udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
201 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 256 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 241-256
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kerekes Károly

1992. október 6.

Okt. 6-án közzétették a parlamenti választások végeredményét, okt. 9-én pedig a parlamenti mandátumok elosztását : a képviselőházban a Nemzeti Megmentés Demokrata Frontja kapta a szavazatok 27,72 %-át /117 mandátum/, a Demokratikus Konvenció 20,01 %-ot /82 mandátum/, a Nemzeti Megmentési Front 10,18 %-ot /43 hely/, a Román Nemzeti Egységpárt 7,72 %-ot /30 hely/, az RMDSZ 7,46 %-ot /811 290 szavazattal/ /27 hely/, a Romania Mare Párt 3,90 %-ot /16 hely/ és a Szocialista Munkapárt 3,04 %-ot /12 hely/ nyert el. A szenátusban a Nemzeti Megmentés Demokrata Frontja 28,29 %-ot kapott /49 szenátor/, a Demokratikus Konvenció 20,16 %-ot /34 szenátor/, a Nemzeti Megmentési Front 10,39 %-ot /18 szenátor/, a Román Nemzeti Egységpárt 8,12 %-ot /14 szenátor/, az RMDSZ 7,58 %-ot /831 469 fő/ /12 szenátor/, a Romania Mare Párt 3,85 %-ot /5 szenátor/, a Román Demokrata Agrárpárt 3,31 %-ot /5 szenátor/, a Szocialista Munkapárt pedig a szavazatok 3,19 %-át szerezte meg /5 szenátor/. Az RMDSZ képviselőjelöltjeire 1990. májusában 983 890-en szavaztak, most 172 600-zal kevesebben, az RMDSZ szenátorjelöltjeire pedig 1990-ben 1 094 353-an adták voksukat, most viszont 262 884-gyel kevesebben. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./ Az 1992. szept. 27-én megválasztott RMDSZ szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m./, Csapó József /Bihar/, Incze Tibor /Fehér/, Verestóy Attila, Hajdú Gábor /Hargita/, Buchwald Péter /Kolozs/, Kozsokár Gábor, Magyar Lajos /Kovászna/, Markó Béka, Frunda György /Maros/, Szabó Károly /Szatmár/, Béres Dénes /Szilágy/, RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad/, Rákóczi Lajos, Szilágyi Zsolt, Székely Ervin /Bihar/, Szilágyi Zoltán /Beszterce/, Madaras Lázár /Brassó/, Borbély Imre, Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István /Hargita/, Takács Csaba /Hunyad/, Sinkó István, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő /Kolozs/, Márton Árpád, Zsigmond László, Birtalan Ákos /Kovászna/, Borbély László, Kerekes Károly, Elek Mátyás, Németh János /Maros/, Mazalik József /Máramaros/, Varga Attila, Pécsi Ferenc /Szatmár/, Vida Gyula /Szilágy/, Bárányi Ferenc /Temes/. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./

1992. október 24.

Csutak István korábban /okt. 12-én/ a bukaresti Evenimentul Zilei napilaphoz fordult, hogy sürgősen nyilvánosságra hozza: Verestóy Attila és néhány "kormánypárti", Domokos Géza körül csoportosuló RMDSZ-szenátor és képviselő okt. 8-án titkos tárgyalást folytatott Ovidiu Sincai úrral, a Nemzeti Megmentési Demokrata Front alelnökével az RMDSZ esetleges részvételéről az új kormány megalakításáról. A titkos tanácskozást Domokos Géza és Verestóy Attila kezdeményezte, részt vettek a szenátorok közül: Markó Béla, Szabó Károly, Csiha Tamás, Buchwald Péter /jelölt/, a képviselők közül pedig Madaras Lázár, Nagy Benedek, Borbély László, Tokay György, Kerekes Károly és Antal István /jelölt/. Csutak István feltette a kérdést: ha valóban nyilvános megbeszélés volt, miért nem tudott róla mindegyik RMDSZ-képviselő, illetve szenátor vagy az RMDSZ két alelnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24-25./

1993. április 21.

Dr. Kilyén Károly nyílt levelet intézett Iliescu elnöknek, tiltakozva a magyarellenes diszkrimináció miatt. Hiába járt közbe Kerekes Károly képviselő, megkeresve Ulpiu Popa Cherecheanu korábbi főügyészt, Petre Ninosu igazságügyi minisztert, nem tudta elérni a diszkrimináció megszüntetését: Maros, Szatmár és Kolozs megyékben nem adják meg a volt szovjet hadifoglyoknak járó juttatásokat, de csak a magyaroknál járnak így el, a jelzett megyékben a volt román hadifoglyok megkapják a juttatásokat. Hiába próbáltak a magyar jogosultak bírósághoz fordulni, kérésüket ott is elutasították. Igaza van Tőkés Lászlónak, bizonyos értelemben etnikai tisztogatás folyik. /Dr. Kilyén Károl. Nyílt levél Ion Iliescu úrnak, Románia elnökének! = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 21./

1993. július 16.

Jún. 16-18-a között tartotta meg Isztambulban első ülésszakát a Fekete-tengeri Övezet Parlamenti Uniója. A román parlamenti delegáció vezetője, Kerekes Károly elmondta, hogy mivel a Közös Piacba nehéz bejutni, Törökország kezdeményezte ezt a regionális együttműködést. Ez a Fekete-tenger parti országok kapcsolatrendszere. Szulejman Demirel török államfő érdeklődést tanúsított a Romániával létesítendő gazdasági és politikai kapcsolatok iránt. Szó esett közös bank létesítéséről és egy híd építéséről. /Fekete Anna: A Fekete-tengeri Parlamenti Unió. = Orient Expressz (Bukarest), júl. 16./

1993. október 19.

Okt. 5-6-án zajlott le a Bukarestben a Fekete-tengeri Parlamenti Unió első szakbizottsági összejövetele. Az orosz delegáció hiányzott, mert Jelcin elnök feloszlatta a parlamentet, Görögország és Bulgária távol maradt mert egyelőre csak kormányszintű gazdasági együtt-működésre hajlandók. A tanácskozáson egyetértettek abban, hogy egy közös kereskedelmi- és fejlesztési bankot kell létrehozni, a román delegáció szeretné, ha a székhelye Bukarestben lenne. A gazdasági bizottságnak román elnöke és török alelnöke lett. A Fekete-tengeri Parlamenti Unióban Törökország akar vezetőszerepet játszani. /Kerekes Károly: Parlamenti együttműködés a fekete-tengeri övezet szerepének növeléséért. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 19./

1993. október 26.

A háborús veteránokkal foglalkozó törvénytervezet szerint háborús veteránok mindazok az észak-erdélyiek, akik katonai szolgálatra bevonultak a magyar hadseregbe. Spiroiu védelmi miniszter is támogatta ezt az álláspontot. A bizottsági ülésen a kolozsvári liberális képviselő, Petru Litiu viszont hevesen ellenezte, követelte, hogy töröljék ezt a részt. Végül módosító javaslat született: a volt magyar hadsereg katonái akkor minősíthető veteránoknak, ha nem harcoltak a román állam ellen. Ilyen szövegezéssel kerül a törvénytervezet a képviselőház elé. Ez visszalépés az 1946. évi 772-es törvényhez képest. /Kerekes Károly parlamenti képviselő: Veteránok, hadiözvegyek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./

1993. november 3.

A mintegy 35 ezer Maros megyei többnyire magyar nemzetiségű volt hadifogoly nyugdíjkiegészítésének kérelmét elutasították. Azzal indokolták, hogy ők nem jogosultak erre, mert annak idején magyar katonaként kerültek fogságba. Maros, Kolozs, Szatmár és Bihar megyében hasonlóan elutasítják a magyar nemzetiségűek késérét. Kerekes Károly képviselő leszögezte, a 118-as törvény nem írja elő, hogy milyen hadsereg katonája részesülhet kárpótlásban, a törvény semmilyen megkülönböztetésről nem tesz említést. Ezért a felsorolt négy megyét kivéve a többi megyében folyósítják a kárpótlást, a nyugdíjkiegészítést. A négy megyében a szélsőséges nacionalista erők nyomást gyakorolnak a hatóságokra. /Tófalvi Zoltán: Kárpótlási golgota. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 3./

1993. november 4.

A történelmi múltat vállalni kell, hangsúlyozta Kerekes Károly képviselő. Az RMDSZ az erdélyi magyarság nevében 1991 novemberében nyilvánosan is bocsánatot kért a zsidóságtól az elszenvedett atrocitásokért. Méltányosnak tartja a túlélők kárpótlását, de megengedhetetlen, hogy egyesek az emberi tragédiákat arra használják, hogy a nemzeti ellentéteket mélyítsék. Ezt szolgálja Petre Turlea képviselő, Antonescu rehabilitálásának egyik szorgalmazója, aki parlamenti beszédében azt bizonygatta, hogy a román állam részéről soha nem történt semmilyen atrocitás a zsidósággal szemben. /Kerekes Károly: A történelmi múltat vállalni kell. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./

1993. november 25.

Románul és magyarul is közölték a lapok egy volt román hadifogoly levelét, amelyben követeli: a román állam részesítse kárpótlásba, ne küldjék a magyar államhoz. Kerekes Károly képviselő küzd az igazságukért, mert jelenleg Maros-, Kolozs-, Szilágy- és Bihar megyék volt szovjetunióbeli hadifoglyai nem részesülhetnek kárpótlásban. /Tófalvi Zoltán: Ki a hadifogoly? = Új Magyarország, nov. 25./

1993. december 9.

A közelmúltban Kijevben tartotta meg őszi ülésszakát a Fekete-tengeri Övezet Parlamenti Uniója. A héttagú román delegációt Kerekes Károly RMDSZ-képviselő vezette. A román delegációt fogadta az ukrán parlament elnöke. A román küldöttség kapcsolatot teremtett az ülésszakon megfigyelőként részt vevő görög parlamenti küldöttséggel. /Román delegáció élén RMDSZ-képviselő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./

1994. január 4.

Tófalvi Zoltán ismerteti az emléktábla elhelyezésének kálváriáját, bizonyítva, hogy a hatalom a magyar kisebbség művelődéstörténeti évfordulóit igyekezik ellehetetleníteni. Erre bizonyság az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság 200. évfordulójára készített emléktábla sorsa. Már 1992 őszén megkezdődtek az előkészületek az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság évfordulójára. Az EMKE elnöksége pontosan felmérte, hogy a Magyar Tudományos Akadémia megalakulását 32 évvel megelőző marosvásárhelyi tudós társaság évfordulója az 1993. év egyik legjelentősebb művelődési eseménye. A cikkíró az EMKE nevében a kérdés legjobb ismerőit kérte fel előadás megtartására, többek között Benda Kálmánt, Benkő Lórándot, Benkő Samut, Éder Zoltánt, Deé Anikót, Tonk Sándort és Péntek Jánost. Az 1993. dec. 4-5-én megtartott előadások színvonalasak voltak. Az igazi vesszőfutást az emléktábla jelentette. 1992-ben a kolozsvári magyar színjátszás emléktáblájánál az volt a kifogás, hogy nem jelezték idejében a betűtípusokat, a tábla méretét, a városi tanács illetékes bizottsága pedig egyszerűen "elfelejtett" összeülni. Így azután az emléktábla nem arra az épületre került, ahol az első előadásokat megtartották, hanem a színház jelenlegi épületének előcsarnokába. A marosvásárhelyi emléktábla esetében kellett a részletes műszaki rajz, majd az illetékes műemlékvédelmi felügyelőség beleegyezése. Ott azonban kiderült, hogy nem is hallottak az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaságról. Ennek a társaságnak szász és román tagjai is voltak, ezért háromnyelvű emléktáblát terveztek. A helyi műemlékvédelmi felügyelőség beleegyezésén kívül szükség volt az országos felügyelőség engedélyére is. Kerekes Károly parlamenti képviselő kétnapos utánajárással megszerezte azt is. Marosvásárhelyen a polgármesteri titkár. Popa Iuliana Elena aláírása is szükséges, a cikkíró ezért ült hivatali szobájában nov. 29-től dec. 3-ig. Végül a titkár kijelentette: nem írja alá az engedélyezést. Dec. 3-án Ioan Rakolta prefektus közölte: az emléktábla elhelyezése, leleplezése elmarad. A prefektus megkérdőjelezte az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság puszta létét is. Hiába a több mint tízezer oldal kézirat, az Aranka Györgyhöz küldött és a tőle származó 1235 levél, a könyvtárnyi irodalom arra, hogy Marosvásárhelyen 1793. dec. 3-án megalakult az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság. /Tófalvi Zoltán: Emléktábla-kálvária. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 4./

1994. május 16.

Máj. 16-17-én Tbilisziben tartja soros ülését a Fekete-tengeri Parlamenti Unió jogi és politikai kérdésekkel foglalkozó bizottsága. Az ülésen részt vevő román parlamenti delegációt Kerekes Károly RMDSZ-képviselő vezeti./RMDSZ Tájékoztató, 283. sz., máj. 16./

1994. október 18.

A Képviselőházban okt. 18-án Kerekes Károly RMDSZ-képviselő megkérdezte Vacaroiu miniszterelnöktől, miért nem reagált korábbi kérdésére. Kerekes jún. 6-án interpellált a kormányhoz a rokkantak és fogyatékosok segélyezésének elmaradása miatt, azonban nem kapott választ. Szept. 12-én a pénzügyminiszterhez fordult, ugyanezzel a problémával, de a válasz ezúttal is elmaradt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./

1994. december 14.

Kerekes Károly RMDSZ-képviselő nov. 30-án alkotmányossági óvást nyújtott be a határátlépési illetékre vonatkozó 1994/50-es kormányrendeletet jóváhagyó törvény ellen. Beadványát hatvannyolc ellenzéki képviselő és több szenátor is támogatta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./ Az alkotmánybíróság dec. 14-i közleményében kedvezően válaszolt: az óvás jogos. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./ Ezután a kérdéses rendeletet visszautalják a Képviselőházba, ahol újból szavaznak érvényességéről. /Új Magyarország, dec. 16./

1994. december 28.

A képviselőházban dec. 28-án többen szóvá tették, hogy az alkotmánybíróság döntése ellenére a hatóságok továbbra is követelik a határátlépési illeték kifizetését. Kerekes Károly RMDSZ-képviselő hangsúlyozta, hogy nemcsak az emberi jogok megsértéséről van szó, hanem az alkotmánybíróság döntésének semmibe vétele veszélyes precedenst teremthet.- Iliescu elnök beszédében szintén kiállt az illeték beszedése mellett. /Új Magyarország, dec. 29., Pest Megyei Hírlap, dec. 29./

1995. január 21.

Jan. 21-én Marosvásárhelyen tartották a DK Maros megyei tanácskozását, melyen az RMDSZ-t Zonda Attila RMDSZ-elnök, Kerekes Károly RMDSZ-képviselő és dr. Kelemen Attila képviselte. Az RMDSZ tisztázta, mit jelent a szervezet Önkormányzati Tanácsának megalakulása, ilyen tanácskozást a Nemzeti Parasztpárt és a Demokrata Párt is tartott. Megállapodtak abban, hogy gyakoribbá kell tenni az ilyen találkozókat. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 25./

1995. március 25.

Márc. 25-én ülésezett a Maros megyei RMDSZ székházában a Területi Képviselők Tanácsa, ügyvezető elnöknek megválasztották Bulyovszky Lórántot, majd az ügyvezető alelnököket: Kerekes Károly /politikai/, dr. Kakassy Sándor és dr. Iszlai Árpád /önkormányzati/, dr. Tonk Sándor /oktatásügyi/, Kerezsi János /művelődési és egyházügyi/, Szekeres Erzsébet /szociális/. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 29., 502. sz./

1995. március 26.

Márc. 24-26-a között tartotta a szlovákiai Együttélés ötödik országos kongresszusát Dunaszerdahelyen, újra elnökké választották Duray Miklóst. Az RMDSZ részéről Dézsi Zoltán, az RMDSZ SZKT Állandó Bizottságának elnöke, Somai József szervezési alelnök és Kerekes Károly parlamenti képviselő vett részt a rendezvényen. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 28., 501. sz./

1995. szeptember 14.

Kerekes Károly Maros megyei képviselő szept. 14-én írásban tett fel kérdését a román kormányhoz, azt firtatva, mi késztette a kormányt a Maros megyei prefektus leváltására és arra, hogy a tisztséget egy Román Nemzeti Egységpárthoz tartozó prefektusra ruházza. A megyében most nyugalom van, amiben nem kis szerepe volt Ion Racoltea prefektusnak. Az új prefektus kijelentései szöges ellentétben állnak az államfő román-magyar megbékélésre tett ajánlatával /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 15., 619. sz./

1995. szeptember 28.

Az ellenzék széthullott, az RMDSZ-szel való szövetség terhére van. Iliescu elnök megbékélésről beszél, miközben a magyarellenes Funar vezette RNEP kapja Maros megyében a prefektusi tisztséget, írta Kerekes Károly képviselő. Ebben a kérdésben fordult a kormányhoz, azt a választ kapta, hogy nem történt prefektusváltás. Ez nem nyugtatta meg a képviselőt, mert továbbra is erről a változtatásról beszélnek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./

1995. október 26.

Okt. 24-26-a között a Moldovai Köztársaság fővárosában, Chisinauban ülésezett a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés Parlamenti Közgyűlésének politikai és jogi kérdésekkel foglalkozó bizottsága. Megvizsgálták, hogy a tagországok kormányai milyen mértékben ültették át a gyakorlatba a Parlamenti Közgyűlés határozatait. A bizottság elnökének Kerekes Károlyt, a romániai delegáció tagját választották. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 30., 650. sz./

1995. november 24.

Nov. 15-én Frunda György szenátor, Borbély László és Kerekes Károly képviselők, valamint Zonda Attila, az RMDSZ Maros megyei elnöke meglátogatták a marosvásárhelyi börtönben a tíz évre ítélt Cseresznyés Pált. Ügyét már az Európa Tanácsig vitték, nemzetközi fórumokig, de Iliescu elnök nem részesítette kegyelemben. Újabb kegyelmi kérvénnyel fordultak az államelnökhöz, ezt íratták alá Cseresznyés Pállal. Nem bántalmazzák /régen megverték/, egészségi állapota miatt nem dolgozhat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./

1996. január 4.

Az RMDSZ parlamenti frakciója Szabó Károly szenátusi, illetve Tokay György képviselőházi frakcióvezető aláírásával a parlament rendkívüli összehívását kezdeményezte jan. 4-én, hogy sürgősségi eljárással vitassák meg és fogadják el a költségvetést. A kormány ugyanis, élve meghatalmazásával, rendeletekkel fog dönteni olyan pénzügyi kérdésekben, amelyekben csak a törvényhozás hivatott határozni. - Kerekes Károly RMDSZ-képviselő jan. 3-án írásban fordult Florin Georgescu pénzügyminiszterhez, jelezve, hogy a határon még mindig kérik a határátlépési illetéket, holott ez jan. 1-je után törvénytelen. Georgescu kabinetfőnöke már másnap reagált a levélre: utasították a vámigazgatóságokat, hogy ne szedjék az illetéket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6-7., (gyarmath) [Gyarmath János]: Az RMDSZ összehívhatná a parlamentet. = Magyar Nemzet, jan. 8./

1996. március 7.

A Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés Parlamenti Közgyűlése febr. 14-16-a között Athénban tartotta gazdasági bizottsági ülését, melyen központi kérdésként szerepelt a szállítási hálózat fejlesztése, számolt be Kerekes Károly képviselő, aki részt vett a tanácskozáson. A tanácskozást nehezítette, de nem zavarta meg a görög-török viszály és az azeri-örmény konfliktus. A tengeri szorosok ügye heves politikai vitára adott okot, mert az orosz és török álláspont ellentétes, a Boszporusz és a Dardanellák ügye feszültségforrást képez. - A tagországok kormányaitól kapott információk alapján összeállított bizottsági jelentés ismertette a szállítási problémákat: eltérőek az egyes tagországok szállítási jogszabályai, gyakran változtatják a szállítási viteldíjakat, nem működik a tagországok között információcsere, fejletlen a szállítási infrastruktúra. A térség szállítási problémáinak megoldására tanulmányok születtek. A görög kormány átfogó szállítási hálózat kiépítését javasolta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./

1996. június 17.

Jún. 17-én Kerekes Károly RMDSZ-képviselő interpellált a gyűjtőgát építése miatt víz alá került Bözödújfalu ortodox, római katolikus és unitárius templomai újjáépítése, illetve kárpótlásának elmaradása ügyében. Ugyanezen a napon Doru Ioan Taracila belügyminiszter válaszolt Birtalan Ákos korábbi interpellációja ügyében: kijelentette, hogy Sepsiszentgyörgyön a csendőrlaktanya építését megkezdik /18,5 milliárdos építkezés/, annak ellenére, hogy a városi tanács nem adott építkezési engedélyt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 18., 804. sz./

1996. július 10.

Júl. 10-12-én tartják Isztambulban a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés Parlamenti Közgyűlése és az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése közös szervezésében az első interparlamentáris konferenciát, amelynek témája a Fekete-tenger térségének környezetvédelme. A román delegáció tagja Kerekes Károly RMDSZ-képviselő. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 10., 820. sz./

1996. szeptember 18.

Kerekes Károly Románia új főügyészéhez, Nicolae Cochinescuhoz írt levelében figyelmébe ajánlotta korábbi, jún. 25-én kelt levelét, melyet elődjéhez, Vasile Manea Dragulinnak küldött annak érdekében, hogy a 1990/118-as törvényt alkalmazzák a magyar hadseregbe besorolt és szovjet hadifogságot szenvedettekre is. Kerekes Károly képviselő akciója sikerrel járt, a Legfelső Törvényszék 1996. febr. 12-i döntése kimondta, hogy a magyar katonák jogai azonosak a románokéval. Azonban először a hibás döntéseket meg kell semmisíteni, ezért kell újra a főügyész segítsége. Az új főügyész válaszolt: a döntések nem véglegesek, tehát ezek megtámadhatók. További, évekig tartó huzavonára lehet számítani. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

1996. szeptember 20.

Kerekes Károly képviselő, a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködési Parlamenti Közgyűlés tagja, a munkálatokban részt vevő román parlamenti küldöttség elnöke összefoglalta a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködési Szervezet múltját és jelentőségét. A szervezetnek geopolitikai és geostratégiai jelentősége van. Törökország és Görögország részvétele tölti ki a volt Szovjetunió déli részén kialakult geostratégiai űrt, ellensúlyozva az esetleges orosz, illetve iráni befolyást. A szervezet születése az 1992. jún. 25-i Isztambuli Nyilatkozathoz köthető, amelyet 11 ország /Törökország, Oroszország, Románia, Ukrajna. Bulgária, Örményország, Grúzia, Azerbajdzsán, Moldova, Görögország és Albánia/ államfője írt alá. A kezdeményező Törökország volt. 1993 februárjában megalakult a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködési Parlamenti Közgyűlése. Ennek a tevékenységnek az összehangolását végző főtitkárságnak Isztambulban van a székhelye. Az Isztambuli Nyilatkozatot aláíró országok közül Görögország és Bulgária távolmaradt a parlamenti együttműködéstől, végül Görögország - orosz nyomásra - 1995 júniusában mégis tagjává vált ennek a szervezetnek. Törökország az első három évben nem kis erőfeszítéseket tett, a Parlamenti Közgyűlés kiadásait egymaga fedezte 1995 végéig. Románia támogatta Törökország erőfeszítéseit. /A Hét (Bukarest), szept. 20./

1996. szeptember 30.

Sütő András író, az RMDSZ Maros megyei szervezetének tiszteletbeli elnöke a Népújságban azzal vádolta a Maros megyei RMDSZ testületeit, hogy "összeesküvést" szőttek azért, hogy megfosszák Borbély László képviselőt parlamenti mandátumától továbbá bírálta azt a közleményt, amely őt és Frunda Györgyöt vádolta az RMDSZ vezetése elleni kampány támogatásával. Sütő András szerint azért folyik Borbély László elleni lejárató kampány, mert előállt azzal a követeléssel, hogy vizsgálják ki a közösségi célokra adott pénzadományok felhasználásának módját. Sütő elutasította Borbély Lászlónak az 1993. évi neptunfürdői találkozón való részvétele miatt emelt vádakat. /Sütő András: Akiknek a kudarc a fejükbe szállt. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 28. Az író másik írása ugyanebben a lapszámban: Zonda Attilának, az RMDSZ Maros megyei szervezete elnökéhez írt levele. - Mindkét írást ismertette: "A boszorkányüldözés Neptun-gőze." = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./ Szept. 28-án ülésezett az RMDSZ Maros megyei Területi Képviselő Tanácsa, hogy megtárgyalja az óvásokat. Több órás vita után újra szavaztak a megye képviselőjelöltjeinek sorrendjéről, ennek eredményeképpen Borbély László ismét az 5. helyre került: 1. dr. Kelemen Attila, 2. Kerekes Károly, 3. dr. Kakassy Sándor, 4. dr. Elek Barna, 5. Borbély László. - Takács Csaba kifejtette, hogy ezt a döntést érvényesnek tekinti, Markó Béla hasonlóképpen nyilatkozott. /Vox populi, vox Dei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./ Sütő András tiltakozásul lemondott a Maros megyei RMDSZ tiszteletbeli elnöki tisztségéről. /Magyar Nemzet, szept. 30./

1996. november 8.

A nov. 3-i választásokon az RMDSZ a következő eredményeket érte el: RMDSZ államelnök-jelöltjére leadott szavazatok száma: 761 007, az összes szavazat 6,02 %-a, ezzel Frunda a negyedik lett a jelöltek közül. Az RMDSZ szenátorjelöltjeire leadott szavazatok száma: 836.705 /6,81 %/, a képviselőjelöltjeire leadott szavazatok száma: 812.206 /6,64 %/. Az RMDSZ a szenátusban 11, a képviselőházban 25 mandátumot szerzett. Az RMDSZ szenátorai: Csapó József, Eckstein Kovács Péter, Frunda György, Hajdú Menyhért Gábor, Kozsokár Gábor, Lőrincz Gyula, Markó Béla, Puskás Bálint Zoltán, Seres Dénes, Szabó Károly, Verestóy Attila, képviselői: Antal István, Asztalos Ferenc, Bárányi Ferenc, Becsek-Garda Dezső, Birtalan Ákos, Böndi Gyöngyike, Elek Barna, Kakassy Sándor, Kelemen Attila, Kerekes Károly, Kónya Hamar Sándor, Kovács Csaba Tibor, Márton Árpád Ferenc, Mátis Jenő, Nagy István, Pécsi Ferenc, Ráduly Róbert, Rákóczi Lajos, Székely Ervin, Szilágyi Zsolt, Tamás Sándor, Tokay György, Vajda Ferenc, Varga Attila, Vida Gyula. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 8., 905. sz./ Az 1990-es választás eredménye: A képviselőházban RMDSZ 991 601 szavazat /7,23 %/, a szenátusban: RMDSZ 1 004 353 szavazat, /7,20 %/, A parlamenti helyek megoszlása: Nemzeti Megmentési Front 355 mandátum, RMDSZ 41 mandátum. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. máj. 27./ A parlamentbe jutott RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad megye/, Szilágyi János /Beszterce-Naszód m./, Nagy Béla, dr. Csapó József, Szilágyi Zsolt /Bihar m./, Madaras Lázár /Brassó m./, Brendus Gyula /Fehér m./, Borbély Ernő, Csutak István, Incze Béla, Borsos Géza, Nagy Benedek /Hargita m./, Pillich László, Podharadszky László, Eckstein Kovács Péter /Kolozs m./, Domokos Géza, Márton Árpád, Bajcsi Ákos /Kovászna m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Borbély László, Frunda György, Kerekes Károly, Zsigmond László /Maros m./, András Imre, Pécsi Ferenc, Varga Attila /Szatmár m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Bárányi Ferenc /Temes m./, RMDSZ-szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m., Demény Lajos /Bihar m./, Fazakas Miklós /Brassó m./, Hajdú Gábor, Verestóy Attila /Hargita m./, Szőcs Géza /Kolozs m./, Király Károly, Kozsokár Gábor /Kovászna m./, Csiha Tamás /Máramaros m./, Markó Béla /Maros m./, Szabó Károly /Szatmár m./, Tóth József /Szilágy m./. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. máj. 29./ 1992. szept. 27-i választás: A képviselőházban: RMDSZ 7,46 % /811 290 szavazat/ - 27 képviselői hely. A szenátusban az RMDSZ 7,58 % /831 469 szavazat/ - 12 szenátor. Az RMDSZ képviselőjelöltjeire 1990. májusában 983 890-en szavaztak, most 172 600-zal kevesebben, az RMDSZ szenátorjelöltjeire pedig 1990-ben 1 094 353-an adták voksukat, most viszont 262 884-gyel kevesebben. /Szabadság (Kolozsvár), 1992. okt. 9., Dimineata (Bukarest), 1992. okt. 11./ Az 1992. szept. 27-én megválasztott RMDSZ szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m./, Csapó József /Bihar/, Incze Tibor /Fehér/, Verestóy Attila, Hajdú Gábor /Hargita/, Buchwald Péter /Kolozs/, Kozsokár Gábor, Magyari Lajos /Kovászna/, Markó Béla, Frunda György /Maros/, Szabó Károly /Szatmár/, Seres Dénes /Szilágy/, RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad/, Rákóczi Lajos, Szilágyi Zsolt, Székely Ervin /Bihar/, Szilágyi Zoltán /Beszterce/, Madaras Lázár /Brassó/, Borbély Imre, Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István /Hargita/, Takács Csaba /Hunyad/, Sinkó István, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő /Kolozs/, Márton Árpád, Zsigmond László, Birtalan Ákos /Kovászna/, Borbély László, Kerekes Károly, Elek Barna, Németh János /Maros/, Mazalik József /Máramaros/, Varga Attila, Pécsi Ferenc /Szatmár/, Vida Gyula /Szilágy/, Bárányi Ferenc /Temes/. /Szabadság (Kolozsvár), 1992. okt. 9./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 241-256




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998