturális bizottságának elnöke lebeszélte erről. Példás etikai magatartás: a pozícióba helyezett embert nem bántjuk, de ha már pusztán magánember, ütjük, ahol érjük, (sajtó)hatalmi pozícióból. Egyszer ugyanis Czintos igazgató kiutasította a színházból Sike Lajost, felemlegetve annak nagyon is megkérdőjelezhető viszonyulását a kultúrintézményhez. Most, hogy Czintos már nem igazgató, eljött a sértett újságíró ideje, lapjában jól odarittyentett a nyugdíjba vonulás krízisét élő színésznek. Sike Lajos tizenegy évvel ezelőtt azt firtatta, lehet-e színházra költeni az utak minőségének rovására? Már akkor sem tudta, hogy a kettő nem kizárja, hanem feltételezi egymást. Idén tavasszal Czintos József egyik évfolyamtársát, Csíky Ibolyát ünnepelte Nagyvárad. Negyven év alkotómunkájáért taps és virágözön! Czintosnak is kijárna, mert ritka tehetség. Ő is kaphatna ünneplést, továbbá menedéket minden személyeskedő, kicsinyes újságírói támadástól. /Parászka Miklós: Pirulós. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 30./

2009. augusztus 8.

A 70 éves Kötő Józsefet köszöntötte Dáné Tibor Kálmán, aki sok éven át munkatársa volt. Megtapasztalhatta Kötő korát meghazudtoló életenergiáját. Amikor Kötő irányításával elkezdték a közösségszervező–fejlesztő, a magyar közművelődést felélesztő munkát, akkori tervei–elképzelései sokszor utópiának tűntek. Ma valóság. Nemcsak az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) intézményének kialakítása, fejlődése és megerősödése, hanem a többi közművelődési egyesület, a számtalan erdélyi Magyar Ház – mára mindenki valósággá vált. Kötő József értékes munkát végzett, amikor a kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója volt, amikor a Babes–Bolyai Egyetem Színház Karán oktatott, amikor színháztörténeti kutatásokat végzett, amikor az EMKE főjegyzője, majd elnöke, amikor tanügyi államtitkár, amikor az RMDSZ ügyvezető alelnöke volt. Nemrég, visszavonult a közélettől, hogy végre szenvedélyének, a színháztörténet kutatásának szentelhesse magát, azonban újabb feladatot kapott, a magyar közösséget képviseli a román parlamentben. A születésnapi köszöntőt Kötő József „vallomásával” egészítette ki a cikkíró: a Magyarországon megjelenő Napút irodalmi-kulturális folyóirat Nyolcvanegy jeles hetvenes címmel jelentette meg 2009-es évkönyvét /Napút Évkönyv 2009/, ebben a hetvenedik életévük küszöbére érkezettek életvallomása olvasható. Gyerekkorát Tordán töltötte, az 1568-as erdélyi országgyűlés városában, emlékezett Kötő József. Meghatározó élménye a nagyenyedi Bethlen Kollégium szelleme: az anyanyelvi kultúrát meg lehet őrizni, ha a középpontba a művelődés országmegtartó erejének hasznosítását helyezik. A bölcsészkar magyar nyelv és irodalom szakán végzett, kutatási területének a két világháború közötti romániai magyar irodalom történetét tervezte. Később a kolozsvári színházhoz került dramaturgként. Ekkor felismerte, hogy míg a romániai magyar színjátszás előzményeire és a második világháború utáni korszakára vonatkozóan néhány alapvető kézikönyv rendelkezésre áll, addig a két világháború közötti időszak teljesen feltáratlan. Olyan értékek rostálódtak ki a közgondolkodásból, amelyek az önismeretet gyarapíthatták. Színházi munkája során tagja lehetett Harag György csapatának, amely megpróbálkozott a hagyományos színházi formanyelv átírásával, kísérlete a Sütő-tetralógia színrevitelében tetőzött. A pályamódosításban legbelsőbb meggyőződésem is megtestesült. A diktatúra éveiben a színház a nemzeti „túlélés” jelképévé változott. A rendszerváltás után Kötő szerepet vállalt a közéletben. Nagy terve a két világháború közötti erdélyi magyar színjátszás lexikonának elkészítése. /Dáné Tibor Kálmán: Születésnap – Aki utolérte a jövőt. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./

2009. augusztus 22.

Egy stúdióelőadással és két bábszínházi előadással készülnek a Partiumi Magyar Napokra a szatmárnémeti Harag György Társulat színészei A bárónő és a komorna című stúdióelőadást minden alkalommal vastapssal jutalmazta a közönség, rendezője Szilágyi Regina. A két bábelőadás: a Párnamese, a másik gyermekeknek szóló program az Andersen-mese alapján elkészített A rút kiskacsa című bábjáték, Rumi László magyarországi vendégművész rendezésében. /Színházi előadások a Partiumi Napokon. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 22./

2009. augusztus 26.

Egyre több színház ismerteti éves tervezetét, valamint a társulat átszervezését. Augusztus 28-án a Csávási balladával indítja évadját a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes. Az előadásban szereplő világhírű szászcsávási zenészek révén a nézők eljutnak egy magyar lakodalomba, egy román keresztelőbe és egy cigánybálba, majd bemutatnak egy városi táncházat és egy fényes nyugati koncertet is. Az előadás egyedi kísérlet arra, hogy az egymás mellett élő három különböző nemzetiségnek egyszerre legyen kulturális követe a nagyvilágban, magyarázta az előadás lényegét Czilli Balázs. A táncjátékot nagy sikerrel játszották Erdély és Magyarország városaiban, a sepsiszentgyörgyi premier után teltház előtt mutatták be Budapesten a Nemzeti Színházban is. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Sínház első bemutatóját szeptember 29-re tervezik, tájékoztatott Nagy B. Sándor, a színház irodalmi titkára: J. B. P. Moliére Mizantróp című darabját mutatják be, Bocsárdi László rendezésében. Azt követően a Karnebál című produkciót, melyet Caragiale Farsang című darabja alapján Alexandru Dabija rendezett. A sepsiszentgyörgyi társulat hat év után újítja fel Tadeusz Slobodzianek – Ilja prófétáját. Szilveszterkor operett és szimfonikus zene gálaestet terveznek Selmeczi György szerkesztésében. A jövő esztendő első felében Gorkij A fény gyermekei című darabját Zakariás Zalán rendezi. Ezek mellett egyéni előadásokat terveznek a színészek, lesz egy vendégjáték, az elmúlt évad több produkcióját műsoron tartják. Váta Lóránt 14 év után a kolozsvári színházhoz igazol, Váta helyét a Sepsiszentgyörgyre nyolc év után visszatérő Szakács László tölti be. A színész 1994-ben szerződött a Tamási Áron Színházhoz, majd 2001-ben a veszprémi társulathoz igazolt át, onnan a zalaegerszegi színházhoz került. Keresztes Attila, a szatmárnémeti Harag György Társulat nemrég kinevezett fiatal igazgatója, állítja színre a Csehov-darabot, a Három nővért. Az október 3-án tartandó bemutató előadáson a helyi társulat mellett fellép Bíró József kolozsvári színművész is. A következő hónapokban további nyolc nagybemutatót ígér az új társulatvezető, mellette két gyermekdarabot is színpadra visznek. Csehov után Tóth Ede népszínművét, a Falu rosszát láthatja a nagyérdemű, Csurulya Csongor rendezésében. Kálmán Imre operettje, a Csárdáskirálynő lesz Keresztes Attila igazgató második rendezése. A további tervezett bemutatók: Malacbefőtt című szociobörleszk, melynek szerzője Tasnádi István a nyíregyházi színház igazgatója, rendezője Tasnádi Csaba, az anyaországi Kiss Csaba Hazatérés Dániába című drámája, a Veszett fejsze nyele című vígjáték, a Bohóc kerestetik című stúdió-előadás. A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színházban első ízben osztották ki a színészek által alapított Kulissza-díjat, amelyet a múlt évadban végzett háttérmunkájáért Szűcs-Olcsváry Gellért műszaki vezető kapott. Elkezdődtek Federico Garcia Lorca Bernarda Alba háza című drámájának és Matei Visniec És a csellóval mi legyen? című előadásának próbái. /Kovács Zsolt, Sike Lajos: Új évadra készülőben. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./

2009. szeptember 15.

Keresztes Attila, a szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának új művészeti igazgatója változatos évadtervet állított össze, hogy mindenki találjon magának érdekes előadást. Csehov Három nővérével kezd a társulat, Keresztes Attila rendezésében. Ezt a Tasnádi István alkotta Malacbefőtt című zenés szociobörleszk követi, amelyet a szerző testvére, Tasnádi Csaba, a nyíregyházi színház direktora visz színre. Tóth Ede A falu rossza című darabját Csurulya Csongor, a szatmári Harag György Társulat állandó rendezője állít színpadra. Szilágyi Regina rendezésében tekinthetik meg majd a kicsik a Holle anyót. A Szilágyi Regina irányította bábszínház a tőle megszokott ütemben készíti előadásait. December 30-án lesz a Csárdáskirálynő bemutatója. „Az évad szerintem legfontosabb előadása a Mohácsi István Veszett fejsze című átiratából készült előadás lesz, Mohácsi János rendezésében”– fogalmazott a művészeti vezető. Előadják meg a magyarországi drámaíró-rendező, Kiss Csaba Hazatérés Dániába című tragédiáját Albu István rendezésében. A színiévadot a Csurulya Csongor rendezte és Matei Visniec által írt Bohóc kerestetik című stúdió-előadás zárja. /Végh Balázs: Változatos évadra számíthatnak a szatmári színházkedvelők. = Krónika (Kolozsvár), szept. 15./

2009. szeptember 16.

Szatmárnémetiben színházi kerekasztalt rendeztek. Szilágyi Éva középiskolai magyartanár, a Szatmárnémeti Református Gimnázium igazgatója, illetve Thoroczkay Sándor helytörténész beszélt a közönség elvárásairól. A Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatát Stier Péter ügyvezető igazgató valamint több színművész képviselte, eljött a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem színművészeti karának több tanára is. Kovács Levente marosvásárhelyi tanszékvezető egyetemi tanár a posztmodern színházról tartott előadást. /Quo vadis, Thalia? = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 16./

2009. szeptember 19.

Immár negyedszázada ünneplik szeptember 21-én a magyar dráma napját. E jeles nap arra emlékeztet, hogy 1883-ban ezen a napon szólalt meg először a pesti Nemzeti Színház színpadán Madách Imre nagyszabású drámai költeménye, Az ember tragédiája. Marosvásárhelyen sokan emlékeznek még arra az előadásra, amelyben a Tragédia Harag György víziójában került közönség elé. A Tompa Miklós Társulat 2001-ben Anca Bradu rendezésében is műsorára tűzte a drámát. A marosvásárhelyi Látó szépirodalmi folyóirat augusztus-szeptemberi összevont száma színházi szám. Olvasható ebben Matei Visniec Paparazzi avagy egy elvetélt napfelkelte krónikája című színműve Patkó Éva fordításában, Kiss Noémi Legénybúcsú című alkotása „tragikus eljegyzés kilenc jelenetben”, Mihaela Michailov Életem babái című jegyzete. Pálfi Zsófia Disharmonia caelestis címmel adja közre (Nietzsche: – Isten meghalt. Isten: – Nietzsche meghalt) „alcímű” jelenetét, amellyel szerzője a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem drámaírói pályázatán díjat nyert, továbbá Christopher Marlowe II. Edwárd című ötfelvonásos tragédiáját Jánosházy György fordításában. /b. d. : Szeptember 21. – a magyar dráma napja. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 19./

2009. október 7.

Négy napja zajlik Gyergyószentmiklóson a Kisebbségi Színházak Kollokviuma, a tizennyolc előadásból már kilencet láthatott a közönség. Október 6-án Kakuts Ágnes Árva élet című egyéni előadása, valamint a sepsiszentgyörgyi M Stúdió által színre vitt Rómeó és Júlia volt műsoron, Uray Péter rendezésében. Munkácsi Miklós Mindhalálig Beatles című darabját a szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata viszi színre, és bemutatkozik Nagy Eszter, a BBTE Színházművészeti és Televíziós Karának mesteris hallgatója is, Visky András: Megöltem az anyámat című darabjával. A kollokviumon jelen lévő dramaturgok a Kolli-bacit, azaz a kollokviumi újságot is szerkesztik. A főszerkesztő Zsigmond Andrea kolozsvári egyetemi tanársegéd, a mellékszerkesztő Csép Zoltán marosvásárhelyi egyetemi tanársegéd. /Csibi Márti: Félidőnél a Kollokvium. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./

2009. október 22.

Az égig érő fa bábbemutatójával tisztelgett október 21-én Benedek Elek születésének 150. és halálának 80. évfordulója előtt a Szatmárnémeti Északi Színház. A Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata Brighella Bábszínháza bemutatójának rendezője Szilágyi Regina volt. /Az égig érő fa bemutatója Szatmáron. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./

2009. november 12.

November 9-én Nagybányán vendégszerepelt a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata, Csehov Három nővér c. darabját játszotta telt ház előtt. /(Péter Károly): A mi színházunk. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), nov. 12./

2009. november 20.

November 20-án mutatja be a szatmárnémeti Északi Színház Harag György társulata Tóth Ede A falu rossza című népszínművét. A csaknem 150 éves darabot Csurulya Csongor vitte színpadra, aki a partiumi társulat állandó rendezője, valamint a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház művészeti vezetője. /Végh Balázs: „Mesés” népszínművet mutatnak be a szatmárnémeti Északi Színházban. = Krónika (Kolozsvár), nov. 20./

2009. november 26.

Zenés szociobörleszk lesz november 27-én Szatmárnémetiben az Északi Színház Harag György Társulata bemutatója, Tasnádi István Malacbefőttje, melyet a szerző testvére, Tasnádi Csaba, a nyíregyházi színház direktora visz színre. A zenés játék látlelet a ‘90-es évek kapitalizálódó Magyarországáról. A zenés vígjátékot eddig csak Kecskeméten adták elő. /Bumbulut Krisztina: Zenés szociobörleszk a bemutatón. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 26./

2009. december 23.

Az óesztendőt a Csárdáskirálynő búcsúztatja Szatmárnémetiben, a helyi filharmóniával közösen. Kálmán Imre nagyoperettjét a Harag György Társulat élére az ősszel kinevezett új művészeti igazgató, Keresztes Attila rendezi. Az előadásban fellép az egész társulat. A szimfonikusok igazgatója, Fátyol Rudolf, természetesnek tartotta, hogy a két művészeti intézmény, amikor a közönség érdekében szükséges, mint most is, együtt dolgozzon. A helyi társulat évtizedek óta nem játszott operettet. /Sike Lajos: A Csárdáskirálynő zárja az évet. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./

2009. december 24.

A budapesti Helikon Kiadó sorozatában megjelenő Sütő András-életműsorozat második kötete a hetvenes években alkotott három drámát – Egy lócsiszár virágvasárnapja, Csillag a máglyán, Káin és Ábel – jelentette meg, valamint a drámákhoz fűződő írói Vallomásokat. Akik megélték a drámák keletkezésének korszakát, tudják, hogy a drámák megjelenése, a kolozsvári Állami Magyar Színház Harag György által rendezett előadássorozata mily erőteljes hatással volt az olvasókra/nézőkre; milyen hatásosan segített a diktatúra természetrajzának, antihumánus intézkedéseinek meg- és felismerésében, a nemzeti identitástudat erősítésében. Az Anyám könnyű álmot ígér című naplójegyzetei előre jelezték a drámaírói munkásságában is bekövetkező fordulatot: határozottabban szólni az erdélyi magyarságot feszítő gondokról, általános emberi, egyetemes magaslatokba emelve azokat. A legalkalmasabbnak a történelmi dráma mutatkozott. Mi a közös a három drámában? Sütő András szavai eligazítják az olvasót: „Egyazon gondolatnak vagy gondolatsornak a kifejtése, körüljárása, elmélyítése, ha mondhatom ezt, vagyis ember és közösség, egyén és kollektivitás, individuum és hatalom viszonya változatos helyzetekben és az időnek más-más terein. ” /Máriás József: Embernek maradni… az idő más-más terein. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 24./

2009. december 30.

A szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata idei szilveszteri bemutatója rendkívüli vállalkozás: a maga teljes pompájában kívánja megszólaltatni a Csárdáskirálynőt, különleges élményt nyújtva a nézőknek. /Csárdáskirálynő Szatmáron Keresztes Attila rendezésében. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./


lapozás: 1-30 ... 151-180 | 181-203




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998