udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 237 találat lapozás: 1-30 ... 181-210 | 211-237
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kerekes Károly

2008. október 13.

„Remélem, október 17-én végleges, számunkra pozitív döntés születik a Kossuth Lajos utca perében” – jelentette ki Kerekes Károly parlamenti képviselő, az ügy jogi képviselője. A marosvásárhelyi Kossuth utca nevét 1985-ben változtatták meg Calarasilor utcára, melynek az 1989-es rendszerváltás után a marosvásárhelyi magyar lakosság azonnal szerette volna visszaadni eredeti nevét, amire végül 2005-ben született döntés. A Vatra Romaneasca, az Avram Iancu Kulturális-Hazafias Szervezet és Ioan Sita helyi tanácsos azonban megfellebbezte a határozatot. A megyei törvényszék igazat adott a felpereseknek, azzal indokolva a döntést, hogy törvénytelen volt Kossuth Lajosról utcát elnevezni, mivel az sérti a román lakosság érzékenységét, illetve a román nemzeti állam eszméjét. Kerekes Károly megfellebbezte a törvényszéki döntést. /A. E., L. I. : Mégis lesz Kossuth utca? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./

2008. október 15.

Románia és Magyarország mulasztást követett el az Európai Bizottság állásfoglalása szerint azzal, hogy tűrhetetlenül sokat késik a nyugdíjak kiszámítása és átutalása a Romániából Magyarországra áttelepültek esetében. A Marosvásárhelyről az anyaországba kivándorolt Ráduly Andrásnak például két évig kellett telefonálgatnia, kilincselnie, és még nem kapta kézhez járandóságát. A nyugdíjasok két magyarországi európai parlamenti képviselőhöz, Gál Kingához és Őry Csabához fordultak támogatásért. A politikusok hónapokig dolgoztak az ügyön, azonban Romániában, Magyarországon és Brüsszelben egyaránt falakba ütköztek, amikor az ügyintézés felgyorsítását sürgették. A panaszosok leveleit végül az Európai Bizottság szociális ügyekért felelős biztosához továbbították kivizsgálás végett. A válasz kimondja, hogy a hatóságok mulasztást követtek el. Kerekes Károly RMDSZ-es képviselő elmondta, találni kellett egy olyan nemzetközi tevékenységgel rendelkező bankot, amely vállalja, hogy egyik országból a másikba folyósítja a nyugdíjakat, ugyanis Románia iránt nincs túlságosan nagy bizalma a bankoknak. Végül a City Bank vállalta az ügyintézést. /Máthé Éva, Szucher Ervin: Nyugdíjkálvária határok nélkül. = Krónika (Kolozsvár), okt. 15./

2008. október 18.

A marosvásárhelyi Kossuth Lajos utca ügyében a bíró már másodjára napolta el az ítélethirdetést. A per végkimenetelét illetően Kerekes Károly parlamenti képviselő, a helyi tanács ügyvédje továbbra is optimista. A marosvásárhelyi tanács 2005-ben döntötte el, hogy a Calarasilor utcát visszakereszteli Kossuth utcává. Ezt a határozatot megtámadta a Vatra Romaneasca, a Nagy-Románia Párt, az Avram Iancu Kulturális-Hazafias Egyesület és Sita Ioan volt helyi tanácsos a Megyei Törvényszéken, első fokon. /Berekméri Ildikó: Ismét elnapolták az ítélethirdetést a Kossuth utca ügyében. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 18./

2008. október 28.

A múlt héten elhalasztották az ítélethirdetést Marosvásárhelyen a Kossuth utca ügyében. Kerekes Károly RMDSZ-képviselő emlékeztetett, az ügy évek óta húzódik. 2006 folyamán több tárgyalásra került sor, 2006 végén egy bírónő helyt adott a kontesztálók beadványának. Ezt követte az RMDSZ fellebbezése az ítélőtáblánál, ahol kedvező ítélet született, de időközben azt megtámadták. Minden tárgyaláson sértegették Kerekes Károlyt: nincs semmi keresnivalója itt, jobban tenné, ha Magyarországon védené a Kossuth-ügyet. Azt is mondták, hogy az RMDSZ a román nemzetállam egységére tör, a román nép ellensége. Elhangzott, hogy a marosvásárhelyi magyarság gőgös, összeférhetetlen nép, amely elnyomja, megalázza a románságot. Elhangzott az a magyarságot sértő kijelentés, hogy a magyarság mindig bűnös volt a történelem folyamán, hogy a románságnak ősellensége, hogy szentségtörés Kossuthról utcát elnevezni. A bírónő nem állította le Sabaut, az ilyen sértéseket. /Mózes Edith: Kerekes Károly: Durva politikai támadások célpontja voltam. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 28./

2008. november 10.

November 30-án a magyarságnak újból választania kell: választania a közöny és a cselekvés, a távolmaradás vagy a részvétel, a megosztottság vagy az egység között – jelentette ki Markó Béla november 8-án, Nyárád menti kampánykörútján. Az RMDSZ elnöke több településen is átadta az erdélyi magyarság összefogását, szolidaritását jelképező piros-fehér-zöld RMDSZ-lobogót. Kerekes Károly képviselő elmondta, bár az elmúlt tizennyolc évben főként szociális kérdésekkel foglalkozott, a nyugdíjasok, a rászorultak, elesettek létbiztonságának megteremtéséért dolgozott, most, hogy ebben a kerületben indul, ezután a Nyárád menti falvak, községek településfejlesztéséért is felelni fog. /Markó: minden szavazatra szükség lesz. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

2008. november 21.

Mindenhol nagyszámú közönség várta az RMDSZ jelöltjeit, akik kétnapos kampánykörútra indultak a Küküllő mentén. Markó Béla szenátorjelölt Kerekes Károly és Kelemen Atilla képviselőjelöltekkel indult el. Markó Béla rámutatott, hogy az RMDSZ kormányzati jelenléte révén ez a vidék is jelentősen nagyobb kormányzati támogatásban részesült, szemmel látható a változás az évtizedekig mellőzött, pusztulásra ítélt magyar falvakban: utak épülnek, vizet, gázt vezetnek, iskolákat újítanak fel. Szerinte csak erős képviselettel lehet kivédeni a magyarellenes törekvéseket. Markó Béla rendkívül elítéli, hogy függetlenek és román pártok színeiben induló magyar jelöltek próbálják megosztani a magyarságot. Kelemen Atilla a „hamis prófétákra” figyelmeztetett, arra, hogy „nem engedhetjük meg magunknak a megosztottságot, amely ma a magyarországi belpolitikát is sújtja”. /Antal Erika: Markó: látható a fejlődés. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./

2008. november 29.

Újabb pofon érte a marosvásárhelyi magyarságot. Két és fél éves huzavona után a Maros Megyei Törvényszék november 28-án ítéletet hirdetett: a Ceusescu-rezsim legsötétebb éveiben Calarasilorra átkeresztelt utca nem viselheti újra a Kossuth Lajos nevét. Kerekes Károly ügyvéd, a marosvásárhelyi tanács jogi képviselője szerint az ítélet nem jogerős. 2005 októberében a marosvásárhelyi tanács határozatot hozott, hogy a Calarasilor utca nevét vissza kell állítani az eredetire. A PRM, a Vatra Romanesca, az Avram Iancu Egyesület beadványt fogalmaztak meg, amelynek alapfokon helyt adtak és hatályon kívül helyezték a tanácsi határozatot. Az ügy újratárgyalására azért került sor, mert 2007. március 29-én az Ítélőtábla (Fellebbviteli Bíróság) helyt adott a Kerekes által benyújtott fellebbezésnek, hatályon kívül helyezve a 2006. novemberben hozott alapfokú döntést. A Fellebbviteli Bíróság 11 oldalon sorolta fel mindazokat a törvénytelenségeket, amelyeket 2006-ban a Megyei Törvényszék elkövetett. Többek között: a bíróság tévesen értelmezte a névadásra vonatkozó törvényes rendelkezést, miszerint a prefektúra mellett működő megyei névadó bizottság véleményezése csupán konzultatív jellegű, továbbá a bíróság nem vizsgálta meg, hogy a tanácsi határozat milyen állampolgári jogot vagy közérdeket sért. /Mezey Sarolta: Ítéletet hirdettek a Kossuth utca ügyében: marad a Calarasilor. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 29./

2008. december 2.

Székelyföldön és a szórványban is jól szerepeltek az RMDSZ jelöltjei, akiknek zöme a magyarság számarányának megfelelő eredményt ért el. A szövetségnek népes székelyföldi parlamenti képviselete lesz, a székely megyék körülbelül az RMDSZ-mandátumok felét teszik ki. Hargita megyében a kiosztásra váró hét mandátum közül hatot az RMDSZ jelöltjei nyertek meg úgy, hogy saját választókerületükben megszerezték a szavazatok többségét. Biztos képviselői mandátumot nyert Kelemen Hunor (89,35 százalékkal), Korodi Attila (87,9), Antal István (74,51) és Pál Árpád (69,8), míg Verestóy Attilát (70 százalék) és Gyerkó Lászlót (89,65) megválasztották szenátornak. A Magyar Polgári Párt (MPP) által támogatott független Sebestyén Csaba a szavazatok 19,72 százalékát szerezte meg, míg a szintén független Garda Dezső 20,19 százalékot kapott, ők biztosan nem jutnak a parlament padsoraiba. Kovászna megyében a hat, kiosztásra váró mandátum közül öt esetében az RMDSZ jelöltjei megszerezték a voksok több mint felét. Képviselői mandátumot nyert Márton Árpád, Édler András és Olosz Gergely. Ez utóbbi 12 551 szavazatot kapott, míg egyik kihívója, a független Rákosi János 1559-et gyűjtött. Az RMDSZ színeiben szenátori mandátumot nyert Albert Álmos is, aki 16 337 szavazatot kapott, míg egyik ellenfele, a független Szilágyi János 5783 szavazatot gyűjtött. Az RMDSZ második szenátori mandátumot is megszerzett Kovászna megyében, Bokor Tibor révén. Maros megyében a részleges eredmények szerint képviselői mandátumot nyer Borbély László, Kelemen Atilla és Kerekes Károly, akik megszerezték a szavazatok több mint felét, akárcsak Markó Béla, aki majdnem 90 százalékos feldolgozottságnál a szavazatok 65,13 százalékát birtokolja. Kincses Előd független jelölt a voksok 6,31 százalékát gyűjtötte össze. Bihar megyében az RMDSZ egy szenátori és két képviselői helyhez jutott úgy, hogy jelöltjei megszerezték kerületükben a voksok többségét. Cseke Attila (59,41) szenátorjelöltként, Derzsi Ákos (54,97) és Lakatos Péter (54,46) viszont képviselőjelöltként győzött. Szatmár megyében pedig egyelőre Günthner Tibor (51,99) révén egy szenátori, Erdei-Doloczki István (52,82) révén pedig egy képviselői mandátum biztos. Kettőt is szerezhetett volna az RMDSZ, de Varga Attilának öt (!!) szavazata hiányzik a megyei visszaosztás után mandátumszerzéshez. Varga az érvénytelenített szavazatok átvizsgálását kéri. /Székelyföldön az RMDSZ tarolt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

2008. december 2.

Marosvásárhelyen a Bernády Házban, az RMDSZ marosvásárhelyi kampányirodájában együtt volt az RMDSZ vezérkarának vásárhelyi szárnya: Markó Béla, Borbély László, Frunda György, továbbá Kelemen Atilla, Kerekes Károly, Benedek Imre, a szövetség Maros megyei képviselőjelöltjei. Amikor a televízió képernyőjén megjelent Borbély László 54,28 százaléka, valamivel később pedig az RMDSZ 6,7 százaléka, örömmámor csapott fel a házban. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi kifejtette, az RMDSZ töretlen támogatással bír választóink körében, legalább olyan erős parlamenti csoportjuk lesz, mint eddig. Az elnök megköszönte Takács Csabának, az RMDSZ országos kampányfőnökének az intenzív kampányt, köszönetet mondott a választóknak, az összefogás mellett döntő romániai magyar közösségnek. /Lokodi Imre: Pezsgőzött az RMDSZ a Bernády Házban. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./

2008. december 3.

A Központi Választási Iroda végleges adatai szerint az RMDSZ 7 szenátor és 14 képviselőjelöltje nyert első körből mandátumot. BIHAR MEGYE: Szenátus: Cseke Attila – 59,41%; Képviselőház: Derzsi Ákos – 54,37%, Lakatos Péter – 59,46%. HARGITA MEGYE: Szenátus: Gyerkó László – 86,77%, Verestóy Attila – 71,57%; Képviselőház: Antal István – 74,51%, Kelemen Hunor – 89,35%, Korodi Attila – 87,90 %, Pál Árpád – 71,90%. KOVÁSZNA MEGYE: Szenátus: Albert Álmos – 55. 62%, Bokor Tibor – 68,57%; Képviselőház: Édler András – 67,08%, Márton Árpád – 56,29%, Olosz Gergely – 78,1%. MAROS MEGYE: Szenátus: Markó Béla – 66,53 %; Képviselőház: Borbély László – 55,52 %, Kelemen Atilla – 62,08 %, Kerekes Károly – 81,77 %. SZATMÁR MEGYE: Szenátus: Günthner Tibor – 51,99%; Képviselőház: Erdei Dolóczki István – 52,82%. SZILÁGY MEGYE: Képviselőház: Seres Dénes – 65,39%. /Első körben nyert RMDSZ-es képviselők. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

2008. december 5.

Tíz erdélyi megyét és egy külföldi választókerületet képviselnek az RMDSZ mandátumot nyert törvényhozói. Az RMDSZ 31 parlamenti helyet szerzett meg, a legtöbb törvényhozói mandátumot – hatot – a Hargita megyei jelöltek nyerték el. A megyének négy képviselője (Antal István, Kelemen Hunor, Korodi Attila, Pál Árpád), és két szenátora (Verestóy Attila, Gyerkó László) lett. Bihar megye: az RMDSZ négy törvényhozói mandátumot szerzett: három képviselő (Lakatos Péter, Derzsi Ákos, Pető Csilla) és egy szenátor (Cseke Attila). Kovászna megye: három képviselő (Márton Árpád, Édler András és Olosz Gergely) és két szenátor (Albert Álmos és Bokor Tibor). Maros megye: három képviselő (Borbély László, Kerekes Károly, Kelemen Atilla) és két szenátor (Markó Béla, Frunda György). Szatmár megye két képviselő (Erdei Doloczki István és Varga Attila) és egy szenátor (Günthner Tibor). Kolozs megye: két képviselő (Máté András és Pálfi Mózes Zoltán). Szilágy megye: egy képviselő (Seres Dénes) és egy szenátor (Fekete Szabó András). Egy-egy képviselői mandátumot kapott a visszaosztás során Arad megye (Faragó Péter), Brassó megye (Farkas Anna Lili) és Máramaros megye (Béres István). RMDSZ-színekben képviselő lett az Afrikát és Közel-Keletet lefedő képviselői választókerületben Kötő József. Az RMDSZ 22 fős képviselőházi frakciójában 11 befutó „újonc”, a kilencfős szenátusi frakcióban pedig öten jutottak először mandátumhoz. /Tíz erdélyi megyét és egy külföldi választókerületet képviselnek az RMDSZ törvényhozói. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 5./

2008. december 5.

Nyolc olyan honatya van a román parlamentben, aki 1990 óta a törvényhozás tagja – írta a Gardianul bukaresti lap. Ezeket az RMDSZ, valamint a Szociáldemokrata Párt és elődjei adták. Hatodik mandátumát szerezte meg november 30-án Markó Béla, Verestóy Attila, Kerekes Károly, Márton Árpád, Varga Attila, illetve Adrian Nastase, Bogdan Niculescu-Duvaz és Vasile Ion. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 5./

2008. december 9.

A parlament új tagjai között találni olyanokat, akik 1990. óta képviselők vagy szenátorok. A legtöbben RMDSZ-es törvényhozók. Hat RMDSZ-es törvényhozó – három szenátor, illetve képviselő – a hatodik mandátumát kezdi meg a december közepén összeülő új parlamentben. A „csapat” legfiatalabb tagja Varga Attila jogász, akit mindössze 27 évesen választottak meg először. Részt vett az első házszabály kidolgozásában, utóbbi négy parlamenti mandátuma alatt pedig 17 törvénytervezetet dolgozott ki, köztük az állami magyar egyetem visszaállításáról szólót, amelyet a parlament kétévi vita után elutasított; ötvenhárom alkalommal szólalt fel a plénumban. Márton Árpád bizonyult a legaktívabbnak, összesen 720 alkalommal kért szót. 2005-től az RMDSZ alsóházi frakciójának az elnöke, korábban alelnöke volt. Közel ötven törvénykezdeményezés fűződik a nevéhez. Ő felelt a még el nem fogadott kisebbségi törvényért, valamint az utóbbi két ciklusban a választási rendszerrel kapcsolatos kérdésekért. Kerekes Károlyt a szociális kérdések felelőseként tartják számon. Ő az egyik legaktívabb törvényhozó, nemcsak az RMDSZ-ben. 1992 óta 84 tervezetet nyújtott be. Ezenkívül Kerekes Károly az interpellációk bajnoka: összesen 160 ügyben intézett kérdést különböző intézmények képviselőihez az erre kijelölt időben, 215-ször kért szót a plénumban és negyven politikai nyilatkozatot olvasott fel. A szenátorok között Frunda György az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének tagjaként több mint egy évtizede ingázik Bukarest és Strasbourg között. A most záruló ciklusban a mérlege: 159 felszólalás, kilenc politikai nyilatkozat és 17 törvényjavaslat. Összesen közel 300 alkalommal kért szót a szenátus plénumában. Markó Béla szintén a 2004– 2008-as ciklusban volt a legtevékenyebb, noha ebben az időszakban két és fél éven át kormányfő-helyettes is volt. 1993-tól az RMDSZ elnöke, a szenátusban 1992. óta a külpolitikai bizottság tagja. Verestóy Attila közel másfél évtizede a magyar szenátorok csoportjának vezetője. Előbb a nemzetbiztonsági, majd a titkosszolgálatot felügyelő bizottság tagja. Összesen 200-szor szólalt fel a plénumban, 14 törvénykezdeményezést jegyzett. Egy jelenlegi és egy volt pártelnök jutott még be a törvényhozásba hatodik alkalommal: a leköszönő kormányfő, Calin Popescu-Tariceanu liberális pártelnök, illetve Adrian Nastase ex-miniszterelnök, aki 2001–2005. között a Szociáldemokrata Pártot vezette. /Húsz évig tartó megbízatás. Több képviselő és szenátor hatodik mandátumát kezdi. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./

2009. január 6.

Bírságra számíthat az ortodox egyház, amiért a polgármesteri hivatal engedélye nélkül állította fel az új ortodox templom helyét jelző keresztet Nyárádszereda főterén. A jelképet, amelynek felirata szerint itt áll majd az új ortodox templom, szilveszter éjszakáján ismeretlen tettesek kidöntötték. Kerekes Károly RMDSZ-es képviselő azt javasolja, a 97 százalékban magyarok által lakott kisvárosban szervezzenek helyi népszavazást a harmadik ortodox templom építése kapcsán. A görögkeleti egyház nem rendelkezik építkezési engedéllyel, a polgármesteri hivatal felszólította, hogy a kihelyezéstől számított hét napon belül távolítsák el a keresztet és az alapkövet. Ez azonban nem történt meg, így az önkormányzatnak jogában áll megbüntetni az egyházat, amit meg is tesznek, közölte Dászkel László polgármester. A város polgárainak többsége ellenzi az ortodox terjeszkedést. /Máthé Éva: Bírság a nyárádszeredai ortodoxoknak. = Krónika (Kolozsvár), jan. 6./

2009. január 15.

2008. decemberében Aranyosgyéresen a tanácsülésen az RMDSZ-es önkormányzati képviselők kezdeményezését /a város helységnévtábláin magyarul is írják ki a település nevét/ megszavazták. A döntést követően azonban, Alexandru Tulai nagy-romániás városi, és Florin Cuc szociáldemokrata megyei tanácsos bejelentette: a prefektusi hivatalhoz vagy a bírósághoz fordul a határozat érvénytelenítése érdekében, mivel az szerintük törvénytelen. Máté András Levente jogász, parlamenti képviselő azt nyilatkozta: még ha az aranyosgyéresi magyarok számaránya nem is éri el a húsz százalékot, a 215-ös közigazgatási törvény szerint a magyar helységnévtábla kifüggesztése lehetséges, az erre vonatkozó városi tanácsi határozat nem ütközik törvénybe. Aranyosgyéresen a magyarság számaránya tíz százalék alatt van. Calin Platon prefektus jelezte: visszaküldi a határozatot a tanácshoz érvénytelenítés végett. Amennyiben a városi tanács nem hajlandó ezt megtenni, bepereli az aranyosgyéresi városi tanácsot, így kényszerítve azokat a határozat érvénytelenítésére. Máté András elmondta: amennyiben a határozat meghozatalakor megvolt az ehhez szükséges szavazatszám, Platon prefektus hiába fordul az igazságszolgáltatáshoz. Marosvásárhelyen például a városi tanács határozata alapján Széchenyiről nevezték el az egyik utcát, mire a határozat ellenzői a bírósághoz fordultak, Kerekes Károly ügyvéd azonban megnyerte a pert, s az utcanév megmaradt. /Nagy-Hintós Diana: /Magyar helységnévtábla-zűr az aranyosgyéresi tanácsban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./

2009. január 23.

Január 22-én az RMDSZ Maros megyei székházában sajtótájékoztatót tartott Kerekes Károly parlamenti képviselő és Szabó Árpád, a megyei szervezet ügyvezetője. Ezen szó esett a nyárádszeredai ortodox templom ügyéről is. – Mi nem az ortodox egyház ellen vagyunk, hanem a környezetvédelmi előírásokat akarjuk betartani – mondta a képviselő. Azt a területet, ahova az ortodox egyház építkezni szeretne, kormányrendelettel Nyárádszereda város közterületté nyilvánította. Ezeknek megfelelően a Nyárádszeredai Polgármesteri Hivatal jogosan járt el akkor, amikor elutasította az építkezést az említett területen. /Vajda György: „Nem az ortodox egyház ellen vagyunk”. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 23./

2009. február 10.

Az újonnan kinevezett Maros megyei kormánybiztos, Marius Pascan a közigazgatási bíróságon megtámadta a nyárádszeredai helyi tanács azon határozatát, amelyben népszavazást írtak volna ki a központi park rendeltetésének megváltoztatásáról. Kerekes Károly parlamenti képviselő elmondta, ha kell, az üggyel a strasbourgi emberjogi bírósághoz fordulnak. Marius Pascan szerint a park területén levő mintegy 1022 négyzetméter terület az ortodox egyházé, így nem lehet megakadályozni a templom felépítését. Nyárádszereda városban az ortodoxokat a két kezünkön is megszámolhatók. A magyar városban erőszakolják az ortodox templom építését. /–vagy–: Máris szereptévesztésben a prefektus. Nyárádszereda nem adja fel. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 10./

2009. február 11.

A Demokrata-Liberális Párt megsérti a jogállam elveit és az állampolgárok szabadságjogait azzal, hogy cinkosan támogatja az ortodox egyház terjeszkedését a görög katolikus egyház kárára, és olyan törvénytervezeteket kíván elfogadni, amelyek a görög katolikus egyház megsemmisítését eredményezik, jelentette ki február 10-én képviselőház plénumán Kerekes Károly RMDSZ-es képviselő, hozzátéve, hogy a helyzetet az Európai Parlament tudomására hozza. A képviselő elmondta, a görög katolikus hívek tüntetésen tiltakoztak a parlament asztalán levő, az ortodox és a görög katolikus egyház ingatlanjainak jogi besorolására vonatkozó törvénykezdeményezés ellen. A három kezdeményező PD-L-s képviselő, és a tervezet értelmében az egyházi ingatlanok (templomok, parókiák, temetők és a hozzájuk tartozó területek) azokon a településeken, ahol ortodox és görög katolikus egyház is létezik, a többségi egyház tulajdonába mennek át. Számos meghiúsult tárgyalási kísérlet után Lucian Muresan görög katolikus érsek felhívást intézett a világ görög katolikus híveihez, hogy 2009. február 11-én tartsanak böjt- és imanapot. Az ortodox egyház megtagadja azoknak a templomoknak a visszaszolgáltatását, amelyek eredetileg a görög katolikusokéi voltak. Nyárádtőn például az ortodox egyház a hatóságok támogatásával megkezdte a régi görög katolikus templom lebontását, annak ellenére, hogy visszaigényelték, és paravánként köréje húzta az új ortodox templom falait. Ezzel gyakorlatilag megfojtotta a görög katolikus templomot. Másik példának a nyárádszeredai esetet említette, ahol az ortodox egyház csalással szerzett meg egy, a görög katolikus egyház tulajdonát képező területet. A vitatott terület a város egyetlen parkjában található, és mivel a város vezetése szeretné megmenteni a zöldövezetet, az ortodox egyháznak egy másik területet ajánlott fel, ahová felépítheti a templomot. Az ortodoxok azonban ragaszkodnak ahhoz, hogy a központi parkban építsék fel a templomot. /Mózes Edith: Kerekes Károly az ortodox egyház terjeszkedéséről. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 11./

2009. március 2.

Marosvásárhelyen ülésezett február 28-án a RMDSZ-platformok kerekasztala (Platformok Konzultatív Tanácsa). A tanácskozáson részt vett a Határok Nélküli Esélyegyenlőség Platform (elnök Dudás Anna-Mária), a Kereszténydemokrata Platform (elnök Kelemen Kálmán), a Nemzeti Szabadelvű Kör (elnök Dénes István), a Nők a Nőkért Platform (elnök Szabó Annamária), a Szabadelvű Kör (elnök Eckstein Kovács Péter), a Szociáldemokrata Platform (elnök Kerekes Károly) és a Vállalkozók Platformja (elnök Illés Kálmán). A platformok szeretnének láthatóbbá válni az RMDSZ-ben, ugyanakkor nyitni a hasonló világnézeteket valló román pártok, illetve a hasonló politikai családba tartozó európai politikai szervezetek felé. A Platformok Konzultatív Tanácsa (PKT) a Szövetségi Képviselők Tanácsa által elismert platformok vezetőiből, illetve az általuk delegált képviselőkből áll. Politikai tanácsadói testület, amely az RMDSZ politikai döntéseinek előkészítését hivatott segíteni. /Mózes Edith: Nagyobb teret követelnek az RMDSZ- platformok. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 2./

2009. március 5.

Kerekes Károly RMDSZ-es képviselő két témakörben intézett kérdéseket Emil Boc miniszterelnökhöz, amelyekre írásos választ vár. Az egyik az etnikumközi kapcsolatokat veszélyeztető polgármesteri „elszólásra” hívja fel a figyelmet, a másik arra, hogy az ortodox egyházat a megye kormánybiztosa a többi felekezet fölé emeli. Február 3-án iktatták be tisztségébe Marius Emil Pascant, a PD-L által újonnan kinevezett prefektust. Az ünnepségen Florea, Marosvásárhely polgármestere azzal kezdte a mondandóját, hogy „Romániát csak a románok tudják megváltoztatni”. A frissen kinevezett prefektus, amely egy olyan megyét képvisel, ahol a magyarság részaránya 38%, nem lépett közbe a polgármester által provokált helyzet orvoslása érdekében. Kerekes kérdései: 1. Hogyan értékeli a kormány a prefektus hallgatását ebben a helyzetben, lévén szó egy olyan megyéről, ahol a rendszerváltás után, sajnos, véres etnikumközi konfliktusokra került sor? 2. A prefektusnak nem a megye társadalmi békéje érdekében kellene tevékenykednie, főleg, ha hivatalos ceremóniákon hangzanak el oda nem illő kijelentések? A beiktatási ünnepséggel kapcsolatban Kerekes nehezményezte, hogy a beiktatáson mindössze Andrei Andreicut gyulafehérvári érsek volt jelen, a többi felekezetet nem hívták meg. „Miért ez a megkülönböztetett figyelem az ortodox egyház felé, amelyet ezzel a gesztussal közigazgatási és pártszínvonalra emeltek, diszkriminálva a többi felekezetet? A kormány politikájának része, hogy az ortodox egyházat államvallási rangra emelje? – fogalmazott Kerekes Károly. /(mózes): Mit őriz a törvényesség őre? = Népújság (Marosvásárhely), márc. 5./

2009. május 13.

A képviselőház elfogadta a szociális minimális nyugdíj bevezetéséről szóló sürgősségi kormányrendeletet: Romániában a szociális nyugdíj értéke 300 lej, majd október elsejétől 350 lej lesz. Kerekes Károly RMDSZ-es képviselő kifejtette, az RMDSZ üdvözli a jogszabályt. /Megszavazták a minimális nyugdíjat. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 13./

2009. május 27.

A Máté András és Kerekes Károly RMDSZ-képviselők által benyújtott javaslat a jogtalanul elkobzott és visszaszolgáltatott ingatlanok első beíratásával kapcsolatos illeték eltörlését célozza. A képviselőház plénuma elutasította a törvényjavaslatot, a kezdeményezők szándéka jóvátételi jellege miatt dicséretes. /Napirenden a kataszteri törvény kiegészítési javaslata. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./

2009. július 31.

Borbély László és Kerekes Károly RMDSZ-képviselő átiratban fordult Marius Pascan Maros megyei prefektushoz, amelyben jelezték, hogy ismeretlen tettesek július 25-ére virradó éjszaka felgyújtottak Marosszentanna község központjában egy pannót, amelyen a települést mutatták volna be három nyelven. A képviselők feltételezése szerint valakiket zavart „a helyi önkormányzat azon szándéka, hogy a románon kívül más nyelven is kiírják” a szöveget. A cselekmény provokációnak és etnikumközi feszültségkeltésnek minősíthető, felkérik a prefektust, rendeljen el az ügyben kivizsgálást a rendőrség, csendőrség és a SRI részéről. Ismeretlen tettesek meggyújtották a Demeter József helyi fafaragó által a marosszentannai falunapokra készített, a központi parkban felállított, népi motívumokkal díszített emléktáblát. /(mózes): Borbély László és Kerekes Károly kivizsgálást kér a szentannai ügyben. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 31./

2009. szeptember 9.

A képviselőház jóváhagyta Máté András és Kerekes Károly képviselők törvénykezdeményezését, amely az 1940. szeptember 6. és 1945. március 6. között nemzetiségi mivoltuk miatt üldözött személyek jogállását szabályozó kormányrendeletet módosítja. Ennek megfelelően a jogszabály rendelkezései alól eddig kimaradt kategóriák – menekültek és kiutasítottak is – a törvény hatálya alá kerültek, így egy méltánytalan helyzetet sikerült orvosolni. /Döntés az etnikailag üldözöttek ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

2009. október 1.

Részrehajlás megalapozott gyanúja miatt Kerekes Károly ügyvéd, parlamenti képviselő kérte a Kossuth utca perének áthelyezését a Marosvásárhelyi Táblabíróságról egy másik bíróságra. Kerekes Károly azzal indokolta kérését, hogy a per alatt a helyi tanácsosokat durva sajtótámadások érték, az etnikumközi kapcsolatok feszültté váltak és mindez a bírák pártatlanságát veszélyezteti. /A Kossuth-per áthelyezését kérte Kerekes Károly. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./

2009. október 21.

Kerekes Károly ügyvéd, parlamenti RMDSZ-képviselő szeptember végén kérte a Kossuth utca perének áthelyezését, amelyet eddig a Marosvásárhelyi Táblabíróság tárgyalt. Az ügyvéd a Vatra Romaneasca, a Nagy-Románia Párt és az Avram Iancu Kulturális-Hazafias Egyesület felperesekkel szemben képviseli a marosvásárhelyi tanácsot, amely a névadásról döntött. Kerekes Károly az áthelyezést részrehajlás magalapozott gyanújára hivatkozva kérte. A tárgyalásnak október 1-jén, a Marosvásárhelyi Táblabíróságon kellett volna lezajlania, de két nappal korábban például a Prima Televízió meghívta beszélgető-műsorába az ellenfelet képviselő ügyvédet, aki egy órán át gyalázta Kossuth Lajost. /Antalfi Imola: Egyetlen tárgyalás maradt hátra Craiován folytatódik a Kossuth utca pere. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 21./

2009. november 7.

A Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal honlapjára rendszeresen megkésve vagy egyáltalán nem teszik fel az információkat magyar nyelven, annak ellenére, hogy a törvény előírja: ha egy nemzeti kisebbség számaránya meghaladja a lakosság 20 százalékát, akkor az intézmények kötelesek az adott kisebbség nyelvét használni – nehezményezte sajtótájékoztatóján Kerekes Károly parlamenti képviselő, aki kifejtette, hogy az önkormányzat honlapjára az utolsó román nyelvű bejegyzés november 3-án került fel, míg magyar nyelvű szöveget legutóbb október 1-jén tettek fel. Ugyanakkor az is előfordul, hogy az egyes álláshirdetéseket nem közlik magyar nyelven. Az észlelt hiányosságok miatt Kerekes Károly képviselő az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordul. /Információ csak román nyelven. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 7./


lapozás: 1-30 ... 181-210 | 211-237




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998