udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
201 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 53 találat lapozás: 1-30 | 31-53
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Jánó Mihály

2004. október 14.

    Okt. 12-én Baróton megnyílt Hlavathy Károly Számadás című fotókiállítása, a Fókusz Klub évadnyitó előadásán pedig Hlavathy Izabella műemlékvédelmi tanácsos Épített örökségünk címen értekezett Erdővidék és Háromszék architektúrai emlékeiről. A fotókiállítását megnyitó Jánó Mihály művészettörténész kiemelte: a művész nem véletlenül összpontosít az épületekre, szakmája építész. /(hecser): Számadás épített örökségünkről. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 14./

2004. december 4.

November végén a rangos kézdivásárhelyi képzőművész-házaspár, Kosztándi Jenő és Kosztándi Katalin munkáiból nyílt könyvbemutatóval egybekötött kiállítás Gyergyószentmiklóson a Pro Art Galéria. Kosztándi Jenő festőművésznek tavaly, Kosztándi Katalin grafikusművésznek és akvarellistának a napokban jelent meg albuma a Pallas-Akadémia Könyvkiadó Műterem című sorozatában. Mindkét albumban a művészek munkásságát Jánó Mihály művészettörténész méltatta. /Gál Éva Emese: A Kosztándi házaspár a Pro Art Galériában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

2005. március 10.

A sepsiszentgyörgyi Képtárban március 9-én megnyílt a kézdivásárhelyi Kosztándi B. Katalin tárlata, láthatók a leheletfinom akvarellek. A kiállításon bemutatott Kosztándi-katalógus (Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda) tanulmányírója, Jánó Mihály művészettörténész Kosztándi B. Katalin művészi pályáját vázolta röviden Malomfalvától Székelyudvar­helyen át Kolozsvárig, onnan Kézdivásárhelyig. /Fekete Réka: Akvarellben fogalmazott balladák. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 10./

2005. május 21.

Az Erdélyi Művészet /Székelyudvarhely/ idei első számában Jánó Mihály Középkori falképek Európa szívében címmel a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban megrendezett dokumentációs kiállításról számolt be. Sóvidéki és egyetemes a címe Tibori Szabó Zoltán Kusztos Endrét méltató cikkének. Olvashatunk továbbá a lapban az erdélyi kastélyokról, Bíró József tollából. /Művészek, művészeti események. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./

2005. július 30.

A tizenkilenc Háromszék megyei kormányhivatal közül a mai napig hétnek az élére nem nevezték még ki az új magyar vezetőket – közölte Albert Álmos, az RMDSZ alsó-háromszéki területi elnöke. A koalíciós partnerekkel az egyezség megtörtént, a késedelem a központon múlik. Ezért nincs több mint fél évvel a kormányváltás után új vezetője a megyei művelődési igazgatóságnak, ahová Jánó Mihály, a versenyhivatalnak, ahol Jesány Péter, a környezetvédelemnek, ahol Kovács István kinevezésére várnak; a sportigazgatóságnál Kicsid Gábor, a vízügynél Szőke András, a lakásügynökségnél Király Sán­d­or, az ifjúsági és táborigazgatóságnál pedig Tischler Ferenc a jelölt. /(s): Heten még a kinevezésre várnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 30./

2005. szeptember 20.

Népi vallásosság a Kárpát-medencében témával szeptember 20-21-én kétnapos konferenciát rendez Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum és a veszprémi Lackó Dezső Múzeum. Selmeczi Kovács Attila és Jánó Mihály tart összegző előadást A Magyarok Nagyasszonya, mint nemzeti jelkép a népművészetben, valamint Kire nyilaz a kun? Egy jelenet a Szent László-legenda falképeiről címmel. A konferencia munkálatai több szekció keretében folytatódnak. A vallási néprajz hazai és magyarországi szakemberei többek között az egyházművészetről, egyháztörténetről – kisegyházakról és vallásgyakorlásról, a vallási népszokásokról, népi erkölcsről és szent szövegekről, szakrális kommunikációról tartanak előadásokat. /R. P. E.: Vallási néprajzi fórum Szentgyörgyön. = Krónika (Kolozsvár), szept. 20./

2006. január 28.

Borsos Miklós szobrászművész székely­földi vándorkiállítását január 27-én Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban Jánó Mihály művészettörténész és Kozma Imre atya nyitotta meg. /(A. L.): Borsos Miklós Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 28./

2007. június 23.

Megnyílt Kosztándi B. Katalin tárlata. Kosztándiné Bálint Katalin szülőfaluja Székelyvarság. Innen költözött családja végül Malomfalvára. Kosztándiné Bálint Katalin a kolozsvári képzőművészeti főiskolán folytatta tanulmányait. Később férjével, Kosztándi Jenővel Kézdivásárhelyen telepedtek meg. Kosztándi B. Katalin életművében a hó, a téli táj mindegyre visszatérő motívum. /Jánó Mihály: Szél, havas táj felett (Kosztándi B. Katalin tárlata). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 23./

2007. július 18.

Baász Imre képzőművész-performer emlékének elhanyagolására hivatkozva Sepsiszentgyörgyről Marosvásárhelyre akarja elvinni a tizenhat évvel ezelőtt elhunyt neves grafikus és művészeti szervező hamvait özvegye, Baász Szigeti Pálma. A marosvásárhelyi születésű Baász Szigeti Pálma szerint hat évvel ezelőtt, férje halálának 10. évfordulója alkalmából a megye két elöljárója megígérte, hogy a rangos művészeti szervezőről nevezik el a sepsiszentgyörgyi városi képtárat, illetve szoborállítással tisztelegnek emlékének. Albert Álmos polgármester az özvegy nyilatkozatára reflektálva elmondta: „Pálma csak ne elégedetlenkedjen, mert támogattuk minden kezdeményezését, de amikor azok összeálltak, akkor nem nyerték meg a tetszését. Megvannak a keretek, szabályok a dolgokhoz, ezeket kell igénybe venni. ” Cáfolta az elhunyt művész emlékápolásának hiányát Jánó Mihály művészettörténész, a képtár igazgatója. Elmondta, a képtárban Baásznak külön terme van a Pantheon elnevezésű állandó kiállítás keretében, az intézmény tulajdonában lévő munkákból. Baász Imre (Arad, 1941. febr. 22. – Sepsiszentgyörgy, 1991. július 16.) grafikusi oklevelet Kolozsváron szerzett, 1976-től Sepsiszentgyörgyön élt és dolgozott. Nevéhez kötődnek a Kalevala-illusztrációk (1972), a Médium országos kortárs művészeti seregszemle (1981), az AnnArt performansz-napok a Szent Anna-tónál (1990). 1985-ben elnyerte a romániai képzőművész-szövetség Grafika Nagydíját, 1988-1989-ben Finnországban Kalevala-ösztöndíjas volt. 1990-től haláláig a Kolozsvári Állami Magyar Színház díszlettervezője, majd a bukaresti Szépművészeti Akadémia tanára. /Domokos Péter: Sírköltöztető happening. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./

2007. július 23.

A hét végén harmadik alkalommal megszervezett falunapok keretében került sor Márkosfalván az iskola névadó ünnepségére: a kis falu tanintézménye felvette legnagyobb szülöttjének, Barabás Miklósnak, a nemzet festőjének a nevét. Jánó Mihály művészettörténész a Székely Nemzeti Múzeum nevében egy Barabás Miklós-önarckép reprodukcióját nyújtotta át Szőcs K. Ervinnek, amit az igazgató az iskola legjobb tanulójának ajándékozott. Vetró András, a dombormű alkotója arra kérte a márkosfalviakat, pályázzanak, hogy a gipszbe öntött plakett bronzból is elkészülhessen. Az emlékparkban az 1970-ben felállított, Hunyadi László által készített Barabás-mellszobrot koszorúzták meg. A falunapok alkalmával felavatták a 12,80 méter hosszú és 5,70 méter magas székely kaput, a torjai Pethő Sándor munkáját. A kapuállítást Tusa Levente szentkatolnai polgármester kezdeményezte, aki elmondta: jövőre Imecsfalva bejáratához állítanak székely kaput. /Iochom István: Iskolakeresztelő és székelykapu-avató. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 23./

2007. augusztus 21.

A felsorolások mindig veszélyesek, valakik kimaradnak. Sepsiszentgyörgyre gondolva emlékezni kell Balogh Lászlóra /1946-2003/, akinek regényírói munkássága a kilencvenes években teljesedett ki. Jánó Mihály művészettörténész munkássága többirányú, a múlt feltárása éppúgy foglalkoztatja, mint a jelen képzőművészete. Nem hiányozhat Zágoni Attila humorista neve sem. Fontos könyvet adott ki Gocz József (3006 év hadifogságban), s több kötetet is megjelentetett Szonda Szabolcs, akit már igazán nem lehet az ,,induló tehetségek” közé sorolni… És fontos tanulmányokat írt a történész és régész Székely Zoltán /1912-2000/, remélhetőleg ezek is megjelennek egyszer könyv alakban. /Bogdán László: Adalék a városhoz és irodalmához. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 21./

2007. november 23.

Inkább figyelemfelkeltő gesztusnak, mint kiállításnak nevezte Jánó Mihály művészettörténész a november 22-én Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban nyílt tárlatot, melyben Ördög Csaba Zsolt építész hallgató párhuzamba állította Sepsiszentgyörgy műemlék épületeinek homlokzatát hasonló magyarországi és finnországi épületekével. A rendezvény célja rávezetni az embereket arra, hogy figyeljenek környezetükre. /Szekeres Attila: Párhuzamok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 23./

2008. január 23.

Nem egészen egy évtizedet tanárkodott Sepsiszentgyörgyön Huszka József /1854- 1934/ s ezalatt a székelyföldi templomok egykori falképeinek tucatjait tárta fel, rajzolta le. Jánó Mihály művészettörténész kötetébe /Huszka József székelyföldi falképmásolatai, Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy/ Huszka munkásságának csupán töredékét válogatta be. /Váry O. Péter: Néhai faliképeink nyomában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 23./

2008. január 26.

Jánó Mihály művészettörténész legújabb könyvéről /Huszka József székelyföldi falképmásolatai/ úgy beszélt: lehetne ,,egy elképzelt és elmaradt kiállítás katalógusa”. Én optimista vagyok, remélem, az általa megálmodott tárlat nem marad el végképp. Huszka Józsefnek a középkori falképfestészet terén végzett értékmentése felmérhetetlen: az utókor az ő rajzaiból ismerheti meg, hogyan néztek ki belülről a templomok. Olyan színvonalú és történetileg is jelentős középkori falképeket tárt fel, amelyek teljesen ismeretlenek voltak, és gyakorlatilag Székelyföld középkori festészetének az üres lapjait írták be. Az általa feltárt templomi falfestmények nagy része már elpusztult, a templomokat átépítették. A meszelés alól az utóbbi években tárják fel a falképeket Kilyénben, Csíkmenaságon, Sepsikőröspatakon. A homoródszentmártoni templom elpusztult, az erdőfüleit újraépítették, a sepsibesenyőit lebontották, a maksait átépítették, de azért néhány megmaradt. 1882-ben talált meg hét templomban falképeket. Gyakorlatilag Európa az ő rajzaiból ismerhette meg, hogy milyen középkori festészet volt a történelmi Magyarország területén, így a Székelyföldön is. Az egyetlen sajátos magyar téma a középkori falfestészetben a Szent László-legenda. A középkori magyar művészeti emlékek az ország központi részén elpusztultak a török hódoltság idején. Székelyföldön és Felvidéken maradtak meg nagyobb számban Szent László-falképciklusok. /Váry O. Péter: Egy elképzelt és elmaradt kiállítás széljegyzetei. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 26./

2008. február 12.

Február 11-én megnyílt Vetró András szobrászművész plakettjeinek kiállítása Sepsiszentgyörgyön. Megnyitóbeszédet Vargha Mihály múzeumigazgató, Bogdán László író és Jánó Mihály művészettörténész mondott. /Albert Levente: Szoborerdő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 12./

2008. február 23.

Sepsiszentgyörgyi képzőművészek közös tárlata nyílt meg február 21-én Kecskeméten az Erdei Ferenc Kulturális és Konferencia Központban. A testvérvárosi kapcsolatok bővítésére hivatott bemutatkozón Sepsiszentgyörgy huszonnyolc kortárs képzőművészének alkotásai láthatóak. A tárlatot Jánó Mihály művészettörténész nyitotta meg. /(vop): Képzőművészeink Kecskeméten. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 23./

2008. április 19.

Április 18-án a sepsiszentgyörgyi Gyárfás Jenő Képtárban megnyílt M. Péter János festészeti kiállítása. Sylvester Lajos mondott megnyitóbeszédet, Jánó Mihály művészettörténész pedig a magyar vidék egyik legjobb koloristájának nevezte a művészt. /(a. l.): Színek inváziója. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 19./

2008. október 17.

Megkezdődött a Kolozsvár Társaság szervezésében zajló Kolozsvár térben és időben című tudományos konferencia, amelyet Egyed Péter író, egyetemi tanár vezetett be. Rathmann János Budapestről Corvin Mátyás levelezéséről beszélt, ezt követően az olasz Luciano Artese Girolamo Fortis itáliai humanista íróról értekezett. Fortisról kevesen tudják, hogy Mátyás király második felesége, Aragóniai Beatrix udvarában élt és tevékenykedett. Nicolae Sabau a jezsuiták kincses városbeli jelentőségéről beszélt, és bemutatta a rend kiemelkedő építészeti nevezetességeit a városban. Janó Mihály a Szent Mihály katedrális Schleuning kápolnájának falképeit ismertette. /Varga Melinda: A tér és idő reneszánsza. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./

2008. december 13.

Megjelent Jánó Mihály Színek és legendák /Pallas Akadémia Kiadó, Csíkszereda/ című kötete, ebben a szerző az erdélyi falfestészet számos kiemelkedő fontosságú emlékét is feldolgozza. Jánó Mihály a fennmaradt falképanyag aktív kutatója, feltárója, sőt, megmentője is. /Jékely Zsombor: Megjelent. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 13./

2009. január 31.

Megjelent Jánó Mihály művészettörténész élete fő műve: Színek és legendák (tanulmányok az erdélyi falfestmények kutatástörténetéhez) című vaskos könyve. Jánó Mihály felidézte indulását. Kézdivásárhelyen a múzeumban dolgozott, a hetvenes évek vége felé áttanulmányozta a gelencei plébánia irattárát. A Szent László legenda elterjedéséről és a gelencei templomról a nyolcvanas években írt egy nagyobb tanulmányt. Jánó Mihály 1983-ban került Sepsiszentgyörgyre. A millenniumi időszakban készültek nagy számban a történelmi Magyarországon a történelmi személyiségek szobrai. Székelyföldön elmondható, csak szórványosan, most pótlódik, s közben kiesett száz év. Nagy a törés, a folyamat nem egységes. Jánó Mihály a falfestményeket kezdte tanulmányozni, minden szabad idejében ezzel foglalkozott. /Bogdán László: A féltett szabadság (Beszélgetés Jánó Mihály művészettörténésszel) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 31./

2009. február 19.

Kettős könyvbemutatóra és kiállításmegnyitóra került sor február 18-án a sepsiszentgyörgyi Gyárfás Jenő Képtárban. Bemutatták a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó Műterem sorozatában megjelent Vinczeffy László-albumot, továbbá Jánó Mihály művészettörténész Színek és legendák. Tanulmányok az erdélyi falfestmények kutatástörténetéhez című kötetét. Vinczeffy László festőművész tárlatát Márton Árpád csíkszeredai festőművész nyitotta meg. /Szekeres Attila: Múlt és jelen festményeken (Művek, könyvek). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 19./

2009. március 4.

Kápolnává varázsolták Sepsiszentgyörgy a Székely Nemzeti Múzeum Lovagtermét a bemutatóra, a falakon középkori Mária-képekről készült fényképfelvételek sorakoztak. Gombosi Beatrix művészettörténész ,,Köpönyegem pedig az én irgalmasságom” – Köpönyeges Mária-ábrázolások a középkori Magyarországon című könyvének bemutatóján, s a képekből kialakított tárlaton Jánó Mihály művészettörténész méltatta a kötetet és a kiállítást. /Szekeres Attila: Köpönyeges Mária Háromszéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 4./

2009. november 21.

A Szervátiusz Jenő-díjat a szobrász születésének századik évfordulóján alapította fia, a Kossuth-díjas Szervátiusz Tibor szobrászművész azzal a céllal, hogy ráirányítsa a figyelmet a Kárpát-medencében születő magyar művészetre, művészekre. Jánó Mihály sepsiszentgyörgyi művészettörténész kapott Szervátiusz Jenő-díjat a magyar művészet bemutatásáért, értékeléséért. /(vop): Jánó Mihály Szervátiusz Jenő-díjas. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 21./


lapozás: 1-30 | 31-53




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998