udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 290 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 271-290
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kiss Olivér

1999. november 10.

Több mint másfél hónapos huzavona után a kormány kinevezte az új Kolozs megyei prefektust Vasile Salcudean személyében. Salducean tagja a parasztpártnak, kinevezéséig megyei tanácsos volt. Kijelentette, hogy nem folytatja a volt prefektus próbálkozását, hogy Funar polgármestert felmentse tisztségéből. Salducean az együttműködés híve, de ha ők ezt nem akarják, akkor megteszi a kellő lépéseket. /Kiss Olivér: Vasile Salcudean Kolozs megye új prefektusa. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

1999. november 20.

Nov. 19-én Kolozsváron a városi tanács nem fogadta el Buchwald Péter volt ideiglenes prefektusnak azt a rendelkezését, hogy vonja vissza a Ion Antonescu marsall, Ferdinánd király, I. C. Bratianu és Iuliu Maniu köztéri szobrának felállítását célzó határozatát. Vasile Salcudean, Kolozs megye új prefektusa kifejtette: a lakosság szeretné Ion Antonescu marsall szobrának felállítását. /Kiss Olivér: Antonescu-szobor közkívánatra? Salcudean nem akar ujjat húzni a lakosság "nagy részével" = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./

1999. december 11.

Vasile Salcudean, Kolozs megye prefektusa kissé módosította a Szabadságnak adott november 19-i nyilatkozatát, amelyben azt állította: a hozzá eljutott visszajelzések azt mutatták, hogy a lakosság nem ért egyet az Antonescu-szobor felállításáról szóló tanácsi határozat megtámadásával. - Biztos vagyok abban, hogy a lakosság a négy szobor felállítása mellett foglalna állást - nyilatkozta akkor a prefektus. Most Salcudean kifejtette: a társadalomnak lehetnek olyan rétegei, pontosabban elszigetelt személyek, akik Antonescu marsall szobrának felállítása mellett foglalnak állást. Nem hiszi, hogy a város lakói szeretnék Antonescu marsall szobrának a felállítását. Antonescu marsall utolsó pillanatig Hitler hűséges szövetségese maradt, emlékeztetett a prefektus. A prefektus nyilatkozatának előzménye az, hogy hosszas gondolkodás után december 3-án a közigazgatási bíróságon megtámadta a szobor felállításával kapcsolatos döntést. /Kiss Olivér: Demokratikus országban nincs helye egy diktátor szobrának - tért jobb belátásra a prefektus. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./

2000. január 18.

Gheorghe Funar polgármester sajtóértekezletén újból kitűnt magyargyűlöletével: okirathamisítással, sikkasztással, hazugsággal vádolta az Erdélyi Református Egyházkerület képviselőit, ugyanis - szerinte - a hajdani Ady-Sincai Líceum épületét törvénytelenül táblázták be. Funar elmondta: annak érdekében, hogy a román állam lehessen mielőbb a törvényes tulajdonos, a városháza kérni fogja a telekkönyv mihamarabbi kiigazítását. A református egyház képviselői a sátán földi küldöttei, jelentette ki. Tőkés Elek református egyházkerületi tanácsos elmondta: az ingatlant három ízben is betáblázták. Az elsőt ellopták, majd újat nyitottak. Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter elmondta: a tulajdonjog visszaállításáról van szó, így a líceum épületét a kormány jogosan juttatta vissza volt tulajdonosának, az Erdélyi Református Egyházkerületnek. Hangsúlyozta: a sürgősségi kormányrendelet előírja, hogy az ingatlan rendeltetését nem szabad megváltoztatni. /Kiss Olivér: Durva városházi offenzíva a református ingatlanok visszaszolgáltatása ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./

2000. március 16.

A román lapok szerint Borbély László, a területrendezési és közmunkaügyi minisztérium RMDSZ-es államtitkára saját kezűleg hagyta jóvá a kolozsvári polgármesteri hivatal Bukarestbe eljuttatott folyamodványát, amelyben Gheorghe Funar szoboremelésre kér engedélyt. A szobor Fényes Samut, a két világháború közt élő magyar történészt örökítené meg, aki a Revizionista Magyarország című könyvével "nyerte el" a polgármester elismerését. A színhely a magyar színház és opera előtti tér lenne. Borbély László a Szabadságnak elmondta: semmit sem tud Funar kérvényéről, különben nem is az ő hatáskörébe tartozik az efféle engedélyek láttamozása. - A magyar történészek szerint Fényes Samu az ellenforradalmi megtorlások elől Romániába menekült. Bukarestben lapszerkesztő volt, az erdélyi magyar értelmiségiek szerint a "román kormány zsoldjában" állt. /Kiss Olivér: Nincs érvényes engedélye a polgármesternek a Fényes-szobor felállítására. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

2000. március 20.

Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) március 17-19. között immár második alkalommal szervezte meg a Bányász-Kohász-Földtan Konferenciát. A Kolozsváron tartott rendezvényen többek között részt vett közel száz egyetemi tanár és kutató az Eötvös Loránd Tudományegyetemről (ELTE), a veszprémi, soproni, miskolci, illetve szegedi egyetemről, negyven GEKKO-s (Geológus Egyetemisták Kolozsvári Kutató Osztálya), illetve huszonöt ELTE-s egyetemi hallgató, jelen voltak a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány, a Magyar Állami Földtani Intézet, a Román Földtani Intézet, a parajdi sóbánya, a bakonyi bauxitbánya, a Petrozsényi Bányászati Főiskola, a brassói Transilvania Egyetem, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) geológia tanszékének, valamint a MOL Rt. képviselői. A plenáris előadásokat követően a bányász, a kohász, a földtan, a gazdaság- és környezetföldtan, a szerkezeti földtan-rétegtan szakosztály szekcióülést tartott. A konferencia másodnapján a résztvevők torockói tanulmányi kiránduláson vettek részt. Wanek Ferenc, az EMT bányász-kohász-földtan szakosztályának egyik vezetője elmondta: örvendetes, hogy az egyetemi hallgatók ily nagy számban voltak jelen a rendezvényen. /Kiss Olivér: Sikeres EMT-rendezvény. Bányász-Kohász-Földtan Konferenciát tartottak Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./

2000. április 7.

A Babes-Bolyai Tudományegyetem jogi karán tanuló magyar hallgatókat tömörítő Jurátuskör április 4-5-e között látogatást szervezett a román parlamentbe. A résztvevők találkoztak Markó Béla RMDSZ szövetségi elnökkel is. A megbeszélés során felmerült annak lehetősége, hogy ősztől külön magyar csoport induljon a BBTE jogi karán. Mint ismeretes, az RMDSZ-nek köszönhetően az 1997-1998-as tanévben a magyarul érettségizett diákok számára a BBTE jogi karán beiskolázási helyeket különítettek el. Az 1998-1999-es és az 1999-2000-es tanévben viszont a helyeket nem csupán a magyarul érettségizett diákok, hanem valamennyi nemzeti kisebbség fiataljai számára hirdették meg. Így történhetett meg, hogy egy magát például szerbnek valló román nemzetiségű diák bejutott a nemzeti kisebbségeknek fenntartott helyekre. Markó Béla elmondta: a választásokig feltétlenül meg kell valósítani azt, hogy a jogi karon magyar csoport jöjjön létre. Áttörést jelent, hogy az elsőévesek számára a második félévtől két tantárgyat, a nemzetközi jogot és a filozófiát anyanyelven oktatnak. A következő lépés az, hogy ebből kialakítsák a külön beiskolázási számmal rendelkező magyar csoportot, a matematika, vagy a történelem szakhoz hasonlóan. Távlati terv a külön kar létrehozása. /Kiss Olivér: Ősztől magyar csoport indulhat a BBTE jogi karán. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

2000. április 20.

A helyhatósági választásokkal egybekötve Gheorghe Funar polgármester népszavazást szervezne a kolozsvári központú magyar egyetemről. Az ápr. 20-ra összehívott tanácsülés napirendi pontjából nem derül ki, hogy Funar a Bolyai Egyetemről, a Petőfi-Schiller multikulturális egyetemről, vagy a Magyarország által kétmilliárd forinttal támogatott magyar magánegyetemről kérdezné meg a lakosokat. Korábban a polgármester már próbálkozott hasonló kérdés napirendre tűzésével: rendkívüli tanácsülést hívott össze, hogy a városi tanács foglaljon állást az RMDSZ "követelőzéseivel" kapcsolatban. Kvórum hiányában az ülést felfüggesztették. Kihasználva a törvény adta lehetőségeket, Funar most népszavazást szervezne. Ionel Chicinas parasztpárti önkormányzati képviselőt nem lepte meg a polgármester lépése, közölte, hogy a határozattervezet ellen fog szavazni, mert egy egyetem létrehozása nem a városi tanácsra vagy Kolozsvár lakóira tartozik, erről a kormány, az oktatási minisztérium és az akkreditáló bizottságok hivatottak dönteni. Romulus Zamfir nemzeti liberális városatya, polgármester-jelölt nem ellenzi, hogy népszavazást szervezzenek a magyar egyetem kérdésében. Mátis Jenő RMDSZ-képviselő szerint törvénytelen a polgármester kezdeményezése. /Kiss Olivér: Újabb polgármesteri diverzió. Népszavazás a magyar egyetemről? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./

2000. május 12.

Idén születésének tízéves évfordulóját ünnepli az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT). A jelentősebb szakosztályai: számítástechnika, fizika, kémia, gépészet, földmérés, faipar, bányász-kohász-földtan. Dr. Bíró Károly EMT-elnök kifejtette, hogy a társaság megalakulása után fiókszervezetek jöttek létre Brassóban, Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredában, Szatmárnémetiben és más nagyobb városban. Idővel szinte valamennyi szakosztály saját konferenciát szervezett. Az erdélyi résztvevők költségeit a Pro Technika Alapítvány támogatja. Az EMT szervezte konferenciákra évente átlagban 80-100 résztvevő jön el, ebből 30% magyarországi, 70% pedig hazai. Az utóbbi időben a fizika és a kémia szakosztály konferenciáin az egyetemi hallgatók is részt vesznek. - Az EMT a középiskolások számára kiadja a Firka című lapot. Évente kémia, fizika és informatika diákversenyeket szerveznek. A döntő magyarországi városokban zajlik. - Az EMT egyik fő célkitűzése a tudományszervezés, tudományos kutatást viszont nem végeznek, erre egyelőre nincs meg a megfelelő keret. A Műszaki Szemlén keresztül az EMT lehetőséget biztosít a megfelelő szintű tudományos dolgozatok közlésére. Örvendetes, hogy a nagyobb könyvtáraknak is postázott Műszaki Szemlében nagyon sok fiatal közöl. - A Magyar Mérnökök és Építészek Világszövetségével, illetve a Bay Zoltán Kutatási Intézettel kötött megállapodás lehetővé teszi azt, hogy évente tíz kutatási ösztöndíjat tudnak biztosítani. - Az EMT rendszeresen megszervezi az OGÉT-et (Országos Gépész Találkozó), az ÉPKO-t (Építész Konferencia), a CompNews-t. Szintén megrendezésre kerül a Kémia, a Fizika, a Bányász-kohász-földtan Konferencia, Faipari Szaktalálkozó, Civil Konferencia, Földmérő találkozó és az Országos Szakmai Napok (OSZN). - Az Illyés Közalapítvány a különböző rendezvények költségeinek körülbelül 60%-át fedezi, a fennmaradó hányadot saját forrásokból kell fedezniük. Az EMT próbál élni a román kormány által felkínált lehetőségekkel: pályáznak az Országos Tudományos, Technológiai és Innovációs Ügynökségnél is. - Az EMT közoktatási stratégiájának másik fontos eleme az internetes távoktatási rendszer beindítása. /Kiss Olivér: Tízéves az EMT. Lejártak a feketetáblás, krétás és kispados idők. Interjú dr. Bíró Károly EMT-elnökkel. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./

2000. május 13.

Máj. 13-án Kolozsváron, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) aulájában tartotta évi legrangosabb rendezvényét az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT). Idén az Országos Szakmai Napok a társaság tizedik születésnapjának megünneplését is jelentette. A megnyitó beszédet dr. Bíró Károly EMT-elnök tartotta, majd Székely Zsuzsanna, az EMT volt elnökhelyettese és dr. Kása Zoltán, a BBTE rektor-helyettese következett. Az ünnepi ülésen az EMT alapítói oklevelet, az erdélyi tudományszervezés érdekében kifejtett tevékenységért díszoklevelet, illetve az EMT elnöksége részéről Pro Scientia Transsylvanica érmet kaptak. - Havass Miklós, a budapesti MTESZ alelnöke elismeréssel szólt az EMT-ről. Nincsenek elégséges anyagi és kísérleti eszközök, szegényesek vannak ellátva a laboratóriumok, ezek ellenére az erdélyi magyar műszakiak, tudományos kutatók bebizonyították, hogy van képességük. /Kiss Olivér: Tízéves az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság. Ünnepi Országos Szakmai Napok - 2000. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./

2000. június 6.

Kolozsváron a választások végleges eredménye: 270 049 szavazati joggal rendelkező állampolgárból 146 370 járult az urnákhoz /54,2 %/. Az érvényes szavazatok száma 143 394. A polgármester-jelöltek rangsora a következő: Gheorghe Funar (Nagy-Románia Párt) 45,88%, Eckstein-Kovács Péter (RMDSZ) 21,15%, Serban Radulescu (Román Demokratikus Konvenció) 11,44%, Teodor Groza (Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja) 5,8%, Aurel Tamas (Román Humanista Párt) 3,78%, Romulus Zamfir (Nemzeti Liberális Párt) 2,33%. A szavazatok száma: Gheorghe Funar 65 790, Eckstein-Kovács Péter 30 330, Serban Radulescu 16 407, Teodor Groza 8322, Aurel Tamas 5418, Romulus Zamfir 3344. Egyik jelölt sem kapta meg a szavazatok 51 százalékát, ezért jún. 18-án újabb forduló lesz. A városi tanácsosi listákra 140 496-an adták le voksukat, ebből 5362 szavazatot érvénytelenítettek. Az RMDSZ és a Nagy-Románia Párt 8-8, az RTDP 5, az RDK és a Román Nemzeti Egységpárt 3-3, az NLP és a Szövetség Romániáért Párt pedig 2-2 tanácsost juttat a helyi döntéshozó testületbe. A szavazatok száma: RMDSZ 31 618, NRP 30 762, RTDP 16 605, RDK 10 264, NLP 5432 és SZRP 4606. Eckstein-Kovács Péter elmondta, hogy 1992-ben Kolozsváron 24 ezren, most pedig 31 ezren szavaztak az RMDSZ tanácsosi listájára. /Kiss Olivér: Eckstein-Kovács Péter a második fordulóban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./ Kolozsváron Eckstein-Kovács Péter több szavazókörzetben tapasztalt szabálytalanság és törvénytelenség miatt óvást nyújtott be a Választási Bizottsághoz. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 6. - 1637. sz./

2000. június 21.

A polgármester primitív módon manipulálta a változástól rettegő kolozsvári választópolgárokat - vonta le a következtetést jún. 19-i sajtóértekezletén Serban Radulescu, a konvenció kolozsvári polgármester-jelöltje. Sajnos ezek voltak azok a személyek, akik eldöntötték Kolozsvár sorsát. "Funarra az elgyökértelenedett jövevények, a kommunizmus idején behozott, falusi mentalitással rendelkező, de városi életre vágyók voksoltak" - mondta Radulescu. Véleménye szerint a Funarra szavazókra hatott a fajgyűlölő politikai retorika. /Kiss Olivér: Radulescu: A polgármester győzelme a jövevényeknek köszönhető. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./

2000. július 15.

Júl. 14-i sajtóértekezletén Andrei Marga tanügyminiszter bejelentette: Folytatódik az átfogó reform a tanügyben. Az elkövetkező években az ország valamennyi iskolájának internet-hozzáférést biztosítanak. 1990-ben 164 ezer fiatal tanult az ország egyetemein, 1997-ben már 261 ezer, jelenleg pedig 320 ezer egyetemi hallgató van az állami felsőoktatásban. Távlati tervként említette a felvételi vizsga teljes eltörlését. Elismerően szólt a Babes-Bolyai Tudományegyetem Chartájának módosításáról, szerinte ez a legmagasabb fokú multikulturalitást biztosítja, eleget téve Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa valamennyi ajánlatának. Marga szerint az egyetem szenátusának tagjai valamennyi előírást betartva utasították vissza a testület magyar tagjainak az öt önálló magyar kar létrehozásáról szóló javaslatát. Andrei Marga tanügyminiszter nem tett említést a magyar és német tanulmányi vonal fejlesztéséről, új csoportok beindításáról. /Kiss Olivér: Andrei Marga szerint a Babes-Bolyain a legmagasabb fokú a multikulturalitás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./

2000. augusztus 1.

Tibád Zoltán, az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriumának titkára elmondta, hogy idén a hét szaktestülethez 1632 pályázat érkezett, a legtöbb az oktatási szaktestülethez. A pályázók által igényelt 1,5 milliárd forint messze meghaladta a rendelkezésre álló /155 millió/ összeget. A legkevesebb pályázat a szórványvidékről érkezett. /Kiss Olivér: Kevés pályázat érkezik a szórványvidékről. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./

2000. augusztus 18.

Aug. 14-én Bitay Levente, a megyei RMDSZ ügyvezető elnöke, Boros János alpolgármester, Csetri Elek, Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter, Elkán György műépítész, Kerekes Sándor, a megyei tanács alelnöke, Kónya Hamar Sándor, a megyei RMDSZ elnöke, illetve Sebesi Karen Attila megbeszélést tartott a Kolozsvár főterén levő gödrök betömésének lehetőségéről. A román közvélemény egy része máris a Főtér eredeti arculatának visszaállítása mellett van: a Clujeanul folyóirat aláírásgyűjtést szervezett ennek érdekében. Ioan Piso, a Történelmi Múzeum igazgatója ismét kifejtette: szerinte a gödröket még ebben az évben betömik. Emlékezetes, hogy tavaly, az éj leple alatt a Liviu Medrea vezette Közterület Fenntartó Vállalat munkásai hordták el a gödrök betömésére szükséges földet. /Kiss Olivér: Visszaállítják a Főtér eredeti arculatát? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./

2000. szeptember 1.

Adrian Nastase, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának (RTDP) első alelnöke aug. 31-én tartott sajtóértekezletén a Szabadság kérdésére kommentálta Markó Béla RMDSZ-elnök azon kijelentését, amely szerint "nincs megfelelő tárgyalási alap az RMDSZ és az RTDP között". Nastase kijelentette: "Úgy látszik, hogy az elmúlt időben Markó Bélát nagyon megihlette Tőkés László. Az RMDSZ-en belüli harcok olyan kijelentésekre késztetik Markó Bélát, amelyek segítségével megtarthatja támogatottságát." - Pártja nem fogadja el a romániai magyarok számára biztosítandó kettős állampolgárságot. Amennyiben az RMDSZ továbbra is erőlteti ezt, a román parlament törvénnyel tiltja majd meg annak lehetőségét. Az RMDSZ-nek meg kell értenie, hogy elmúlt a Palesztin Felszabadítási Szervezethez hasonló képviselet ideje, és be kell lépnie végre a normális, román politikai életbe - mondta Nastase. Hozzátette: az RTDP stratégiájában sohasem szerepelt az, hogy kormánykoalíciót alkosson az RMDSZ-szel. /Kiss Olivér: Nastase a Palesztin Felszabadítási Szervezethez hasonlította az RMDSZ-t. Az RTDP első alelnöke Románia szuverenitását félti. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./ Eckstein-Kovács Péter szenátor, kisebbségvédelmi miniszter Adrian Nastasénak Kolozsváron tett kijelentéseit kommentálva elmondta: a politikus megnyilvánulásai nem okoznak különösebb meglepetést. Az RMDSZ mindig is politikai célokkal kívánta elérni céljait és a jövőben is ezt fogja tenni. A Palesztin Felszabadítási Szervezet pedig története során nem mindig ennek a megoldásnak volt a híve. Tehát ez az összehasonlítás nem állja meg a helyét, mondta Eckstein-Kovács Péter hozzátéve: Romániának diplomáciai kapcsolatai vannak a Palesztin Felszabadítási Fronttal. /Eckstein-Kovács Péter: az RMDSZ soha nem alkalmazta a PFSZ érdekérvényesítő módszereit. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./

2000. szeptember 20.

Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere szept. 18-án úgy döntött, korlátozza a városi tanácsosok bejárását a polgármesteri hivatalba: csupán délután kettőtől ötig polgárőr kíséretében léphetnek be az intézménybe. /Kiss Olivér: Kitiltották a Városházáról a tanácsosokat. Zavarták a "légkört". = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./

2000. szeptember 26.

Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere ismét levelet intézett Petre Roman külügyminiszterhez, amelyben kérte: hasson oda a magyar hatóságoknál annak érdekében, hogy a "Nagy-Magyarország" jelképeit ábrázoló főkonzulátusi zászlót mihamarabb távolítsák el. A polgármester ugyanakkor azt szeretné, ha a főkonzulátus hivatalos pecsétjén nem szerepelne többé "a bécsi diktátumra emlékeztető" városnév. Alföldi László magyar főkonzul elmondta: A Szabadság olvasói és a romániai magyar közvélemény már hozzászokott ahhoz, hogy az utóbbi évek során a polgármester rögeszmésen összetéveszti az úgymond Osztrák-Magyar Monarchia és a Magyar Köztársaság címerét. Alkotmányunkban benne van, melyik az ország hivatalos címere. Amit mi használunk, természetesen az. A pecsét kétnyelvű, ezen a Cluj-Napoca és a Kolozsvár megnevezés is szerepel. Mi Kolozsvár román hivatalos megnevezését vesszük alapul, ezt is tüntetjük fel iratainkon, ugyanakkor a magyar név is szerepel - mondta Alföldi László. /Kiss Olivér: Rögeszmés a polgármester. Ismét a magyar zászlóval civódik. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./

2000. október 17.

A kolozsvári polgármesteri hivatal közleménye szerint "a város föld alatti folyosóinak rendeltetése foglalkoztatja", ezeket ugyanis turisztikai objektummá akarják átalakítani. A közlemény szerint a föld alatti folyosókat jelen pillanatban "egyes románellenes körök és alakulatok stratégiai anyagok, beleértve fegyverek és lőszerek tárolására használják". A sajtóosztály szerint a fent említett alakulatok "a polgárok biztonságát, az ország egységét és szuverenitását aláásó akciókat" terveznek. Molnos Lajos RMDSZ-es tanácsos a Szabadságnak nyilatkozott: a közlemény kimeríti az uszítás fogalmát, nem több olcsó kampányfogásnál. Emlékeztetett arra, hogy a főtéri ásatások elkezdése előtt azzal vádolták a magyarokat: azért ellenzik a munkálatokat, mert a Szent Mihály-templom, illetve a Mátyás-szobor alatt levő alagútban van elrejtve a magyarság aranya. - A most közzétett dokumentumoknak is ilyen valóságtartalma lehet. /Kiss Olivér: Titkos föld alatti folyosók? Terroristáktól tart a városháza. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./

2000. október 18.

Okt. 17-én Kolozsvárra látogatott Fokion Fotiadisz, az Európai Bizottság, az EU végrehajtó szerve, bukaresti küldöttségének vezetője, és felavatta a prefektúra épületében helyet kapott Európai Információs Központot. A sajtótájékoztatón Fotiadisz elmondta: az európai uniós tagságra várakozó országokat évente 650 millió eurós vissza nem térítendő hitelben részesítik. Az összeg 60-70 százalékát régiófejlesztésre szánják. Az egyik legfontosabb feltétel a különböző projektek folytonosságának biztosítása, illetve az, hogy a programokat ne hassa át a politika. Fotiadisz realizmusra intette mindazokat, akik azt hiszik, Románia rövid időn belül befejezi a tárgyalásokat. Nem kommentálta Petre Roman azon kijelentését, amely szerint 2007. jan. 1-jén Románia az EU tagja lesz. /Kiss Olivér: Távol még Románia uniós tagsága. Fokion Fotiadisz bukaresti EU-nagykövet Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./

2000. október 20.

Okt. 19-én polgármesteri hirdetőtábla jelent meg Kolozsvár főterén. A tábla román és angol nyelven tájékoztat arról, hogy itt "régészeti rezervátum" található. Az ásatások "Napoca dák-római város történelmi fejlődését" hivatottak felszínre hozni. A tábla szerint a munkálatokhoz a Munkaügyi és Területrendezési Minisztérium is hozzájárult. Borbély László államtitkár elmondta: semmit sem tud az ügyről. A minisztérium nem bocsát ki építkezési engedélyeket. Arra a kérdésre, hogy mennyibe került a tábla, Dan Brudascu, a városháza szóvivője kijelentette: "Aljas kérdés. Nem a pénz számít, hanem az, hogy végre tárgyilagosan tájékoztatjuk a közvéleményt, mi található a Főtéren." Ioan Piso, a Történelmi Múzeum igazgatója elmondta: a polgármesteri hivatal nem egyeztetett a múzeummal a táblák elhelyezéséről, illetve ezek szövegéről. A táblák törvénytelenül kerültek a Főtérre, de bennünket már semmi sem lep meg - tette hozzá Ioan Piso. /Kiss Olivér: "Régészeti rezervátum" Kolozsvár központjában. Kétnyelvű felirat a Főtéren. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./

2000. november 3.

Kolozsváron a városi tanács ülésén a főtéri gödrökről volt szó. Gheorghe Funar polgármester és a nagy-romániás tanácsosok hevesen ellenezték a helyreállítást. A gödörtömés a semirekellő parasztpártiak és RMDSZ-esek érdeke, állították, Funar tovább ment: úgy vélte, az újabb gödörtömési akció etnikumközi konfliktushoz vezethet Kolozsváron. Az ülésvezető bejelentette: a kérdést elnapolják. Ez szabálytalan volt, de a parasztpárti és az RMDSZ-es tanácsosok nem kifogásolták az ülésvezető döntését. /Kiss Olivér: A parasztpárt és az RMDSZ nem ellenkezett. Elesett a főtéri gödörtömési határozattervezet. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

2000. november 7.

Christian Mititelu, a British Broadcasting Corporation (BBC) román adásának főszerkesztője sajtóértekezletén elmondta: a romániai anyagok hatvan százalékát a bukaresti BBC-irodában szerkesztik, itt tizenhárom újságíró dolgozik. Hozzátette: a helyi adóknak köszönhetően, a BBC híradóit hetven város lakói hallhatják. Ion Iliescu, az RTDP államfő-jelöltje több ízben bírálta a BBC román adását, amiért - szerinte - nem objektív módon tükrözi személyét. Mitetelu leszögezet: Iliescunak azok az újságírók tetszenek, akik nem tesznek fel kényelmetlen kérdéseket. Az RTDP elnöke legkevésbé a múltja felől érdeklődő újságírókat kedveli. /Kiss Olivér: Iliescu nem szereti, ha múltjáról kérdezik - véli Christian Mititelu, a BBC román adásának főszerkesztője. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./

2000. november 11.

Nov. 10-én Kolozsvárra látogatott Adrian Nastase, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának első alelnöke. Bemutatta Harc a jövővel című könyvét, majd tájékoztatót tartott. Nastase tagadta, hogy az RTDP titkos egyezséget kötött volna a Nemzeti Liberális Párttal. Óva intette azokat a befektetőket, akik most vásárolnak gyárakat, ugyanis amennyiben az RTDP hatalomra kerül, felbonthatja az általa kétesnek ítélt privatizálási szerződéseket. Hozzátette: nem természetes, hogy alig pár héttel a választások előtt a Román Hírszerző Szolgálat igazgatóját, Costin Georgescut ciprusi nagykövetté nevezzék ki. - Amennyiben kiderül, hogy egyes nagyköveteket politikai alapon neveztek ki, visszahívják őket - szögezte le. Szerinte a "sötét erők" arra törekszenek, hogy belföldön és külföldön is lejárassák az RTDP-t. Nehezményezte, hogy egyre több nyugati országokat képviselő bukaresti nagykövet jelenik meg Mugur Isarescu választási klipjeiben. Még ma felhívom James Rosapepet, és kérdőre vonom! - mondta Nastase. Megismételve az RTDP közismert álláspontját: mivel Kolozsváron már létezik egy nemzetközileg is elismert multikulturális felsőfokú oktatási intézmény, nincs szükség önálló állami magyar egyetemre. /Kiss Olivér: Visszarendeződést tervez az RTDP. Adrian Nastase kérdőre vonja az amerikai nagykövetet. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

2000. november 25.

Romániában nov. 26-án, vasárnap, reggel héttől este kilencig tart a szavazás. Az eddigi választásoktól eltérően este kilenc óra után a szavazókörzetek elnökei nem hosszabbíthatják meg a szavazást. Az átutazóban vagy látogatóban levők bárhol szavazhatnak. Szavazáskor a pecsétet a képviselő-, szenátor- és államfő-jelölteket feltűntető kocka közepére, mindenképpen a kereten belülre kell tenni. Romániában 17,6 millió szavazót várnak az urnákhoz. Ezeknek az első fordulóban 327 képviselőt és 140 szenátort, illetve legfeljebb két fordulóban államfőt kell választaniuk. A parlamenti jelöltekre adott szavazatokat arányosan osztják el azok között a pártok között, amelyek az öt százalékos bejutási küszöböt elérték (például az RMDSZ). Két pártból álló választási szövetség esetén a küszöb nyolc százalékos. Három vagy több pártból álló választási szövetség esetén a harmadik és minden további pártért a 8 százalékhoz egy-egy százalékot adnak hozzá. Legfeljebb tizenöt parlamenti képviselői helyet azoknak a nemzeti kisebbségeknek tartanak fent, amelyek szervezetei jelöltjeik bejuttatásához nem szereztek elegendő szavazatot. Ez utóbbi törvényes előírás értelmében 1996-ban 13 kisebbségi képviselő jutott parlamenti mandátumhoz. /Kiss Olivér: Nem hosszabbítják meg a szavazást 21 óra után. Bárhol voksolhatnak a nem lakhelyükön tartózkodók. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./

2000. november 29.

Nov. 28-án rendkívüli sajtóértekezletet tartott Kolozsváron a Nagy-Románia Párt Kolozs megyei vezetősége. Többek között jelen volt Gheorghe Funar főtitkár és Ioan Mihai Nastase az NRP megyei szervezetének elnöke. Elmondták: véleményük szerint a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt támogatói Corneliu Vadim Tudorra voksolnak a második fordulóban. Meggyőződésük, hogy ugyanezt teszik a magyarok, a székelyek, a csángók, sőt még a zsidók is, hiszen "az NRP-ben mind a négy kisebbség képviselteti magát". Szerintük a Nagy-Románia Pártot semmiképp sem lehet szélsőséges alakulatnak minősíteni. A Corneliu Vadim Tudor pártelnök által nyilvánosságra hozott, "az ország megmentését" szolgáló Sürgősségi Programban az szerepel a Románellenes Tevékenységeket Kivizsgáló Országos Bizottság létrehozása. A program második pontja: hatalomra jutás esetén betiltják a "szegregacionista RMDSZ-t". Arra kérdésre, hogy az RMDSZ betiltása esetén mi történik majd a szövetség vezetőivel, a sajtótájékoztatón elmondták: A törvénytelenül működő RMDSZ vezetőit Vadim védelme alá vonja. Ha a román állami hatóságok, a Román Hírszerző Szolgálat, az ügyészség arra a következtetésre jut, hogy megszegték az ország törvényeit, akkor az igazságszolgáltatás kezére adjuk őket. A sürgősségi program szerint a Nagy-Románia Párt a román állam hatalmának visszaállítását tervezi azokban a régiókban, amelyeket állítólag az RMDSZ és Magyarország ügynökei gazdaságilag gyarmatosítottak. - A Nagy-Románia Párt kivizsgálja majd az olyan üzletemberek tevékenységét, mint Erdély Ede, akinek nevéhez sok sötét ügylet fűződik. Kivizsgálják majd azt is, hogy a székelyek miért vágták ki az erdőket. "Megengedhetetlen, hogy elkótyavetyéljék a román állam kincseit" - mondta Gheorghe Funar. - A Nagy-Románia Párt főtikára "Románia és Besszarábia" mihamarabbi egyesülését szeretné. Azt akarják, hogy a moldovai állampolgárok ne útlevéllel, hanem személyazonossági igazolvánnyal utazhassanak az országba. /Kiss Olivér: Törvényen kívül helyeznék az RMDSZ-t. A magyar cégek bezárásával fenyegeztőznek Vadimék. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

2000. december 5.

Továbbra sem végleges az RTDP kisebbségi kormányának összetétele. A leendő miniszterelnök, Adrian Nastase listáján három kolozsvári politikus neve is szerepel: Vasile Puscast, a Babes-Bolyai Tudományegyetem történészprofesszorát az Európai Uniós csatlakozással megbízott kormányképviselői tisztség betöltésére /Puscas 1996 előtt Románia amerikai egyesült államokbeli nagykövetségén dolgozott/, Ioan Rus megyei tanácselnököt a belügyminisztérium, Vasile Dancut, a Metro Media Transilvania közvéleménykutató intézet vezetőjét pedig a tájékoztatási minisztérium vezetésére kérték fel. Puscas Románia amerikai egyesült államokbeli nagykövetségén dolgozott. /Kiss Olivér: Három kolozsvári a Nastase-kormányban? Ioan Rus lehet a belügyminiszter. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./

2000. december 16.

Dec. 14-én RMDSZ csúcsvezetősége, élen Markó Béla elnökkel tárgyalásokat folytatott a PDSR küldöttségével a tervezett kisebbségi kormány parlamenti támogatásának esetleges feltételeiről. Markó szerint a további tárgyalást folytató munkacsoportnak az anyanyelv használata, a magyar egyetemi oktatás, a tulajdonjog rendezése, a regionális fejlesztés és a gazdasági reform kérdésével foglalkozik majd. Ha sikerül közös nevezőre jutnia, lehetséges a kormány támogatása. Markó véleménye szerint nyitás tapasztalható a PDSR részéről az említett kérdésekben. - Adrian Nastase kijelölt román miniszterelnök szerint: "Bár bizonyos kérdésekben a két politikai szervezet nem ért egyet, komoly bizalom alakult ki közöttük, mivel az eddigi megállapodásokat betartották″. Szerinte az RMDSZ nagyobb figyelmet fordít a tervezett kormányprogramnak, mint a Demokrata Párt. "Függetlenül attól, milyen eredménnyel végződnek tárgyalásaink, kormányunk kötelessége lesz az, hogy figyelembe vegye Románia állampolgárainak törvényes érdekeit, bármilyen nemzetiségűek is legyenek, az európai elvárásoknak megfelelően. A leendő miniszterelnök közölte: a nemzeti kisebbségek hivatalát a tervezett tájékoztatási minisztériumba olvasztják. Vezetésében a magyar nemzeti kisebbség képviselője is helyet kap, de nem feltétlenül az RMDSZ tagja lesz. /Megállapodás csak jövő csütörtökön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./ Az RMDSZ nem tárgyalt és nem tárgyalhat az RTDP-vel a kinevezendő prefektusok személyéről, hisz ez azt jelentené, hogy kormánykoalíciós megbeszéléseket folytatnának, amiről nincs szó - nyilatkozta Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. - Az RMDSZ nem fut be a csapdába. Nincs mandátumunk ilyen jellegű tárgyalásokra. /Kiss Olivér: Magyar prefektusok Székelyföldön? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

2000. december 21.

Ioan Rus, a belügyi tárca várományosa, és Octav Cosmanca, az RTDP által kijelölt közigazgatási miniszter nyilvánosságra hozta terveit. Rus tervezi a belügyminisztérium bizonyos részeit a helyi közösségek hatáskörébe utalását: a polgári védelem, a tűzoltók, a lakosságnyilvántartás, illetve a közlekedésrendészet kettős alárendeltség alá kerülne: felelősséggel tartoznának mind az önkormányzatnak, mind a belügyminisztériumnak. Az elképzelés szerint a megyei rendőrfőkapitányságok bővített hatáskörrel rendelkeznének. Ennek megfelelően felelősségük is nőne. A tervek szerint a lakosság nyilvántartása a helyi közigazgatási szervek hatáskörébe tartozna. Eszerint a személyazonossági és a választói kártyákat nem a rendőrség, hanem a polgármesteri hivatalok bocsátanák ki. Az útlevélosztály a megyei tanács hatáskörébe tartozna. - Octav Cosmanca a régiók státusának ″összefüggőbb″ rendezését helyezi kilátásba. A régiók hatáskörének pontos meghatározására valószínűleg az alkotmány módosítására lesz szükség. A terv szerint közel ezer romániai faluból község lesz. Erre azért van szükség, hogy a községektől 20-30 kilométerre levő falvak lakói helyben kaphassák meg a polgármesteri hivatalok kiállította hivatalos iratokat. Nincs szó a megyék megszüntetéséről, illetve újak létrehozásáról, csupán nyolc külön jogi státussal rendelkező régió kialakításáról, az EU ugyanis rendszerint egy-egy régió fejlesztésére utal ki pénzalapokat. Cosmanca is hangsúlyozta, hogy szó sincs föderalizálásról, és Franciaország példáját hozta fel. A szubszidiaritás elve alapján az EU elsősorban regionális fejlesztési projekteket támogat. /Kiss Olivér: Fokozottabb autonómia a régióknak és a helyi közösségeknek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

2001. január 13.

Eckstein-Kovács Péter volt kisebbségügyi miniszter, RMDSZ-szenátor jan. 12-i sajtóértekezletén a felsőház alapszabályzati albizottságának tevékenységéről, a Nastase-kormány kisebbségpolitikájáról, illetve az RMDSZ ellenzéki politizálásáról tájékoztatta az újságírókat. Elmondta: a szenátus működési szabályzatának módosítása a törvénytervezetek elfogadási procedúrájának gyorsítását, a különböző szakbizottságok súlyának növelését célozza. Az új működési szabályzat-tervezet szerint a plenáris ülésen nem lenne lehetőség módosítani a szakbizottságok által már elemzett törvénytervezeteket. Ugyanakkor valamely párt listáján bejutott szenátor nem igazolhat át egy másik tömörüléshez. Megoszlottak a vélemények arról, hogy lehet-e egy szenátor két bizottság tagja vagy sem. Eckstein szerint a pártoknak minden bizottságban kell hogy legyen képviselője. Mivel azonban a szövetségnek csupán 12 szenátora van, az állandó szakbizottságok száma pedig 14, az érdekvédelmi szervezet csak akkor képviseltetheti magát valamennyi testületben, ha egy szenátor több bizottságban is részt vehet. A kérdés egyelőre függőben maradt. - Eckstein-Kovács Péter szerint ″a Nastase-kormány kevésbé érdeklődik a kisebbségi kérdés iránt″. Azt, hogy a kisebbségi kérdéssel ezután a tájékoztatási minisztérium foglalkozik, Eckstein "szerencsétlen választásnak″ minősítette. Eckstein-Kovács Péter kijelentette: - Nem vagyunk kormányon. Szerintünk a központi államigazgatási szervekben az államtitkári tisztség az, ami politikailag már mérvadó. Mindeddig az RMDSZ-nek nincs államtitkára. Másrészt, az RMDSZ etikusnak tartja, hogy a magyarokat ne fosszák meg a képviselettől egyes helyi és központi közigazgatási intézményekben. Éppen ezért, az RMDSZ tárgyalásokat folytatott a kormánypárttal, hogy a magyarlakta területeken magyar nemzetiségűek is tisztségekhez jussanak, de nem mint RMDSZ-tagok, hanem mint a magyarok - fogalmazott Eckstein. /Kiss Olivér: Kisebbségügyi miniszter helyett egyszerű "osztályvezető″. Eckstein-Kovács Péter szerencsétlennek tartja a döntést. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 271-290




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998