udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
201 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 175 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 151-175
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Király László

2003. március 21.

A székelyudvarhelyi Bethlen Gábor, valamint az onesti-i általános iskola közötti csereprogramot a Soros Alapítvány támogatja. Király László, a Bethlen Gábor Általános Iskola igazgatója elmondta, hogy háromnapos találkozókat szerveznek. A legújabb találkozó most kezdődik: a székelyudvarhelyi népművészeti kiállítással rukkoltak elő. Az onesti-i Művelődési Házban székely ruhás babákat és festett bútorokat állítanak ki. /Tóth Adél: Székely ruhák, festett bútor, magyar népdal Moldvában. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 21./

2003. március 23.

Gyulafehérváron a katolikus kisszeminárium 102 növendéke kápolnába n tartotta a március idusát idéző ünnepségét. Király László, a magyar nyelv és irodalom tanára mondott beszédet. /(sch): Emlékezés megszentelt falak között. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 23./

2003. június 3.

Székelyudvarhelyen vetítik Gulyás Gyula rendező 2001-ben készített román-magyar filmkoprodukcióját. A Fény hull arcodra, kedvesem című alkotásban csak erdélyi magyar színészek /Váta Lóránd, Tompa Klára, Bíró József, Gáspárik Attila, Pálffy Tibor, Kovács Ágnes és Fülöp J. Zoltán/ játszanak, története 1849 után játszódik, forgatókönyve Király László novellája alapján készült. /Katona Zoltán: Fény hull arcodra, kedvesem. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 3./

2003. július 4.

Két magyar szerző munkáját díjazta a Romániai Írók Szövetsége jún. 30-án Bukarestben, az Odeon Színházban tartott ünnepélyes díjátadáson. Király László A szibárdok története /Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2002/ című verseskönyvével nyerte el a szövetség díját, míg a debütdíjat Papp Attila Zsolt kapta A Dél kísértése /Erdélyi Híradó Könyvkiadó, Kolozsvár/ című kötetéért. A nemzetiségi (magyar, német és szlovák) díjakat az írószövetség nemzetiségi bizottsága ítéli oda. /Papp Attila Zsolt debütdíjas. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 4./

2003. november 13.

Nov. 13-án irodalmi est lesz a szászrégeni könyvtárban, tájékoztatott Demeter Judit szászrégeni főkönyvtáros, a Kriterion Könyvkiadó munkatársait, szerkesztőit és szerzőit látják vendégül a szászrégeniek: H. Szabó Gyulát, Cseke Pétert, Király Lászlót, illetve Katona Éva színművészt. A Kriterion legfrissebb könyveivel ismerkedhetnek meg az érdeklődők. /Antal Erika: Olvasókat nyerni. = Krónika (Kolozsvár), nov. 13./

2003. november 24.

Nov. 19-én a bukaresti Petőfi Házban Molnár Szabolcs, a Bukaresti Hungarológia tanszékvezetője jóvoltából a Szent László hermát bemutató rövid filmet mutatták be. Ezután a Kriterion Könyvkiadó igazgatója, H. Szabó Gyula a kiadói könyvújdonságokról számolt be. Kiadták Harsányi Zsolt Mathias rex című könyvét; egy fiatal nyíregyházi tanár, Antal Attila Világalkotó elemek Áprily Lajos költészetében című monográfiáját és Balázs Imre József Hervay Gizella költészetét újraértékelő könyvét. A régi Téka sorozatból harminc könyvet szeretnének ismét kiadni, ezek közül megjelent Kőrösi Csoma Sándor Buddha élete és tanítása című könyve; a második (újra)kiadásnál tart Szabó Attila és Erzsébet alkotása, melynek három nyelvű címe közül a magyar: Erdélyi helységnévszótár. A 60 éves Király Lászlót köszöntötte a kiadó egy, a szerző prózai írásait tartalmazó kötet kiadásával, miután CD-t is készítettek verseiről. Magyar fa sorsa címmel jelent meg a Makkai Sándor négy tanulmányát tartalmazó kötet. Egy fiatal szerző, Vallasek Júlia Sajtótörténeti esszéiben a Pásztortűz, a Helikon, a Hitel és a Termés folyóiratokról írt. /Gáspár Hajnal: Este a Petőfi Házban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./

2003. november 27.

Király László költő hatvanéves, ebből az alkalommal köszöntötte Bogdán László. /Bogdán László: Király László hatvanéves. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 27./

2003. december 8.

Dec. 6-án Aradon, a Jelen Házban ünnepség keretében átadták az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) 2003-as irodalmi díjait, melyek az erdélyi magyar irodalom legjobb ez évi alkotásait jutalmazzák. A 2000 euró értékű Méhes György-nagydíjat Király László kapta életművéért és a Madarak árnyéka című kötetéért (Kriterion Kiadó, Kolozsvár), míg az 1000 euró értékű Méhes György-debütdíjat Páll Zita a Milyen fej varródhat az ex-macska nyakához című kötetéért (Erdély Híradó Kiadó, Kolozsvár). Az Irodalmi Jelen Prózadíjat Márton László nyerte el Testvériség című trilógiájáért (Jelenkor Kiadó, Pécs), az Irodalmi Jelen Költészeti Díjat pedig Szőcs Géza Az allegóriás ember című kötetéért (Irodalmi Jelen Könyvek, Arad). Az Irodalomtudományi Díjat Bíró Béla kapta A füst árnyéka című kötetéért (Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda). A most alapított, az E-MIL barátainak járó Szindbád-díjat Mircea Dinescunak ítélték oda. Beszédet mondott Fodor Sándor, az E-MIL elnöke, Böszörményi Zoltán házigazda, Kötő József, az EMKE elnöke és Lakatos Mihály, az NKÖM főosztályvezetője. /Sántha Attila, az E-MIL ügyvezetője: 2003-as erdélyi irodalmi díjak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./

2004. március 2.

Ritkán látott tömeg jött össze a múlt héten, amikor Berde Máriára emlékeztek, mert Berde Mária nevével összefonódik Marosvásárhely. A Helikon-Kemény János Alapítvány kuratóriuma kettős évforduló alkalmából szervezte a megemlékezést: az írónő születésének 115. és halálának 55. évfordulójára is ekképpen emlékeznek. Király László nagyenyedi tanár méltatta az írónő munkásságát. Előadását szavalatok, regényrészletek, novellák gazdagították, Kilyén Ilka és Nagy Dorottya színművésznők tolmácsolásában. /Nagy Botond: Szentségvivőre emlékezve. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 2./

2004. április 16.

A gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Irodalmi Kör, a SEIK, 1962 óta tartja összejöveteleit. Önképzőköri jellegű, tagjai száma 12–20 között ingadozik, de voltak időszakok, amikor 35–50 irodalombarát is látogatta üléseit, s tagjai között olyan irodalmárokkal büszkélkedhetett, mint Györffi Kálmán, Szávai Géza, Gál Éva Emese vagy az orvosként is köztiszteletnek örvendő Kercsó Attila és Panigay Róbert. A kör tagjai között tarthatták számon a történész Garda Dezsőt is. Az idei rendezvények közül Ambrus Lajos költő, meseíró, Rokaly József helytörténész, Komán János költő felolvasóestje emelkedik ki. E hónapban Tüzes Bálint nagyváradi költő lesz a vendég, májusban Kozma János budapesti költő, előtte a Helikon szerkesztőségéből Szilágyi István, Sigmond István és Király László látogat Gyergyószentmiklósra felolvasni. Júniusban a beregszászi Füzesi Magdolnát várják estjükre. /Bajna György: Túl a negyvenen. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 16./

2004. április 30.

Beke Sándornak /Székelyudvarhely/ idén a Fehér tulipánok és a Mosolygó oroszlánok című verseskönyvei mellett két könyve román nyelven is megjelent a bukaresti Cornelia Moldoveanu fordításában.Az egyik: Poezie de dragoste despre cascada Niagara (Szerelmes vers a Niagara vízesésről) című kötet válogatás Beke Sándor költészetéből, míg a másik, a Mi-am cladit in inima o biserica (Szívemben építettem egy templomot) istenes verseket tartalmaz. – Beke Sándor szerint a lefordított irodalmi alkotás egy nép irodalmának, lelkivilágának, kultúrájának, nyelvének a szolgálati útlevele. 1989 után alig hallani egy-egy románra lefordított műről. Beke Sándor erdélyi magyar költők verseit is fordította románra. Így a Román Írószövetség kiadványaiban napvilágot láttak Szemlér Ferenc, Szőcs Kálmán, Markó Béla, Lászlóffy Aladár, Molnos Lajos, Király László, Kenéz Ferenc, Jancsik Pál, Egyed Péter, Cselényi Béla, Soltész József, Balla Zsófia és más hazai szerzők versei az ő tolmácsolásában. Beke Sándor kiadója, az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó főleg történelmi, művelődéstörténeti, szociográfiai, nyelv- és irodalomtudományi, etnográfiai jellegű könyveket, a Székelykapu Könyvkiadó székelyföldi, helytörténeti munkák kiadását tűzte ki céljául, az Erdélyi Pegazus pedig főleg szépirodalmi könyvek kiadását vállalja programjában. Papp Tibor, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem egykori eszperantó nyelvtanára fordított le 3 kötetnyi Beke-verset. E kötetek az ő jóvoltából jutottak el az európai országok eszperantó nyelvet is ismerő olvasóihoz, sőt az öreg kontinensen túlra, Észak- és Dél-Amerikába, Afrikába és Ázsiába is. /P. Buzogány Árpád: Beke Sándor két verseskönyve román fordításban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 30./

2004. június 12.

A Romániai Írók Szövetsége kolozsvári fiókszervezetének magyar díjazottjai idén Király László, Sigmond István és Vallasek Júlia. Király László Madarak árnyéka című összegyűjtött prózakötetét, Sigmond István Keselyűcsók címmel kiadott válogatott novelláit és Vallasek Júlia irodalomtörténész Sajtótörténeti esszék című könyvét tartotta a szakmai zsűri a 2003-as év legértékesebb köteteinek. Mindhárom kiadvány a Kriterion Könyvkiadónál jelent meg. /F. I.: Magyar szerzőket díjazott a Romániai Írók Szövetsége. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./

2004. szeptember 22.

Király László erdélyi költőnek is odaítélték a Magyar Művészetért (MM) elismerést, amelyet majd dec. 2-án gálaünnepségen adnak át Budapesten, a Károlyi-palotában. Király mellett idén Bessenyei Ferenc színművészt, Jankovics Marcell filmrendezőt, Csoóri Sándor költőt, Ferencz István építészt, Marton László színházi rendezőt, Püski Sándor könyvkiadót, Sánta Ferenc írót, Szabó Szilárd és Németh Ildikó néptáncos-koreográfust, valamint Tőzsér Árpád felvidéki író-költőt részesítik az elismerésben. A Magyar Művészetért posztumusz díjat Dohnányi Ernő zeneszerzőnek és Weöres Sándor költőnek ítélték. Az elismerés célja az alkotóművészek és a hagyományos magyar művészet alkotásainak megbecsülése valamennyi műfajban, határokon innen és túl, az egész világban. /Odaítélték a Magyar Művészetért díjakat. = Krónika (Kolozsvár), szept. 22./

2005. április 8.

Új tagokkal gazdagodott a Magyar Művészeti Akadémia (MMA). A nemrégiben megtartott közgyűlés döntése szerint az akadémia ötven határon túli magyar művészt vett fel soraiba. Az MMA, amelynek elnöke Makovecz Imre, 15 éve alakult, ma már csaknem száz tagja van, közöttük írók, költők, képzőművészek, zeneművészek, építészek. Az intézmény adományokból tartja fenn magát, jelenleg nem fogad el kormánytámogatást. A mostani döntést Makovecz Imre a tavaly december 5-i népszavazás végeredményével magyarázta, mint mondta, ezzel a lépéssel a Magyar Művészeti Akadémia a Kárpát-medence magyar művészeti akadémiájává válik. Az Akadémiának eddig is voltak határon túli tagjai, mint például Sütő András író, Kányádi Sándor, Lászlóffy Aladár költők és Terényi Ede zeneszerző. Gyurkovics Tibor, az akadémia alelnöke úgy fogalmazott, hogy a mostani bővítés jelképes gesztus az „elmaradt ölelés miatt”. A határozat szerint az MMA tagjai sorába felveszik az irodalom berkeiből, többek között, Farkas Árpádot, Ferenczes Istvánt, Király Lászlót, Lászlóffy Csabát és Sigmond Istvánt, valamint Kallós Zoltán néprajzkutatót, Murádin Jenő művészettörténészt, Jakobovits Márta keramikust, Páll Lajos festőművészt, költőt és Zakariás Attila építészt. Az oklevelek ünnepélyes átadására április 10-én lesz. /A Magyar Művészeti Akadémia új tagjai. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./

2005. április 11.

Április 10-én Budapesten, a Magyar Kultúra Alapítvány székházában ünnepi ülést tartott a Magyar Művészeti Akadémia (MMA). Az ülésen 44 új, határon túli magyar művész vehette át a tagságot bizonyító oklevelet. Ezen a napon kapta meg az idei akadémiai aranyérmet Gergely István csíksomlyói plébános. Az MMA új, erdélyi tagjai: dr. Almási István népzenekutató; Bocskai Vince szobrász; Bogdán László író; Farkas Árpád író, költő; Ferenczes István költő; Haáz Sándor zenenetanár; Hunyadi László szobrász; Jakobovits Márta keramikus; Jecza Péter szobrász; Kallós Zoltán néprajztudós; Király László író; Kusztos Endre festő, grafikus; Kuti Dénes festőművész; Lászlóffy Csaba költő, író, műfordító; Marosi Barna író, újságíró; Murádin Jenő művészettörténész; dr. Nagy Attila mérnök, Shakespeare-kutató; Páll Lajos költő, festőművész; Sigmond István író; Sipos László festőművész; Szenik Ilona népzenekutató; Szőcs István író, műfordító; Újvárossy László grafikus és Zakariás Attila építész. /Ünnepi ülés a Magyar Művészeti Akadémián. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./

2005. december 2.

Az Áprily-estek során, november utolsó napján Torockó és Nagyenyed festőművészére, Vass Albertre (1896–1969) emlékezett a nagyenyedi közönség. Király László, az ünnepelt egykori kollégája személyes élményei alapján idézte a festő emlékét, Pópa Tibor előadásban méltatta Vass Albert sokszínű művészetét, Hantz Lám Irén /Kolozsvár/ Vass Albert festményeinek tizenhárom reprodukciójával díszített 2006-os falinaptárát mutatta be. Vass Albert az internálás után, 1945-től a Bethlen Kollégium rajztanára volt. Feleségével, Székely Piroska keramikussal és tánctanárnővel együtt Nagyenyed meghatározó művész értelmiségije volt. Vass Albert olaj- és pasztellképeiben, akvarelljeiben és rajzaiban egy letűnt világot örökített meg, a népművészetéről híres Torockó és Torockószentgyörgy világát. /Józsa Miklós: Nagyenyed festőjére emlékeztek. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 2./

2006. február 18.

Király László Szentivánéji álmom. 100 szerelmes vers. Válogatta Katona Éva. /Erdélyi Híradó, Kolozsvár, 2005/ című verseskötete kapcsán írta Bogdán László, hogy Király Lászlónál nem lehet szabályosan elválasztani ,,szerelmes” és ,,történelmi” verseket, hiszen ahogyan a világ egyre inkább komorodik k, váltják fel a költő tündökletes teleit az őszök, a halódó világ képei. A veszteségről beszélt regényében, a Kék farkasokban /1972/, ahol a megidézett ötvenes évek kegyetlen történelmi képcsarnoka nem tudott semmit hatálytalanítani. /Bogdán László: Egy végtelen vers közepe. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 18./

2006. március 3.

Józsa Miklós ny. magyar tanár az Áprily-esték farsangvégi rendezvényeként Hermányi Dienes József (1699–1763) életét és irodalmi munkásságát ismertette Nagyenyeden a dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban. Hermányi Dienes József Nagyenyeden volt lelkész, anekdotáiban megörökítette környezete életét. György Lajos írta róla: „Erdély különböző helyein 72 főméltóság temetésén szerepelt, azonkívül 407 enyedi híve, 6 pap és 40 kollégista koporsója mellett mondott gondosan kidolgozott szépen felépített ékes beszédet.” Gazdag írói hagyatéka, a mintegy 158 kötetnyi kézirat nagy része megsemmisült, vagy elkallódott. Legfontosabb művei az Emlékirat és a Nagyenyedi Demokritus. Ez utóbbiban 339-ből hetven anekdota Nagyenyedről szól. Az esten Király László ny. magyar tanár a Demokritus nyelvi érdekességeiről beszélt. A református papilak falán ma Hermányi Dienes József emléktáblája található id. Pásztori Kupán István lelkipásztor jóvoltából, Lőrinc Lehel kolozsvári szobrászművész alkotása. /Bakó Botond: „Lábakon járó könyvtartó polc”. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./

2006. március 25.

A Literátor Klub 2005 őszén jött létre Kolozsváron, egyfajta versfelolvasó műhelyként, ahol a verseket sokkal inkább megbeszélik, mint megvitatják – mondta el Karácsonyi Zsolt. A klub március 23-ai meghívottja a Bulgakov irodalmi kávéházban Király László költő volt, aki néhány még nem publikált művét olvasta fel. Utána még négy alkotó olvasta fel vereseit (Váradi Nagy Pál, Vass Csongor, Horvát Előd Benjámin, Varga Melinda). /-kb-: Literátor Klub a Bulgakovban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./

2006. május 6.

Nagyenyeden a dr. Szász Pál Galériában Lőrincz László nyugalmazott muzeológus huszonöt alkotását, tusrajzait lehetett megtekinteni. Király László nyugalmazott magyartanár előadást tartott a művész munkáiról. Lőrincz László az utóbbi két év grafikai termését vonultatta fel. /(bakó): Mozgalmasság és fegyelem. Tusrajzkiállítás a dr. Szász Pál Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./

2006. május 8.

Idén ötödik alakalommal szerveztek Bethlen-napokat Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégiumban. A háromnapos rendezvény programja között mindenki találhatott számára megfelelőt. Mindegyik napon egy-egy jeles személyiségre emlékeztek: első nap Bakó Árpád egykori testnevelő tanárra, második nap Dr. Sáska Lászlóra, harmadik nap pedig Gáspár János pedagógusra, tanárra. Leleplezték Lőrincz Lehel munkáját, a Bakó Árpád egykori kollégiumi tornatanárról készült domborművet. A szavalóversenyt az iskola néptánccsoportjának előadása, valamint táncház követte. A tudományos ülésen többek között Király László nyugalmazott magyartanár, Péntek János, a Babes–Bolyai Tudományegyetem tanára, Józsa Miklós és Bakó Botond nyugalmazott kollégiumi tanárok emlékeztek Szabó T. Attila nyelvészprofesszor tanárkodására. A tudományos diákkonferencián a tanulók bemutatták dolgozataikat. A dr. Sáska László emléksarok berendezése számított a második nap fénypontjának. Xántusz Gábor adományozta az Afrikában élt orvos örökségét a kollégium iskolamúzeumának. Az iskolabörzén bemutatkoztak a különböző szakosodású kollégiumi osztályok, továbbá a cserkészcsapat, és megjelent az iskolaújság legfrissebb száma. Bemutatták a Kollégiumi Értesítőt. Május 7-én, vasárnap dr. Pap Géza református püspök hirdetett igét, majd a Bethlen Gábor udvara című táncelőadásra került sor a Collegium Gabrielense előadásában. Ezután felavatták a felújított konviktus épületét. A délutáni események Torockószentgyörgyön zajlottak. Bakó Botond tartott előadást Gáspár János életéről és munkásságáról. A rendezvény kopjafaavatással zárult. A Torockószentgyörgyön született tanár tiszteletére felállított kopjafára ezt vésték: Egy igazi magyar mindenész. A rendezvénysorozat utolsó mozzanataként az érdeklődők a Torockószentgyörgy ma című képzőművészeti kiállításon vehettek részt. /Dézsi Ildikó: Dr. Sáska László emléksarkot avattak Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

2006. június 2.

Írói vendégoldalakat épít adatbankjához a Transindex.ro portál, a sort Láng Zsolt Marosvásárhelyen élő író, drámaíró honlapja nyitotta. Az Adatbank.ro a Jakabffy Elemér Alapítvány és a Transindex akadémiai projektje, melyben eddig 35 irodalmár és társadalomtudós vendégoldalát indította el. Bányai Éva és Balázs Imre József irodalmárok választották ki a kiemelkedően jelentős irodalmi szerzőket, akik életműve digitalizáltsága nem megfelelő. Eszerint a következő hónapokban Balla Zsófia, Bogdán László, Csiki László, Demény Péter, Farkas Árpád, Kelemen Hunor, Király László, Kovács András Ferenc, Láng Zsolt, László Noémi, Lövétei Lázár László, Markó Béla, Orbán János Dénes, Papp Sándor Zsigmond és Vida Gábor adatbanki vendégoldalait teszik közzé. Az írói vendégoldalakat követően a kiemelkedő természettudósok és filmesek vendégoldalainak elindítását tervezik. Az Adatbank.ro szakmai irányítója Bárdi Nándor budapesti jelenkortörténész. A vendégoldalak mellett az Adatbank.ro bibliográfiákat, tanulmányköteteket, folyóiratokat, helységnévtárakat, katasztereket, könyvtárkatalógusokat, térképtárakat és egyéb kutatóknak szánt segédeszközöket tartalmaz. /Íróvendégek a Transindex-”bankban”. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./

2006. szeptember 16.

A Magyarországon megjelenő Napút irodalmi, művészeti és környezetismertető folyóirat teljes július–augusztusi számát a kincses városnak szentelte. Benne kolozsvári vagy innen elszármazott irodalmár, filozófus, történész, zenetudós, geológus szakemberek, művészek tollából származó írások jelentek meg, ügyelve arra, hogy egyensúly álljon fenn a már befutott idősebb nemzedékek és a maguk helyét kereső fiatalok között. Névsoruk: Kányádi Sándor, Egyed Ákos, Visky András, László Noémi, Szőcs Géza, Kántor Lajos, Kányádi András, Szántai János, Balla Zsófia, Demény Péter, Telegdi Magda, Bágyoni Szabó István, Papp Ágnes Klára, Széles Klára, Csontos János, Balázs Imre József, Király László, Lászlóffy Csaba, Kerékgyártó István, Karácsony Zsolt, Juhos-Kiss János, Rudnai Gábor, Duma István, Veress Zoltán, Ajtay Ferenc, Asztalos Lajos, Balázs Géza, Vincze Ferenc, Deres Péter, Alvinczy Ferenc, Buzogány Klára, Lénár Andor, László Ferenc, Szakolczay Lajos, Csák Gyula és Hoppál Mihály. /Kolozsvár a Napútban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./

2006. október 16.

Kós Károly házsongárdi emlékművének megkoszorúzásával zárult október 15-én a Magyar Művészeti Akadémia Kolozsváron megrendezett vándorülése. A tanácskozásra az akadémia magyarországi, kolozsvári és Kolozsvár-környéki, valamint székelyföldi tagjai gyűltek össze. Makovecz Imre, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke elmondta: az egyesület rögtön a magyarországi rendszerváltást követően alakult, a szó tág értelmében vett művészeket tömörít képzőművészektől, költőktől, íróktól filmszakembereken át az építészekig. Állami támogatás nélkül működik, alapítványi elven; feladatának tartja, hogy a magányosságra kárhoztatott művészeknek nyújtson fogódzót a rendszeres heti találkozókon keresztül. Szlovákiában, Szerbiában, Szlovéniában és Romániában élő tagok is tartoznak az egyesülethez, amelynek soraiba meghívásos alapon lehet bekerülni. Jelenleg hozzávetőleg 150 tagot számlál a Magyar Művészeti Akadémia. Elsőként Szilágyi István író köszöntötte október 14-én a Magyar Művészeti Akadémia vezetőségi tagjait. Makovecz Imre elnök hangsúlyozta: a Kárpát-medencében bárhol lehetne ez az összejövetel, hiszen a szervezetnek minden magyarlakta térségből vannak tagjai. Somogyi Győző képzőművész, elnökségi tag A művész hitele címet viselő, vetítéssel egybekötött előadást tartott. Az elmúlt másfél évben a Magyar Művészeti Akadémia soraiba lépett alkotók közül néhányan megtartották „székfoglalójukat”: Szőcs István, Sipos László, Páll Lajos, Király László, Ferences István, Farkas Árpád és Bogdán László tartottak beszédet és olvastak fel írásaikból. Oklevélosztással zárult a vándorülés délelőtti programja: Szenik Ilona népzenekutató, Lászlóffy Csaba költő, Szőcs István író, műfordító és Ács Margit, Lászlóffy Csaba, Király László, Szilágyi István; Ágh István, Dobai Péter és Nagy Gáspár műveit Kovács Flórián tolmácsolta. /-f-: A művésznek az életet kell szolgálnia. Kolozsváron tartotta vándorülését a Magyar Művészeti Akadémia. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./

2007. június 12.

Székelyudvarhelyen a Bethlen Gábor Általános Iskola és a Bethlen Gábor Alapítvány a VI. -VII. osztályos tanulók számára szervezett a romániai magyarság történelméből vetélkedőt, mely az egész iskolai év folyamán zajlott. Tizenkilenc iskola nevezett be a versenyre, melynek zárószakaszát a hét végén rendezték Székelyudvarhelyen. A rendezvény megálmodója Király László volt, a székelyudvarhelyi Bethlen Gábor Általános Iskola igazgatója, aki Novák Károly történelemtanárral e témában munkafüzeteket is készített. A vetélkedő nyertese a dicsőszentmártoni gimnázium lett. A második helyet a szovátai Illyés Lajos Általános Iskola, míg a harmadikat a zetelaki P. Boros Fortunát Líceum szerezte meg. A vetélkedőt a jövő évben megismétlik. /(bágyi): Mindannyiunk önarcképe. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 12./

2007. július 7.

Vári Attila Változatok ütő és védekező hangszerekre című verseskötete 1978-ban jelent meg, megkésve ahhoz, hogy árnyalhatta volna a romániai magyar irodalomban második Forrás-nemzedékként emlegetett költői csoportosulás (Farkas Árpád, Király László, Magyari Lajos, Csiki László, Kenéz Ferenc) lírájáról alkotott képet. Vári Attila több prózakötettel jelentkezett, nemzedéke elbeszélőjeként tartották számon. Most megjelent válogatott kötete /Idegen ég. Válogatott versek, 1970–2004. Csíkszereda, Pallas-Akadémia Könyvkiadó, 2006/ betekintést ad lírájába. Vári Attila régebben jelezte, hogy novelláiban olyan képek vannak, amelyek először versben fogalmazódtak meg. Az 1980-as évek elején Vári Attila döntésre kényszerült, s hazát választott az anyaországba települve, ami viszont a szülőföld elhagyásával járt. Elszakadni azonban nem tudott tőle. Úgy összegezett a költő, hogy: ,,népem múltja: az én jövendőm”. /Borcsa János: Súlyos könnyűség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 7./

2007. október 26.

Áprily Lajos transzszilvanista költőre emlékeztek október 25-én Marosvásárhelyen a Református Diakóniai Házban. A Helikon – Kemény János Alapítvány által, a költő születésének 120. és halálának 40. évfordulója alkalmából szervezett esten Király László nagyenyedi tanár méltatta Áprily életművét. Manapság „olvasottság tekintetében polcon felejtettnek tűnik”, idézte az előadó Lászlóffy Aladárt. /”Polcon felejtett” Áprily. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./

2007. december 5.

Egy hónap leforgása alatt nyolc Kolozs megyei településen tizenöt szerző részvételével szervezett író-olvasó találkozókat az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) közösen az Alternatíva Egyesülettel. A legtöbb faluban az utolsó néhány évben nem járt magyar író vagy költő. A tucatnyi szerzőt – köztük Egyed Emesét, Király Lászlót, Orbán János Dénest, Karácsonyi Zsoltot és másokat – Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) elnöke mutatta be a közönségnek. /Burus János Botond: Városhatárt átlépő irodalom. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./

2007. december 5.

November 29-én Nagyenyeden a dr. Szász Pál házban, Áprily Lajos születésének 120. évfordulója alkalmából tartottak emlékezést. Először Király László nyugalmazott magyartanár vázolta fel a költő életét és munkásságának főbb szakaszait. A transzszilvanizmus megjelent költészetében. A Tetőn című versében olvasható: „Ősz nem sodort még annyi árva lombot / annyi riadt szót: „Minden összeomlott... /...s titokzatos szót mondtam akkor: Erdély”. Az emlékezés az Enyedi csenddel zárul, amely hűség a szülőföldhöz, a múlthoz, a hagyományokhoz és nosztalgiás vágyódás a kisváros után, amely költővé emelte. „Enyedi csend – te régi, drága, tiszta, / reád gondoltam és áldottalak”. Boér Ferenc kolozsvári színművész igazi Áprily-hangulatú szavalatokkal örvendeztette meg hallgatóságát. A kivetítő segítségével László István informatikus számos nagyenyedi és kolozsvári Áprily-emléket és verset illusztrált. (Király László nagysikerű előadását október 25-én Marosvásárhelyen mutatta be először a Helikon – Kemény János Alapítvány szervezésében.) Ezt követően Rácz Levente Áprily kolozsvári éveiről beszélt. Józsa Miklós nyugalmazott magyartanár előadása Áprily költészetében megjelenő természet világával foglalkozott. A résztvevők megtekinthették Lőrincz Zoltán nyugalmazott református lelkipásztor festményeit és Dvorácsek Ágoston kollégiumi fizikatanár természetfotóit. /Nagyenyed – Enyedi csend, Házsongárd, sabal maior... = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./

2007. december 14.

Két évvel ezelőtt jelent meg a Tinivár Kiadó gondozásában, az önkormányzat támogatásával a Kolozsváron alkotó kortárs költők kétnyelvű antológiája, Pohárnyi fény – Un pahar cu lumina címmel. Ennek folytatásaként az irodalomkedvelők a kolozsvári prózaírók kétnyelvű antológiáját vehetik kézbe, amelyet A világ nélkülem – Lumea fara mine címmel adott ki a Tinivár. A kötetben 59 román és magyar szerző írásai szerepelnek, minden szöveg mindkét nyelven olvasható. Díjakat is kiosztottak a kötetismertetőn, a kötet legjobbnak ítélt magyar novelláinak szerzői, és az ezzel együtt járó – jelképes – Kós Károly prózadíjnak tulajdonosai Király László és Orbán János Dénes. /F. I. : Kolozsvári prózaírók kétnyelvű antológiája. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 151-175




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998