udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
201 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 40 találat lapozás: 1-30 | 31-40
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kállai László

2004. szeptember 14.

A Nap címmel magyar nyelvű regionális napilapot indított a Ziua országos újság, amely főleg a tényfeltáró írásokra, leleplező riportokra, a politikai ,,elfogulatlanságra” kívánja helyezni a hangsúlyt. Kállay László, A Nap főszerkesztője az MTI-nek elmondta: a lap központi szerkesztősége Csíkszeredában működik, de Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson és Sepsiszentgyörgyön is van fiókszerkesztősége. Hivatalosan a Ziua regionális magyar nyelvű napilapjáról van szó, amely tulajdonképpen családi vállalkozás. A magyar lap tulajdonosa ugyanis a főszerkesztő felesége, Kállay Mariana. /Belföldi hírek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 14./ Kállai annak ellenére reménykedik a piacon való megmaradásban, hogy 1998 és 2000 között ugyanilyen címmel már vezetett egy hetilapot e két megyében, de az éppen anyagi veszteségei miatt volt kénytelen megszűnni. /Újra magyar nyelvű lapot indított a bukaresti Ziua. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./

2004. szeptember 17.

Szept. 14-én indult Csíkszeredán a Ziua román lap által támogatott A Nap című magyar nyelvű regionális napilap. A Romániai Magyar Szó az első három nap után beszámolt az új lapról. A 16 oldalas A Napot Brassóban nyomják, rovatai: Kultúra (egyház), Vélemények, Riport, Közérdekű, Gazdaság, Ankét, Sport, Mozaik, Reklám, Esemény. Kállai László főszerkesztő az MTI-nek nyilatkozott: „A Nap objektivitásra törekszik, semmilyen politikai erő befolyása alatt nem áll, tényfeltáró, leleplező riportokra, valamint közérdekű, a mindennapi életet tükröző írásokra helyezi a hangsúlyt, nem jelentetne meg politikai kommentárokat". – Az első számokban egymást érik a konkrétumokat és tényeket mellőző „tényfeltárások" (Csíkszeredai piacmaffia, Nagyszabású méreteket ölt az erdőirtás tájainkon, Kalitkában mint a madár, Ha kevés a bevétel, toldd meg egy újabb adóval), ugyanakkor az elfogult politikai kommentár sem hiányzik (pl. Cselezik az udemeráj). A lap internetes címe: http://ziua.ro/anap.php. /(Cseke Gábor): A Nap – három napon át. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

2004. november 4.

A fugyivásárhelyi központú Studium Academicum Alapítvány a Holland Államismereti Párttal közösen, a holland kormány anyagi támogatásával, esztendők óta szervez keresztény konferenciákat a világot és a szűkebb környezetet foglalkoztató kérdésekről. Idén a romániai kisebbségek EU-integrációs szerepéről vitáztak a református megújulási mozgalom előadói és hallgatói. Kállay László református lelkipásztor, az alapítvány elnöke köszöntötte a megjelenteket. Dr. Kozma Zsolt, a kolozsvári Protestáns Teológia professzora az 1920-as és az 1989 utáni éveket vetette össze. Lényeges különbség, hogy amíg az 1920 utáni lelki bénaságot hatalmas tettvágy váltotta fel, szövetségek, egyesületek, pártok alakultak, addig a mostani, 89 utáni eufóriát hatalmas társadalmi passzivitás követte. Dick Jan Diepenbroek, az EU holland parlamenti asszisztense leszögezte: az EU-nak annyira fontos keleti határainak bővítése, hogy nem hajlandó tudomást venni a romániai magyarság problémáiról. „Az Európa Bizottságnak nincs stratégiája a magyar kérdés megoldására. Ezért indokoltnak találom a romániai magyarság félelmeit, hogy csatlakozás után még kevesebb szó esik majd problémáikról” – fejtette ki az előadó. A konferencia utolsó előadójaként Puskás Bálint RMDSZ-es szenátor figyelmeztetett: a 31 csatlakozási fejezet egyikében sem szerepelt a kisebbségvédelem. /Balla Tünde: Romániai kisebbségek sorsa az EU-ban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./

2004. november 19.

Alig két hónapig jelet meg a Ziua bukaresti kap kiadása, a székelyföldi terjesztésre szánt magyar nyelvű napilap, A Nap. A lap hevesen támadta az RMDSZ jelöltjeit a parlamenti választási kampányban. Kállai László, A Nap főszerkesztője a lap megszűnése után megtagadott mindennemű nyilatkozatot. Ugyancsak tiszavirág életű volt az előző próbálkozás, a hetilapként megjelent A Nap, 1998. augusztusától 1999. szeptemberéig. /Albert Endre. Újra befellegzett A Nap-nak. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), nov. 19./ Az A Nap szept. 13-tól nov. 9-ig jelent meg. A román tulajdonú, román irányítású lap kimúlása nem olyan nagy szomorúság számunkra, írta Gálfalvi Csaba. /Gálfalvi Csaba: Ha meghal A Nap. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), nov. 19./

2004. december 31.

A Nagyváradhoz közeli Fugyivásárhely község fejlesztéséért alapítványt hoztak létre, románok és magyarok közösen láttak munkához a Pro Progressio Osorhei (Fugyivásárhely) égisze alatt, számolt be eredményeikről az alapítvány elnöke, Kállay László református lelkipásztor. Az alapítványt svájci támogatással hozták létre. Kállay tiszteletes szerint 2005 szeptemberére, vagyis a következő tanév kezdetére lesz kulcsra kész a református templom közelében épülő öt tantermes elemi iskola, az építkezés jól halad. /(Balla Tünde): Közösségi összefogással. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 31./

2005. május 31.

Románia a nyugati és a keleti kereszténység törésvonalán húzódik, a román többség és a magyar kisebbség között ezért vannak hatalmas kulturális és gondolkodásmódbeli, szokásbeli különbségek. Ez fogalmazódott meg hétvégén, a fugyivásárhelyi Studium Academicum Alapítvány által Európa, kultúrák ütközőpontja címmel szervezett nemzetközi konferencián. A társadalom problémáinak keresztényi szemmel való tüzetes vizsgálata, egyháziak és keresztény szellemiségű világiak közös kiútkeresése, évek óta közös szellemi műhelybe terel romániai, magyarországi és hollandiai szakembereket, magyarázta Kállay László, a Nagyvárad tőszomszédságában levő pár ezer lelkes falu református lelkipásztora, a Studium Academicum Alapítvány vezetője. Az erdélyi magyarságot és más romániai kisebbségeket is jelentősen megtizedelte az elvándorlás. A 90-es évek elején becslések szerint Erdélyből 200 ezer magyar emigrált nyugatra, 75 százalékuk Magyarországon telepedett meg. Az RMDSZ tavalyi felmérése szerint az erdélyi magyarok még nem érzik magukat kulturális biztonságban szülőföldjükön, noha kisebbségi jogaik köre bővült, és az iskoláztatási lehetőségeik is jobbak, fejtette ki n Kelemen Hunor parlamenti képviselő. John Snel holland előadó szerint a 20. században ideológiák ütköztek egymással, a 21. században pedig a kultúrák mérik össze erejüket. Előadása vitát kavart. Románia társadalmi fejlődésének elmúlt 15 évét vizsgálta Kelemen Hunor, aki szerint a kommunizmus alóli hirtelen felszabadulás felkészületlenül érte az erdélyi magyarságot, sem elegendő tudása, sem politikai eszközei nem voltak igényei megvalósításához: autonómiát, méltányos bánásmódot, otthont akart szülőföldjén, ezért hozta létre az RMDSZ-t. Románia gazdasági gondokkal küzdő nemzetállam, amelyben most folyik a nemzetépítés, a 90-es években ezért feszültek egymásnak a nemzeti indulatok, vélekedett az előadó. Az ütközőpontok mára olyannyira tompultak, hogy a románság kész törvényben garantálni a kisebbségek jogait, és kulturális autonómiát biztosítani számukra. /Lakatos Balla Tünde: Európa, kultúrák ütközőpontja. Civilizációs törésvonal mentén élünk Erdélyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./

2006. február 20.

A Studium Academicum Alapítvány 2000 áprilisában alakult meg, hat református lelkész hozta létre, hogy keresztyén válaszokat keressenek a felmerülő kérdésekre, tájékoztatott Szatmári Elemér. Az előző konferenciákon szó volt a hitről és a gazdaságról, a politikai és közéletről, a szegénység és gazdagság kérdéséről. Az alapítvány munkáját anyagi és erkölcsi értelemben támogatja a holland Ismereti Párt. Az alapítvány Fugyivásárhelyen van, elnöke Kállay László lelkész. Honlapjuk: www.studiumacademicum.ro. /F. T.: Néhány szóban az SAA-ról. = Reggeli Újság (Nagyvárad), febr. 20./

2008. szeptember 1.

Az RMDSZ Bihar megyei választmánya rangsorolta a szenátor- és képviselőjelölteket. A felsőházi mandátumra jelentkezők közül Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes Margitta környékén, Szoboszlai Gáspár István református lelkész Élesd és Belényes környékén indul. Sarkady Zsolt, a Nagyváradi Filharmónia igazgatója a Nagyvárad délkeleti részéből és Nagyszalonta környékéből álló körzetben, míg Delorean Gyula nagyváradi önkormányzati képviselő a megyeszékhelybeli kerületben szerezne mandátumot. A képviselőjelöltek közül Derzsi Ákos munkaügyi államtitkár Margitta környékén, Lakatos Péter képviselő Székelyhíd környékén, Hasas János volt megyei tanácsos pedig Élesd környékén indul. Ferkő Jenő erdészmérnök Belényes környékén, Pásztor Gabriella oktatásügyi államtitkár a dél-bihari körzetben, Szíjjártó Zoltán, a nagyszalontai Szociális Központ vezetője Nagyszalonta környékén száll versenybe a szavazatokért. A három kerületre osztott megyeszékhelyen Kállay László református lelkész, Pető Csilla tanfelügyelő és az MPSZ-ből átigazolt Csuzi István vállalkozó indul. /Fried Noémi Lujza: Váradon indul Csuzi. = Krónika (Kolozsvár), szept. 1./

2008. október 10.

Október 9-én bemutatkoztak a nagyváradi RMDSZ-es szenátor- és képviselőjelöltek. Biró Rozália, Nagyvárad RMDSZ-elnöke mutatta be a szervezet jelöltjeit. Pető Csilla képviselőjelölt, jelenlegi beosztása szerint tanfelügyelő, Dolorean Gyula nyolc éve tagja az önkormányzatnak, szenátorságra pályázik, Sarkady Zsolt szenátorjelölt, a nagyváradi Filharmónia igazgatója, Csuzi István síkraszáll a bürokrácia ellen, Kállay László református lelkész parlamenti képviselőként az egyházak arányos támogatásáért akar küzdeni. /D. Mészáros Elek: Csatasorba álltak a Pece-partiak. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./

2008. november 11.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület körlevelében támogatásáról biztosította az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács párbeszédre és megegyezésre irányuló erőfeszítéseit. Egyben felszólította gyülekezeteit, az egyház és a nemzet érdekeit tartsák szem előtt a választásokon. Tőkés László az egyházkerület igazgatótanácsának körlevével összhangban felhívta a figyelmet arra, hogy az RMDSZ-t súlyos felelősség terheli a közérdekű megegyezés elmulasztásáért. Ez kedvezőtlen hatással lesz az országos választások eredményére. Kiábrándító az RMDSZ választási kampányát jellemző hazugságbeszéd és hamis választási propaganda. A Balatonőszödtől Marosvásárhelyig terjedő hazugságbeszéd komolyan meg fogja bosszulni magát. Visszájára fog fordulni az ellenségkép-festő pártpropaganda, melyre Nyakó és Újhelyi István MSZP-s képviselők Nagyváradon így oktatták az RMDSZ „ifjú gárdáját": „Ha szavazásra akarjuk bírni az embereket, ellenséget kell keresni; ha pedig nincs, akkor démonizáljunk valakit, mert ma már csak ettől mennek el az emberek voksolni. ” Ezen elvtársi biztatás kontextusában érthető, amit Törzsök Erika főosztályvezető mond: „Ahol a Fidesz megjelenik, ott gyűlöletet, viszályt szít, kétségeket kelt, és rombol. ” /Tőkés László: Egyházkerületi körlevél a parlamenti választások tárgyában. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 11./ Elsősorban a független jelölteket támogatja a választási kampányban Tőkés László EP-képviselő. Kincses Előd Maros megyei független jelöltnek, egykori ügyvédjének a kampányrendezvényén is részt vesz, és Garda Dezső jelenlegi képviselőt, illetve Sebestyén Csabát, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnökét is támogatja, közölte sajtótájékoztatóján. Hozzátette, bár az RMDSZ jelöltjeinek többségét támogatják, az egyháznak erkölcsi alapon meg kell vizsgálnia, hogy ki érdemes a támogatásra. Tőkés László szerint vannak Bihar megyei jelöltek, akiket elleneznek. Név szerint említette Csuzi Istvánt, „aki hátat fordított a pártjának”, Kállay László református lelkészt, akit „egyházbomlasztó tevékenysége miatt” utasítanak el, míg Lakatos Péter indulását a Széchenyi-terv keretében pályázaton elnyert 320 millió forint „elrablása” miatt ellenzik. A közlemény az RMDSZ-es politikusok kampányolási módjaira is kitér. A ravatalozóavatásokon való részvétel miatt Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettest, Lakatos Pétert és Szabó Ödönt, Bogos Zsolt miniszteri tanácsost, Kelemen Hunor képviselőt, az RMDSZ ügyvezető elnökét és Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnököt bírálta. /Fried Noémi Lujza: Függetleneket támogat Tőkés László. = Krónika (Kolozsvár), nov. 11./


lapozás: 1-30 | 31-40




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998