udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 154 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 151-154
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Jakab Antal

1999. március 29.

Erdély püspökei és vezető papjai bebörtönzése után a kommunista diktatúrában megkezdték a szerzetesek letartóztatását is. Dr. Szim Irén Lídia apácát 1954. aug. 23-án tartóztatták le. 1951-ben ő kézbesítette Jakab Antal ordinátusnak a bukaresti nunciusnak szánt levelét. Ezt kémkedésnek minősítették. Dr. Szim Irén a kolozsvári egyetemen volt tanársegéd a neveléslélektan tanszéken. 1948-ban, amikor a kommunista tanárok vették át a vezetést az egyetemen, lemondott. Letartóztatása után nyolc hónapig hallgatta ki a Securitate. 1955-ben közölték vele, hogy hazaárulásért 16 év börtönre ítélték. A legfelsőbb katonai törvényszék ezt az ítéletet - bizonyítékok hiányában - megsemmisítette, az újabb tárgyaláson 5 évre ítélték. Végül 1957-ben szabadon engedték. Szim Irén jelenleg Gyulafehérváron él. /Hetényi Varga Károly: Akit üldöztek az igazságért. 16 év börtön egy levélért. = Keresztény Élet (Budapest), márc. 29./"

1999. június 9.

A műemlékek történetéről, védelméről és restaurálásáról értekeztek jún. 5-én a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban. Káldy Gyula, a magyarországi Műemlékvédelmi Hivatal kárpát-medencei referense, Mihály Ferenc restaurátor és Márton Judit műemlékvédelmi szakmérnök, a főegyházmegye liturgikus egyházművészeti bizottságának vezetője tartottak előadást. Az erdélyi magyar műemlékek megvédésének ügyével szemben ellenségesnek minősíthető tettek is történtek, mint például Fadrusz János világhírű szobrának, a kolozsvári Mátyás király-szobornak veszélyeztetése vagy a Házsongárdi temető folyamatos pusztítása. Az erdélyi műemlékek ügyét egységes kérdésként felfogó és kezelő szervezeti keretek nem hiányoznak /Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság, Erdélyi Műemlék-restaurátorok Egyesülete, Erdélyi Múzeum-Egyesület, Transylvania Trust Alapítvány, Keöpeczi Sebestyén József Társaság stb./, ráadásul az erdélyi magyar egyházak, püspökségek mindegyikének megvan a maga műemlékbizottsága, ezek azonban rendszeres restaurálásra nem gondolhatnak, elsősorban anyagi nehézségek miatt. Ezért a szórványos restaurálás mellett a műemlékek számbavételével, leltározásával, könyvészeti utalások, történeti források gyűjtésével, fényképek, rajzok, felmérések készítésével és rendszerezésével foglalkoznak A csíksomlyói szemináriumon elsősorban a székelyföldi katolikus műemlékekről, templomokról volt szó. /A templomok fenntartásáról és védelméről. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 9./

1999. szeptember 14.

A csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban az elmúlt hét végén a Nők az egyházban címen Bodó Márta, Keresztény Szó szerkesztője tartott előadást. A Keresztény Szó munkatársaként rengeteget járt terepre, falvakba, kisvárosi templomba járó emberekhez. Azt érzékelte, hogy pontosan a hagyományos és tömbben élő katolikus vidékeken az emberek túlságosan elégedettek hagyományaikkal. Úgy látja, hogy érzékelni kellene az idők jeleit. Például amikor falusi plébániai közösségéből felkerül valaki a kolozsvári egyetemre, akkor elvész a nagyvárosi forgatagban, mert azokat a népegyházi kereteket a nagyvárosi életformában nem lehet megtartani. Egy újfajta, reális modellt kellene a szülőknek a fiatalok elé állítani. /Nők az egyházban. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 14./

1999. szeptember 21.

A 85 éves Jakab Antalt, régi munkatársát köszöntötte a lap. Jakab Antal Erdélyből átszökött a határon, 1935-ben az induló Kelet Népe egyik szerkesztője. 1936-ban jelent meg Debrecenben a Számadás irodalmi folyóirat, az első szám vezércikkét Jakab Antal írta. Azután hazatért Szatmárnémetibe. Először kőműves volt, majd a Szatmári Újság munkatársa lett, később a Brassói Lapokhoz ment, azután a sepsiszentgyörgyi Székely Néphez, a marosvásárhelyi Székely Szóhoz. Kacsó Sándor hívására 1947 nyarán ment Bukarestbe, az induló országos napilaphoz, a Romániai Magyar Szóhoz. És innen három év után ismét vissza Szatmárra és a vakolókanálhoz. Szatmárról Kolozsvárra ment, építő ipari technikusi minőségben. Fia és lánya újságíró lett (K. Jakab Antal és Jakab Márta), sőt ma már unokája, Jakab Lőrinc a Kolozsvári Rádiónál van. Õ pedig kikerült az újságírásból. De azért néha írt, álneveken ide-oda. És 40 évi kitiltás után 1989 karácsonyán úgy érezte, számára is eljött a felszabadulás. Újra írhatott. A kolozsvári Szabadságban, a bukaresti Orient Expresszben, és egykori lapjában, a Romániai Magyar Szóban is. - Egy idő után már nem kerültek be a lapokba írásai. Ekkor kezdte el írni íróasztalfiókja számára Búcsú az újságírástól című vallomását. /A Romániai Magyar Szó egykori szerkesztője, Jakab Antal 85 esztendős. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./

1999. október 10.

Három évvel ezelőtt, 1996. szept. 17-én nyílt meg Csíksomlyón a Jakab Antal Tanulmányi Ház, amely külföldi segélyszervezetek támogatásával épült föl és katolikus egyházi személyek konferenciákat, tanulmányi hétvégéket, tanfolyamokat rendeznek benne. Az idők folyamán a ház önellátó lett, nem terheli a gyulafehérvári főegyházmegye költségvetését. /Vasárnap (Kolozsvár), okt. 10./

1999. december 10.

Dec. 9-én kezdődött Csíkszeredában, az Apáczai Csere János Pedagógusok Házában A jövő iskolája témájú nemzetközi konferencia, amelyen Kárpát-medencei előadók értekeznek a témakörben. Köszöntőbeszédet Kötő József államtitkár és Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége elnöke mondott. A jövő iskolája címmel Beder Tibor, Hargita megye főtanfelügyelője /egyben a Jövő Iskolája Alapítvány elnöke/ tartott előadást, majd Kabarcz Zoltán, a Jövő Iskolája Alapítvány munkatársa Öt ország - öt város címmel értekezett. Dec. 10-én Csíkszentdomokoson folytatódik a konferencia. Megtekintették a csíkszentdomokosi mintaiskolát. Dec. 11-én pályázati értékelés lesz, a megjelentek ökumenikus istentiszteleten vesznek részt Csíksomlyóban, a kegytemplomban, ezt követi a Jakab Antal Tanulmányi Házban a Julianus Alapítvány idei díjkiosztó ünnepsége. /Konferencia a jövő iskolájáról. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 10./ Beder Tibor Gondolatok a Jövő Iskolájáról című, a csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Háza által kiadott ismertetőjét is kézbe lehetett venni. /Becsengettek a Jövő Iskolájában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

1999. december 11.

Dec. 11-én Csíksomlyóban, a Jakab Antal Tanulmányi Házban osztották ki a Julianus Alapítvány ezévi díjait, amely egy Julianus-szoborból, díszoklevélből és száz márkából állt. Az Alapítvány 1993 óta évente díjazza azokat, akik a szórványban élő magyarság érdekében cselekednek. A díjazottak: Tőkés László püspök, Zoltáni Csaba baltimore-i kutató feleségével együtt hozott létre egy alapítványt az amerikai, szórványban élő magyarok megsegítésére, Madarász Ilona óradnai pedagógus 1990 után nagyon sokat tett az ott élő magyarok identitástudatának felébresztéséért, hétvégi iskolát szervezett, segítségével többen tanulnak magyar középiskolában és egyetemen. Szabóné Jozefi Edit és Szigeti János két felvidéki község polgármesterei, akik a leváltott magyar iskolaigazgatókkal való igazságtalan bánásmódért szerveztek tiltakozó megmozdulásokat, petíciókat írtak, ezek által a tanintézmények vezetői visszanyerték beosztásukat. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a díjat 2000 januárjában fogja átvenni Csíkszeredában. /(Hátsekné Kovács Kinga): A Julianus Alapítvány díjazottai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./ A szórványban élőkért tevékenykedők a jövő emberei, a jövő pedig azokkal tart, akik hinni tudnak benne, hangsúlyozta Beder Tibor, a Julianus Alapítvány elnöke. Az alapítvány évente szórványtábort szervez, kétévente megrendezi a Lármafa Találkozót, valamint a Csipike Nemzetközi Gyermektalálkozót, illetve évente díjazza a szórványmagyarságért cselekvő személyiségeket. "Ott élnek ők kisebb-nagyobb nyelvi oázisok közepén - vagy olyan helyeken, ahol a fogyó anyanyelv is lassan csak nyelvemlék marad -, körülöttük a többség arroganciája, a nyomasztó nyelvbénulás, a szüntelen hit- és nyelvváltás fájdalma, a meggyőzés és változtatás lehetetlensége, a többség színes, mágikus liturgiájának csábítása. Ebben próbálnak ők értéket felmutatni: az őrködés hitét és a másság értelmét." - fejtette ki Beder Tibor. - A lap közölte az 1993 óta díjazottak névsorát. /Julianus-díjak. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 15./

2000. február 5.

A hivatásos nevelőszülők - ahogy a szakzsargon nevezi őket: profi mamák - számára szervezett háromnapos képzés kezdődött meg Csíksomlyón, a Jakab Antal Tanulmányi Házban. Böjte Csaba szerzetes, a rendezvény szervezője mondotta, hogy a gondozásba vett gyerekek mögött észre kell venni a vér szerinti szülőket, a problémákkal küszködő családot is, és megtalálni a kapcsolatteremtés módját. Gergely István csobotfalvi plébános is tartott előadást. /Hivatásos nevelőszülők képzése Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 5./

2000. február 13.

Febr. 3-5-e között a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban az árva és félárva, illetve nehéz körülmények közt élő gyermekekkel foglalkozók gyűltek össze, a gyulafehérvári főegyházmegye Caritas-szervezetének szervezésében. Böjte Csaba /Déva/ ferences szerzetes, a program szervezője és lelki irányítója tartotta a bevezetőt. Szakemberek tartottak előadásokat, a helyi Csibész Alapítvány munkatársai osztották meg tapasztalataikat a résztvevőkkel, majd mindannyian meglátogatták a csíksomlyói árvaházat. /Vasárnap (Kolozsvár), febr. 13./

2000. február 26.

A marosvásárhelyi székhelyű Pro Europa Liga immár második alkalommal szervezte meg a magyar kultúrát bemutató Interkulturális Transsylvania Akadémiát a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban, február 21-26 között. A résztvevők román és magyar nemzetiségű egyetemi hallgatók, akik a Románia a régiók Európájában című esszéjükkel pályázták meg az egyhetes szemináriumot. A 22 hallgató az ország különböző egyetemi központjaiból érkezett. A megjelentek a jövőben újabb egyhetes szemináriumon vehet részt Nagyszebenben, ahol a német kultúrkörrel, és Gyulafehérváron, ahol a román művelődés sajátosságaival ismerkedhetnek. A mostani előadások változatosak voltak, így Zepeczaner Jenő az erdélyi magyar közösség történetéről, Egyed Ákos az erdélyi magyarok dualizmus alatti éveiről, Ungváry Zrinyi Imre a magyar filozófiáról, Demény Lajos a romániai magyarság 1918-1989 közötti időszakáról, dr. Pozsony Ferenc néprajzi és folklór elemekről, Kolumbán Gábor a regionalizmusról, Csicsó Antal a csángókról, Horváth Andor az erdélyi magyar személyiségekről, dr. Papp Kincses Emese az erdélyi magyar irodalomról, Veres Valter a közösség demográfiai fejlődéséről, Eigel Tibor a magyar nyelvű oktatás történetéről, Horváth István a székelyekről, Ráduly Róbert a magyar közösség 1989 utáni szerveződési formáiról, a történelmi egyházak lelkészei az általuk képviselt vallás szellemiségéről beszéltek. A magyar hallgatók esténként román társaikat magyarul tanították. /(Hátsekné Kovács Kinga): Tolerancia és nyitottság az interkulturalitás jegyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

2000. március 5.

Febr. 11-12-én én a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban találkoztak az 1968 után felszentelt katolikus papok. A szervező Nagy-György Attila főegyházmegyei ifjúsági lelkész meghívta Tamás József segédpüspököt, aki szintén tartott előadást. Jelen volt Kovács Gergely is, aki a Vatikánban, a Kultúra Pápai Tanácsának munkatársa. /Szénégető István B.: Káplánok (újra)találkozása egymással és Istennel. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 5./

2000. május 19.

Tízéves a gyulafehérvári főegyházmegyei Caritas-szervezet. A főegyházmegye területén Caritas-kirendeltségek a következő helységekben vannak: Gyulafehérváron (a központi iroda), Csíkszereda, Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós, Sepsiszentgyörgy, Marosvásárhely, Déva, Torda, Dés, Nagyenyed, Kolozsvár és Kapnikbánya. Csíkszeredában üzemel a Caritas központi raktára, Csíksomlyón van a Caritas információs iroda, valamint a Venczel József Vallásszociológiai Intézet. - A szegényekkel való találkozás a plébániai Caritas-csoportokon keresztül történik. - A képzésekre és továbbképzésekre a csíksomlyói, Jakab Antal Tanulmányi Ház nyújt lehetőséget. A gyergyószentmiklósi Szent Benedek Tanulmányi Házat 1994. április 30-án szentelték fel. Számos színvonalas találkozónak, szimpóziumnak, német nyelvkurzusnak adott helyet. - A Caritas gyergyószentmiklósi mezőgazdasági részlege 1994-től működik, ahol tavaly 124 fiatal gazdát készítettek fel, ezek közül 74 gyakornok utazott Svájcba, 50 pedig Németországba. - A gyergyószentmiklósi Szent Erzsébet Öregotthon ünnepélyes felavatását 1996. szeptember 18-án tartották, jelenleg 106 lakója van. - A kézdiszentléleki Szent Klára Öregotthont 1995. szeptember 10-én szentelték fel. - A csíkzsögödi gyermeküdültető /Caritábor/ 1996. szeptember 17-én nyitotta meg kapuit. - Roma gyermekek számára épült fel Sepsiszentgyörgyön a Néri Szent Fülöp Pasztorációs Központ, ebbe a Caritas is besegített. A város 70 ezer lakosából körülbelül 5 ezer a roma. Márkus András plébános megkezdte integrálásukat. 1999. október 15. óta romaiskola működik a központban. - A Caritas házi betegápoló és szociális gondozó központjainak feladatai: házi szak- és segédápolás, háztartási és szociális vonatkozású adminisztratív segítségnyújtás, önkéntes segítők felkészítése és tevékenységük megszervezése. Nagyenyeden és Déván 1997-ben alakultak meg a szakápoló központok, Székelyudvarhelyen és Szecselevárosban 1998 decemberében, Marosvásárhelyen és Szászrégenben pedig 1999 decemberében. Az öt éve működő székelyudvarhelyi Szent Lukács Egészségügyi Központ keretében három alaptevékenység zajlik: szakrendelések, gyógyszerkiosztó központ és művégtag-gyártás és -javítás. - 1999-ben kilenc árvíz sújtotta területen 851 családnak nyújtottak segítséget. - A Caritas működését három forrás biztosítja: a külföldi támogatók, a gyulafehérvári főegyházmegye híveinek adományai és a Caritas tulajdonában lévő három gazdasági egység. A Caritas tulajdonában lévő gazdasági egységek: a Com-Carlia és a Csíksomlyó Tours korlátolt felelősségű társaságok Csíksomlyón, valamint a gyergyószentmiklósi Fraternitas Kft. /Tízéves a gyulafehérvári főegyházmegyei Caritas-szervezet. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 19./

2000. május 25.

A Caritas szeretetszolgálat május 20-án ünnepelte megalakulásának 10. évfordulóját Csíksomlyóban, a Jakab Antal Tanulmányi Házban. Erdei István, Csíkszereda alpolgármestere Pro Urbe díjjal tüntette ki a Caritas megalakulását kezdeményező dr. Vencser Lászlót, Szász Jánost, a segélyszervezet gyulafehérvári igazgatóját és Fridrich Meyrhofert, a linzi Caritas gazdasági igazgatóját. /Hátsekné Kovács Kinga: A jótékonyság díjazottjai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./

2000. június 3.

Negyedik alkalommal szervezett építészeti konferenciát az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társasága Építészeti Szakosztálya. Az ÉPKO 2000 nevet viselő találkozót jún. 4-én nyitották meg a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban. A konferencia célja a tudományos eredmények bemutatása, kölcsönös tájékozódás az építőipar helyzetéről, kapcsolatfelvétel és tapasztalatcsere. Jancsó Árpád a temesvári hidakról, dr. Köllő Gábor Vonattal két évszázadon keresztül címmel, dr. Murádin Katalin a népi építészet és a faluturizmus kapcsolatairól, Pál József pedig az állam és a MÁV kapcsolatairól tartott előadást. Jún. 3-án szekcióelőadásokkal folytatódik a konferencia. /Építészeti konferencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 3./

2000. június 19.

Jún. 17-én Csíksomlyón, a Jakab Antal Tanulmányi Házban szervezték meg a gyógyszerészek II. Román-magyar Továbbképző előadóülését. Először 1997-ben szervezték meg a továbbképzőt, hogy a magyarországi és romániai gyógyszerészeti szakma között párbeszéd alakuljon ki. Jelentős erkölcsi hozadéka volt a rendezvénynek - értékelte Pál Ágota, az Országos Gyógyszerész Kollégium Hargita megyei fiókjának elnöke. A rendezvényt romániai részről dr. Zágoni Elemér csíkszeredai gyógyszerész, valamint dr. Csedő Károly professzor szervezte. Közel negyven gyakorló gyógyszerész vehetett részt az előadásokon, melyeket neves szegedi és pécsi szakemberek vezettek. A rendezvény jún. 18-án Marosvásárhelyen folytatódott. /Gyógyszerész-továbbképző Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 19./

2000. június 29.

Csíkszeredában a Jakab Antal Tanulmányi Házban zajlik július 8-ig az RILW '2000 nemzetközi konferencia, amely az internethálózat kérdéscsoportjait járja körül. A szervezők - a Polygon Művelődési Egyesület, a csíkszeredai Soros Oktatási Központ, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem és a bukaresti Tudományegyetem - szándéka az internet-felhasználók közti kapcsolat szorosabbra fűzése. /Internetes konferencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 29.

2000. július 11.

Nyolcadik éve szervez nyári táborozást a magyarországi Széchenyi Kör Ifjúsági Szárnya. A táborozáson Jugoszláviából, Szlovákiából, Magyarországról és Romániából érkezett diákok vesznek részt. Az elmúlt években Nyíregyházán, Sopronban, Budapesten, Sepsiszentgyörgyön, Óbecsén verhettek sátrat a fiatalok. Az idén Csíksomlyón, a Jakab Antal Tanulmányi Házban szervezték meg a nyaralás központját. Az egyhetes kirándulás alatt a széchenyisek a Gyimesekbe, Háromszékre, Gyergyóba, Székelyudvarhelyre, valamint Kolozsvárra rándulnak. /(Daczó Dénes): Széchenyisek táborozása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./

2000. augusztus 1.

Nemzedéki találkozót szerveznek aug. 28-án, Márton Áron születésnapján a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban a gyulafehérvári Majláth főgimnázium volt tanárai és növendékei számára. /Nemzedéki találkozó Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 1./

2000. október 14.

Okt. 12-15-e között Mire nekünk a teológia? - témával tart a Romániai Magyar Pax Romana tanulmányi találkozót Csíksomlyón, a Jakab Antal Tanulmányi Házban - tájékoztatott Jakabffy Tamás, a Romániai Magyar Pax Romana elnöke, a Keresztény Szó katolikus kulturális havilap felelős szerkesztője. Előadást tartott Elekes András (Teológia és istenhit); Várnai Jakab, a magyarországi Kapisztrán Szt. Jánosról nevezett ferences rendtartomány főnöke (Teológia és teológiák); Kelemen Sándor (A fides és a ratio közötti feszültségek). A "nagy elágazásokról" Juhász Tamás, a kolozsvári Protestáns Teológia tanára, valamint Botiza Ioan-Vasile görög katolikus teológiai tanár értekeznek. Nyíltszíni beszélgetések is zajlanak Bura László, Tulogdi Mónika, Márton Judit, Csíszér-Szokol András részvételével, szó lesz a hazai teológusképzés helyzetéről és perspektíváiról is. /Fodor György: Pax Romana tanulmányi találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

2000. október 16.

Okt. 15-én befejeződött a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban a Romániai Magyar Pax Romana idei tanulmányi találkozója. Jakabffy Tamás, a rendezvény szervezője elmondta, hogy a mostani találkozó sorrendben immár a kilencedik. - Megalakulása, 1992 óta minden évben megrendezik az őszi találkozókat, sőt két alkalommal külön ifjúsági találkozót is szerveztek Alvincen. Az idei tanulmányi találkozó a Mire nekünk a teológia? kérdésre kereste a választ. Ez tulajdonképpen értelmiségiek számára létrehozott keresztény, katolikus mozgalom, Más felekezethez tartozók is kapcsolódhatnak hozzá, látogathatják a rendezvényeit, részt vehetnek a programjain. A szervezetnek jók a kapcsolatai a magyar Pax Romana-szervezettel, részt vesznek egymás rendezvényein. Ugyanakkor levelező tagjai a genfi székhelyű nemzetközi Pax Romana-szervezetnek. /Katolikus értelmiségi fórum. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 16./

2000. november 7.

Csíksomlyón, a Jakab Antal Tanulmányi Házban a környezetvédelmi civil szervezetek képviselői vesznek részt azon a tapasztalatcserén, amelyet a Polgár-Társ Alapítvány a Partnerség a környezetért program keretén belül rendez, a hollandiai Millieukontakt Oosteuropa Alapítvánnyal együtt. A háromnapos, nov. 5-én kezdődött összejövetelen az Egyesült Nemzetek Szervezetének , azzal a kezdeményezésével foglalkoznak leginkább, amely a helyhatóságok és a közösségek minél zökkenőmentesebb kapcsolatát szeretné megalapozni, az egészséges környezet kialakítása érdekében. /Együttműködés az egészséges környezetért. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 7./

2000. november 10.

Csíksomlyón, a Jakab Antal Tanulmányi Házban találkoztak a szegedi Gabonatermesztési Kutató Közhasznú Társaság szakemberei Hargita és Kovászna megyék nagyobb mezőgazdasági egységeinek vezetőivel. A vendégek tavaszi mezőgazdasági kultúrák vetőmagjait hozták és tavasszal bemutatóparcellákat létesítenek a két megye különböző övezeteiben. /Talajelőkészítés magyar vetőmagvaknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 10./

2001. február 9.

A Te házadat szentség illeti, Uram, örök időkre címmel fotókiállítás nyílt febr. 8-án Csíksomlyóban, a Jakab Antal Tanulmányi Házban. S. Sebestyén József Kós Károly-díjas építész, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának műemlékvédelmi referense felvételein Csík, Gyergyó, Udvarhely és Háromszék több katolikus temploma látható. /Kiállítás Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 9./

2001. február 28.

A romániai magyarság történelméről, kultúrájáról és gondjairól tartanak előadásokat Csíksomlyón az Erdélyi Interkulturális Akadémia hallgatói számára. Az ország több részéről mintegy 20, többségében román anyanyelvű egyetemi hallgató érkezett febr. 23-án a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házba, ahol a marosvásárhelyi Pro Európa Liga és a németországi Heinrich Böll Alapítvány támogatásával szervezett akadémián vesznek részt. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem előadói, valamint helyi közéleti személyiségek tartanak előadásokat. Az erdélyi magyarság történelméről Egyed Ákos és Spielmann Mihály; a magyarság demográfiai fejlődéséről Veres Valér; a hazai magyar közösség 1989 utáni szerveződési formáiról Ráduly Róbert Kálmán; a magyar filozófiáról pedig Ungváry Zrínyi Imre tartott előadást. A program immár három éve működik, és visszajelzéseik alapján a román diákok többségében pozitív irányba változik az etnikai kisebbségek megítélése. /Szüszer-Nagy Róbert: Interkulturális Szeminárium Csíksomlyón. Magyarokról tanulnak a román egyetemisták. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 28./

2001. március 24.

A Romániai Magyar Közgazdász Társaságban (RMKT) Ifjúsági Frakciója soros vándorgyűlését a hét végén tartja Csíksomlyón, a Jakab Antal Tanulmányi Házban. A mintegy kilencven, nagyobb erdélyi városokból érkezett fiatal közgazdász a lízing mint promóciós alternatíva, részvény-, illetve kötvénykibocsátás témaköreiben tartott előadásokon vett részt az első napon. /Fiatal közgazdászok vándorgyűlése. = Hargita Népe, (Csíkszereda), márc. 24./

2001. április 2.

Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) ápr. 5-8. között Csíksomlyóban, a Jakab Antal Tanulmányi Házban szervezi meg bányász-kohász-földtan-konferenciát. /Bányászat-kohászat-földtan konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./

2001. április 9.

Sikeres tudományos konferencia színhelye volt a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Ház: az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság szervezésében bányászati, kohászati és földtani értekezletet tartottak. Több mint 130 résztvevő volt jelen, közöttük mintegy 70-en Magyarországról. A konferencián a szakbizottságokban 70 előadás hangzott el. /Út- és megoldáskeresés. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 9./

2001. május 9.

Csíkszeredában máj. 8-12-e között könyvtári menedzserképző tanfolyamot szerveztek. Magyarországi előadók részvételével kezdődött el a szakmai képzés a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban. A Csíkszeredából, Székelyudvarhelyről és más Hargita megyei településekről érkezett könyvtárosok a minőségmenedzsment alapelveiről, a csoportmunka szabályairól, a stratégiai tervezés jellemzőiről hallgattak előadásokat, a következőkben a könyvtári információs trendekről, a humán erőforrás menedzsmentről lesz szó. /Könyvtári menedzsment. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 9./

2001. május 19.

Máj. 18-án kezdődött a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban a Kultúra Pápai Tanácsa által szervezett nemzetközi kollokvium. A kétnapos rendezvény témája: A katolikus kulturális központok az identitás és a kulturális párbeszéd keresztény szolgálatában. A kegytemplomban a dr. Jakubinyi György érsek által celebrált szentmisén vettek részt a katolikus kollokvium vendégei. Paul Poupard bíboros, a Kultúra Pápai Tanácsa elnöke bevezető előadását, valamint II. János Pál pápának a kollokvium résztvevőihez intézett üzenetét a tanács erdélyi tisztségviselője, dr. Kovács Gergely olvasta fel. P. Bernard Ardura premontrei szerzetes, a Kultúra Pápai Tanácsa titkára szólt a katolikus kulturális központok jelentőségéről, végül dr. Kovács Gergely e központok működésével kapcsolatos gyakorlati kérdéseket vetett fel. Délután dr. Vencser László, az Ausztriában élő más nemzetiségű katolikusok pasztorációjának országos igazgatója tartott vitaindítót. /Pápai üzenet Csíksomlyóra. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 19./

2001. május 21.

Máj. 19-én ért véget Csíksomlyón, a Jakab Antal Tanulmányi Házban a Katolikus kulturális központok a kulturális identitás és a kultúrák közötti párbeszéd keresztény szolgálatában címmel megszervezett kollokvium. Elekes András, a Jakab Antal Tanulmányi Ház rektora összegezte az elhangzottakat: a katolikus kulturális központoknak az igehirdetés szolgálatában kell állniuk. /Az igehirdetés szolgálatában. Katolikus kulturális központok tanácskozása. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./ Elekes András, a hangsúlyozta: a viták során nemcsak az anyagi gondok vetődtek fel, hanem elsősorban a kommunikációs nehézségekről esett szó. Ezek nem megfelelő áthidalása a vallások, felekezetek között, etnikailag szerveződő közösségek között éppen az említett sokoldalúságot zárná ki. /Véget ért a katolikus kollokvium. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 21./ Történelmi jelentősége van annak a nemzetközi konferenciának, melyet a Kultúra Pápai Tanácsa szervezett május 17-19. között Csíksomlyón. A 37 résztvevő Közép-Kelet Európa húsz országának katolikus püspöki konferenciáját képviselte. Elemezték a kulturális központoknak a katolikus identitás megőrzésében és erősítésében való szerepét. A második napot a más vallásúakkal és a nem hívőkkel való lehetséges párbeszéd különböző területeinek és módozatainak szentelték. /Mons. Dr. Kovács Gergely, a Kultúra Pápai Tanácsának erdélyi tisztségviselője: Vatikáni rendezvény Csíksomlyón. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 26./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 151-154




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998