udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 365 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 361-365
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kerekes Károly

1998. július 9.

Kerekes Károly RMDSZ-képviselő törvénytervezet útján javasolta, hogy a kisebbségi anyanyelvű személyeknek kérésre biztosítsák az anyanyelvükön történő esketést. A benyújtott törvénytervezet bizonyos változtatásokat igényelne az 1996/119-es törvényhatározatban, mely a polgári esketésre vonatkozik. Kerekes Károly hangsúlyozta, hogy javaslata nem mondana ellent az eddigi határozatoknak, és a hivatalos iratok kitöltése továbbra is az állam nyelvén történne. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./

1998. szeptember 21.

Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke erdélyi látogatásra második napján, vasárnap Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével találkozott Marosvásárhelyen. A megbeszélésről Markó Béla elmondta, hogy régóta ismeri Szabó Tibort és Bálint-Pataki József főosztályvezetőt. "Én azt mondanám, hogy az előző beszélgetéseink folytatása volt a mai. Itt a Határon Túli Magyarok Hivatala és az RMDSZ kapcsolatairól beszéltünk, és ezen belül is azokról az együttműködési rendszerekről, amelyeket valami módon a HTMH koordinál: Illyés Alapítvány, Új Kézfogás meg hasonló együttműködési vagy támogatási rendszerek." Szabó Tibor találkozott Fodor Imrével, Marosvásárhely polgármesterével, az RMDSZ parlamenti képviselőivel, Orbán Dezső alpolgármesterrel, valamint Burkhárdt Árpád alprefektussal is. A látogatás közvetlen célja kölcsönösen informálni egymást a közösen megoldandó problémákról, mondta Szabó Tibor. A HTMH partneri kapcsolatot keres a Magyarország határain túl élő magyarokkal. Kelemen Atilla képviselő arra figyelmeztette, hogy változtatni kell a HTMH-nak a határokon túl élő magyarokkal szemben - különösen az utóbbi négy évben tanúsított - magatartásán. Ne egyes magyaroké legyen a hivatal, amely szimpátiák vagy ellenszenvek, barátságok alapján dönt az esetleges támogatásokról, hanem az összes határon túli magyaré, mondta. Felvetették az EU-ban működő információs rendszerhez hasonló hálózat kiépítésének a szükségességét Magyarország és Erdély között (dr. Kolozsváry Zoltán), a szociális problémákkal foglalkozó magyar civil szervezetek támogatásának kérdését (Kerekes Károly), a szórványvidékbeli oktatási nehézségekre hívta fel a figyelmet Kakassy Sándor képviselő, Csíky Boldizsár városi tanácsos pedig a divergenciák káros voltát emlegette, akár a kettős állampolgárság kérdésében, akár más kérdésben. Szabó Tibor megtekintette a Teleki Tékát, majd Markó Bélával tovább indultak Székelyudvarhelyre. /Mózes Edith: Cél: a közös gondolkodás. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 22./

1998. október 29.

Okt. 29-én a képviselőházban Kerekes Károly politikai nyilatkozatban reagált a Román Nemzeti Egységpárt /PUNR/ és a Nagy-Románia Párt /PRM/ Maros megyei szervezete által, sajtótájékoztatón tett kijelentésekre. Nem szokta kommentálni a politikai pártok magyarellenes kijelentéseit, provokációit, kezdte. A Maros megyei közvéleményt hetente bombázza sajtótájékoztatóval ez a két párt a magyar kérdéssel, az egyetemtől, egészen egy futballmeccsig. A múlt héten elhangzottakat azonban "nem lehet szó nélkül hagyni. Ott, ahol 1990 márciusában tragikus események, súlyos etnikumközi konfliktusok történtek," a PUNR megyei szervezete nyilvánosan kijelentette, hogy támogatja a PRM-nek a Nemzeti Gárdák erdélyi felállítására vonatkozó kezdeményezését," amelyek célja a PRM "az, hogy likvidálják az erdélyi magyarok vezetőit." Az "erdélyi magyaroknak volt alkalmuk megismerni az ilyenszerű nemzetőrségek terrorját, nevezzék azokat vasgárdának vagy Maniu- gárdának." Sajnálatos, "hogy az Elnöki Hivatal, a kormány és a politikusok nem foglalnak határozottan állást ebben a problémában." /Az elnök, a kormány közömbösen szemléli a magyarellenes uszítást. Kerekes Károly képviselőházi politikai nyilatkozata. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 31./

1998. december 17.

A Radu Vasile-kabinet dec. 17-i ülésén úgy határozott, hogy megfellebbezi a magyar-német egyetem ügyében hozott elmarasztaló bírósági döntést. Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke előzőleg kijelentette: javasolni fogja, hogy a kabinet ne fellebbezze meg a kormányt elmarasztaló ítélőtáblai döntést. Tokay György kisebbségi miniszter viszont ellenkezően érvelt a kormány ülésén. /A kormány fellebbezni fog. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 19-20./ Ugyanezen a dec. 17-i kormányülésen a kormány nem fogadta el az RMDSZ törvényjavaslatát, amely lehetővé tette volna, hogy a házasságkötési szertartás anyanyelven történő lebonyolítását. A kormány elutasító álláspontja valószínűleg befolyásolni fogja a közéletben történő anyanyelvhasználat parlamenti vitáját, állapította meg Kerekes Károly parlamenti képviselő. A kormány ezzel a döntésével olyan jogot tagadott meg, amit még a Ceausescu-rendszer is szavatolt. /Számunkra kedvezőtlen kormánydöntés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./

1999. április 9.

Dr. Anghel Andreescu dandártábornok, országos csendőrparancsnok Marosvásárhelyen jelen volt a csendőrség intervenciós hadosztályának megalakulásakor. Kijelentette, hogy ezen belül olyan speciális alegységek is lesznek, amelyeket "a szeparatista akciók elleni fellépésre" képeznek ki. Ezzel kapcsolatban Kerekes Károly kérdést tett fel a belügyminiszternek: vajon ez a csendőrparancsnok egyéni kezdeményezése, továbbá azt, hogy milyen szeparatista akciók tették ezt szükségessé? /Brassói Lapok (Brassó), ápr. 9./

1999. május 25.

Kerekes Károly Maros megyei képviselő feltette a kérdést Constantin Dudu Ionescu belügyminiszternek: igaz-e a csendőrök főparancsnokának, Anghel Andreescu dandár-tábornoknak Marosvásárhelyen tett látogatásakor mondott állítása, hogy a gyorsegységeken belül a szeparatisták elleni harcra kiképzett csoport is fog működni? A képviselőnek adott miniszteri válaszban az állt, hogy a főtiszt ilyesmit nem mondott, és ilyen kommandók létesítéséről szó sincs. - A Recurs című lap azonban lehozta Andreescunak a csendőrök előtt akkor elmondott beszédét. Egy részlet: "Erőltetett menetben végigjártam Brassó, Hargita, Kovászna és Maros megyéket. Ezeknek kétségtelenül van egy specifikuma. Valakiket zavart, hogy Brassóban létrehoztunk egy ilyen egységet, Kolozsváron egy másikat - amelyet a következőkben látogatok meg -, és itt is létesítünk egyet. Kinyilatkoztattam és most is hangsúlyosan kimondom, hogy ezeket az egységeket felhasználjuk a terrorista, diverzionista és szeparatista akciók ellen. Ne ringassák magukat abban az illúzióban, hogy békén hagyjuk őket, és nem teszünk eleget a kötelességünknek. Állítom azt, hogy nehéz napjai lesznek annak, aki a román állam ellen cselekszik." Kerekes képviselő újabb interpellációjában erre hivatkozott. - Andreescu dandártábornok tehát valamit elkottyantott. Az sem kizárt, hogy a csendőrgenerális tudatosan "kotyogott". Figyelmeztetésképpen. /Román Győző: A kotyogós tábornok. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 25./

1999. június 8.

A képviselőház jún. 8-i ülésén felszólalt három magyar képviselő. Székely Ervin a szombati román-magyar válogatott labdarúgó mérkőzést követő incidensekre tért ki. Megengedhetetlennek minősítette, hogy a szurkolók lelkes ünneplését egyesek az idegengyűlölet demonstrációjává alakíthatták át. Rámutatott arra, hogy az olyan magyarellenes, kisebbségellenes, fasisztoid jelszavak ordítozásáért, mint "Kifelé, kifelé a magyarokkal az országból!", nemcsak a tetteseket kell felelősségre vonni, hanem azokat a politikai erőket is, amelyek jóelőre, szántszándékkal uszították őket. Elítélőleg szólt ilyen vonatkozásban a Gazeta Sporturilor és a Sportul Romanesc című sportlapokról, melyek "Magyarország elleni háborút" emlegettek és interjúk ürügyén nagy terjedelmet biztosítottak Corneliu Vadim Tudor szenátor és Funar kolozsvári polgármester idegengyűlölettől fűtött szónoklatai számára. A rendőrség alakulatai az estek többségében a vandalizmus lehetséges megelőzését és kezelését tekintve határozatlanságról és szakmai felkészületlenségről tettek tanúságot. - Kerekes Károly képviselő politikai nyilatkozatában Emil Constantinescu elnöknek Marosvásárhelyen elhangzott nyilatkozatára reagált, melyben az államelnök a szeparatizmus, a román állam federalizálásának a veszélyét ecsetelte. Ezeket a megállapításokat Kerekes képviselő úr meglepőeknek minősítette. Az elnöki látogatás emiatt csalódást okozott. - Dr. Garda Dezső rámutatott arra, hogy egyesek azok közül, akik manapság a leghevesebben ellenzik az erdőterületek visszajuttatását a jogos tulajdonosoknak, az elmúlt években maguk rendelték el a legnagyobb erdőirtásokat. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 8. - 1490. sz./

1999. június 17.

Mint ismeretes, Marosvásárhelyen Anghel Andreescu dandártábornok, a csendőrség főparancsnoka kijelentette, hogy az erdélyi, s különösképpen a székelyföldi területeken működő csendőrséget külön is kiképzik a szeparatista akciók ellen. Ezzel kapcsolatban Kerekes Károly képviselő interpellált a parlamentben. Az első hivatalos válasz szerint Anghel Andreescu ilyesmit nem mondott, azonban a Recurs c. lap szó idézte Andreescu kijelentéseit. Kerekes Károly újból interpellált. Erre Recurs című lap szó szerint közzétette a beszéd hangrögzítőről történt átiratát, amelyben nyoma sem volt az inkriminált megjegyzésnek. - Közölték, hogy a Recurs c. lapban korábban közölt anyagért felelős tiszttel szemben, aki félretájékoztatta a sajtót, a katonai szabályoknak megfelelően jártak el. /Egy interpelláció nyomán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./

1999. augusztus 25.

A kisebbségi érdekképviselet RMDSZ általi érvényesítése sokfelé számtalan akadályba ütközik. A tagsággal való kapcsolattartás sem zökkenőmentes még a magyarok által többségben lakott megyékben sem. A szórványnak számító Fehér megyében az 1996-os választásokat követően a magyarság parlamenti képviselet nélkül maradt. A szervezet gondjairól beszélt Rácz Levente, az RMDSZ Fehér megyei szervezetének ügyvezető elnöke. A megyében kb. 5000 RMDSZ-tag él, s úgy 25 000 magyar. 1996-ban majdnem 10 000-en voksoltak az RMDSZ jelöltjére, 1992-ben valamivel több volt a szavazat, de akkor is a "kosár" révén lett szenátoruk Incze Tibor. Kerekes Károly Maros megyei képviselő elvállalta, hogy amikor igény van rá, felkeresi Fehér megyét, azonban ritkábban jött el a képviselő. - A csombordiak magyar óvodai csoport beindítását kérték. Ez az 1997/98-as tanévben sikerült, de a 98/99-esre már nem engedélyezte a tanfelügyelőség. Ekkor Kötő József államtitkárhoz fordultak, de az engedély elkallódott valahol. A megyei főtanfelügyelő pedig nem akart szóba állni az államtitkárral. Nem indulhatott tehát szeptemberben a magyar csoport, sőt, a megyei román sajtó heves támadást intézett ellenük. Marosnagylakon a múlt tanév kezdetén elszabotálták a jóváhagyást, ráijesztettek a szülőkre, s mire kimentek a faluba, egy részük lemorzsolódott, már nem akarta a magyar csoportot. Az emberek nem ismerik jogaikat, hamar megijednek. /Ferencz L. Imre: Mintha Csángóföldön lennénk??Beszélgetés Rácz Leventével, az RMDSZ Fehér megyei szervezetének ügyvezető elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./

1999. szeptember 7.

Szept. 7-én a képviselőházban Lazar Ladariu, a Román Nemzeti Egységpárt képviselője elítélte azt, hogy Marosszentgyörgy polgármestere a román zászló mellé kifüggesztette a polgármesteri hivatal homlokzatára a magyar állami lobogót is. Kerekes Károly RMDSZ-képviselő a vádakat visszaverte és tisztázta, hogy a magyar zászló kifüggesztése annak kapcsán történt, hogy augusztusban Zalaszentgyörgy testvértelepülés önkormányzatának küldöttsége hivatalos látogatást tett Marosszentgyörgyön. A román küldöttség korábbi zalaszentgyörgyi látogatása alkalmával az ottani polgármesteri hivatalra kifüggesztették a román zászlót és a román himnuszt is eljátszották. Ez ellen ott senki nem fejezte ki felháborodását, és nem interpelláltak az Országházban. /Kerekes Károly képviselő válasza Lazar Ladariu újabb magyarellenes vádjaira. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 7. - 1551. sz./

1999. szeptember 18.

A 105-ös számú kormányrendeletet módosítja és kiegészíti a kommunista rendszer politikai üldözöttei, a politikai foglyok, a deportáltak és a volt hadifoglyok kárpótlási jogait előíró 1990. évi 118-as számú törvényrendeletet. A kiegészítés szerint kárpótlásban részesülnek azok a személyek is, akiket 1940. szeptember 14. és 1944. augusztus 23. között az akkori rendszer etnikai és faji okokból üldözött vagy deportált. Kerekes Károly képviselő szerint szenzációszámba menő ez a történelmi igazságtételt nyújtó rendelkezés, hiszen köztudott, hogy Romániában utcákat neveznek el, szobrokat állítanak Antonescunak, a zsidóüldözésért felelős személynek. Valószínű, most már engedni kellett a külföldi nyomásnak. Tiltakoztak is parasztpárti körökben Sőt korábban olyan javaslat is született a 118/1990-es számú törvényrendelettel kapcsolatban, amelyet a szenátus április 19-én el is fogadott, hogy véget vetnek az újabb kárpótlási igényeknek. Ha a képviselőház is jóváhagyja az említett javaslatot, akkora 105-ös kormányrendelet nem ér semmit, a nagyon megcsappant számú romániai zsidóság nem részesülhet kárpótlásban. Kerekes emlékeztetett: az 1944. augusztus 23-át követő időszakban a romániai magyarságot több súlyos sérelem is érte: internálótáborokba hurcolás, Maniu-gárda terrorakciói, földvári haláltábor például. Minél több ilyen személyes vallomásra lenne szükség, hogy felvethessék a parlamentben a meghurcolt magyarok kárpótlását. /Kerekes Károly parlamenti képviselő: Lesz-e történelmi igazságtétel? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./

1999. december 8.

Az SZKT legutóbbi ülésén Kerekes Károly képviselő javaslatára a 105/1999-es számú kormányrendelet hiányossága során előálló helyzetet is megvitatták. A képviselő hangsúlyozta, a Kisebbségvédelmi Hivatal kezdeményezte kormányrendelet nem teszi lehetővé a romániai magyarság számára is a történelmi igazságtételt, a kormány ezzel a gesztussal csak a romániai zsidóságnak szolgáltatott történelmi igazságtételt. A jogszabály az 1940. szeptember 14. és 1944. augusztus 23. közötti időszakban nemzetiségi okokból üldözött személyek kárpótlását írja elő, és nem vonatkozik az 1944. augusztus 23-át követően egészen 1945 márciusáig súlyos sérelmeket szenvedett romániai magyarságra is. Emlékeztetett: abban az időszakban értelmiségieket, diákokat internáltak a Targu-Jiu-i koncentrációs táborba, a román hatóságok Erdély-szerte hurcolták el a békés lakosság ezreit a földvári haláltáborba, és súlyos, véres megtorlásokra került sor. A képviselő szerint figyelembe véve, hogy a kormányrendelet kezdeményezője éppen a Kisebbségvédelmi Hivatal, nem kiterjeszteni a kárpótlást a romániai magyarságra is, több mint hiba, egyenesen bűn. Kerekes Károly felvetésére Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter válaszolt: semmi lehetőségét nem látták annak, hogy kiterjesszék ezt az időszakot 1945. március 6-ig. Az így megfogalmazott kormányrendelet azonban lehetőséget teremtett arra, hogy legalább Dél-Erdélyben üldözött magyarokat, illetve más nemzetiségűeket is kárpótlásban részesítsék. /Papp Annamária: Történelmi igazságszolgáltatást a romániai magyarságnak is. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./

2000. január 17.

Jan. 16-án Marosvásárhelyen, a Vártemplomban Tőkés László püspök, a Vártemplom tiszteletbeli lelkésze hirdetett igét. Az istentiszteleten részt vett Dávid Ibolya, Magyarország igazságügyminisztere, Szőcs Ferenc nagykövet, Burkhárdt Árpád alispán, Fodor Imre, Marosvásárhely polgármestere, Kerekes Károly parlamenti képviselő, Kincses Előd, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke és több külföldi vendég. Tőkés László emlékeztetett: a mózesi intelmek ma is érvényesek "Ne félj és ne rettegj!". A püspök hangsúlyozta, hogy az elmúlt 40-50 esztendő a legbarbárabb időszak volt népünk életében, mert akkora pusztítást, mint a kommunizmus, még a falvakat felégető hódítók sem végeztek, mert ebben az időszakban elvették hitünket, reménységünket. Új honfoglalásra van szükségünk, hangsúlyozta. Megalkuvó nép vagyunk, jelentette ki. Merjünk már bátran kiállni, és kérni jogainkat, mondotta a püspök, aki ostorozta a megalkuvások sorozatát. Dávid Ibolya miniszter kifejezte örömét azért, hogy immár hatodik alkalommal lehet Erdélyben, s hogy újra eljött az idő, hogy egymásra találjunk és nemzetben gondolkodjunk. A magyar nemzet főbb történelmi pillanatait, a forradalmakat felvillantva, a miniszter asszony az 1989-es forradalomra és a rendszerváltásokra utalva egy dolgot emelt ki, éspedig azt, hogy elfelejtettük a lélek forradalmát. /(mezey): Tőkés László: Megalkuvó nép vagyunk! = Népújság (Marosvásárhely), jan. 17./

2000. január 25.

A volt munkaszolgálatosok nagyszabású aláírásgyűjtő akcióba kezdtek. A mozgalom átlépte az országhatárt, nemzetközi jelleget öltött, olyan értelemben, hogy a volt szocialista országbeli munkaszolgálatosok szövetségbe szándékoznak tömörülni. A mozgalom célja az, hogy ismerjék el: a munkaszolgálatosok a kommunista rendszer politikai üldözöttei voltak, s ennek megfelelően kárpótlásban részesüljenek. Romániában a munkaszolgálatot 1950-ben hozták létre és 1961-ben számolták fel, addig jelentős számú fiatalt, főleg politikai kritériumok alapján, munkaszolgálatra hívtak be. Ezek a fiatalok a katonai szolgálat helyett bányákban, különböző építkezéseknél dolgoztak, rendkívülien mostoha körülmények között. Olyanok is voltak közöttük, főleg magyarok, akik korábban a háború, esetleg a hadifogság poklát is megjárták, de azt az időszakot a román hatóságok nem ismerték el katonai szolgálatnak. A Vacaroiu-kormány nem tartotta megalapozottnak a kárpótlási igényeket. Kerekes Károly parlamenti képviselő hangsúlyozta, hogy a kérdéssel foglalkozni kell. Szerinte a nehéz pénzügyi helyzet ellenére néhány kedvezményt lehetne nyújtani, például az utazásban és a gyógyszerellátásban. Az RMDSZ foglalkozik ezzel a kérdéssel, Kerekes a parasztpárti képviselővel megállapodott abban, hogy közösen benyújtanak egy újabb törvénytervezetet a probléma megoldására. /Kerekes Károly parlamenti képviselő: A kérdés az RMDSZ-t is foglalkoztatja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./

2000. február 8.

Kerekes Károly Maros megyei képviselő két képviselőtársával közösen törvénykezdeményezést nyújtott be február 8-án a képviselőházban a volt munkaszolgálatosok kárpótlására vonatkozóan. Eszerint a munkaszolgálat idejét elismernék szolgálati időnek, továbbá a volt munkaszolgálatosok utazási, orvosi és gyógyszerellátási kedvezményekben részesülnének. /Munkaszolgálatosok kárpótlásáért. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 10./

2000. február 29.

Február 29-én Kerekes Károly Maros megyei képviselő politikai nyilatkozatban ítélte el a Vatra Romaneasca marosvásárhelyi évfordulós ünnepségén elhangzott sovén-nacionalista, magyarellenes megnyilvánulásokat, amelyek semmiben sem különböznek a tíz évvel ezelőtti márciusi eseményekhez vezető magyarellenes uszítástól. Hangsúlyozta, hogy ezekkel az ország euroatlanti integrációját gátoló, nemzeti gyűlöletet szító megnyilvánulásokkal szemben a romániai politikai elit nem maradhat közömbös. /Kerekes Károly politikai nyilatkozata a Képviselőházban. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 29. - 1669. sz./ Előzmény:A legnagyobb ellenzéki párt, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (PDSR) bízik abban, hogy szoros együttműködés alakul ki a párt és a Vatra Romaneasca nevű szervezet között - állt abban az üzenetben, amellyel Ion Iliescu volt államfő, a PDSR elnöke üdvözölte a szélsőségesen nacionalista szervezet alapításának 10. évfordulóját. A magyarellenes Vatra Romaneasca febr. 26-án ünnepelte Marosvásárhelyen alapításának 10. évfordulóját. Az ünnepség díszvendége és vezérszónoka Corneliu Vadim Tudor, a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt (PRM) elnöke volt. A magyarok már ezer éve ciánnal mérgezik a románok lelkét és ezért vajon ki fizet kártérítést - ez volt Tudor beszédének egyik központi gondolata. A PRM elnöke a mintegy 3 ezer fős tomboló hallgatóság előtt kijelentette, hogy amennyiben hamarosan ő lesz Románia elnöke, néhány óra alatt rendet teremt a románok hazájában: elkobozzák a törvénytelenül szerzett vagyonokat, feloszlatják az RMDSZ-t és bevezetik "a törvényesség diktatúráját". /C. V. Tudor a Vatra 10. évfordulóján. A magyarok ezer éve ciánnal mérgezik a románok lelkét. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 29./

2000. május 25.

A kormány rendeletet fogadott el, amelynek értelmében július elsejétől adókötelessé válnak a kétmillió lejt meghaladó nyugdíjak. Böndi Gyöngyike képviselő figyelmeztetett, hogy csupán a kétmilliót meghaladó pénzösszegre számítanak adót, tehát kétmillió lejig ezek a járandóságok adómentesek. A kétmillió feletti rész adója 18%-os. 1999. végén Romániában 6 millió nyugdíjast tartottak nyilván, 200 ezerrel többet 1998-hoz viszonyítva. Ezek közül 3,8 millió személy még a 90-es évek előtt ment nyugdíjba. Az adókötelezettség 90 000 nyugdíjasra vonatkozik majd, a sajtó szerint azonban a nyugdíjak átszámításával több személyt érint majd a kormányrendelet. /Július elsejétől. adókötelessé válnak a kétmillió lejt meghaladó nyugdíjak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./ Miután a képviselőház már február 21-én megszavazta, május 23-án a Szenátus is elfogadta Kerekes Károly Maros megyei képviselő törvénykezdeményezését a nyugdíjasok kedvezményes utazására vonatkozóan. A szenátusi változat szerint a törvény 2001. január 1-től lépne hatályba, és lehetővé teszi a nyugdíjasok számára azt, hogy nem csak vasúton, hanem távolsági autóbuszon vagy hajón is utazhassanak 50%-os kedvezménnyel az évi 6 utazás keretében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 24. - 1728. sz./

2000. augusztus 23.

Kerekes Károly parlamenti képviselő a volt munkaszolgálatosok kárpótlásáról szóló törvénytervezetről adott tájékoztatót. A volt munkaszolgálatosok mindenütt szövetségekbe tömörültek. Romániában ezt a Volt Politikai Foglyok Szövetsége karolta fel. Gyergyószentmiklóson is alakult fiókszervezet. Sokan tévesen azt hiszik, hogy csak Gyergyószentmiklóson lehet beiratkozni. Kerekes elhatározta, fölújítja azt a törvénytervezetet, amelyet annak idején már benyújtottak, de azután nem lett belőle semmi. Ez több százezer embert érint. A törvénytervezet szerint ismerjenek el minden munkaszolgálati év után hat hónapot, ami a három év után másfél év. Ez hozzáadódik a ledolgozott évekhez, s újraszámítva a nyugdíjat, megemeli annak értékét. A másik jog évenként 12 ingyenes utazás vonaton, autóbuszon, továbbá ingyenes egészségügyi és gyógyszerellátás. Február elején nyújtották be a törvénytervezetet, s azóta is a szakbizottság asztalán van. Másrészt a kormány részéről negatív véleményezés érkezett. /Gál Éva Emese: Jogosultságát a katonakönyv igazolja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./

2000. szeptember 5.

Szept. 3-án Maros megyében is megszületett az RMDSZ őszi parlamenti választásokkal kapcsolatos szenátori és képviselői jelöltlistája. Maros megyében biztos bejutó szenátori jelölt Markó Béla, akinek "hivatalból" jár egy hely. A többi szenátor- jelölt közül csak Frunda György került fel a listára. Riválisuk, Kincses Előd nem kapta meg a négy helyről jövő támogatást. A képviselő-jelöltek közül az első két helyen található Kelemen Atilla és Kerekes Károly (27-27 szavazat), Borbély László (24 szavazat), Kakassy Sándor és Tatár Béla (7-7 szavazat), Burkhárdt Árpád (5 szavazat) , négyen 4-4 szavazatot kaptak: Dávid Csaba, Fekete Árpád Zsombor, Németh János, Porkorny László. A sorrend nem végleges. /(Máthé Éva): Régi nevek a listák élén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./

2000. szeptember 21.

Kerekes Károly parlamenti képviselő, az RMDSZ Maros megyei szervezetének jelöltje a szociális gondok enyhítésével, munkaügyi kérdésekkel, a nyugdíjasok sorsával foglalkozik, ezt szinte minden erdélyi magyar ember tudja. Több törvénykezdeményezése volt. 1998-ban kezdeményezte az utódlási nyugdíj jogosultságával kapcsolatos törvény módosítását. Kerekes Károly a napirend előtti felszólalások során többször válaszolt például Lazar Ladariu egységpárti képviselő nacionalista indíttatású interpellációira. Ő kezdeményezte a nyugdíjasok kedvezményes utazására vonatkozó rendeletet, amelyet elfogadtak. Javasolta a törvény módosítását olyan módon, hogy Romániában lehetőség nyíljon az anyanyelven történő esketésre. Ennek jóváhagyását eddig akadályozták. Elvetették Kerekes Károlynak azt a javaslatát is, hogy az 1949-1962 között munkaszolgálatot teljesített személyek kárpótlást kapjanak. Ez a javaslata törvénytervezet formájában a szakbizottságnál van. Legnagyobb eredményének azt tartja, hogy sikerült elfogadtatnia a román törvénykezésben annak a ténynek az elismerését, hogy 1944 őszén az erdélyi magyarságot komoly atrocitások érték, és ezért kárpótlást kapjon. Az ügy rendezése inkább történelmi-politikai jellegű, hiszen a kárpótlásra jogosultak közül már nagyon kevesen vannak életben. E javaslatomat a parlament mindkét háza elfogadta, és szeptemberben közzéteszik a törvényt. Napirend előtti felszólalásai között említette: tiltakozott amiatt, hogy különleges csendőralakulatokat hoznak létre a magyar lakta erdélyi vidékeken, továbbá sürgette a Bolyai Farkas Líceum magyar jellegének visszaállítását. Kerekes tagja a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés Parlamenti Közgyűlésének és a nemzetközi szervezet jogi bizottságának. A képviselő közbejárt azért, hogy a víz alá került bözödi templomok helyett Erdőszentgyörgyön templomok épüljenek. Hozzájárult a nyárádszeredai Bocskai István szobor felállításához szükséges minisztériumi engedély megszerzéséhez. - Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ egyik táborához sem tartozik. /Máthé Éva: "Egyik táborhoz sem tartozom!" Beszélgetés Kerekes Károly parlamenti képviselővel, az RMDSZ Maros megyei szervezetének jelöltjével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./

2000. szeptember 30.

Temes megye kivételével az RMDSZ valamennyi területi szervezete rangsorolta már a szenátor- és képviselőjelöltek listáját. Arad magyarsága ezúttal is Tokay Györgyöt jelölte. Brassóban szintén Kovács Csaba képviselő az esélyes. Besztercének 1996-2000 között nem volt sem szenátora, sem képviselője a román törvényhozásban. A remények szerint az elkövetkező négy évben megváltozik a helyzet, a jelölt Kocsis András állatorvos, a mezőgazdasági minisztérium jelenlegi főosztályvezetője. Fehér megye szintén nem rendelkezett parlamenti képviselettel az elmúlt négy évben, itt a képviselői mandátumra Rácz Levente pályázik. Hasonló a helyzet Hunyad és Krassó-Szörény megyékben is: Winkler Gyula, illetve Huszti András a jelöltek. Szatmár megyében a jelenlegi két képviselő, Varga Attila és Pécsi Ferenc, illetve Szabó Károly szenátor újabb négyéves parlamenti mandátumra számíthat. Szilágy megyében a jelölt: Seres Dénes szenátornak és Vida Gyula képviselőnek. A Bihar megyei jelöltállítás hatalmas vitát váltott ki: Csapó I. József szenátor és Rákóczy Lajos képviselő nem kaptak elég szavazatot ahhoz, hogy befutó helyre kerüljenek, ezért töröltették magukat a listákról. A szenátusi rangsort Pete István mezőgazdasági államtitkár vezeti, őt - kevesebb eséllyel - Varga Gábor, az Országos Szabadalmi Hivatal elnöke követi. A képviselőházi listán három hely a biztos, erre Szilágyi Zsolt képviselő, Fazakas László lelkipásztor és Székely Ervin képviselő pályázik. A jelöltállítást követően Tőkés László Királyhágó-melléki református püspök kifejtette: a Bihar megyei RMDSZ-szervezet "erkölcsileg és politikailag olyan mélyre süllyedt, hogy lelkiismereti okokból távozni kénytelen tagjai sorából". A püspök szerint "az RMDSZ szövetségi elnöke irányelvének megfelelően, és a Bihar megyei RMDSZ-vezetőség elvtelen közreműködésének tulajdoníthatóan" Csapó I. József szenátort "célzatos módon eltávolították a megyei képviselői és szenátori jelöltek sorából". A Hargita megyei szenátorlistán két hely a befutó, ez a következőképpen oszlik meg a megye három területi szervezete között: egy hely Udvarhelyszéknek, amelyre Verestóy Attila és Kolumbán Gábor pályázott. Kolumbán óvását az operatív tanács elutasította. A másik szenátori hely Csíkszéknek jár, erre Sógor Csaba református lelkész a jelölt. A képviselőlistán maradt Asztalos Ferenc és Antal István (Udvarhelyszék), Garda Dezső (Gyergyószék), és Ráduly Róbert (Csíkszék) képviselők. Az ötödik helyezett Kelemen Hunor művelődési államtitkár mandátuma bizonytalan. Kovászna megyében a rangsorolás következtében a szenátusi listán a sorrend: Puskás Bálint (Háromszék), Németh Csaba (Felsőháromszék). A képviselőknél: Márton Árpád (Háromszék), Tamás Sándor (Felsőháromszék), Birtalan Ákos (Háromszék). Maros megyében a területi szervezet elutasította Kincses Előd jelölését, aki az egyik befutó képviselőhelyre számított. A képviselőlista befutó helyeire végül a következő jelöltek kerültek: Kelemen Attila, Kerekes Károly jelenlegi képviselők, Borbély László államtitkár, a bizonytalan negyedik helyre pedig egy "újonc", Makkay Gergely meteorológus személyében. A szenátori lista első helye Markó Bélát illeti meg, a második helyre, amelynek "befutása" ez alkalommal sem teljesen biztos, Frunda György került. Máramaros megyében is az operatív tanácsnak kellett rendeznie a vitás ügyeket: Böndi Gyöngyike jelölését ellenjelöltje óvta meg azon a címen, hogy a képviselőasszony nem számolt be négyéves tevékenységéről. A Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottság helyt adott az óvásnak, amit azonban a SZOT felülbírált. Temes megyében a hét végén lesz a jelöltállító közgyűlés: az egyetlen befutónak számító képviselői helyre a jelenlegi képviselő, Bárányi Ferenc, és Toró T. Tibor Temes megyei elnök, a Reform Tömörülés elnöke verseng. Kolozs megyében a szenátori lista első helyezettje Eckstein-Kovács Péter, a Kisebbségvédelmi Hivatal vezetője. A két befutó képviselői helyre pedig Kónya-Hamar Sándor képviselő, területi elnök, és Vekov Károly pályázik. Kolozs megyében sem kizárt, hogy ismét lesz harmadik képviselői mandátum, erre Mátis Jenő a jelölt. /Székely Kriszta: Rangsorolták az RMDSZ parlamenti jelöltlistáit. Több szabályzatellenességre vonatkozó óvást utasított vissza a SZOT. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

2000. október 10.

A külhoni magyar állampolgárság megadása körüli viták felvetették a kérdést, hogy Erdélyországban ki a magyar? Jelentkeztek a magyarság különböző intézményei - az egyház, RMDSZ, civil szerveződések stb. -, hogy ők készek papírt adni a jelentkezők magyar voltáról, ha az illető megfelel az általuk megfogalmazott kritériumoknak. Mások úgy vélik, hogy magyar az, aki magyarnak vallja magát. A lap megkérdezett néhány honatyát, hogy mi erről a véleményük? - Ráduly Róbert, Hargita megyei képviselő: Az RMDSZ szavatolhatná a román állampolgárok esetében a tényt, hogy magyar származásúak. - Birtalan Ákos, Háromszék képviselője: - Jó lenne, ha az erre hivatott szakemberek - főleg jogászok - világosan meghatároznák, hogy mit jelent a külhoni állampolgárság. Megtörténhet - ha ennek eldöntését csak az egyénre bízzák -, hogy hirtelen nagyon sok "érdekmagyar" lesz. Valamilyen elbírálást be kell vezetni, s azt kellene a kérelmezőnek bizonyítania, hogy a magyarságát az erdélyi magyar közösség tagjaként vállalja. Szükség lenne egy külön testületre, amely megjelenítené az erdélyi magyar közösség különböző rétegeit. Tokay György, Arad megyei képviselő: Németországnak a törvényhozása lehetővé tette, hogy a külhoni németség bizonyos kiemelt kedvezményekhez jusson, s ezen előnyökhöz a gyakorlatban a nemzetiség tagjai úgy juthattak, hogy egyházi, illetve a Német Demokrata Fórum által kiadott írásos dokumentumokkal bizonyították: jogosak erre. Tokay szerint nem lehet a magyarságból bárkit is kirekeszteni. Kerekes Károly, Maros megyei képviselő: - Az erdélyi magyar az, akinek gyökerei itt vannak és magyarnak vallja magát. "Szerintem az a magyar, aki vállalja ezt." Szilágyi Zsolt, Bihar megyei képviselő: Nemcsak az egykori magyar állampolgárság valamikori léte, valamint a magyar kultúrkörhöz való tartozás az alapja a magyarsághoz való tartozás bizonyításának, hanem az is, hogy az illető szülők magyar iskolába járatják-e a gyerekeiket. Varga Attila, Szatmár megyei képviselő: Előreláthatólag azok részesülhetnek a megadott jogokból, akik önmagukat magyarnak vallják, ismerik a nyelvet és különböző módon igazolhatják, hogy szervesen kötődnek a magyar kultúrához, szellemi értékekhez, mint például egy felekezethez való tartozás, az iskolai végzettség. Székely Ervin, Bihar megyei képviselő: Ha kizárólag az illető nyilatkozata dönti el, hogy ki a magyar, akkor ezzel túlságosan szélesre tárulna a kapu. /Magyar Balázs: Ki a magyar? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./

2000. október 13.

Több mint fél évszázadnak kellett eltelnie, míg a második világháború idején a romániai kisebbségeket ért atrocitásokért valaki egyáltalán kárpótlásra gondoljon. A tavaly tavasszal kibocsátott 105/1999-es kormányrendelet a Kisebbségvédelmi Minisztérium kezdeményezésére született és kimondja, hogy kárpótlást nyújt azoknak - vagy a túlélő házastársnak - akiket 1940 szeptembere és 1944. augusztus 23-a közt etnikai alapon üldöztek. Kerekes Károly képviselő kérte a kormányrendelet kiegészítését, mert köztudott, hogy 1944. augusztus 23-át követően az erdélyi magyarság atrocitások egész sorát szenvedte el. Hozzátette: a Kisebbségvédelmi Minisztériumnak nem lett volna szabad ilyen szűklátókörűen eljárnia, ezt az időszakot kihagynia. Kerekes az egyik SZKT-n keményen bírálta a Kisebbségvédelmi Minisztérium, a miniszter hibás döntését. Végül Kerekes javaslatát, hogy egészítsék ki a rendelet hatályát a szóbanforgó periódusra, Eckstein Kovács Péter támogatta. 1944 őszén történtek az internálások a földvári, a Targu Jiu-i börtönökbe, ugyanúgy a szárazajtai és a többi tömeggyilkosság. Ennek óriási történelmi és politikai jelentősége van. A törvény ugyanis elismeri, hogy a szóbanforgó időszakban magyarellenes megtorlás következményeként százak kerültek börtönbe, kegyetlen gyilkosság áldozatai lettek ártatlan magyar emberek. - Végül a szenátus elfogadta a törvénytervezetet, a Kekeres által eszközölt kiegészítéssel együtt. A kárpótlási igény benyújtásának határidejét 2001. március 31-e. - Ez a rendelet jogi támasz a földvári emlékmű állítóinak is. A kormányrendelet immár jogi alapot szolgáltat a hídvégieknek ahhoz, hogy az emlékművet visszaállítsák. /Béres Katalin: Törvénybe foglalt kegyelet. = Brassói Lapok (Brassó), okt. 13./

2000. november 7.

Sebestyén Péter /Erdőszentgyörgy/ római katolikus plébános elmondta, hogy két évvel ezelőtt templomépítésbe kezdtek. Az 1989-ben vízzel elárasztott Bözödújfalu lakosságának java része a közeli Erdőszentgyörgyön telepedett le. Ezzel megnőtt a katolikus hívek száma. Annak idején az állam ugyan ígéretet tett a bözödújfalusi templom és a plébánia újjáépítésére. 1998 végén - közel egy évtizeddel Bözödújfalu elárasztása után - megérkezett a beígért állami kárpótlás első tétele, kerek 200 millió lej. Először vissza akarta utasítani a megalázó alamizsnát, végül mégis átvették. A terv elkészült, megkezdték a templom építését, ehhez az osztrák katolikus püspöki kar segélyszervezete nyújtott támogatást. További segítségre van szükségük. Kerekes Károly képviselő a parlamentben felszólalt, sürgette az államot kötelessége teljesítésére. /Szentgyörgyi László: Hajlékot Istennek. Beszélgetés Sebestyén Péterrel, az erdőszentgyörgyi római katolikus egyházközség plébánosával. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 7./

2000. november 17.

Nov. 14-én Gyergyószentmiklóson volt az RMDSZ Kampánykaravánjának utolsó székelyföldi állomása. Megérkezett Frunda György államelnökjelölt, Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Ráduly Róbert, dr. Garda Dezső és Kelemen Hunor képviselőjelöltek, Sógor Csaba és Dézsi Zoltán szenátorjelöltek, Kontesveller József prefektus és Zsombori Vilmos, a Hargita Megyei Tanács elnöke. Frunda György az eltelt időszak eredményeiről szólt, mint a módosított földtörvény, tanügyi törvény, közigazgatási törvény, valamint az RMDSZ célkitűzéseiről, mint a magánosítás, az új nyugdíjrendszer, a fiatalok megsegítése munkahelyekkel és bankkölcsönökkel, és arról, hogy az igazságszolgáltatás ne etnikai vagy anyagi alapon, csak törvények alapján működjön. Kifejtette, ahhoz, hogy a magyar kérdés megoldása Romániában valóban modell legyen, pozitív diszkrimináció szükséges. Markó Béla szövetségi elnök beszédében emlékeztetett, hogy 90 után visszaszerezték a nemzeti szimbólumokat, a közös magyarságtudatot, de nem tudják kimondani azt a szót: "Haza". A haza a Székelyfölddel kezdődik, és Erdélyben folytatódik, ha meg tudják teremteni benne az otthonosságérzetet. Az erdélyi magyarságban van elég erő, energia, tudás és emlékezete a múltnak, hogy kiegyenlítse a hátrányt, és a szülőföldből hazát teremtsen. A lakossági kérdésfelvetésekben akadtak bíráló felszólalások is: a Duna-csatornához hurcolt, javaiktól megfosztott áldozatok rehabilitációjának kérdéskörében dr. Garda Dezső ismertette a volt munkaszolgálatosoknak jogokat biztosító törvénytervezetet, amelyet Kerekes Károly képviselő dolgozott ki. Kelemen Hunor államtitkár fölemlítette az adósságokat, amelyeket az Iliescu-féle államvezetés hagyott hátra 96-ban, a 25 ezer milliárd lej, valamint egy 800 millió dolláros hitel, amelyet az eltelt négy évben kellett megfizetnie az országnak. Sógor Csaba megemlítette, hogy Gyergyószentmiklós az országban egyetlen magyar nyelvű vasúti helységnévtáblával megelőzte az RMDSZ-eredményeket. /Gál Éva Emese: Balkáni körülmények között is tisztességesen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./

2000. december 4.

Közzétették a november 26-i szavazás végleges eredményeit. Az RMDSZ a 140 fős szenátusban az eddigi 11 mandátummal szemben 12 mandátumhoz, a 327 fős képviselőházban a korábbi 25 hellyel szemben 27 helyhez jutott. Az RMDSZ hat erdélyi megyében végzett az élen. A szövetség szerezte meg Szatmár megye mindkét szenátori helyét, s a korábbi kettő helyett három képviselőt küldhet. Hargita megyének továbbra is csak RMDSZ-es szenátorai és képviselői lesznek, Kovászna megyében pedig csak a választásokon győztes PDSR jutott egy képviselői helyhez az RMDSZ-en kívül. A szórványban élő magyarok Hunyad megyében képviselői mandátumhoz jutottak, és első alkalommal lesz parlamenti képviselője az RMDSZ bukaresti szervezetének. Ez utóbbi a külföldön leadott szavazatoknak köszönhetően történhetett meg. Az RMDSZ képviselői: Arad megye - Tokay György (ügyvéd, 61 éves) Bihar - Szilágyi Zsolt (politológus, 32), Fazakas László (református lelkész, 43), Székely Ervin (jogász, 43); Brassó - Kovács Csaba (jogász, 45); Bukarest - Pataki Júlia (jogász, 33); Hargita - Ráduly Róbert (mérnök, közgazdász, 32), Asztalos Ferenc (tanár, 55), Garda Dezső (tanár, 52), Antal István (mérnök, 52), Kelemen Hunor (állatorvos, tanár, 33); Hunyad - Winkler Gyula (mérnök, 36); Kolozs - Kónya-Hamar Sándor (filozófus, tanár, 52), Vekov Károly (tanár, 53); Kovászna - Márton Árpád (színész, 45), Tamás Sándor (jogász, 34), Birtalan Ákos (közgazdász, 38); Máramaros - Böndi Gyöngyike (közgazdász, 48); Maros - Kelemen Atilla (állatorvos, 52), Kerekes Károly (jogász, 52), Borbély László (közgazdász, 46), Makkai Gergely (meteorológus, 48); Szatmár - Varga Attila (jogász, 37), Pécsi Ferenc (közgazdász, 56), Erdei Doloczky István (mérnök, 45); Szilágy - Vida Gyula (jogász, közgazdász, 68); Temes - Toró Tibor (fizikus, 43). Az RMDSZ szenátorai: Bihar megye - Pete István (közgazdász, 47), Calarasi - Vajda Borbála (geofizikus mérnök, 42); Hargita - Verestóy Attila (mérnök, 46), Sógor Csaba (református lelkész, 36); Kolozs - Eckstein Kovács Péter (jogász, 44); Kovászna - Puskás Bálint (jogász, 51), Németh Csaba (tanár, 49); Maros - Markó Béla (tanár, 49), Frunda György (ügyvéd, 49); Szatmár - Szabó Károly (mérnök, 57), Kereskényi Sándor (tanár, 49); Szilágy - Seres Dénes (jogász, 47). /Harminckilenc RMDSZ-honatya a parlamentben! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

2000. december 8.

A háborús veteránok, hadifoglyok kárpótlására vonatkozó 2000. évi 189. számú törvény azon román állampolgároknak nyújt kárpótlást, akiket 1940. szeptember 6. és 1945. március 6. között nemzetiségi mivoltuk miatt üldöztek. A törvény kezdeményezője, Kerekes Károly parlamenti képviselő szerint a kérdésnek rendkívüli történelmi és politikai jelentősége van, hiszen ezáltal Romániában a törvényhozás szintjén ismerték el azokat a sérelmeket, amelyeket az erdélyi magyarság szenvedett el az akkori román hatóságok részéről. Ez a törvény kárpótlást nyújt azon áldozatok túlélő házastársának, akik a szárazajtai, csíkszentdomokosi, gyergyói, egeresi és gyantai vérengzések áldozatai voltak 1944 őszén, valamint azon személyeknek, akiket zsidó származásuk miatt koncentrációs lágerekbe hurcoltak. A dél- erdélyi magyar közösség számos tagját, főként értelmiségieket és diákokat a Tirgu Jiu-i internálótáborba hurcoltak 1944-ben. A törvény értelmében ezek a személyek is kárpótlásban részesülnek, vagy ha már nem élnek, a túlélő házastársaik jogosultak erre. A törvény értelmében az érintett személyek havi 130.000 lejes juttatásban részesülnek minden, fogságban, deportálásban, kényszerlakhelyen töltött évért. A kényszermunkára hurcoltak havi 55.000 lejes juttatásban részesülnek minden letöltött év után. Ugyanennyit kapnak a halálvonatok túlélői. Az érintett személyek több kedvezményt kapnak, úgymint ingyenes orvosi ellátást, díjmentes utazást a közszállításban, 6 menet-jövet vasúti utazást I osztályon. Évente 1 alkalommal ingyenes kezelési jegyet kapnak, mentesülnek a rádió és televízió bérleti díjának fizetése alól, előnyt élveznek a telefon bekötésénél, és nem kell fizetniük a bérletért, kérésükre díjmentesen sírhelyet biztosítanak. A kérések benyújtási határideje 2001. március 31. - Ez nem egyenlő a nyilvános bocsánatkéréssel, mégis nagy jelentősége van, hiszen törvényszinten ismerték el azokat az atrocitásokat, amelyeket az erdélyi magyarság szenvedett el az akkori román hatóságok részéről - nyilatkozta Kerekes Károly képviselő. /Antalfi Imola: Újabb kárpótlási törvény. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 8./

2001. március 27.

Márc. 24-én Marosvásárhelyen ülésezett a Reform Tömörülés, az RMDSZ nemzeti liberális platformjának Maros megyei csoportja. A Toró T. Tibor elnök, Borbély Zsolt Attila, Sógor Csaba elnökségi tagok, valamint Kolumbán Gábor, az RT önkormányzati szakértőjének jelenlétében tanácskoztak. Toró T. Tibor kifejtette, hogy az RMDSZ-en belül keletkezett törésvonal nem annyira a magyar nemzeti közösséget, mint inkább a politizáló elitet osztja meg. Az elnök szerint a jelenlegi csúcsvezetés és az RT között alapvető szemléletbeli különbség: a politikai elit az anyanyelvhasználat terén kivívott és kivívandó jogokban, másod-, harmadvonalas politikai-gazdasági pozíciók megszerzésében látják a magyarság megmaradásának legfőbb zálogát, addig az RT kizárólag az autonóm közösségi jogok által tartják azt elérhetőnek. Érdemes-e egyben tartani az RMDSZ-t? Borbély Zsolt Attila szerint nem érkezett még el az RMDSZ-szel való szakítás. Kerekes Károly Maros megyei képviselő, aki meghívottként volt jelen, sürgette a neves közéleti személyiségek, egyházi vezetők, az utóbbi évek RMDSZ-politikájából kiábrándult értelmiségiek megnyerését a nemzeti liberális platform célkitűzéseinek támogatására. Ábrám Noémi szerint az erdélyi magyar politizálásból hiányzik a versenyszellem, az RMDSZ diktatórikus, kizáró politikát folytató szervezet, már az RT-t is bedarálta. Kincses Előd úgy vélte, jelenlegi állapotában az RMDSZ nem tekinthető sem a magyar nemzeti közösség önkormányzatának, sem a vezetői által előszeretettel hangoztatott ernyőszervezetnek. Kolumbán Gábor szellemes figyelmeztetett: az RT fordulóponthoz érkezett, egyes tagjainak alapállása között ma már nagy a távolság. Nemcsak az RMDSZ-ben van baj, hanem magában a romániai magyar nemzeti közösségben is. Románia számára sem az Európai Uniós, sem a NATO-tagság nem kerül elérhető közelségbe. A magyar közösség előtt tehát komoly nemzetpolitikai kihívások állnak. Kolumbán szerint ma a magyarság nem ellenőrizheti a politikai elit munkáját. Úgy látja, hogy az RMDSZ-t nem érdemes megújítani. Mert az RMDSZ-en kívül is van élet. /Szentgyörgyi László: Az RMDSZ-en kívül van-e élet? RT-ülés Marosvásárhelyen. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 27./

2001. június 25.

Jún. 23-án Nyárádszeredában és Szovátán tartottak fórumot az RMDSZ vezető politikusai. Részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Birtalan Ákos, Kelemen Atilla, Borbély László, Kerekes Károly és Makkai Gergely képviselők, valamint Brassai Zsombor, a Maros megyei RMDSZ ügyvezető elnöke. A találkozókon a politikusok aktuális politikai kérdésekről, a státustörvényről, a költségvetésről, a Sapientia Alapítványról, környezetvédelemről, kisrégiós kérdésekről, szociális kérdésekről tájékoztatták a résztvevőket. Markó Béla szövetségi elnök elmondta, olyan megállapodást sikerült kötni a kormánypárttal, amely lehetővé tette, hogy az RMDSZ ellenzékben maradjon. Fontos célkitűzést valósított meg a helyhatósági törvény, a költségvetést is pozitív irányban tudták befolyásolni, a Sapientia engedélyeztetésében is része volt az erős RMDSZ parlamenti csoportnak. További célok: az állami magyar egyetem, az egyházi ingatlanok helyzetének rendezése, a föld- és az erdők ügye. A státustörvényről kijelentette, hogy erős szimbolikus üzenet: nyolcvan év után Magyarország először vállal egy kerettörvény révén kötelezettséget, hogy odafigyel a határon túli magyarok problémáira. Visszautasította a román támadásokat, amelyek eltúlozták, felnagyították a törvény jelentőségét, majd rámutatott: a két kormánynak kell a kérdést megtárgyalni. Birtalan Ákos képviselő elmondta, hogy idén a költségvetés jó irányba mozdult el, olyan értelemben, hogy nem felejtették ki az erdélyi megyéket. Kerekes Károly a szociális ellátás rendszerének reformjáról beszélt, kijelentve, hogy az önkormányzatok feladata a helyi szociális gondok azonosítása, a pénzalapok előteremtése. Kelemen Attila képviselőházi frakció-vezető a földtörvénnyel, illetve az erdőtörvénnyel kapcsolatosan elmondta, hogy 23 egyeztetés történt a kormánypárttal, s olyan változatot sikerült elfogadtatni, amely az RMDSZ-nek is jó. A jún. 21-i kormányülésen elfogadták az egyeztetett változatot. /RMDSZ Tájékoztató, jún. 25. - 1995. sz./

2001. július 4.

A civil-társadalmi lap, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány május-júniusi számában a falugondnoki modellről Bíró A. Zoltán közölt cikket. A szociális ellátás reformjáról Kerekes Károly RMDSZ képviselő, a kistérségi irodák és a falugondnokság témájáról Csipor Enikő térségfejlesztési menedzser értekezett. Beszámolót olvashatunk továbbá a Kolozsváron megtartott III. Civil Fórum 2001-ről. /Civil fórum. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 361-365




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998