udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 158 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 151-158
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Horváth Andor

1995. május 20.

Máj. 20-án jelent meg Szász János bukaresti író román nyelvű /Foaia/ és magyar nyelvű /Fórum/ lapjának próbaszáma. A bukaresti tudományegyetem hungarológusai szintén lapot indítottak: napvilágot látott Nézőpont /alcíme: Véleménynyilvánítási lap/ című újságuk első száma, 250 példányban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./ A Foaia és a Fórum kiadója a Concordia 112 Alapítvány, amelynek célja hallassa hangját a gyűlölet és az uszítás ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./ A Fórum /Bukarest/ szerkesztői: Halász Anna, Marosi Ildikó és Majtényi Ildikó, főmunkatársak: Lászlóffy Aladár és Szász János. A Foaia /Bukarest/ igazgatója Szász János, szerkesztői: Maria Dinescu, Alina Mungiu, Anamaria Pop. Mindkét lap a próbaszámon feltüntette: rendszeres megjelenése szept. 1-jétől. A Fórum próbaszámában olvashatjuk Kós Károly és Kemény János beszélgetését, amint egy hajdani tévériportban felidézték az Erdélyi Szépmíves Céh történetét, a helikoni találkozókat Kemény János marosvécsi kastélyában, Bánffy Miklós alakját és Kós Károly munkásságát. Ugyancsak a Fórumban található - többek között - egy részlet Borsi Kálmán Béla A román társadalom az 1850-es, 60-as években című írásából, továbbá egy felsorolás arról, hogy milyen sokan éltek és dolgoztak Bukarestben, többek között: Méliusz József, Szemlér Ferenc, Sütő András, Szilágyi Domokos, Hervay Gizella, Majtényi Erik, Szász János, Robotos Imre, Földes László, Huszár Sándor, Beke György, Bodor Pál, Domokos Géza, Ágoston Hugó, Kovács János, Kacsir Mária, Lőrinczi László, Halász Anna, Horváth Andor, Vajnovszky Kázmér, Molnár Gusztáv, Szilágyi N. Sándor, Kovács Albert, Marosi Barna, Marosi Ildikó, Dános Miklós, Mag Péter, Dankanits Ádám, Dimény István, Cseke Gábor, Szőnyi István, Szobotka András, Balogh Péter, Román Viktor.

1995. június 3.

A Bolyai Tudományegyetem alapításának ötvenedik évfordulója alkalmából emlékülést rendez jún. 3-án Budapesten a Közgazdaságtudományi Egyetem és a Magyar Nemzeti Tájékoztatási Alapítvány. A felkért előadók között van dr. Csőgör Lajos professzor, a Bolyai Egyetem alapító rektora, Gáll Ernő, az egyetem volt prorektora, Antal Árpád irodalomtörténész, ny. egyetemi tanár, Tóth Sándor, a filozófiatörténet volt tanára, dr. Dóczy Pál, a marosvásárhelyi Orvostudományi Intézet ny. professzora, Horváth Andor, a kolozsvári Bolyai Társaság elnöke, a Babes-Bolyai Egyetem tanára, felkért hozzászólók Szabó T. Ádám nyelvész, tudományos kutató, B.Kiss Béla biológus, a budapesti Erdélyi Magyarok Egyesületének elnöke. A házigazda: Katona Szabó István. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./ Fodor Gábor művelődési miniszter üdvözölte a megjelenteket, majd a Pro Cultura Hungarica kitüntetést adta át Csőgör Lajos orvosprofesszornak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./ Katona Szabó István, a Magyar Nemzeti Tájékoztatási Alapítvány elnöke - mint hajdani diák - bejelentette, hogy a napokban megalakult Budapesten a Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete és a Bolyai Alapítvány, amelyek fő célja a Bolyai Egyetem újraindulásának elősegítése. /Magyar Nemzet, jún. 6./

1995. július 5.

Júl. 5-én tartotta első tanácskozását Kolozsváron az SZKT-n létrehozott tanügyi válságkezelő bizottság. Megjelentek: Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Demeter János önkormányzati és területi alelnök /a szövetségi elnök megbízottja/, Cs. Gyimesi Éva oktatásügyi alelnök, Szőcs Judit /Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége/, Horváth Andor /Bolyai Társaság/, Asztalos Ferenc, az RMDSZ parlamenti csoportjának képviselője, Mikó Lőrinc, az egyházak képviselője és Fodor Judit jogász. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 5., 567. sz./ A bizottság sajtónyilatkozatot adott ki, ebben olvasható, hogy a diszkriminatív tanügyi törvényt a társadalom és a nemzetközi fórumok tudomására hozzák: szórólapon Románia polgárai számára feltárják a jelenlegi kritikus helyzetet, egyben ismertetik céljaikat, tájékoztató és tiltakozó leveleket küldenek az Európa Tanácsnak és más nemzetközi szervezeteknek, a nagykövetségeknek, az egyházfők kihallgatást kérnek az államelnöktől és ellátogatnak Strasbourgba, az ET elnökéhez, ifjúsági stafétát indítanak az ET-hez az RMDSZ tanügyi törvénytervezet melletti közel félmillió aláírással, tiltakozó akciókat terveznek és szeptemberben Székelyudvarhelyen országos méretű tömegtüntetést, továbbá iskolabojkottot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

1995. szeptember 27.

A tanügyi törvény elleni tiltakozássorozat bebizonyította a romániai magyarság egységes fellépését - állapította meg Horváth Andor, a Bolyai Társaság elnöke. Általában sikerült elkerülni a túlzásokat, ez alatt "az időnként felbukkanó halálvíziót, tragikus hangütést értem." A tanügyi törvényről ki kell mondani, hogy sérti az esélyegyenlőséget, az állampolgári jogot, a demokrácia elvét. A Bolyai Társaság álláspontja, hogy a romániai magyarságnak önálló iskolahálózatra van szüksége, az óvodától az egyetemig. Horváth Andor jelezte, hogy a Bolyai Társaság okt. 6-7-én tudományos ülésszakot rendez Kolozsváron, külföldi szakemberek részvételével. Budapestről többek között Kiss Gy. Csaba, Tamás Gáspár Miklós, Franciaországból Kende Péter és Karátson Endre, Bukarestről Zoe Petre, Dinu Giurescu és Andrei Plesu van a meghívottak között. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 27./

1995. október 7.

A Bolyai Tudományegyetem megalakulásának ötvenedik évfordulójára tudományos értekezlettel egybekötött ünnepséget szervezett Kolozsváron, okt. 6-7-én a Bolyai Társaság. Előadást tartott többek között Kende Péter. A kötetlen beszélgetés keretében Az egyetem: hagyomány és távlat témakört járták körül Horváth Andor egyetemi adjunktus, Tonk Sándor történész, a kolozsvári egyetemen óraadó Claude Karnoouth, valamint Emil Rotaru egyetemi tanár. Több meghívott nem jött el, köztük volt Tamás Gáspár Miklós. Okt. 6-án a Bolyai Társaság rendkívüli közgyűlése állást foglalt a Babes-Bolyai Tudományegyetem évnyitóján lezajlott incidenssel kapcsolatban. A Horváth Andor elnök által előterjesztett nyilatkozat elengedhetetlennek tartja, hogy az Oktatási Minisztérium mondja ki a Babes-Bolyai Tudományegyetem kétnyelvűségét, mert csak ez biztosíthatja a magyar közösség védelmét. A nyilatkozat felszólította az RMDSZ-képviselőket, hogy interpelláljanak a kétnyelvűség kimondása ügyében. A Custos Kiadó munkatársai, Keresztes Dénes és Lázok János ismertették a szerkesztőségükben megjelent Erdély Magyar Egyeteme. Dokumentumok 1944-1945 című kiadványt, amelyet több kötetre terveznek. A Bolyai Társaság értekezletén többek között Kiss Elemér marosvásárhelyi tudományos kutató Bolyai János kéziratos hagyatékáról beszélt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./ A párizsi Claude Karnoouth professzor előadásában kifejtette, hogy a Bolyai Egyetem visszaállítása illúzió, az a "magyar diákok gettója" lenne. Ma az angolt beszélik a világban. Karnoouth szerint a jövő a kétnyelvűségé. Ezt a nézetet többen vitatták, így Horvát Andor, a Bolyai Társaság elnöke is. Kende Péter párizsi politológus előadásában /Trianon-szindróma és Magyarország XX. századi külpolitikája/ és a vele készült interjúban azt állította, hogy az erdélyi magyar fiatalok is átmentek az individualizmus forradalmán, megtörténik, hogy nem Erdélyben képzelik el életüket. Kende Péter Székelyföld tömbmagyarságában elképzelhetőnek tartja az autonómiát, a szórványt viszont az asszimiláció fenyegeti, ez tény, állapította meg. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

1997. január 7.

Jan. 7-én Domokos Géza, a Kriterion Alapítvány elnöke nyújtotta át Marosvásárhelyen a Kriterion Koszorú-díját Tompa Gábornak, a kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatójának. A díjjal idén 2 millió lej járt. A laudációt Horváth Andor mondta. A Koszorú-díjat 1995-ben alapították, az első kitüntetett Jakó Zsigmond professzor volt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

1997. január 23.

Az MTI értesülése szerint Ion Caramitru művelődési miniszter Kötő József helyett Horváth Andor egyetemi tanárt szerette volna megnyerni az államtitkári tisztségre, aki azonban nem vállalta a jelölést. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

1997. január 29.

A magyar nyelvű egyetem kérdése a megváltozott helyzetben címmel szervezett megbeszélést Kolozsváron az RMDSZ Szabadelvű Köre jan. 31-én. Az egyetemi diákokból és érdeklődőkből álló közönség előtt Cs. Gyimesi Éva, Magyari Vincze Enikő, Egyed Péter és Magyari Nándor László olvasott fel vitaindító tanulmányt. Az előadók szerint önjelölt illetékesek nem képesek a korszerűségi követelményeket felismerni, a hajdani Bolyai Egyetemből mítoszt csináltak, a négy előadást tartó szerint időszerűtlen egy különálló egyetemi infrastrukúra most kezdődő kiépítése. Egyelőre egy önálló, de a megerősödött egyetemi kört el nem hagyó magyar tagozat megalakítását tartják optimálisnak. Cs. Gyimesi Éva beszélt önjelölt illetékesekről, akik sohasem dolgoztak egyetemeken vagy főiskolákon: "Politikusok, laikusok, becsvágyó szervezők." - minősített. Dezső Gábor, a Bolyai Társaság titkára felolvasta a Bolyai Társaság nyilatkozatát: kiállnak az önálló állami magyar egyetem mellett, és tolmácsolta Horváth Andornak, a társaság elnökének a részvevőkhöz intézett levelét, melyben ő is a magyar egyetem mellett tett hitet. A tanácskozás második részében Béres András oktatásügyi államtitkár és Takács Csaba, az RMDSZ Ügyvezető elnöke ismertették az RMDSZ álláspontját a magyar nyelvű egyetemi oktatás kérdésében, majd válaszoltak a jelenlevők kérdéseire. A vitában felszólalók szerint az erdélyi magyar diákok és egyetemi oktatók továbbra is kitartanak a külön, magyar nyelven működő állami egyetem létrehozása mellett, melynek székhelye gyakorlati és szakmai meggondolások miatt csak Kolozsváron lehet. Vita tárgyát képezte viszont, hogy a jelenlegi feltételek mellett reális lehet-e az az igény, hogy a közeljövőben megalakuljon és működjön az egyetem. A tanácskozáson meghívottként jelen volt Egyed Albert, a magyarországi Közoktatási és Kulturális Minisztérium főosztályvezetője. /Horváth Anikó: Önálló magyar egyetem a megváltozott helyzetben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 3., 958. sz., Horváth Anikó: Lényegében erről volt szó. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./

1997. január 31.

A magyar nyelvű egyetem kérdése a megváltozott helyzetben címmel szervezett megbeszélést Kolozsváron az RMDSZ Szabadelvű Köre jan. 31-én. Az egyetemi diákokból és érdeklődőkből álló közönség előtt Cs. Gyimesi Éva, Magyari Vincze Enikő, Egyed Péter és Magyari Nándor László olvasott fel vitaindító tanulmányt. Az előadók szerint önjelölt illetékesek nem képesek a korszerűségi követelményeket felismerni, a hajdani Bolyai Egyetemből mítoszt csináltak, a négy előadást tartó szerint időszerűtlen egy különálló egyetemi infrastruktúra most kezdődő kiépítése. Egyelőre egy önálló, de a megerősödött egyetemi kört el nem hagyó magyar tagozat megalakítását tartják optimálisnak. Cs. Gyimesi Éva beszélt önjelölt illetékesekről, akik sohasem dolgoztak egyetemeken vagy főiskolákon: "Politikusok, laikusok, becsvágyó szervezők." - minősített. Dezső Gábor, a Bolyai Társaság titkára felolvasta a Bolyai Társaság nyilatkozatát: kiállnak az önálló állami magyar egyetem mellett, és tolmácsolta Horváth Andornak, a társaság elnökének a részvevőkhöz intézett levelét, melyben ő is a magyar egyetem mellett tett hitet. A tanácskozás második részében Béres András oktatásügyi államtitkár és Takács Csaba, az RMDSZ Ügyvezető elnöke ismertették az RMDSZ álláspontját a magyar nyelvű egyetemi oktatás kérdésében, majd válaszoltak a jelenlevők kérdéseire. A vitában felszólalók szerint az erdélyi magyar diákok és egyetemi oktatók továbbra is kitartanak a külön, magyar nyelven működő állami egyetem létrehozása mellett, melynek székhelye gyakorlati és szakmai meggondolások miatt csak Kolozsváron lehet. Vita tárgyát képezte viszont, hogy a jelenlegi feltételek mellett reális lehet-e az az igény, hogy a közeljövőben megalakuljon és működjön az egyetem. A tanácskozáson meghívottként jelen volt Egyed Albert, a magyarországi Közoktatási és Kulturális Minisztérium főosztályvezetője. /Horváth Anikó: Önálló magyar egyetem a megváltozott helyzetben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 3., 958. sz., Horváth Anikó: Lényegében erről volt szó. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./ A Bolyai Társaság Elnökségének nyilatkozata: jan. 23/ Magyari Nándor László a Szabadelvű Kör ülésén elhangzott előadásában arról szólt, hogy eddig senki sem vállalkozott a Bolyai Egyetem tevékenységének kritikai feldolgozására. Szerinte kritizálni tilos, így azután "az egész egyetem-tradíció: mítosz és szent tehén". Ironikusan megjegyezte, hogy a Bolyai Társaság hozzánőtt a "megemésztetlen tradícióhoz", ténykedése pedig felszívódik a sűrű ködben. Magyari László Nándor szerint az egyetem ügyével foglalkozó kultúrpolitikusok "nem bírnak kiszabadulni egy rosszul felfogott tradíció fogságából", ez akadálya a korszerű intézmény tervének kidolgozásának. Anakronisztikus a hagyományba merevedés. "A nemzeti hagyományba, a múltba való bezárkózás" járhatatlan. Elitcserére van szükség, állapította meg. Olyan elit kell, amely "mer a korral haladni". - "Az egyetemreform főáramától eltérő törekvésnek tűnik" hangsúlyozta, "az etnikai alapon elkülönített egyetem létrehozásának kizárólagossága is." /Magyari Nándor László: Universitas és környezete. A magyar egyetem-eszme beágyazottsága a kisebbségi elitek diszkurzusába. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./ Magyari-Vincze Enikő jan. 31-i előadásában /Intézményfejlesztési törekvések és dilemmák/ arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyetemen oktatóknak ki kell vonniuk magukat a politikai döntéshozatal mechanizmusai alól és szakmai érdekeltségeik szerint kell vélemény mondaniuk az egyetem fejlesztéséről. Az európai integráció megköveteli a "többnyelvűségben, a multikulturális környezetben való mozgást." Magyari-Vincze Enikő szerint a járható út a Babes-Bolyai Egyetem közös keretében való intézményfejlesztés. /Magyari-Vincze Enikő: A magyar nyelvű oktatás - megváltozott helyzetben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./ Egyed Péter nem fogadta el a kolozsvári egyetemi centrum rovására kiépítendő székelyföldi egyetemi hálózat elképzelését. Szerinte a magyar nyelvű egyetem végiggondolásra szorul, mert a román államiságban való részvétel a román nyelviséghez is kapcsol. /Gál Mária: Egyetemvita. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 18./ Hozzászólások: Kása Zoltán egyetemi tanár kétségbe vonta Horváth Anikó beszámolóját, aki szerint a hozzászólók mérlegelték, hogy mi volna optimális. Valójában a felszólalók többsége kiállt az önálló Bolyai Egyetem mellett. Kása Zoltán vitába szállt azzal, hogy a Bolyai Egyetemet "önjelölt illetékesek, egyetemi tanári pályára hívatlanul törekvők" szorgalmazzák és felidézte a Bolyai Tudományegyetem újramegnyitását követelők listáját, melyet a Szabadság 1990. jan. 7-i száma közölt. A névsorban szinte az összes egyetemi tanár szerepel, köztük az önálló magyar egyetemet most ellenző Cs. Gyimesi Éva is. /Kása Zoltán: Tényleg erről volt szó? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./ A Szabadelvű Kör az egyetem jövőjéről szóló vitára nem hívta meg a Kolozsvári Magyar Diákszövetséget /KMDSZ/, ez azt jelenti, hogy rólunk, nélkülünk. /Kiss Olivér, a KMDSZ elnöke. Rólunk. Nélkülünk? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./ A Bolyai Tudományegyetem visszaállítása nem vitatéma, nemcsak a liberálisok ügye, hanem az egész erdélyi magyarságé. Nagyon kell az önálló magyar egyetem. /Nagy-Tóth Ferenc: A diverzitástól az Univerzitás ürügyén. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./ Emlékeztető: A Bolyai Társaság képviselői 1991. aug. 8-án tárgyaltak Gheorghe Stefan oktatási miniszterrel. A tárgyalásról a Bolyai Társaság képviselői aide-memoire-t készítettek. Előadták a miniszternek a magyar egyetem, a Bolyai Egyetem újjáalakítására vonatkozó igényt, hangsúlyozták, hogy a magyar egyetem iránti igényt, 220 ezer magyar írta alá. /Szabadság (Kolozsvár), 1991. aug. 16./

1997. február 7.

Az önálló magyar egyetem jogos igénye a romániai magyar közösségnek, szögezte le Horváth Andor, a Bolyai Társaság elnöke a Szabadelvű Körhöz intézett nyílt levelében. Az egyetem szétválasztása, az osztozkodás nem járható út, reális elképzelés az új egyetem. Azonnali célnak kell tekinteni a kolozsvári egyetem, a Zeneművészeti, a Képzőművészeti Főiskola, a marosvásárhelyi Orvosi Egyetem román-magyar kétnyelvűségének azonnali elismertetését. /A Bolyai Társaság elnökének levele a Szabadelvű Körhöz. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./

1997. március 6.

Márc. 8-án tartotta a Bolyai Társaság közgyűlését Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban. Hosszú vita után egyhangúlag elfogadott határozatot hoztak arról, hogy a Bolyai Társaság kéri az önálló kolozsvári állami magyar Bolyai Egyetem létesítésének törvénybe iktatását. Szakbizottságot kell felállítani, amely kidolgozza ennek részleteit, a Bolyai Társaság részt kíván venni ebben a munkában. A Bolyai Társaság továbbá felkéri az RMDSZ-t, hogy tegye meg az ehhez szükséges lépéseket és ilyen irányú döntést vár a jelenlegi hatalomtól is.Sürgető feladatnak tekintik a magyar nyelv státusának bizonyos egyetemek struktúrában való megszilárdítását, törvényes rendezését, beleértve egyes felsőoktatási intézmények kétnyelvűségének elismerését. A Bolyai Társaság döntést vár a jelenlegi politikai hatalomtól, melyben az ismerje el és jelentse ki a követelés jogosságát. - A tisztújítás során újraválasztották elnöknek Horváth Andort, az alelnök Neményi Ágnes, a titkár Kása Zoltán lett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13., Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./

1997. március 20.

Határozott állásfoglalást fogalmazott meg, összefoglalva az eddig Bolyai-vitát Horváth Andor, a Bolyai Társaság elnöke, a kolozsvári magyar tanszék tanára. Vita folyik a Bolyai Egyetemről: a Bolyai Társaság az 1959-ben megszüntetett egyetem visszaállítását akarja, a Szabadelvű Kör tagjai pedig - jan. 31-i kolozsvári összejövetelükön - megkérdőjelezték, "részben nyíltan elvetették az önálló magyar egyetem szükségességét." A vitának nem az a valódi tétje, hogy lesz-e önálló Bolyai Egyetem, hanem az, hogy sikerül-e elérni a magyar egyetemi oktatás törvényes rendezését. "Ami fölöttébb kifogásolható az egyetem az egyetem visszaállítását ellenzők írásaiba, az a nyilvánvaló téveszme - netán csúsztatás -, hogy olyan nézeteket tulajdonítanak az önálló egyetem hirdetőinek, amelyeket azok nem vallanak." Elvakult hagyománytiszteletet, tudatlanságot, joggal állítható, hogy némely szerzők fantomokkal vitatkoznak. Ennek a vitának az is lehet a végeredménye, hogy az önálló egyetem visszaállítása a későbbi jövőben is szükségtelen vállalkozás. Ellenzői a szakmai ügyének nevezik az önálló egyetem sorsát, de beérik azzal, hogy elutasítják. "A szakma ügye?" A szakma versus politika beállítás hamis. A szakma ugyanis jellegzetesen hatalmi szóval él. Úgy határolja el magát a politikától, hogy közben keményen politizál. Jellemző, amikor "Törzsök Erika a ?határon túlra? meditálva kifejti, hogy mifelénk ?boldog-boldogtalan? ?önálló egyetemet követelt?, holott jó volna végre belátnunk, hogy az ?érzelgős polihisztorok? ideje lejárt..." A magyar egyetem kérdése politikai ügy, a vele kapcsolatos állásfoglalás egyszerre érinti a magyar nemzeti kultúrában elfoglalt helyet, a magyar közösség jövőképét és megmaradási stratégiáját. "Az önálló Bolyai gondolata a jelen politikai viszonyok közepette próbaköve a román demokráciának." A romániai magyarságnak joga van ahhoz, hogy saját egyeteme legyen. "Tudomásul kell vennünk,hogy ebben a politikai mozgástérben a mai magyar politikai hatalom mindenekelőtt a külpolitikai és gazdasági célok teljesítésére összpontosít - beleértve a szomszédokkal kapcsolatos jó viszony építését -, és ezekhez mérten háttérbe szorul a határokon túli magyarság gondjával való törődés." Mindennél fontosabb a jó viszony ápolása Romániával. "A romániai magyarságban van annyi józanság, hogy ezt belássa. Egyben elvárhatja azonban, hogy az Erdélyre vonatkozó jövőkép ne szorítkozzék ezen tények és körülmények megideologizálására" Ki kell mondani, hogy "a magyar nyelven folyó felsőoktatás jogerős, törvényes rendezése nélkül nem állítható meg értelmiségünk asszimilációja, illetőleg elvándorlása, és ami ebből szükségszerűen következik, a magyar ajkú lakosság műveltségi színvonalának szüntelen romlása." /Horváth Andor: Önálló egyetem - politikai próbakő. = Népszabadság, márc. 22./

1997. április 1.

Bodor Pál is hozzászólt a Bolyai Egyetem vitájához, hitet tett az önálló magyar egyetem mellett, elfogadva Horváth Andor érvelését. Egyetért Cs. Gyimesi Évával abban, hogy az önálló magyar egyetem kezdetben komoly professzorhiánnyal fog küzdeni, de 1945-ben is ilyen gondok voltak és akkor vendégtanárokkal megoldották a gondokat. Befejezésül leszögezte: nem lehet sokáig húzni-halasztani az egyetem visszaállítását, "mert ismét végkép elveszhetnek a lehetőségek." /Bodor Pál: sokadszor a Bolyairól. = Népszabadság, ápr. 1./

1997. április 3.

A bukaresti közszolgálati televízió Kolozsvárról sugárzott műsorában márc. 31-én beszélgetés folyt a Babes-Bolyai Tudományegyetem ügyéről. Andrei Marga rektor kifejtette a Bolyai Egyetem önállósulását ellenző véleményét, hozzátéve, hogy az egyetemi szenátus tiszteletben tartja a kormánynak a kétlépcsős megoldásra vonatkozó határozati javaslatát. Horváth Andor egyetemi előadótanár abból indult ki, hogy a jogfosztó tanügyi törvény következtében számos karon nem folyik magyar nyelvű oktatás. Kitért arra, hogy a magyar egyetem ügyének rendezése a koalíciós kormány programjának a része. A műsorban szakértői minőségben szerepelt még valaki, aki feszültséget keltett, Horváth Andor visszautasította beugrató kérdését. Ez az incidens is mutatja, hogy a nacionalisták nem tudnak szabadulni előítéleteiktől, állapította meg Szász János. /Szász János: Hova visznek a lépcsők. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./

1997. április 18.

A bukaresti Grupul Pentru Dialog Social /Társadalmi Dialógus Csoport/ ápr. 18-án vitaestet rendezett a Bolyai Tudományegyetem ügyéről. Részt vettek: Paul Agachi, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára, Horváth Andor, a Bolyai Társaság elnöke, számos tanár és diák, valamint a minisztérium képviselői. A vitát a 22 című román hetilap fogja közölni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./

1997. május 7.

A Társadalmi Párbeszéd Csoport Bukarestben a Bolyai Egyetemről rendezett vitát, melyet Sorin Antohi egyetemi tanár vezetett. Serban Agachi a Babes-Bolyai Tudományegyetem kancellárja elmondta, hogy "Kolozsváron nem verekszünk" és hangsúlyozta, hogy a vita kulturáltan, akadémiai szinten folyik az érdekeltek között. Kijelentette, hogy a román akadémiai közösség nem vitatja az önálló magyar egyetem céljának jogosságát, de feltette a kérdést, "miként valósítható az meg anélkül, hogy lerombolnák a BBTE Európa-szerte érdeklődést kiváltó multikulturális struktúráját". Horváth Andor, a magyar tanári közösség álláspontjának szóvivője hangsúlyozta, hogy 1959-ből kell kiindulni, majd, hogy politikai döntésre van szükség, mert a tét nem egy egyetem belső szervezése, hanem a romániai magyar értelmiség s vele a romániai magyarság jövője. Kijelentette, hogy "ez ellen irányult az 1959. évi döntés", ezt kell jóvátenni. Neményi József Nándor volt Kolozs megyei RMDSZ képviselő, jelenleg pedig a Versenytanács államtitkári rangú tagja, felidézte a drámai napokat, amikor 19 éves diákként átélte a "Korea-stílusú kampány"-t, melyet a magyar egyetem ellen indítottak. Elmondta, hogy Gheorghiu Dej főtitkári döntését végrehajtandó ott ült az egyesítő gyűlés elnökségében Nicolae Ceausescu a későbbi pártvezető, valamint Ion Iliescu, akkor mint ifjúsági vezető, "az egyesítés" lelkes aktivistája. Claude Karnouh Kolozsváron tanító francia etnológus arra bíztatta a hallgatóságot, hogy tárgyilagosan értékelje a magyarok kiindulópontját. "Hogy ki mettől van itt tette fel a kérdést. A magyarok mindenesetre itt vannak ezer éve. Nem túl sok, de nem is kevés", mondta a professzor. A Tanügyminisztérium egyik államtitkára, valamint egy illetékes osztályvezető kijelentették, hogy védik a BBTE egységét, multikulturalitását, és felhívták a figyelmet a különválás óriási költségeire. Magyari Vincze Enikő, a BBTE magyar előadója kifejtette, attól tart, hogy a különválás egyeseknek etnikai viszály szítására szolgáltatna ürügyet és szerinte a megfelelő önállóságú magyar tagozat a legjobb megoldás. A lap emlékeztet, hogy Serban Agachi terve a fakultások magyar, román és német oktatóit külön csoportosítja, de az egyetem szenátusában így is megmaradnak az eddigi arányok, a románok 80%-ot képviselnek. Úgy véli, hogy jóindulat esetén minden kéréshez hozzájárulhatnak, de mi történik, ha nem az európai szellemiségű Andrei Marga lesz a rektor, ha egyszer majd nem a jelenlegi szellem érvényesül? A vita nem oldotta meg a kérdést, de biztató: maga a vita. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

1997. május 13.

Az önálló romániai felsőfokú oktatással kapcsolatos vitáról az érdeklődő olvasó nem kaphatott összefoglaló jelentést. Sz. Nagy Csaba tehát összefoglalja a vitát, ahogyan ő látja. Az RMDSZ liberális platformja jan. 31-én konferenciát tartott és ezen több előadó az egyetem felállításának szakmai elhamarkodottságát kifogásolta. Egy hónap múlva Cs. Gyimesi Éva cikkéből /Erdélyi tudományegyetem, Magyar Hírlap, febr. 22./ kiderül, hogy négynyelvű egyetemet szeretne létrehozni. Ezt az elképzelést Kincses Előd /Az angol lord és a dzsungel, Magyar Hírlap, febr. 27./ életidegen ötletnek bélyegezte meg. Sz. Nagy Csaba szerint a jó képességű erdélyi diákok magyarországi vagy nyugati egyetemre mennek. Szerinte csak a második vonal tanul Romániában. Sz. Nagy Csaba nem ért egyet Horváth Andornak az önálló egyetem melletti érvelésével /Önálló egyetem - politikai próbakő, Népszabadság, márc. 22./, azt állítja, hogy Horváth Andor nem ismerte a többnyelvű egyetem melletti érveket, Andrei Marga rektor okfejtését. Sz. Nagy Csaba kifejtette, hogy Horváth Andornak nem volt igaza, amikor bírálta Törzsök Erika tanulmányát /Ellenségkép nélkül, Magyar Hírlap, jan. 25./, azt a látszatot keltve, minta a HTMH elnöke nem állt volna ki az önálló egyetem mellett. Valójában Törzsök Erika "egyértelműen kiáll az erdélyi magyarság természetes igénye mellett, miszerint egyetemei legyenek, csupán attól óv, hogy azok meggondolatlanul" jöjjenek létre. /Sz. Nagy Csaba: A Bolyai egyetem szindróma. = Magyar Hírlap, máj. 13./ Cs. Gyimesi Éva jan. 31-i előadása szerint a következőket jelenti az önálló magyar egyetem: "egy szabadalmazott, és a bevált modellekkel nem törődő, helyi gyártmányú, barkácsolt torzszülöttet és egyfajta szellemi gettót: bezárkózást a nyelvi-nemzeti sajátosságba". Ehelyett két- vagy akár többnyelvű egyetem szükséges. /Horváth Anikó: Lényegében erről volt szó. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./ Sz. Nagy Csaba talán nem tudja, hogy Horváth Andor a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára, tehát nagyon jól ismeri a rektor érveit.

1997. június 1.

Marosvásárhelyen rendezett kétnapos /máj. 31.-jún. 1./ tanácskozást a PER /Project on Ethnic Relations/ nem kormányzati amerikai szervezet. A közigazgatási, védelmi, illetve kisebbségvédelmi minisztériumok képviselőin kívül jelen volt többek között Horváth Andor kolozsvári egyetemi tanár, a Bolyai Társaság elnöke, valamint Maros, Hargita és Kovászna megye vezetői. A résztvevők az új helyhatósági törvény gyakorlati rendelkezéseivel járó kérdésekre kerestek választ. Hangsúlyt kaptak a törvény kétnyelvűségi előírásai. Allen H. Kassof, a PER elnöke és Livia B. Plack ügyvezető igazgató kifejtette, hogy az itteni megoldások modell értékűek más országok számára. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./

1997. június 10.

Horváth Andor egyetemi tanár, a Bolyai Társaság elnöke a bukaresti rádió magyar adásában összefoglalta az oktatásügy helyzetét a romániai magyar nemzetközösségi stratégia szempontjából. A romániai magyar felsőoktatás rendezésének ügye politikai kérdés. A román többségnek a jelen körülmények között újra kell értékelnie a kisebbségekhez való viszonyát, el kell fogadni azt, hogy az erdélyi magyarság felsőoktatási intézményeivel nem jelent veszélyt Románia számára. - A romániai magyarság nyelvi szintje sokat romlott az elmúlt évtizedekben, különösen a szakterminológia területén: tíz és százezer erdélyi magyar román kifejezéseket használ, ugyanis anyanyelvén nem ismeri azokat. Horváth Andor úgy látja, hogy a Bolyai Egyetem ügyében bizonyos késés már bekövetkezett, a módosításokat illetően áprilisról volt szó, fennáll a veszélye annak, hogy az egész őszre marad. Fontos volna, hogy az RMDSZ határozottan kérje a koalíciós partnerektől a módosítás parlamenti vitájának mihamarabbi lebonyolítását. Az egyetemen belüli tárgyalások megálltak, mert a román tanárok szerint a jelenlegi keretek nem tesznek lehetővé nagyobb előrelépést, a magyar tanárok viszont nem voltak hajlandók visszalépni alacsonyabb szintre. Azzal vágták el a vitát, hogy várni kell az oktatási törvény módosítására. Az egyetem magyar tanárai kérték, mondják ki hivatalosan az egyetem kétnyelvűségét, de ez nem történt meg. Horváth Andor világosan látja, hogy politikai döntésre van szükség, elismerni azt, hogy két önálló egyetemi közösség létezik. Ellenkező esetben marad a jelenlegi helyzet, az egyetemi szenátusban 80-20 arány a románok javára. /Szász János: A Bolyai Társaság elnöke nyilatkozott: Önálló egyetemről, iskolaügyről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

1997. július 17.

A posztkommunizmus nyomorúsága címmel tartják meg júl. 21-26-a között a VIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetemet - ezúttal a hagyományoktól némileg eltérő módon Tusnádfürdőn -, a Pro Europa Liga, az RMDSZ Nemzeti Liberális Platformja, a Reform Tömörülés, valamint a FIDESZ-Polgári Párt közös szervezésében. Az ötnapos nyári szabadegyetemen a következő témakörökben hangzanak el előadások: júl. 21-én, hétfőn - A NATO-bővítés körei Madrid után (meghívott előadók: Adrian Severin külügyminiszter, Kelemen Attila és Kónya Hamar Sándor, Valentin Stan, Dudu Ionescu Romániából, Gergely András Magyarországról; moderátor: Pröhle Gergely Magyarországról); júl. 22-én, kedden - A polgárosodás esélyei Romániában és Magyarországon (előadók: Birtalan Ákos turisztikai miniszter, Luminiþa Petrescu, Andrei Cornea, Renate Weber, Salat Levente Romániából, Stumpf István, Tellér Gyula Magyarországról, moderátor: Mátis Jenő); szerdán, júl. 23-án - Az oktatási reform - a kisebbségi oktatás (Tonk Sándor, Florin Diaconescu oktatásügyi államtitkár, Andrei Marga, Horváth Andor, Sorin Antohi Romániából, Pokorny Zoltán Magyarországról; moderátor: Szokoly Elek, Románia); csütörtökön, július 24-én: A posztkommunizmus nyomorúsága és a kilábalás módozatai - politikai fórum (előadók: Ion Diaconescu, Markó Béla, Petre Roman, Varujan Vosganian, Horia Rusu Romániából, Orbán Viktor Magyarországról; moderátor: Smaranda Enache, Románia); pénteken, július 25-én: Román és magyar nemzetpolitika (előadók: Gabriel Andreescu, H.R. Patapievici, Patrubány Miklós, Tőkés László Romániából, Tőkéczki László Magyarországról, moderátor: Toró T. Tibor, Románia). /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 17., 1073. sz./

1997. október 2.

Pillich László is megírta, mit vár az RMDSZ kongresszusától. Elolvasta az előzetes vélekedéseket, de szegényesnek ítéli meg a "menüt". Csak ennyien voltak, akik véleményt nyilvánítottak? Lassan nem veszik észre, hogy a szakadás veszélyével riogatók végzik az RMDSZ-ben a "folyamatos tisztogatást". Közben új magyar oligarchia körvonalazódik. Pillich azt sem ért, miért volt szükségszerű, hogy az 1989 decemberében a magyar szellemi élet akkori leghitelesebb képviselőiből alakult Kolozsvári Magyar Demokrata Tanácsra rátelepedjen a népiszövetségi, frontbarát bukaresti RMDSZ-kezdemény? Pillich rámutatott arra, hogy az RMDSZ-nek két szándéknyilatkozata van. Az egyiket a küldöttgyűlés jóváhagyásával Horváth Andor, Kántor Lajos és Pillich László rendezte sajtó alá, a Szabadság közölte. A másik, "elnökileg átdolgozott pedig néhány nap múlva" jelent meg a Romániai Magyar Szóban. Érdemes összehasonlítani a két szöveget. Pillich megállapította, hogy nagy kárt okozott hét év alatt a "totális szerkezetben gondolkodás", ehhez jött a Nagyvárad, Kolozsvár és Marosvásárhely közötti "hegemónia"-küzdelem. - Pillich emlékezetett arra, hogy a közösség vállára emelte Frunda Györgyöt /nem írta ki a nevét/, aki az első szabad választások idején "az RMDSZ ellenében létrehozott. diverziós Független Magyar Párt képviselőjelöltjeként" indult. - Az RMDSZ-nek egyetlen esélye az lehet, ha elfogadja a növekvő polgári kontrollt. A létező civil intézményi rendszer hitelessé vált személyiségeinek kell összefogni, hogy az RMDSZ-szel szembeni elvárások rendszerét kidolgozzák. /Pillich László: Mit várok önmagunktól? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./

1997. október 31.

A bukaresti Horn-nyilatkozat politikai hiba volt, szögezte le Horváth Andor, a Babes-Bolyai Tudományegyetem adjunktusa, a Bolyai Társaság elnöke. "Magyar miniszterelnök az erdélyi magyarság érdeke ellen nem nyilatkozhat, különösen nem akkor, ha - mint jelen esetben is - arra még csak magyarázatot sem nyújt a magyar államérdek. Felvetődik a funkcióban lévő magyar politikusok /miniszterek, tanácsosok/ felelőssége: ha a miniszterelnököt rosszul tájékoztatták annak ellenére, hogy megfelelő információk birtokában voltak, az arra vall, hogy a rendszer rosszul működik." Horváth Andor szerint szükséges a magyar egyetemi közösség képviselőinek közvetlen párbeszéde illetékes román vezetőkkel. Dr. Kozma Dezső, a bölcsészkar dékán-helyettese is határozottan kiállt amellett, hogy Kolozsváron van az önálló magyar egyetem helye. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./

1998. május 7.

Folyik a vita az önálló magyar egyetem helyéről. Hollanda Dénes professzor, a Marosvásárhelyi Műszaki Egyetem dékánja annak a híve, hogy Marosvásárhelyen legyen az egyetem. Szerinte már eldöntött dolog, hogy ebben a városban lesz a magyar egyetem, amelyben megkezdődik majd az orvosi és a műszaki oktatás. A professzor szerint a tanári gárda is megvan mind a két szakon, a szükséges pénzalapok összegyűjtésével pedig már 2000-ben meg is indulhat az oktatás. Hollanda szerint 5 millió dollárt kell összegyűjteni. Már bejegyezték az alapítványt és a kuratóriumot. Hollanda maga fizette be az alapítvány létrehozásához szükséges 10 millió lejt. A kuratórium tagjai:Dávid László előadótanár, Sánta Tibor jogász és Kiss Elemér professzor. /Önálló magyar egyetem Marosvásárhelyen? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./ A egyetem helyéről vita van, ezt mutatja az ugyanezen lapszámban közölt, a Kolozs megyei RMDSZ-képviselők Markó Béla szövetségi elnökhöz intézett nyílt levele, amelyben a képviselők aggodalmukat fejezik ki azzal kapcsolatban, hogy az újraindítandó állami magyar tannyelvű egyetem központja Kolozsváron kívül más erdélyi városban is lehetséges lenne. Ezen kérdések megvitatására, tisztázására a kolozsváriak egy rendkívüli ülést megtartását szorgalmazzák, amelyre meghívják majd Markó Béla elnököt, Takács Csaba ügyvezető elnököt, Kötő József oktatásügyi alelnököt, Horváth Andort, a Bolyai Társaság elnökét, Szilágyi Pál prorektort, valamint a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanárait is. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

1998. május 7.

A Társadalmi Párbeszéd Csoport Bukarestben a Bolyai Egyetemről rendezett vitát, melyet Sorin Antohi egyetemi tanár, szellemtörténész vezetett. Serban Agachi a Babes-Bolyai Tudományegyetem kancellárja elmondta, hogy "Kolozsváron nem verekszünk" és hangsúlyozta, hogy a vita kulturáltan, akadémiai szinten folyik az érdekeltek között. Kijelentette, hogy a román akadémiai közösség nem vitatja az önálló magyar egyetem céljának jogosságát, de feltette a kérdést, "miként valósítható az meg anélkül, hogy lerombolnák a BBTE Európa-szerte érdeklődést kiváltó multikulturális struktúráját". Horváth Andor, a magyar tanári közösség álláspontjának szóvivője hangsúlyozta, hogy 1959-ből kell kiindulni, majd, hogy politikai döntésre van szükség, mert a tét nem egy egyetem belső szervezése, hanem a romániai magyar értelmiség, s vele a romániai magyarság jövője. Kijelentette, hogy "ez ellen irányult az 1959. évi döntés". Neményi József Nándor volt Kolozs megyei RMDSZ képviselő, jelenleg pedig a Versenytanács államtitkári rangú tagja, felidézte a drámai napokat, amikor 19 éves diákként átélte a "Korea-stílusú kampány"-t, melyet a magyar egyetem ellen indítottak. Elmondta, hogy Gheorghiu Dej főtitkári döntését végrehajtandó ott ült az egyesítő gyűlés elnökségében Nicolae Ceausescu a későbbi pártvezető, valamint Ion Iliescu, akkor mint ifjúsági vezető, "az egyesítés lelkes aktivistája". Claude Karnouh Kolozsváron tanító francia etnológus arra bíztatta a hallgatóságot, hogy tárgyilagosan értékelje a magyarok kiindulópontját. "Hogy ki mettől van itt?- tette fel a kérdést. "A magyarok mindenesetre itt vannak ezer éve. Nem túl sok, de nem is kevés" - mondta a professzor. A tanügyminisztérium egyik államtitkára, valamint egy illetékes osztályvezető kijelentették, hogy védik a BBTE egységét, multikulturalitását, és felhívták a figyelmet a különválás óriási költségeire. Magyari Vincze Enikő, a BBTE magyar előadója kifejtette, attól tart, hogy a különválás egyeseknek etnikai viszály szítására szolgáltatna ürügyet és szerinte a megfelelő önállóságú magyar tagozat a legjobb megoldás. A lap emlékeztet, hogy Serban Agachi terve a fakultások magyar, román és német oktatóit külön csoportosítja, de az egyetem szenátusában így is megmaradnak az eddigi arányok, a románok 80%-ot képviselve. Úgy véli, hogy jóindulat esetén minden kéréshez hozzájárulhatnak, de mi történik, ha nem az európai szellemiségű Andrei Marga lesz a rektor, ha egyszer majd nem a jelenlegi szellem érvényesül? /Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

1998. május 30.

Máj. 30-án Kolozsváron tanácskozott a Kolozs megyei RMDSZ Képviselői Tanácsa. Az MKT-ülésen jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, Tőkés László tiszteletbeli elnök, Kötő József oktatásügyi államtitkár, Eckstein Kovács Péter szenátor, Kónya Hamar Sándor és Mátis Jenő képviselők, egyetemi tanárok, egyházfők, vezető értelmiségiek. Napirenden az állami önálló magyar egyetem újraindításának kérdése szerepelt. A jelenlévők többórás hozzászólás-sorozatban vitatták meg a kérdést, és határozat született arról, hogy felkérik az RMDSZ parlamenti képviseletét, hogy folyó év június 15-ig nyújtsák be a kolozsvári székhelyű egyetem alapításáról szóló törvényt. Az ülést követő sajtóértekezleten, újságírók kérdéseire válaszolva Markó Béla szövetségi elnök hangsúlyozta, hogy abban az esetben, ha a parlament nem emeli törvényerőre a 22-es és 36-os sürgősségi kormányrendeleteket, az RMDSZ nem tudja elképzelni a koalíciós együttműködést olyan pártokkal, amelyek ellenzik alapvető kisebbségi jogok megadását. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 1., 1275. sz./ Horváth Andor, a Bolyai Társaság elnöke vitaindítójában alapos helyzetelemzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy bár az új kormány megalakulásával, egy új oktatásügyi államtitkár kinevezésével némileg változás állt be az oktatás kérdésében, a multikulturalitás eszméjének állampolitikává emelése, továbbá az egyre nehezedő anyagi helyzet igen nehézzé teszi az előrelépést, de ugyancsak súlyosbító tényezőként látja a román közvéleményben, valamint az RMDSZ és a civil szervezetek viszonyában tapasztalható válságot is. Kötő József államtitkár helyzetértékelése szerint a fokozatos eredmények elérése is lehet az eredményesség fokmérője, amelyek között megemlítette a teljes körű kisebbségi oktatáspolitika kidolgozását, a hat főiskolai intézmény tagozatosításának tervét, a minisztériumi határozatot, amelynek értelmében magyar tankönyvek beszerezhetők fordításból, eredeti alkotásból, vagy importból. Tőkés László emlékeztetett arra, hogy a kormányban való részvétel módjával kapcsolatban 1996 november óta ellentétes álláspontja volt a csúcsvezetéssel. "Ilyen homályos elképzelésekkel nem is lehet eredményt elérni" - mondotta a püspök, aki szerint "a nem eredményes politika fényezése önámítás". Tőkés köszönetet mondott a kolozsváriaknak azért, hogy felhívták a figyelmet az egyetem ügyére. Péntek János, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese ismertette a magyar oktatás helyzetét a kolozsvári egyetemen, arra a következtetésre jutva, hogy a "koszovói kivonulási modell" nem lehet megoldás a magyar felsőoktatást illetően, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség pedig állásfoglalásában az egyetemalapítás csökkenő esélyeire figyelmeztetett. Az ülés további felszólalói a magyar felsőfokú oktatás, a magyar oktatáspolitika, valamint ezeket érvényre juttató politikai eszközök hatékonyságát, lehetséges alternatíváit elemezték Tonk Sándor egyetemi tanár leszögezte: a problémamegoldás immár nem a szakembereken, hanem a politikusokon múlik, továbbá szükségesnek látszik egy, a magyar egyetem létrehozására vonatkozó törvény kidolgozása. Markó Béla a maga részéről bevallotta: 1996 őszén esélyt látott a kormányzásban, és ha másfél év után kiderül, hogy az RMDSZ tévedett, történelmi vétket követett el, akkor le kell vonni a személyi konzekvenciákat. Ugyanakkor az elnök elmondja, megdöbbentette az a keserűség, reménytelenség amely meglátása szerint terjedőben van, ezért figyelni kell a jelenségre. Az elnök továbbá kifejtette, a csúcsvezetőség is aggodalommal követi a tanügyi, valamint a helyhatósági kormányrendelet sorsát, viszont ezek esetleges kudarca esetén határozott lépésre lesz szükség az RMDSZ részéről: amennyiben a 22-es, illetve a 36-os kormányrendelet elesik, az RMDSZ nem tekintheti magát a kormánykoalíciós partnerek szövetségesének. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1., /Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./ A Kolozsvári Magyar Diákszövetség, az RMDSZ társult tagja a vita alkalmából közzétett állásfoglalásában a többi kormánypárt negatív hozzáállása mellett az "RMDSZ politikai tehetetlenségét" is okolta a Bolyai egyetem újraindításának elakadása miatt és "politikai eszközváltást" sürgetett. Nevezetesen azt, hogy az RMDSZ Petre Roman Demokrata Pártjához hasonlóan (a kormányból való kilépéssel, a parlamenti támogatás feltételekhez kötésével) küzdjön célkitűzéseiért, ehhez hozzátette az "önálló külpolitika" gondolatát is. A KMDSZ azt sürgette, hogy "az RMDSZ kormányzati szereplésével valótlanul ne javítsa Románia nemzetközi megítélését, inkább vállalja az erdélyi magyarság jogtiprásainak nemzetközi propagálását" és javasolta, hogy a Szövetségi Képviselők Tanácsa június végére tervezett ülésén tűzze napirendre az RMDSZ rövid- és középtávú stratégiájának elemzését, valamint a Bolyai egyetem kérdését. /A KMDSZ Diáktanácsának és Bolyai Csoportjának közös állásfoglalása. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./

1998. június 17.

Jún. 16-án a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar oktatói több órán át tanácskoztak, hogy kialakítsák egységes álláspontjukat a létesítendő magyar egyetemmel kapcsolatban. Másnap, jún. 17-én Markó Béla, az RMDSZ elnöke Kolozsvárra érkezett, háromórás megbeszélést folytatott Szilágyi Pál rektor-helyettessel, Horváth Andor, Péntek János és Néda Árpád egyetemi tanárokkal. Időről időre föltétlenül szükséges, hogy kölcsönösen tájékoztassák egymást, nyilatkozta Markó Béla. Egyetértett a professzorokkal abban, hogy a bölcsészkart nem szabad szűken vett bölcsészkarnak tekinteni, hanem egy tágabb értelembe vett, humán tudományokat magába foglaló fakultásnak. Amennyiben a politikai akarat megvan a koalícióban, akkor az 1999-es tanévtől megindulhat a magyar egyetem Kolozsváron. /Markó Béla és a kolozsvári professzorok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20-21./

1998. augusztus 22.

Az RMDSZ oktatási főosztályának székhelyén, Kolozsváron tartotta aug. 11-én munkamegbeszélését a Felsőoktatási Tanács az önálló magyar egyetem újraindításával kapcsolatos kérdésekről, ugyanakkor javaslatokat dolgoztak ki az egyetem létrehozását előkészítő kormánybizottság számára. A tanács munkájáról Asztalos Ferenc parlamenti képviselő, a képviselőház oktatási bizottságának alelnöke számolt be az Udvarhelyi Híradóban. A Felsőoktatási Tanács tagjai: Szilágyi Pál a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese, Tonk Sándor egyetemi tanár, Horváth Andor egyetemi tanár, a Bolyai Társaság elnöke, dr. Jung János a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet képviselője, Geréb Zsolt, a teológiai intézetek képviselője, Pusztai Kálmán, a kolozsvári Műszaki Intézet professzora, Kovács Béla /Sulyok István Református Főiskola/, Jakab Sámuel, a kihelyezett tagozatok képviselője/. A stratégia egyértelmű, a cél az önálló magyar egyetem. Az önálló magyar egyetemen tíz kar fog működni: természettudomány és matematika, bölcsészkar, jog-, közgazdaság- és politikatudományok, református teológia, római katolikus teológia, művészeti, zeneművészeti, műszaki tudományok, mezőgazdasági tudományok, orvosi és gyógyszerészeti kar. /Ismét lesz magyar egyetem! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22-23., az Udvarhelyi Híradó nyomán/

1998. augusztus 29.

Tokay György kisebbségi miniszter elmondta, hogy szept. 1-én tartja első ülését magyar nyelvű állami egyetem létrehozásának módozatait tanulmányozó bizottság. A kormány aug. 27-i ülésén a rendelkezésére álló költségvetési tartalékalapból 500 millió lejt hagyott jóvá a bizottság működésének pénzügyi fedezetére. A bizottság konszenzusos alapon próbál kidolgozni egy tervezetet. A bizottság 12 tagjából hat magyar, hat román. Az elnök Tokay György, a további magyar tagok: Kötő József oktatási államtitkár, Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese, Horváth Andor, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára, Pusztai Kálmán, a kolozsvári műszaki egyetem tanára, Jung János, az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem /Marosvásárhely/ tanára. /Tokay György az állami magyar egyetem ügyében illetékes bizottságról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29-30./

1998. szeptember 14.

Erdélyben új magyar napilap indítását fontolgatja a Népszabadság Rt. Az ötvenezer példányban megjelenő orgánumot néhány hónapig erdélyi magyar befektetők pénzéből finanszíroznák. A tervek szerint a Keleti Újság 16 oldalon jelenne meg, Stanik István médiavállalkozó adná ki a lapot, a kezdőtőke egy részét Verestóy Attila RMDSZ-szenátor érdekeltségébe tartozó vállalatok biztosítanák. A főszerkesztői poszt betöltésére Horváth Andor egyetemi tanár a legesélyesebb. /Erdélyi magyar lap terve. = Magyar Hírlap, szept. 14./

1998. október 1.

A Magyar Hírlap részben pontatlan információk birtokában hírül adta, hogy Erdélyben új magyar napilap indult. A megfelelő anyagi háttér biztosítása és a szerkesztőség létrehozása folyamatban van, olvasható a tájékoztatásban, amelyet Ágoston Hugó, Horváth Andor, Kántor Lajos, Stanik István és Tibori Szabó Zoltán adott ki. /Tájékoztatás. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 151-158




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998