udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
201 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 85 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-85
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kilin Sándor

2005. június 17.

Tizedik napja folyik a vasutassztrájk: Megszakítás nélkül folynak a tárgyalások, megállapodás még nem született. A szerelvényeknek mindössze egyharmada közlekedik. A miniszterelnök egyetlen megoldást lát a kérdés megoldására: a vasúti jegyek drágítását. /Kilin Sándor: Manőver. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 17./

2005. június 21.

Néhány nappal ezelőtt 22 tekintélyes civil szervezet – közöttük a Polgári Szövetség, a Temesvári Társaság, a Pro Democratia, a Volt Politikai Foglyok Szövetsége – felhívással fordult az ország első számú méltóságaihoz. A rendszerváltásban vezető szerepet betöltő civilek azt követelik, hogy legalább most, tizenöt éves késéssel kezdődjön meg “A kommunizmus pere”. Azt követelik, hogy a kommunista rezsimben elkövetett bűntényeket és visszaéléseket – a meglévő dokumentumok alapján – az emberiség elleni bűntényekké, következésképpen elévülhetetlenekké nyilvánítsák. Továbbá a törvény erejével szögeznék le: semmisnek nyilvánítják a kommunista bíróságok összes politikai pereinek ítéleteit, az államelnök pedig a parlament előtt ítélje el a kommunizmust, mint törvénytelen és bűnös rezsimet. A hétpontos követelésben szerepel többek között a Temesvári Kiáltvány nyolcadik pontjának elfogadása, az 1987-es brassói munkáslázadás, a ’89-es decemberi forradalom, az 1990-es véres marosvásárhelyi események, a bányászjárások dossziéi ügyében folytatott vizsgálatok befejezése, valamint az, hogy vizsgálják ki, miként konszolidálódott újra Romániában a szekurista-kommunista oligarchia. Válasz eddig nem érkezett a címzettektől. Június 18-án – két baloldali politikai zsebalakulat egyesülésével – új párt alakult, jelvénye a sarló és kalapács, alapján vörös zászlóval. Elnöke – a Nagy-Románia Párt egyik egykori kisvezére – többek között a következőket mondta: “Mi magunkénak tartjuk Ceausescu értékét. Ő egyike Románia legnagyobb vezetőinek, talán a múlt század legnagyobbja.” Hát ilyen Janus-arcú a mi társadalmunk, tette hozzá Kilin Sándor újságíró. /Kilin Sándor: Janus-arc. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 21./

2005. június 27.

Június 25-én tartotta a Demokrata Párt kongresszusát, Emil Bocot a párt elnökévé választották. Boc “Virágzó Románia. Demokrata Románia” című programtervezetét a rendkívüli kongresszusán jelenlevő küldöttek túlnyomó része elfogadta. Jóváhagyták, hogy a DP kilépjen a Szocialista Internacionáléból és lemondjon a társult tagsági státusról az Európai Szocialista Párt keretében. /“Virágzó Románia”. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 27./ A kongresszuson kimondták, hogy búcsút mondanak a szociáldemokrata doktrínának, mától fogva ők néppártiak. Hol van már Petre Roman időszaka, vagy az Iliescu köpenyegéé, ahonnan a párt annak idején kibújt? Kimondták, hogy jobbközép párt lesz a jövőben, és csatlakozni fognak az Európai Néppárthoz, az Európai Unió legnagyobb, legbefolyásosabb csoportjához. – Egy párt ilyen gyors metamorfózisára nincs példa Európában, írta Kilin Sándor, a lap munkatársa. Az RMDSZ-szel a népiekké vált demokraták jelenleg együtt kormányoznak, a magyarok iránti bizalmuk nem teljes, bár addig rendben van, amíg “az alkotmányos előírásokat alkalmazzák és nem fogják vitatni”. Már nemcsak az RMDSZ-t irányítják Marosvásárhelyről, a parasztpártot Temesvárról, hanem a Demokrata Pártot is Kolozsvárról. /Kilin Sándor: Pártkalap. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 27./

2005. augusztus 2.

Jó hír, hogy Romániában már magyar nyelvű telefontudakozó is van. Jó hír, hogy Petőfi méltó emlékműhöz jutott Fehéregyházán. Jó hír, hogy ha rövid időre is, Markó egy asztalhoz ült Orbánnal és Tőkéssel. „Rossz hír viszont, hogy a magyar kormány az elmúlt hétvégén ismét nélkülünk tárgyalt sorsunkról: csak külföldi szakembereket hívott meg annak a fogas és sebző kérdésnek az eldöntésére, hogy adható-e a szomszédos országokba szakadt magyaroknak legalább korlátozott értékű magyar állampolgárság”, írta Kilin Sándor, a lap munkatársa. Más országok népszavazást sem rendeztek a kettős állampolgárságról, több százezer szerbnek, horvátnak, olasznak, spanyolnak alanyi jogon állampolgárságot adtak. /Kilin Sándor: Békepipa. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 2./

2005. augusztus 8.

Vasile Blaga belügyminiszter felfüggesztette azt a korábbi intézkedést, hogy a határállomásokon elvegyék az útlevelet azoktól, akik a megengedettnél több időt tartózkodtak külföldön. A miniszter pár nappal ezelőtt még esküdözött: ezt az intézkedést az Európai Unió követeli meg. Az üzletemberek testületei és a civil szervezetek is tiltakozni kezdtek az emberi jogok– csorbítása ellen, hat nap alatt 4465 útlevelet vontak be. Megnövekedett az illegális határátlépők száma is. Idén Spanyolországból 100 ezer, Ausztriából 50 ezer, Franciaországból és Olaszországból 60 ezer román állampolgárt fordítottak vissza, nem beszélve a hazatoloncoltakról. /Kilin Sándor: Aranytojás. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 8./

2005. szeptember 8.

Kilin Sándor, a lap munkatársa, nagy lelkesedéssel írt arról, hogy októberben közös román–magyar kormányülés lesz. Feddően szólt arról, hogy a lapok alig említették ezt a hírt. /Kilin Sándor: Áttörés. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 8./

2005. szeptember 8.

Vilniusba megy az első magyar nemzetiségű román nagykövet. Tokay György úgy gondolja, hogy november végén utazhat állomáshelyére. Emlékeztetett: 1992-től kezdve, amikor az RMDSZ-t képviselte az amerikai külügyminisztériumban, 2004 novemberéig, amikor az EBESZ romániai tagjaként megfigyelőként vett részt az egyesült államokbeli választásokon, folyamatosan olyan munkát végzett, amit úgy neveznek: parlamenti diplomácia. Nagykövetként Románia egészét kell képviselnie, ennek szerves része a magyar kisebbség is. /Gazda Árpád: Tokay példát mutatna. = Krónika (Kolozsvár), szept. 8./ Kilin Sándor, a lap munkatársa örömmel nyugtázta, hogy a parlament külügyi bizottsága áldását adta egy magyar nemzetiségű, RMDSZ-es nagykövet, Tokay György kinevezési javaslatára. Annak ellenére, hogy Mircea Geoana volt külügyminiszter “politikai kinevezésnek” titulálta a jelölést. /Kilin Sándor: Fecske. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 9./

2005. október 22.

Kilin Sándor, a Nyugati Jelen munkatársa lelkesen üdvözölte a magyar-román közös kormányülést: „bizonyára bekerül a történelemkönyvekbe és a diplomácia történetébe, hogy példát mutasson”. /Kilin Sándor: Bukapest. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 22./

2005. október 28.

Az RMDSZ a második kormánykoalícióba házasodott be, s miután a rosszemlékű Demokratikus Konvencióban gyakran becsapták, most már kell annyi tapasztalattal rendelkeznie, hogy jelenlegi liberális–demokrata–konzervatív partnereinek ne engedje meg, hogy megcsalják, elárulják. Ezen a héten kétszer árulták el egymás után, s mind a kétszer a kisebbségi törvénytervezet kapcsán. /Kilin Sándor: Házasságok. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 28./

2005. november 12.

Adrian Nastase, a Szociáldemokrata Párt második méltósága, képviselőházi elnök, levelet írt Calin Popescu-Taricenau miniszterelnöknek, arra kérve utódját és politikai ellenfelét, hogy a kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezetből törölje a kulturális autonómiával foglalkozó paragrafusokat. Ugyanazon a napon a Nagy-Románia Párt nyolc szenátora törvénytervezetet nyújtott be, mely azt írja elő, hogy a következő helyhatósági választásokon csak a politikai pártok vagy független jelöltek indulhassanak, az RMDSZ viszont nem, mert az nem párt, csak szervezet, így nincs joga a képviseletre. /Kilin Sándor: Ikertestvérek. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 12./

2005. december 17.

December 16-án ünnepelhették volna a temesvári forradalom kezdetének tizenhatodik évfordulóját, ha lett volna erre méltó akarat Bukarestben is, amely a volt Ceausescu-diktatúra második vezető vonalának segítségével nem piszkította volna be e reménykeltő történelmi eseményt egy véres és hazugságokkal teli államcsínnyel, állapította meg Kilin Sándor, a lap munkatársa. Mérleget kellett volna készíteni arról, mi történt az elmúlt tizenhat esztendőben. Ha az 1989-es események szikrája nem magyar lett volna, ezekben a napokban történelmi kerekasztal-megbeszéléseket, koszorúzásokat szerveznének, s talán már az igazságot is kimondanák a korabeli eseményekről. Ehelyett tovább folytatódik a ködösítés. Így történhetett meg a felháborító sajtóértekezlet Temesváron, ahol egy kétes értékű politikai párt az évforduló kapcsán Tőkés Lászlónak, a forradalom szikracsiholójának úgynevezett “Sarló és Kalapács” díjat adományozott, akárcsak Ion Iliescunak, tehát egy kalap alá vette őket. Ugyanolyan diverzió ez a “kitüntetés”, mint amilyen tizenhat évvel ezelőtt a sehol sem elfogott terroristák meséje. /Kilin Sándor: Diverziók. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 17./

2006. január 28.

1990-ig nagy ünnepeket rendeztek január 26-án, Ceausescu születésnapján. A bukaresti Ghencea temetőben idén is összegyűltek régi hívei, hogy virágcsokrot vagy vörös koszorút helyezzenek a diktátor sírjára. Többen szervezetten jelentek meg a megemlékezésen a Romániai Munkások Szövetsége, a Munkás-Románia Egyesülete, a Szocialista Szövetség Pártja, a Szocialista Munkáspárt és a Román Munkáspárt képviseletében, ilyen alakulatok is léteznek. A Román Kommunista Párt nem képviseltette magát, lévén, hogy nem sikerült a bíróságon bejegyeztetni. /Kilin Sándor: Szellemidézés. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 28./

2006. február 6.

Basescu elnök ukrajnai látogatása során felkereste az ukrajnai román közösséget, és Juscsenko elnökkel tárgyalt róluk. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint Cernauti lakossága 236 691 lelket számol, ebből 10 533-an vallották magukat románnak. Cernauti tartományban 42 román óvoda működik, Herba rajonban 30 román tannyelvű iskola, Cernauti-ban négy, az előbbiek 5166, az utóbbiak 640 tanulóval. Basescu ígéretet csikart ki arról, hogy az ottani román kisebbségnek legyen parlamenti képviselete; továbbá a cernauti-i konzulátusra diplomatát küld azzal a kizárólagos céllal, hogy a román kisebbség ügyeivel foglalkozzon. Ugyanazokban a napokban, amikor Basescu elnök Ukrajnában a román nemzeti kisebbség gondjaival is foglalkozott, Bukarestben egy párt a képviselőházban, a szenátusban és a külügyminiszternél feljelentette Frundát, amiért az Európai Tanácsban a kisebbségek ügyét képviselte. /Kilin Sándor: Mérce. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 6./

2006. március 13.

Harmincnál több neves civil szervezet és több mint háromszáz kiemelkedő személyiség felhívással fordult Basescu elnökhöz, s arra kérik, hogy ítélje el hivatalosan a kommunizmust. A felhívást Victor Rebengiuc a Temesvári Kiáltvány megszületésének tizenhatodik évfordulóján olvasta fel a Társadalmi Dialógus Csoport székházában. Az aláírók között van Doina Cornea, Ana Blandiana, Andrei Plesu, Constantin Ticu Dumitrescu, azok az ismert ellenállók, akik erkölcsi hitelt adnak a megkésett felhívásnak. Idén, január huszonötödikén az Európai Tanács határozatban szólította fel a volt kommunista blokk országait a kommunista diktatúra elítélésére. Constantin Ticu Dumitrescu, a Volt Politikai Foglyok Szövetségének elnöke szerint a kommunizmus hivatalos elítélésére április 22-én kellene sort keríteni, azon a napon, amikor tizenhat esztendővel ezelőtt a bukaresti Egyetem téren megkezdődött Románia leghosszabb, ötvenkét napon és éjszakán át tartó kommunistaellenes tüntetése. /Kilin Sándor: Levegőt! = Nyugati Jelen (Arad), márc. 13./

2006. március 27.

Konstanca–Dinamo mérkőzése idején az ország több millió tévénézője és futballrajongója “egyenes adásban” szörnyülködhetett a tengerparti város stadionjában és annak környékén történt incidensek láttán. Tömeges verekedés, cigányozás, huligánkodás, több száz, emberi mivoltából kivetkezett bukaresti szurkoló stadionból való erőszakos eltávolítása, sérültek mindkét táborban, megvert rendzavarók, akiknek arcán, kezén, lábán vér folyt a jogos vagy jogtalan, erőszakos rendőri rendcsinálás következményeként. /Kilin Sándor: Babona. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 27./

2006. április 28.

A magyarok gáncsolnak minket az Európai Parlamentben címmel közölt vezércikket április 27-én az egyik tekintélyes bukaresti napilap annak kapcsán, hogy Olli Rehn bővítési biztos Románia és Bulgária csatlakozási esélyeivel kapcsolatos képviselői aggályokra válaszolt a testületben. A lap sérelmezte, hogy a napokban a bővítési biztos levelet kapott 15 magyar EU-képviselő aláírásával, amelyben arra kérték Olli Rehnt, hogy jelentéskészítése közben ne hagyja szőnyeg alá söpörni az erdélyi magyar kisebbség kérdését. Románia EU-ba való felvétele nem az ország valós felkészültsége miatt születik meg, hanem politikai okokból. /Kilin Sándor: Esély. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 28./

2006. június 23.

Corneliu Vadim Tudor Nagy-Románia Párt elnöke letette az alapkövét egy 2000 férőhelyes börtönnek. Megesküdött: két év múlva, pontosabban 2008. július elsején ünnepélyesen fogja felavatni a Maffiózók Börtönét, de akkor már Románia államfőjének minőségében. Romániában törvény tiltja a privát büntetés-végrehajtási intézmények, fogdák, fegyházak, börtönök működtetését, de ez őt nem zavarja. Megnevezte a leendő börtön első lakóit, köztük van Emil Constantinescu volt államfő és Verestóy Attila szenátor. /Kilin Sándor: Börtönmese. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 23./

2006. augusztus 3.

Egy tévéműsorban Gigi Becali, a juhászlegényből lett sportmágnás magabiztosan jelentette ki: a következő választásokon az ország lakosságának nyolcvan százaléka rá szavaz, ő lesz tehát Románia következő államfője. Mondott már ilyet korábban Funar és C. V. Tudor is, utóbbi most éppen kétezer férőhelyes magánbörtönt épít a haza ellenségei számára. Manipulálnak minket, állapította meg Kilin Sándor, a lap munkatársa. Kiderült, hogy bizonyos tévéknél és bizonyos szerkesztőségekben is tevékenykednek beépített álcázott titkosszolgálati tisztek. A parlamentnek nincs tekintélye, az igazságszolgáltatásnak sincs, a kormánynak alig van, Basescu is elveszíti hitelét. /Kilin Sándor: Őrzőkutya. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 3./

2006. augusztus 14.

Miközben a kormánykoalíció a lecserélendő államtitkárokról és a jövendőbeli miniszteri tisztségekről civakodik, a kulisszák mögött merőben más a látvány. Titokban mind a liberálisok, mind a demokraták tapogatózó tárgyalásokat folytatnak mostani ellenfelükkel, a szociáldemokratákkal, egy esetleges jövőbeli együttműködés érdekében. A szociáldemokraták is mozgolódnak: kihasználva, hogy Mircea Geoana jelenlegi pártelnök az Egyesült Államokban tartózkodik, Adrian Nastase titkos tárgyalásokat folytatott Ion Iliescuval arról, hogy miként fosszák meg trónjától Geoanát. /Kilin Sándor: Kulisszatitkok. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 14./

2006. augusztus 16.

Romániában az állami hatalom és a politikai pártok csúcsain továbbra is uraskodnak a régi rendszer egykori vezetői, elnyomó gépezetének tábornokai, verőlegényei és besúgói. Ezeket az embereket átmentettek, becsempészték az új hatalomba, az alakuló pártokba, a gazdaság irányításába. Most csak azok kompromittáló dossziéit találják meg, akiket vagy akiknek a pártját hátba akarják szúrni. Kényük-kedvük szerint szelektálnak, írta Nyugati Jelen. Most úgy tűnik, éppen a Nemzeti Liberális Párt és az RMDSZ van soron, a 29 titoktalanított dossziéból 8 RMDSZ-tisztségviselő, s a besúgói és követői iratok tudatos összekeverésével hiteles erdélyi magyar politikusokat is le akarnak járatni. /Kilin Sándor: Katarzis. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 16./

2006. szeptember 1.

Bizonyos források szerint a szekuritátés aktaháború kirobbanása is a Nyugat nyomására történt, hogy legalább politikailag tiszta állami méltóságokkal léphessen be Románia az Európai Unióba. Néhány napja nem a Basescu által kifundált Washington–London–Bukarest tengelyről szól a fáma, újabban jobban hangzik a Berlin–Párizs–Bukarest tengely. Azonban éppen Németország és Franciaország nem ratifikálta még Románia csatlakozását. Basescu elnök bakizott néhány ügyetlen kijelentésével. Más dolog az, hogy a Moldovai Köztársaság és Románia egyesüléséről álmodozzon, s megint más, hogy a jelenlegi kontextusban erről államfői minőségében beszéljen. Más az, ha az unió bizonyos államai fontolgatják, hogy ideiglenesen bezárják piacait az olcsó román munkaerő előtt, és megint más, hogy a román államfő máris retorziókkal fenyegetőzik. /Kilin Sándor: Bakik. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 1./

2006. szeptember 15.

Az elmúlt közel tizenhét esztendőben kinyomtatott Jelen, majd Nyugati Jelen most eljutott a négyezerötszázadik lapszámhoz. Olyan régióban, melynek magyar lakossága egyre fogy. A hűséges olvasók kitartottak a lap mellett. Ennek a mindinkább elmagyartalanodott régiónak gazdag sajtóhagyományai voltak. Mecénása van a lapnak, aki jelentős összegeket áldoz arra, hogy újság, rangos irodalmi folyóirat, könyvkiadó, évkönyv és regénypályázat is legyen Aradon. A Nyugati Jelennek a megyeszékhelyen kívül Temesváron, Déván és Nagyenyeden is van modern szerkesztősége. /Kilin Sándor: 4500. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 15./ A mecénás Böszörményi Zoltán.

2006. október 18.

Traian Basescu nem megy az 1956-os forradalom 50. évfordulója alkalmából rendezett budapesti megemlékezésekre. A román elnöki hivatal a belpolitikai eseményekkel magyarázza azt, hogy hat nappal az ünnepségek kezdete előtt kénytelenek voltak lemondani az utat. Romániát Calin Popescu Tariceanu kormányfő fogja képviselni. /Basescu nem megy Budapestre. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./ Basescu elnök nem megy el Budapestre, a visszalépést belpolitikai okokkal próbálják magyarázni. Az elnöktől megkérdezhetnék Budapesten, hogy Románia szembenézett-e már a magyar forradalmat követő romániai leszámolásokkal és terrorral, a halálos ítéletekkel és deportálásokkal, Nagy Imre romániai száműzetésével. Basescu azonban még a romániai kommunista rendszert sem ítélte el. /Kilin Sándor: Ünnepelőzetes. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 18./

2006. december 23.

Tizenhét esztendővel ezelőtt, 1989. december 23-án jelent meg Aradon a Jelen első száma. A városháza előtt még folyt a tüntetés, az utcákon csak kordonokon keresztül, igazoltatás után lehetett az újságot utcára vinni. A napilapnak eddig 4583 száma látott napvilágot, összesen több tízmillió példányban. /Kilin Sándor: Remény. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 23./

2007. február 19.

Többféle tanulsága is lehet az SZKT határozatának azon túl is, hogy az RMDSZ nem volt hajlandó eleget tenni erdélyi ellenzéke kérésének, hogy Tőkés Lászlót befutó – második helyre – tegye fel a listára. Az egyik az, hogy nincs valós erdélyi magyar–magyar párbeszéd, a másik: szakadékok mutatkoznak az egyház (illetve egyes vezetői) és a politikum (egyes politikusok) között. /Kilin Sándor: Tanulságok. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 19./

2007. április 13.

Egy képviselő interpellációjára a külügyminisztérium közölte, jelenleg a világon 7639 román állampolgárt tartanak fogva vagy börtönben. Közülük 3194-et Olaszországban, 2102-t Spanyolországban, továbbá Franciaországban, Belgiumban, az Egyesült Államokban országonként több mint 300-at. Vannak román letartóztatottak Magyarországon, Ausztriában, Németországban is. /Kilin Sándor: Történet a Hyde Parkból. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 13./

2007. július 3.

A legfrissebb közvélemény-kutatás eredményei szerint, ha a jövő héten tartanák a választásokat, az RMDSZ csak 4 százalékot érne el, tehát kiesne a törvényhozásból. Mind az RMDSZ-nek, mind az RMDSZ ellenzéki szervezeteinek el kell gondolkodnia ezen. Még van remény arra, hogy megtörténik a kiegyezés az RMDSZ és Tőkés László tábora között. Elgondolkoztató, hogy a magyarellenes Demokrata Párt már-már a parlamenti többség megvalósításának határán áll. /Kilin Sándor: Közvélemény. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 3./

2007. július 19.

Romániában is nagy a hőség, az elkövetkező napokra a meteorológusok 40 Celsius-fokot jeleznek. A 40 fok azonban 50, vagy akár 60 is lehet aszfalt-közelben. Korodi Attila környezetvédelmi miniszter határozottan kijelentette: az ukrajnai légszennyeződés nem ér el Romániába. A kánikula miatt a kórházakban a betegek többsége – a légkondicionáló berendezések hiánya miatt – pokoli hőségben szenved, a polgármesteri hivatalok csak tessék-lássék foglalkoznak az idős és magányos beteg személyek ellátásával, a munkaadók többsége fittyet hány az ilyen időszakokra vonatkozó előírások betartására. /Kilin Sándor: Kánikula. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 19./

2007. augusztus 3.

A kormány legújabb határozata szerint a Spanyolországban és Olaszországban élő, dolgozó vagy odatelepült románok gyermekei számára lehetővé teszik a román nyelvű tanítást. A tanulás a román történelmi és földrajzi ismeretekre is kiterjed, a bevezetendő tantárgy neve ugyanis így hangzik: román nyelv, kultúra és civilizáció. Programját a román oktatásügyi minisztérium dolgozta ki, a pedagógusokat, tankönyveket és szemléltető eszközöket is az biztosítja, a spanyol és olasz hatóságok pedig vállalták, hogy tantermeket és számítógépeket bocsátanak az ottani román oktatás rendelkezésére. Eddig 20. 235 potenciális tanulót azonosítottak, Spanyolországban. A román hatóságok biztosítják a tanárok fizetését. Talán azt is megértetik a román közvéleménnyel, hogy ha a Spanyolországban és Olaszországban élő román gyermekeknek szabad román történelmet és földrajzot tanulni, a magyar gyermekeknek is lehetséges lehetne a történelem és földrajz anyanyelvű elsajátítása. /Kilin Sándor: Két mércével. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 3./

2007. augusztus 15.

A legújabb felmérés szerint, ha a következő vasárnap tartanák a választásokat, a romániai magyarság mind európai, mind hazai szinten képviselet nélkül maradna. A felmérés szerint az európai parlamenti választásokon az RMDSZ csak 4,4, a hazaiakon 4,5 százalékot érne el, ami azt jelenti, hogy a bejutási 5 százalékos küszöb alatt maradna. Basescu elnök magyarságot megosztó lépéseire már román politikusok és román lapok elemzői is figyelmeztetnek. Az erdélyi magyar táborok és vezetői jót akarnak, még ha mások is a taktikai elképzeléseik. Az erősödő testvércsatározások, melyeket az újságíró szerint az anyaországból is szítanak, s nemcsak a bukaresti pártszékházakból, könnyen politikai testvérgyilkossághoz, közös politikai öngyilkossághoz vezethetnek. /Kilin Sándor: Remény. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 15./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-85




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998