udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 94 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-94
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Lakatos András

2005. július 8.

Szilágy megyében összesen 2069 (73,08%) diák vizsgázott sikeresen a kisérettségin, ebből 1688 (76,14%) román és 381 (61,55%) magyar. A magyar diákok közel 40%-a bukott meg román nyelvből. A szaktárcának és a politikumnak is fel kellene lépnie a jelenség orvoslására, mert ez akár diszkriminációnak is minősülhet, vélte Lakatos András, az RMDSZ oktatási alelnöke. A román nyelvet az idegen nyelvekhez hasonlóan kellene oktatni. /J. L.: Átlagon felül teljesítettek a szilágysági diákok. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./

2005. augusztus 5.

Augusztus 4-én Kolozsváron ülésezett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Ügyvezető Elnöksége. Veress Emőd önkormányzatokért felelős alelnök elmondta, hogy a közigazgatási reformmal kapcsolatos RMDSZ álláspont kialakítása érdekében az Önkormányzati Főosztály konzultáció sorozatot kezdeményez a megyei és területi önkormányzati konferenciákkal Lakatos András oktatási ügyvezető alelnök tájékoztatta az elnökséget arról, hogy a Romániai Magyar Közoktatási Tanács legutóbbi döntése alapján, az Oktatási Főosztály elkészítette a tankönyvlektorok jegyzékét. A főosztály a mintegy 70 személyt tartalmazó névsort az Erdélyi Tankönyvtanács és az Erdélyi Tankönyvkiadók javaslata alapján állította össze. A Magyarországon szerzett oklevelek romániai honosítása kapcsán Lakatos elmondta, hogy a program keretén belül 2005 első felében közel 200 oklevél elismertetésében sikerült közbenjárni. Pénzforrások hiányában a program szünetel, ezért az ügyvezető elnök, a program további finanszírozása érdekében, magyarországi és hazai források felkutatásával bízta meg az oktatási alelnököt. Uniós pályázaton keresztül Kalotaszentkirály megkapta az Európai Falu címet. /Prioritásokról tárgyalt az RMDSZ ügyvezető elnöksége. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 5./

2005. augusztus 13.

Szeptembertől minden Kolozs megyei iskolának már az új, normatív finanszírozási rendszerben kellene megkapnia az állami támogatást. Lakatos András, az RMDSZ oktatási főosztályának vezetője szerint az Oktatási Minisztérium még nem teremtette meg az átállás feltételeit. Lakatos András, aki egyben a kalotaszentkirályi iskola igazgatója is, kifejtette, az egyik legfontosabb változás az lesz, hogy az iskolák nagyobb autonómiát kapnak. Ha megkapja az oktatási intézmény a pénzt, a vezetőség önállóan dönthet majd a költségvetésről. A tanfelügyelőségnek tehát szűkül a hatásköre. Nem tud majd beleszólni az iskola belső ügyeibe, például abba, hány osztályt indítanak, hány tanítót alkalmaznak. Az elszigetelt, főleg hegyvidéken négy, öt elemista gyermekkel működő iskolákat megszüntetik. Ezek a gyermekek a megye különböző iskolaközpontjaiba kerülnek. Ott bentlakást kell biztosítani a megszüntetett iskolák diákjainak és meg kell oldani a hétvégi utaztatásukat is. Ezen a téren eddig nem történt semmi. /Stanik Bence: Minőségi ugrást remélnek a pedagógusok az iskolák finanszírozási rendszerének reformjától. Interjú Lakatos Andrással, az RMDSZ oktatási főosztályának vezetőjével. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./

2005. augusztus 17.

Nem fogadta el a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) által augusztus 20-a alkalmából neki adományozott Csángó-díjat Kallós Zoltán, Kossuth- és Corvin-láncdíjas néprajztudós. A Bozóki András miniszterhez címzett levelében a neves tudós megköszönte, hogy a Csángó-díjra őt találták méltónak, de hozzáfűzte: „csalódottan tapasztalom, hogy az utóbbi időben, az általam legfontosabbnak gondolt szórványmagyar közösségek művelődési-oktatási rendszerének támogatására nincs megfelelő akarat, ezért a szülőföldön magyarként való boldogulás esélye nagyon leszűkült.” Kallós nem akarja, hogy politikai ügy legyen ebből. Trianon után a magyar kormány részéről született egy törvénytervezet, amely szerint az egész évi jövedelem egy százalékát a határon túli magyarok kulturális tevékenységére fordítják. Ebből az egy százalékból mára 0,14 százalék jut a támogatásra. Ez nagyon kevés. A szórványvidékeken kollégiumokat kellene létesíteni, iskolákat építeni. Csángóföldön a magyar nyelv oktatását nem csupán fakultatív módon kellene végezni. Hivatalosan be kellene vezetni az első osztálytól a magyar nyelvet. /Köllő Katalin: Visszautasította az NKÖM Csángó-díját Kallós Zoltán. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./ „Borzasztóan kevés az Erdélynek, és azon belül a csángóságnak szánt támogatás, ezért volna szükség új támogatási stratégiára” – magyarázta Kallós a Krónikának. Lakatos András, az NKÖM Nemzeti és Etnikai kisebbségek főosztályának vezetője nem kívánt reagálni a Kallós Zoltán kolozsvári néprajzkutató levelére, mivel azt Kallós személyesen Bozóki András miniszternek címezte. Kallós Zoltán levelére a tárcavezető sem óhajt reagálni. A Csángó Kultúráért Díjat a csángó magyarok ügyében kifejtett kiemelkedő jelentőségű tevékenységért adományozzák, eddig ketten vehették át a szaktárca kitüntetését. 2003-ban a finn Tytti Isohookana-Asunmaa, a csángók ügyének nemzetközi fórumokon történő képviseletéért, tavaly pedig Pozsony Ferenc néprajztudós, egyetemi professzor, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke. Utóbbi javasolta kitüntetésre Kallós Zoltánt is. /Lázár Lehel: Gazdátlan állami kitüntetés. = Krónika (Kolozsvár), aug. 17./ A magyar kormány igyekszik minél kevesebb szót ejteni arról, mi is a véleménye a Kárpát-medencében kialakult dacszövetségről. Kallós Zoltán visszautasítását válasz nélkül hagyta Bozóki András kultuszminiszter, elődje, Hiller István megfutamodott tavaly novemberben, a határon túli magyarságot megalázó negatív kampány megkezdése után. A felelősséget vállalni kellene. A kormány azonban ehelyett látványosan kerüli a határon túli magyarokkal való párbeszédet: nemcsak Erdélyben, Budapesten is. A Magyar Állandó Értekezlet összehívásának folyamatos halogatása, szerepének lenullázása csak az egyik ilyen jel. A jelenlegi budapesti vezetés a szülőföldön való boldogulás fokozott segítségét ígérte, amikor december 5. előtt a kolduló határon túliak százezreinek sáskajárásával ijesztgette honfitársait, írta Kiss Csaba. Jót lenne, ha a kormány végre nyíltan és őszintén tisztázná, hogyan képzeli el a viszonyát a határon túliakkal. /Kiss Csaba: Dac és hallgatás. = Krónika (Kolozsvár), aug. 17./

2005. szeptember 10.

Mégsem menesztik tisztségéből Török Ferencet, a Kolozs megyei magyar oktatásért felelős tanfelügyelő-helyettest. László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke közölte, miért vonta meg támogatását Töröktől. Kihelyezési vizsgát rendezett a tanfelügyelőség matematika tanároknak, azonban a tételeket nem fordították le magyar nyelvre. Emiatt az egyik jelölt írásos panaszt tett. László Attila, Takács Csaba ügyvezető elnök és Lakatos András oktatási alelnök ezek után eldöntötték, hogy menesztik Török Ferencet. László Attila találkozott a főtanfelügyelő-helyettessel, majd eldöntötték, hogy „egyelőre együtt dolgoznak”. /B. T.: Mégsem menesztik Török Ferencet. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./

2005. szeptember 12.

Az RMDSZ közeljövőre vonatkozó célkitűzéseinek meghatározása, a romániai magyar oktatás helyzetének értékelése, illetve az árvíz sújtotta településeken hozott intézkedések számbavétele történt meg szeptember 10-én az RMDSZ parlamentjeként működő Szövetségi Képviselők Tanácsának marosvásárhelyi ülésén. Markó Béla szövetségi elnök úgy látja, hogy a magyar érdekvédelmi szervezet az egyedüli a romániai politikai pártok között, amely az elmúlt tizenöt évben megtanulta, hogyan működik egy koalíció. A sikerek között említette elsőként Markó az aradi Megbékélési Emlékpark augusztusi felavatását, másodikként a székelyföldi infrastruktúra fejlesztése terén tett előrelépéseket, hozzátéve, hogy az elmúlt időszakban három fontos útvonal megjavítása is elkezdődött. Harmadikként arról számolt be, hogy Tokay Györgyöt litván és lett nagykövetté nevezték ki. Az oktatás területén siker a szilágysomlyói és a dévai önálló magyar iskola beindulása, valamint a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum magyarrá válása. Az RMDSZ kudarclistáján elsősorban az észak-erdélyi autópálya szerepel. Frunda György bejelentette, ha jövőben nem kezdődik el az autópálya építése, akkor ez akár a kormánykoalícióval való együttműködés szakítópróbája is lehet. Az őszi parlamenti ülésszak prioritásai közé tartozik a kisebbségi törvénytervezet és a decentralizációs jogszabály elfogadtatása. A Babes–Bolyai Tudományegyetemen tervezett önálló magyar karok esetében Markó csak annyit mondott, hogy továbblépésre van szükség. A gyűlésen Sárkány Kis Endre, a BBTE oktatója bírálta az egyetem magyar vezetőit, akik nem segítik az önálló karok ügyét. Lakatos András a rossz magyarsággal megírt tankönyvek problémáját vázolta. Dáné Károly, az Országos Tankönyvkiadó vezetője jelezte, hogy az idén a tavalyhoz képest hamarabb megkapják a gyerekek a tankönyveket. Újra be kellene indítani a magyar nyelvű tankönyvírást. Az RMDSZ Országos Segélybizottságának tájékoztatásából kiderül, hogy Magyarország mindhárom árvíz esetében nagy segítséget nyújtott. A székelyföldi katasztrófával kapcsolatosan a jelentés emlékeztet, hogy Magyarország ismét elsőként sietett az udvarhelyszékiek megsegítésére. /Borbély Tamás: Az autópálya ügye az RMDSZ legnagyobb kudarca. Marosvásárhelyen ülésezett az SZKT. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./

2005. szeptember 13.

Mintegy húsz tantárgy több ezer magyar nyelvű tankönyvét ki kell javítani, mivel fordítási hibákat tartalmaznak – közölte Lakatos András, az RMDSZ oktatási kérdésekkel foglalkozó ügyvezető alelnöke. Lakatos közölte: a tankönyvek fordításának minősége nagyon rossz, sokan rosszul megfogalmazott, értelmetlen mondatokat fordítottak le szótár segítségével. Az RMDSZ vállalta a tankönyvek kijavításának felelősségét, ez azonban legalább egy hónapos késést jelent a könyvek újranyomásáig és szétosztásáig. Csak 17 könyv kapott zöld utat, a többit ki kell javítani. /Szarvashibás tankönyvek. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 13./

2005. október 19.

A Nevelési és Kutatási Minisztérium szervezésében két napon át Aradon tanácskoztak a romániai magyar főtanfelügyelők, főtanfelügyelő-helyettesek, illetve azokból a megyékből, ahol nincs ilyen beosztásban magyar pedagógus, a kisebbségi kérdésekkel foglalkozó tanfelügyelők. Az összejövetel október 18-án a Csiky Gergely Iskolacsoportban zárult. A tanácskozáson Görbe Péter, a szakoktatás minisztériumi tanácsosa az iskolahálózat- és a beiskolázási terv előkészítésének fontosságáról beszélt a kisebbségi oktatásban. Fodor Dóra Andrea, a minisztérium magyar szakos tanácsosa előbb a 2005–2006-os tanévben érvényes oktatási és tanterveket ismertette, majd a magyar nyelv és irodalom országos versenyek menetét. Lakatos András, az RMDSZ ügyvezető elnökségének oktatási alelnöke arra kérte a magyar tanügyi vezetőket, támogassák az RMDSZ honlapján a magyar iskolahálózat adatbázisának a feltöltését, ugyanis erre kívánják alapozni a méltányos támogatási rendszer kidolgozását. /Kiss Károly: Folyamatos tájékoztatást! = Nyugati Jelen (Arad), okt. 19./

2005. október 20.

Szilágysági és kalotaszegi iskolák Szilágylompérton az Ady-ünnepség alkalmával együttműködési szerződést írtak alá. Szőnyi Levente református helyi lelkipásztor harmadik éve kezdeményezte a költő szilágysági gyökereire való emlékezést. Két éve Szilágylompérton az általános iskola is a költő nevét viseli. Az iskolával szemben álló templom kertjében Ady Endre mellszobra állandó zarándokhely. Szilágylompérton aláírták azt a szerződést, amely két tájegység – a partiumi Szilágyság és a Kalotaszeg – közötti együttműködésnek nyújt intézményes keretet. Lakatos András kalotaszentkirályi iskolaigazgató – aki egyben az RMDSZ országos szervezetének oktatási alelnöke is – az együttműködési szerződés mellett a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum Ady Endre életútját és irodalmi pályájának szakaszait bemutató kiállítás anyagát is elhozta. Kalotaszentkirályon több mint tíz éve tartanak Ady-napokat, ápolják a költő anyai ágának gyökereit, erdélyiségét. /Józsa László: Ady Endre kalotaszegi és szilágysági gyökerei. Együttműködési szerződés két iskola között. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./

2005. november 9.

Amennyiben az önálló magyar karok létrehozására létezik egy olyan elképzelés, amelyet mindenki magáénak tart, az RMDSZ részéről biztosan támogatást nyer – nyilatkozta Lakatos András, az RMDSZ oktatási alelnöke azzal kapcsolatban, hogy a Bolyai Kezdeményező Bizottság aláírásgyűjtésbe kezdett a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar oktatói között az önálló magyar karok létrehozása érdekében. Lakatos szerint az okoz gondot, hogy tizenöt év alatt sem sikerült összeállítani egy olyan tervezetet, melyet mindenki magáénak tartana. Nagy László, a BBTE rektor-helyettese szerint az oktatók az önálló magyar karok létrejötte mellett érvelnek, de nem tudják, melyik lenne a járható út. /Lázár Lehel: Jobb lenne a tagozati autonómia? = Krónika (Kolozsvár), nov. 9./

2005. november 9.

A 2006-os év a tankönyvkiadás szempontjából vízválasztó lesz: az Oktatási Minisztérium által kiírt tankönyvírási pályázatokon külön nevesítik a magyar és más nyelveken megírható tankönyveket – jelentette be Lakatos András, az RMDSZ oktatási kérdésekért felelős ügyvezető alelnöke. Ez 24 tételt jelent: többek között a IV. osztályos, kisebbségeknek szóló román nyelv és irodalom, magyar nyelvű történelem, földrajz, technológia, zene, matematika tankönyvek megírására lehet pályázni. /Nem kell többé fordítani. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 9./

2005. november 10.

Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete kérdőívek küldésével akarta felmérni az iskolákat, hogy a majdan megszűnő vidéki iskolák és a szórvány oktatási központok kialakításakor világos helyzetképet kapjanak a gyermeklétszámról. A visszakapott kérdőívek hiányosak voltak, és későn érkeztek meg az RMDSZ oktatási osztályához – mondta Lakatos András ügyvezető alelnök. Ezt az akciót, egy második, leegyszerűsített kérdőív kiküldése követte, amely hasonló sorsra jutott. A beérkezett adatokat ugyan feldolgozták, de ez még nem volt elégséges. Az iskolatérképnek 2005 őszére el kellett volna készülnie. Az RMDSZ kísérleti jelleggel új kezdeményezést bocsátott útjára: a www.rmdsz.ro/oktatás honlapon várják a bejelentkezni óhajtó tanintézményeket, amelyek maguk tölthetik fel időszerű adatokkal a világhálós iskolatérképet. /Helyzetkép a szórványiskolákról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

2005. november 12.

Négyéves átlagot tekintve Erdélybe ötször kevesebb pénz jutott, mint az ország másik négy történelmi régiójába – állapította meg Borbély László közmunkaügyi és területrendezési miniszter Zilahon, a szilágysági önkormányzati tisztségviselőkkel folytatott megbeszélésen. A miniszter hangsúlyozta, az elmúlt tíz hónapban nem sikerült mindent megvalósítani terveiből, mert a több hullámban érkezett árvizek utáni károk helyreállítása kimerítették a minisztérium pénzkeretét. Legfontosabbnak tartotta azt, hogy sikerült a kistelepülések számára is megteremteni az infrastrukturális fejlesztési lehetőségeket, hiszen a községek önerőből aligha tudnának megbirkózni az EU-s csatlakozás követelményeivel. Pályázatokkal országszerte mintegy 800 faluban bevezették az ivóvízhálózatot. Borbély László Kolozs megyei látogatása során Kalotaszentkirályt, Bánffyhunyadot és Ketesdet is felkereste. Lakatos András, az RMDSZ oktatási kérdésekért felelős ügyvezető alelnöke, a kalotaszentkirályi iskola igazgatója ismertette a miniszterrel a szórványközpont bővítésének terveit. Az új bentlakásépület tervei már elkészültek, a szükséges pénz megszerzéséhez Borbély László támogatását ígérte. /Farkas Imola, Józsa László: Önkormányzati gondokkal ismerkedett a területrendezési miniszter. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./

2005. november 14.

Pedagógusok, lelkészek, az RMDSZ helyi szervezeteinek képviselői, illetve mind a 25 magyar civil szervezet elöljárói összegyűltek november 12-én Déván, a megyei RMDSZ által rendezett, immár hagyományos szórványkonferencián, amelyen a Hunyad megyei magyarság oktatási helyzetéről volt szó. Lakatos András, a Kolozsvárról meghívott oktatásügyi RMDSZ ügyvezető elnök leszögezte: a kis létszámú iskoláknak, tagozatoknak nincs jövője. Ezentúl az iskolák diákjaik létszáma alapján kapnak pénzt, gyerekenként olyan 20-25 millió lejt, s emiatt a 200 diáknál kisebb iskolák egyszerűen nem életképesek. A tanügyi törvény tartalmazni fog bizonyos korrekciós tényezőket a drágább kisebbségi oktatás támogatására, ennek ellenére a jövő egyértelműen a minőségi oktatást biztosító iskolaközpontoké. Erre a szórványban is fel kell készülni. Ezt mutatja a zsilvölgyi Lupény és a szomszédos Vulkán súlyos létszámproblémákkal küzdő magyar tagozatainak helyzete. Eddig sokan említették a vulkáni magyar tagozat egyesítését a felújított épülettel, új iskolabusszal és több diákkal rendelkező lupényival, de konkrét javaslat nem született. A közös megoldáshoz helyi elképzelések szükségesek, illetve olyan személyek, akik vállalják a kivitelezést. Petrozsényban ezt a szerepet a Böjte Csaba atya vezette Szent Ferenc Alapítvány vállalta fel, Lupényban és Vulkánban viszont a pedagógusok tartózkodása miatt az elképzelés döcögősen halad. Vajdahunyadon sem különb a helyzet. Az óvoda és az iskola között szinte semmilyen kapcsolat sincs, holott a szórványban túl nagy luxus a lemorzsolódás. Déván a helyi kezdeményezésből született Geszthy Ferenc Társaság szeptemberben beindította az önálló magyar iskolát. Az iskola azonban félkész állapotban indult. A román és a magyar kormány közösen finanszíroz három kisebbségi iskolát: a battonyai román iskolát, a marosvásárhelyi Bolyai Kollégiumot, illetve a dévai Téglás Gábor Iskolát Winkler Gyula közbenjárására a román kormány 8 milliárd lejes támogatást nyújtott a dévai iskolának. Budapestről az előző évekhez hasonló jelentős anyagi támogatást helyeztek kilátásba a Szülőföld alapon keresztül. Varga Károly, a Geszthy Ferenc Társaság elnöke szerint a román kormánytól kapott, illetve a magyartól beígért összeg csupán az iskola teljes felszerelésének a felét fedezi. /Chirmiciu András: Kihívások, megoldások a szórványoktatásban. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 14./

2006. február 9.

Huszonhárom országból hetvenkilenc tudós aláírását gyűjtötte össze a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) az önálló magyar állami egyetem támogatásáért. Az ügy érdekében írt levelet a testület José Manuel Barrosonak, az Európai Bizottság elnökének, Traian Basescu államfőnek és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnöknek is elküldi. A levél tartalmát a BKB-tagjai február 8-án három helyszínen – Kolozsváron, Budapesten és Salzburgban – ismertették. Így a szervezők azt remélik, hogy az ügy nagyobb figyelmet kap nemzetközi színtéren is. Bodó Barna, a BKB elnöke és Kovács Lehel, a BKB-tagja Kolozsváron elmondta: Budapesten Hantz Péter, Salzburgban pedig Péntek Imre mutatta be a sajtónak a levél tartalmát. Az 1990 óta példátlannak számító aláírásgyűjtést az elmúlt két hónapban végezték. Emlékeztetettek, 1990-ben volt még egy hasonló akció, akkor Michael Atiyah kezdeményezésére az Oxford Egyetem Matematika Intézetének nevében 18 munkatárs írta alá a levelet. A tanuláshoz való jog címet viselő dokumentum megállapította: a Bolyai Egyetem „1945-től 1959-ig működött, és kitervelt felszámolása, erőszakos beolvasztása a dominánsan román tannyelvű Babes–Bolyai Tudományegyetembe (BBTE), egyike volt Nicolae Ceausescu személyes politikai győzelmének”. Az aláírás kezdeményezői emlékeztetnek, hogy az utóbbi tizenöt évben a felsőoktatásban nem sikerült elérni a nyelvi egyenlőséget. „Bebizonyosodott, hogy a jelenlegi egyetemi struktúra nem szolgálja megfelelő módon a romániai magyar nyelvű szakemberképzést. Noha Magyarország kormánya két magánegyetemet is fenntart Erdélyben, a romániai magyar fiatalok számaránya a felsőoktatásban jóval a demográfiai arányok alatt van” – áll a levélben. Európában és máshol sikeresen működik számos olyan felsőoktatási intézmény, amelyeken egy nemzeti kisebbség nyelvén folyik az oktatás. Végül megjegyzik, ismerik a Romániát nyomasztó jelenlegi nehézségeket, de úgy gondolják, hogy egy valóban demokratikus társadalom létrehozása érdekében a román államvezetésnek biztosítania kell a másfél milliónyi magyar nemzeti kisebbség számára az említett jogokat. „Ennek érdekében sürgetjük a szükséges lépések haladéktalan megtételét az állami támogatású kolozsvári Bolyai Egyetem újraindításáért” – áll a levélben. Az aláírók között kilenc Nobel-, illetve az ezzel egyenrangú Abel- és Wolf-díjas tudós is szerepel, közöttük megtalálható Elie Wiesel, Oláh György, Lovász László. Kézjegyével ellátta még a BBTE két díszdoktora is. A megkeresett tudósok közül tizenöten nem válaszoltak a BKB levelére, de az aláírók száma nőhet, ugyanis a szervezők bejelentették, hogy fél évente megismétlik ezt az aláírásgyűjtési akciót. A három vezető politikushoz elküldendő iratcsomóhoz rövid szándéklevelet is csatoltak, amit Kónya-Hamar Sándor képviselő, europarlamenti megfigyelő és Lakatos András, az RMDSZ oktatási kérdésekért felelős ügyvezető alelnöke is aláírt. Bodó Barna kifejtette, az aláírásgyűjtésen kívül folyamatban van az Európai Parlamenti képviselők megkeresése is. Hozzátette: eddig tizenöt találkozójuk volt, amelyen az önálló egyetem kérdésében kértek támogatást. Kovács Lehel szerint az állami magyar felsőoktatási intézmény létrehozása után a Bolyai és a Babes egyetem együttműködhet a Babes–Bolyai Konzorciumnak nevezett szervezet keretében. Szerinte így nem válik szükségessé, hogy a jelenlegi infrastruktúrát elkülönítsék egymástól a román és a magyar tagozat számára. Mivel a magyar nemzetiségű diákok száma körülbelül az egyetem diákjainak 25 százalékát teszi ki, elég lenne, ha a termek, laboratóriumok használatában ennek az aránynak megfelelő használati időt szabnának meg. A BBTE szenátusa február 20-án tűzi napirendre a magyar karok kérdését. Az Oktatási Minisztériumban jelenleg az új felsőoktatási törvényen dolgoznak – tájékoztatta a Szabadságot Kötő József államtitkár. Azt tervezik, hogy a felsőoktatási intézmények keretében új karok létrehozása ne csupán az egyetemi szenátus jogkörébe tartozzon, hanem kormányrendelettel is létre lehessen hozni azokat. /Borbély Tamás: Világhírű tudósok a Bolyai Egyetemért. Nagyszabású aláírásgyűjtési akciót kezdeményezett a BKB. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./ 1990. július 7-én a The Times hasábjain jelent meg egy olyan nyílt levél, amelyet 18 amerikai tudós írt alá Sir Michael Atiyah, Abel-díjas matematikus vezetésével, amelyben kérték a magyar nyelvű Bolyai Egyetem azonnali újraindítását. Ezt a levelet egészítették ki és frissítették fel a kezdeményezők. A nyílt levélben arra hivatkoznak, hogy „Európában és máshol is sikeresen működik számos olyan felsőoktatási intézmény, melyeken egy nemzeti kisebbség nyelvén folyik az oktatás.” Bodó Barna hangsúlyozta, a jelenlegi belpolitikai viszály nem hátráltatja őket munkájukban, kialakított program szerint haladnak. Nicolae Bocsan, a BBTE rektora szerint az arra vonatkozó döntés, hogy legyen-e magyar nyelvű állami egyetem vagy sem, a kormány hatáskörébe tartozik. Úgy véli, a BBTE az európai normáknak megfelelő multikulturális intézmény, ami jól működik jelenlegi formájában. „A Bolyai Kezdeményező Bizottság nyílt levelével kapcsolatban a BBTE magyar vezetőségének nincs hivatalos álláspontja, de hivatkozhatunk a régebb megfogalmazottakra, mert a kérés nem új, csak éppen egy újabb beadvány jelent meg” – mondta Nagy László rektor-helyettes. Nem biztos, hogy jót tesz a magyar nyelvű oktatásnak, ha a Babes-Bolyai Tudományegyetemet kettéválasztjuk – mondta Nagy. /Debreczeni Hajnal, Antal Joós Erika: Nobel-aláírók a Bolyaiért? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

2006. február 13.

Péntek János, az Erdélyi Tankönyvtanács kuratóriumi elnöke elismerte: önmagában pozitív tény, hogy a diákok idejében kapnak tankönyvet, de ennél sokkal fontosabb, hogy jó és csak jó tankönyveket kapjanak. A rossz tankönyveknek mérhetetlen káros hatásuk van: elidegenítheti a tanulót az iskolától és a magyar oktatástól. Jelenleg legalább 15–20 silány tankönyvet sürgősen ki kellene vonni a forgalomból. Péntek János szerint nemcsak a fordításokkal van gond, a magyarul írott tankönyvek között is vannak gyengék. Indokolt volna, hogy a tankönyvkiadókat is akkreditálják bizonyos szakmai kritériumok szerint, mint a tudományos kiadókat. Kötő József oktatási államtitkár elismerte, hogy egyes kiadók munkája kívánni valót hagy maga után. Az államtitkár elismerte, hogy nem létezik a kiadók szakmai munkáját felülbíráló akkreditációs rendszer. Reméli, jövőtől elkezdheti működését az a tankönyvbíráló bizottság, amelyet a legnevesebb szaktekintélyekből hoznak létre. Tavaly áprilisban jelent meg az a miniszteri rendelet, amely lehetővé teszi, hogy ne csak fordítással készüljenek magyar tankönyvek. Péntek János emlékeztetett rá, hogy a miniszteri rendelet az ellenőrzés hatósági jogkörét és a vele járó felelősséget a magyar tankönyvek esetében az RMDSZ-re ruházta, közvetve pedig a Romániai Magyar Pedagógus Szövetségre (RMPSZ). Lakatos András, az RMDSZ oktatási kérdésekért felelős ügyvezető alelnöke szerint a magyarországi tananyagok adaptálásában nagyobb szerepet játszhatott volna a tankönyvtanács. Lakatos András és Takács Csaba ügyvezető elnök is kényszermegoldásnak tartja, hogy az RMDSZ vállalta magára ezt a feladatot, amelynek költségeit a Communitas Alapítvány révén sikerült fedezni. Az Erdélyi Tankönyvtanács kizárólagos feladata, hogy az RMPSZ égisze alatt, szakmai testületként, ösztönözze, segítse tankönyvek és más oktatási anyagok írását. Maga is meghirdet pályázatokat tankönyvek előkészítésére, kis példányszámú kísérleti vagy speciális oktatási anyagok megjelentetésére. Jelentős számban ad ki, szintén kis példányszámban, egyetemi jegyzeteket. Hatósági jogköre azonban nincs, hangoztatta Péntek János. Nincs pontos nyilvántartás arról, mi jelenik meg, nincs országos gyűjtőhelyük az oktatási kiadványoknak. A Romániai Magyar Közoktatási Tanács szintén foglalkozik a tankönyvek kérdésével. Péntek János véleménye szerint a szerepek inkább összekuszálódtak, az Erdélyi Tankönyvtanács pedig mellékvágányra került. /Borbély Tamás: Tankönyvkiadási dilemmák. A profit és a szakszerűség összehangolása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./

2006. február 27.

Február 25-én Marosvásárhely ülésezett a Romániai Magyar Közoktatási Tanács. Megjelent többek között Markó Béla RMDSZ-elnök, Lakatos András oktatási kérdésekért felelős RMDSZ ügyvezető alelnök, valamint a Közoktatási Tanács tagjai: Kötő József államtitkár, Asztalos Ferenc képviselő, az Erdélyi Tankönyvtanács elnöke, Péntek János képviselőjeként Néda Árpád professzor, Tulit Zsombor, a Romániai Magyar Tankönyvkiadók Egyesületének képviselője, Dáné Károly, az Országos Tankönyvkiadó vezetője, Kelemen Hunor, az Iskola Alapítvány elnöke, Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője és Lászlóffy Pál, a Romániai Magyar Pedagógus-szövetség elnöke. A tanács egyéves tevékenységét értékelve Lakatos András mindenekelőtt a Tanügyminisztérium által 2005-ben kiírt 53 tankönyv lektorálásának fontosságát emelte ki. Arra kell törekedni, hogy a minőségi magyar tankönyveket magyar szakemberek írják, és ehhez tankönyvíró műhelyek létrehozása szükséges. – Igény van a romániai magyar pedagógusok akkreditált, intézményesített továbbképzésére. /Ülésezett a Romániai Magyar Közoktatási Tanács. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 27./

2006. március 13.

Harmadik alkalommal rendezték meg a Gyarmathy Zsigmond ösztöndíjkiosztást Kalotaszentkirályon a helyi kultúrotthonban. Ünnepi beszédet mondott Póka András-György polgármester, Máté András Levente parlamenti képviselő, Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke és Lakatos András, az Ady Endre Iskola igazgatója. Az ünnepi műsor az Ady Endre iskolások előadásával folytatódott, majd Okos Márton az ösztöndíj-alapító Gyarmathy Zsigmondról emlékezett meg. Idén az öt millió régi lej értékű díjban öt diák részesült tanulmányi eredményei alapján. /Török Á. Rebeka: Kiosztották a Gyarmathy-ösztöndíjakat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

2006. március 18.

Bánffyhunyad központjában, a Petőfi-kopjafánál gyülekeztek a magyarok március 15-én kora este. Az emlékezésen felszólalt Vasas István, az RMDSZ elnöke, Lakatos András, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke, Szentandrási István alpolgármester és Chis Nicolae, Bánffyhunyad polgármestere. A többszáz fős ünneplő tömeg fáklyás menetben vonult a városi kultúrotthonig, ahol ünnepi műsort adtak elő a város magyar tagozatos diákjai. /Bánffyhunyad. Fáklyás menet többszáz részvevővel. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./

2006. április 28.

Az erdélyi magyarság számára létkérdés az autópálya megépítése – fejtette ki Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Úgy látja, a nemzetpolitika is fontos, de az erdélyi magyarság számára az elsőrendű kérdések az egzisztenciához kapcsolódnak. Az RMDSZ most láthatóan a kormányzati munkára koncentrál, az ügyvezető elnökség több tagja, a szövetség szakértői gárdájának nagy része Bukarestben vállalt aktív szerepet. Ugyanakkor újak jöttek. Kovács Péternek több lett a feladata, Veress Emőd átvette az önkormányzatokért felelős főosztály vezetését, Lakatos András az oktatási főosztály vezetője. Karcsúsodott az ügyvezető elnökség, főosztályokat vontak össze. A volt alelnökök most államtitkárok, miniszterek Bukarestben, de hasonló területen végeznek munkát. Az RMDSZ szakmai, politikai döntéshozatalát az Ügyvezető Elnökség koordinálja. A gazdasági szférát illetően az ügyvezető elnök személyében helye van a koalíciós egyeztető tanácsban. Folytatják az „EU házhoz jön” felkészítő sorozatot gazdák, kisvállalkozók számára. Takács Csaba úgy látja, a kettős állampolgárság elutasítása frusztráltságot okoz a magyar-magyar kapcsolatokban. /Debreczeni Hajnal: Nemzet, politika, egzisztencia. Interjú Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./

2006. május 6.

A romániai magyar közoktatás ezer sebből vérzik – hangzott el május 5-én azon a tanácskozáson, amelyen Kötő József államtitkár, Matekovics Mihály, a szaktárca kisebbségi oktatásért felelős főosztályának vezetője, illetve Lakatos András, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke találkozott a magyar nyelvű oktatás kérdéseivel foglalkozó tanfelügyelőkkel. A gondokat vették számba a résztvevők a programban szereplő hat témakör keretében (a nyolcadikos szakaszzáró, valamint az érettségi vizsga előkészítése, a pedagógusmozgások, a készülő törvények, a pályázási lehetőségek, a romániai magyar tannyelvű iskolahálózat, tankönyvrendelések és – elosztások). A fő témákon kívül az egyes megyékben jelentkező sajátos problémákat is áttekintették. A részvevők elfogadták, hogy a magyar tagozatra pályázó tanítónőknek és óvónőknek elegendő lenne az anyanyelvi vizsga, amiért testületileg ki fognak állni. Kötő József államtitkár a készülő oktatásügyi törvénytervezeteket ismertette. A romániai iskolai népesség 4,7 százaléka, 179.463 diák tanul magyar tannyelvű intézményekben. A kedvezőtlen demográfiai mutatók ismeretében a létszám alatti osztályok tekintetében nagyobb szervezőkészségre van szükség ahhoz, hogy fennmaradhassanak. Az RMDSZ Oktatásügyi Főosztálya kidolgozta a magyar tannyelvű oktatás adatbázisát, amely rendelkezésére áll az érintetteknek, de hogy pontosak legyenek az adatok, az adattárat folyamatosan frissíteni kell. /(bodolai): Megbeszélés a magyar tannyelvű oktatásról. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 6./

2006. május 15.

Szokatlanul élesen bírálta László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke a hét végén a megyei önkormányzatban, a városi és községi tanácsokban, valamint a polgármesteri hivatalokban dolgozó RMDSZ-es tisztségviselőket. A Kisbácsban szervezett Kolozs megyei önkormányzati konferencián László Attila főleg a hiányosságokra összpontosított. A megyei RMDSZ-elnök emlékeztetett, hogy 2004-ben a Kolozs megyei magyarság potenciális szavazatainak csak a felét sikerült megszerezniük. László Attila az utánpótlás fontosságára is felhívta a figyelmet. Lakatos András megyei tanácsos megállapította: meglátása szerint az RMDSZ-nek leginkább az a baja, hogy a számonkérés hiánya miatt „mindenki azt csinál, amit akar”. /Borbély Tamás: Nem tudnak pályázni, nem ismerik a törvényeket. László Attila a megyei és községi önkormányzati képviselőket bírálta. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./

2006. május 31.

Tíz év alatt megduplázódott az iskolából kimaradó gyerekek száma. A felmérés szerint a legtöbb gyerek a szegénység miatt hull ki az iskolapadból, vidéki környezetben jelentős számú gyerek hagyja abba a tanulást azért is, mert rosszak az ingázási feltételek. Péter László szociológus, szegénységkutató a jelenséget valósnak tartja. Az oktatásból való lemorzsolódás leginkább a romák körében tapasztalható. Lakatos András, az RMDSZ oktatási főosztályának vezetője kifejtette, a főosztálynak nincs idevágó statisztikája, viszont tény, hogy „a magyar oktatási ciklusban felfele haladva azt állapíthatjuk meg, hogy egyre kevesebb a magyar diák”. Ennek több oka van: „vagy nem tanulnak tovább, vagy román tagozatra iratkoznak be, esetleg Magyarországon tanulnak tovább”. A lemorzsolódást megelőzésére szükséges – főként szórványvidékeken – a kistérségi iskolaközpontok létrehozása. Ilyen működik például a Kolozs megyei Kalotaszentkirályon, ahol 14 falu 65 gyermeke tanul. Hasonlók működnek még Válaszúton és Szamosújváron, illetve további egy-egy iskolaközpont Szilágy és Fehér megyében. /Jelenséggé válik az iskolakerülés? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./

2006. június 26.

Június 26-án ül le tárgyalni Lakatos András, az RMDSZ oktatási alelnöke és Matekovits Mihály, a szaktárca nemzeti kisebbségek oktatásáért felelős vezérigazgatója annak a tizenöt fősre tervezett szakértői csoportnak az összetételéről, amely a közoktatás minden szintjén román nyelv és irodalom tantervet dolgoz ki a magyar diákok számára. Nemrégiben az Országos Diszkriminációellenes Tanács felszólította az oktatási tárcát, küszöbölje ki a román nyelv tanítása terén tapasztalt esélyegyenlőtlenséget a román és a magyar diákok között. A szakmai találkozón részt vett Markó Béla oktatásért felelős kormányfő-helyettes is, aki Lakatos Andrást bízta meg a bizottság összeállításával. „Valószínűleg a jövő tanév kezdete még nem hozza meg ebben a kérdésben az eredményt, de nem kizárt, hogy előbb-utóbb eredménnyel ér véget” – nyilatkozta az Markó. Lakatos András szerint várhatóan őszig elkészülnek azok a tantervek, amelyek a diszkriminációellenes tanács határozatából kiindulva alternatívát jelenthet a jelenlegi tantervekre. A vezérigazgató leszögezte: nincs jogi lehetőség arra, hogy a tanügyi törvény módosítása előtt a magyar diákok a románokétól eltérő tételeket kapjanak a képességvizsgán. /Cseke Péter Tamás, Debreczeni Hajnal: Alternatíva a román nyelv oktatására. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

2006. június 27.

Kolozsvár, Sepsiszentgyörgy vagy Csíkszereda valamelyik iskolájában ül össze a nyár végén az a tizenöt szakember, aki az RMDSZ felkérésére román nyelv és irodalom tantervet dolgoz ki a magyar diákok számára. A felkért pedagógusok előbb elkezdik a munkát, hogy a találkozójukon már érdemi kérdésekről születhessen döntés. Erről egyeztetett telefonon Lakatos András és Matekovits Mihály. Az RMDSZ oktatási alelnöke és az oktatási tárca nemzeti kisebbségek főosztályának vezérigazgatója abban állapodtak meg, hogy utóbbi a tantervkészítés szakmai koordinációját vállalja, a munka anyagi hátterét pedig az előbbi próbálja biztosítani. /Cs. P. T.: Román tanterv: munkamegosztás. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./

2006. július 7.

Közel négyszáz könyvet adtak át a Kolozsvári Rádió munkatársai a kalotaszentkirályi Ady Endre Általános Iskola könyvtárának. A könyvek a rádió által szervezett Gaudeamus könyvvásár „könyvkosár” akciója során gyűltek össze. A kalotaszentkirályi iskolakönyvtár könyvállománya több mint 10 ezer kötet, de Lakatos András igazgató szerint hiányoznak a szépirodalom klasszikusai és az ifjúsági könyvek. /D. I.: Gyarapodott az iskola könyvállománya. Könyvadomány Kalotaszentkirálynak. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./

2006. július 20.

Nagyenyedre hívta össze az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének Oktatási Főosztálya Fehér megye magyar tagozatos oktatási intézményeinek vezetőit. Lakatos András ügyvezető alelnök a kistérségi iskolaközpontokról beszélt, Tóth Gabriella Fehér megye kisebbségi tanfelügyelő részvételével. “Illúzió csupán, hogy meg tudjuk tartani az iskolákat. A 6-8 gyerekkel működő iskolák nem felelnek meg sem anyagi, sem pedagógiai szempontból és a minőségi oktatás követelményeinek sem tesznek eleget” – mondta az alelnök. Ki kell alakítani egy oktatási adatbázist, kollégiumok létesítéséről, iskolabuszok beszerzéséről kell gondoskodni. Nyilvánvalóvá vált, hogy az RMDSZ-nek nincs meghatározott stratégiája, csupán adatokat gyűjt. A vidéki iskolák nem lelkesednek az iskolaközpontok kialakításáért. Amennyiben nem engedélyezik az V–VIII. osztályos szimultán oktatást, 4-5 év múlva, a magyarlapádi és torockói iskola is bezár. A helyzeten a kötetlen megbeszélések és a 16 éve folyó adatgyűjtések nem segítenek. Lépni kell, célirányosan cselekedni, áldozatot hozni és felelősséget vállalni, írta Takács Ildikó. /Takács Ildikó: Kötetlen egymás mellett való elbeszélés. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 20./

2006. szeptember 5.

A kolozsvári Brassai Sámuel Elméleti Líceum vezető testülete nyílt levélben tiltakozott az ellen, hogy Kósa Mária igazgatónő helyett a líceum élére külső személyt kíván kinevezni a Kolozs Megyei Tanfelügyelőség. Bitay Zsófia, a Brassai-líceum aligazgatója szerint a tanfelügyelőség szokásos tanév végi kérésére a líceum vezető testülete nem javasolt személyi változást az igazgató személyét illetően. Kósa Mária igazgatónő a lapnak nyilatkozta: telefonon hívatták a tanfelügyelőségre, ahol megkérdezték: vállalná-e az aligazgatói tisztséget olyan körülmények között, ha más, kívülről jött személy lesz az igazgató? Ő elutasította ezt az ajánlatot. Török Ferenc Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes nem óhajtott ez ügyben nyilatkozni. A líceum vezető testülete a tiltakozó nyílt levelet eljuttatta Markó Béla RMDSZ-elnökhöz, Pásztor Gabriella oktatásügyi államtitkárhoz, Titiana Zlatior Kolozs megyei főtanfelügyelőhöz, Török Ferenc főtanfelügyelő-helyetteshez, Lakatos Andráshoz, az RMDSZ tanügyi alelnökéhez, László Attilához, a Kolozs megyei RMDSZ elnökéhez, valamint az RMPSZ országos és Kolozs megyei szervezetének vezetőihez. Kósa Mária, igazgató hat éven keresztül lelkiismeretesen vezette az iskolát. Igazgatása alatt az iskola végig „nagyon jó” minősítést kapott a Kolozs Megyei Tanfelügyelőségtől. /Igazgatócsere miatt tiltakozik a Brassai-líceum vezetősége. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./ – Az elmúlt 16 év alatt négyszer neveztek ki új igazgatót, ennek mindig az volt a következménye, hogy megszakadtak a különben jól zajló folyamatok, nyilatkozta Kassay Ildikó, a Brassai Sámuel Gimnázium matematikatanára. A tanfelügyelőség azonban nem enged. – Döntésünk végleges: Kósa Mária mandátuma lejárt, a közeljövőben versenyvizsgát szervezünk az igazgatói tisztség elfoglalására – közölte Titiana Zlatior megyei főtanfelügyelőnő. Elmondta: azért voltak kénytelenek ehhez a lépéshez folyamodni, mivel szerintük az igazgatónő több hibát is elkövetett. Tavaly az oktatók kinevezésére szervezett versenyvizsga körül voltak gondok, ugyanakkor az iskolaépület állapota sem kielégítő, erre is többen panaszkodtak a tanfelügyelőségen. /Kelemen Tamás: Tiltakoznak az oktatók. = Krónika (Kolozsvár), szept. 5./

2006. szeptember 8.

Elébe kívánunk menni az európai uniós integráció nyomán az oktatás terén várható mélyreható változásoknak, vázolta Lakatos András, az RMDSZ oktatási ügyvezető alelnöke annak a találkozónak a célját, amelyet Nagyváradon tartottak a Bihar megyei magyar polgármesterek és alpolgármesterek, valamint a helyi tanügyi szakértők részvételével. Elejét kívánják venni annak, hogy a községi iskola-összevonások nyomán a kistelepüléseken élő magyar gyerekek román iskolába járjanak. Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei ügyvezető elnöke elmondta, a szövetség nagyobb beleszólást kér az önkormányzatok számára az oktatási intézmények irányításába. Ákos Zoltán megyei tanfelügyelő-helyettes elmondta, a most kezdődő tanévben a Művészeti Gimnáziumban magyar nyelvű első és ötödik osztályos zene szakos külsős csoportok indulnak, amelyekbe azonban felsőbb osztályokba járó diákok is jelentkezhetnek. Több nagyváradi iskolában gondot okoz a magyar nyelvű első osztályok indítása, mivel kevesen jelentkeztek. Pető Csilla tanfelügyelő szerint a jelenség nem a diákok létszámcsökkenésének, hanem annak tudható be, hogy mind a Szent László-, mind a Lorántffy Zsuzsanna Gimnáziumban indultak első osztályok. /Balogh Levente: Önkormányzati felkészítő a tanügyi változásokra. = Krónika (Kolozsvár), szept. 8./

2006. szeptember 13.

Török Ferenc Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes terjedelmes írásában válaszolt a tevékenységét elítélő cikkekre, megírta a maga védelmében, hogy mi mindent tett. 1997 óta tölti be ezt a tisztséget. Cáfolta, hogy Bálint Kelemen Attilával konfliktusa volt a múltban. Török Ferencnek egyik fő célkitűzése volt, hogy a Brassai Sámuel Elméleti Líceumból az esti tagozatot elköltöztesse. 2005 novemberében végre a tanfelügyelőség vezetősége, az unitárius egyház (az épület tulajdonosa) vezetősége, Kósa Mária, a Brassai igazgatónője, és Lakatos András az RMDSZ országos oktatásügyi alelnöke aláírták az erről szóló megegyezést. Később Török Ferenc szerint Kósa Mária letagadta, hogy aláírta volna a megegyezést, a tanfelügyelőséget betolakodónak állította be. Török Ferenc szerint ezért haragszik Zlatior főtanfelügyelő asszony Kósa Mária igazgatónőre. Idén tavasszal lejárt Kósa Mária igazgatói mandátuma. A tanfelügyelőség versenyvizsgát írt ki az állást. Egyetlen pályázat érkezett be, Kósa Máriáé. Kósa Mária egyik vizsgája nem sikerült. Török Ferenc megbeszélést tartott az RMDSZ és a magyar pedagógusszövetség /RMPSZ/ kolozsvári vezetőségével arról, hogy támogatják-e Kósa Máriát a Brassai Sámuel Elméleti Líceum igazgatói posztján. A megbeszélésen mindenki azon a véleményen volt, hogy a Brassaiban megtörténjék a váltás. „Aki a jelenlévők közül mást állít, az hazudik” – írta Török, aki még az újságírónőt is elmarasztalta. /Török Ferenc: Ami a „CSEND” mögött van. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-94




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998