udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 120 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Diaconescu, Ioan

1997. szeptember 4.

Szept. 4-én nagy vitát kavart a parlamentben az átvilágítási törvénytervezet, amelyet Ticu Dumitrescu szenátor, a Volt Politikai Foglyok Országos Szövetségének elnöke nyújtott be /Frunda György szenátorral közösen dolgozták ki/. Ticu Dumitrescu azzal vádolta Ion Diaconescu parasztpárti elnököt, hogy elszabotálja a Securitate egykori irataihoz való hozzáférés lehetőségét szabályozó törvény tervezetének napirendre tűzését. /Magyar Nemzet, szept. 6./

1997. szeptember 11.

Amennyiben a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt nem talál megoldást arra, hogy Pruteanu szenátor, a szenátus oktatási bizottságának elnöke a kisebbségi anyanyelvi oktatást illetően a koalíció álláspontjától eltérő nézeteket képvisel, akkor jelenleg ez a vita a koalíció egészének problémájává válik - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke szept. 11-i sajtóértekezletén. Ez a kérdés szerepelt a koalíciós pártok politikai tanácsának ülésén, ahol a koalíciós pártelnökök közölték Pruteanuval, hogy el kell fogadnia a koalíció döntését, ezt maga Ion Diaconescu parasztpárti elnök közölte vele. Markó Béla tehát ígéretet kapott a kérdés megoldására. Ennek ellenére Pruteanu szenátor továbbra is kitart nézetei mellett. Azért javasolta a titkos szavazást, hogy a koalíciós egyezséget ne kelljen betartani. Pruteanu a szenátusban elérte, hogy az oktatási törvénybe bekerüljön: az iskolai okmányokat román nyelven kell kiállítani. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./ Király Károlynak a Romániai Magyar Szóban megjelent, az RMDSZ vezetőségét és a kormánykoalícióban részvételt bíráló cikkét Markó Béla ellentmondásnak nevezte, mert 1989 után éppen Király Károly akarta rávenni az RMDSZ-t a kormányba való belépésre, amit akkor az RMDSZ elutasított. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 12./ Markó Béla nyilatkozott a koalíciós egyeztető tárgyalásokról: mindenki egyetértett abban, hogy az RMDSZ-nek helye van a koalícióban, nincs más alternatíva. Olyan információk vannak, hogy az RMDSZ kilép a koalícióból, ha a törvényhozás nem szavazza meg a sürgősségi kormányrendeleteket. Erről kérdezte Simon Judit Markó Bélát. Az RMDSZ szövetségi elnöke válaszában kifejtette: nem lenne helye, ha az RMDSZ előzetesen meghozná döntéseit egy esetleges negatív forgatókönyv esetére. Nyilvánvaló, hogy "koalíciós egyezségről, kormányprogramról lévén szó, ha ezek nem teljesülnek, ha a koalíció eltér a kormányprogramtól, akkor mindenki kötelessége megvizsgálni, hogyan haladjon tovább." - A Bolyai Egyetem ügyében nem sikerült előrelépni. Ellenben elérték, hogy Sepsiszentgyörgyön és Gyergyószentmiklóson egy-egy hároméves főiskola indul, a Babes-Bolyai Tudományegyetem kihelyezett intézményeként, mindkettőn magyar tagozat lesz.- A Bolyai Egyetem ügyében újabb tárgyalásokat kezdenek. /Simon Judit: Találgatások szintjén. = Brassói Lapok, szept. 12./

1997. szeptember 15.

Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke képviselőházi elnök szept. 15-i sajtótájékoztatóján a kormánykoalíció és pártja neheztelését fejezte ki az RMDSZ címére azzal a levéllel kapcsolatban, amelyet Frunda György szenátor még júliusban az Európa Tanácshoz intézett, támogatást kérve a román kormánykoalíció számára, amelynek kisebbségvédelmi vonzatú sürgősségi kormányrendeletei kivívták a román nacionalisták ellenkezését. Diaconescu szerint a levél a kormánykoalíció bepanaszolásaként értékelhető, továbbá etikátlannak tartja, hogy azokat a jogszabályokat, amelyeket a parlamentben most sokan túlzónak minősítenek, a romániai magyarság képviselői csupán részeredménynek tekintik. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./

1997. szeptember 22.

A szenátus szept. 22-i ülésén Corneliu Turianu parasztpárti szenátor élesen támadta az RMDSZ egész politikáját, erre még nem volt példa a koalíciós együttműködés kezdete óta. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke ezt követően sürgős találkozót kért Ion Diaconescutól, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnökétől. - Előzőleg Diaconescu kijelentette, hogy az RMDSZ-nek engednie kell a magyar lakosság nevében előterjesztett egyes követeléseiből. Közben Goerge Pruteanu parasztpárti szenátor, az oktatási bizottság elnöke vezeti a harcot annak érdekében, hogy parlamenti szinten töröljék vagy felhigítsák a kisebbségi nyelvhasználat előírásait. Pruteanu szept. 22-én a televízióban kifejtette a koalíciós megállapodásban rögzített és saját pártja által is elfogadott kormányrendelet elleni érveit. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 24./ Pruteanu a tévében elmagyarázta: ha a magyarságnak megadatik a jog, hogy az óvodától az egyetemig anyanyelven tanulhasson, a végzősök "egyféle fogyatékos, abnormális, zavarosfejű emberek" lesznek. /Ferencz L. Imre: Veszélyben a koalíció /!?/ = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./

1997. szeptember 25.

A kormány vezető ereje, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt szenátusi és képviselőcsoportja szept. 24-én Victor Ciorbea miniszterelnök és a parasztpárti miniszterek jelenlétében megvitatta az RMDSZ-szel kialakult konfliktust, és bizottságot hozott létre az RMDSZ-szel folytatandó tárgyalásokra. Egyes jelentések szerint az ülésen "a miniszterelnök leszögezte: a jövőben nem fog megengedni semmiféle soviniszta és alkotmányellenes nyilatkozatot a /romániai/ magyar helyi hatóságok részéről". A KDNPP szándéka szerint a két párt küldöttsége a tanügyi törvényen kívül a koalíciós együttműködésben felmerült más problémákat is megvitat majd, közölte Victor Ciorbea. Az öttagú parasztpári bizottságot Virgil Petrescu oktatásügyi miniszter vezeti. A csoportnak nem tagja George Pruteanu szenátor, aki az anyanyelvű oktatást ismét korlátozó döntések kierőszakolásával a viszályt előidézte. - Radu Vasile, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt főtitkára bírálta az RMDSZ "politikai ostobaságát", amellyel ragaszkodik a két vitatott tárgy magyar nyelvű oktatásához. Olyan kompromisszumos megoldást javasolt, hogy a földrajzot magyarul, a történelmet románul tanítsák. Markó Béla kommentálni sem volt hajlandó ezt a változatot, rámutatva, hogy itt a koalíciós együttműködésről, a kormányprogram betartásáról van szó. /Nem két tantárgyról van szó. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 26./ Az RMDSZ szept. 25-én sajtóértekezletet tartott a szövetség bukaresti székházában. Markó Béla elnök mellett részt vett a sajtóértekezleten Verestóy Attila szenátusi, és Varga Attila képviselőházi frakcióvezető. A sajtóértekezlet fő ? mondhatni kizárólagos témáját ? a tanügyi törvény módosítására vonatkozó sürgősségi kormányrendelet szenátusi bizottsági vitájának kapcsán előállott helyzet adta. A KDNPP elnökével, Ion Diaconescuval és Victor Ciorbea miniszterelnökkel tartott megbeszéléséről néhány perces késéssel érkező Markó Béla helyett Verestóy Attila nyitotta meg a sajtóértekezletet és rövid bevezetőjében elmondotta, hogy a koalíción belül tulajdonképpen nincsenek lényegbeli, érdemi ellentétek a reformfolyamat folytatását illetően, de valóban felmerültek egyes nézetkülönbségek a KDNPP-n belül a kormányprogram részét alkotó kisebbségi oktatást illetően, ám ezek tisztázása a parasztpárt feladata, hiszen a sürgősségi kormányrendelet szövegét ez a párt is elfogadta és támogatta. A kis késéssel érkező Markó Béla röviden beszámolt találkozójáról a parasztpárt elnökével és a miniszterelnökkel. Ezen a találkozón a KDNPP és az RMDSZ nézetkülönbségeiről tárgyaltak a kisebbségi oktatást szabályozó sürgősségi kormányrendeletet illetően, mintegy folytatásaként azoknak a megbeszéléseknek, amelyek az utóbbi napokban folytak a kormánykoalíciós egyeztetéseken. Megállapodtak a két politikai alakulat között felmerült nézetkülönbségek tisztázását és rendezését célzó teendőkben. Markó Béla ezután kitért az utóbbi hetekben felerősödött nacionalista retorikára, az ellenzék nacionalista, uszító felhangú megnyilatkozásaira, a magyarság kitelepítését, Erdély Csalódást okozott talán az egész erdélyi magyarságnak Victor Ciorbea miniszterelnök fenti nyilatkozata, hogy a jövőben nem fog megengedni semmiféle soviniszta nyilatkozatot a helyi magyar hatóságok részéről. Ebben szerepet játszhat a román nacionalisták nyomása, hiszen Székelyudvarhelyen semmiféle sovinizmusról nincs szó. /Komoróczy György: Kormánytámadás Székelyudvarhely ellen?! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

1997. december 9.

A szenátus dec. 9-i ülésén folytatták az oktatási törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet szakaszonkénti vitáját. Megszavazták az anyanyelvű szakoktatásra vonatkozó rendelkezést: mindössze egy szavazattal sikerült "megmenteni" a kormányrendelet eredeti szövegét. Ezzel szemben megszavazták a tanügyi bizottság javasolta módosítást a történelem és földrajz román nyelvű oktatására vonatkozóan, majd a plénum az egyetemi és főiskolai oktatásra, valamint az anyanyelvű karok létesítésére vonatkozó cikkely eredeti változatát titkos szavazással - meglehetős szavazattöbbséggel - elvetette. Lévén, hogy koalíciós partnereink minden koalíciós egyezséget felrúgtak, a rendkívüli helyzetben az RMDSZ szenátorai kivonultak a szenátus munkálatairól, és Markó Béla szövetségi elnök a frakció rögtönzött sajtóértekezletén bejelentette, hogy konzultációra visszahívja a kormány üléséről az RMDSZ minisztereit, akiknek a kormányban való tevékenységét az RMDSZ meghatározatlan időre felfüggeszti. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 9., 1171. sz./ A román szenátusban dec. 9-én folytatódott az oktatási törvény vitája, amelynek során kitűnt, hogy az RMDSZ koalíciós partnerei írásos kötelezettségvállalásaikat sem tartják tiszteletben. A szenátorok délelőtt nagy többséggel - a szavazási arány 68 volt 33 ellenében, 3 tartózkodás mellett - megszavazták, hogy Románia minden iskolájában románul adják elő a románok történelme és a Románia földrajza tantárgyakat: tehát azokban is, ahol valamely kisebbség anyanyelvén folyik az oktatás. Az ezt megelőző vitában Frunda György és Markó Béla szenátor egyaránt rámutatott, hogy helyeslik a román nyelv minél alaposabb elsajátítását, megfelelő metodológia és tanárok révén, de ellenzik azt, hogy más tantárgyakat, amelyeknél a célt az adott tananyag minél jobb elsajátítása kell hogy képezze, egyfajta nyelvtanulási segédeszközként oktassanak románul. Nem csak Frunda György, de például Petru Caraman parasztpárti képviselő, egyetemi tanár is rámutatott arra, hogy ha a kisebbségieket más tárgyak nem anyanyelvű tanulására kötelezik, másodrendű állampolgárként kezelik őket. A vitában azonban láthatólag azok adták meg a hangot - köztük sokan a kormánypártok soraiból - akik különböző, az ellenzék esetében nem egyszer szélsőségesen nacionalista érvekkel a történelem és földrajz államnyelven történő oktatása mellett kardoskodtak. Az ellenzék soraiban Iliescu pártjának egyik képviselője egyenesen azt javasolta, hogy a kisebbségi iskolákban az anyanyelven kívül minden tárgyat románul oktassanak, ezt azonban leszavazták. Ion Diaconescu a Parasztpárt, Petre Roman a Szociáldemokrata Unió, Mircea Ionescu Quintus a Nemzeti Liberális Párt részéről Markó Bélával együtt közös jegyzőkönyvet írt alá, amelyben vállalták, hogy a nemzeti kisebbségi oktatást érintő többi pontban - amelyek gyakorlati fontossága szintén igen nagy a romániai magyar közösség számára - a kormányrendeletben megfogalmazott, a kisebbségek számára kedvező változatot támogatják. Az ülést vezető Radu Vasile szenátor - az RMDSZ-vezetők ügyrendi ellenvetését félresöpörve -helyt adott az újabb szavazásnak, újból szavazott a testület egy olyan pontról, amelyet korábban már elfogadott. A titkos szavazás során az RMDSZ koalíciós szövetségeseihez tartozó számos szenátor is az egyeztetett szöveg ellen voksolt. A szenátus így 69 szavazattal 42 ellenében, 2 tartózkodás mellett a kisebbségek hátrányára változtatta meg azt a cikket, amelynek értelmében a román nyelvet külön, a kisebbségiek számára írt tankönyvek alapján oktatják az elemi osztályokban és a "gimnáziumban" - az 5-8 osztályokban. A voksolás révén kiiktatták a "gimnáziumi" osztályokra való utalást, vagyis már tízéves kortól ugyanazt a román-tudást követelik meg a kisebbségi gyerekektől, mint a románoktól. A puccsszerűen elfogadtatott változtatás az RMDSZ szerint nem csak a házszabályt, hanem a koalíciós megállapodást is megsértette: ezt követően hívta össze rendkívüli sajtóértekezletét az RMDSZ elnöke. A szenátus vitájának délutáni folytatása előtt a szenátusban megjelentek a kormányülésről kihívott RMDSZ-miniszterek, Birtalan Ákos és Tokay György, hogy tanácskozzanak a frakcióval az új helyzetről. A Parasztpárt is rendkívüli tanácskozásra hívta össze frakcióját. Délután szavazásra kerülhet sor a kisebbségi szakiskolai és az egyetemi lehetőségekről is. Az RMDSZ déli rögtönzött sajtóértekezletén Verestóy Attila frakcióvezető rámutatott, hogy a titkos szavazás fenntartása mellett a négypárti megállapodás e pontjai is veszélybe kerülhetnek, ezért a szavazási mód megváltoztatására lenne szükség. Megjegyezte, hogy ha a szenátus a házszabályt sértve elfogadott egy olyan szabályozást, amely ellentétes a koalíciós megállapodással, ezt az ex lex állapotot jogos úgy helyreállítani, hogy még egyszer szavaznak róla, ezúttal is függetlenül a házszabálytól. A szenátusi vita különben, mint ismeretes, nem az utolsó állomás a törvényhozási folyamatban: a sürgősségi kormányrendeletet ezt követően a képviselőháznak is meg kell vitatnia, eltérés esetén egyeztetésre kerül sor. Az RMDSZ szenátorai dec. 9-én délután kivonultak a román szenátus üléséről, miután a testület - újból rácáfolva a koalíciós pártok megállapodására - olyan szöveget fogadott el, amely kizárja a kisebbségek számára anyanyelvű egyetemi fakultások és felsőoktatási intézmények létesítését. A sürgősségi kormányrendelet szóban forgó 123. cikke leszögezte, hogy az egyetemi oktatásban kérésre anyanyelvű csoportokat, osztályokat, kollégiumokat, fakultásokat és intézményeket lehet szervezni - a szenátus Pruteanu parasztpárti politikus vezette oktatási bizottsága azonban az utóbbi lehetőségeket kiiktatta a szövegből. A titkos szavazás során a plénum 68:53 arányban a Pruteanu-változatot fogadta el. Előzőleg hajszálnyi többséggel a testület 60:58 arányban, két tartózkodás mellett a kormányrendelet szövege mellett voksolt, amely engedélyezi az anyanyelvű szakoktatást. Verestóy Attila frakcióvezető az RMDSZ-szenátorok gesztusát azzal indokolta, hogy e szavazás után nincs értelme további részvételüknek a törvényhozói fórumon. A szenátor súlyos hibának minősítette a döntést, figyelmeztetett annak lehetséges káros belpolitikai következményeire és nemzetközi kihatására is. Az RMDSZ-frakció távozása után Petre Roman, a Demokrata Párt elnöke vette át az ülés vezetését és javasolta, hogy bár részleteiben már voksolt a testület, egészében ne szavazza meg a vitatott 123. cikket, tekintettel arra, hogy az már létező kisebbségi felsőoktatási intézmények működését is veszélyeztetheti. Élénk vita után, amelyben a korlátozás hívei azzal érveltek, hogy a törvény nem visszamenőleges érvényű, tehát ez az érv nem helytálló, Petre Roman javaslatát is elvetették, 65:46 arányban. A román szenátus oktatási vitájának kimenetele nyomán az RMDSZ felfüggesztette minisztereinek politikai részvételét a koalíciós kormányban. A két miniszter, Birtalan Ákos, az idegenforgalmi és Tokay György, a kisebbségvédelmi tárca felelőse a döntés értelmében felfüggeszti politikai működését a kormányban mindaddig, amíg a Szövetségi Képviselők Tanácsa, amely dec. 13-14-én ülésezik Kolozsváron, döntést nem hoz a továbbiakról. /MTI/

1997. december 11.

A székelyudvarhelyi tanács dec. 9-én a lakosság kérésére úgy döntött, hogy nem mond le, noha korábban a tiltakozás ezen formáját helyezte kilátásba. A polgármesteri hivatal szóvivője cáfolta a kormányfőtitkár azon sajtónyilatkozatát, mely szerint Szász Jenő polgármester végül hozzájárult az apácarend beköltözéséhez a vitatott épületbe. Verestóy Attila szenátor Ciorbea miniszterelnökhöz fordult azzal kapcsolatban, hogy a kormány főtitkára Székelyudvarhelyen beavatkozott egy bírósági ügybe. A lap megemlíti, hogy Ion Diaconescu, a KDNPP elnöke banális vitának nevezte az ügyet, és kijelentette, hogy támogatja Remus Opris eljárását. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./

1997. december 14.

Korrekt és realista döntésnek" nevezte Radu Vasile szenátor, a román Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt főtitkára azt, hogy az RMDSZ nem válik ki a kormánykoalícióból. A párt dec. 15-i hétfői sajtóértekezletén ugyanakkor bírálta azt, hogy a szervezet ezzel kapcsolatban feltételeket fogalmazott meg hétvégi tanácskozásán. Elismerve, hogy az RMDSZ-nek joga van megkövetelni minden koalíciós partnerétől a kormányprogram tiszteletben tartását, helytelenítette, hogy a szövetség "minduntalan olyan megállapodásokra hivatkozik, amelyeket, úgy tűnik, nem mindenki ismer". Megfogalmazása szerint "az RMDSZ úgy rángatja elő ezeket a megállapodásokat a kabátujjából, hogy annak semmi köze a demokrácia szabályaihoz". (Radu Vasile ezzel a saját pártjának elnöke által is aláírt december 3-i egyezményre utalt, amelyet az egy héttel későbbi szenátusi szavazáson a parasztpárti szenátorok jó része megszegett). A szenátor helyeselte, hogy a képviselőházban legyen nyílt a szavazás az oktatási törvényről, ugyanakkor kifejtette, hogy a történelem és a földrajz tanításának (román) nyelvéről nincs mit tárgyalni, viszont ami a magyar egyetemeket illeti, az már elnyert jog és a képviselőházban szentesíteni fogják. - Gabriel Tepelea akadémikus, a Parasztpárt alelnöke "elvárt és ésszerű politikai gesztusként" jellemezte az RMDSZ szenátorainak és minisztereinek visszatérését a törvényhozásba, illetve a kormány üléseire, viszont ő is bírálta az RMDSZ által megfogalmazott feltételeket. Szerinte mindkét félnek átfogóan kell elvetnie a "hipernacionalizmust", a helyes politikai magatartást közös munkával, az egymáshoz való közeledés és kölcsönös megismerés révén, "politikai és nem etnikumpárti nyilatkozatok, az Európára való nyitás és a korszerűség jegyében kell kialakítani". Az RMDSZ által Pruteanu szenátorral és Remus Opris kormányfőtitkárral szemben megfogalmazott bírálatokkal, felelősségre vonási igényekkel kapcsolatban Ion Diaconescu pártelnök kifejtette: hibának tartja, ha az RMDSZ belső parasztpárti ügyekben foglal állást, ezt a kérdést még nem tárgyalták meg a párton belül. Ugyanakkor mind Ion Diaconescu pártelnök, mind Ratiu alelnök visszautasította Pruteanu dec. 14-i nyilatkozatát, amely szerint a pártvezetés döntése nem kötelezi a képviselők állásfoglalását. Ha valaki önálló véleményt akar képviselni, miért nem indul függetlenként? - kérdezte Diaconescu, Ratiu pedig a brit parlament gyakorlatára hivatkozott. (MTI)

1997. december 16.

A szenátus dec. 16-án nagy többséggel újra megerősítette az oktatási törvénnyel kapcsolatban a múlt héten elfoglalt, a kisebbségek anyanyelvű oktatását több tekintetben ismét korlátozó álláspontját. A testület a múlt heti szakaszonkénti voksolás után ezúttal jórészt a "Pruteanu-változatban" - tehát az ellenzékkel összefogó parasztpárti oktatási bizottsági elnök által szorgalmazott módosításokkal - szavazta meg az oktatási törvény egészét. A szavazás ezúttal is titkos volt. A plénum a dec. 10-i voksolásnál elkövetett ügyrendi hibára való tekintettel ismét szavazott arról a módosításról, amely arra kötelezi a kisebbségi diákokat, hogy az 5. osztálytól kezdve ugyanazokból a tankönyvekből tanulják a román nyelvet és irodalmat, mint a román anyanyelvű tanulók (ami nyilvánvalóan hátrányos helyzetbe hozza őket) - és a titkos voksoláson ismét nagy többséggel, 78 szavazattal 42 ellenében elfogadta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ? / Verestóy Attila szenátor ügyrendi javaslatot tett: arra való tekintettel, hogy a törvénytervezet egyik cikkelye lehetővé teszi minden formában és minden szinten a kisebbségek anyanyelvű oktatását, egy másik pedig ezzel össze nem egyeztethető módon megtagadja az önálló anyanyelvű egyetem és egyetemi karok létesítésére vonatkozó jogot, vizsgálják meg újra a kérdést. Petre Roman szenátusi elnök ezt azzal vetette el, hogy a szavazási eljárás megfelelt a házszabályoknak, ezért nem lehet visszatérni a kérdésre. A szavazást követően Markó Béla elmondta, hogy a voksolás kimenetele a történtek fényében nem meglepő, de kifejezte meggyőződését, hogy a képviselőházban – ahol a koalíció vezetőinek ígérete szerint nyílt lesz a szavazás – ezt ki fogják javítani. Markó hangsúlyozta, hogy nagyobb fegyelmet vár el a koalíció működésében; a kormányzati együttműködés jövőjéről szólva aláhúzta, hogy az RMDSZ nem fogadhatja el, hogy egy olyan koalíció korlátozza a kisebbségi jogokat, amelynek ő maga is tagja. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./ Kozsokár Gábor szenátor rámutatott, hogy más törvények esetében ilyesmire volt példa, de ez sem hatott. Pruteanu szenátor, az oktatási bizottság parasztpárti elnöke a maga részéről kifejtette: szerinte nincs ellentmondás, mivel az egyik cikkely azt tartalmazza, hogy a jogot a törvény feltételei szerint lehet gyakorolni, a másik pedig... maga a feltétel.Végül a szenátus egésze 105 szavazattal 19 ellenében 2 tartózkodás mellett elfogadta az oktatási törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet egészét a vitában megszavazott módosításokkal együtt, tehát ebben a változatban a kisebbségeknek nincs joga önálló egyetem és kar létesítésére és a testület más pontokon is lefaragott egyet-mást a kisebbségek számára kedvező intézkedésekből, bár néhány kedvező intézkedés - így a kisebbségi anyanyelvű szakoktatás és felvételi vizsga - változatlan formában "átment". /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 16., 1176. sz./ Markó Béla, az RMDSZ elnöke a szavazás után az újságíróknak nyilatkozva rámutatott, hogy a voksolás kimenetele a történtek fényében nem meglepő, de kifejezte meggyőződését, hogy a képviselőházban - ahol a koalíció vezetőinek ígérete szerint nyílt lesz a szavazás - ezt ki fogják javítani. Az RMDSZ, hangsúlyozta, nagyobb fegyelmet vár el a koalíció működésében. A kormányzati együttműködés egészének jövőjéről szólva hangsúlyozta, hogy az RMDSZ természetesen nem fogadhatja el, hogy egy olyan koalíció korlátozza a kisebbségi jogokat, amelynek ő maga is tagja. Míg Markó Béla a szenátus folyosóján az újságírók egyik csoportjának gyűrűjében nyilatkozott, a másikban George Pruteanu, az oktatási bizottság parasztpárti elnöke volt a központ: ő abbeli meggyőződését hangoztatta, hogy a képviselőházban a szavazás "még titkosabb" lesz és ott is az ő álláspontja fog győzedelmeskedni. Amikor az újságírók azt kérdezték tőle, nem zavarja-e, hogy pártjának és a koalíciónak álláspontjával ellenkező nézeteit érvényesítve veszélyezteti a koalíció működését, Pruteanu kijelentette: nem tud arról, hogy pártja más álláspontot foglalna el. A szenátor újságkivágások részleteivel illusztrálta, hogy pártjának vezetői támogatják, az MTI tudósítójának kérdésére válaszolva pedig kijelentette, nem olvasta azt a megállapodást - és a tartalmát sem ismeri -, amelyben pártjának elnöke, Ion Diaconescu és a három másik koalíciós pártnak az elnökei, köztük Markó Béla december 3-án megállapodtak, milyen formában fogadják el a kisebbségi oktatásra vonatkozó cikkelyeket. Mi több, a szenátor a rögtönzött sajtóértekezleten beharangozta, hogy a titkosszolgálatokhoz fordul a legutóbbi erdélyi útjain tudomására jutott súlyos dolgok ügyében, nevezetesen a magyarországi egyetemek kihelyezett erdélyi részlegeit minősítette a román oktatás egységét és Erdélyt fenyegető jelenségnek. A szenátor közölte, közzé fogja tenni a "Gheorghe Vasilétől és Vasile Gheorghétől" (azaz meg nem nevezett románoktól) szerzett ebbeli súlyos értesüléseit. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./

1997. december 16.

George Pruteanu, a román szenátus oktatási bizottságának elnöke, aki a kormány vezető pártjának, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpártnak a tagja, dec. 16-án a román és a nemzetközi sajtó tudósítóinak kijelentette: nem ismeri azt a megállapodást, amelyet a kormánykoalíció pártjainak elnökei december 3-án írtak alá arról, milyen formában fogja a koalíció megszavazni az oktatási törvényt módosító kisebbségi kormányrendeletről szóló törvény kisebbségi vonatkozású szakaszait, és miután már szavaztak róla, nem is érdekli. Mint ismeretes, Ion Diaconescu, a Parasztpárt, Mircea Ionescu Quintus, a Nemzeti Liberális Párt, Petre Roman, a Demokrata Párt és Markó Béla, az RMDSZ elnöke a szóbanforgó dokumentumban megismételte azoknak a cikkelyeknek a szövegét, amelyeket - beleértve a kisebbségi anyanyelvű önálló egyetem és kar alapítására vonatkozó jogot - a koalíció támogatni fog a parlamentben. A felsorolás nem tartalmazta a románok történelmének és Románia földrajzának oktatási nyelvére vonatkozó cikkelyt, mivel a parasztpárti vezetés jelezte: ebben a kérdésben csak azt fogadhatja el, hogy mindenki úgy voksoljon, ahogy lelkiismerete diktálja, viszont garantálni látszott a többi cikknek a kisebbségek számára kedvező elfogadását. Az RMDSZ szerdán, miután a szenátus, amely előzőleg az ellenzék javaslatára és Pruteanu támogatásával megszavazta, hogy a voksolás titkos legyen, a négypárti megállapodás ellenére nagy többséggel mégis megváltoztatta azokat a cikkelyeket is, amelyeket a pártvezetők aláírásukkal vállaltak, nyilvánosságra hozta a négypárti megállapodást. A fénymásolatot az aláírásokkal számos lap közölte, ez a jegyzőkönyv vált a sajtó, a televízió, a politikai viták fő témájává.Ilyen előzmények után a szenátus dec. 16-i végszavazása után a BBC megkérdezte Pruteanut, nem zavarja-e, hogy pártjának álláspontjával ellentétes vonalat érvényesített, és ezzel zavarta a koalíciót. A szenátor kijelentette, hogy nem tud az övétől eltérő álláspontról, vagy arról, hogy nem élvezné a párt bizalmát, majd újságkivágásokat hozott elő, a cikkek címeivel és egyes mondataival illusztrálva, hogy pártja egyetért vele. /MTI/

1997. december 16.

Az RMDSZ hét végi döntését követően, amelynek értelmében bent marad a koalícióban, de a nacionalista kampány leállítását várja, az ellenzék és a szélsőséges sajtó csak fokozta támadásait a szövetség ellen, a koalíciós partnerek pedig továbbra sem változtattak felemás magatartásukon - állapítható meg a dec. 15-i és dec. 16-i politikai események, nyilatkozatok, sajtóvisszhangok alapján. A szenátusban, mint az MTI jelentette, dec. 16-án a koalícióhoz tartozó számos szenátor a titkos szavazás leple alatt lényegében ugyanolyan többséget biztosított az ellenzékkel összefogva a tanügyi rendeletet a kisebbségekre hátrányosan módosító szövegnek, mint egy hete, bár már senki sem hivatkozhatott arra, hogy nem ismeri a koalíciós pártok vezetőinek megállapodását - kivéve Pruteanu szenátort, aki továbbra is azt hajtogatta, mit sem tud nézeteitől eltérő parasztpárti vagy koalíciós álláspontról. Pruteanu "huncutságnak" nevezte azt az RMDSZ-nek tulajdonított törekvést, hogy őt eltávolítsák a szenátus oktatási bizottságának éléről, míg Markó Béla jelezte: az RMDSZ ilyen értelmű hivatalos követelést nem terjesztett elő, de a Parasztpárt és az egész koalíció számára károsnak tartja, hogy ilyen nézeteket képviselő politikus állít a koalíció vezető pártja a bizottság élére. Pruteanu szenátor mellett zajosan kiállt minden nacionalista, ellenzéki párt, Iliescu volt államfő "teljesen elfogadhatatlannak" nevezte a Remus Opris kormányfőtitkár székelyudvarhelyi fellépésével kapcsolatos vizsgálat gondolatát is s nacionalista, elkülönítő, szeparatista fellépéssel vádolta az RMDSZ-t. Ugyanakkor a Parasztpárt vezetői, ha nem is vitatják, hogy Pruteanu eltért programjuktól, elutasítják az RMDSZ által vele és Remus Opris kormányfőtitkárral szemben a székelyudvarhelyi fellépése nyomán hangoztatott bírálatokat, azokat "lélektani hibának" minősítették. Tepelea parasztpárti első alelnök kifejtette: Pruteanut a szenátorok választották négy évre bizottsági elnökké, csak ők válthatják le. A nacionalizmustól való elhatárolódásra vonatkozó RMDSZ-felhívásra Ion Diaconescu és Gabriel Tepelea, a Parasztpárt elnöke és alelnöke azzal felelnek, hogy az RMDSZ-nek is "észre kell vennie saját szemében a gerendát" és Radu Vasile, a párt főtitkára azokat a lapokat idézte, amelyek szerint az RMDSZ fellépése "zsarolás". (Az RMDSZ vezetői hiába ismételik újra és újra: nem új követelésekkel léptek fel, hanem az eddigi megállapodások betartását várják el partnereiktől). A Demokrata Párt részéről Radu Berceanu alelnök azt fejtegette, hogy az RMDSZ "túloz egy kicsit", "többet kér, mint amit valóban el akar érni, hogy legalább azt megszerezze" és a luxemburgi döntésre való tekintettel is nyomást gyakorolt - és ez váltotta ki szerinte a Pruteanu-típusú reagálást. A Parasztpárt Pruteanu révén kettős játékot folytat - jegyezte meg ugyanakkor Berceanu, aki óvott a nemzeti probléma tekintetében bármiféle túlzástól. Konklúziója az, hogy sem az RMDSz nem jár el helyesen, amikor - szerinte - csak a magyar lakosság gondjainak megoldása céljából lépett be a kormányba, sem a Parasztpárt, amely elfogadott valamit és nem tartotta be a szavát. Mircea Ionescu Quintus, a Nemzeti Liberális Párt elnöke kijelentette, hogy az ő formációja teljesítette az RMDSZ-nek tett ígéretét, amely liberális elveinek is megfelel, de nem helyesli az RMDSZ fellépését Pruteanuval és Remus Oprissal szemben. Ezt szerinte "radikális szárnyának" befolyására tette az RMDSZ. Az NLP arra fogja szólítani az RMDSZ vezetőit, hagyjanak fel ezzel a magatartással - fejtette ki a koalíciós politikus. A médiában továbbra is folytatódik a magyarellenes hangulatkeltés, amellyel az RMDSZ illetékesei egymaguk kénytelenek szembeszállni. Az egyik magántelevízióban keddre virradóra például négyórás szópárbajt vívott Pruteanu szenátorral és az annak pártjára kelő műsorvezetővel Verestóy Attila, a szenátusi RMDSZ-frakció vezetője. A székelyudvarhelyi konfliktusban, mint az MTI jelentette, hétfőn a Helsinki bizottság és a Pro Europa Liga ismert emberjogi harcosai, Gabriel Andreescu, Renate Weber, Smaranda Enache próbáltak közvetíteni és egyezséget létrehozni. A befolyásos Adevarul, amelynek a tudósítóját nem engedték be a bizonyos részeredményeket hozó tanácskozásra, a nemzetközileg ismert román személyiségeket "a külföld kerítőinek" nevezte keddi elsőoldalas címében. /MTI/

1998. január 5.

Ion Diaconescu, a koalíció vezető pártjának, a KDNPP-nek és Mircea Ionescu Quintus, a Nemzeti Liberális Pártnak az elnöke közös állásfoglalásukban leszögezték, hogy I. Mihálynak, mint bármely más állampolgárnak, joga van letelepedni az országban, azzal a feltétellel, hogy tiszteletben tartja az alkotmányt és a törvényeket, a király jogaira és előjogaira vonatkozó nyilatkozat pedig véleményük szerint az államformát érinti, ami csak a nép szabadon kinyilvánított akarata /azaz népszavazás/ révén módosítható, és "ez a probléma jelenleg nem időszerű". /Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./

1998. január 5.

Ion Diaconescu pártelnök találkozót szervez Andrei Marga oktatási miniszter és a képviselőház oktatási bizottságának a koalícióhoz tartozó tagjai között. A Parasztpárt a közlemény szerint be kívánja tartani azt a megállapodást, amelyet RMDSZ és a többi párt vezetőivel tavaly decemberben kötött az oktatási törvény tekintetében. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./

1998. január 6.

Adrian Severin volt külügyminiszter, aki a Demokrata Párt alelnöke, jan. 6-i sajtóértekezletén bírálta Victor Ciorbea kormányfő washingtoni látogatását, amelyet szerinte nem hangoltak össze a külügyminisztériummal, ő maga nem is tudott előkészítéséről, és csak azt szolgálta, hogy a Parasztpárt is bizonyítsa diplomáciai aktivitását, továbbá Alexandru Herlea európai ügyekkel foglalkozó megbízott miniszter tevékenységét (Herlea szintén a KDNPP tagja). A miniszterelnökség erre a bírálatra még aznap válaszolt, a kiadott nyilatkozat szerint a kormányfő washingtoni látogatásának előkészítésében a román külügyminisztérium is részt vett, a kormányfőt kísérő delegációban pedig ott volt Sorin Ducaru, Severin tanácsosa is. A többi látogatáson, emlékeztetett a miniszterelnökség, Ciorbeát maga a külügyminiszter vagy más magasrangú külügyi funkcionáriusok kísérték el. A nyilatkozat szerint nem a külügyminisztérium határozza meg az ország külpolitikáját, hanem az elnök, a kormány és a kormányzati program. Ugyancsak jan. 6-án Ion Diaconescu, a Parasztpárt elnöke egy nyilatkozatban hangsúlyozta, hogy a kormányon és a pártokon belül érvényesülnie kell a fegyelemnek, a többségnek egyetlen hangon kell megszólalnia. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./

1998. január 12.

A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt jan. 12-i rendkívüli sajtóértekezletén Ion Diaconescu pártelnök bejelentette, hogy továbbra is a jelenlegi koalíció fenntartásán belül kell feloldani a Demokrata Párttal kialakult válságot. Diaconescu hangsúlyozta, hogy a jelenlegi kormány nem a tökély, mégis ez a lehető legjobb, amelyet a jelenlegi koalíció alapján létre lehet hozni.Pártja nem fogadja el egy kisebbségi kormány gondolatát, mert az országnak erős és stabil kabinetre van szüksége, a jelenlegi romániai helyzetben. Az előrehozott választások Diaconescu szerint katasztrofálisak lennének a reformfolyamat folytatása szempontjából. Ezért a Parasztpárt továbbra is határozottan részt vesz a jelenlegi koalícióban, eltökélten és teljes politikai súlyával támogatja Victor Ciorbea miniszterelnököt, aki az államfő teljes bizalmát is élvezi.Ezt követően Victor Ciorbea miniszterelnök részletesen ismertette a kormány reformprogramjának gazdasági vetületét, és megerősítette a kabinet további elkötelezettségét az európai és euroatlanti integráció fő külpolitikai célkitűzése mellett. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 13./

1998. január 14.

A Demokrata Párt sajtótájékoztatója után Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke jan. 14-én közzétette a KDNNP vezetőségének nyilatkozatát. A nyilatkozat elítélte a DP magatartását, mondván, eddig soha nem fogalmazta meg azokat a vádakat, amelyekkel a miniszterelnököt illette. Új kormány alakítása végtelen tárgyalásokat jelentene, a reform szünetelne, a külföldi befektetők elriadnának. A válság ilyen körülmények között a DP-t terheli. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 15./

1998. január 27.

A Demokrata Párt jan. 28-át jelölte meg a kormányból való kilépés napjaként. Petre Roman, a DP elnöke azonban jan. 27-én elhamarkodottnak mondta a kilépés dátumát. Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke jan. 28-ára várja a DP döntését. Victor Ciorbea miniszterelnök közölte: "nem engedhetünk a zsarolásnak, mert az újabb zsaroláshoz vezetne". /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 28./

1998. január 28.

Jan. 28-án Emil Constantinescu államfő elnökletével tanácskoztak a Cotroceni Palotában a kormánykoalíciót alkotó pártok és politikai alakulatok - a Keresztény Demokrata Nemzeti Parasztpárt, a Nemzeti Liberális Párt, a Demokrata Párt, a Román Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ - vezetői. A találkozón, amelyet a kormányválság megoldására hívott össze az államfő, az RMDSZ képviseletében Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök és Birtalan Ákos turisztikai miniszter vett részt. Az éjszakába nyúló tanácskozásról kiadott közlemény szerint a kormánykoalíciós pártok a kormányválságot és annak bel- és külpolitikai következményeit elemezve, eltökélten arra, hogy véget vessenek a válságnak, biztosítsák az ország politikai stabilitását és folytassák az együttműködést a jelenlegi koalíción belül, amelyet a reform és a kormányzati program megvalósítására egyedül képes politikai és kormányzási alakzatnak tekintenek, öt pontba foglalt megállapodást kötöttek: 1. Tudomásul veszik a DP döntését minisztereinek a kormányból való visszahívására vonatkozóan; 2. Tudomásul veszik, hogy a DP megerősítette a koalíción belüli politikai együttműködés folytatására és a kormány parlamenti támogatására vonatkozó határozatát; 3. Elfogadnak egy, a politikai együttműködésre és a koalíció működésére vonatkozó egyezményt, amelyet folyó év február 2-ig, hétfőig véglegesíteni kell; 4. Elfogadják a reform felgyorsítására vonatkozó programot, illetve a kormányzati és parlamenti tevékenység javítását célzó intézkedéseket; 5. A közleményt aláíró alakulatok tartózkodni fognak minden olyan nyilatkozattól és nyilvános szerepléstől, amelyek kölcsönös kárt okoznának és feszültségeket gerjesztenének a koalíció tagjai között.A megállapodást rögzítő közleményt a KDNPP részéről Ion Diaconescu pártelnök, az NLP részéről Calin Popescu Tariceanu alelnök, a DP részéről Traian Basescu alelnök, az RSZDP nevében Sergiu Cunescu pártelnök, az RMDSZ nevében pedig Markó Béla szövetségi elnök írta alá. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 29. - 1197. sz./

1998. február 2.

Remus Opris, a kormány főtitkára, aki egyben Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpártnak is alelnöke, a párt febr. 2-i sajtóértekezletén megerősítette, hogy miután előzőleg a koalíciós partnerek hiába várták a Demokrata Párt képviselőit az együttműködési megállapodásról való tárgyalásokra, febr. 2-án is készek a találkozóra - de szavaiból kitűnt, hogy még nincs kitűzve annak időpontja. Opris kifejezte reményét, hogy sikerül megtalálni a módot a kormány megmentésére, amely a parlamenttől 2000-ig kapott megbízást. Ion Diaconescu, a párt elnöke a "Wim van Velzen-incidensről" szólva kifejtette, hogy az EUCD elnöke saját kezdeményezéséből látogatott Romániába, természetes, hogy amiként a Szocialista Internacionálé a demokratákat, a Kereszténydemokrata az ő pártját támogatja. A holland vendég nyilatkozatára reagáló állásfoglalások Diaconescu szerint az ország destabilizálására és a reformprogram leállítására irányultak. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./

1998. február 10.

A koalíciós együttműködési szabályzat nem vetett véget a politikai csatározásoknak. Ez a dokumentum előírta a polémiák beszüntetését, ennek ellenére Petre Roman, a Demokrata Párt elnöke azóta is több nyilatkozatban sürgette új kormány létrehozását, ami Victor Ciorbea miniszterelnök más személlyel való felváltását jelenti. Ion Diaconescu, a koalícióban vezető szerepet játszó Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke a maga részéről leszögezte, hogy nem az együttműködési megállapodáson, hanem a résztvevők politikai akaratán múlik a koalíció fennmaradása. /Mindenki támad mindenkit. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

1998. február 24.

Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke kifejtette, hogy Ciorbea miniszterelnökre vonatkozó nyilatkozatát félreértette a sajtó, amikor úgy kommentálta, hogy pártja a kormányfő lecserélését készíti elő. Azt azonban nem zárta ki a pártelnök hogy amennyiben a kormányt leszavazzák a parlamentben, akkor sor kerülhet miniszterelnök-váltásra is. A jelen levő Ciorbea megjegyezte, hogy sohasem ragaszkodott görcsösen bármilyen funkcióhoz, de most a költségvetés a legfontosabb. A Demokrata Párt korábban március 31-ét jelölte meg a kormányfő cseréjének határidejeként, azzal, hogy különben kilép a koalícióból. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./

1998. március 17.

Ion Diaconescu, a román kormányban vezető szerepet betöltő Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke sajtóértekezletén elutasította a Demokrata Párt követeléseit, hogy váltsák le Victor Ciorbea kormányfőt. A DP a költségvetés támogatásának feltételeként Ciorbea távozását jelölte meg. Azzal kapcsolatban, hogy a Ion Iliescu volt államfő vezette SZDRP előrehozott választásokat sürget, Diaconescu kifejtette: nem tartaná ugyan szerencsésnek ezt a megoldást, de pártja ezt sem utasítja el, ha elkerülhetetlenné válik. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./

1998. március 23.

A kormány márc. 23-án a parlament elé terjesztette az 1998-as költségvetést, a tervezett GDP 3,6 százalékának megfelelő hiánnyal. A parlament két háza most csak a költségvetési szavazás menetrendjét vitatta meg, és még hetekig eltart, amíg a költségvetésről magáról szavaznak. A Parasztpárt szokásos heti sajtóértekezletén Ion Diaconescu pártelnök cáfolta, hogy megegyezett volna Petre Romannal a miniszterelnök leváltásában. Ismét megerősítette: pártja teljes támogatásáról biztosítja a kormányfőt és kabinetjét. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./

1998. március 23.

Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke örvendetesnek nevezte az RMDSZ képviselőtanácsának csíkszeredai állásfoglalását. Kijelentette: "Nagyon örülünk annak, hogy az RMDSZ 80-90 százaléka szolidáris a kormánykoalíciónak a magyar kisebbség és a román nemzet közötti jóviszonyt szolgáló politikájával és annak, hogy az RMDSZ továbbra is támogatja ezt a politikát". /Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./

1998. március 26.

Egy hete Brassóban 40 képviselő és szenátor Radu Vasile főtitkár jelenlétében alternatív pártprogramról, egy új pártkongresszus kezdeményezéséről folytatott titkos eszmecserét. A csoport Victor Ciorbea helyébe Radu Vasilét javasolná miniszterelnöknek, a kormány újjászervezését is javasolja, közben továbbra is támogatásáról biztosította Ion Diaconescu pártelnököt. Remus Opris, a kormány főtitkára, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt alelnöke erélyesen reagált: felszólította a brassói csoport résztvevőit, hogy ismertessék nézeteiket a hivatalos pártfórumokkal. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./ A kormány másik vezető pártjában, a Nemzeti Liberális Pártban szintén nyílt javaslat hangzott el Ciorbea miniszterelnök vagy akár az egész kormány cseréjére. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

1998. március 30.

Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke márc. 30-i sajtóértekezletén közölte: azt fogja javasolni a koalíciós partnereknek, hogy kezdjék meg a tárgyalásokat egy új kormány megalakításáról a költségvetés parlamenti vitájával párhuzamosan, mert csak így lehet elkerülni a további idővesztést. Előzőleg a Parasztpárt valamennyi koalíciós partnere, tehát a kormányból már kilépett Demokrata Párt mellett a kabinetben továbbra is részt vevő Nemzeti Liberális Párt, az RMDSZ és a Románia Alternatívája Párt egyaránt nyilvánosan úgy foglalt állást, hogy a válság megoldásával - vagyis a miniszterelnök cseréjével - nem szabad megvárni a költségvetés elfogadását. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./

1998. március 31.

Victor Ciorbea márc. 30-i lemondását követően márc. 31-én Bukarestben összeült a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt vezetősége, hogy elemezze a politikai helyzetet és kiválassza jelöltjét a kormányfői posztra. Az ülést Ion Diaconescu pártelnök vezeti, jelen van Gabriel Tepelea első alelnök, Radu Vasile főtitkár és a párt több alelnöke, köztük Ciorbea is. Márc. 31-én délben a Cotroceni-palotában Emil Constantinescu elnök közös konzultációt folytat az 1996-ban létrejött koalíció valamennyi pártjának vezetőivel. Ezen a megbeszélésen részt vesz Petre Roman, a koalíciós válságot Ciorbea lemondására vonatkozó januári követelésével kiváltó Demokrata Párt elnöke is, aki márc. 30-án nem volt jelen azon a konzultáción, amelyet a kormányban részt vevő pártok - a Demokratikus Konvenciót alkotó Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt, a Nemzeti Liberális Párt és Románia Alternatívája Párt, illetve másfelől az RMDSZ és a Román Szociáldemokrata Párt - vezetőivel folytatott az államfő, hogy együtt határozzák meg a kormányalakítási tárgyalások menetrendjét. /MTI/

1998. április 1.

Ápr. 1-jén összeült a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt /KDNPP/ vezető testülete, amely megvitatta a tervezett koalíciós kormány programjának minimális elvárásait tartalmazó dokumentumot. Ion Diaconescu, a KDNPP elnöke köszönetet mondott Victor Ciorbeának, a lemondott miniszterelnöknek kormányfőként végzett munkájáért. Diaconescu szerint a válság igazi okait a Demokrata Párton belül kell keresni, amely kikényszerítette Ciorbea távozását. A párt miniszterelnök-jelöltje Radu Vasile, a párt főtitkára. Az új kormány összetételében - Diaconescu véleménye szerint - meg kell őrizni az eddigi, a pártok parlamenti súlyát tükröző arányokat. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./

1998. április 2.

Javier Solana, a NATO főtitkára, aki ápr. 1-jén érkezett Bukarestbe, tárgyalásai során biztosította a román vezetőket, hogy a NATO továbbra is a nyitott ajtók politikáját folytatja és a szövetség nem fogja elfogadni a bővítési folyamat befagyasztását. Ugyanakkor Solana nem volt hajlandó többet elárulni a bővítés további menetéről, arra hivatkozva, hogy a jövő áprilisi NATO-csúcson, amelyen a szervezet alapításának 50. évfordulóját ünneplik, újra értékelik a helyzetet, amint azt már a tavalyi madridi csúcstalálkozón leszögezték a szövetség vezetői. Solana találkozott a szenátus és a képviselőház elnökével, Petre Romannal és Ion Diaconescuval, megbeszélést folytatott Gavril Dejeu ügyvezető és Radu Vasile kijelölt miniszterelnökkel, illetve Emil Constantinescu elnökkel. Solana nagyra értékelte Románia szerepét a térség stabilitásának megőrzésében. Köszönetet mondott Románia erőfeszítéseiért, amelyeket a boszniai béke érdekében tesz egyrészt békefenntartóinak jelenlétével, másrészt javaslataival, diplomáciai erőfeszítéseivel. /MTI/

1998. május 8.

Ion Iliescu volt államelnök, a Társadalmi Demokrácia Pártja elnöke azt állította, hogy a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt titkosszolgálatot működtet. Ion Diaconescu, a KDNP elnöke úgy reagált erre, hogy "Iliescu hazudik". /Röviden itthonról. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 8./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998