udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
201 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 54 találat lapozás: 1-30 | 31-54
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Király Zoltán

2003. december 11.

A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) budapesti székházában kerekasztal-beszélgetés keretében tárgyaltak a magyar egészségügyi rendszer felelős szereplői a külhoni magyarok magyarországi gyógykezelésének lehetőségeiről. Hogyan kell azokat a gyakorló magyarországi orvosokat minősíteni, akik egészségügyi biztosítás híján is ellátják a külhoni magyarokat, kegyes hazugsággal "sürgősséginek" minősítve esetüket? A külhoni magyarok magyarországi gyógykezelésére fordított összeg - ennek legnagyobb részét a Segítő Jobb Alapítvány költségvetési támogatása teszi ki - messze elmarad a Magyarországon hivatalosan munkát vállaló külhoni magyarok bére után származó befizetések összegétől. A tanácskozás részvevői egyetértettek abban, hogy Magyarország EU-s csatlakozását követően újra kell tárgyalni a szomszédos országokkal kötött egészségügyi és társadalombiztosítási államközi megállapodásokat. Magyarország és Szlovákia egyidejű csatlakozása következtében mindkét állam az EU egységes társadalombiztosítási elszámolásrendszerének alanyává válik, ami lehetővé teszi a két ország közötti elszámolásokat, ily módon évi 450 millió forinttal gyarapodhatnak a magyar egészségügy forrásai. A külhoni magyarok befizetéseiből különálló alapot kell létrehozni, amelynek forrásaiból lényegesen lehetne növelni a külhoni magyarok gyógykezelésére fordítható összegeket. Így lehetővé válna olyan határon túli rendelők, laboratóriumok, kórházak támogatása, amelyek előzetes szűrés elvégzésével csökkenthetnék a külföldi magyarok magyarországi gyógykezelésének számát és költségeit. A tanácskozás alkalmából Patrubány Miklós elnök és Király Zoltán elnökhelyettes Magyarok a magyarságért emlékéremmel tüntette ki a 75. születésnapját ünneplő dr. Búzás Gábort, az MVSZ Kisalföldi Társaságának alapító elnökét, aki Erdélyben és Magyarországon orvosként szolgálta a magyarságot. /Csalók, hazafiak? MVSZ-tanácskozás a gyógykezelésről. = Krónika (Kolozsvár), dec. 11./

2003. december 15.

Dec. 14-én tartották Kolozsváron, a Magyar Színházban az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alakuló ülését, amelyen a négyszáz megválasztott küldöttből 373-an vettek részt. Tiszteletbeli elnökké és egyéves mandátumra elnökké választották Tőkés László királyhágómelléki református püspököt, megszavazták a 8 alelnökből, a 8 jegyzőből, valamint az EMNT és a Székely Nemzeti Tanács elnökéből (dr. Csapó I. József) álló Állandó Bizottságot. Az alakuló ülésen a magyarországi ellenzéki pártok, a FIDESZ és az MDF képviseltette magát, illetve több civil szervezet, közöttük a Magyarok Világszövetségének a hivatalos küldötte is jelen volt. A küldöttek megfogadták: legjobb tudásuk szerint szolgálják az autonómia ügyét. Szilágyi Zsolt, a Kezdeményező Testület ügyvivő elnöke beszámolójában az EMNT megalakulásához vezető út különböző állomásait ismertette, amely a Szatmárnémeti Fórummal vette kezdetét, majd folytatódott Kolozsváron, Székelyudvarhelyen, és végül Sepsiszentgyörgyön, ahol megalakult a Székely Nemzeti Tanács. A Székely Nemzeti Tanács 156 küldöttel érkezett, emellett valamennyi kistérségi fórum küldöttsége is eljött Kolozsvárra. Szilágyi Zsolt bejelentette az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakulását. Tőkés László kifejtette, hogy Kolozsvár tíz év alatt, 1992 és 2002 között több magyar veszített, mint amennyit Mohácsnál veszítettünk. Sabin Ghermanra utalva kijelentette, hogy torkig vagyunk azzal a régi Romániával, amely trianoni vállalásaiból semmit nem teljesített. Tőkés szerint az RMDSZ vezetői hibás utat választottak, amivel az egész romániai magyar közösség létét veszélybe sodorták. A romániai magyarság helyzete annak ellenére rosszabbodik, hogy az RMDSZ együttműködik a román kormánnyal. Tőkés László bírálta az RMDSZ médiamonopóliumra való törekvését is, amelynek intő példája, hogy az új erdélyi magyar tv-adó a szócsöve legyen. Szerinte a régi Magyar Népi Szövetség és a mai RMDSZ közötti hasonlóság kísérteties. A románok rájöttek, hogy a magyar törekvéseket, az erdélyi magyarság jogos igényeit magyarokkal lehet a legkönnyebben leszereltetni. A püspök úgy fogalmazott, a határmódosítás egyetlen alternatívája az autonómia. Ennek megvalósításához arra is szükség van, hogy az egykoron RMDSZ-keretben elképzelt román-magyar kerekasztalt hozzanak létre, ahol párbeszédet folytassanak az autonómiaigényről. Toró T. Tibor, az RMDSZ parlamenti képviselője, a Kezdeményező Testület tagja felkérte Tőkés Lászlót, hogy átmeneti időszakra, egy évre vállalja el az EMNT elnöki tisztségét. Dr. Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke ezt követően az EMNT házszabály-tervezetét ismertette. A megszavazott tervezet szerint 9 szakbizottság fog felállni, ezek összetételére az Állandó Bizottság az EMNT következő küldöttgyűléséig terjeszt majd elő javaslatokat, amikor a házszabállyal kapcsolatos módosításokat is megvitatják majd. Az Állandó Bizottságba a következő tagok kerültek be: Szász Jenő, Sánta Imre, Borsos Géza, Fodor Imre, Árus Zsolt, Izsák Balázs, György Attila, Tulit Attila, Boros Zoltán, Pécsi Ferenc, Toró T. Tibor, Szilágyi Zsolt, Borbély Zsolt Attila, Mátis Jenő, Szabó László és Hantz Péter. Az EMNT-nek nyolc alelnöke és nyolc jegyzője van, a SZNT elnöke és az EMNT elnöke pedig szintén szavazati joggal vehet részt az Állandó Bizottság ülésein. A legrövidebb időn belül véglegesítik az autonómiatervezetet. Dr. Csapó I. József rámutatott: Aranyosszék, az egyetlen már elveszített székely szék intő példa kell hogy legyen, hogy nincs várakozásra való idő, cselekedni kell. A küldöttek határozatot és kiáltványt fogadtak el az erdélyi magyarság önkormányzásáról. Ebben leszögezték, hogy az Erdélyben őshonos magyar nemzeti közösség ragaszkodik évszázados autonómia hagyományaihoz, amely nem sérti Románia területi integritását és nemzeti szuverenitását: "kinyilvánítjuk igényünket a magyar nemzeti közösség személyi elvű autonómiája, a magyarok által többségben lakott települések sajátos jogállása, a többségben magyarok által lakott régiók autonómiája, valamint ezen autonómiaformák törvénybe foglalása és statutumai törvény általi jóváhagyása iránt. Kijelentjük ugyanakkor, hogy az erdélyi magyar nemzeti közösség autonómiáját a demokratikus jogállamokban használatos eszközökkel, az Európa Tanács és az Európai Unió dokumentumaiban feltüntetett módon és elvek alapján, a parlamenti demokráciában érvényesülő eljárások révén kívánjuk elnyerni." Felkérték Románia parlamentjét, kormányát, az összes politikai erőt, a civil szféra képviselőit, a történelmi egyházakat, hogy a jogállam eszközeivel támogassák a romániai magyarság jogos igényének megvalósítását. Szintén felhívást intéztek a magyar országgyűléshez, a magyar kormányhoz és a magyar közélet összes szereplőjéhez, hogy a romániai magyarság szülőföldjén való megmaradása érdekében segítse az EMNT autonómiatörekvéseit. Dr. Újvári Ferenc leszögezte: az EMNT tulajdonképpen az RMDSZ egyik arculata. Pécsi Ferenc Szatmár megyei képviselő az EMNT fontosságát gyakorlati tényezővel magyarázta. Iliescu amerikai látogatása kapcsán Tom Lantos Bushhoz intézett kérését, miszerint kövesse figyelemmel a romániai restitúciót, illetve a kisebbségi jogok többi vetületét, azért nem sikerült a megbeszélések napirendjére tűzni, mivel az amerikai külügyminisztérium jelentése szerint Romániában a kisebbségek helyzete példásan alakul, ezt RMDSZ-források is megerősítették az amerikai külügyminiszter számára. Kövér László, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség nevében szólt arról, hogy a magyar gazdaság mélyrepülésben van. Az EU-csúcson nem sikerült egyezségre jutni többek között arról sem, hogy az alkotmányba bekerülhessen a keresztény múltra, az Istenre való utalás. Kövér aggasztónak tartotta azokat a vélekedéseket is, miszerint 2050-re Magyarország lélekszáma 7,5 millióra csökken. Elképzelhető, mondotta, hogy milyen elszívó erőt jelent majd az évek során az anyaország a határon túli magyarság számára. Kövér László szerint, aki a magyarság nevében azt állítja, hogy az erdélyi magyarságnak nincs szüksége autonómiára, az a totalitárius rendszerek, a fasizmus és a kommunizmus nyelvén beszél. Az MDF nevében Bedő Ápád alelnök pártja támogatásáról biztosította az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseit. Király Zoltán, az MVSZ alelnöke szintén üdvözölte a résztvevőket, és az elnökségnek átadta az európai alkotmány módosítására tett javaslatok többnyelvű iratcsomóját. Moldován Árpád Zsolt, a HHRF amerikai emberjogi alapítvány elnökének, Hámos Lászlónak az üzenetét olvasta fel. Az amerikai magyar emberjogi aktivista szerint fontos a világpolitikát meghatározó tényezőkre figyelni, és úgy tálalni külföldön a magyarság jogos igényét, mint amilyen sikerrel tálalják az azt elutasító országok ennek ellenkezőjét. A Bocskai Szövetség részéről szintén teljeskörű támogatásról biztosították az EMNT törekvéseit. Szőcs Géza felszólalásában arra intette a nemzeti tanács vezetőit, hogy óvakodjanak azon külső erők összeugratási szándékaitól. /Makkay József: A határmódosítás alternatívája az autonómia. Kolozsváron megalakult az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./ Tőkés László sajtóértekezletén hangoztatta: a tanács az RMDSZ legjobb erőit szeretné bevonni ebbe a munkába. /Megalakult az EMNT. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./

2004. április 15.

Budapesten a Petőfi Irodalmi Múzeumban átadták a fiatal irodalmárok alkotói tevékenységét támogató Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíjakat, amelynek egyik nyertese Király Zoltán kolozsvári költő. A három évtizede létrehozott Móricz Zsigmond-ösztöndíjra a 35 évesnél fiatalabb írók, költők, kritikusok, irodalomtörténészek pályázhattak. Munkájához ugyancsak elnyerte a támogatást Lengyel Tamás kárpátaljai költő, Mizser Attila szlovákiai költő és Pénzes Tímea szlovákiai születésű, jelenleg Prágában élő író. A tíz nyertes egy éven át havi 70 ezer forint ösztöndíjban részesül. /Budapesten átadták a Móricz-ösztöndíjakat. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 15./

2004. október 6.

Budapesten, okt. 2-án tartotta soros, háromévente összehívott közgyűlését a 897 tagot számláló Magyar Írószövetség. Elnöki beszámolójában Kalász Márton végigvezetett a nehézségeken, szólva a 2004 januárjától beálló rendkívüli állapotról (Döbrentei Kornél beszéde elleni tiltakozásként rendre léptek ki tagok az Írószövetségből), továbbá arról, hogy a kilépések időszakában a székházat is el akarták venni. A vitában megfogalmazták: annak ellenére, hogy működnek más írószervezetek is, a Magyar Írószövetség az egész magyar írótársadalom érdekképviseleti szervezeteként működik tovább. Turcsány Péter szólt a Magyar Írószövetség és az irodalmi társaságok, az ITÁSZ, a Szépírók Társasága stb. közötti kapcsolatokról, kiemelve az együttműködő írótársadalom fontosságát. Végül a választásokon a 40 év fölöttiek listáján a legtöbb szavazatot kapta Kalász Márton leköszönő elnök, őt követi Lászlóffy Aladár, Mezey Katalin, Jókai Anna, Bella István. Lászlóffy Aladáron kívül további erdélyi választmányi tagok Farkas Árpád, Ferenczes István, Gálfalvi György, valamint Beke György, a 40 év alattiak listáján Fekete Vince, György Attila és Király Zoltán kerültek Erdélyből a választmányba. /Gál Éva Emese: A Magyar Írószövetség tisztújító közgyűlése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./

2005. január 12.

Király Zoltán Lejárhatás című harmadik verseskötetét mutatták be január 10-án Kolozsváron, a Bretter György Irodalmi Körön. A gondolattöredékekből és emlékfoszlányokból Király Zoltán újra és újra megteremti a maga költői birodalmát. A kötet nem csupán kocsmaverseket és tolvajballadákat tartalmaz, a „közéleti líra” kései leszármazottai is feltűnnek benne. /A távolságtól a tartásig. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./

2005. február 2.

György Attila készülő könyvéből olvasott fel Kolozsváron, a Bretter György Irodalmi Körön, az íróval Király Zoltán és Sántha Attila beszélgetett. A Tilos kávéház legszebb meséi egy – a szerző által imagináriusnak nevezett – kocsma vendégeiről szóló karcolatokat tartalmaz. A könnyed beszélgetés során kiderült, hogy a szerző /György Attila a Székely Nemzeti Tanács csíkszéki elnöke/ a politikusi pályára az írókat, költőket, papokat tartja megfelelőnek. /Fülöp Noémi: Kávéházi pikareszk sörivókkal. = Krónika (Kolozsvár), febr. 2./

2005. március 7.

Március 5-én tartotta közgyűlését a kolozsvári székhelyű Erdélyi Magyar Írók Ligája. Sántha Attila volt elnök és ügyvezető kifejtette lemondásának fő okait. A december 5-i sikertelen népszavazás után – mellyel kapcsolatban az E-MIL is állást foglalt – nehezére esne magyarországi támogatókat keresni, ugyanakkor költői pályáját is megzavarta a háromévi papírmunka. Demeter Attila sóhivatalnak nevezte az E-MIL-t, majd kilépését közölve távozott. Többen egyetértettek vele abban, hogy az érdekvédelem lenne a legfontosabb célja a testületnek. A testület végül megszavazta az öttagú választmányt: Sántha Attila, Márkus Barbarossa János, Fekete Vince, László Noémi és Karácsonyi Zsolt személyében. A választmány tagjai Márkus Barbarossa Jánost választották meg elnöknek, aki Király Zoltánt nevezte ki ügyvezető igazgatónak. Az E-MIL új, Bécsben élő elnöke szerint fontos lenne Magyarországon is bejegyzett szervezetként működtetni a testületet, így valamennyi tevékenységet – az írótáborokat, felolvasó-körutakat, a díjátadásokat – sikeresebben lehetne finanszírozni. /(Rostás-Péter Emese): Márkus Barbarossa János az új E-MIL-elnök. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./

2005. március 8.

Lugoson március 6-án emlékeztek a helyi RMDSZ-szervezet megalakulásának 15. évfordulójára. A rendezvényen a volt és jelenlegi elnökök – sorrendben Bakk Miklós, Király Zoltán, Langó Ferenc és Pozsár József, Lugos alpolgármestere – felidézték az alapítás körülményeit és az azóta eltelt másfél évtized történéseit. A hőskor (amikor 640 tagot számlált a szervezet) már a múlté, de a lemorzsolódással párhuzamosan erősödött a civil szféra, társszervezetek, magyar alapítványok és közművelődési egyesületek alakultak Lugoson. Sikerült újraindítani az önálló magyar nyelvű óvodát, megerősíteni az elemi és általános iskolai képzést – a történelmi egyházakkal és a civil szervezetekkel közösen. Az ünnepségen diákok és helyi értelmiségiek szavaltak, fellépett az 5-ös iskola furulya-együttese és a Fazakas Csaba református esperes és Király Emőke által felkészített Gyöngyvirág népi táncegyüttes. /P. L. Zs.: Másfél évtized a lugosi RMDSZ mögött. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 8./

2005. április 14.

A József Attila-jubileum jegyében rendezte meg műsorát Kolozsváron a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetemen az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL). Bevezetőként László Noémi olvasta fel József Attila és a panoptikum című fantázia-írását. A továbbiakban Balázs Imre József, Egyed Emese, Karácsonyi Zsolt, Király Zoltán, László Noémi, Lászlóffy Csaba, Molnos Lajos, Sántha Attila és Szántai János olvasott fel verseiből. /Ö. I. B.: Ünnepelt a költészet. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./

2006. április 10.

Az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) által szervezett az Egységes magyar irodalom. Realitás vagy utópia? című előadás-sorozatot április 8–9-én rendezték meg Kolozsváron. Mindvégig megválaszolatlan maradt: lehet-e egységes, jó-e az, ha egységes a magyar irodalom, jó-e az, ha utópia? Az előadók magyarországi és erdélyi irodalomtörténészek, kritikusok voltak. Kérdésként merült fel az is, hogy hová sorolhatjuk a csángó népi költőket? A végkicsengés az volt, hogy nem beszélhetünk egységességről, nincs és nem volt irodalmi egység. Különvált, de összeforrt irodalomról beszélhetünk, egységesség helyett egyetemes magyar irodalomról, amelyben helyet kap a nyugati irodalom is. /Vetési Júlia: Egységes-e a magyar irodalom? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./ Kolozsváron megtartotta évi közgyűlését az E-MIL, az Erdélyi Magyar Írók Ligája. Márkus Barbarossa János elnök beszámolóját követően az eddigi vezetőség lemondott, majd új vezetőséget választottak. Az E-MIL új elnöke Orbán János Dénes, választmányi tagok Böszörményi Zoltán, Király Zoltán, László Noémi, Márkus Barbarossa János, intendáns György Attila. /Új vezetőséget választott az E-MIL. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 10./

2007. augusztus 30.

Augusztus 30-án kezdődik a VI. Zetelaki Írótábor az Erdélyi Magyar Írók Ligája szervezésében. Az Erdélyi Magyar Írók Ligája évente veszít támogatóiból, jelezte Király Zoltán ügyvezető elnök. A mostani írótábor abban különbözik az előzőektől, hogy lesz egy rendezvényük, amikor kortárs román költők verseit olvassák fel magyar fordítóik. Terveztek egy konferenciát a kisebbségi magyar írók magyarországi könyvpiacon való jelenlétéről, szabadkai, újvidéki és beregszászi írókkal, de a Nemzeti Kulturális Alap nem nyújtott ehhez támogatást. Most próbálnak először kidolgozni egy „összmagyar irodalmi cselekvési tervet”, a magyar irodalmi szervezetek együttműködési lehetőségeit szeretnék feltérképezni. Első lépésben tervezik létrehozni a határok nélküli magyar írók vándortáborát. Lényege, hogy ne külön-külön rendezzék meg az írószövetségek a táborukat, hanem csinálják közösen. /Erdős Zsófia: Cselekvési terv a gáton. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./

2007. szeptember 4.

Meglehetősen kevesen voltak a VI. Zetelaki Írótáborban, mondta el Király Zoltán főszervező, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának ügyvezető elnöke. Úgy tűnik, továbbra is csak azt a húsz-harminc embert érdekli az Erdélyi Magyar Írók Ligájának rendezvénye, akik az elmúlt hat évben is részt vettek a programokon. A teljes tagság kétharmadát nem lehet megmozgatni egy ilyen eseményre. Napközben körülbelül negyvenen voltak, esténként pedig 55-60-an. /Erdős Zsófia: Karcsúsodó zetelaki írótábor. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./ Családias hangulatban zajlott a hatodik Zetelaki Írótábor. Király Zoltán költő, a szervező Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) ügyvezető elnöke elmondta, sokuknak ez az egyedüli szabadságolási lehetőség nyaranta, hogy összejönnek Zetelakán. Kevesen jöttek el. Ha a támogatókat találtak volna, azt tervezték, hogy bemutatják, a magyarországi írók miként vannak jelen a magyarországi folyóiratokban, a magyar könyvkiadóknál hogyan jelennek meg, és fordítva, tehát a magyarországi szerzők erdélyi jelenléte. Az újvidéki szerzőktől a beregszászi szerzőkig mindenkit meghívtak volna, ha a Nemzeti Kulturális Alap Szépirodalmi Szakkollégiumának ülésén a szakkollégium elnöke, Vámos Miklós író nem javasolta volna, hogy az E-MIL-t ne támogassák. Ezért külföldi vendégeket nem tudtak meghívni, mert nem tudták útiköltséget megtéríteni. Idén inkább a műfordításról, a műfordítás milyenségéről beszéltek, ez hiányzik az erdélyi magyar irodalomból. Az októberi román-magyar közös kormányülésen felvetődik az, hogy egy Erdélyben működő fordítóközpontot hozzanak létre. Ezt Király Zoltán kezdeményezte. Az E-MIL-nek közel 150 tagja van. A zetelaki írótábor magját 25-30 fős csapat jelenti. Az E-MIL választmányának tagjai: Böszörményi Zoltán, Márkus Barbarossa János, László Noémi és Király Zoltán, elnöke Orbán János Dénes, az E-MIL vezetője. Nehézkes egyeztetni, mert Márkus Barbarossa János Ausztriában él, Böszörményi Zoltán meg Aradon, gyakorlatilag László Noémi, Orbán János Dénes és Király Zoltán próbálnak dolgozni azon, hogy valamivel jobb legyen az erdélyi magyar írók sorsa. Az E-MIL működésének egyik fő támogatója a Communitas Alapítvány. Nehéz helyzetbe kerültek amiatt, hogy megszűnt az Illyés Közalapítvány. Több intézménynek, irodalmi szerveződésnek az ernyőszervezete az E-MIL, úgy mint az Előretolt Helyőrség csoportosulásnak, a Bretter György Irodalmi Körnek, és az Erdélyi Híradó Kiadó (felelős kiadója Orbán János Dénes, az E-MIL elnöke) is szerves része ennek. – Az E-MIL az udvarhelyi Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvánnyal közösen ősztől havonta egy felolvasóestet tart Székelyudvarhelyen. /Barabás Blanka: Sikertörténet lehetett volna. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 4./

2007. október 17.

Kettős könyvbemutatót, egyben író-olvasó találkozót tartott Kolozsváron a Bretter György Irodalmi Kör. Ambrus Lajos Az én szőlőhegyem címet viselő prózakötetét és L. Simon László Versenyhátrány – A (kultúr)politika fogságában című esszékötetét Burus János Botond és Király Zoltán mutatta be. A meghívott szerzők József Attila-díjasok, Ambrus a budapesti Kortárs szépirodalmi folyóirat szerkesztőjeként, Simon a Magyar Írószövetség titkáraként folytat irodalomszervezői tevékenységet, ráadásul mindketten a Kárpát-medence szőlő- és borkultúrájának jeles ismerői. Az én szőlőhegyem szerzője az emlékek sebességével mozog térben és időben L. Simon László költő, az elmúlt évek magyarországi kultúrpolitikai eseményeinek résztvevője, az ellehetetlenített kulturális intézményekről, a működésükben korlátozott írószövetségekről, az állagmegőrzés szintjén sem védett épített örökségről, zenészek, képzőművészek, színészek megszűnt érdekvédelmi szervezeteiről fest átfogó, tényeken alapuló összképet. /A művészet abroncsai. = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./

2007. december 10.

Író-olvasó találkozót tartott az Erdélyi Magyar Írók Ligája és a kolozsvári Alternatíva Egyesület november 9-én Magyarlónán, illetve november 9-én Tordaszentlászlón. A rendezvényeken felolvastak: Farkas Wellmann Endre, Karácsonyi Zsolt, Király Zoltán, Molnos Lajos, Muszka Sándor és Orbán János Dénes. ÍRÓK AZ 1956-OS FORRADALOMBAN címmel a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum tárlatából válogatott kiállítás nyílt meg november 9-én Kolozsváron a Korunk Galériában. /Hírek. = Helikon (Kolozsvár), dec. 10./

2007. december 14.

A Szabédi-estek keretén belül december 12-én az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) elnöke, Orbán János Dénes és ügyvezető elnöke, Király Zoltán beszélt az írószövetségről az érdeklődőknek. Orbán János Dénes elmondta: az írószövetségeknek általában érdekvédelmi szervezeteknek kellene lenniük, de túl sok ilyen jellegű esetük még nem volt. Ezért az E-MIL-nek ez csak egy képletes funkciója. Inkább rendezvényszervezéssel és a tagok népszerűsítésével foglalkoznak. Az E-MIL-nek kilenc országból vannak tagjai, ebből 35-40 aktív tag. Kötő József az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke szerint az E-MIL-nek iskolát teremtő jellege van. 2001-ben, a hargitafürdői írótáborban alakult meg az E-MIL, akkor 21-en írták alá az alakuló ülés jegyzőkönyvét. A most hét végén megszervezett E-MIL gálára, amelyre Brassóban kerül sor, kilenc díjat fognak átadni, valamint Márkus Barbarossa János is felajánlott egy 1000 eurós díjat. Ezen kívül néhány éve 500 lejes Pelenka díjat is átadnak, azoknak a szerzőknek, akiknek családjában éppen gyerek született abban az évben. Idén tíz ilyen szerző is van. /D. I. : E-MIL bemutatkozó a Szabédi-esten. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./

2008. május 19.

Felolvasásokkal tarkított esten mutatkozott be az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) május 16-án Budapesten, a Magyar Írószövetség klubjában. A 2002 februárjában Kolozsváron létrehozott E-MIL elnökén, Orbán János Dénesen kívül a klubban jelen volt az ügyvezető elnök Király Zoltán, valamint Farkas Wellmann Endre és Ármos Lóránd is, akik a szövetség megalakulásáról, a kezdeti nehézségekről, a Kolozsvár és Nagyvárad között mutatkozott ellentétről, tagok kilépéséről, a szövetség tevékenységéről meséltek a közönségnek. Orbán János Dénes fontos eredménynek nevezte, hogy a ligát az erdélyi magyar irodalom legreprezentatívabb intézményeként tartják számon, illetve hogy a szervezet a Romániai Írók Szövetségét két évvel megelőzve nyert fölvételt az Európai Írók Kongresszusába. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Az E-MIL pesti estje. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

2008. augusztus 15.

Árkosra költözik az Erdélyi Magyar Írók Ligája /E-MIL/ hagyományosan Zetelakán megrendezett írótábora, amely idén a kritika és az irodalmi forgatókönyv műfajait járja körül. Király Zoltán költő, a szervezet ügyvezető elnöke szerint a rendezvény ideális helyszíne az E-MIL saját – még csak tervezett – fordítóháza lenne. Idén tartják az E-MIL hetedik táborát, augusztus 21–24. között Árkoson. Szakmai fórum, ahol évente egyszer beszélgetni lehet a fontosnak tartott kérdésekről. Tavaly szó esett a könyvterjesztés hiányosságairól, az irodalmi szervezetek pályázati lehetőségeiről, az irodalmi folyóiratok támogatási rendszeréről, ezek olyan témák, amelyek érdeklik az E-MIL több mint 150 fős tagságát. Az új helyszín, az árkosi Európai Tanulmányi Központ sokkal megfelelőbb egy ilyen jellegű rendezvénynek. /Bonczidai Éva: Ki, kit, miért kritizál? = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./

2008. december 2.

A kortárs irodalmat népszerűsítő programja keretében Zilahon tartott író-olvasó találkozót Erdélyi Magyar Írók Ligája. Benő Attila, Király Zoltán, Orbán János Dénes, Farkas Wellmann Endre és Gáll Attila, költő öt műveit ismerhették meg a szilágysági diákok. A nagyobb erdélyi városokban nem ritkák az író-olvasó találkozók, vidéken, a kisvárosokban-nagyközségekben az elmúlt két évtizedben legfeljebb elvétve, ha megfordult egy-egy író. Ezért az E-MIL kidolgozta az Irodalmat a vidéknek programot, amelynek célja, hogy mindenhova, főként a szórványvidékekre eljuttassa a kortárs magyar irodalmat. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület és az Eurotrans Alapítvány támogatásával tavaly huszonöt írót-költő vehetett részt a kilenc Kolozsvár-környéki településen megszervezett író-olvasó találkozókon, idén pedig Fehér-, Máramaros- és Szilágy-megyei turnékat terveznek, tájékoztatott Király Zoltán költő, az E-MIL ügyvezető elnöke. A „költők is használhatnak minden kifejezést, baj csak akkor van, ha valaki öncélúan ír obszcén szavakat, hogy felhívja magára a figyelmet” – magyarázta Orbán János Dénes író, költő, az E-MIL elnöke. /Bonczidai Éva: A jó vers legalább egy embernek tetszik. = Krónika (Kolozsvár), dec. 2./

2008. december 13.

Az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) öt ismert költője jött el december 11-én Nagyenyedre, a Bethlen Gábor Kollégiumba. A találkozót dr. Demény Piroska irodalomtanár nyitotta meg, visszaemlékezve a sokáig ugyanitt, a Dokumentációs Könyvtár olvasótermében működő Irodalmi Kávéházra, amelynek rendezvényein is jeles vendégek voltak jelen. Király Zoltán költő, egyben a Liga ügyvezető elnöke bemutatta költőtársait: Gál Attilát, Farkas Wellmann Endrét, Szántai Jánost és Karácsonyi Zsoltot, a Helikon főszerkesztő-helyettesét. Az E-MIL tagjai több országból, mintegy másfélszázan vannak. Alapvető céljuk felkarolni és népszerűsíteni a kortárs erdélyi magyar irodalmat. Nagyenyeden a vendégek felolvasott verseikkel mutatkoztak be. Szókimondó, modern verseket hangzottak el. A vendégek sok irodalmi folyóiratot hoztak ajándékba, a Helikont, a Kortársat, a Műhelyt és másokat. Győrfi Dénes házigazdai minőségben arról beszélt, hogy a Dokumentációs Könyvtár hatvanezer kötetéből nagyobb rész magyar irodalmi alkotás. A szervezésben részt vett Király Edit ny. magyar tanár, a Fehér megyei EMKE elnöke is. /Bakó Botond: Nagyenyed. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

2009. február 21.

Csíkszeredai és kézdivásárhelyi megálló után február 20-án Árkoson zárta székelyföldi felolvasó körútját az Erdélyi Magyar Írók Ligája, A körút résztvevői Király Zoltán, Farkas Wellmann Endre, Gáll Attila, továbbá a sepsiszentgyörgyiek, Farkas Árpád, Bogdán László és Szonda Szabolcs költők. /(vop): A költészettel jelzett tüzecske körül. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 21./

2009. február 23.

Az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) a Sepsiszentgyörgy melletti Árkoson szervezett író-olvasó találkozót február 20-án. A Sepsiszentgyörgyön élő Farkas Árpád, Bogdán László és Szonda Szabolcs, valamint a Kolozsvárról érkezett Király Zoltán, Gáll Attila és Farkas Wellmann Endre költők olvastak fel verseikből. Az árkosi találkozó az E-MIL székelyföldi felolvasó körútjának utolsó állomása volt, előtte a csíkszeredai Corvina Könyvesházban is fellépett a Kolozsváron élő költők csapata, kiegészülve a liga más tagjaival, Lövétei Lázár Lászlóval, Molnár Vilmossal, Muszka Sándorral és György Attilával, az est házigazdájával. Kézdivásárhelyre is ellátogatottak a költők. Király Zoltán költő, az E-MIL ügyvezető igazgatója a kézdivásárhelyi találkozót tartotta a legsikeresebbnek. /Bonczidai Éva: Vita a tankönyvekről és a költészet hasznáról. = Krónika (Kolozsvár), febr. 23./

2009. március 23.

Hagyománnyá vált a temesvári Magyar Nyugdíjas Klubban, hogy a tollat vagy festőecsetet ragadó nyugdíjasok alkotásait bemutatják a tagságnak. Március 21-én bemutatták Takács Imre: Álommagyar (Lugos, 2008) című könyvét. Takács Imre nyugdíjas pedagógus és sakk-bajnok a magyar igazolványok kiállításának idején lépett szorosabb kapcsolatba a lugosi magyar közösséggel, és Király Zoltán, a Lugosi Hírmondó főszerkesztőjének bíztatására kezdte papírra vetni a szórványléttel, a beolvadással kapcsolatos történeteit. Az írások zöme megjelent Lugosi Hírmondóban, a kötetet is Király Zoltán szerkesztette. Az Álommagyar cím azokra utal, akik – a többnyire önként vállalt nyelvváltoztatás után – csak álmukban beszélnek magyarul. Takács Imrét a temesvári könyvbemutatóra elkísérték Pokker László és Gergely Kálmán, a lugosi irodalmi kör tagjai egy-egy írást mutattak be a szórványlét sokféle vetületét bemutató könyvből a hallgatóságnak. /Könyvbemutató a Nyugdíjas Klubban. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 23./

2009. április 7.

Az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) a hétvégén Kolozsváron tartotta éves közgyűlését, amelyen három évre megválasztották a szervezet vezetőségét, és új tagok felvételéről is döntöttek. A kolozsvári Bulgakov kávéházban könyvbemutató volt: a liga új tagja, Jancsó Noémi, a tavalyi Méhes György- debütdíjas szerző Emotikon című kötetét Szőcs Géza méltatta. Elnöki beszámolójában Orbán János Dénes az utóbbi három év pozitívumai közé sorolta, hogy az E-MIL több mint száz rendezvényt szervezett, elindította az Irodalmat a vidéknek projektet. Az elnök hiányosságként könyvelte el, hogy nem jegyezték még be a Hargita–Kovászna–Maros megyei fiókszervezeteket, amelyek révén a Liga hangsúlyosabban jelen lehetne e megyékben. Orbán János Dénest újraválasztották az E-MIL elnökévé. A régi választmányi tagok is megőrizték pozíciójukat, kivéve a funkciót vállalni nem kívánó Márkus Barbarossa Jánost, akinek helyét Ármos Lóránd tölti be. Király Zoltán maradt az ügyvezető elnök, Böszörményi Zoltán az uniós kapcsolatokért felel és az Európai Írókongresszusban (European Writers’ Congress) képviseli az E-MIL-t, László Noémi Bukarestben, Ármos Lóránd pedig Budapesten tevékenykedik a szervezet érdekében. Négy új taggal bővült az E-MIL: Aniszi Kálmán, Egyed Péter, Jancsó Noémi és Szenkovics Enikő nyert felvételt. /Tervek a kortárs irodalom népszerűsítésére. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 7./

2009. május 11.

Fölöttébb gyatrán szerepel a kortárs erdélyi magyar irodalom a középiskolai tankönyvekben, ez késztette az Erdélyi Magyar Írók Ligáját (E-MIL) a hét végén Árkoson tartott konferencia szervezésére. Ambrus Ágnes elmondta, hogy annak idején eléggé sebtében, a ,,legyen már valami” elv szerint alkották meg a tankönyvet. Péter Sándor tanár szerint a középiskolai magyar tankönyv ,,illusztráció irodalomelméleti kérdésekhez”, ezzel a módszerrel értő irodalomolvasókat és -falókat nevelni képtelenség. Király Zoltán költő, az E-MIL ügyvezető elnöke ismertette a liga tervét, miszerint az E-MIL-tagok élő irodalomórát tartanának. /Váry O. Péter: A kortárs irodalom és a tankönyvek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 11./


lapozás: 1-30 | 31-54




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998