udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 335 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 331-335
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kiss Olivér

1999. november 10.

Több mint másfél hónapos huzavona után a kormány kinevezte az új Kolozs megyei prefektust Vasile Salcudean személyében. Salducean tagja a parasztpártnak, kinevezéséig megyei tanácsos volt. Kijelentette, hogy nem folytatja a volt prefektus próbálkozását, hogy Funar polgármestert felmentse tisztségéből. Salducean az együttműködés híve, de ha ők ezt nem akarják, akkor megteszi a kellő lépéseket. /Kiss Olivér: Vasile Salcudean Kolozs megye új prefektusa. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

1999. november 20.

Nov. 19-én Kolozsváron a városi tanács nem fogadta el Buchwald Péter volt ideiglenes prefektusnak azt a rendelkezését, hogy vonja vissza a Ion Antonescu marsall, Ferdinánd király, I. C. Bratianu és Iuliu Maniu köztéri szobrának felállítását célzó határozatát. Vasile Salcudean, Kolozs megye új prefektusa kifejtette: a lakosság szeretné Ion Antonescu marsall szobrának felállítását. /Kiss Olivér: Antonescu-szobor közkívánatra? Salcudean nem akar ujjat húzni a lakosság "nagy részével" = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./

1999. december 11.

Vasile Salcudean, Kolozs megye prefektusa kissé módosította a Szabadságnak adott november 19-i nyilatkozatát, amelyben azt állította: a hozzá eljutott visszajelzések azt mutatták, hogy a lakosság nem ért egyet az Antonescu-szobor felállításáról szóló tanácsi határozat megtámadásával. - Biztos vagyok abban, hogy a lakosság a négy szobor felállítása mellett foglalna állást - nyilatkozta akkor a prefektus. Most Salcudean kifejtette: a társadalomnak lehetnek olyan rétegei, pontosabban elszigetelt személyek, akik Antonescu marsall szobrának felállítása mellett foglalnak állást. Nem hiszi, hogy a város lakói szeretnék Antonescu marsall szobrának a felállítását. Antonescu marsall utolsó pillanatig Hitler hűséges szövetségese maradt, emlékeztetett a prefektus. A prefektus nyilatkozatának előzménye az, hogy hosszas gondolkodás után december 3-án a közigazgatási bíróságon megtámadta a szobor felállításával kapcsolatos döntést. /Kiss Olivér: Demokratikus országban nincs helye egy diktátor szobrának - tért jobb belátásra a prefektus. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./

2000. január 18.

Gheorghe Funar polgármester sajtóértekezletén újból kitűnt magyargyűlöletével: okirathamisítással, sikkasztással, hazugsággal vádolta az Erdélyi Református Egyházkerület képviselőit, ugyanis - szerinte - a hajdani Ady-Sincai Líceum épületét törvénytelenül táblázták be. Funar elmondta: annak érdekében, hogy a román állam lehessen mielőbb a törvényes tulajdonos, a városháza kérni fogja a telekkönyv mihamarabbi kiigazítását. A református egyház képviselői a sátán földi küldöttei, jelentette ki. Tőkés Elek református egyházkerületi tanácsos elmondta: az ingatlant három ízben is betáblázták. Az elsőt ellopták, majd újat nyitottak. Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter elmondta: a tulajdonjog visszaállításáról van szó, így a líceum épületét a kormány jogosan juttatta vissza volt tulajdonosának, az Erdélyi Református Egyházkerületnek. Hangsúlyozta: a sürgősségi kormányrendelet előírja, hogy az ingatlan rendeltetését nem szabad megváltoztatni. /Kiss Olivér: Durva városházi offenzíva a református ingatlanok visszaszolgáltatása ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./

2000. március 16.

A román lapok szerint Borbély László, a területrendezési és közmunkaügyi minisztérium RMDSZ-es államtitkára saját kezűleg hagyta jóvá a kolozsvári polgármesteri hivatal Bukarestbe eljuttatott folyamodványát, amelyben Gheorghe Funar szoboremelésre kér engedélyt. A szobor Fényes Samut, a két világháború közt élő magyar történészt örökítené meg, aki a Revizionista Magyarország című könyvével "nyerte el" a polgármester elismerését. A színhely a magyar színház és opera előtti tér lenne. Borbély László a Szabadságnak elmondta: semmit sem tud Funar kérvényéről, különben nem is az ő hatáskörébe tartozik az efféle engedélyek láttamozása. - A magyar történészek szerint Fényes Samu az ellenforradalmi megtorlások elől Romániába menekült. Bukarestben lapszerkesztő volt, az erdélyi magyar értelmiségiek szerint a "román kormány zsoldjában" állt. /Kiss Olivér: Nincs érvényes engedélye a polgármesternek a Fényes-szobor felállítására. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

2000. március 20.

Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) március 17-19. között immár második alkalommal szervezte meg a Bányász-Kohász-Földtan Konferenciát. A Kolozsváron tartott rendezvényen többek között részt vett közel száz egyetemi tanár és kutató az Eötvös Loránd Tudományegyetemről (ELTE), a veszprémi, soproni, miskolci, illetve szegedi egyetemről, negyven GEKKO-s (Geológus Egyetemisták Kolozsvári Kutató Osztálya), illetve huszonöt ELTE-s egyetemi hallgató, jelen voltak a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány, a Magyar Állami Földtani Intézet, a Román Földtani Intézet, a parajdi sóbánya, a bakonyi bauxitbánya, a Petrozsényi Bányászati Főiskola, a brassói Transilvania Egyetem, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) geológia tanszékének, valamint a MOL Rt. képviselői. A plenáris előadásokat követően a bányász, a kohász, a földtan, a gazdaság- és környezetföldtan, a szerkezeti földtan-rétegtan szakosztály szekcióülést tartott. A konferencia másodnapján a résztvevők torockói tanulmányi kiránduláson vettek részt. Wanek Ferenc, az EMT bányász-kohász-földtan szakosztályának egyik vezetője elmondta: örvendetes, hogy az egyetemi hallgatók ily nagy számban voltak jelen a rendezvényen. /Kiss Olivér: Sikeres EMT-rendezvény. Bányász-Kohász-Földtan Konferenciát tartottak Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./

2000. április 7.

A Babes-Bolyai Tudományegyetem jogi karán tanuló magyar hallgatókat tömörítő Jurátuskör április 4-5-e között látogatást szervezett a román parlamentbe. A résztvevők találkoztak Markó Béla RMDSZ szövetségi elnökkel is. A megbeszélés során felmerült annak lehetősége, hogy ősztől külön magyar csoport induljon a BBTE jogi karán. Mint ismeretes, az RMDSZ-nek köszönhetően az 1997-1998-as tanévben a magyarul érettségizett diákok számára a BBTE jogi karán beiskolázási helyeket különítettek el. Az 1998-1999-es és az 1999-2000-es tanévben viszont a helyeket nem csupán a magyarul érettségizett diákok, hanem valamennyi nemzeti kisebbség fiataljai számára hirdették meg. Így történhetett meg, hogy egy magát például szerbnek valló román nemzetiségű diák bejutott a nemzeti kisebbségeknek fenntartott helyekre. Markó Béla elmondta: a választásokig feltétlenül meg kell valósítani azt, hogy a jogi karon magyar csoport jöjjön létre. Áttörést jelent, hogy az elsőévesek számára a második félévtől két tantárgyat, a nemzetközi jogot és a filozófiát anyanyelven oktatnak. A következő lépés az, hogy ebből kialakítsák a külön beiskolázási számmal rendelkező magyar csoportot, a matematika, vagy a történelem szakhoz hasonlóan. Távlati terv a külön kar létrehozása. /Kiss Olivér: Ősztől magyar csoport indulhat a BBTE jogi karán. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

2000. április 20.

A helyhatósági választásokkal egybekötve Gheorghe Funar polgármester népszavazást szervezne a kolozsvári központú magyar egyetemről. Az ápr. 20-ra összehívott tanácsülés napirendi pontjából nem derül ki, hogy Funar a Bolyai Egyetemről, a Petőfi-Schiller multikulturális egyetemről, vagy a Magyarország által kétmilliárd forinttal támogatott magyar magánegyetemről kérdezné meg a lakosokat. Korábban a polgármester már próbálkozott hasonló kérdés napirendre tűzésével: rendkívüli tanácsülést hívott össze, hogy a városi tanács foglaljon állást az RMDSZ "követelőzéseivel" kapcsolatban. Kvórum hiányában az ülést felfüggesztették. Kihasználva a törvény adta lehetőségeket, Funar most népszavazást szervezne. Ionel Chicinas parasztpárti önkormányzati képviselőt nem lepte meg a polgármester lépése, közölte, hogy a határozattervezet ellen fog szavazni, mert egy egyetem létrehozása nem a városi tanácsra vagy Kolozsvár lakóira tartozik, erről a kormány, az oktatási minisztérium és az akkreditáló bizottságok hivatottak dönteni. Romulus Zamfir nemzeti liberális városatya, polgármester-jelölt nem ellenzi, hogy népszavazást szervezzenek a magyar egyetem kérdésében. Mátis Jenő RMDSZ-képviselő szerint törvénytelen a polgármester kezdeményezése. /Kiss Olivér: Újabb polgármesteri diverzió. Népszavazás a magyar egyetemről? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./

2000. május 12.

Idén születésének tízéves évfordulóját ünnepli az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT). A jelentősebb szakosztályai: számítástechnika, fizika, kémia, gépészet, földmérés, faipar, bányász-kohász-földtan. Dr. Bíró Károly EMT-elnök kifejtette, hogy a társaság megalakulása után fiókszervezetek jöttek létre Brassóban, Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredában, Szatmárnémetiben és más nagyobb városban. Idővel szinte valamennyi szakosztály saját konferenciát szervezett. Az erdélyi résztvevők költségeit a Pro Technika Alapítvány támogatja. Az EMT szervezte konferenciákra évente átlagban 80-100 résztvevő jön el, ebből 30% magyarországi, 70% pedig hazai. Az utóbbi időben a fizika és a kémia szakosztály konferenciáin az egyetemi hallgatók is részt vesznek. - Az EMT a középiskolások számára kiadja a Firka című lapot. Évente kémia, fizika és informatika diákversenyeket szerveznek. A döntő magyarországi városokban zajlik. - Az EMT egyik fő célkitűzése a tudományszervezés, tudományos kutatást viszont nem végeznek, erre egyelőre nincs meg a megfelelő keret. A Műszaki Szemlén keresztül az EMT lehetőséget biztosít a megfelelő szintű tudományos dolgozatok közlésére. Örvendetes, hogy a nagyobb könyvtáraknak is postázott Műszaki Szemlében nagyon sok fiatal közöl. - A Magyar Mérnökök és Építészek Világszövetségével, illetve a Bay Zoltán Kutatási Intézettel kötött megállapodás lehetővé teszi azt, hogy évente tíz kutatási ösztöndíjat tudnak biztosítani. - Az EMT rendszeresen megszervezi az OGÉT-et (Országos Gépész Találkozó), az ÉPKO-t (Építész Konferencia), a CompNews-t. Szintén megrendezésre kerül a Kémia, a Fizika, a Bányász-kohász-földtan Konferencia, Faipari Szaktalálkozó, Civil Konferencia, Földmérő találkozó és az Országos Szakmai Napok (OSZN). - Az Illyés Közalapítvány a különböző rendezvények költségeinek körülbelül 60%-át fedezi, a fennmaradó hányadot saját forrásokból kell fedezniük. Az EMT próbál élni a román kormány által felkínált lehetőségekkel: pályáznak az Országos Tudományos, Technológiai és Innovációs Ügynökségnél is. - Az EMT közoktatási stratégiájának másik fontos eleme az internetes távoktatási rendszer beindítása. /Kiss Olivér: Tízéves az EMT. Lejártak a feketetáblás, krétás és kispados idők. Interjú dr. Bíró Károly EMT-elnökkel. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./

2000. május 13.

Máj. 13-án Kolozsváron, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) aulájában tartotta évi legrangosabb rendezvényét az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT). Idén az Országos Szakmai Napok a társaság tizedik születésnapjának megünneplését is jelentette. A megnyitó beszédet dr. Bíró Károly EMT-elnök tartotta, majd Székely Zsuzsanna, az EMT volt elnökhelyettese és dr. Kása Zoltán, a BBTE rektor-helyettese következett. Az ünnepi ülésen az EMT alapítói oklevelet, az erdélyi tudományszervezés érdekében kifejtett tevékenységért díszoklevelet, illetve az EMT elnöksége részéről Pro Scientia Transsylvanica érmet kaptak. - Havass Miklós, a budapesti MTESZ alelnöke elismeréssel szólt az EMT-ről. Nincsenek elégséges anyagi és kísérleti eszközök, szegényesek vannak ellátva a laboratóriumok, ezek ellenére az erdélyi magyar műszakiak, tudományos kutatók bebizonyították, hogy van képességük. /Kiss Olivér: Tízéves az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság. Ünnepi Országos Szakmai Napok - 2000. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./

2000. június 6.

Kolozsváron a választások végleges eredménye: 270 049 szavazati joggal rendelkező állampolgárból 146 370 járult az urnákhoz /54,2 %/. Az érvényes szavazatok száma 143 394. A polgármester-jelöltek rangsora a következő: Gheorghe Funar (Nagy-Románia Párt) 45,88%, Eckstein-Kovács Péter (RMDSZ) 21,15%, Serban Radulescu (Román Demokratikus Konvenció) 11,44%, Teodor Groza (Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja) 5,8%, Aurel Tamas (Román Humanista Párt) 3,78%, Romulus Zamfir (Nemzeti Liberális Párt) 2,33%. A szavazatok száma: Gheorghe Funar 65 790, Eckstein-Kovács Péter 30 330, Serban Radulescu 16 407, Teodor Groza 8322, Aurel Tamas 5418, Romulus Zamfir 3344. Egyik jelölt sem kapta meg a szavazatok 51 százalékát, ezért jún. 18-án újabb forduló lesz. A városi tanácsosi listákra 140 496-an adták le voksukat, ebből 5362 szavazatot érvénytelenítettek. Az RMDSZ és a Nagy-Románia Párt 8-8, az RTDP 5, az RDK és a Román Nemzeti Egységpárt 3-3, az NLP és a Szövetség Romániáért Párt pedig 2-2 tanácsost juttat a helyi döntéshozó testületbe. A szavazatok száma: RMDSZ 31 618, NRP 30 762, RTDP 16 605, RDK 10 264, NLP 5432 és SZRP 4606. Eckstein-Kovács Péter elmondta, hogy 1992-ben Kolozsváron 24 ezren, most pedig 31 ezren szavaztak az RMDSZ tanácsosi listájára. /Kiss Olivér: Eckstein-Kovács Péter a második fordulóban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./ Kolozsváron Eckstein-Kovács Péter több szavazókörzetben tapasztalt szabálytalanság és törvénytelenség miatt óvást nyújtott be a Választási Bizottsághoz. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 6. - 1637. sz./

2000. június 21.

A polgármester primitív módon manipulálta a változástól rettegő kolozsvári választópolgárokat - vonta le a következtetést jún. 19-i sajtóértekezletén Serban Radulescu, a konvenció kolozsvári polgármester-jelöltje. Sajnos ezek voltak azok a személyek, akik eldöntötték Kolozsvár sorsát. "Funarra az elgyökértelenedett jövevények, a kommunizmus idején behozott, falusi mentalitással rendelkező, de városi életre vágyók voksoltak" - mondta Radulescu. Véleménye szerint a Funarra szavazókra hatott a fajgyűlölő politikai retorika. /Kiss Olivér: Radulescu: A polgármester győzelme a jövevényeknek köszönhető. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./

2000. július 15.

Júl. 14-i sajtóértekezletén Andrei Marga tanügyminiszter bejelentette: Folytatódik az átfogó reform a tanügyben. Az elkövetkező években az ország valamennyi iskolájának internet-hozzáférést biztosítanak. 1990-ben 164 ezer fiatal tanult az ország egyetemein, 1997-ben már 261 ezer, jelenleg pedig 320 ezer egyetemi hallgató van az állami felsőoktatásban. Távlati tervként említette a felvételi vizsga teljes eltörlését. Elismerően szólt a Babes-Bolyai Tudományegyetem Chartájának módosításáról, szerinte ez a legmagasabb fokú multikulturalitást biztosítja, eleget téve Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa valamennyi ajánlatának. Marga szerint az egyetem szenátusának tagjai valamennyi előírást betartva utasították vissza a testület magyar tagjainak az öt önálló magyar kar létrehozásáról szóló javaslatát. Andrei Marga tanügyminiszter nem tett említést a magyar és német tanulmányi vonal fejlesztéséről, új csoportok beindításáról. /Kiss Olivér: Andrei Marga szerint a Babes-Bolyain a legmagasabb fokú a multikulturalitás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./

2000. augusztus 1.

Tibád Zoltán, az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriumának titkára elmondta, hogy idén a hét szaktestülethez 1632 pályázat érkezett, a legtöbb az oktatási szaktestülethez. A pályázók által igényelt 1,5 milliárd forint messze meghaladta a rendelkezésre álló /155 millió/ összeget. A legkevesebb pályázat a szórványvidékről érkezett. /Kiss Olivér: Kevés pályázat érkezik a szórványvidékről. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./

2000. augusztus 18.

Aug. 14-én Bitay Levente, a megyei RMDSZ ügyvezető elnöke, Boros János alpolgármester, Csetri Elek, Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter, Elkán György műépítész, Kerekes Sándor, a megyei tanács alelnöke, Kónya Hamar Sándor, a megyei RMDSZ elnöke, illetve Sebesi Karen Attila megbeszélést tartott a Kolozsvár főterén levő gödrök betömésének lehetőségéről. A román közvélemény egy része máris a Főtér eredeti arculatának visszaállítása mellett van: a Clujeanul folyóirat aláírásgyűjtést szervezett ennek érdekében. Ioan Piso, a Történelmi Múzeum igazgatója ismét kifejtette: szerinte a gödröket még ebben az évben betömik. Emlékezetes, hogy tavaly, az éj leple alatt a Liviu Medrea vezette Közterület Fenntartó Vállalat munkásai hordták el a gödrök betömésére szükséges földet. /Kiss Olivér: Visszaállítják a Főtér eredeti arculatát? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./

2000. szeptember 1.

Adrian Nastase, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának (RTDP) első alelnöke aug. 31-én tartott sajtóértekezletén a Szabadság kérdésére kommentálta Markó Béla RMDSZ-elnök azon kijelentését, amely szerint "nincs megfelelő tárgyalási alap az RMDSZ és az RTDP között". Nastase kijelentette: "Úgy látszik, hogy az elmúlt időben Markó Bélát nagyon megihlette Tőkés László. Az RMDSZ-en belüli harcok olyan kijelentésekre késztetik Markó Bélát, amelyek segítségével megtarthatja támogatottságát." - Pártja nem fogadja el a romániai magyarok számára biztosítandó kettős állampolgárságot. Amennyiben az RMDSZ továbbra is erőlteti ezt, a román parlament törvénnyel tiltja majd meg annak lehetőségét. Az RMDSZ-nek meg kell értenie, hogy elmúlt a Palesztin Felszabadítási Szervezethez hasonló képviselet ideje, és be kell lépnie végre a normális, román politikai életbe - mondta Nastase. Hozzátette: az RTDP stratégiájában sohasem szerepelt az, hogy kormánykoalíciót alkosson az RMDSZ-szel. /Kiss Olivér: Nastase a Palesztin Felszabadítási Szervezethez hasonlította az RMDSZ-t. Az RTDP első alelnöke Románia szuverenitását félti. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./ Eckstein-Kovács Péter szenátor, kisebbségvédelmi miniszter Adrian Nastasénak Kolozsváron tett kijelentéseit kommentálva elmondta: a politikus megnyilvánulásai nem okoznak különösebb meglepetést. Az RMDSZ mindig is politikai célokkal kívánta elérni céljait és a jövőben is ezt fogja tenni. A Palesztin Felszabadítási Szervezet pedig története során nem mindig ennek a megoldásnak volt a híve. Tehát ez az összehasonlítás nem állja meg a helyét, mondta Eckstein-Kovács Péter hozzátéve: Romániának diplomáciai kapcsolatai vannak a Palesztin Felszabadítási Fronttal. /Eckstein-Kovács Péter: az RMDSZ soha nem alkalmazta a PFSZ érdekérvényesítő módszereit. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./

2000. szeptember 20.

Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere szept. 18-án úgy döntött, korlátozza a városi tanácsosok bejárását a polgármesteri hivatalba: csupán délután kettőtől ötig polgárőr kíséretében léphetnek be az intézménybe. /Kiss Olivér: Kitiltották a Városházáról a tanácsosokat. Zavarták a "légkört". = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./

2000. szeptember 26.

Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere ismét levelet intézett Petre Roman külügyminiszterhez, amelyben kérte: hasson oda a magyar hatóságoknál annak érdekében, hogy a "Nagy-Magyarország" jelképeit ábrázoló főkonzulátusi zászlót mihamarabb távolítsák el. A polgármester ugyanakkor azt szeretné, ha a főkonzulátus hivatalos pecsétjén nem szerepelne többé "a bécsi diktátumra emlékeztető" városnév. Alföldi László magyar főkonzul elmondta: A Szabadság olvasói és a romániai magyar közvélemény már hozzászokott ahhoz, hogy az utóbbi évek során a polgármester rögeszmésen összetéveszti az úgymond Osztrák-Magyar Monarchia és a Magyar Köztársaság címerét. Alkotmányunkban benne van, melyik az ország hivatalos címere. Amit mi használunk, természetesen az. A pecsét kétnyelvű, ezen a Cluj-Napoca és a Kolozsvár megnevezés is szerepel. Mi Kolozsvár román hivatalos megnevezését vesszük alapul, ezt is tüntetjük fel iratainkon, ugyanakkor a magyar név is szerepel - mondta Alföldi László. /Kiss Olivér: Rögeszmés a polgármester. Ismét a magyar zászlóval civódik. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./

2000. október 17.

A kolozsvári polgármesteri hivatal közleménye szerint "a város föld alatti folyosóinak rendeltetése foglalkoztatja", ezeket ugyanis turisztikai objektummá akarják átalakítani. A közlemény szerint a föld alatti folyosókat jelen pillanatban "egyes románellenes körök és alakulatok stratégiai anyagok, beleértve fegyverek és lőszerek tárolására használják". A sajtóosztály szerint a fent említett alakulatok "a polgárok biztonságát, az ország egységét és szuverenitását aláásó akciókat" terveznek. Molnos Lajos RMDSZ-es tanácsos a Szabadságnak nyilatkozott: a közlemény kimeríti az uszítás fogalmát, nem több olcsó kampányfogásnál. Emlékeztetett arra, hogy a főtéri ásatások elkezdése előtt azzal vádolták a magyarokat: azért ellenzik a munkálatokat, mert a Szent Mihály-templom, illetve a Mátyás-szobor alatt levő alagútban van elrejtve a magyarság aranya. - A most közzétett dokumentumoknak is ilyen valóságtartalma lehet. /Kiss Olivér: Titkos föld alatti folyosók? Terroristáktól tart a városháza. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./

2000. október 18.

Okt. 17-én Kolozsvárra látogatott Fokion Fotiadisz, az Európai Bizottság, az EU végrehajtó szerve, bukaresti küldöttségének vezetője, és felavatta a prefektúra épületében helyet kapott Európai Információs Központot. A sajtótájékoztatón Fotiadisz elmondta: az európai uniós tagságra várakozó országokat évente 650 millió eurós vissza nem térítendő hitelben részesítik. Az összeg 60-70 százalékát régiófejlesztésre szánják. Az egyik legfontosabb feltétel a különböző projektek folytonosságának biztosítása, illetve az, hogy a programokat ne hassa át a politika. Fotiadisz realizmusra intette mindazokat, akik azt hiszik, Románia rövid időn belül befejezi a tárgyalásokat. Nem kommentálta Petre Roman azon kijelentését, amely szerint 2007. jan. 1-jén Románia az EU tagja lesz. /Kiss Olivér: Távol még Románia uniós tagsága. Fokion Fotiadisz bukaresti EU-nagykövet Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./

2000. október 20.

Okt. 19-én polgármesteri hirdetőtábla jelent meg Kolozsvár főterén. A tábla román és angol nyelven tájékoztat arról, hogy itt "régészeti rezervátum" található. Az ásatások "Napoca dák-római város történelmi fejlődését" hivatottak felszínre hozni. A tábla szerint a munkálatokhoz a Munkaügyi és Területrendezési Minisztérium is hozzájárult. Borbély László államtitkár elmondta: semmit sem tud az ügyről. A minisztérium nem bocsát ki építkezési engedélyeket. Arra a kérdésre, hogy mennyibe került a tábla, Dan Brudascu, a városháza szóvivője kijelentette: "Aljas kérdés. Nem a pénz számít, hanem az, hogy végre tárgyilagosan tájékoztatjuk a közvéleményt, mi található a Főtéren." Ioan Piso, a Történelmi Múzeum igazgatója elmondta: a polgármesteri hivatal nem egyeztetett a múzeummal a táblák elhelyezéséről, illetve ezek szövegéről. A táblák törvénytelenül kerültek a Főtérre, de bennünket már semmi sem lep meg - tette hozzá Ioan Piso. /Kiss Olivér: "Régészeti rezervátum" Kolozsvár központjában. Kétnyelvű felirat a Főtéren. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./

2000. november 3.

Kolozsváron a városi tanács ülésén a főtéri gödrökről volt szó. Gheorghe Funar polgármester és a nagy-romániás tanácsosok hevesen ellenezték a helyreállítást. A gödörtömés a semirekellő parasztpártiak és RMDSZ-esek érdeke, állították, Funar tovább ment: úgy vélte, az újabb gödörtömési akció etnikumközi konfliktushoz vezethet Kolozsváron. Az ülésvezető bejelentette: a kérdést elnapolják. Ez szabálytalan volt, de a parasztpárti és az RMDSZ-es tanácsosok nem kifogásolták az ülésvezető döntését. /Kiss Olivér: A parasztpárt és az RMDSZ nem ellenkezett. Elesett a főtéri gödörtömési határozattervezet. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

2000. november 7.

Christian Mititelu, a British Broadcasting Corporation (BBC) román adásának főszerkesztője sajtóértekezletén elmondta: a romániai anyagok hatvan százalékát a bukaresti BBC-irodában szerkesztik, itt tizenhárom újságíró dolgozik. Hozzátette: a helyi adóknak köszönhetően, a BBC híradóit hetven város lakói hallhatják. Ion Iliescu, az RTDP államfő-jelöltje több ízben bírálta a BBC román adását, amiért - szerinte - nem objektív módon tükrözi személyét. Mitetelu leszögezet: Iliescunak azok az újságírók tetszenek, akik nem tesznek fel kényelmetlen kérdéseket. Az RTDP elnöke legkevésbé a múltja felől érdeklődő újságírókat kedveli. /Kiss Olivér: Iliescu nem szereti, ha múltjáról kérdezik - véli Christian Mititelu, a BBC román adásának főszerkesztője. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./

2000. november 11.

Nov. 10-én Kolozsvárra látogatott Adrian Nastase, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának első alelnöke. Bemutatta Harc a jövővel című könyvét, majd tájékoztatót tartott. Nastase tagadta, hogy az RTDP titkos egyezséget kötött volna a Nemzeti Liberális Párttal. Óva intette azokat a befektetőket, akik most vásárolnak gyárakat, ugyanis amennyiben az RTDP hatalomra kerül, felbonthatja az általa kétesnek ítélt privatizálási szerződéseket. Hozzátette: nem természetes, hogy alig pár héttel a választások előtt a Román Hírszerző Szolgálat igazgatóját, Costin Georgescut ciprusi nagykövetté nevezzék ki. - Amennyiben kiderül, hogy egyes nagyköveteket politikai alapon neveztek ki, visszahívják őket - szögezte le. Szerinte a "sötét erők" arra törekszenek, hogy belföldön és külföldön is lejárassák az RTDP-t. Nehezményezte, hogy egyre több nyugati országokat képviselő bukaresti nagykövet jelenik meg Mugur Isarescu választási klipjeiben. Még ma felhívom James Rosapepet, és kérdőre vonom! - mondta Nastase. Megismételve az RTDP közismert álláspontját: mivel Kolozsváron már létezik egy nemzetközileg is elismert multikulturális felsőfokú oktatási intézmény, nincs szükség önálló állami magyar egyetemre. /Kiss Olivér: Visszarendeződést tervez az RTDP. Adrian Nastase kérdőre vonja az amerikai nagykövetet. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

2000. november 25.

Romániában nov. 26-án, vasárnap, reggel héttől este kilencig tart a szavazás. Az eddigi választásoktól eltérően este kilenc óra után a szavazókörzetek elnökei nem hosszabbíthatják meg a szavazást. Az átutazóban vagy látogatóban levők bárhol szavazhatnak. Szavazáskor a pecsétet a képviselő-, szenátor- és államfő-jelölteket feltűntető kocka közepére, mindenképpen a kereten belülre kell tenni. Romániában 17,6 millió szavazót várnak az urnákhoz. Ezeknek az első fordulóban 327 képviselőt és 140 szenátort, illetve legfeljebb két fordulóban államfőt kell választaniuk. A parlamenti jelöltekre adott szavazatokat arányosan osztják el azok között a pártok között, amelyek az öt százalékos bejutási küszöböt elérték (például az RMDSZ). Két pártból álló választási szövetség esetén a küszöb nyolc százalékos. Három vagy több pártból álló választási szövetség esetén a harmadik és minden további pártért a 8 százalékhoz egy-egy százalékot adnak hozzá. Legfeljebb tizenöt parlamenti képviselői helyet azoknak a nemzeti kisebbségeknek tartanak fent, amelyek szervezetei jelöltjeik bejuttatásához nem szereztek elegendő szavazatot. Ez utóbbi törvényes előírás értelmében 1996-ban 13 kisebbségi képviselő jutott parlamenti mandátumhoz. /Kiss Olivér: Nem hosszabbítják meg a szavazást 21 óra után. Bárhol voksolhatnak a nem lakhelyükön tartózkodók. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./

2000. november 29.

Nov. 28-án rendkívüli sajtóértekezletet tartott Kolozsváron a Nagy-Románia Párt Kolozs megyei vezetősége. Többek között jelen volt Gheorghe Funar főtitkár és Ioan Mihai Nastase az NRP megyei szervezetének elnöke. Elmondták: véleményük szerint a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt támogatói Corneliu Vadim Tudorra voksolnak a második fordulóban. Meggyőződésük, hogy ugyanezt teszik a magyarok, a székelyek, a csángók, sőt még a zsidók is, hiszen "az NRP-ben mind a négy kisebbség képviselteti magát". Szerintük a Nagy-Románia Pártot semmiképp sem lehet szélsőséges alakulatnak minősíteni. A Corneliu Vadim Tudor pártelnök által nyilvánosságra hozott, "az ország megmentését" szolgáló Sürgősségi Programban az szerepel a Románellenes Tevékenységeket Kivizsgáló Országos Bizottság létrehozása. A program második pontja: hatalomra jutás esetén betiltják a "szegregacionista RMDSZ-t". Arra kérdésre, hogy az RMDSZ betiltása esetén mi történik majd a szövetség vezetőivel, a sajtótájékoztatón elmondták: A törvénytelenül működő RMDSZ vezetőit Vadim védelme alá vonja. Ha a román állami hatóságok, a Román Hírszerző Szolgálat, az ügyészség arra a következtetésre jut, hogy megszegték az ország törvényeit, akkor az igazságszolgáltatás kezére adjuk őket. A sürgősségi program szerint a Nagy-Románia Párt a román állam hatalmának visszaállítását tervezi azokban a régiókban, amelyeket állítólag az RMDSZ és Magyarország ügynökei gazdaságilag gyarmatosítottak. - A Nagy-Románia Párt kivizsgálja majd az olyan üzletemberek tevékenységét, mint Erdély Ede, akinek nevéhez sok sötét ügylet fűződik. Kivizsgálják majd azt is, hogy a székelyek miért vágták ki az erdőket. "Megengedhetetlen, hogy elkótyavetyéljék a román állam kincseit" - mondta Gheorghe Funar. - A Nagy-Románia Párt főtikára "Románia és Besszarábia" mihamarabbi egyesülését szeretné. Azt akarják, hogy a moldovai állampolgárok ne útlevéllel, hanem személyazonossági igazolvánnyal utazhassanak az országba. /Kiss Olivér: Törvényen kívül helyeznék az RMDSZ-t. A magyar cégek bezárásával fenyegeztőznek Vadimék. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

2000. december 5.

Továbbra sem végleges az RTDP kisebbségi kormányának összetétele. A leendő miniszterelnök, Adrian Nastase listáján három kolozsvári politikus neve is szerepel: Vasile Puscast, a Babes-Bolyai Tudományegyetem történészprofesszorát az Európai Uniós csatlakozással megbízott kormányképviselői tisztség betöltésére /Puscas 1996 előtt Románia amerikai egyesült államokbeli nagykövetségén dolgozott/, Ioan Rus megyei tanácselnököt a belügyminisztérium, Vasile Dancut, a Metro Media Transilvania közvéleménykutató intézet vezetőjét pedig a tájékoztatási minisztérium vezetésére kérték fel. Puscas Románia amerikai egyesült államokbeli nagykövetségén dolgozott. /Kiss Olivér: Három kolozsvári a Nastase-kormányban? Ioan Rus lehet a belügyminiszter. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./

2000. december 16.

Dec. 14-én RMDSZ csúcsvezetősége, élen Markó Béla elnökkel tárgyalásokat folytatott a PDSR küldöttségével a tervezett kisebbségi kormány parlamenti támogatásának esetleges feltételeiről. Markó szerint a további tárgyalást folytató munkacsoportnak az anyanyelv használata, a magyar egyetemi oktatás, a tulajdonjog rendezése, a regionális fejlesztés és a gazdasági reform kérdésével foglalkozik majd. Ha sikerül közös nevezőre jutnia, lehetséges a kormány támogatása. Markó véleménye szerint nyitás tapasztalható a PDSR részéről az említett kérdésekben. - Adrian Nastase kijelölt román miniszterelnök szerint: "Bár bizonyos kérdésekben a két politikai szervezet nem ért egyet, komoly bizalom alakult ki közöttük, mivel az eddigi megállapodásokat betartották″. Szerinte az RMDSZ nagyobb figyelmet fordít a tervezett kormányprogramnak, mint a Demokrata Párt. "Függetlenül attól, milyen eredménnyel végződnek tárgyalásaink, kormányunk kötelessége lesz az, hogy figyelembe vegye Románia állampolgárainak törvényes érdekeit, bármilyen nemzetiségűek is legyenek, az európai elvárásoknak megfelelően. A leendő miniszterelnök közölte: a nemzeti kisebbségek hivatalát a tervezett tájékoztatási minisztériumba olvasztják. Vezetésében a magyar nemzeti kisebbség képviselője is helyet kap, de nem feltétlenül az RMDSZ tagja lesz. /Megállapodás csak jövő csütörtökön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./ Az RMDSZ nem tárgyalt és nem tárgyalhat az RTDP-vel a kinevezendő prefektusok személyéről, hisz ez azt jelentené, hogy kormánykoalíciós megbeszéléseket folytatnának, amiről nincs szó - nyilatkozta Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. - Az RMDSZ nem fut be a csapdába. Nincs mandátumunk ilyen jellegű tárgyalásokra. /Kiss Olivér: Magyar prefektusok Székelyföldön? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

2000. december 21.

Ioan Rus, a belügyi tárca várományosa, és Octav Cosmanca, az RTDP által kijelölt közigazgatási miniszter nyilvánosságra hozta terveit. Rus tervezi a belügyminisztérium bizonyos részeit a helyi közösségek hatáskörébe utalását: a polgári védelem, a tűzoltók, a lakosságnyilvántartás, illetve a közlekedésrendészet kettős alárendeltség alá kerülne: felelősséggel tartoznának mind az önkormányzatnak, mind a belügyminisztériumnak. Az elképzelés szerint a megyei rendőrfőkapitányságok bővített hatáskörrel rendelkeznének. Ennek megfelelően felelősségük is nőne. A tervek szerint a lakosság nyilvántartása a helyi közigazgatási szervek hatáskörébe tartozna. Eszerint a személyazonossági és a választói kártyákat nem a rendőrség, hanem a polgármesteri hivatalok bocsátanák ki. Az útlevélosztály a megyei tanács hatáskörébe tartozna. - Octav Cosmanca a régiók státusának ″összefüggőbb″ rendezését helyezi kilátásba. A régiók hatáskörének pontos meghatározására valószínűleg az alkotmány módosítására lesz szükség. A terv szerint közel ezer romániai faluból község lesz. Erre azért van szükség, hogy a községektől 20-30 kilométerre levő falvak lakói helyben kaphassák meg a polgármesteri hivatalok kiállította hivatalos iratokat. Nincs szó a megyék megszüntetéséről, illetve újak létrehozásáról, csupán nyolc külön jogi státussal rendelkező régió kialakításáról, az EU ugyanis rendszerint egy-egy régió fejlesztésére utal ki pénzalapokat. Cosmanca is hangsúlyozta, hogy szó sincs föderalizálásról, és Franciaország példáját hozta fel. A szubszidiaritás elve alapján az EU elsősorban regionális fejlesztési projekteket támogat. /Kiss Olivér: Fokozottabb autonómia a régióknak és a helyi közösségeknek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

2001. január 13.

Eckstein-Kovács Péter volt kisebbségügyi miniszter, RMDSZ-szenátor jan. 12-i sajtóértekezletén a felsőház alapszabályzati albizottságának tevékenységéről, a Nastase-kormány kisebbségpolitikájáról, illetve az RMDSZ ellenzéki politizálásáról tájékoztatta az újságírókat. Elmondta: a szenátus működési szabályzatának módosítása a törvénytervezetek elfogadási procedúrájának gyorsítását, a különböző szakbizottságok súlyának növelését célozza. Az új működési szabályzat-tervezet szerint a plenáris ülésen nem lenne lehetőség módosítani a szakbizottságok által már elemzett törvénytervezeteket. Ugyanakkor valamely párt listáján bejutott szenátor nem igazolhat át egy másik tömörüléshez. Megoszlottak a vélemények arról, hogy lehet-e egy szenátor két bizottság tagja vagy sem. Eckstein szerint a pártoknak minden bizottságban kell hogy legyen képviselője. Mivel azonban a szövetségnek csupán 12 szenátora van, az állandó szakbizottságok száma pedig 14, az érdekvédelmi szervezet csak akkor képviseltetheti magát valamennyi testületben, ha egy szenátor több bizottságban is részt vehet. A kérdés egyelőre függőben maradt. - Eckstein-Kovács Péter szerint ″a Nastase-kormány kevésbé érdeklődik a kisebbségi kérdés iránt″. Azt, hogy a kisebbségi kérdéssel ezután a tájékoztatási minisztérium foglalkozik, Eckstein "szerencsétlen választásnak″ minősítette. Eckstein-Kovács Péter kijelentette: - Nem vagyunk kormányon. Szerintünk a központi államigazgatási szervekben az államtitkári tisztség az, ami politikailag már mérvadó. Mindeddig az RMDSZ-nek nincs államtitkára. Másrészt, az RMDSZ etikusnak tartja, hogy a magyarokat ne fosszák meg a képviselettől egyes helyi és központi közigazgatási intézményekben. Éppen ezért, az RMDSZ tárgyalásokat folytatott a kormánypárttal, hogy a magyarlakta területeken magyar nemzetiségűek is tisztségekhez jussanak, de nem mint RMDSZ-tagok, hanem mint a magyarok - fogalmazott Eckstein. /Kiss Olivér: Kisebbségügyi miniszter helyett egyszerű "osztályvezető″. Eckstein-Kovács Péter szerencsétlennek tartja a döntést. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 331-335




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998