udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 120 találat lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Diaconescu, Ioan

1999. január 5.

Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke kijelentette, hogy a Zsil-völgyi bányászsztrájk nem jelentős. Nemzetgazdaságilag nincs értelme az évente sok száz milliárd lejt elnyelő veszteséges bányák fenntartására, hangsúlyozta. Kijelentette, hogy szükség esetén felhasználják a karhatalmi erőket, hogy megakadályozzák a bányászok Bukarestbe vonulását. /Parasztpárti figyelmeztetés. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 5./

1999. január 6.

Radu Vasile kormányfő jan. 5-én lemondott a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpártban betöltött tisztségeiről. A párt vezetőségi bürója ülésének döntése értelmében a párt ideiglenes főtitkára Constantin Dudu Ionescu, az új szóvivő pedig Remus Opris lett. Ion Diaconescu parasztpárti elnök szerint a tisztségváltás csakis arra az időszakra érvényes, amíg Radu Vasile miniszterelnöksége tart. Evenimentul Zilei szerint Vasile leváltását Diaconescu kezdeményezte, és a párt ezzel "elszigetelte" a kormányfőt. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), jan. 6./

1999. január 19.

Jan. 19-én Markó Béla, az RMDSZ elnöke megbeszélést tartott a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnökével, Ion Diaconescuval az egészségügyi minisztériumban kialakult helyzetről. Hajdu Gábor miniszter ellen már hosszabb ideje komoly sajtókampány folyik, s a miniszterrel szembeni támadásokban élen jár Remus Opris, a parasztpárt alelnöke és szóvivője, valamint a minisztérium parasztpárti államtitkára. A találkozó után Markó Béla újságíróknak elmondta, hogy a jövő héten szakértői szinten folytatódnak a megbeszélések a két párt közötti nézeteltérésekről. Markó szerint ezek a nézetkülönbségek az egészségügy tervezett reformjára vonatkoznak. Hangsúlyozta: a megbeszélésen semmiféle döntés nem született Hajdu Gábor leváltásáról. Az RMDSZ szövetségi elnöke ezúttal is teljes támogatásáról biztosította az egészségügyi minisztert. Ion Diaconescu nem akart nyilatkozni. /Hajdú miniszter mellett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./

1999. február 1.

Febr. 1-jén letette a hivatali esküt Eckstein-Kovács Péter, a kormány új kisebbségvédelmi minisztere Emil Constantinescu államfő előtt. Az eseményen jelen voltak Verestóy Attila és Borbély László RMDSZ-alelnökök, valamint Radu Vasile kormányfő, Petre Roman és Ion Diaconescu házelnökök. Az eskütétel után az újdonsült miniszter interjút adott az MTI-nek, hangsúlyozva: egy kisebbségvédelmi hivatal vezetőjének az a legfontosabb feladata, hogy megpróbáljon eredményeket elérni azokban a kérdésekben, amelyek a nemzeti kisebbségek jogállását és mindennapi életét illetik "Most, a Zsil-völgyi bányászok akciója után keményen megfogalmazódott a kormánnyal szemben az igény, hogy határozott lépéseket tegyen - fogalmazott Eckstein-Kovács Péter. - Úgy vélem, ennek a határozottságnak a kisebbségeket érintő kérdésekben is látszania kell. Az egyik megbízatásom éppen az, hogy ezeket a határozott lépéseket szorgalmazzam a kormányban. Nem kell újítani, új dolgokat kitalálni. Jelen pillanatban terítéken van és nyilvánvalóan a hivatal hatáskörébe is tartozik az oktatási törvény módosítása, a nemzetiségek anyanyelvén oktató egyetem kérdése. Napirenden van a helyi közigazgatásról szóló törvény, ami az anyanyelv használatát érinti a közigazgatásban és a bírói hatalom előtt, valamint az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatásának kérdése. Már elkészült egy kisebbségi törvénytervezet, s nagyon fontos lenne, ha még e törvényhozási ciklusban elfogadnák. Kijelentette: "Azt hiszem, a választás talán azért eshetett rám, mert 1990 óta az emberi jogok területén tevékenykedem, képviselőként az emberi jogi és kisebbségi bizottságnak a tagja voltam. Ezt a munkát folytattam a szenátus emberi jogi bizottságában. Ügyvédként is sok olyan ügyet vállaltam el, ahol emberi jogi és kisebbségi kérdések merültek fel. Merem remélni, hogy jelölésemet az RMDSZ-en belüli több platform, érdekcsoport is támogatja." /Az új kisebbségvédelmi miniszter bekeményítést ígér. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./

1999. február 2.

A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt /KDNPP/ véleménye szerint változásra van szükség az egészségügyi minisztérium vezetésében - hangzott el a párt febr. 1-jei bukaresti sajtóértekezletén. Ion Diaconescu, a KDNPP elnöke kijelentette, hogy a kormánykoalíció vezetőinek kell foglalkozniuk az egészségügyi minisztériumban kialakult helyzettel. A KDNPP részéről azóta erősödtek fel a Hajdu elleni támadások, mióta Remus Opris bekerült a párt csúcsvezetésébe. Opris egyebek között azzal vádolta a minisztert, hogy a székelyföldi megyék egészségügyi hálózatában a magyarok javára elfogult intézkedéseket hozott. Román lapértesülések szerint Opris bírálatát az is motiválja, hogy ő maga szeretne egészségügyi miniszter lenni. A parasztpárti vezetők kijelentésével kapcsolatban Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke arra emlékeztetett, hogy Diaconescu pártelnökkel már január 19-én abban állapodtak meg: a KDNPP és az RMDSZ szakemberei mielőbb "megpróbálják tisztázni, hol vannak véleménykülönbségek a két szervezet között az egészségügyi reform kérdéseiben". Amíg sor nem kerül a szakértői megbeszélésre, nem tartom hasznosnak, hogy sajtóértekezleteken vagy más alkalmakkal ilyen nyilatkozatokat tegyenek - mondta Markó. /Vita az egészségügyi minisztériumról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

1999. március 3.

Románia és Moldova egyesülése csak a két ország népének akaratából történhet meg, de ha a két ország népe az egyesülés mellett dönt, azt sem az oroszok, sem senki más nem akadályozhatja meg - jelentette ki márc. 1-jén Bukarestben Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke. A KDNPP vezetője szerint ha ma népszavazást tartanának az egyesülésről, Romániában az igen biztosan diadalmaskodna, de a Moldovai Köztársaságban valószínűleg nemet mondanának. - Románia nincs olyan gazdasági helyzetben, amely vonzó lehetne a Moldovában élők számára. Romániának a kulturális, szellemi, érzelmi és történelmi egységet kell szorgalmaznia, és amikor "a helyzet nálunk jóra fordul, a moldovaiak is az egyesülést akarják majd" - hangsúlyozta. A sajtóértekezleten Remus Opris szóvivő határozottan elítélte az orosz törvényhozásnak azt a döntését, amellyel Oroszország számára stratégiai érdekzónának minősítette a Dnyeszteren túli területet. Opris szerint a román külügyminisztériumnak hivatalosan állást kellene foglalnia olyan értelemben, hogy ezzel Oroszország a Moldovai Köztársaság szuverenitását és területi egységét fenyegeti. Romániának fel kellene hívnia az EU-tagállamok figyelmét arra, hogy a Dnyeszteren túli területet "ténylegesen idegen hadsereg tartja megszállás alatt". /Nem érdemes most erőltetni Moldova és Románia egyesülését - véli Ion Diaconescu parasztpárti elnök. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./

1999. április 14.

Ápr. 14-én tartotta a bukaresti magyar nagykövetség évi sajtótalálkozóját, amelyen megjelent Markó Béla RMDSZ-elnök is. Szőcs Ferenc nagykövet elmondta, hogy a vajdasági Duna-hidak lebombázása érzékenyen érintette a magyar dunai szállítást, miközben a magyar kormány nem észlel a vajdasági magyarságot érintő atrocitásokat, de érzékeli a megoldatlan kisebbségi helyzetből adódó gondokat. A 2002-ben teljes európai uniós tagságra számító Magyarország gazdasági mutatói biztatóak. A bruttó nemzeti össztermék 5,1%-kal nőtt, s az egy főre eső GDP 4542 dollárt tett ki 1998-ban. A magyar-román kapcsolatokat továbbra is kiegyensúlyozottaknak találta Szőcs Ferenc, noha 1998-ban kevesebb konkrét eredménnyel jártak, mint 1997-ben. Idén, talán a második félévben, sor kerül mind Göncz Árpád államfő, mind pedig Orbán Viktor kormányfő romániai látogatására. Ellátogat egymás országába idén Áder János, az ország gyűlés elnöke, illetve Ion Diaconescu képviselőházi elnök. A jövő hét végén várják Magyarországra Radu Berceanu iparügyi minisztert, a közeljövőben pedig Constantin Degeratu vezérkari főnököt és több parlamenti szakbizottságot. Radu Vasile februári budapesti megbeszéléseinek folyományaként szóba jöhet a Konstanca-Trieszt olajvezeték magyar területen át történő haladása, a kis- és középvállalatok együttműködésének elősegítése. Új határátkelőhelyeket nyitnak Érmihályfalván, Ágerdőmajornál, Csanádon és Csalánosnál. Magyarország konzulátust szeretne nyitni a Székelyföldön, és a nemrég megnyílt konstancai után további két-három tiszteletbeli konzulátust Erdélyben. Várható a győri román tiszteletbeli és a gyulai alkonzulátus megnyitása. A magyar-román gazdasági kapcsolatok keretében a magyar kivitel 564, a behozatal 150 millió dollárt jelentett 1998-ban, az egyenleg 378 millió dollárt mutat a magyar fél javára. Ezen a román miniszterelnök a román kivitel növelésével szeretne javítani. Noha 1997-hez képest 50%-os emelkedést jelent a 750 millió dolláros kétoldali kereskedelmi összforgalom, valós lehetőség van az 1 milliárd dollár elérésére is. Magyarország 2741 cége összesen 86 millió dollárt fektetett be eddig Romániában, és ezzel Magyarország a 11. helyen áll a külföldi befektetők sorában. Romániából eddig 1954 vállalat részéről 36 millió dollárt fektettek be Magyarországon. - A romániai magyar kisebbség minden követelését, az egyetemtől az egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatásáig, a mindenkori magyar kormány támogatja, mint ahogy a magyar katolikus püspöki kar és Orbán Viktor egyaránt értésére adta a pápának, hogy romániai látogatása Erdély érintése nélkül nem a legszerencsésebb. E téren a magyar-magyar csúcstalálkozón intézményesített Magyar Állandó Értekezlet a nyilatkozatok szintjéről a gyakorlati megvalósításokra történő áttérést jelzi. Ez utóbbit sem a román, sem a nyugati média nem támadta annyira, mint az 1996-os magyar-magyar találkozót. Az új magyar kormány növelni fogja a határain túl élő magyarok támogatását az Illyés, Új Kézfogás és Apáczai alapítványok, illetve a millenniumi rendezvények révén. /Balló Áron: Sajtótalálkozó a magyar nagykövetségen. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./

1999. május 4.

Máj. 3-án találkoztak a koalíciós pártok vezetői, elemezték az RMDSZ-nek a tanügyi, a köztisztségviselők jogállását szabályozó, valamint a helyi közigazgatási törvénnyel kapcsolatos elégedetlenségét. A megbeszélést követően Markó Béla szövetségi elnök kijelentette, hogy a találkozón a koalíciós pártok között létrejött jegyzőkönyv tiszteletben tartását kérte, amit a kollégák meg is ígértek. Markó továbbá elmondta: a koalíciós pártok vezetői úgy döntöttek, hogy tárgyalni fognak a pártok parlamenti frakcióival a három törvény elfogadásához szükséges szavazatarány megszerzése érdekében. Ion Diaconescu szerint a keddi találkozó egyfajta "bíráskodás" volt az RMDSZ támasztotta problémák kapcsán. A parasztpárt elnöke kiemelte, hogy a legfontosabb problémákat sikerült megoldani, és tévesnek ítélte meg az RMDSZ elégedetlenségét. Markó Béla máj. 3-án a szenátusban cáfolta azt, hogy lemondtak volna az anyanyelvi felsőfokú intézmény létesítéséről. /Koalíciós egyeztetés kisebbségi kérdésekben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

1999. május 7.

II. János Pál pápa máj. 7-én háromnapos ökumenikus látogatásra Bukarestbe érkezett. Ez az első alkalom, hogy az 1054-ben történt egyházszakadás óta a katolikus egyház feje olyan országot keres fel, ahol a lakosság többsége az ortodox egyház híve. A repülőgépből kiszálló pápát Emil Constantinescu államfő és Teoctist pátriárka üdvözölte elsőként. Az elnök és Teoctist pátriárka üdvözlő beszédet mondott, amelyet román nyelven köszönt meg II. János Pál. A repülőtérről II. János Pál a nevezetes pápamobillal, amelyben a pátriárka is helyet kapott, a bukaresti pátriárkátusi katedrálishoz hajtatott, ahol imát mondott, majd rövid megbeszélést tartott a román ortodox egyház fejével. A szentatya és Emil Constantinescu államfő rövid tanácskozást tartott. Ezt követően a szentatya Petre Roman és Ion Diaconescu házelnökökkel, Radu Vasile kormányfővel, Ion Iliescuval, a Romániai Társadalmi Demokrácia pártjának elnökével, Teoctist pátriárkával, civil szervezetek képviselőivel, politikusokkal, az összes felekezet képviselőivel és a Romániába akkreditált nagykövetekkel találkozott. /II. János Pál pápa Bukarestben. Megérkezett "a hit és remény zarándoka" = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

1999. május 18.

Újraválasztása alkalmából Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke üdvözölte Markó Bélát. Az újraválasztás azt bizonyítja, hogy a mérsékelt vonalon haladva az RMDSZ továbbra is korrekt partner lesz a kormánykoalícióban. Ion Diaconescu szerint a többség és a kisebbség közti viszony nem az első számú probléma Romániában. A prioritás maga a reform alakulása. A magyar kisebbség jogai tekintetében sokat tettek már eddig, de az igények ebben az irányban nőnek. Ez normális - összegezte Diaconescu - de, a lényeg, hogy a szövetség élén továbbra is egy józan csapat áll, amely a jogokat törvényes úton fogja kérni. /Újraválasztása alkalmából Diaconescu üdvözölte Markó Bélát. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

1999. szeptember 10.

Szept. 6-án, a heti munkaprogram megszavazásakor a képviselőház RMDSZ-frakciója kérte: módosítsák a napirendet, mivel az augusztusi rendkívüli ülésszakon Andrei Chiliman liberális ülésvezető szabályzatellenesen szavaztatta meg az őszi ülésszakra vonatkozó munkatervet. Ennek értelmében a plénumnak szept. 6-án sürgősségi eljárással kellett volna megtárgyalnia az ellenzéknek az akkreditációs törvényre vonatkozó módosító javaslatát. E módosító indítvány az akkreditációs törvény arra a szakaszára vonatkozik, amelyik megszabja, hogy az induló egyetemeken kötelező legalább egy román kar. Az ellenzék javaslata szerint ennek a román karnak akkreditálva kellene lennie. Ennek a javaslatnak az értelmében tehát a magyar egyetem kezdeményezőinek előbb egy román kart kellene létrehozni, amit majd akkreditáltatnak, és csak ezután kezdhetik köré építeni a magyar egyetemet. Egy másik - hasonlóan abszurd, hosszú éveket igénybe vevő, és a magyar egyetem létrehozását gyakorlatilag ellehetetlenítő - változat pedig az lenne, hogy az induló magyar egyetemnek kötelezően be kell vonnia egy már létező egyetem akkreditációs folyamaton átesett román karát. Az RMDSZ-frakció javasolta, hogy a koalíció szavazza le az ellenzék javaslatát. Ezt nem sikerült elérni, csupán annyit, hogy az említett ellenzéki kezdeményezés vitáját elhalasztották a 16. napirendi pontnak. - Az RMDSZ- frakció tiltakozása a képviselőház állandó bürójának szept. 8-i ülésén is terítékre került. Ion Diaconescu azt javasolta, hogy a vitára a jövő héten kerüljön sor, és megígérte, a koalíció majd leszavazza az ellenzéki javaslatot. - Kónya-Hamar Sándor képviselő kifejtette: Diaconescu ígérete egyáltalán nem megnyugtató. Megegyeztek abban, hogy az ellenzék nem ragaszkodik körömszakadtáig az akkreditált román karokra vonatkozó javaslatához, cserébe pedig támogatja azt a koalíciós partnerek javaslatát, hogy ne csak minimum egy román kar legyen kötelező az induló egyetemen, hanem a kihelyezett kollégiumban és karain is kötelező módon legyen román szekció. Ez azt jelenti, hogy például a Székelyföldre kihelyezett karokon, kollégiumokon is kötelező lesz a román kar létrehozása. /Székely Kriszta: Újabb koalíciós-ellenzéki cselszövés? Az akkreditációs törvény tervezett módosításával ellehetetleníthetik a magyar egyetem létrehozását. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./

1999. szeptember 14.

Szept. 14-én a képviselőház kormánykoalíciós többsége elutasította az egyetemi-főiskolai akkreditációs törvénynek az ellenzék által benyújtott és a nemzeti kisebbségeket diszkrimináló módosító indítványát. A módosítással az ellenzéki Nagy-Románia Párt és a Szociális Demokrácia Romániai Pártja azt akarta elérni, hogy a felső fokú tanintézeteket csak abban az esetben jegyezzék be, ha legalább egy karon román nyelven történik az oktatás. A végszavazást megelőzően az RMDSZ képviselőházi csoportja és az RMDSZ-vezetés ismételt koalíciós egyeztetés kiharcolásával és heves vita után tudta csak elérni a koalíciós többség felsorakoztatását a módosító indítvány ellen. Markó Bélának, az RMDSZ szövetségi elnökének még szept. 14-én délben is külön tárgyalást kellett folytatnia Ion Diaconescu házelnökkel, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnökével és a koalíciós pártok képviselőházi csoportjainak vezetőivel a diszkrimináló módosítás elvetése érdekében. Végül is 18 tartózkodás mellett 96:88 arányban utasították el az ellenzéki indítványt. - A veszély még múlt el, mert a Román Nemzeti Egységpárt képviselőházi frakciója újabb kisebbségellenes módosító indítványt nyújtott be a tanügyi törvény 123. szakaszának megváltoztatására. Ennek az indítványnak a tárgyalása a jövő héten lesz. /Koalíciós siker a képviselőházban. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./

1999. szeptember 21.

Ion Diaconescu, a parasztpárt elnöke, szükségesnek tartja, hogy a képviselőházhoz benyújtott törvénytervezet amellett, hogy az ortodox egyházat nemzeti egyháznak tekinti, tartalmazza ennek a megnevezésnek a magyarázatát is. Eszerint ez a minősítés nem jelenti a görögkeleti egyháznak a többi fölé emelését, többletjogok megítélését, hanem arról van szó, hogy az ortodox egyház teljesen független. /Megmagyarázzák az államvallás jelentését. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./

1999. december 2.

Az Európai Parlament és az EU-hoz csatlakozni vágyó országok parlamenti elnökei elnökei immár nyolcadik találkozójukat tartották Brüsszelben. A találkozó résztvevői támogatták az Európai Bizottság javaslatát, hogy újabb hat országgal kezdjék meg a tárgyalásokat, köztük - mint ismeretes - Romániával is. Az eseményen jelen volt Ion Diaconescu, a képviselőház és Petre Roman, a szenátus elnöke is. /Brüsszelben találkoztak az Európai Parlament és az EU-hoz csatlakozni kívánó országok parlamenti elnökei. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

1999. december 2.

Dec. 1-jén tegnap Gyulafehérváron a román nemzeti ünnep alkalmából tartott rendezvényeken több mint 10 000-en vettek részt Ion Diaconescu parasztpárti és Petre Roman demokrata párti elnökök Brüsszelben, Ion Iliescu, az RTDP vezetője pedig Lengyelországban ünnepel. Gyulafehérváron Emil Constantinescu államfő jobbnak látta, ha nem az Egyesülés temploma előtt szól a néphez, akkora volt a füttykoncert. A katonai ceremónia és az egyházi liturgia alatt nem hagyták abba a kurjongatást. Az államfő kijelentette, hogy az effajta viselkedés tiszteletlenség a katonasággal és az egyházzal szemben. Az elnök emlékeztetett: hasonló esetre volt már példa, 1990. december 1-jén a Vatra Romanesca tagjai rendeztek hasonló cirkuszt, a kilenc évvel ezelőtt miniszterelnöki minőségben jelen levő Petre Roman a zavargások megfékezése helyett még bátorítón "vezényelte" is a csőcseléket. /Gyulafehérvár: Hagyományos díszszemle és füttykoncert. Emil Constantinescu nem mondhatta el szabadtéri beszédét. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

1999. december 15.

Dec. 14-én Alexandru Athanasiu ideiglenes román miniszterelnök vezetésével tanácskozást kezdett a kormány az ország vezetésében kialakult súlyos válság megoldásáról. Az ülésen nem jelent meg Radu Vasile felmentett miniszterelnök, aki továbbra is az ország kormányfőjének tekinti magát. Az ideiglenes miniszterelnök kijelentette, hogy megbízatása csak a folyó ügyek intézésére szól, ez a kabinet sem törvényjavaslatokat, sem kormányrendeleteket nem fogadhat el. Ion Diaconescu parasztpárti elnök szerint az ő pártja állít új kormányfőjelöltet. /Átmeneti kormány Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

1999. december 16.

A miniszterelnöki posztra Mugur Isarescu, a Nemzeti Bank főkormányzója a legesélyesebb. Emil Constantinescu elnök dec. 16-án találkozott az esélyes jelölttel, s megbeszéléseket folytattak. - Az ellenzék továbbra is bojkottálja a parlament munkáját, alkotmányos megoldást követel a miniszterelnök cserére. /Még nem nevezték meg a román miniszterelnököt... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./ Emil Constantinescu államfő hivatalosan közölte, hogy Mugur Isarescut, a Román Nemzeti Bank kormányzóját nevezi ki miniszterelnöknek. Erről az elnök és a koalíciós pártok vezetői állapodtak meg, noha a koalíció gerincét alkotó Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpártban voltak, akik kifogásolták, hogy az új kormányfőt nem a párt adja. A feszültségeket jelezte, hogy Ion Diaconescu, a parasztpárt elnöke dec. 16-án kétszer is újra találkozott az államfővel. - Mugur Isarescu sem fogadta el feltételek nélkül a jelölést. Egyik feltétele az, hogy miután már nem lesz miniszterelnök, ismét a Román Nemzeti Bank kormányzója lehessen, a másik pedig az, hogy ő állíthassa össze azt a csapatot, amelyet magával visz a kormányfői hivatalba. /Enyhülőben a kormányválság. Megegyezés Isarescu személyében. /Népújság (Marosvásárhely), nov. 17./ A legnagyobb ellenzéki párt, a Román Társadalmi Demokrácia Pártja felfüggeszti tevékenységét a parlament mindkét házában, amíg alkotmányos megoldás nem születik az államfő által okozott politikai válságra, csak ezután vesz részt az új miniszterelnök személyéről kezdett államfői konzultációkon. Az RTDP szerint a válságra a legjobb megoldás a választások előrehozása lenne, amit egy technikai kormánynak kellene megszerveznie - közölte Ion Iliescu, az RTDP elnöke. Kijelentette, az RTDP fontolóra veszi az államfő elmozdítását szolgáló folyamat elindítását. A Nagy Románia Párt szintén bejelentette, hogy aláírásgyűjtést kezdett Emil Constantinescu elmozdítására. /Az RTDP számára továbbra is Vasile a miniszterelnök. Iliescuék Constantinescu elmozdítását fontolgatják. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

2000. január 29.

Andrei Marga volt tanügyminiszter lemondása végleges, nem hajlandó felülbírálni döntését. Marga Ion Diaconescu parasztpárti elnöknek címzett levelében kifejtette: mostoha anyagi körülmények között, megfelelő politikai támogatás nélkül, mocskolódó ellendrukkerek sorozatos támadásai közepette nem tudja folytatni azt a reformfolyamatot, amely iránt elkötelezte magát. Mugur Isarescu kormányfő elfogadta Marga lemondását. - Kötő József oktatásügyi államtitkár kifejtette, hogy Andrei Marga új szemléletű oktatási szerkezetet igyekezett megvalósítani, modernizációs kísérlete rendkívüli módon befolyásolta volna az ország fejlődését. Azonban a reformfolyamat megfelelő anyagi feltételei hiányoznak, továbbá nem volt meg a megfelelő politikai támogatottság sem. is. Kötő szerint Marga lemondása rendkívül nagy veszélyt és hátrányt jelent az országra nézve. /Sz. K.: A koalíció sem támogatta kellőképpen a Marga kezdeményezte oktatási reformot. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./

2000. február 2.

A szenátus tavaszi ülésszaka a Petre Roman külügyminiszteri kinevezésével megüresedett házelnöki tisztség betöltésével kezdődött. A kormánykoalíció pártjai közül több magáénak tartja a szenátuselnöki posztot. Verestóy Attila szenátor elmondta: az RMDSZ szenátusi frakciója Mircea Ionescu-Quintust támogatja, ugyanis az Isarescu-kormány alakításakor kötött politikai egyezségek szerint ez a hely a liberálisokat illeti meg. - A jelenlegi kormánykoalíció már nem rendelkezik többséggel a szenátusban, s így a kérdésbe az ellenzéknek is beleszólása van. A legnagyobb ellenzéki párt, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) már mind a három kormánypárttal folytatott tárgyalásokat, anélkül, hogy elkötelezte volna magát. - Eckstein-Kovács Péter kifejtette: a kisebbségvédelmi hivatal szempontjából a diszkrimináció minden megnyilvánulását tiltó törvénytervezet még ebben az ülésszakban való elfogadtatása lenne a fontosabb. /Erdei Róbert: /Nincs koalíciós többség a szenátusban A kormánypártokat elhagyók szavazatán múlnak a döntések. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./ A szenátus végül a megválasztáshoz szükséges minimális 72 szavazattal Ionescu-Quintusra voksolt. A Demokrata Párt jelöltje alelnöki tisztséget kap. - Megtörténtek a választások a képviselőházban is a nem magyar nemzeti kisebbségek is kaptak végre helyet, pontosabban egy jegyzői tisztséget a képviselőház Állandó Bizottságában. Mint ismeretes, a képviselőház elnökét négy évre választották, Ion Diaconescu tehát megmaradt tisztségében. A két alelnöki tisztséget két RTDP-s, Miron Mitrea és Adrian Nastase tölti be. Az RMDSZ-nek egy titkári tisztség jár, erre a frakció ismét Kónya-Hamar Sándort jelölték, Böndi Gyöngyike ellenében. /Mircea Ionescu Quintus a szenátus elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

2000. március 15.

Ion Diaconescu parasztpárti elnök azt állította, hogy az RMDSZ előzetes egyeztetés nélkül diktálta be a gépírónőknek az elfogadandó sürgős törvények lajstromába az államosított egyházi ingatlanokra vonatkozó tervezetet. Markó Béla cáfolta az idős pártelnök állítását, szerinte ezt a kitételt hosszasan egyeztették a koalíciós partnerek. Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 15./

2000. április 14.

Ápr. 14-én Orbán Viktor népes magyar hivatalos küldöttség és jelentős magyar üzletembercsoport élén egynapos hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett. Kíséretében volt Harrach Péter szociális és munkaügyi, Matolcsy György gazdasági, Rockenbauer Zoltán, a nemzeti kulturális örökség minisztere, valamint Gönczy János, Tisza-Szamos kormánybiztos, Németh Zsolt külügyi államtitkár, Szabó Tibor HTMH-elnök, Íjgyártó István kijelölt bukaresti nagykövet és a magyar kormány több tisztségviselője. Konkrét eredmény nélkül zárult Bukarestben Orbán Viktor és Mugur Isarescu román miniszterelnök hivatalos megbeszélése. Csíkszeredában nem nyílik meg idén a korábbi megállapodás értelmében a magyar főkonzulátus, a ciánszennyezés kérdéséről pedig a politikusok végképp lemondtak, és megoldását a jogászokra bízták. A sajtóértekezleten Mugur Isarescu kifejtette: Magyarország Románia legfontosabb kereskedelmi partnere a szomszédos országok közül. Szerinte a szennyezési károk megállapítását a bíróságok hivatottak elvégezni. Hozzátette: a megtörtént szerencsétlenségek közül egyesek meghaladják a román költségvetés lehetőségeit. A környezetvédelmi beruházások rendkívül költségesek. Az Európai Unió és a Világbank segítségét kérték ez ügyben. A Budapest-Bukarest autópálya nyomvonala: Nagylak-Arad-Bukarest-Konstanca, szögezte le. A konzulátusi hálózat bővítését a romániai választási év miatt elhalasztották. Orbán Viktor elmondta: Magyarország kész arra, hogy a szabad kereskedelmet, a határátkelők és a két országban működő konzulátusok számát növelje. Orbán úgy vélte: a két félnek az alapszerződésen kívüli eszközökkel is meg kell próbálni a létező problémák megoldását. A magyar kormányfő kifejtette: sürgették a román felet, hogy a létező környezetvédelmi megállapodást a román parlament is ratifikálja. Ugyanakkor új, komplex, átfogó egyezmény kidolgozását javasolta e téren, olyant, amilyent Magyarország más szomszédos országokkal is szeretne megkötni, és amely a veszélyforrások követésének mechanizmusát is tartalmazza. Konzulátus megnyitásához két fél kell, az egyik már megvan - mondta. A két kormányfő bejelentette: három új határátkelőt nyitnak a két ország között, és nemsokára aláírják azt a szerződést, amelynek értelmében nyolcezer szezonáris munkavállaló és hétszáz gyakornok dolgozhat Romániában, illetve Magyarországon. Orbán Viktor bukaresti hivatalában kereste fel Markó Bélát, az RMDSZ elnökét. A találkozót követően Markó a következőket nyilatkozta: fontos időben kerül sor a magyar miniszterelnök látogatására, hiszen választási évben van Románia, és nem mindegy, hogy a román kormány és a kormánykoalíció hogyan építi a következő hónapokban kapcsolatát Magyarországgal. Tennivaló bőven van, például a gazdaság terén. Markó Béla rámutatott: elégedetlen azzal, ahogy a román kormány reagált néhány kérdésre. Példaként Markó a csíkszeredai főkonzulátust említette, amelynek kérdésében a korábbi elvi egyetértés ellenére sem sikerült megállapodásra jutni. Markó elmondta: az egyetemről is tárgyaltak Orbán Viktorral. Lényeges támogatásnak tartja az erdélyi alapítványi egyetemre a magyar kormány által felajánlott kétmilliárd forintot. Orbán Viktor Emil Constantinescu államelnöknél tett látogatást, este pedig a bukaresti magyar nagykövetségen találkozott az erdélyi magyar egyházak püspökeivel. /Tibori Szabó Zoltán: Orbán Viktor bukaresti látogatása Nem hoztak sok eredményt a kétoldalú megbeszélések. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./ Ápr. 14-én Orbán Viktor magyar miniszterelnök és kísérete ellátogatott az RMDSZ bukaresti székházába. miniszterelnököt és a kíséretében lévő hivatalos személyeket Markó Béla szövetségi elnök fogadta. A találkozón magyar részről jelen volt Harrach Péter szociális és családügyi miniszter, Németh Zsolt, a Külügyminisztérium(KÜM) politikai államtitkára, Szemerkényi Réka, a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) politikai államtitkára, Szabó Tibor, a HTMH elnöke, Szőcs Ferenc, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete, Lőrincz Csaba, a KÜM főosztályvezetője, Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul, Szilágyi Mátyás főosztályvezető-helyettes (KÜM), Íjgyártó István kijelölt bukaresti nagykövet (KÜM). A találkozón jelen volt Ion Caramitru művelődésügyi miniszter, a magyar kormányküldöttség állandó kísérője. Markó Béla szövetségi elnök méltatta a magyar üzletemberek küldöttségének egyidejű bukaresti látogatását és tárgyalásait. A szövetségi elnök szólt a választások közeledtéről. Markó Béla hangsúlyozta, hogy a NATO-taggá vált és az EU-ba is elsők között integrálódó Magyarország vélekedése nagyobb súllyal esik latba. Végezetül a szövetségi elnök fontosnak ítélte a MÁÉRT működését, és ennek kapcsán a magyar kormány támogatását az erdélyi magyar alapítványi egyetem létrehozásához. Orbán Viktor miniszterelnök elmondta, hogy a mostani látogatás a választási évben nem mentes kockázatoktól, hiszen kevéssel a választások előtt a hivatalban levő kormány sokkal óvatosabb, ezért látványos sikerekre nem lehetett számítani a tárgyalások során. Markó Béla válaszában fontosnak nevezte az új határátkelőhelyek megnyitását a térség lakossága számára, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nagyon fontos a romániai magyarság szempontjából a gazdasági kapcsolatok fejlesztése, a magyar befektetők részvétele a privatizációban, hiszen ez érinti a Székelyföldet, egész Erdélyt. A szövetség elnöke ugyanakkor szorosabb együttműködést szorgalmazott az RMDSZ államtitkárai és kormányzati tisztségviselői, illetve a magyar kormány miniszterei között. /Orbán Viktor miniszterelnök és a magyar kormányküldöttség találkozója az RMDSZ vezető tisztségviselőivel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 14. - 1702. sz./ A magyar kormányfőt fogadta Emil Constantinescu államfő is. A magyar miniszterelnök kiemelte, hogy Emil Constantinescu hivatali ideje alatt jelentősen javultak a magyar-román kapcsolatok. A legnagyobb fejlődést a román államfő közvetlen felelőssége alá tartozó területen, a katonai együttműködésben érte el a két ország. - Markó Béla, az RMDSZ elnöke, miután RMDSZ-székházban félórás megbeszélést folytatott Orbán Viktorral, megállapította: Nagyon fontos időpontban került sor a magyar miniszterelnök bukaresti látogatására, hiszen a romániai választási évben nem mindegy, hogy a román kormány és a jelenlegi román kormánykoalíció hogyan építi kapcsolatait a következő hónapokban Magyarországgal. - Orbán Viktor látogatást tett a román képviselőház elnökénél, Ion Diaconescunál is, majd a bukaresti magyar nagykövetségen találkozott a romániai magyar történelmi egyházak vezetőivel. "A találkozón a magyar miniszterelnök tájékoztatást adott mostani tárgyalásai eredményeiről, illetve, ahogy ő fogalmazott eredménytelenségéről" - nyilatkozta a találkozó után Tőkés László nagyváradi református püspök. - Összességében eredményes, minősítette bukaresti hivatalos látogatását Orbán Viktor a magyar sajtó előtt. Utalt arra, a román fél megígérte az 1997-ben aláírt környezetvédelmi egyezmény parlamenti ratifikálását. Ez a ciánszennyezés körüli ügyek fényében különösen fontos Magyarország számára. Orbán Viktor elmondta, hogy a tárgyalásokon szóba hozta az egyházi javak ügyét: "a magyar félnek két igénye van: szülessen olyan átfogó rendezés, amely európai alapokon áll, a meghozott konkrét döntéseket pedig a gyakorlatban is érvényesítse a román kormány" - szögezte le Orbán Viktor. A magyar kormányfő kíséretében levő miniszterek, államtitkárok is megbeszéléseket tartottak. Hajós Béla, a KHVM helyettes államtitkára és Gönczy János, a Tisza és a Szamos kormánybiztosa megbeszélést folytatott Tomescu román vízügyi, erdészeti és környezetvédelmi miniszterrel. Rockenbauer Zoltán miniszter /Nemzeti kulturális Örökség Minisztériuma/ első ízben tárgyalt román kollégájával, Ion Caramitru művelődési miniszterrel.. Értékesnek minősítette a tavaly megkötött kétoldalú műemlékvédelmi megállapodást. Megerősítették azon szándékukat, hogy az erdélyi magyar vonatkozású műemlékeket a két ország szakemberei közösen kutassák, katalogizálják és állítsák helyre. Rockenbauer Zoltán üdvözölte, hogy a román kulturális tárca megőrizte saját felügyeletében a Marosvásárhelyi Magyar Színházat, a kolozsvári Magyar Állami Színházat és a Magyar Állami Operát. Caramitru miniszter megígérte, hogy ez a jövőben sem fog változni. - Harrach Péter szociális és családügyi miniszter megbeszéléseket folytatott Smaranda Dobrescu román munkaügyi és szociális miniszterrel, véglegesítették azt a két magyar-román foglalkoztatási egyezményt, amelyet a jövő hónapban fognak aláírni Budapesten. Az egyik évi 8000-8000 szezonális munkavállaló kölcsönös, legfeljebb hat-hat hónapos foglalkoztatásáról, a másik évi 700-700 gyakornok egyéves, de másfél évre meghosszabbítható cseréjéről, szakmai gyakorlatáról, illetőleg kulturális és nyelvi ismeretszerzéséről szól. - Németh Zsolt külügyi államtitkár elmondta: román kollegájának, Mihai-Razvan Ungureanunak felvetette a kétoldalú diplomáciai ingatlanok évtizedek óta elhanyagolt sorsának és rendezésének ügyét. - Szabó Tibor, a HTMH elnöke Viorel Badeával, a Határon Túli Románok Hivatalának vezetőjével, a román-magyar kisebbségi vegyes bizottság társelnökével tárgyalt s megegyeztek abban, hogy két héten belül a magyar fél kap egy tájékoztatást a román kormánytól arról, hogy az 1998-ban megfogalmazott ajánlásokat miként hajtották végre, s ezt követően két hónapon belül összeül a vegyes bizottság, hogy közösen megvizsgálják az ajánlások megvalósulását és újabb ajánlásokat fogalmazzanak meg. /Orbán Viktor első hivatalos romániai útja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./

2000. május 17.

Máj. 16-án Mugur Isarescu miniszterelnök, Petre Roman külügyminiszter és Ion Diaconescu, a Képviselőház elnöke részvételével a tizenhat romániai felekezet képviselői aláírták az ország Európai Unióhoz való csatlakozását támogató Nyilatkozatot. Tőkés Elek, a vallásügyi államtitkárság osztályvezetője elmondta, hogy a dokumentum szövegébe - a magyar történelmi egyházak feltételeként - bekerült az az igény is, amely szerint a kormány kötelezettséget vállal arra, hogy az integrációs folyamat lebonyolítása idején megoldja az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdését, a felekezeti oktatási rendszer fejlesztésének biztosítását és az egyházak szociális-karitatív tevékenységének állami alapokból történő támogatását. A találkozón felszólalásaik során az egyházi vezetők újból megfogalmazták konkrét elvárásaikat az állammal szemben, s nyomatékosították, hogy csak e feltételek teljesítése függvényében hajlandók aláírni a támogató nyilatkozatot. /Szilágyi Aladár: Aláírták a Snagovi Nyilatkozatot. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 17./ Egyedül Tőkés László püspök maradt távol, nem utazott el Snagovba. Tőkés püspök leszögezte: azon a hétórás megbeszélésen, amelyet Mircea Ciumara államminiszter folytatott a múlt hét végén a magyar egyházi vezetőkkel "semmiféle olyan egyezmény, amely megváltoztatta volna álláspontunkat. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

2000. május 23.

Ion Iliescu elnökjelöltsége alkotmányellenes, mert harmadik mandátumáról van szó - jelentette ki Ion Diaconescu parasztpárti elnök és hozzátette, hogy pártja alighanem az alkotmánybírósághoz fordul, ha az 1996-ban benyújtott hasonló óvásukhoz képest új elemek jelentkeznek. Az akkori bírósági döntés, amely Iliescu jelöltségét törvényesnek ítélte meg, helytelen volt. Remus Opris főtitkár arra mutatott rá, hogy Iliescu és az RTDP részéről kétértelmű nyilatkozatok hangzottak el a Costea-botránnyal kapcsolatban, ami a volt államelnököt kizárja a következő mandátumért való versenyfutásból. Valeriu Stoica szerint nem időszerű a Nemzeti Liberális Párt és a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja közötti szövetségről beszélni. - Iliescu is cáfolta azokat a híreszteléseket, hogy pártján belül az ő eltávolításáról folynának tárgyalások. /Politikusok Iliescu jelöléséről. Tiltakoznak a parasztpártiak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

2000. május 25.

Máj. 24-én Petre Roman, a Demokrata Párt elnöke kijelentette: semmilyen ellenvetése sincs Ion Iliescu jelölésével kapcsolatban. Roman hozzátette: fenntartja 1996-ban tett kijelentését, amely szerint csupán a választási verseny döntheti el, ki veszít. - Valeriu Stoica, a Nemzeti Liberális Párt (NLP) alelnöke viszont azt nyilatkozta, hogy Iliescu újabb jelöléséről az alkotmánybíróságnak kell döntenie. Az NLP alelnöke ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy Iliescu nem jelölteti magát az államelnöki tisztségre, így nem lesz szükség az alkotmánybíróság döntésére. Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) elnöke úgy nyilatkozott, hogy pártja óvást emel az alkotmánybíróságon a volt államfő újabb jelölése ellen. /Kifogásolják Iliescu újabb jelölését. Roman támogatja a volt államelnököt. Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./

0. július 1.

A román külügyminisztérium júl. 1-jén közleményt adott ki azokkal a hírekkel kapcsolatban, hogy II. János Pál pápa elhalasztotta tervezett romániai utazását. Ion Diaconescu, a Nemzeti Parasztpárt elnöke kijelentette: a pápa látogatására a görög katolikusok és a görögkeletiek közötti viszály megoldása után kerül sor. /Népszabadság, júl. 2./

2000. szeptember 21.

Szept. 20-án a veterán parasztpárti nagy öreg, Ion Diaconescu szobájában a pártvezérek aláírták a Román Demokrata Konvenció 2000 protokollját a civil szervezetekkel. Sajnos, a 90-es évek elejének nagy reménye, a korábbi Demokratikus Konvenció, mely később Román Demokrata Konvenció lett, egyre kisebbé zsugorodott. Sokan azt mondják, hogy a kormánykoalíció jelenlegi fő ereje, a parasztpárt be sem kerül a parlamentbe. A Demokratikus Konvencióból távozott a Nemzeti Liberális Párt, legfontosabb civil szervezet a Polgári Szövetség szintén, de otthagyta a Román Szociáldemokrata Párt és a Volt Politikai Foglyok Szövetsége is. A most aláírók erőtlen vagy fantom- és zsebpártok, kis szervezetek. A Konvenció jelenlegi ötös fogata: Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt, Jobboldali Erők Szövetsége (Vosganianék), Nemzeti Kereszténydemokrata Szövetség (Victor Ciorbea új, erőtlen formációja), az Ökologista Föderáció és a Moldovaiak Pártja. /Kilin Sándor: Aranyérem nélkül. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 21./

2001. augusztus 15.

Fodor Sándor egyike volt azon romániai magyaroknak, akik a rendszerváltozást valamennyi román politikai párt közül egyedül a nagy román politikus, Iuliu Maniu alapította Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpártban bízott. A börtönben elhunyt Iuliu Maniu hajdani fiatal titkára, Corneliu Coposu vezette történelmi párt párbeszédre hívta a rendszerváltás után az RMDSZ képviselőit. Azonban a börtönévek-évtizedek aláásták Maniu egykori munkatársa egészségét - és Corneliu Coposu lehunyta a szemét, mielőtt pártja győztesen került volna ki az öt év előtti választásokból. Utódai, élükön a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt Coposut követő elnökével, Ion Diaconescuval, minden jó szándékuk ellenére képtelenek voltak megállítani-visszafordítani az ország lejtőn lefelé indult szekerét. Mellbevágó volt a Demokratikus Konvenció legerősebb pártjának a katasztrofális veresége, a múlt évi választások során: a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt - be se jutott a parlamentbe. A párton belül folyt a könyöklő harc a pártelnöki tisztségért. Andrei Marga rektor néhány hónap után - lemondott a pártelnökségről, és a párt most már - ketté- (legalább ketté-) szakadt: az egykori Victor Ciorbea miniszterelnök és Vasile Lupu szenátor támogatóira. Legutóbb Victor Ciorbea, a kettészakadóban lévő párt egyik vezére nagyot mondott: amennyiben pártja hatalomra kerül, mindent elkövet annak érdekében, hogy Románia alkotmányos monarchiává váljék, visszahívja a királyt. Félő, hogy szép történelmi múltra visszatekintő párt teljesen kihull az ország közéletéből. /Fodor Sándor: Eső után köpönyeg? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./

2002. július 12.

Több év eltelt azóta, hogy a szekuritáténak, mint politikai rendőrségnek a leleplezéséről szóló törvény életbe lépett, amióta az érintettek vagy érdekeltek tanulmányozhatják a róluk készített iratcsomókat és jelentéseket. Ion Iliescu államfőnek nincs dossziéja. A hírszerző szolgálat állítólag még az 1990-es évek elején több iratcsomót elégetett, megsemmisített, 10-15 dossziét pedig államtitokként kezel, és azt továbbra is a szekuritáté irattárában őrzik. Nem rendelkezik semmilyen dossziéval Adrian Nastase kormányfő és Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke sem. A politikusok nem tolongtak azért, hogy megtudják szekus dossziéjuk tartalmát. Victor Ciorbea még gondolkozik, hogy kikéri-e, Theodor Stolojan volt miniszterelnököt nem érdekli egy esetleges dosszié létezése, és megelégszik az irattárat tanulmányozó bizottság (CNSAS) róla adott értékelésével, miszerint nem kollaborált a szekuritátéval. A Liberális Párt elnöke, Valeriu Stoica nem akarja megtudni a róla jelentést készítők nevét. Hasonló a magatartása Valeriu Tabaranak, a Nemzeti Egységpárt (PUNR) alelnökének, Constantin Dudu Ionescunak, a Nemzeti Parasztpárt titkárának és Dinu Patriciunak, a Liberális Párt alelnökének is. Petre Roman sem látta a dossziéját, mert az (már) nem létezik. Az egykori miniszterelnök azonban biztos abban, hogy megfigyelték. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint dossziéját alaposan "átfésülték", mivel annak tartalmából egyszerűen nem lehetett kideríteni azoknak a személyeknek a nevét, akik követték és jelentést készítettek róla. A volt Securitate leginkább Corneliu Coposut figyelte, a néhai politikusról 19 kötetnyi jelentést készítettek. A megfigyeltek között van Ion Diaconescu, Constantin Ticu Dumitrescu, Radu Timofte (a hírszerző szolgálat /SRI/ igazgatója, mivel annak idején lánytestvére külföldre szökött), Rodica Stanoiu igazságügyi-miniszter, Ion Caramitru, Smaranda Dobrescu egykori munkaügyi miniszter, sőt, még Adrian Paunescu is, akit a jelentésekben "amerikainak" vagy "szerkesztőnek" becéztek. A lap szerint a szenátor több millió lejre készíttetett másolatot a dossziéjáról. Azok között, akik már áttanulmányozták iratcsomóikat, a lap megemlíti Tőkés László püspököt és Doina Corneát is. /Sok politikust nem érdekel a szekus-dossziéja. A hírszerző szolgálat több iratcsomót államtitokként kezel. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./

2006. január 11.

Január 6-án az OTV televíziós csatornán Ion Diaconescu meghívottjával, Ion Coja professzorral társalgott. A képernyő felső sarkában felirat hirdette: Tariceanu Budapest embere. A professzor utóbbi 16 év összes román kormányát és Románia volt elnökeit elmarasztalta, mert nem tettek semmit a román nemzeti érdekek megvédéséért és a magyar irredentizmus visszaszorításáért. Főleg a mostani kormányt ostorozta, s magát Tariceanu miniszterelnököt, mert behódolt az RMDSZ-nek és Budapest hálójába került. Nem jó román és hazafi, ezért kell eltávolítani a kormány éléről. A parlamentben az RMDSZ a kisebbségi törvény megszavazását sürgeti, amelyet a Tariceanu-kormány támogat. Ezt mindenképpen meg kell akadályozni, mondja Coja, aki társaival azt tervezi, hogy Basescu elnökhöz fordul a törvény elvetése és a Tariceanu-kormány megbuktatása érdekében. Coja szerint a székelyek nem magyarok, hanem egy keleti dák törzs leszármazottai, akiket a rómaiaknak nem sikerült elrománosítani, a honfoglalás után viszont a magyarok elmagyarosították őket. /Horváth András, Csíkszereda: Budapest embere. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 11./

2006. május 23.

Május 22-én kihallgatták az 1990. június 13–15. között zajló bányászjárás ügyében Adrian Nastase volt kormányfőt, az SZDP exelnökét és Ion Diaconescut, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) egykori vezetőjét. A képviselőház volt elnökeit tanúként idézték be. Adrian Nastase a sajtónak leszögezte: jelentéktelen szerepet játszott az 1990 júniusi bányászjárásban, mivel akkoriban még nem volt a kormány tagja, a Nemzeti Megmentési Front külügyi főtitkáraként és a front szóvivőjeként tevékenykedett. Az 1990-es bányászjárás perében mintegy húsz személy érintett, köztük Ion Iliescu volt államfő is. A „hadjárat” során tíz személy meghalt, több ezren megsebesültek, a Bukarestet elözönlő bányászok pedig több fontos állami intézmény épületét feldúlták. /Bányászjárás ügyben kihallgatták Nastasét és Diaconescut. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./


lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998