udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 69 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-69
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kiss Tamás

2009. május 26.

Árpád fejedelem-díjban részesült május 23-án a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium és Erdély-Hegyalja magyarsága, többek között a 160 évvel ezelőtt a magyarság ellen végrehajtott kegyetlen mészárlás emlékére. A díjat a Bethlen-napok keretében Gubcsi Lajos író adta át a híres kollégiumban, ahol külön műsorral is fellépett az Árpád-díj kuratóriumi tagsági tisztségét is betöltő Kobzos Kiss Tamás énekes. A hétvégi Bethlen-napokon a vetélkedők mellett a diákok, tanárok képzőművészeti kiállítását nyitották meg. A meghajlás művészete címmel a Korunk fiatal szerzőinek antológiáját mutatta be Balázs Imre József főszerkesztő. Az ünnepségen a függetlenségi nyilatkozat 160 éves évfordulója alkalmából a Kossuth Lajos-emlékszobor átadása után ünnepi gálaműsor következett. /Tamás András: Árpád fejedelem-díjat kapott a Bethlen Gábor Kollégium. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./

2009. május 27.

A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium nyolcadik alkalommal szervezte meg iskolanapjait. A VIII. Bethlen-napokon a kísérletezni vágyókat bűvészsarok várta az udvaron, magyarázta Dvorácsek Ágoston fizikatanár A Bethlen-napok programjában emléktábla-avatás, író-olvasó találkozó, szavalóverseny, történelmi vetélkedő és kiállításmegnyitó is szerepelt. A Bethlen-napok Marosillyén, Bethlen Gábor szülőházánál zárultak. A Virágok vetélkedése című versenyben 22 benevezett csapat virágokkal díszítette a tágas iskolaudvart. A meghajlás művészete – A Korunk fiatal szerzőinek antológiája című kötetet Balázs Imre József, a Korunk főszerkesztője mutatta be. Kobzos Kiss Tamás énekmondó magával ragadta hallgatóságát, a Barcsay teremben megnyílt a Kossuth Lajos emigrációja témájában a budapesti székhelyű Magyar Emlékekért a Világban Egyesület kiállítása. Bemutatták a 2007–2008-as tanév kollégiumi értesítőjét. Az értesítő az elmúlt négy évben könyvformában jelent meg, idén azonban CD-formátumban bocsáthatják az érdeklődők rendelkezésére, de hamarosan lesz írott változata is. A Xantus Gábor által készített Magyar sír az őserdőben – Fenichel Sámuel nyomdokain Új-Guineában című filmből adtak részletet. A nagyenyedi születésű régész, néprajzi és természettudományi gyűjtő, világutazó halálának 115. évfordulóján Hangay György természetkutató vezetésével vágott neki Pápua Új-Guineának Xantus Gábor és kis csapata, hogy Fenichel Sámuel addig jeltelen sírját felkutassák. A filmrészlet után leleplezték az emléktáblát. Egyidőben három rendezvény is elkezdődött: diáktudományos konferenciát, szavalóversenyt, Bethlen Gábor alakja köré épülő történelmi vetélkedőt szerveztek. A Magyar Művészetért Alapítvány kuratóriuma a Kossuth Lajos-emlékszobrot az Erdélyi Magyar Ifjaknak (EMI) ítélte, melyet Gubcsi Lajos Soós Sándornak, az EMI elnökének adta át. Üdvözölték dr. Szőcs Gyula enyedi származású budapesti orvost, a kollégium diákjai által 2006 óta megpályázható Pápai Páriz Ferenc pályázat támogatóját. /Ferencz Zsolt: A Bethlen-kollégium a magyarság lelki-szellemi találkozószigete. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./

2009. június 23.

A Magyar Tudományos Akadémia dísztermében június 20-án idei második kitüntetési ceremónia alkalmával a csángó magyar kultúrát közvetítő szerepéért Nyisztor Ilona, a pusztinai Magyar Ház vezetője, óvónő, csángó énekes Magyar Örökség Díjat vehetett át. A népszerű előadó, valamint a karácsonyi csángó dalokat és édesanyjától tanult régi énekeket tartalmazó CD-iről, illetve a csángó gyermekek egyik legeredményesebb zenei oktatójaként ismert énekes tevékenységét Kobzos Kiss Tamás előadóművész méltatta. /(fekete): Magyar Örökség Díj Nyisztor Ilonának. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 23./

2009. július 22.

Magyarországi és csángómagyar diákoknak szerveznek közös népzenei tábort július 24. és augusztus 2. között a moldvai Pusztinán, ahol helyi muzsikusok, táncosok tanítják majd a fiatalokat – mondta el Kobzos-Kiss Tamás, a szervező Óbudai Népzenei Iskola vezetője. Pusztina község csángómagyar közösségével többéves az iskola kapcsolata. A tábor megvalósítását segítette, hogy Nyisztor Ilona az idei évben kinevezést kapott a pusztinai Magyar Ház vezetésére. A táborozók a népzenén kívül elsajátíthatják a csángómagyar táncokat, hallhatnak moldvai meséket, valamint szövés-varrás és kézműves-foglalkozások is szerepelnek a programban. A mintegy háromezer lelket számláló Pusztinán még szinte mindenki érti és beszéli a magyar nyelvet. /Népzenei tábort szerveznek Pusztinán diákoknak. = Krónika (Kolozsvár), júl. 22./

2009. szeptember 12.

A romániai fiatalok és a magyar ifjúság címmel egész napos konferenciát szervezett szeptember 11-én Kolozsváron a Kisebbségkutató Intézet az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalával közösen. A résztvevő magyarországi, román és erdélyi kutatók célja a Kisebbségkutató Intézet által végzett Romániai magyar ifjúság 2008 elnevezésű felmérés eredményeinek megvitatása. A kutatás eredményeinek rövid ismertetése után a társadalmi viszonyok, családtervezés, kivándorlási szándékok, szabadidő-használat, értékrend, politika témákban tartottak előadásokat a jelenlévő szociológusok, majd a romániai magyar ifjúság körében megjelenő kétnyelvűségről szerveztek kerekasztal-beszélgetést. A konferencián elhangzott előadásokat kiadják egy tanulmánykötetben, a romániai magyar fiatalokra vonatkozó más elemzésekkel együtt. Romániai magyar ifjúság 2008 címmel szervezett kutatás az összehasonlító módszerekkel történő elemzés első lépését jelentette – tájékoztatott Horváth István, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet elnöke. Veres Valér, a BBTE Szociológia Tanszéke Magyar Tagozatának adjunktusa A társadalmi közérzet és a társadalmi problémák rétegspecifikus percepciója a fiatalok körében címmel tartott előadást. Barna Gergő szabadidő-használat és médiafogyasztás tárgykörében tartott előadást, kifejtve: a magyar fiatalok intenzívebb kultúrafogyasztók, mint román társaik, utóbbiak inkább a médiafogyasztásban jeleskednek. Kiss Tamás megállapította, hogy a külföldön (tanulmányúton, turistaként vagy dolgozni) járt romániai magyar fiatalok aránya nagyobb, mint a román fiataloké. A célországok megválasztásában egy évtizede Magyarországnak egyértelmű dominanciája volt, ma azonban a romániai magyarok Németországot és az angol nyelvű országokat részesítik előnyben munka és tanulás céljából, a romániai románok pedig többnyire Spanyolországot és Olaszországot választják. /Ferencz Zsolt: Centrális helyzetbe kerültek mára az erdélyi fiatalok. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./

2009. szeptember 29.

A magyar reneszánsz két nagy Bálintja címmel tartott előadást szeptember 27-én, vasárnap a nagykárolyi Károlyi-kastély lovagtermében Kobzos Kiss Tamás Magyar Örökség díjas és Deák Endre Tinódi-díjas. Az előadáson Balassi Bálint-versek hangzottak el koboz- és lantkísérettel, valamint Bakfark Bálint művei csendültek fel. A városi önkormányzat és művelődési ház csaknem telt házas rendezvényén Deák Endre házigazda, a nagykárolyi Collegium régizene-együttes vezetője elmondta, ezzel a műsorukkal tavaly októberben debütáltak Budapesten, és azóta már többek között a csíkszeredai régizene-fesztiválon is felléptek. „A múlt héten a szatmárnémeti filharmóniában és a szilágysomlyói Báthory-napokon is előadtuk a két Bálinttól származó darabokat” – mesélte a nagykárolyi művész. /Végh Balázs: Reneszánsz dallamok Nagykárolyban. = Krónika (Kolozsvár), szept. 29./

2009. október 3.

Tizenhetedik alkalommal adott otthont Szilágysomlyó városa szeptember 25–27-én a Báthory Napoknak. Az idei rendezvénysorozatra több mint kétszáz résztvevő érkezett Kanadától Németországon keresztül Kárpátaljáig, hogy együtt emlékezzenek Báthory Istvánra és ünnepeljék a szilágysomlyói „magyarok napját”. Az ez évi program a XVI. Orvos- és Pedagógus-továbbképzővel kezdődött. A szervező intézmények, a Báthory István Alapítvány (BIA), a Magyar Egészségügyi Társaság (MET), a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ), az Erdélyi Múzeum Egyesület (EME) Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztálya, valamint az EME szilágysomlyói csoportja „A gyógyítás és a nevelés etikája” címmel hirdették meg az idei tudományos konferenciát. Dr. Széman Péter, a BIA elnöke üdvözölte a megjelenteket. Az egyik előadó, dr. Matekovits György temesvári orvosprofesszor, a kisebbségi létből adódó problémákat tekintette át a gyógyítás és nyelvi kommunikáció szempontjából. Megtartották a VII. néptánctalálkozót, amelyet a BIA Játékkuckó csoportja a Báthory István Magyar Tannyelvű Iskolával együtt szervezett. A találkozót a szilágysomlyói Szederinda citeraegyüttes nyitotta meg. Az EMKE Magyar Házban az immár hagyományosnak tekinthető tárlaton idén az Exposia Alkotócsoport Természet(l)esen című kiállítása nyílt meg. A Hepehupa szilágysági kulturális folyóiratot Fejér László főszerkesztő mutatta be, majd átadták a Szilágysági Magyarok díszokleveleket. Az idei díjazottak: Bálint István történész, tudományos kutató, Hary Béla karmester, zeneszerző, Szilágyi Ferenc nótafa, Sziszik László református lelkipásztor. Ez évben egy post mortem díjat, dr. Orsós Zoltán pedagógus, közművelőnek ítéltek oda. Kobzos Kiss Tamás és Deák Endre zenetörténetinek is mondható előadásán koboz, lant és ének segítségével megszólaltatott dalaikat a két nagy magyar reneszánsz művész, Balassi Bálint és Bakfark Bálint műveiből állították össze. /Széman E. Rózsa: Együtt a nevelés, a tanítás és a szórakozás jegyében. XVII. Báthory Napok Szilágysomlyón. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./

2009. október 24.

Október 23-án a kézdivásárhelyi Református Kollégium tanárai és tanulói megkoszorúzták a református temetőben álló ‘56-os kopjafát, melyet a Szoboszlay-kirakatper áldozatai emlékére állítottak 1996-ban. Délután a Függetlenség utca előtti kis parkba vonultak, a céhes város önkormányzata, a Volt Politikai Foglyok Háromszéki Szervezete és az Erdélyi ‘56-os Bajtársi Társaság által a felső-háromszéki mártíroknak állított emlékműhöz. A kétfelé hasított női fejet ábrázoló szobor Vetró András munkája, talapzatát Dóczy András csíkszeredai szobrász készítette. Rácz Károly polgármester mondott ünnepi beszédet, méltatta az ‘56-os hősök tetteit. Dr. Balázs Ádám, a bukaresti magyar nagykövetség sajtó- és kulturális attaséja a magyar forradalomhoz és szabadságharchoz kapcsolódó emlékeit elevenítette fel, az erdélyi események méltatására is kitérve. A szobrot Rácz Károly polgármester és dr. Kiss Tamás, a magyarországi Volt Politikai Foglyok Országos Szövetségének alelnöke leplezte le. /Iochom István: Emlékmű a kézdiszéki ‘56-os mártíroknak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 24./

2009. november 27.

Könyvbemutatóval egybekötött szimpóziumot tartottak az Arad Megyei Múzeum történelmi részlegén a Romániában élő nemzeti kisebbségek problémáiról. Elena Rodica Colta aradi etnográfus beszélt az 1999 óta rendszeresen megszervezett tanácskozásokról és a kisebbségekről megjelentett tanulmánykötetekről, majd Horváth István, a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet elnöke mutatta be a hivatal tevékenységét. A Folyamatok és léthelyzetek – kisebbségek Romániában című román és magyar nyelvű kötetről a szerkesztők, Jakab Albert Zsolt és Peti Lehel beszéltek, Fosztó Lászlónak a romániai cigányokról írt román tanulmánykötetét és Kiss Tamásnak a magyarság demográfiát taglaló (szintén román nyelvű) könyvét Horváth István mutatta be. /Pataky Lehel Zsolt: Szimpózium a kisebbségekről. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 27./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-69




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998