udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 131 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 | 121-131
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Lakatos András

2006. november 4.

November 3-án Kolozsváron tanácskoztak a magyar történelmi egyházfők. A felekezeti oktatás helyzete, valamint a felsőoktatási törvénytervezete volt – többek között – a téma. A megbeszélésen Pásztor Gabriella oktatási államtitkár és Lakatos András, az RMDSZ oktatási alelnöke is jelen volt. A megbeszélésről Pásztor Gabriella kisebbségi oktatási ügyekkel megbízott államtitkár elmondta: ez a megbeszélés egy több szakaszos párbeszéd első lépcsőfoka. /Nagy-Hintós Diana: Oktatási kérdésekről kezdeményeztek tanácskozást a magyar történelmi egyházfők. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./

2006. november 13.

A jövő héttől elkezdheti munkáját az a román és magyar szakemberekből álló bizottság, melynek célja „alternatív” román nyelv és irodalom tantervet kidolgozni a magyar (és általában kisebbségi) anyanyelvű diákok számára. A kisebbségi tannyelvű oktatás igényeinek és sajátosságainak megfelelő új tanterv az Erdélyi Magyar Közoktatási Tanács november 11-i, marosvásárhelyi ülésének egyik legfontosabb napirendi pontja volt. Lakatos András, az RMDSZ oktatási alelnöke közölte: ezen a hétvégén, Szovátán országos szakmai tanácskozást tartanak a magyar diákoknak román nyelvet és irodalmat tanító pedagógusok részvételével. Az alternatív tanterv bevezetéséhez előbb a törvényt kell módosítani. Az ehhez szükséges lépéseket az RMDSZ teszi majd meg a parlamentben. /Cs. P. T.: Románoktatás: hogyan tovább. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./

2006. november 14.

Kelemen Hunor képviselő, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke, Varga Attila képviselő, valamint Lakatos András, az RMDSZ oktatási ügyekért felelős ügyvezető alelnöke képviseli az RMDSZ-t abban a bizottságban, amelyet a szövetség és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) közösen alakít a nemzeti minimumprogram kidolgozására. Az erdélyi magyar közösség minimális elvárásainak a rögzítését Tőkés László kezdeményezte, és javaslatát november 4-i találkozójukon Markó Béla is elfogadta. /Gazda Árpád: Az RMDSZ megjelölte a nemzeti minimumbizottsági tagokat. = Krónika (Kolozsvár), nov. 14./

2006. november 16.

A jövő héten munkához lát az EMNT-RMDSZ közös bizottság, amely kidolgozza az erdélyi magyarság „nemzeti minimálprogramját”. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Szilágyi Zsolt alelnököt, a Székely Nemzeti Tanács Izsák Balázst, illetve Bakk Miklós politológust kérte fel, hogy vegyen részt a munkacsoportban. Az RMDSZ részéről Kelemen Hunor és Varga Attila képviselő, valamint Lakatos András oktatási alelnök vesz részt a bizottságban. A közös munkacsoport megalakításáról Markó Béla, az RMDSZ és Tőkés László, az EMNT elnöke közötti legutóbbi megbeszélésen született egyezség. /Cseke Péter Tamás: RMDSZ-EMNT: összeállt a programbizottság. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

2006. november 18.

A Kolozs Megyei Tanfelügyelőség napirendre tűzte a tordai önálló magyar iskola ügyét. Ádámosy Klára tordai RMDSZ-elnök szerint a diáklétszám elégséges az önálló magyar iskola létrehozásához. Háromtagú tordai küldöttség – Ádámosy Klára RMDSZ-elnök, Nagy Albert ótordai református lelkipásztor és Mikó Edit, a szülők képviselője – kereste fel Titiana Zlatior Kolozs megyei főtanfelügyelőt, hogy újból érdeklődjenek a tordai önálló magyar iskola ügyéről. A főtanfelügyelő megkérdezte, nem sajnálják-e a magyar gyerekeket, hogy kiragadják őket megszokott környezetükből. Tordára látogatott Török Ferenc főtanfelügyelő-helyettes, Péter Tünde magyar szakos tanfelügyelő, valamint Lakatos András, az RMDSZ oktatási alelnöke. Elmondták, hogy a közeljövőben egy tanfelügyelőségi bizottság megvizsgálja az alakulandó iskolalehetőségét. Ádámosy Klára szerint a magyarság számára veszteség, hogy Harasztoson a jelenlegi román tagozatú ötödik osztályt nyolc magyar gyermek tartja életben. /December 15-ig döntenek a tordai magyar iskoláról? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./

2006. december 18.

December 16-án ült össze Marosvásárhelyen az a munkacsoport, amelynek létrehozásáról Markó Béla és Tőkés László, az RMDSZ, illetve az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke november 3-i találkozóján született megállapodás. A munkacsoport feladata az erdélyi magyarság nemzetiminimum-programjának a megfogalmazása. A munkacsoport tagjai Szilágyi Zsolt és Izsák Balázs EMNT-alelnökök, valamint Bakk Miklós politológus, független szakértő, az RMDSZ részéről pedig Kelemen Hunor és Varga Attila RMDSZ-képviselők, illetve Lakatos András alelnök. Szilágyi Zsolt a Krónikának elmondta, a konstruktív légkörben lezajlott találkozón a két szervezet képviselői kicserélték programtervezeteiket. /Fall Sándor: Nemzeti minimum – még az idén? = Krónika (Kolozsvár), dec. 18./

2007. január 16.

Az Oktatási Minisztérium internetes honlapján közzétette az idei országos képességi vizsga, illetve az érettségi tételeit, melyek egy hónap múlva nyomtatott formájában is hozzáférhetővé válnak. A következő két hónapban a szaktestület minden romániai kisebbség nyelvére – így magyarra is – lefordíttatja a tételeket. /Magyarul is hozzáférhetők az érettségi vizsgatételek. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./ Egyelőre csak románul tanulmányozhatók az érettségi és a kisérettségi tételei. Matekovics Mihály, az Oktatási Minisztérium kisebbségügyi igazgatója a helyzetet azzal magyarázza, hogy a tételeken az utolsó percig dolgoztak, így a fordítóbizottságok most kezdhettek dolgozni. Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke elítélendőnek tartja az eljárást, amely az esélyegyenlőséget sérti. A korrekt eljárás az lett volna, ha a magyar nyelven tanuló diákok is azonos időben jutnak hozzá a tételekhez, mint a román társaik. Asztalos Csaba, az Országos Diszkrimináció-ellenes Tanács (CNCD) elnöke elmondta: a minisztérium eljárása mindenképpen elmarasztalható. Ennek ellenére Asztalos Csaba úgy véli, a tanácsnak nem kell bírságolnia a tanügyminisztériumot. Lakatos András, az RMDSZ oktatásért felelős alelnöke elismerte, hogy a kisebbségi tanulókat hátrányos helyzetbe hozza a kialakult helyzet, az RMDSZ ennek ellenére nem tiltakozik a megkülönböztetés ellen. Sógor Csaba szenátor, a felsőház tanügyi, tudomány- és ifjúságügyi bizottságának tagja szintén diszkriminatívnak tartja a minisztérium eljárását. „Kérdéses azonban, hogy milyen eredménye lehet az esetleges tiltakozásnak” – tette hozzá a szenátor. /Farcádi Botond: Éretlen esélyegyenlőség. = Krónika (Kolozsvár), jan. 16./

2007. január 24.

A Communitas alapítvány támogatásával megjelent a romániai felsőoktatásban fellelhető szakok leírását tartalmazó Szakleírások 2007 – jelentette be Kolozsváron Lakatos András, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 24./

2007. február 19.

Február 17-én Marosvásárhelyen tartották az RMDSZ parlamentjeként működő Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) és a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) együttes ülését, A testület tagjainak elsöprő többsége azt az EP-jelöltlistát fogadta el, amelynek az első két, befutó helyét Nagy Zsolt és Winkler Gyula miniszterek foglalják el, így meghiúsult az a lehetőség, hogy Tőkés László püspök felkerüljön az RMDSZ-es lista második befutó helyére. Markó kiemelte: szemléletváltásra van szükség, fiatalokat kell Brüsszelbe küldeni, akik következetesen képviselik az RMDSZ álláspontját. Leszögezte: az RMDSZ rosszul járna az egyéni választókerületi szavazási rendszer bevezetésével, melyet most Basescu elnök szorgalmaz. Borbély László miniszter szerint Tőkés László „kamikazé-akcióba” kezdett, ugyanis nem képes megszerezni a bejutásához szükséges szavazatmennyiséget, így az a célja, hogy az RMDSZ se jusson be az európai döntéshozó fórumba. Eckstein-Kovács Péter szenátor kijelentette, ha nem sikerül találni egy modus vivendit, akkor könnyen Erdélybe importálhatják a magyarországi társadalom kettészakadását. Eckstein-Kovács azt javasolta: további tárgyalásokat folytathassanak az esetleges közös lista állítása érdekében. Verestóy Attila szenátor úgy látja, a református egyház állásfoglalása nem okoz majd törést a magyarságban, és az RMDSZ továbbra is bízhat „a nyugodt többség” támogatásában. Az RMDSZ külső ellenzékéhez közelebb álló Sógor Csaba szenátor kijelentette: nem ért egyet a szövetség vezetőinek álláspontjával, miszerint az egyház zsarolná a szövetséget. Az egyháznak joga van megszólalni ebben a témában. Toró T. Tibor RMDSZ-es parlamenti képviselő, aki egyben az EMNT alelnöke, úgy vélte: a jelöltek listájának változatlan formában való elfogadása esetén az RMDSZ elveszíti erkölcsi alapját, hogy a romániai magyar közösség egységéről beszélhessen. Szerinte az RMDSZ a református egyházzal vállal „konfrontációt”, ha saját listáját fogadja el. Lakatos András oktatási ügyvezető alelnök szerint naivitás volt azt hinni, hogy őszinte Tőkés László és az EMNT párbeszédre irányuló hajlandósága. /Borbély Tamás, Papp Annamária: Elsöprő többséggel elfogadták az RMDSZ európai parlamenti jelöltlistáját. Az SZKT visszautasította a református egyház „ultimátumát”. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./ Markó Béla súlyos hibának minősítette az Erdélyi Református Egyházkerület állásfoglalását, amellyel az aláírók „megzsarolják az RMDSZ-t”. Verestóy Attila szenátor kijelentette: „Közöttünk palástban is földi emberek járnak, és nem vagyok hajlandó szentté avatni, azokat, akiknek gyarlóságait, eredményeit, sikereit, vagy bukásait mindannyian jól ismerjük. Mi sem vagyunk különbek, csak betartjuk a szabályokat. ” /Salamon Márton László: Véglegessé vált az RMDSZ EP-jelöltlistája. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./ ,,Nem fogadhatom el, hogy az RMDSZ nem az egyetlen és egységes képviselője lenne a romániai magyarságnak” – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök. Markó kifejtette, meggyőződése, hogy sikerül az RMDSZ-nek erősnek maradnia, a területi elnökök egy nappal korábban mindenhonnan azt az üzenetet hozták, hogy ,,gondok vannak, de baj nincs”.,,Az egyház érdekében vissza kell utasítanom a református egyház álláspontját. ” – fejtette ki az elnök. A Kereszténydemokrata Mozgalom nevében Puskás Bálint támogatásukról biztosította Markót. Kónya Hamar Sándor felhívta az SZK figyelmét arra, hogy tanulniuk kellene a múlt hibáiból.,,Tudomásul kell vennünk, hogy az erdélyi magyar közösség pillanatnyilag három dimenzióra szakadt. Hatalmon vagy RMDSZ-en belüli, kívüli, illetve RMDSZ-en aluli közösségre” – vélekedett, és gondolkodásra, okos döntésre szólította a testületet. Sógor Csaba szenátor kitért arra, hogy az RMDSZ a pénzelosztással befolyásolni próbálta a civil szervezetek és egyházak életét. Toró T. Tibor kifejtette, az SZKT konfrontatív politikára készül az egyházzal, a másképp gondolkodókkal. /Farkas Réka: Nemet mondtak Tőkésnek és az egyháznak (Döntött az EP-listáról az SZKT). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 19./

2007. február 20.

Február közepén a szaktárca egy hónapos közvitára bocsátotta a közoktatásra vonatkozó törvénytervezetet. Az RMDSZ már régóta nyilvánosan hangot adott elképzeléseinek, és érvekkel támasztotta alá a magyar oktatásra vonatkozó elképzeléseit, mindez nem tükröződik a törvénytervezetben. Lakatos András ügyvezető alelnök közölte, nem lehet felfedezni hajlandóságot a romániai magyarságot érintő kérdésekben. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége a hét végén egyeztet a törvénytervezetről, javaslataikat pedig eljuttatják a szaktárcához. A törvénytervezet szerint minden marad a régiben: az elemi tagozaton más tanterv, illetve tankönyv alapján oktatják a román nyelvet és irodalmat a magyar gyerekeknek, míg a középiskolában, illetve a líceumban azonos a tanterv, a tankönyvek és természetesen a követelményrendszerek. A törvénytervezet előírja, hogy a katonai, illetve a közrendészeti oktatás nyelve román. /Nagy-Hintós Diana: Kimaradtak a magyar érdekek az oktatási törvénytervezetből. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

2007. február 22.

„A közoktatási törvénytervezet egyik legnagyobb hiányossága, hogy semmi változás nincs benne, abból, amit elvártunk” – nyilatkozta Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke. Korábban javasolták, hogy a román nyelvet sajátos program és tankönyvek alapján oktassák a kisebbségi diákoknak, nemcsak elemi tagozaton, hanem a középiskolákban is. Ez nem került be a tervezetbe. Az anyanyelvi oktatást érintő rendelkezések terén nincs változás a tervezetben. Lakatos András, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke kifogásolta, hogy a katonai és rendőrképzésben csak román nyelvű oktatás létezik, ami egyértelműen esélyegyenlőtlenséget terem. Románia történelme és földrajza tanításában kötelezik a román nyelvű oktatást. Pozitívum, hogy a felekezeti oktatást elismerik az állami oktatás részeként. A finanszírozásból viszont kimaradtak a magán- és felekezeti iskolák, itt kell változtatni a törvénytervezeten. Pásztor Gabriella oktatási államtitkár közölte, ez csak tervezet, bízik benne, hogy a végén sikerül törvénybe iktatni a Románia földrajzának és történelmének a kisebbségek nyelvén történő oktatását, valamint külön kisebbségi tantervet kidolgozni a román nyelv és irodalom oktatására. /Elfogadhatatlan a közoktatási törvény. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./

2007. június 11.

Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) és a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) június 9-i marosvásárhelyi együttes ülésén elemezte a Traian Basescu államfő leváltásáról szóló május 19-i népszavazást. Mind Markó Béla RMDSZ-elnök, mind pedig a felszólalók többsége azt hangsúlyozta: a romániai magyarságnak továbbra is szüksége van saját érdekképviseletre, és a népszavazási kudarc tanulságait levonva továbbra is egységben kell tevékenykednie. Eckstein-Kovács Péter szenátor ismételten elhibázottnak nevezte az RMDSZ-nek a népszavazással kapcsolatos álláspontját. Markó Béla bejelentette, június végéig lemond miniszterelnök-helyettesi tisztségéről, és teljes figyelmét az elnöki feladatok ellátására fordítja. A magyarság miniparlamentje Kelemen Hunor képviselő személyében új ügyvezető elnököt választott a leköszönő Takács Csaba helyébe. A népszavazással kapcsolatban Markó feltette a kérdést: „Ugyan bizony miért kellett volna támogatnunk azt, akit nem támogattunk, mivel kellett volna egyetértenünk?” Basescu elnöki köztársaság megteremtésére törekszik, rendőrállamot akar kiépíteni, és nagy szerepe van abban is, hogy a román pártok ma ki akarják penderíteni a magyarokat a parlamentből és a kormányból. Az RMDSZ elnöke azonban belátta, hogy mindezen érvek ellenére a szervezet hibázott. A politikus szerint együtt kell maradnia az RMDSZ-nek. „Sem a román demagógoknak, sem magyar konjunktúralovagoknak nem engedhetjük át sorsunk irányítását!” – jelentette ki. Markó szerint Európa is, sőt a magyar kormány is túlságosan hamar jutott arra a következtetésre, hogy „minden rendben van velünk, nem kell már idefigyelni”. Hangsúlyozta: párbeszédre van szükség, szorosabb kapcsolatra a civil szervezetekkel, az egyházakkal, értelmiségiekkel és szakmai egyesületekkel. Eckstein-Kovács ismételten felszólította az RMDSZ vezetőit: e népszavazási kudarc után „tegyenek egy lépést hátra”. A felszólalók nagy része nem tagadta, hogy az RMDSZ hibázott, de helytelenítette, hogy Eckstein-Kovács Péter nyilvánosan szólította fel visszavonulásra az RMDSZ vezetőit. Kelemen Atilla európarlamenti képviselő, Maros megyei elnök úgy fogalmazott: a népszavazási kudarc „hideg zuhanyként” érte a szervezetet, de ez a tanulságok levonására készteti a szövetséget. Frunda György szenátor, az SZKT elnöke nehezményezte, hogy Eckstein-Kovács a szervezet vezetőinek a leváltását nem „családon belül” kezdeményezte. Lakatos Péter Bihar megyei képviselő elismerte a szervezet hibáit, de hangsúlyozta, hogy ebben a belpolitikai helyzetben, az RMDSZ-nek nagyon sok dolga van a romániai magyarság ügyeinek a megoldása terén. Veres Valér egyetemi tanár kiemelte a miniszterelnök-helyettesi tisztség fontosságát az oktatás szempontjából, hangsúlyozva, nem lenne jó megoldás lemondani erről. Hasonló véleményt fogalmazott meg Borbély László miniszter is. Toró T. Tibor képviselő „monumentálisan rossz döntésnek” nevezte a népszavazással kapcsolatos álláspontot. Hangsúlyozta, a felelősséget nem kell másokra hárítani. Szerinte világos jelt kapott a szövetség a választók részéről arra vonatkozóan, hogy az erdélyi egypártrendszer leáldozott. Toró a párbeszédben látja a megoldást, erre megfelelő keretet teremtene az erdélyi magyar kerekasztal. „Tetszik vagy nem, Tőkéssel ki kell egyezni. Nem szeretetből, hanem mert a helyzet így kívánja’’ – fogalmazott Rácz Levente, az RMDSZ Fehér megyei szervezetének elnöke, nem tartotta korrektnek azt, hogy Frunda György a területi elnököket okolta a kudarcért. László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke felvetette az elnöki szóvivői státus létrehozásának az ötletét. Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) több RMDSZ-es tisztségviselővel egyetemben korrupcióval vádolja, mivel „etnikai alapon” támogatáshoz segített magyar településeket. Markó kifejtette: párbeszédet ajánl Tőkés Lászlónak is, akivel az elmúlt időszakban többször is egyeztettek a Partiumi Keresztény Egyetem akkreditációja ügyében. Az ülésen Markó Béla köszönetet mondott Takács Csaba leköszönő elnöknek az 1993 óta kifejtett munkájáért, amiért Ezüstfenyő díjjal és Bethlen Gábor plakettel jutalmazta. Ezt követően az RMDSZ elnöke bejelentette, hogy Kelemen Hunort javasolja Takács Csaba utódjának. Kelemen Hunor öt főosztály létrehozását javasolta a következő személyekkel az élen: Borbély László, kormányzati kapcsolatokért, Cseke Attila, önkormányzatokért, Kovács Péter területi szervezetekért felelős alelnök, továbbá Lakatos András oktatási és Szép Gyula művelődési alelnök. Ugyanakkor bejelentette a gazdasági és ifjúsági főosztály megszűnését, ezek helyett programirodákat hoznak majd. A testület állásfoglalást fogadott el azoknak az RMDSZ-es tisztségviselőknek az ügyében, akik ellen az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) nemrég büntetőjogi eljárást indított. A dokumentumban aggodalommal állapították meg, hogy a DNA egyes ügyészei alkotmányos jogállásukat túllépve vizsgálatot kezdeményeztek parlamenti képviselők és szenátorok ellen. Az SZKT–SZET határozatot fogadott el a Kulturális Autonómia Tanács (KAT) megválasztásáról és megalakulásáról, valamint az SZKT megválasztásáról. /Papp Annamária: Markó: Szükség van Romániában a magyar érdekképviseletre. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./ „Mi támogatjuk az erdélyi magyar politikai élet szereplői közötti reprezentatív kerekasztal létrehozását, aminek kétségkívül az RMDSZ is tagja kellene legyen. Én azonban úgy látom továbbra is, hogy az RMDSZ-ben a megújulásnak semmiféle jele nincs” – fejtette ki Szilágyi Zsolt. /Lokodi Imre: Befelé fordul és kifelé nyit az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./ „Sem nélkülünk, sem helyettünk nem teszi meg más a munkát” – jelentette ki Verestóy Attila, aki a lemondásra való felszólításra csak azzal reagált, hogy ennek a családja örvendene a legjobban. Antal István képviselő szerint a sajtó nagy mértékben felelős amiatt, hogy a népszavazáson a magyarság kihátrált az RMDSZ mögül. A terem vastapssal állt ki az ügyészek által vizsgált Cseke Attila helyettes államtitkár mellett. /Gazda Árpád: Mérsékelt önvizsgálat. = Krónika (Kolozsvár), jún. 11./

2007. június 19.

Falunapokat tartottak a hét végén Kalotaszentkirály-Zentelke falu és a környékbeli települések lakói. Az Ady Endre életútját bemutató kiállítást június 16-án nyitották meg. Török János, Kalotaszentkirály szülötte tartott vetítettképes előadást a helyi Művelődési Házban pakisztáni hegymászó expedíciójáról. Június 17-én, vasárnap, az ünnepi istentisztelet után az Ady Endre Kulturális Egyesület szervezésében koszorúzási ünnepség következett az Ady-emlékműnél. Lakatos András, az Ady Endre Iskola igazgatója elmondta: több mint egy évtizede gyűlnek össze júniusban a falu lakói, hogy a költőre emlékezzenek. Az gálaműsoron a szilágylompérti Ady Endre Iskola diákjai, valamint a helyi Felszeg Gyöngye nevű néptánccsoport is fellépett. Az idei programsorozatot Kovács Kati koncertje, majd tűzijáték zárta. /Dézsi Ildikó: Kalotaszentkirály-Zentelke. Sport, fotók, néptánc és Kovács Kati. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./

2007. július 6.

Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének két fontos feladatot kell teljesítenie: politikai koordinációs teendői mellett szolgáltatói kötelezettségeinek is maximálisan eleget kell tennie. Mindez csakis partneri viszonyban sikerülhet – fogalmazott Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke a Kolozs megyei önkormányzati tisztségviselőkkel való találkozóján. Lakatos András oktatási kérdésekért felelős ügyvezető alelnök olyan törvénymódosításokra hívta fel az önkormányzati képviselők figyelmét, amelyek az RMDSZ kezdeményezésére léptek életbe. Az első módosítás értelmében az önkormányzatoknak törleszteniük kell az ingázó tanárok útiköltségeit, függetlenül attól, hogy azok címzetesek-e vagy sem. Ugyancsak az RMDSZ javaslatára a magyar tanítóknak ki kell fizetni a magyar órákért járó plusz órabéreket, a szakképzett tornatanároknak pedig a katedrájába kell iktatni az I-IV. osztályosok tornaóráit is. /Az RMDSZ ügyvezető elnöksége az önkormányzatok növekvő szerepét hangsúlyozza. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 6./

2007. július 25.

Lakatos András, az RMDSZ oktatásügyi alelnöke, a kalotaszentkirályi Ady Endre Iskola igazgatója elmondta, az oktatásról szóló jelentésben a kisebbségi oktatásról, annak sajátos gondjairól nem esik szó. A jelentés nem túloz, nagyon rosszul áll a romániai közoktatás. A romániai közoktatás jelenlegi állapotában nem felel meg a kor követelményeinek. Azonban szót kell ejteni a romániai kisebbségek nyelvén folyó oktatás méltánytalanságáról is: ez ugyanis még túlterheltebb, a záróvizsgák és a román nyelv oktatása megkeseríti a diákok életét, ráadásul a jelenlegi vizsgarendszer hátrányos megkülönböztetést jelent a magyar diákok számára. Az RMDSZ oktatási főosztálya már 2005-ben javasolta a hosszú távú fejlesztési tanügyi stratégia kidolgozását. Ezt a javaslatot 2005 decemberében Lakatos az RMDSZ a Szövetségi Képviselők Tanácsa elé terjesztette azzal a céllal, hogy Markó Béla miniszterelnök-helyettes kezdeményezzen párbeszédet a román féllel. Markó többször is próbálkozott, de még a koalíción belül sem sikerült elérni ennek felvállalását. A rendszerváltást követő rengeteg oktatási reform közül egyet sem vittek véghez. Lakatos szerint az oktatási rendszer javításának kulcsszava a decentralizáció, ebbe még nem mertek belevágni. A tanintézetek finanszírozása átlátható módon, normatív rendszerben történne, teljes autonómiát biztosítva az intézményeknek költségvetésük összeállításában és felhasználásában – erről már négy éve beszélnek, és 2006-tól kötelező módon be kellett volna vezetni, de még a 2007/2008-as tanév előtt sem várható életbeléptetése. /Nagy-Hintós Diana: A hazai oktatás nem felel meg a kor követelményeinek. Interjú Lakatos Andrással, az RMDSZ oktatásügyi alelnökével. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24., folyt. : júl. 25./

2007. augusztus 6.

Korszerű, öltözőkkel, zuhanyzókkal felszerelt tornatermet avattak a kalotaszentkirályi Ady Endre Általános Iskolában. – Ezek az iskolák, iskolaközpontok lassan a magyarság végváraivá válnak, és ilyen tornatermekre az ország számos szórványmegyéjében is szükség lenne – mondta Lakatos András iskolaigazgató. Póka András György helyi polgármester köszönetet mondott mindazoknak, akik a tornaterem felépítését támogatták: a Tanügyminisztériumnak, az RMDSZ vezetőségének, valamint a helyi önkormányzat munkatársainak. /Tornaterem-avatás Kalotaszentkirály–Zentelkén. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 6./

2007. szeptember 10.

Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) szeptember 9-én marosvásárhelyi ülésén egyhangúlag elfogadta a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) által javasolt módosításokat az európai parlamenti jelöltlistán. Eszerint a lista első öt helyén Frunda György szenátor, az SZKT elnöke, Sógor Csaba szenátor, Winkler Gyula távközlési és informatikai miniszter, Bíró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere és Korodi Attila környezetvédelmi miniszter áll. A felszólalók egyöntetűen sajnálatukat hangoztatták amiatt, hogy nem sikerült megegyezni a Tőkés László püspököt támogató szervezetekkel. Frunda György szenátor, az SZKT elnöke boldog születésnapot kívánva az éppen 56. életévét töltő Markó Bélának, megadta a szót az RMDSZ elnökének. Szerinte az RMDSZ mindent megtett annak érdekében, hogy létrejöjjön a megegyezés Tőkés Lászlóval és az őt támogató szervezetekkel. Nem Markó Bélából és Tőkés Lászlóból áll az erdélyi magyarság, hanem másfél millió emberből, és az egység, a szolidaritás nem múlhat egy-két ember ostobaságán, rövidlátóságán vagy szűklátókörűségén – hangsúlyozta Markó, a megegyezést – véleménye szerint – meghiúsító Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármesterre, a Magyar Polgári Szövetség elnökére utalva. Mi munkamegosztásról beszéltünk, ők pedig vagyonmegosztásról. Tulajdonképpen az RMDSZ értette meg a pluralizmus szükségességét, és nem azok, akikkel tárgyaltunk – mondta Markó. Mint fogalmazott, az RMDSZ együttműködni kívánt a Tőkés Lászlót támogató szervezetekkel, jóllehet ezek népszerűsége a nullához közelít. „Mi egy sokszínű politikai Erdélyre és magyarságra gondoltunk, ők pedig továbbra is egyszínűségben gondolkodtak, a maguk egyszínűségében” – jelentette ki. Ha a magyarság képviselet nélkül marad, nem lesz, aki eredményesen küzdjön a magyar nyelvű felsőoktatás, az egyetemi karok, a székelyföldi infrastruktúra, az erdélyi autópálya ügyéért, az egyházi ingatlanok teljes visszaszolgáltatásáért, a közbirtokossági erdőtulajdon védelméért, a magyarság érdekében felhasználandó költségvetési pénzek kikényszerítéséért – vélekedett a szövetségi elnök. Frunda György szenátor kifejtette: azért vállalta el a jelölését, mivel a brüsszeli képviselettől függ a kisebbségi jogok európai szintű érvényesítése. Szerinte Tőkésnek ezek után meg kellene fontolnia, hogy visszalépjen az RMDSZ javára. Kónya-Hamar Sándor szerint a kompromisszumnak előbb-utóbb meg kell valósulnia. Borbély László miniszter szerint az RMDSZ szinte maximálisan elfogadta a másik fél ajánlatát, a tárgyaló partnerek között azonban egyeseknek az volt a célja, hogy az RMDSZ-en üssenek. Eckstein-Kovács Péter szenátor hangoztatta, nem az RMDSZ-en múlott ez a kudarc. Hozzátéve: a 2003 februárjában Szatmárnémetiben tartott RMDSZ-kongresszus ama döntésének issza most a levét a romániai magyarság, hogy megszüntették a tiszteletbeli elnöki tisztséget és a vele járó hatásköröket. Sógor Csaba szenátor kifejtette: többek között azért vállalta a jelölést, mert személye garancia arra, hogy a felek közötti párbeszéd az elkövetkezőkben is fennmarad. Lakatos András oktatási ügyvezető alelnök úgy fogalmazott, hogy a Tőkést támogató szervezetek között van egy csoportosulás, amelynek egyedüli célja a rombolás, a pusztítás, majd dögkeselyűk módjára lakmározni. /Papp Annamária: Egyhangúlag elfogadták az RMDSZ módosított jelöltlistáját. „Nem Markó Bélából és Tőkés Lászlóból áll az erdélyi magyarság”. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./ Frunda György szenátor korábban elutasította azt a javaslatot, hogy induljon az EP-választásokon. Sógor Csaba pedig – aki eredetileg a negyedik helyet foglalta el a jelöltlistán – korábban a Tőkés Lászlót független indulónak jelölő szervezetek támogatását is élvezte. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke, Toró T. Tibor szerint a Sógor Csaba jelölésével előállt új helyzet nagyobb esélyt ad annak, hogy a választók minden eddiginél nagyobb méretekben vegyenek részt a választáson. /Lokodi Imre, Stanik Bence: Frunda küzd Tőkéssel. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./

2007. november 2.

Október 22–24-én Bukarestben az oktatási szaktárca kisebbségi főosztályának szervezésében az ország magyar főtanfelügyelői, főtanfelügyelő-helyettesei, a magyar oktatásért megbízott szaktanfelügyelők vagy iskolaigazgatók találkoztak, összesen 39-en. Eddig nem volt példa arra, hogy ennyi pénz álljon a magyar tannyelvű és tagozatos iskolák rendelkezésére. A megbeszélésen elmondták a magyar tannyelvű oktatás gondjait. Szükség van oktatási stratégiára, anyanyelvű tankönyvekre, pedagógus-továbbképzésre, megoldásra vár a szórvány kollégiumok helyzete. Szükség van oktatási adatbázisokra. A megjelentek október 23-ra emlékeztek a bukaresti nagykövetségen és koszorúztak Snagovon, Nagy Imre kopjafájánál. Azért találkoztak, írta Matekovits Mária, a Csiky Gergely Iskolacsoport igazgatóhelyettese, hogy a kapcsolattartás, a kommunikáció hatékonyabb legyen, „hogy Markó Béla, Asztalos Ferenc, Király András, Pásztor Gabriella, Matekovits Mihály, Lakatos András építő jellegű, reformbarát ötletei, tanácsai jó talajba hulljanak”. /Matekovits Mária, a Csiky Gergely Iskolacsoport igazgatóhelyettese: Találkoztunk, találkozzunk! = Nyugati Jelen (Arad), nov. 2./

2008. január 17.

Kolozs megyében az RMDSZ mintegy 192 önkormányzati képviselővel rendelkezik. Már több Kolozs megyei RMDSZ-es önkormányzati képviselő jelezte: nem kívánja jelöltetni magát még egy mandátumra. A cél a magyar választók mozgósítása, mondta László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, aki megerősítette: indul a kolozsvári polgármesteri tisztségért. „Mind a városi, mind a megyei tanácsban közel 20 százalékos képviseletet szeretnénk elérni. Azokon a településeken, ahol a magyar lakosság eléri, illetve meghaladja a 20 százalékot, polgármester-jelöltet állítunk. Ott, ahol nem érjük el a 20 százalékot, a helyi szervezetek döntenek, hogy indokolt-e mégis polgármester-jelöltet állítani” – mondta. Nem vállal több mandátumot Kerekes Sándor és Pálffy Zoltán, a megyei tanács két alelnöke, Pethő Zsigmond, Lakatos András és Székely István. Maradna Váncsa Pál, Mátis Jenő és Dániel Márton. Városi szinten a hat RMDSZ-es tanácsosból mindeddig csak hárman jelezték, hogy folytatnák tevékenységüket: Csoma Botond, Irsay Miklós és László Attila. Az RMDSZ 6–7 városi, valamint nyolc, esetleg tíz megyei tanácsosi tisztséget kíván megszerezni. /Nagy-Hintós Diana: Az RMDSZ megyei szervezete megőrizné eddigi pozícióit. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./

2008. január 18.

Az RMDSZ már benyújtotta a decemberben közvitára bocsátott tanügyi tervezet módosítását célzó javaslatát – jelentette be Lakatos András, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, az oktatási főosztály tagja. Azt kifogásolták, hogy a tervezet alkotói nem vették figyelembe a szövetség óhaját, hogy a román nyelvet idegen nyelvként tanítsák a magyar osztályokban. „A magyar és román pedagógusokból, értelmiségiekből álló csoportunk már összeállított egy programot, amelyet a módosító javaslattal egyszerre nyújtottunk be a tárcához” – mondta Lakatos. /Gyergyai Csaba: RMDSZ: benyújtották a módosító javaslatot. = Krónika (Kolozsvár), jan. 18./

2008. január 18.

A tanügyi tárca www.edu.ro honlapján tanulmányozható az a három törvénytervezet, amely az oktatási törvénycsomagot alkotná: a felsőoktatási, a közoktatási és a tanügyi alkalmazottak jogállásáról szóló törvénytervezet. A három jogszabályterv jelentős módosításokat tartalmaz az eddigi gyakorlathoz képest, és ebben az RMDSZ oktatásügyi szakosztálya oroszlánrészt vállalt – közölte kolozsvári sajtótájékoztatóján Lakatos András alelnök. /Román nyelvoktatás kisebbségeknek. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./

2008. január 30.

Újabb megbeszélést tartottak Tordán az ótordai református templomban a Jósika Miklós Líceum ügyében, meghívták a magyar szülőket és a diákokat is, de részt vett a gyűlésen A megjelenteket Nagy Albert református lelkipásztor üdvözölte a tordai Petőfi Társaság nevében, majd felolvasta az iskola létesítését elrendelő miniszteri dokumentumot. Lakatos András, az RMDSZ oktatásügyi alelnöke kifejtette: „A román hatóságok csak visszaadták azt, amit minden jogalap nélkül elvettek a tordai magyarságtól. Ne riasszanak vissza senkit sem a kezdeti nehézségek. ” „A jelenlegi Mihai Viteazul Kollégiumnak nincs olyan szellemi kisugárzása, amely a kisebbséget szolgálná. A Jósika-líceum beindulása történelmi lehetőség, amelyet történelmi bűn kihagyni” – vélekedett Józsa Lajos unitárius pap. Rus-Fodor Dóra magyartanár tette fel a kérdést: „Vajon miért ragaszkodnak a magyar gyerekek ahhoz az iskolához, ahol a román titkárnő elutasítja a magyar nyelvű szöveg fénymásolását azzal az indokkal, hogy a gép nem ismeri a magyar betűket?” /Nagy-Hintós Diana: Bíznak a tordai magyar iskola jövőjében. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./

2008. március 13.

Közhasznú szervezetté nyilvánította a kormány az RMDSZ által létrehozott Communitas Alapítványt. A rendelet lehetővé teszi többek között, hogy a közhasznú civil szervezetek ingyenesen vegyenek használatba köztulajdonban levő javakat. Takács Csaba, az alapítvány elnöke nem válaszolt a Krónika hívásaira, Markó Béla RMDSZ-elnök nem ért rá, Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke későbbre ígérte válaszait a Krónika kérdéseire. Takács a Transindex portálnak elmondta, az intézkedés lehetővé teszi, hogy a Communitas a közeljövőben többletfinanszírozásban részesüljön. Pályázhat ugyanis a kormány által meghirdetett különböző programokon keresztül megszerezhető pénzösszegekre is. Az új státus nem változtatja meg a szervezet pénzügyi ellenőrzésének a szabályait. A módosuló jogszabály tiltja, hogy a közhasznú szervezetek „politikailag elkötelezett” tevékenységet folytassanak, politikai pártokat, politikai vagy választási szövetségeket, valamint köztisztségeket viselő vagy ezekre pályázó személyeket támogassanak. A Communitas Alapítvány és az RMDSZ összefonódásaira korábban a Számvevőszék is felfigyelt. Egy ellenőrzés során megállapította, hogy a Communitas nem tett eleget a kisebbségi alapok elosztásáról szóló jogszabályi előírásoknak. E kormányhatározatok rögzítették, hogy nem részesülhetnek a kisebbségeknek szánt pénzekből olyan szervezetek, amelyek parlamenti pártként is költségvetési támogatáshoz jutnak. A Krónika korábban közölte, az RMDSZ a Communitas tulajdonaként telekkönyveztette azt a kolozsvári ingatlant, amelyben a szövetség ügyvezető elnöksége működik, és az alapítványra terhelte az ügyvezető elnökség működési költségeit. Amikor a Krónika ezt megírta, azt a hivatalnokot büntették megrovással, aki az adatokat kiszolgáltatta. A Krónika arra is felhívta a figyelmet, hogy a Communitas a költségvetésből kapott összegeknek csupán harmadrészét osztja ki nyilvános pályázatokon. A fennmaradó kétharmaddal még soha nem számoltak el a romániai magyar közösség előtt. A Krónika tényfeltárásai nyomán az alapítvány honlapot hozott létre, amelyen immár a nyilvános pályázatokon megítélt támogatások visszakereshetők. A kisebbségek 1994 óta kapnak költségvetési támogatást Romániában. A magyarságnak szánt összeget az 1996-os párttörvény megjelenése előtt az RMDSZ kapta, mely az elosztásba bevonta a civil szféra képviselőit is. 1997-től az RMDSZ-nek az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületet (EMKE) kellett megjelölnie a pénz kezelőjeként, különben elesett volna a politikai alakulatként kapott támogatástól. Az EMKE kuratóriuma az RMDSZ vezérkarából állt. A kuratóriumot ma Takács Csaba, az RMDSZ tavaly leköszönt ügyvezető elnöke vezeti, tagjai: Kelemen Hunor jelenlegi ügyvezető elnök, Szép Gyula, Lakatos András és Kovács Péter ügyvezető alelnökök, Lakatos Péter és Seres Dénes képviselők és Verestóy Attila szenátor. /Gazda Árpád: Több pénz, több kockázat. = Krónika (Kolozsvár), márc. 13./

2008. április 30.

Lakatos András, az RMDSZ oktatási alelnöke szervezésében tankönyvíró konferencia kezdődött Kolozsváron, jelen volt Pásztor Gabriella államtitkár is. A képzés második fele már tantárgyakra lebontva történik, a következő helyszín valószínűleg Budapest és Debrecen lesz. /N-H. D. : Tankönyvíró konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./

2008. május 28.

Gémesi Ferenc államtitkár Kolozsvárra látogatott, átadott Lakatos Andrásnak néhány, Erdélyben működő, nemzeti jelentőségű intézményekre kifüggesztendő táblácskát. Gémesi Ferenc elmondta, ősz elején az érintett Kárpát-medencei szórványintézmények képviselőinek részvételével szórványtanácsot létesítenek, amely szakmailag megalapozza elsősorban a szórványban folyó oktatási tevékenységet, áttekinti a létező intézményrendszert, valamint a forrásszerzési lehetőségeket. Kifejtette: a nemzetinek nyilvánított Kárpát-medencei intézményeknek nem kell majd pályázni, hanem kiszámítható módon meghatározott összeget kapnak. Az ősszel megalakítandó szórványtanács fogja eldönteni, hogy melyek azok a szórványintézmények, amelyek további támogatásban részesülhetnek. Gémesi Ferenc az Erdélyi-Múzeum-Egyesület (EME) vezetőivel tárgyalt a jövőre fennállásának 150. évfordulóját ünneplő EME támogatásáról. Az államtitkár meglátogatta a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézetet, a szamosújvári Téka Alapítványt, majd megbeszélést folytatott a Babes–Bolyai Tudományegyetem és a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem képviselőivel. /N. -H. D. : Jövőre kiemelt fontosságú lesz a szórványkérdés. Gémesi Ferenc Kolozsvárra látogatott. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

2008. július 26.

Július 25-én marosvásárhelyi Bernády Házban találkoztak egymással az RMDSZ és az MPP küldöttségei, az előzetes egyeztetések értelmében a szervezetek elnökei nélkül. Az RMDSZ-t Borbély László és Lakatos András ügyvezető alelnökök, Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke és Szepessy László, a szövetség elnöki hivatalának igazgatója képviselte. Az MPP részéről Árus Zsolt, Ráduly Levente, Orbán Mihály és Kulcsár Terza József vett részt. A megbeszélésen jelen volt még Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke is. A találkozót követően Szilágyi Zsolt elmondta: nem közeledtek látványosan az álláspontok, de nem reménytelen a jövő. Jelezte: azt kérte a felektől, hogy jövő héten még egyszer üljenek tárgyalóasztalhoz. A nyilatkozatokból úgy tűnik, hogy végleg meghiúsult az RMDSZ és az MPP közötti egyeztetés közös parlamenti képviselet kialakítására. /Kudarccal zárultak az RMDSZ és az MPP közötti egyeztetések. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./

2008. szeptember 12.

A kolozsvári Magyar Színházban szeptember 11-én Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára és Zilahi László, a nemzetpolitikai főosztályvezető helyettese emléktáblákat adott át a Nemzeti Jelentőségű Intézmények kategóriájába sorolt erdélyi intézetek képviselőinek. A Nemzeti Jelentőségű Intézmény emléktábláját a következő intézmények vették át (zárójelben a kitüntetést átvevő képviselőjük): Sapientia EMTE (Dávid László), Iskola Alapítvány (Nagy László), Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület /EMKE/ (Dáné Tibor Kálmán), Erdélyi Múzeum-Egyesület (Egyed Ákos), Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (Veres Valér), Szövetség a szórványért (Lakatos András), Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (Lászlóffy Pál), marosvásárhelyi Teleki Téka (Lázok Klára), valamint az Eurotrans Alapítvány keretében tíz erdélyi magyar színházi intézmény, köztük a kolozsvári Állami Magyar Színház (Tompa Gábor) és a kolozsvári Állami Magyar Opera (Simon Gábor). /Ö. I. B. : Nemzeti jelentőségű intézményeket tüntettek ki. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./

2008. október 14.

A Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség- és Nemzetpolitikáért Felelős Szakállamtitkársága mellett működő Szórvány Tanács alakuló ülését tartotta október 13-án Budapesten. Az elismert szakértőket tömörítő, a határon túl, a tömbmagyarságon kívül a szórványban élőkkel foglalkozó Szórvány Tanács feladata, hogy javaslatokat dolgozzon ki a szórványosodás lassítására. A konzultatív testületként működő tanács a rendelkezésre álló források hatékonyabb felhasználása érdekében stratégiát dolgoz ki, prioritásokat jelöl meg egy-egy régió támogatására. „Egységes megoldás a szórványosodás lassításában nincsen”, minden régió és település esetében önálló javaslatokat kell kidolgozni – mondta el Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség – és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára. Hozzátette: ahhoz, hogy kormányszinten is foglalkozni lehessen a szórványosodás ügyével, szakértőket kerestek a Szórvány Tanács 15 tagjának kiválasztásakor. Az alakuló ülésen a tanács egyhangúlag Göncz László, szlovéniai magyar parlamenti képviselőt választotta meg elnökének. A tanácsadó testület előzetesen véleményezni fogja a Szülőföld Alap stratégiai anyagait. Évente egy-két kiemelt programra javaslatot tehet, s véleményezi a szórványra vonatkozó 2009-es támogatási elképzeléseket. A Szórvány Tanács „nem pénzosztó testület”, javaslatai azonban beépülnek a kormány döntéshozatali folyamatába. A jövő év tavaszán nemzetközi konferenciát szerveznek, hogy áttekintsék a Kárpát-medencei szórványmagyarság helyzetét és azt, milyen módon lehet segíteni a szórványban élő közösségeket. Göncz László kifejtette, hogy a határon túli magyar közösségekre egyre inkább a szórványosodás jegyei jellemzőek. Kiemelten fontosnak nevezte az oktatást, a kultúrát, a vallást, mint megtartó erőt, és az együttműködést a többségi nemzetekkel. /Megalakult Budapesten a Szórvány Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./ A tizenöttagú, szakemberekből álló testület meghatározta a régiónkénti alapvető problémákat is. Gémesi Ferenc Három témát emelt ki a tanácskozásból. A klasszikus, demográfiai alapú csökkenés mellett, új, modernizációs kihívásokkal is számolni kell. Másodsorban figyelembe kell venni a kettős vagy többes kötődés kérdését, hiszen nagyon sok helyen világosan látszik, hogy a regionális szemlélet erősebb a nemzeti kötődésnél. A 15 tagú tanácsban romániát Hegyeli Attila a moldvai Csángómagyarok Szövetségének programvezetője, Lakatos András, a Szövetség a Szórványért Alapítvány igazgatója, Pásztor Gabriella oktatási szakértő, államtitkár, Vetési László a Diaszpóra Alapítvány szórványlelkésze és Balázs-Bécsi Attila a Téka Művelődési Alapítvány elnöke képviselték. /Kánya Gyöngyvér: Megalakult a Szórvány Tanács. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./ A Szórvány Tanács tagjai: Göncz László elnök (Szlovénia), Kontra Miklós (Magyarország), Balázs-Bécsi Attila, Hegyeli Attila, Lakatos András, Pásztor Gabriella, Vetési László (Románia), Gyurgyik László, Huncík Péter, (Szlovákia), Losoncz Alpár, Soós Mihály (Szerbia), Ambrus Pál, Tóth Mihály (Ukrajna), Horváth László (Horvátország). 3/ A határon túli magyarokat képviselő szervezetek megkérdezése nélkül hozta létre a magyar kormány a Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség- és Nemzetpolitikáért Felelős Szakállamtitkársága mellett működő Szórvány Tanácsot – kifogásolják Kárpát-medencei magyar politikusok. Az alakuló ülés után Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségpolitikáért felelős szakállamtitkára, Törzsök Erika, a MEH nemzetpolitikai ügyek főosztályának főigazgatója, Göncz László, a Szórvány Tanács frissen megválasztott elnöke és Huncík Péter tanácstag tartott sajtótájékoztatót. A Magyar Hírlap felvetette, miért többnyire olyanok vehetnek részt a tanácsban, akik barátilag viszonyulnak a baloldali kormányokhoz, mire Törzsök közbeszólt: „nem méltó a Magyar Hírlaphoz ez a kérdés”, Gémesi Ferenc szerint pedig nincs valós alapja ennek a megállapításnak. Az újság munkatársa felhozta: az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség tiszteletbeli elnöke, Tóth Mihály tagja a tanácsnak, míg a KMKSZ-t nem képviseli senki, erre Gémesi azt mondta: Tóth Mihály nem pártpolitikusként, hanem szakértőként tagja a testületnek. Tóth Mihály az Ukrán Szocialista Párt (SZPU) listáján indult az ukrajnai parlamenti választásokon. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke kijelentette: a magyar kormány nem egyeztetett velük, de nem ez a legsúlyosabb példa arra, amikor a budapesti kabinet nélkülük dönt, és az ellenfeleiket hozzák helyzetbe. Duray Miklós, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának alelnöke elmondta, hogy a Szórvány Tanács létrehozását egyetlen, a Kárpát-medencében legitimitással bíró magyar alakulattal sem egyeztette a MEH. „Szeptemberben a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán egyenként megkérdeztem a résztvevőket, és azt mondták, a kormány nem tárgyalt velük erről. A tanács tagjait Törzsök Erika ismeretségi köréből válogatta a MEH, pedig nem a tapasztalatlanokat kell szórványszakértőknek kikiáltani, bár Göncz László vagy az erdélyi Vetési László jogát a tanácstagságra én is elismerem. Ami a többieket illeti, az, hogy valaki néprajz szakos vagy demográfus, még nem elegendő ahhoz, hogy a szórványban élőkkel is foglalkozzon. Kiemelném Huncík Pétert, aki ráadásul pszichiáter” – mondta Duray. /Nemzetpolitika barátok között. Ismeretségi alapon választották ki a Szórvány Tanács tagjait. = Magyar Hírlap (Budapest), okt. 14./

2008. október 22.

Nemrég alakult meg Budapesten a Szórvány Tanács, és máris támadások kereszttüzébe került. Gémesi Ferenc, a Magyar Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára szeptemberben jelentette be Kolozsváron, hogy a magyar kormány szórványévnek nyilvánította a 2009-es esztendőt, és szakmai testületet hoz létre a kérdésben. Vetési László lelkész, az Erdélyi Református Egyházkerület szórvány-ügyi előadója elmondta, hogy májusban a felvidéki Alsóbodokon volt egy tanácskozás, amit Duray Miklós és a Magyar Koalíció Pártja szervezett. Ott elhangzott, hogy valamit tenni kell a Kárpát-medencei szórványkérdés ügyében. A tanácskozás zárónyilatkozatában, amit a résztvevők elküldtek a Miniszterelnöki Hivatalhoz, benne volt ez a kérés, hogy szórvány tanácsra, szakértői munkacsoportra lenne szükség. Ezután szeptemberben volt még egy tanácskozás Ausztriában, Felsőpulyán, ahol ismét felvetődött ennek szükségessége. Vetési emlékeztetett: 1998-ig működött az úgynevezett Romániai Magyar Szórványtanács, amely nem szűnt meg, csak elerőtlenedett. Az erdélyi szórványtanács alulról felfelé szerveződött: erdélyi magyar országos intézmények a testületbe szakembereket jelöltek. Így alakult ki egy húsz személyből álló kis csapat, amely folyamatosan megbeszélte a szórvánnyal kapcsolatos erdélyi szakkérdéseket, tennivalókat. Mindez a Miniszterelnöki Hivatalnál most másképpen zajlott. Ők teljesen felülről szervezték meg Szórvány Tanácsot, nem voltak megfelelő előzetes egyeztetések, és nem kérdeztek meg legitim szervezeteket az illető ország területéről. Ez sok nézeteltérést és elégedetlenséget váltott ki a különböző régiókban. Vita volt például arról, hogy miért maradtak ki az ausztriai, őrvidéki őshonos, tehát nem emigrációs magyarok. A húsztagú Szórvány Tanácsban az erdélyi lobbi a legnagyobb, öten vesznek részt benne: Lakatos András, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Pásztor Gabriella oktatási államtitkár, Hegyeli Attila csángó oktatási programfelelős, Balázs-Bécsi Attila, a szamosújvári Téka Alapítvány elnöke és Vetési László. Alakuló ülés volt, bővebb beszélgetésre nem volt alkalom. A tanács vezetőjének megválasztásánál Vetési előzetes felkérésre javasolta, hogy az elnök a legnehezebb helyzetben lévő európai őshonos szórványból, a szlovéniaiból legyen. Megállapodtak abban, hogy évente egyszer-kétszer fognak találkozni, és elektronikusan tartanak kapcsolatot. Vetési elmondta, hogy ő csak politikamentesen tud részt venni ebben a munkában. Össze kell gyűjteni megbeszélésre a Kárpát-medencei szórványkollégiumok vezetőit, létre kell hozni egy nagy Kárpát-medencei magyar adatbázist, folytatva, bővítve a regions. hu információit. A Kárpát-medencei magyar szórványok támogatási háttere messze elmarad az elvárásoktól. Vetési hangsúlyozta, ha csak azoknál a pénzösszegeknél maradnak, amelyeket a magyar kormány a Szülőföld Alapon keresztül a határon túlra a szórványnak juttat, akkor nem lesznek eredményesek. Vetési magával vitt egy hatalmas – 350 képből álló – bemutató anyagot, amely a romániai magyar szórványoktatás intézményeinek, szórványkollégiumainak bemutatását tartalmazta. Ilyen képanyag mostanáig nem volt. A kormány tervez egy nagy magyar szórványkonferenciát, amit Vetési nem támogat. Szerinte kis feladatterületekre kell összpontosítani. Erdélyben a legfőbb gond az alapintézmények fenntartására juttatott normatív támogatás biztosítása. A legégetőbb feladat a romániai magyar szórványoktatás finanszírozása. Folytatni kell az önálló iskolateremtést belső Erdélyben is. Meg kell oldani például a szamosújvári önálló magyar oktatás kérdését. El kell dőlnie továbbá, hogy a Beszterce–Dés–Szamosújvár–Kolozsvár tengelyben melyik iskola marad meg. Szilágyságon Diósad nyolc osztályos iskoláját az idéntől már nem tudta fenntartani. El kell dőlnie, hogy Felvinc, Marosújvár és Székelykocsárd közül melyik lehet oktatási központ. /Papp Annamária: ”Csak világos tervek mellett látszik a cselekvés útja” = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

2009. április 6.

A szórványok egyesítéséről tartott április 3–4. között tudományos konferenciát Kolozsváron a Szórvány Tanács. A Híd-Európáért Nemzetiségi Civil Egyeztető Fórum kezdeményezésére a szervezők a szórványkérdés elismert szakértőit hívták meg, akik a különböző régiók szórvány-közösségeinek gondjait vázolták. Az előadásokból egyértelműen kiderült: nincs egységes megoldás a szórványosodás lassítására, minden régióra önálló megoldást kell kidolgozni. A konferencia első köszöntőjét Adamov Dávid, a Híd-ENCEF elnöke tartotta. Kifejtette: a fórum nemcsak a határon túli magyarságnak egyfajta ernyőszervezete szeretne lenni, hanem össze kívánja fogni a magyarországi nemzetiségeket is. A rendezvényen köszöntő beszédet mondott Szilágyi Mátyás, kolozsvári főkonzul, Tőkés László független EP-képviselő, valamint Csillag Levente, a Moldvai Csángó Magyar Szövetség alelnöke. A konferencián előadások hangzottak el a szórványról, majd a szórványok egyesítésének témáját tárgyalták meg. Vetési László, a Diaszpóra Alapítvány, illetve a KMKF Szórványtanács elnöke a Kárpát-medencében szórványban élő magyarokról tartott előadást. Úgy vélekedett: a romániai magyarság helyzete összetett, ugyanis a szórványban élő közel félmillió magyarhoz hozzátevődik a kettős identitású moldvai csángó magyarság. A legnagyobb problémát a hátrányos nyelvi, oktatási helyzetben látja. Pozsony Ferenc az oktatási probléma mellett a gazdaságit is kiemelte. Szerinte a gazdasági elit megerősítése a megoldás. A szórványban élő fiatal családokat kellene támogatni, lehetőséget adni, hogy itthon, magyarként legyenek sikeresek. Márton Attila, lészpedi tanító a csángók ifjúságpolitikai irányvonalairól tartott előadást. Azon csángók többsége, aki tanult és sikeres lett, nem ment haza. Mostanában azonban jövőt és lehetőséget látnak abban, hogy hazatelepedjenek. Délvidéken az a probléma, hogy kevesen tanulnak a fiatalok közül – tájékoztatott Dulka Andor, a Délvidéki Szórvány Alapítvány kurátora. A szórványgondozás fő feladata az anyanyelven való tanulásra buzdítás. Távoli cél egy olyan oktatási központ létrehozása, ahol az óvodától az érettségiig erőszak és félelem nélkül tanulhatnak a magyar gyermekek. Lakatos András, oktatási főosztályvezető az RMDSZ eddigi megvalósításait és beindított projekteket ismertette. A Szórvány Alapítvány gyakorlati tevékenységeiről Toró Tibor, a temesvári Szórvány Alapítvány munkatársa szólt. Az alapítvány három fő feladata a programtervezés, a kutatás és a könyvkiadás. Vetési László vezetésével a civil önszerveződés elősegítését tárgyalták a szórvány ifjúság körében. A konferencia Páskándiné Sebők Anna Mementó 1959 című dokumentumfilmjének vetítésével zárult. /Jakab Judit: Konferencia a szórványok egyesítéséről. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 | 121-131




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998